Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak ellátása érdekében, valamely vizsgálat tárgyára vonatkozó információk beszerzése céljából meghallgathat minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely ehhez hozzájárul. Ezeket a meghallgatásokat a Bizottság bármilyen technikai eszközzel rögzítheti.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése szerinti meghallgatás egy vállalkozás helyiségeiben történik, a Bizottság értesíti arról annak a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítéséért felelős illetékes nemzeti hatóságát, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. Amennyiben az említett hatóság igényli, tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság által a meghallgatás lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek.

23. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b)	az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e)	a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f)	magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3) A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4) A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6) A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7) A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve –, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9) Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10) Az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során – közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül – részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

27. cikk

Harmadik felek általi információszolgáltatás

(1) Bármely harmadik fél – ideértve a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatások üzleti_felhasználóit, versenytársait és végfelhasználóit, valamint ezek képviselőit is – tájékoztathatja a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságát, illetve közvetlenül a Bizottságot a kapuőrök bármely, e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatáról vagy magatartásáról.

(2) A tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága és a Bizottság teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik a megfelelő intézkedések meghozatala tekintetében, és nem köteles intézkedni a kapott információk alapján.

(3) Amennyiben a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az e cikk (1) bekezdése értelmében kapott információk alapján arra a megállapításra jut, hogy fennállhat az e rendeletnek való meg nem felelés problémája, az említett információkat továbbítja a Bizottságnak.

33. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 30. és a 31. cikk értelmében hozott határozatai végrehajtására vonatkozó jogköre 5 év alatt évül el.

(2) Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napjától kezdődik.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)	a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; vagy

b)	a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő.

(5) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)	tart a fizetési haladék; vagy

b)	a fizetés kikényszerítését a Bíróság határozata vagy egy nemzeti_bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

38. cikk

Együttműködés és koordináció a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2) Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5) Az e cikk (1)–(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6) A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7) A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a Bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU