Digital Market Act 2022/1925 HU

b)	olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely fontos kapuként szolgál az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; és

c)	megszilárdult és tartós pozíciót élvez működése során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.

(2) Az alábbi esetekben vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás teljesíti az (1) bekezdésben foglalt, vonatkozó követelményeket:

az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújtja ugyanazt az alapvető_platformszolgáltatást;

az (1) bekezdés b) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely – a mellékletben meghatározott módszertannal és mutatókkal összhangban azonosítva és kiszámítva – a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti_felhasználóval rendelkezett;

c)	az (1) bekezdés c) pontja tekintetében, amennyiben az e bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.

(3) Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket eléri, erről haladéktalanul, de minden esetben a küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot, és meg kell küldenie részére a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat. Az említett értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat a vállalkozás minden olyan alapvető_platformszolgáltatására vonatkozóan, amely eléri a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket. Amikor egy korábban kapuőrnek minősített vállalkozás egy további alapvető_platformszolgáltatása eléri a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett küszöbértékeket, az említett vállalkozásnak az említett küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell erről a Bizottságot.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás nem értesíti a Bizottságot e bekezdés első albekezdése szerint, és a Bizottság által a 21. cikk szerinti információkérésben meghatározott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésére az összes olyan releváns információt, amelyre a bizottságnak szüksége van az érintett vállalkozás e cikk (4) bekezdése alapján történő kapuőrré minősítéséhez, a Bizottság ennek ellenére jogosult arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az említett vállalkozást kapuőrnek minősítse.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás eleget tesz az e bekezdés második albekezdése szerinti információkérésnek, vagy amennyiben az információ nyújtására az említett albekezdésben említett határidő lejártát követően kerül sor, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazza.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a (3) bekezdésben említett teljes körű információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül kapuőrnek minősíti azt az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri.

(5) Az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az általa küldött értesítéssel együtt kellően megalapozott érveket terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy annak ellenére, hogy a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri, az adott alapvető_platformszolgáltatások működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg az (1) bekezdésben felsorolt követelményeknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által az első albekezdés értelmében előterjesztett érvek nem kellően megalapozottak, mivel nem kérdőjelezik meg nyilvánvalóan az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása nélkül, a (4) bekezdésben említett határidőn belül elutasíthatja az említett érveket.

Ha az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a Bizottság – e bekezdés első albekezdése ellenére – az e cikk (4) bekezdésében említett határidőn belül megindíthatja a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást.

Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az általa nyújtott alapvető_platformszolgáltatások nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kapuőrnek minősíti az említett vállalkozást.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon módszertan meghatározásával, amely révén megállapítható, hogy teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek, és hogy az említett módszertant szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletben meghatározott módszertannak és mutatók jegyzékének naprakésszé tételével módosítsa ezt a rendeletet.

(8) A Bizottság a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősít minden olyan, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely e cikk (1) bekezdésének minden egyes követelményét teljesíti, de nem éri el az e cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékek mindegyikét.

E célból a Bizottság figyelembe veszi a következő elemek némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok a vizsgált, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás szempontjából relevánsak:

a)	az említett vállalkozás mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét, a műveleteit és a pozícióját is beleértve;

b)	azon üzleti_felhasználók száma, amelyek a végfelhasználók eléréséhez az alapvető_platformszolgáltatást használják, valamint a végfelhasználók száma;

c)	a hálózati hatások és az adatvezéreltségből fakadó előnyök, különös tekintettel az említett vállalkozás személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és az ilyen adatok gyűjtésére, illetve a vállalkozás elemzési képességeire;

d)	minden olyan méretbeli és tevékenységi kört érintő hatás, amelynek előnyeit a vállalkozás élvezi, az adatok és adott esetben az Unión kívüli tevékenységei vonatkozásában is;

e)	az üzleti_felhasználók vagy a végfelhasználók foglyul ejtése, beleértve a szolgáltatóváltás költségeit, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók azon képességét csökkentő viselkedési torzításokat, hogy váltsanak vagy párhuzamosan több platformot használjanak;

f)	az említett vállalkozás konglomerált vállalati struktúrája vagy vertikális integrációja, amely például lehetővé teszi az említett vállalkozás számára a kereszttámogatást, a különböző forrásokból származó adatok kombinálását vagy pozíciójának kihasználását; vagy

g)	egyéb strukturális üzleti vagy szolgáltatási jellemzők.

A Bizottság az e bekezdés szerinti értékelésének elvégzése során figyelembe veszi a második albekezdésben felsorolt elemekkel kapcsolatos előrelátható fejleményeket, többek között minden olyan tervezett összefonódást is, amely egy másik, alapvető_platformszolgáltatásokat vagy a digitális_ágazatban más szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást érint, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést.

Amennyiben egy alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem tesz eleget a Bizottság által előírt vizsgálati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy az említett vállalkozást felszólították, hogy észszerű határidőn belül tegyen eleget az intézkedéseknek és nyújtsa be észrevételeit, a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján kapuőrnek minősítheti az említett vállalkozást.

(9) A Bizottság minden egyes, a (4) vagy a (8) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében felsorolja a minősítő határozatban azokat a releváns alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket az érintett vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(10) Az azt követő 6 hónapon belül, hogy az alapvető_platformszolgáltatást felvették az e cikk (9) bekezdése szerinti minősítő határozatba, a kapuőrnek teljesítenie kell az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket.

8. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés

(1) A kapuőrnek biztosítania kell és igazolnia kell az e rendelet 5., 6. és 7. cikkében megállapított kötelezettségeknek való megfelelést. A kapuőr által az említett cikkeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy ezeket az intézkedéseket az alkalmazandó jognak, különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, a kiberbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel és a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályoknak, valamint az akadálymentességi követelményeknek megfelelően hajtsák végre.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy kapuőrnek az e cikk (3) bekezdése szerinti kérésére a 20. cikk szerint eljárást indíthat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania a 6. és a 7. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való tényleges megfelelés érdekében. Az említett végrehajtási jogi aktust az eljárásnak a 20. cikk szerinti megindítását követő hat hónapon belül, az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amikor a Bizottság a 13. cikkel összhangban saját kezdeményezésére, a szabályok kijátszása miatt indít eljárást, az említett intézkedések az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségekre vonatkozhatnak.

(3) A kapuőr kérheti a Bizottságtól, hogy eljárást indítson annak megállapítására, hogy az említett kapuőr által a 6. és a 7. cikknek való megfelelés céljából végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések a kapuőr konkrét körülményei között eredményesek-e az adott kötelezettség által szolgált cél elérése terén. A Bizottság – az egyenlő bánásmód, az arányosság és a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása mellett – mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy elindítja-e ezt az eljárást.

A kapuőr kérelmének tartalmaznia kell egy olyan, indokolással ellátott beadványt, amelyben a kapuőr ismerteti a végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedéseket. A kapuőrnek továbbá rendelkezésre kell bocsátania indokolással ellátott beadványának bizalmas információkat nem tartalmazó változatát, amelyet a (6) bekezdéssel összhangban meg lehet osztani harmadik felekkel.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdése nem érinti a bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

(5) A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása céljából a Bizottság a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított három hónapon belül közli előzetes megállapításait a kapuőrrel. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia az előzetes megállapításokban említett problémák eredményes orvoslása érdekében.

(6) Annak érdekében, hogy ténylegesen lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára észrevételek megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, az (5) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(7) A (2) bekezdés szerinti intézkedések meghatározásakor a Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések eredményesek legyenek e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén, továbbá hogy azok a kapuőr és az adott szolgáltatás sajátos körülményei között arányosnak minősüljenek.

(8) A 6. cikk (11) és (12) bekezdése szerinti kötelezettségek pontosításának céljából a Bizottság azt is felméri, hogy a tervezett vagy végrehajtott intézkedések biztosítják-e, hogy az üzleti_felhasználók tekintetében ne maradjon egyensúlyhiány a jogok és kötelezettségek között, és hogy maguk az intézkedések ne biztosítsanak olyan előnyt a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

(9) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére újból megindíthatja a (2) bekezdés szerinti eljárást, amennyiben:

a)	a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy

b)	a határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték; vagy

c)	a határozatban meghatározott intézkedések nem eredményesek.

11. cikk

Jelentéstétel

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül, a 3. cikk (10) bekezdésével összhangban olyan jelentést kell benyújtania a bizottságnak, amelyben részletesen és átlátható módon ismerteti az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében általa végrehajtott intézkedéseket.

(2) A kapuőrnek az (1) bekezdésben említett határidőn belül közzé kell tennie és meg kell küldenie a bizottságnak az említett jelentés bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját.

Az említett jelentést és annak bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

A Bizottság a honlapján az említett bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóra mutató hivatkozást tüntet fel.

13. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem szegmentálhatják, oszthatják fel, oszthatják tovább, fragmentálhatják vagy bonthatják részekre ezeket a szolgáltatásokat szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb módon a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek kijátszása céljából. A vállalkozások efféle gyakorlatai nem akadályozzák meg a Bizottságot abban, hogy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban kapuőrnek minősítse őket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott gyakorlatot folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára bármely olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az említett vállalkozás ilyen gyakorlatot folytat-e.

(3) A kapuőrnek biztosítania kell az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek teljes körű és tényleges teljesítését.

(4) A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely aláássa az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartásbefolyásoló technikák vagy interfész-kialakítás formáját ölti-e.

(5) Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, keresztfelhasználásához és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőrnek meg kell tennie a szükséges lépéseket vagy abból a célból, hogy lehetővé tegye az üzleti_felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az általuk történő adatkezeléshez szükséges hozzájárulást – amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet vagy a 2002/58/EK irányelv előírja –, vagy abból a célból, hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti_felhasználók részére adott esetben megfelelően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a saját szolgáltatásaihoz képest nem nehezítheti meg az említett hozzájárulásnak az üzleti_felhasználók általi megszerzését.

(6) A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető_platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5., 6. és 7. cikkben megállapított jogokkal vagy választási lehetőségekkel, és ezen jogok vagy választási lehetőségek érvényesítését nem nehezítheti meg indokolatlan mértékben, többek között azáltal, hogy a végfelhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a végfelhasználók vagy az üzleti_felhasználók autonómiáját, döntéshozatalát vagy szabad választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, kialakítása, funkciója vagy működési módja révén.

(7) Amennyiben a kapuőr az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében leírt módon kijátssza vagy megkísérli kijátszani az 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt kötelezettségek valamelyikét, a Bizottság a 20. cikk alapján eljárást indíthat, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza a kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket.

(8) E cikk (6) bekezdése nem érinti a bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

18. cikk

A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak megvizsgálása céljából, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértette-e a szabályokat. E piaci vizsgálatot a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértett az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek közül egyet vagy többet, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben e kapuőr számára olyan magatartási vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányosak és szükségesek az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedések – annyiban, amennyiben arányosak és szükségesek a rendszeres meg nem felelés által érintett tisztességes és versengő jelleg fenntartásához vagy helyreállításához –, magukban foglalhatják annak a kapuőr számára, korlátozott időre való megtiltását is, hogy olyan, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett összefonódásban vegyen részt, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal, a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokkal vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokkal kapcsolatos.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a Bizottság a 29. cikkel összhangban legalább három, meg nem felelésről szóló határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető_platformszolgáltatásával kapcsolatban az e cikk szerinti határozat esetleges elfogadása céljából elvégzendő piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző nyolcéves időszakon belül.

(4) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Előzetes megállapításaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy milyen korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(5) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételek tényleges megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, a (4) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint az elrendelni tervezett korrekciós intézkedéseket. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(6) Ha a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban olyan határozatot szándékozik elfogadni, amelyben a kapuőr által a 25. cikk szerint tett kötelezettségvállalásokat kötelezővé nyilvánítja, közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által megállapított észszerű határidőn belül észrevételeket tehetnek.

(7) A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a bizottságnak előzetes megállapításokat kell tennie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5., 6. és 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha egy újabb piaci vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem eredményesek.

27. cikk

Harmadik felek általi információszolgáltatás

(1) Bármely harmadik fél – ideértve a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatások üzleti_felhasználóit, versenytársait és végfelhasználóit, valamint ezek képviselőit is – tájékoztathatja a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságát, illetve közvetlenül a Bizottságot a kapuőrök bármely, e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatáról vagy magatartásáról.

(2) A tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága és a Bizottság teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik a megfelelő intézkedések meghozatala tekintetében, és nem köteles intézkedni a kapott információk alapján.

(3) Amennyiben a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az e cikk (1) bekezdése értelmében kapott információk alapján arra a megállapításra jut, hogy fennállhat az e rendeletnek való meg nem felelés problémája, az említett információkat továbbítja a bizottságnak.

33. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) A bizottságnak a 30. és a 31. cikk értelmében hozott határozatai végrehajtására vonatkozó jogköre 5 év alatt évül el.

(2) Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napjától kezdődik.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)	a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; vagy

b)	a bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő.

(5) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)	tart a fizetési haladék; vagy

b)	a fizetés kikényszerítését a Bíróság határozata vagy egy nemzeti_bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

38. cikk

Együttműködés és koordináció a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2) Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5) Az e cikk (1)–(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6) A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7) A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

39. cikk

Együttműködés a nemzeti_bíróságokkal

(1) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos eljárásokban a nemzeti_bíróságok felkérhetik a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésükre a birtokában lévő információkat vagy adjon véleményt az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A tagállamok továbbítják a bizottságnak minden olyan írásbeli ítélet másolatát, amelyet a nemzeti_bíróságok e rendelet alkalmazásával kapcsolatban hoztak. Ezeket a másolatokat haladéktalanul továbbítani kell azt követően, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták.

(3) Amennyiben e rendelet koherens alkalmazása szükségessé teszi, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a nemzeti_bíróságokhoz. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

(4) A Bizottság – kizárólag az észrevételeinek elkészítése céljából – felkérheti a megfelelő nemzeti_bíróságot, hogy az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumokat adja át a bizottságnak, illetve gondoskodjon azok átadásáról.

(5) A nemzeti_bíróságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. Kerülniük kell továbbá az olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti_bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti a nemzeti_bíróságok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.

49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A bizottságnak a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2022. november 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a „digitális piaci tanácsadó bizottság”) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) A Bizottság közli a bizottság véleményét az egyedi határozat címzettjével, az említett határozattal együtt. A véleményt az egyedi határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel az üzleti titok védelméhez fűződő jogos érdekre.

53. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2026. május 3-ig és azt követően 3 évente a Bizottság értékeli e rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális bizottságnak.

(2) Az értékelések során a Bizottság felméri, hogy teljesültek-e e rendeletnek a versengő és tisztességes piacok biztosítására vonatkozó céljai, továbbá felméri e rendeletnek az üzleti_felhasználókra – különösen a kkv-kre – és a végfelhasználókra gyakorolt hatását. A Bizottság értékeli továbbá, hogy a 7. cikk hatálya kiterjeszthető-e az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásokra.

(3) Az értékelések során a Bizottság megállapítja, hogy szükség van-e a szabályok módosítására – többek között az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzéke, valamint az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek és azok érvényesítése tekintetében – annak biztosításához, hogy a digitális piacok az Unió egészében versengők és tisztességesek legyenek. Az értékeléseket követően a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyeknek jogalkotási javaslatok is a részét képezhetik.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek rendelkezésre bocsátani azokat a birtokukban lévő releváns információkat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez bekérhet.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU