Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy olyan harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban minden vállalkozás számára biztosítják, hogy a digitális_ágazat azon piacai, amelyeken kapuőrök vannak jelen, versengők és tisztességesek legyenek, az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók javát szolgálva.

(2) Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti_felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök székhelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos piacokra:

a)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus hírközlő hálózatok;

b)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos piacokat.

(4) Az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat illetően e rendelet nem érinti a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az említett irányelv 61. cikkében meghatározott hatáskörét és fel adatkörét.

(5) A belső piac széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a versengő és tisztességes piacokat. E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – köztük az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – számára az e rendelet hatályán kívül eső kérdéseket illetően, feltéve hogy az említett kötelezettségek az uniós joggal összeegyeztethetők és nem abból erednek, hogy az érintett vállalkozások az e rendelet értelmében vett kapuőri jogállással rendelkeznek.

(6) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását:

a)	a versenykorlátozó megállapodásokat, a vállalkozások társulásai által hozott döntéseket, az összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti versenyszabályok;

b)	az egyoldalú magatartás más formáit tiltó nemzeti versenyszabályok, amennyiben azokat a kapuőröktől eltérő vállalkozásokra alkalmazzák, vagy amelyek további kötelezettségeket rónak a kapuőrökre; és

c)	a 139/2004/EK tanácsi rendelet (23) és az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályok.

(7) A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és koordinálják jogérvényesítési intézkedéseiket a 37. és 38. cikkben megállapított elvek alapján.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ kapuőr”: a 3. cikk értelmében kapuőrnek minősített, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás;

„ alapvető_platformszolgáltatás”: az alábbiak bármelyike:

a)	online_közvetítő_szolgáltatás;

b)	online_keresőprogram;

c)	online_közösségi_hálózati_szolgáltatás;

d)	videomegosztóplatform-szolgáltatás;

e)	számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás;

f)	operációs_rendszer;

g)	webböngésző;

h)	virtuális_asszisztens;

i)	felhőszolgáltatás;

j)	online hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–i) pontban felsorolt alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás nyújt;

3.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely szolgáltatás;

4.	„ digitális_ágazat”: az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások révén vagy azokon keresztül nyújtott termékek és szolgáltatások ágazata;

5.	„ online_közvetítő_szolgáltatás”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott online_közvetítő_szolgáltatás;

6.	„ online_keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott online_keresőprogram;

„ online_közösségi_hálózati_szolgáltatás”: olyan platform, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy több eszközön keresztül kapcsolódjanak és kommunikáljanak egymással, tartalmakat osszanak meg és más felhasználókat és tartalmakat fedezzenek fel, különösen csevegések, bejegyzések, videók és ajánlások révén;

8.	„ videomegosztóplatform-szolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott videómegosztóplatform-szolgáltatás;

9.	„ számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás;

10.	„ operációs_rendszer”: olyan rendszerszoftver, amely a hardver vagy szoftver alapfunkcióit ellenőrzi, és lehetővé teszi a szoftveralkalmazások számára, hogy fussanak rajta;

11.

„ webböngésző”: olyan szoftveralkalmazás, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek a hálózatokhoz, például az internethez kapcsolódó szervereken tárolt webes tartalmakhoz és interakciót folytassanak azokkal, ideértve az önálló webböngészőket, valamint a szoftverekbe beépített vagy beágyazott, illetve ehhez hasonló webböngészőket is;

12.

„ virtuális_asszisztens”: olyan szoftver, amely képes hangalapú, képi vagy írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amely ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosít más szolgáltatásokhoz, illetve összekapcsolt fizikai eszközöket vezérel;

13.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 4. cikkének 19. pontjában meghatározott „felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás”;

14.	„ szoftveralkalmazás-áruház”: olyan online_közvetítő_szolgáltatás, amely közvetített termékként vagy szolgáltatásként szoftveralkalmazásokra összpontosít;

15.	„ szoftveralkalmazás”: operációs_rendszeren futó bármely digitális termék vagy szolgáltatás;

16.	„ pénzforgalmi_szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi_szolgáltatás;

17.	„ pénzforgalmi_szolgáltatást támogató technikai szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjának értelmében vett szolgáltatás;

18.

„ alkalmazáson_belüli_vásárlásra_szolgáló_fizetési_rendszer”: olyan szoftveralkalmazás, szolgáltatás vagy felhasználói felület, amely elősegíti digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások – többek között tartalmak, előfizetések, funkciók vagy funkcionalitások – szoftveralkalmazáson belüli megvásárlását és az ilyen vásárlásért történő fizetést;

19.	„ azonosítási_szolgáltatás”: olyan, az alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatástípus, amely az alkalmazott technológiától függetlenül lehetővé teszi a végfelhasználók vagy üzleti_felhasználók azonosságának ellenőrzését;

20.	„ végfelhasználó”: az alapvető_platformszolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy, az üzleti_felhasználó kivételével;

21.	„ üzleti_felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi vagy szakmai minőségében eljárva alapvető_platformszolgáltatásokat vesz igénybe áruk vagy szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából vagy annak során;

22.

„ rangsorolás”: az online_közvetítő_szolgáltatásokon, online_közösségi_hálózati_szolgáltatásokon, videomegosztóplatform-szolgáltatásokon vagy virtuális_asszisztenseken keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított relatív elsőbbség, illetve az online_keresőprogramok által a keresési_eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azokat az online_közvetítő_szolgáltatást nyújtó vállalkozások, az online_közösségi_hálózati_szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, virtuális_asszisztensek vagy az online_keresőprogramok megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől, valamint attól, hogy csak egyetlen eredményt jelenítenek-e meg vagy kommunikálnak-e;

23.

„ keresési_eredmény”: tetszőleges formátumú – így például szöveges, grafikus, hangalapú vagy egyéb – információ, amelyet egy keresési lekérdezésre adott válaszként és ahhoz kapcsolódóan szolgáltatnak, tekintet nélkül arra, hogy a kapott információ fizetett vagy nem fizetett találat, közvetlen válasz, vagy az organikus találatokkal összefüggésben kínált, azokkal együttesen megjelenített, illetve azokba részlegesen vagy teljesen beágyazott termék, szolgáltatás vagy információ-e;

24.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításai, ideértve a hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában történő megjelenítést is;

25.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

26.	„nem személyes adat”: személyes adatoktól eltérő adat;

27.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató szervezet, függetlenül a jogállásától és a finanszírozásának módjától, ideértve minden kapcsolt vállalkozást, amely csoportot alkot egy vállalkozás által egy másik vállalkozás felett gyakorolt közvetlen vagy közvetett irányításon keresztül;

28.	„ irányítás”: valamely vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében;

29.

„ interoperabilitás”: az információcserére és az egymással interfészeken keresztül vagy más megoldások révén kicserélt információk kölcsönös felhasználására való képesség, amely révén valamennyi hardver- és szoftverelem hatékonyan képes együttműködni más hardver- és szoftverelemekkel és a felhasználókkal minden olyan módon, ahogyan rendeltetésszerűen működniük kell;

30.	„ forgalom”: a vállalkozás által kapott, a 139/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett összeg;

31.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

32.	„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

33.	„ nemzeti_bíróság”: az EUMSZ 267. cikkének értelmében vett tagállami bíróság.

II. FEJEZET

KAPUŐRÖK

3. cikk

Kapuőrré minősítés

(1) Egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni, amennyiben:

a)	jelentős hatást gyakorol a belső piacra;

b)	olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely fontos kapuként szolgál az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; és

c)	megszilárdult és tartós pozíciót élvez működése során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.

(2) Az alábbi esetekben vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás teljesíti az (1) bekezdésben foglalt, vonatkozó követelményeket:

az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújtja ugyanazt az alapvető_platformszolgáltatást;

az (1) bekezdés b) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely – a mellékletben meghatározott módszertannal és mutatókkal összhangban azonosítva és kiszámítva – a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti_felhasználóval rendelkezett;

c)	az (1) bekezdés c) pontja tekintetében, amennyiben az e bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.

(3) Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket eléri, erről haladéktalanul, de minden esetben a küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot, és meg kell küldenie részére a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat. Az említett értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat a vállalkozás minden olyan alapvető_platformszolgáltatására vonatkozóan, amely eléri a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket. Amikor egy korábban kapuőrnek minősített vállalkozás egy további alapvető_platformszolgáltatása eléri a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett küszöbértékeket, az említett vállalkozásnak az említett küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell erről a Bizottságot.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás nem értesíti a Bizottságot e bekezdés első albekezdése szerint, és a Bizottság által a 21. cikk szerinti információkérésben meghatározott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésére az összes olyan releváns információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van az érintett vállalkozás e cikk (4) bekezdése alapján történő kapuőrré minősítéséhez, a Bizottság ennek ellenére jogosult arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az említett vállalkozást kapuőrnek minősítse.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás eleget tesz az e bekezdés második albekezdése szerinti információkérésnek, vagy amennyiben az információ nyújtására az említett albekezdésben említett határidő lejártát követően kerül sor, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazza.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a (3) bekezdésben említett teljes körű információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül kapuőrnek minősíti azt az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri.

(5) Az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az általa küldött értesítéssel együtt kellően megalapozott érveket terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy annak ellenére, hogy a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri, az adott alapvető_platformszolgáltatások működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg az (1) bekezdésben felsorolt követelményeknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által az első albekezdés értelmében előterjesztett érvek nem kellően megalapozottak, mivel nem kérdőjelezik meg nyilvánvalóan az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása nélkül, a (4) bekezdésben említett határidőn belül elutasíthatja az említett érveket.

Ha az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a Bizottság – e bekezdés első albekezdése ellenére – az e cikk (4) bekezdésében említett határidőn belül megindíthatja a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást.

Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az általa nyújtott alapvető_platformszolgáltatások nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kapuőrnek minősíti az említett vállalkozást.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon módszertan meghatározásával, amely révén megállapítható, hogy teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek, és hogy az említett módszertant szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletben meghatározott módszertannak és mutatók jegyzékének naprakésszé tételével módosítsa ezt a rendeletet.

(8) A Bizottság a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősít minden olyan, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely e cikk (1) bekezdésének minden egyes követelményét teljesíti, de nem éri el az e cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékek mindegyikét.

E célból a Bizottság figyelembe veszi a következő elemek némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok a vizsgált, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás szempontjából relevánsak:

a)	az említett vállalkozás mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét, a műveleteit és a pozícióját is beleértve;

b)	azon üzleti_felhasználók száma, amelyek a végfelhasználók eléréséhez az alapvető_platformszolgáltatást használják, valamint a végfelhasználók száma;

c)	a hálózati hatások és az adatvezéreltségből fakadó előnyök, különös tekintettel az említett vállalkozás személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és az ilyen adatok gyűjtésére, illetve a vállalkozás elemzési képességeire;

d)	minden olyan méretbeli és tevékenységi kört érintő hatás, amelynek előnyeit a vállalkozás élvezi, az adatok és adott esetben az Unión kívüli tevékenységei vonatkozásában is;

e)	az üzleti_felhasználók vagy a végfelhasználók foglyul ejtése, beleértve a szolgáltatóváltás költségeit, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók azon képességét csökkentő viselkedési torzításokat, hogy váltsanak vagy párhuzamosan több platformot használjanak;

f)	az említett vállalkozás konglomerált vállalati struktúrája vagy vertikális integrációja, amely például lehetővé teszi az említett vállalkozás számára a kereszttámogatást, a különböző forrásokból származó adatok kombinálását vagy pozíciójának kihasználását; vagy

g)	egyéb strukturális üzleti vagy szolgáltatási jellemzők.

A Bizottság az e bekezdés szerinti értékelésének elvégzése során figyelembe veszi a második albekezdésben felsorolt elemekkel kapcsolatos előrelátható fejleményeket, többek között minden olyan tervezett összefonódást is, amely egy másik, alapvető_platformszolgáltatásokat vagy a digitális_ágazatban más szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást érint, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést.

Amennyiben egy alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem tesz eleget a Bizottság által előírt vizsgálati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy az említett vállalkozást felszólították, hogy észszerű határidőn belül tegyen eleget az intézkedéseknek és nyújtsa be észrevételeit, a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján kapuőrnek minősítheti az említett vállalkozást.

(9) A Bizottság minden egyes, a (4) vagy a (8) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében felsorolja a minősítő határozatban azokat a releváns alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket az érintett vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(10) Az azt követő 6 hónapon belül, hogy az alapvető_platformszolgáltatást felvették az e cikk (9) bekezdése szerinti minősítő határozatba, a kapuőrnek teljesítenie kell az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket.

5. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető_platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr:

a)	nem kezelheti online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából olyan végfelhasználók személyes adatait, akik a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait igénybe vevő harmadik felek szolgáltatásait veszik igénybe;

a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem kapcsolhatja össze sem az általa nyújtott bármely további alapvető_platformszolgáltatásból vagy az általa nyújtott bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal, sem pedig harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokkal;

c)	a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem használhatja fel általa külön nyújtott egyéb szolgáltatások – például egyéb alapvető_platformszolgáltatások – céljára, és fordítva; és

d)	a végfelhasználókat nem léptetheti be a kapuőr más szolgáltatásaiba személyes adatok összekapcsolása céljából,

kivéve, ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjának és 7. cikkének értelmében a hozzájárulását adta.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásában adott hozzájárulást a végfelhasználó megtagadta vagy visszavonta, a kapuőr egy éven belül nem ismételheti meg egynél többször a hozzájárulás iránti kérelmét ugyanarra a célra.

Ez a bekezdés nem érinti a kapuőr azon lehetőségét, hogy adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjára hivatkozzon.

(3) A kapuőr nem akadályozhatja meg az üzleti_felhasználókat abban, hogy harmadik fél által nyújtott online_közvetítő_szolgáltatásokon keresztül vagy saját közvetlen online értékesítési csatornájukon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online_közvetítő_szolgáltatásán keresztül kínáltaktól.

(4) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti_felhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásán vagy más csatornákon keresztül megszerzett végfelhasználók számára akár különböző feltételek mellett is ajánlatokat tegyenek és népszerűsítsék azokat, és e végfelhasználókkal szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy e célból a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait veszik-e igénybe.

(5) A kapuőrnek lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy valamely üzleti_felhasználó szoftveralkalmazásán keresztül, a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásai révén hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb elemekhez és használják azokat, még abban az esetben is, ha ezeket az elemeket az említett végfelhasználók a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevétele nélkül szerezték be az érintett üzleti_felhasználótól.

(6) A kapuőr sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozhatja vagy korlátozhatja az üzleti_felhasználókat vagy a végfelhasználókat abban, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak való, a kapuőr általi meg nem felelés kérdését a kapuőr bármely gyakorlatával kapcsolatban felvessék bármely érintett hatóságnál, beleértve a nemzeti_bíróságokat is. Ez nem érinti az üzleti_felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételének a feltételeit.

(7) Az üzleti_felhasználók által a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevételével nyújtott szolgáltatások esetében a kapuőr nem írhatja elő a végfelhasználók számára, hogy az ő azonosítási_szolgáltatását, webböngésző-motorját, pénzforgalmi_szolgáltatását vagy pénzforgalmi_szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatását – például alkalmazáson_belüli_vásárlásra_szolgáló_fizetési_rendszerét – használják, illetve nem írhatja elő az üzleti_felhasználók számára, hogy az említetteket használják, kínálják, illetve együttműködjenek azokkal.

(8) A kapuőr nem írhatja elő az üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy feliratkozzanak vagy regisztráljanak a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt bármely további alapvető_platformszolgáltatásra vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető_platformszolgáltatásra annak feltételeként, hogy az említett kapuőrnek az említett cikk alapján a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatásai közül valamelyiket használhassák, ahhoz hozzáférhessenek, illetve arra feliratkozhassanak vagy regisztrálhassanak.

(9) A kapuőrnek mindazon hirdetőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetők által felhatalmazott harmadik feleknek a hirdető kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdető által feladott minden egyes hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdető által fizetett ár és díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdetés-közzétevő által kapott díjazás – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdetés-közzétevő hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat, díjakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdetés-közzétevő megtagadja a kapott díjazással kapcsolatos információk megosztásához való, az első albekezdés b) pontjában említettek szerinti hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdetés-közzétevő által az érintett hirdetések vonatkozásában kapott napi átlagos díjazásról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

(10) A kapuőrnek mindazon hirdetés-közzétevőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetés-közzétevők által megbízott harmadik feleknek a hirdetés-közzétevő kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdetés-közzétevő portfóliójában szereplő minden egyes közzétett hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdetés-közzétevő által kapott díjazás és az általa fizetett díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdető által fizetett ár – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdető hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdető megtagadja az információk megosztásához való hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetés-közzétevőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdető által az érintett hirdetések vonatkozásában fizetett napi átlagos árról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

14. cikk

Az összefonódások bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1) A kapuőrnek tájékoztatnia kell a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett olyan tervezett összefonódásról, amelynek esetében az egyesülő vállalkozások vagy az összefonódás célszervezete alapvető_platformszolgáltatást vagy a digitális_ágazatba tartozó bármely egyéb szolgáltatást nyújt, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést, függetlenül attól, hogy az összefonódást a Bizottság részére kell-e bejelenteni az említett rendelettel összhangban, vagy pedig az illetékes nemzeti versenyhatóság részére a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályokkal összhangban.

A kapuőr köteles az ilyen jellegű összefonódásról az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy a befolyásoló részesedés megszerzését követően tájékoztatni a Bizottságot.

(2) A kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább az összefonódás által érintett vállalkozások leírására, azok uniós és világszintű éves forgalmára, tevékenységi területére – beleértve az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is –, valamint a megállapodás tranzakciós értékére vagy becsült tranzakciós értékére, továbbá az összefonódásról készített összefoglalóra, amelynek tartalmaznia kell az összefonódás jellegének ismertetését és az összefonódás indokolását, valamint az összefonódás által érintett tagállamok jegyzékét.

A kapuőr által nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett alapvető_platformszolgáltatások esetében azok Unión belüli éves forgalmára, aktív üzleti_felhasználóik éves számára, valamint aktív végfelhasználóik havi számára is.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett bármely összefonódást követően további alapvető_platformszolgáltatások teljesítik egyénileg a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértékeket, az érintett kapuőrnek az összefonódás végrehajtását követő két hónapon belül tájékoztatnia kell erről a Bizottságot, és közölnie kell a Bizottsággal a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkról, és évente közzéteszi azon felvásárlások jegyzékét, amelyekről a kapuőröktől az említett bekezdéssel összhangban tájékoztatást kapott.

A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai az e cikk (1) bekezdése alapján kapott információkat felhasználhatják arra, hogy felkérjék a Bizottságot az összefonódásnak a 139/2004/EK rendelet 22. cikke szerinti vizsgálatára.

18. cikk

A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak megvizsgálása céljából, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértette-e a szabályokat. E piaci vizsgálatot a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértett az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek közül egyet vagy többet, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben e kapuőr számára olyan magatartási vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányosak és szükségesek az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedések – annyiban, amennyiben arányosak és szükségesek a rendszeres meg nem felelés által érintett tisztességes és versengő jelleg fenntartásához vagy helyreállításához –, magukban foglalhatják annak a kapuőr számára, korlátozott időre való megtiltását is, hogy olyan, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett összefonódásban vegyen részt, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal, a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokkal vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokkal kapcsolatos.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a Bizottság a 29. cikkel összhangban legalább három, meg nem felelésről szóló határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető_platformszolgáltatásával kapcsolatban az e cikk szerinti határozat esetleges elfogadása céljából elvégzendő piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző nyolcéves időszakon belül.

(4) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Előzetes megállapításaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy milyen korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(5) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételek tényleges megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, a (4) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint az elrendelni tervezett korrekciós intézkedéseket. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(6) Ha a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban olyan határozatot szándékozik elfogadni, amelyben a kapuőr által a 25. cikk szerint tett kötelezettségvállalásokat kötelezővé nyilvánítja, közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által megállapított észszerű határidőn belül észrevételeket tehetnek.

(7) A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak előzetes megállapításokat kell tennie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5., 6. és 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha egy újabb piaci vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem eredményesek.

23. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b)	az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e)	a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f)	magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3) A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4) A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6) A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7) A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve –, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9) Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10) Az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során – közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül – részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

26. cikk

A kötelezettségek és az intézkedések nyomon követése

(1) A Bizottság meghozza az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 8., 18., 24., 25. és 29. cikk értelmében hozott határozatoknak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalhatják különösen azon kötelezettség előírását a kapuőr számára, hogy őrizzen meg minden olyan dokumentumot, amely relevánsnak tekinthető az említett kötelezettségek és határozatok végrehajtásának, valamint az azoknak való megfelelésnek a megvizsgálásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések magukban foglalhatják független külső szakértőknek és ellenőröknek, valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai tisztviselőinek kijelölését abból a célból, hogy segítsék a Bizottságot a kötelezettségek és intézkedések nyomon követésében, valamint hogy speciális szakértelmet vagy tudást bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

27. cikk

Harmadik felek általi információszolgáltatás

(1) Bármely harmadik fél – ideértve a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatások üzleti_felhasználóit, versenytársait és végfelhasználóit, valamint ezek képviselőit is – tájékoztathatja a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságát, illetve közvetlenül a Bizottságot a kapuőrök bármely, e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatáról vagy magatartásáról.

(2) A tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága és a Bizottság teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik a megfelelő intézkedések meghozatala tekintetében, és nem köteles intézkedni a kapott információk alapján.

(3) Amennyiben a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az e cikk (1) bekezdése értelmében kapott információk alapján arra a megállapításra jut, hogy fennállhat az e rendeletnek való meg nem felelés problémája, az említett információkat továbbítja a Bizottságnak.

28. cikk

A megfelelést támogató szervezeti egység

(1) A kapuőrök kötelesek létrehozni egy, a megfelelést támogató szervezeti egységet, amelynek a kapuőrök operatív szervezeti egységeitől függetlennek kell lennie és egy vagy több megfelelési tisztviselőből kell állnia, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is.

(2) A kapuőrnek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett, a megfelelést támogató szervezeti egység kellő hatáskörrel, tekintéllyel és erőforrásokkal, valamint a kapuőr vezető testületéhez való hozzáféréssel rendelkezzen annak érdekében, hogy nyomon követhesse a kapuőr e rendeletnek való megfelelését.

(3) A kapuőr vezető testületének biztosítania kell, hogy az (1) bekezdés alapján kijelölt megfelelési tisztviselők rendelkezzenek az (5) bekezdésben említett fel adatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.

A kapuőr vezető testületének biztosítania kell továbbá, hogy a megfelelést támogató szervezeti egység vezetője olyan független felső vezető legyen, aki kifejezetten a megfelelést támogató szervezeti egységért felelős.

(4) A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője – a vezető testület felügyeleti és vezetői funkciókkal kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül – közvetlenül a kapuőr vezető testületének számol be, és aggályokat fogalmazhat meg, valamint figyelmeztetheti e testületet, amennyiben az e rendeletnek való meg nem felelés kockázata merül fel.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője nem távolítható el a kapuőr vezető testületének előzetes jóváhagyása nélkül.

(5) A kapuőr által az (1) bekezdés értelmében kijelölt megfelelési tisztviselők fel adatai a következők:

a)	a kapuőrök azon intézkedéseinek és tevékenységeinek megszervezése, nyomon követése és felügyelete, amelyek célja az e rendeletnek való megfelelés biztosítása;

b)	tájékoztatás és tanácsadás a kapuőr vezetősége és munkavállalói részére az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban;

c)	adott esetben a 25. cikk alapján kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése, a Bizottság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a 26. cikk (2) bekezdése szerint független külső szakértőket jelöljön ki;

d)	együttműködés a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során.

(6) A kapuőröknek közölniük kell a Bizottsággal a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének nevét és elérhetőségét.

(7) A kapuőr vezető testületének meg kell határoznia és felügyelnie kell a kapuőr azon irányítási szabályainak végrehajtását, amelyek biztosítják a megfelelést támogató szervezeti egység függetlenségét, beleértve a kapuőr szervezetén belüli fel adatok elosztását és az összeférhetetlenség megelőzését is, és elszámoltathatónak kell lennie az említett irányítási szabályok végrehajtásáért.

(8) A vezető testületnek jóvá kell hagynia és rendszeres időközönként – legalább évente egyszer – felül kell vizsgálnia az e rendeletnek való megfelelés megkezdésére, irányítására és nyomon követésére vonatkozó stratégiákat és politikákat.

(9) A vezető testület köteles elegendő időt szentelni az e rendeletnek való megfelelés irányításának és nyomon követésének. A vezető testületnek aktívan részt kell vennie az e rendelettel kapcsolatos irányítást és e rendelet érvényesítését érintő döntések meghozatalában, és biztosítania kell, hogy ehhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre.

29. cikk

Meg nem felelés

(1) A Bizottság a meg nem felelésre vonatkozó megállapítását tartalmazó végrehajtási jogi aktust (a továbbiakban: a meg nem felelési határozat) fogad el, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr nem felel meg a következők közül egynek vagy többnek:

a)	az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b)	a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c)	a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d)	a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e)	a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság törekszik arra, hogy meg nem felelési határozatát a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított 12 hónapon belül elfogadja.

(3) A meg nem felelési határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Az említett előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.

(4) Ha a Bizottság meg nem felelési határozatot szándékozik elfogadni, konzultálhat harmadik felekkel.

(5) A meg nem felelési határozatban a Bizottság felszólítja a kapuőrt, hogy megfelelő határidőn belül szüntesse meg a meg nem felelést és tartózkodjon attól, továbbá ismertesse, hogy miként kíván megfelelni az említett határozatnak.

(6) A kapuőrnek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania azon intézkedések leírását, amelyeket a meg nem felelési határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében meghozott.

(7) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem fogad el meg nem felelési határozatot, határozattal zárja le az eljárást.

30. cikk

Pénzbírságok

(1) A Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma legfeljebb 10 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:

a)	az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b)	a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c)	a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d)	a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e)	a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

(2) E cikk (1) bekezdése ellenére a Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma akár 20 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot is kiszabhat a kapuőrre, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr ugyanazon alapvető_platformszolgáltatást illetően ugyanolyan vagy hasonló jogsértést követett el az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely kötelezettség tekintetében, mint amelyet egy, az előző nyolc évben elfogadott meg nem felelési határozat szerint egyszer már elkövetett.

(3) A Bizottság határozatot fogadhat el, amellyel a vállalkozásokra – adott esetben a kapuőröket is beleértve –, valamint a vállalkozások társulásaira az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmuk legfeljebb 1 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanul:

a)	a határidőn belül nem adják meg azokat az információkat, amelyek a 3. cikk szerinti kapuőrré minősítésük értékeléséhez szükségesek, vagy pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

b)	nem felelnek meg a Bizottság értesítésére vonatkozó, a 3. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek;

c)	nem adják meg a 14. cikk értelmében közlendő információkat, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

d)	nem nyújtják be a 15. cikk értelmében benyújtandó leírást, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

e)	a 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszként nem biztosítják az adatokhoz, algoritmusokhoz és tesztelési információhoz való hozzáférést;

f)	nem nyújtják be a 21. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott határidőn belül a kért információkat vagy a 21. cikk szerinti kérésre vagy a 22. cikk szerinti meghallgatás keretében pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, illetve magyarázatot adnak;

a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbítik a képviselő vagy a személyzet tagja által megadott pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, nem adnak teljes körű információt a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekről, illetve megtagadják annak megadását;

h)	nem vetik alá magukat a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálatnak;

i)	nem felelnek meg a Bizottság által a 26. cikk alapján előírt kötelezettségeknek;

j)	nem hoznak létre egy megfelelést támogató szervezeti egységet a 28. cikkel összhangban; vagy

k)	nem felelnek meg a 34. cikk (4) bekezdése szerinti, a Bizottság irataihoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeknek.

(4) Egy pénzbírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a súlyosságot, az időtartamot és az újbóli előfordulást, a (3) bekezdés szerinti pénzbírságok kiszabásakor pedig az eljárásban okozott késedelmet.

(5) Ha a pénzbírságot vállalkozások társulására szabják ki a tagok világméretű forgalmának figyelembevételével, és az adott társulás fizetésképtelen, akkor az köteles a pénzbírság összegének fedezése érdekében a tagjaitól hozzájárulást kérni.

Amennyiben a Bizottság által megszabott határidőn belül a vállalkozások társulása nem kapta meg az ilyen hozzájárulásokat, a Bizottság a pénzbírság megfizetését közvetlenül kérheti bármelyik olyan vállalkozástól, amelynek képviselői az említett társulás érintett döntéshozó testületének tagjai voltak.

Miután a Bizottság a második albekezdéssel összhangban fizetésre szólított fel, a fennmaradó összeg megfizetését a vállalkozások társulásának bármelyik tagjától kérheti, amennyiben ez a pénzbírság teljes összegének megfizetéséhez szükséges.

A Bizottság azonban nem kérheti a pénzbírságnak a második vagy a harmadik albekezdés szerinti megfizetését olyan vállalkozásoktól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalkozások társulásának e rendeletet megsértő döntését nem hajtották végre, és vagy nem volt tudomásuk annak létezéséről, vagy attól aktívan elhatárolódtak azt megelőzően, hogy a Bizottság a 20. cikk alapján megindította az eljárást.

A pénzbírság megfizetése tekintetében egyik vállalkozás pénzügyi felelőssége sem haladhatja meg az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmának a 20 %-át.

31. cikk

Kényszerítő bírságok

(1) A Bizottság határozatot fogadhat el, amellyel a vállalkozásokra – adott esetben a kapuőröket is beleértve –, valamint a vállalkozások társulásaira az említett határozatban megjelölt naptól számítva, az előző pénzügyi évre vonatkozó átlagos napi világméretű forgalmuk legfeljebb 5 %-ának megfelelő mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki annak kikényszerítése érdekében, hogy:

a)	megfeleljenek a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedéseknek;

b)	megfeleljenek a 18. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatnak;

c)	a 21. cikk értelmében hozott határozatban megfogalmazott információkérésben előírt határidőn belül pontos és teljes körű információkat adjanak meg;

d)	a 21. cikk értelmében hozott határozatban előírtaknak megfelelően a 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszként biztosítsák az adatokhoz, algoritmusokhoz és tesztelési információhoz való hozzáférést, továbbá adjanak ezekkel kapcsolatos magyarázatot;

e)	alávessék magukat a 23. cikk értelmében hozott határozattal elrendelt helyszíni vizsgálatnak;

f)	megfeleljenek a 24. cikk szerinti, ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak;

g)	teljesítsék a 25. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozattal jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalásokat;

h)	megfeleljenek a 29. cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatnak.

(2) Amennyiben a vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek érvényesítése érdekében a kényszerítő bírságot kiszabták, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozatból fakadó összegnél alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

32. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A 30. és a 31. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő 5 év.

(2) Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3) A Bizottság bármely olyan fellépése, amelyre valamely jogsértéssel kapcsolatos piaci vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidőt. Az elévülési idő azon a napon szakad meg, amelyen legalább egy olyan vállalkozás vagy vállalkozások legalább egy olyan társulása értesítést kap az intézkedésről, amely részt vett a jogsértésben. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)	a Bizottság általi információkérés;

b)	a Bizottság által a tisztviselői számára kiadott, helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó írásbeli felhatalmazás;

c)	valamely eljárásnak a Bizottság által a 20. cikk értelmében történő megindítása.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5) A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

33. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 30. és a 31. cikk értelmében hozott határozatai végrehajtására vonatkozó jogköre 5 év alatt évül el.

(2) Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napjától kezdődik.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)	a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; vagy

b)	a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő.

(5) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)	tart a fizetési haladék; vagy

b)	a fizetés kikényszerítését a Bíróság határozata vagy egy nemzeti_bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

34. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az iratbetekintési jog

(1) A Bizottság valamely határozatának a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése, a 17., 18., 24., 25., 29. és 30. cikk, valamint a 31. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt az érintett kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:

a)	a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt; és

b)	olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán adott esetben meg kíván hozni.

(2) Az érintett kapuőrök, érintett vállalkozások vagy a vállalkozások érintett társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatban – beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt – észrevételeket nyújthatnak be a Bizottság részére a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3) A Bizottság a határozatait kizárólag azon előzetes megállapításokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőröknek, érintett vállalkozásoknak és a vállalkozások érintett társulásainak lehetőségük volt észrevételeket tenni.

(4) Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása jogosult betekinteni a Bizottság irataiba közlési feltételek alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni, a Bizottság az említett közlési feltételeket megállapító határozatokat fogadhat el. A Bizottság irataira vonatkozó betekintési jog nem terjed ki sem a bizalmas jellegű információkra, sem pedig a Bizottság vagy a tagállami illetékes hatóságok belső dokumentumaira. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami illetékes hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

36. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet értelmében gyűjtött információk e rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(2) A 14. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet, a 139/2004/EK rendelet és az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alkalmazása céljából használhatók fel.

(3) A 15. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(4) A 38., 39., 41. és 43. cikk szerinti felhasználás céljából nyújtott információk cseréjének és felhasználásának sérelme nélkül a Bizottság, a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint az egyéb természetes és jogi személyek – ideértve a 26. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket is – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak.

38. cikk

Együttműködés és koordináció a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2) Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5) Az e cikk (1)–(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6) A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7) A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a Bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

39. cikk

Együttműködés a nemzeti_bíróságokkal

(1) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos eljárásokban a nemzeti_bíróságok felkérhetik a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésükre a birtokában lévő információkat vagy adjon véleményt az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak minden olyan írásbeli ítélet másolatát, amelyet a nemzeti_bíróságok e rendelet alkalmazásával kapcsolatban hoztak. Ezeket a másolatokat haladéktalanul továbbítani kell azt követően, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták.

(3) Amennyiben e rendelet koherens alkalmazása szükségessé teszi, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a nemzeti_bíróságokhoz. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

(4) A Bizottság – kizárólag az észrevételeinek elkészítése céljából – felkérheti a megfelelő nemzeti_bíróságot, hogy az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumokat adja át a Bizottságnak, illetve gondoskodjon azok átadásáról.

(5) A nemzeti_bíróságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. Kerülniük kell továbbá az olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti_bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti a nemzeti_bíróságok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.

41. cikk

Piaci vizsgálat iránti kérelem

(1) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 17. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni.

(2) Egy vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 18. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy véli(k), hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértett egy vagy több, az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettséget, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények értelmében vett kapuőri pozícióját.

(3) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy végezzen a 19. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy:

a)	a digitális_ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kellene venni az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékébe, vagy

b)	fennáll egy vagy több olyan, e rendelet által nem eredményesen kezelt gyakorlat, amely korlátozhatja az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét, vagy amely potenciálisan tisztességtelen.

(4) A tagállamok az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmeik alátámasztása érdekében kötelesek bizonyítékokat benyújtani. A (3) bekezdés szerinti kérelmek esetében az említett bizonyítékok magukban foglalhatnak olyan újonnan bevezetett termékekre, szolgáltatásokra, szoftverekre vagy funkciókra vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos információkat, amelyek aggályokat vetnek fel a versengő vagy a tisztességes jelleggel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azokat a meglévő alapvető_platformszolgáltatások keretében vagy más módon vezetik-e be.

(5) A Bizottság az e cikk szerinti kérelem kézhezvételétől számított 4 hónapon belül értékeli, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az (1), a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti piaci vizsgálat megindítására. A Bizottság közzéteszi értékelésének eredményeit.

44. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság közzéteszi a 3. és a 4. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9., 10., 16–20. és 24. cikk, a 25. cikk (1) bekezdése, valamint a 29., 30. és 31. cikk értelmében hozott határozatait. E közzététel során megadja a felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat is.

(2) A közzététel során figyelemmel kell lenni a kapuőrök vagy harmadik felek bizalmas információk védelméhez fűződő jogos érdekére.

46. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a)	a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)	azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c)	a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d)	a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e)	a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f)	a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h)	a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i)	a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j)	a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k)	a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l)	a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m)	a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2) Az e cikk (1) bekezdése a)–k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.

49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2022. november 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a „digitális piaci tanácsadó bizottság”) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) A Bizottság közli a bizottság véleményét az egyedi határozat címzettjével, az említett határozattal együtt. A véleményt az egyedi határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel az üzleti titok védelméhez fűződő jogos érdekre.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU