keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

(4) A Bizottság 2010.

  augusztus 26-i, „Az európai digitális menetrend” című közleménye megállapította, hogy a digitális piac szétaprózódottsága, az interoperabilitás hiánya és a számítógépes bűnözés terjedése jelenti a digitális gazdaság önmagát működtető folyamatának legfőbb akadályát.

  Az uniós polgárságról szóló 2010. évi, „Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című jelentésében a Bizottság ismét kihangsúlyozta, hogy szükség van azon főbb problémák megoldására, amelyek meggátolják az uniós polgárokat abban, hogy kihasználják az egységes digitális piac és a határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtotta előnyöket.

(9) A legtöbb esetben a polgárok nem tudják más tagállamban elektronikus azonosítójuk segítségével hiteles módon azonosítani magukat, mivel más tagállamokban nem ismerik el országuk elektronikus_azonosítási rendszerét.

  Az ilyen elektronikus akadály meggátolja a szolgáltatókat abban, hogy a belső piac minden előnyét élvezhessék.

  Az elektronikus_azonosító_eszközök kölcsönös elismerése megkönnyíti számos szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását a belső piacon, emellett a vállalkozások határokon átnyúló jelleggel is működhetnének anélkül, hogy a hatóságokkal való interakció során sok akadályba ütköznének.

(10) A 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) létrehozott egy, az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokból álló hálózatot.

  A határon átnyúló egészségügyi ellátás biztonságának és folytonosságának javítása érdekében a hálózatnak iránymutatásokat kell kidolgoznia az elektronikus egészségügyi adatokhoz és szolgáltatásokhoz történő határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozóan, többek között támogatva a tagállamokat abban, „hogy közös azonosítási és hitelesítési intézkedéseket dolgozzanak ki annak elősegítése érdekében, hogy az adatok a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében átadhatók legyenek”.

  Az elektronikus_azonosítás és a hitelesítés kölcsönös elismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások valóban elérhetővé váljanak az uniós polgárok számára.

  A külföldi kezelések során a betegek egészségügyi adatainak hozzáférhetőeknek kell lenniük a kezelés helye szerinti országban.

  Ehhez az elektronikus_azonosítást szolgáló szilárd, biztonságos és megbízható keretre van szükség.

(14) E rendeletben meg kell határozni bizonyos feltételeket arra vonatkozóan, hogy mely elektronikus_azonosító_eszközöket kell elismerni, és hogyan kell bejelenteni az elektronikus_azonosítási rendszereket.

  E feltételek célja, hogy segítsék a tagállamokat abban, hogy felépítsék az egymás elektronikus_azonosítási rendszerei iránti szükséges bizalmat, valamint kölcsönösen elismerjék a bejelentett rendszereik keretében alkalmazott elektronikus_azonosító_eszközöket.

  A kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni, amennyiben a bejelentő tagállam elektronikus_azonosítási rendszere teljesíti a bejelentésre vonatkozó feltételeket, és a bejelentést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

  A kölcsönös elismerés elvét ugyanakkor kizárólag az online szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hitelesítésre kell alkalmazni.

  Az ilyen online szolgáltatások igénybevételének és a kérelmező számára történő végleges szolgáltatásnyújtásnak szorosan kapcsolódnia kell ahhoz a joghoz, hogy az érintett e szolgáltatásokat igénybe veheti a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

(15) Az elektronikus_azonosító_eszközök elismerésének kötelezettségének csak azokra az eszközökre kell vonatkoznia, amelyek olyan biztonsági szintű azonosítást tesznek lehetővé, amely eléri vagy meghaladja a szóban forgó online szolgáltatás igénybevételéhez szükséges biztonsági szintet.

  Ezenkívül ennek a kötelezettségnek csak abban az esetben indokolt fennállnia, ha az érintett közigazgatási_szerv az adott online szolgáltatás igénybevételéhez „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintű azonosítást használ.

  Az uniós joggal összhangban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy olyan elektronikus_azonosító_eszközöket is elismerjenek, amelyek alacsonyabb biztonsági szintű azonosítást tesznek lehetővé.

(23) Amennyiben e rendelet valamely bizalmi_szolgáltatás elismerését kötelezővé teszi, azt a bizalmi_szolgáltatást csak abban az esetben lehet elutasítani, ha e kötelezettség címzettje által közvetlenül nem befolyásolható technikai okok miatt nem tudja azt elolvasni vagy ellenőrizni.

  Ez a kötelezettség önmagában ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy a közigazgatási_szerveknek kötelező jelleggel be kell szerezniük az összes létező bizalmi_szolgáltatás esetében az értelmezés technikai feltételeinek biztosításához szükséges hardver és szoftver eszközöket.

(33) Az álnevek tanúsítványokon való használatára vonatkozó rendelkezések nem gátolhatják meg a tagállamokat abban, hogy előírják a személyek uniós vagy nemzeti jog alapján történő azonosítását.

(67) A weboldal- hitelesítési szolgáltatások révén a webhely látogatója biztos lehet abban, hogy a webhely mögött valódi és legitim szervezet áll.

  Ezek a szolgáltatások hozzájárulnak az online üzleti tevékenység iránti bizalom megteremtéséhez, mivel a felhasználók meg fognak bízni az olyan weboldalakban, amelyek hitelesítve vannak.

  A weboldal- hitelesítési szolgáltatások nyújtása és igénybevétele teljeséggel önkéntes.

  Ahhoz azonban, hogy a weboldal- hitelesítés a bizalom megerősítésének, a felhasználói élmény javításának és a belső piacon a növekedés fokozásának eszközévé válhasson, e rendeletben biztonsági és felelősségi minimumkövetelményeket kell megállapítani a szolgáltatókra és az általuk nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan.

  Ennek érdekében a jogalkotó figyelembe vette a már működő ágazati kezdeményezések (például a CA/B Forum, a hitelesítés-szolgáltatók és böngészőgyártók fóruma) eredményeit.

  A rendelet továbbá nem gátolhatja a más, a rendelet hatályán kívül eső weboldal- hitelesítési eszközök és módszerek használatát, és nem akadályozhatja meg, hogy harmadik országbeli weboldal- hitelesítési szolgáltatók szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek az Unióban.

  A harmadik országbeli szolgáltató weboldal- hitelesítési szolgáltatása azonban csak akkor ismerhető el e rendelet szerint minősítettként, ha az Unió és a szolgáltató letelepedése szerinti ország között érvényben van erről szóló nemzetközi megállapodás.