keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

whereas vagy:

• whereas (13) 2
• whereas (15) 2
• whereas (16) 1
• whereas (17) 1
• whereas (18) 1
• whereas (19) 1
• whereas (21) 2
• whereas (23) 1
• whereas (28) 1
• whereas (30) 1
• whereas (33) 1
• whereas (36) 1
• whereas (37) 1
• whereas (38) 1
• whereas (42) 1
• whereas (53) 1
• whereas (57) 1
• whereas (62) 1
• whereas (65) 1
• whereas (68) 1

definitions:

• jogi személy
• elektronikus azonosítás
• elektronikus azonosító eszköz
• személyazonosító adat
• elektronikus azonosítási rendszer
• hitelesítés
• igénybe vevő fél
• közigazgatási szerv
• közjogi intézmény
• aláíró
• elektronikus aláírás
• fokozott biztonságú elektronikus aláírás
• minősített elektronikus aláírás
• elektronikus aláírás létrehozásához használt adat
• elektronikus aláírás tanúsítványa
• elektronikus aláírás minősített tanúsítványa
• bizalmi szolgáltatás
• minősített bizalmi szolgáltatás
• megfelelőségértékelő szervezet
• bizalmi szolgáltató
• minősített bizalmi szolgáltató
• termék
• elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• bélyegző létrehozója
• elektronikus bélyegző
• fokozott biztonságú elektronikus bélyegző
• minősített elektronikus bélyegző
• elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok
• elektronikus bélyegző tanúsítványa
• elektronikus bélyegző minősített tanúsítványa
• elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• elektronikus időbélyegző
• minősített elektronikus időbélyegző
• elektronikus dokumentum
• ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• minősített weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• érvényesítési adatok
• érvényesítés
• alacsony
• jelentős
• magas

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a tagállamok által bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerekre és az Unió területén letelepedett bizalmi_szolgáltatókra alkalmazandó.

(2)   E rendelet nem alkalmazandó a nemzeti jogszabályokon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodásokon alapuló, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi_szolgáltatások nyújtására.

(3)   E rendelet nem érinti a szerződések megkötésére és érvényességére, sem más, alaki követelményekkel kapcsolatos jogi vagy eljárási kötelezettségekre vonatkozó nemzeti vagy uniós jogot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „ elektronikus_azonosítás”: a természetes vagy jogi_személyt, illetve jogi_személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító_adatok felhasználásának folyamata;

2.   „ elektronikus_azonosító_eszköz”: olyan hardver- és/vagy szoftvereszköz, amely a személyazonosító_adatokat tartalmazza, és amelyet online szolgáltatások céljából történő azonosításra használnak;

3.   „ személyazonosító_adat”: egy természetes vagy jogi_személy vagy egy jogi_személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő adat;

4.   „ elektronikus_azonosítási rendszer”: elektronikus_azonosításra alkalmas rendszer, amelynek keretében természetes vagy jogi_személy, illetve egy jogi_személyt képviselő természetes személy számára elektronikus_azonosító_eszközöket bocsátanak ki;

5.   „ hitelesítés”: olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi_személy elektronikus_azonosításának vagy az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének az igazolását;

6.   „ igénybe_vevő_fél”: olyan természetes vagy jogi_személy, aki vagy amely elektronikus_azonosítási vagy bizalmi_szolgáltatást vesz igénybe;

7.   „ közigazgatási_szerv”: az állam, a regionális vagy helyi hatóság, közjogi_intézmény és egy vagy több ilyen hatóságból, illetve közjogi_intézményből álló társulások vagy az említett hatóságok, szervek vagy társulások közül legalább egy által közszolgáltatások nyújtásával megbízott és e megbízásuk keretében eljáró magánjogi szervezetek;

8.   „ közjogi_intézmény”: a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott intézmény;

9.   „ aláíró”: elektronikus_aláírást létrehozó természetes személy;

10.   „ elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11.   „fokozott biztonságú elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus_aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12.   „minősített elektronikus_aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás, amelyet minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapul;

13.   „ elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat”: olyan egyedi adat, amelyet az aláíró elektronikus_aláírás létrehozásához használ;

14.   „ elektronikus_aláírás tanúsítványa”: olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus_aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét;

15.   „ elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa”: olyan, elektronikus_aláírás céljára használt tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

16.   „ bizalmi_szolgáltatás”: rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatások:

a)	elektronikus_aláírások, elektronikus_bélyegzők vagy elektronikus_időbélyegzők, ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

b)	weboldal-hitelesítő_tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

c)	elektronikus_aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése;

17.   „minősített bizalmi_szolgáltatás”: olyan bizalmi_szolgáltatás, amely megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek;

18.   „ megfelelőségértékelő_szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban illetékesnek ismernek el a minősített bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelőségének értékelésére;

19.   „ bizalmi_szolgáltató”: egy vagy több bizalmi_szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi_személy; a bizalmi_szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi_szolgáltató;

20.   „minősített bizalmi_szolgáltató”: olyan bizalmi_szolgáltató, amely egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltatást nyújt, és amelynek minősített státusát a felügyeleti szerv jóváhagyta;

21.   „ termék”: olyan hardver- vagy szoftvereszköz vagy ezek megfelelő része, amelyet bizalmi_szolgáltatások nyújtásában való felhasználásra szántak;

22.   „ elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: elektronikus_aláírás létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

23.   „minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

24.   „ bélyegző_létrehozója”: elektronikus_bélyegzőt létrehozó jogi_személy;

25.   „ elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26.   „fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus_bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27.   „minősített elektronikus_bélyegző”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, amelyet minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

28.   „ elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatok”: olyan egyedi adatok, amelyeket az elektronikus bélyegző_létrehozója elektronikus_bélyegző létrehozásához használ;

29.   „ elektronikus_bélyegző tanúsítványa”: olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus_bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi_személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi_személy nevét;

30.   „ elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa”: elektronikus_bélyegző olyan tanúsítványa, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel a III. mellékletben megállapított követelményeknek;

31.   „ elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: elektronikus_bélyegző létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

32.   „minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz, amely értelemszerűen megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

33.   „ elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

34.   „minősített elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus_időbélyegző, amely megfelel a 42. cikkben megállapított követelményeknek;

35.   „ elektronikus_dokumentum”: elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt bármilyen tartalom;

36.   „ ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

37.   „minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás, amely megfelel a 44. cikkben megállapított követelményeknek;

38.   „ weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan igazolás, amely lehetővé teszi a weboldal hitelesítését és a weboldalt ahhoz a természetes vagy jogi_személyhez kapcsolja, akinek vagy amelynek részére a tanúsítványt kiállították;

39.   „minősített weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan weboldal-hitelesítő_tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki, és amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek;

40.   „ érvényesítési_adatok”: elektronikus_aláírás vagy elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adatok;

41.   „ érvényesítés”: olyan folyamat, amelynek keretében ellenőrzik és igazolják, hogy az elektronikus_aláírás vagy bélyegző érvényes.

6. cikk

Kölcsönös elismerés

(1)   Ha a nemzeti jogszabályok vagy a közigazgatási gyakorlat értelmében egy közigazgatási_szerv által nyújtott szolgáltatás online elérését elektronikus_azonosító_eszközt és hitelesítést alkalmazó elektronikus_azonosításhoz kötik egy tagállamban, a másik tagállamban kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközt el kell ismerni az első tagállamban az említett online szolgáltatáshoz szükséges, határokon átnyúló hitelesítés céljából, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	az elektronikus_azonosító_eszközt a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamelyik elektronikus_azonosítási rendszer keretében bocsátották ki;

b)

az elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje azonos vagy magasabb, mint az érintett közigazgatási_szerv által az első tagállamban nyújtott online szolgáltatáshoz való hozzáféréshez előírt biztonsági szint, feltéve, hogy az említett elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje „ jelentős” vagy „ magas”;

c)	az érintett közigazgatási_szerv a „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintet használja az adott online szolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

Az elismerésre sort kell keríteni legkésőbb 12 hónappal azután, hogy a Bizottság közzétette az első albekezdés a) pontjában említett listát.

(2)   A közigazgatási_szervek az általuk nyújtott online szolgáltatásokhoz szükséges határokon átnyúló hitelesítés céljából elismerhetik a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamely rendszer keretében kibocsátott és az „ alacsony” biztonsági szintnek megfelelő elektronikus_azonosító_eszközt.

7. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelentésének előfeltételei

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelenthetők, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt: i. a bejelentő tagállam bocsátotta ki; ii. a bejelentő tagállam megbízásából bocsátották ki; vagy iii. a bejelentő tagállamtól függetlenül bocsátották ki, de a bejelentő tagállam elismerte az említett eszközt;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszköz a bejelentő tagállamban legalább egy, közigazgatási_szerv által nyújtott és elektronikus_azonosítást előíró szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használható;

c)	a rendszer és a keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszköz megfelel a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott biztonsági szintek közül legalább az egyikre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)

a bejelentő tagállam biztosítja, hogy az adott személyt kizárólagosan azonosító személyazonosító_adatokat a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően hozzárendeljék a 3. cikk 1. pontjában említett természetes vagy jogi_személyhez a szóban forgó rendszer keretébe tartozó – elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátásakor;

e)

a szóban forgó rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél biztosítja, hogy az elektronikus_azonosító_eszközt a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően rendeljék hozzá az e cikk d) pontjában említett személyhez;

f)

a bejelentő tagállam hozzáférést biztosít az online hitelesítéshez annak érdekében, hogy egy másik tagállam területén letelepedett bármely igénybe_vevő_fél igazolni tudja az elektronikus formában kapott személyazonosító_adatokat. A közigazgatási_szervektől eltérő igénybe vevő felek esetében a bejelentő tagállam előírhatja a hitelesítésekhez való hozzáférés feltételeit. Az ilyen határokon átnyúló hitelesítést ingyenesen kell biztosítani, amennyiben arra egy közigazgatási_szerv által nyújtott online szolgáltatással kapcsolatban kerül sor. A tagállamok semmilyen különleges, aránytalan technikai előírást nem tehetnek kötelezővé az ilyen hitelesítést végrehajtani kívánó igénybe vevő felek számára, amennyiben ezen előírások megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

g)

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése céljából a bejelentő tagállam a 9. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően legalább hat hónappal, a 12. cikk (7) bekezdésében említett végrehjazási jogi aktusokban meghatározott eljárási szabályokkal összhangban eljuttatja a többi tagállamnak az említett rendszer leírását;

h)	az elektronikus_azonosítási rendszer megfelel a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus előírásainak.

8. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsági szintjei

(1)   A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek meg kell határoznia az adott rendszer keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközöknek tulajdonított „ alacsony”, „ jelentős” és/vagy „ magas” biztonsági szintet.

(2)   Az „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

a)

az „ alacsony” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely korlátozott megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának csökkentése;

b)

a „ jelentős” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely jelentős megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának jelentős csökkentése;

c)

a „ magas” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely nagyobb megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, mint egy „ jelentős” biztonsági szintű elektronikus_azonosító_eszköz, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megakadályozása;

(3)   A Bizottság 2015. szeptember 18-ig, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a (2) bekezdés függvényében, végrehajtási jogi aktusok révén minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat állapít meg, amelyekre hivatkozva az (1) bekezdés alkalmazásának céljából meghatározható az elektronikus_azonosító_eszközök „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintje.

E minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat az alábbi elemek megbízhatósága és minősége alapján kell megállapítani:

a)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátását kérő természetes vagy jogi_személyek személyazonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére alkalmazott eljárás;

b)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátására alkalmazott eljárás;

c)	azon hitelesítési mechanizmus, amelynek keretében a természetes vagy jogi_személy az elektronikus_azonosító_eszközt arra használja, hogy a személyazonosságát igazolja a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

d)	az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó szervezet;

e)	az elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátása iránti kérelmekkel foglalkozó más szervek; valamint

f)	a kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközök technikai és biztonsági specifikációi.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Bejelentés

(1)   A bejelentő tagállam a következő információkat, valamint azok későbbi változásait indokolatlan késedelem nélkül bejelenti a Bizottságnak:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszer leírása, ezen belül a rendszer biztonsági szintjei, az adott rendszerbe tartozó elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátója (kibocsátói);

b)	az alkalmazandó felügyeleti rendszer, valamint tájékoztatás a felelősségi szabályokról az alábbiak vonatkozásában: i. az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél; valamint ii. a hitelesítési eljárást végrehajtó fél;

c)	az elektronikus_azonosítási rendszerért felelős hatóság vagy hatóságok;

d)	tájékoztatás az egyedi személyazonosító_adatok nyilvántartásba vételét kezelő szervezetről vagy szervezetekről;

e)	annak ismertetése, hogy a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban foglalt előírások milyen módon teljesülnek;

f)	a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítés leírása;

g)	a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek vagy hitelesítésnek vagy azok veszélyeztetett részeinek a felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó szabályok.

(2)   A 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontját követően egy évvel a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek listáját és az azokkal kapcsolatos alapinformációkat.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett határidő lejárta után érkezik bejelentés, a Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a (2) bekezdésben említett lista változásait.

(4)   Bármely tagállam kérelmezheti a Bizottságtól, hogy az általa bejelentett elektronikus_azonosítási rendszert törölje a (2) bekezdésben említett listáról. A Bizottság a tagállam kérelmének kézhezvételétől számított egy hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a lista módosításait.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) bekezdés szerinti bejelentés feltételeit, formátumait és eljárásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

10. cikk

A biztonság megsértése

(1)   Amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett elektronikus_azonosítási rendszert vagy a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítést oly módon megsértik vagy részben veszélyeztetik, hogy ez hátrányosan érinti a rendszer határokon átnyúló hitelesítésének megbízhatóságát, a bejelentő tagállam késedelem nélkül felfüggeszti vagy visszavonja a határokon átnyúló hitelesítést vagy az érintett veszélyeztetett részeket, és erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett biztonságsértés vagy veszély orvoslását követően a bejelentő tagállam visszaállítja a határokon átnyúló hitelesítést, és indokolatlan késedelem nélkül értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett biztonságsértést vagy veszélyt nem orvosolják a felfüggesztést vagy a visszavonást követő három hónapon belül, a bejelentő tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az elektronikus_azonosítási rendszer visszavonásáról.

A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 9. cikk (2) bekezdésében említett lista ennek megfelelő módosításait.

11. cikk

Felelősség

(1)   A bejelentő tagállam felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk d) és f) pontja értelmében fennálló kötelezettségeit.

(2)   Az elektronikus_azonosító_eszközöket kibocsátó fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk e) pontjában említett kötelezettségét.

(3)   A hitelesítési eljárást működtető fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem biztosítja a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítés hibátlan működését.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(5)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem érinti az olyan tranzakcióban részt vevő feleknek a nemzeti jog alapján fennálló felelősségét, amelyben a 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt alkalmaznak.

12. cikk

Együttműködés és átjárhatóság

(1)   A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett nemzeti elektronikus_azonosítási rendszereknek átjárhatónak kell lenniük.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapítottak teljesítése érdekében létre kell hozni egy átjárhatósági keretet.

(3)   Az átjárhatósági keretnek az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a)	technológiasemlegességre törekszik, és a tagállamon belül az elektronikus_azonosításra szolgáló konkrét nemzeti technikai megoldások egyikével szemben sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést;

b)	lehetőség szerint követi az európai és a nemzetközi normákat;

c)	megkönnyíti a beépített adatvédelem elvének érvényesítését; és

d)	biztosítja a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvnek megfelelő feldolgozását.

(4)   Az átjárhatósági keretnek az alábbiakat kell magában foglalnia:

a)	a 8. cikkben megállapított biztonsági szintekhez kapcsolódó minimális technikai követelményekre való hivatkozás;

b)	a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek nemzeti biztonsági szintjeinek megfeleltetése a 8. cikkben megállapított biztonsági szinteknek;

c)	a minimális átjárhatósági technikai követelményekre való hivatkozás;

d)	egy természetes vagy jogi_személyt kizárólagosan azonosító, az elektronikus_azonosítási rendszerekből megszerezhető minimális személyazonosító_adatokra való hivatkozás;

e)	eljárási szabályzat;

f)	vitarendezési eljárások;és

g)	közös működési biztonsági normák.

(5)   A tagállamok együttműködnek az alábbiak tekintetében:

a)	átjárhatóság a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek és azon elektronikus_azonosítási rendszerek között, amelyeket a tagállamok bejelenteni szándékoznak; és

b)	az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsága.

(6)   A tagállamok közötti együttműködés a következőkre terjed ki:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszerekkel kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlat cseréje, különös tekintettel az átjárhatósággal és a biztonsági szintekkel kapcsolatos technikai követelményekre;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszerekre vonatkozóan a 8. cikkben megállapított biztonsági szintek alkalmazásával kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlat cseréje,

c)	az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus_azonosítási rendszerek partneri felülvizsgálata; és

d)	az elektronikus_azonosítási ágazat lényeges fejleményeinek vizsgálata.

(7)   A Bizottság 2015. március 18-ig végrehajtási jogi aktusokban megállapítja az (5) és a (6) bekezdésben említett, tagállamok közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges eljárási szabályokat a kockázat mértékének megfelelő magas szintű bizalom és biztonság elősegítése céljából.

(8)   Az (1) bekezdésben megállapított követelmény teljesítésére vonatkozó egységes feltételek előírása céljából a Bizottság 2015. szeptember 18-ig – a (3) bekezdésben foglalt kritériumoknak megfelelően és a tagállamok közötti együttműködés eredményeinek figyelembevételével – végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (4) bekezdésben meghatározott átjárhatósági keretre vonatkozóan.

(9)   Az e cikk (7) és (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III.   FEJEZET

BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

13. cikk

Felelősség és bizonyítási teher

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a bizalmi_szolgáltatók felelősek minden olyan kárért, amelyet szándékosan vagy gondatlanul bármely természetes vagy jogi_személynek okoztak e rendelet szerinti kötelezettségeik megszegéséből eredően.

A nem minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát annak a természetes vagy jogi_személynek kell bizonyítania, aki/amely állítása szerint az első albekezdésben említett kár megtérítését követeli.

A minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát vélelmezni kell, kivéve, ha a minősített bizalmi_szolgáltató bizonyítja, hogy az első albekezdésben említett kár a szándékos vagy gondatlan közrehatása nélkül következett be.

(2)   Amennyiben a bizalmi_szolgáltatók előzetesen megfelelően tájékoztatják az ügyfeleiket az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokról, és amennyiben ezek a korlátozások harmadik felek számára felismerhetők, a bizalmi_szolgáltatók nem felelősek a szolgáltatások igénybevételéből eredő, a jelzett korlátozásokat meghaladó károkért.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

14. cikk

Nemzetközi vonatkozások

(1)   A harmadik országban letelepedett bizalmi_szolgáltatók által nyújtott bizalmi_szolgáltatásokat abban az esetben kell jogilag egyenértékűnek elismerni az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokkal, ha a harmadik országból származó bizalmi_szolgáltatásokat az Unió és a szóban forgó harmadik ország vagy valamely nemzetközi szervezet által az EUMSZ 218. cikkével összhangban megkötött megállapodásban elismerték.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodásokban különösen az alábbiakat kell biztosítani:

a)

a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek bizalmi_szolgáltatói, amelyekkel megállapodás jött létre, valamint az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatókra és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokra alkalmazandó követelményeknek;

b)	az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokat jogilag egyenértékűnek ismerték el azon harmadik ország vagy nemzetközi szervezet bizalmi_szolgáltatói által nyújtott bizalmi_szolgáltatásokkal, amelyekkel megállapodás jött létre.

17. cikk

Felügyeleti szerv

(1)   A tagállamok a területükön, vagy másik tagállammal kötött kölcsönös megállapodás alapján e másik tagállamban letelepedett felügyeleti szervet jelölnek ki. E felügyeleti szerv felelős a felügyeleti feladatok elvégzéséért a kijelölő tagállamban.

A felügyeleti szervek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket és megfelelő forrásokat.

(2)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a kijelölt felügyeleti szerveik nevét és címét.

(3)   A felügyeleti szerv szerepe a következő:

a)

a kijelölő tagállam területén letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete, amelynek keretében előzetes és utólagos felügyeleti tevékenységek révén biztosítja, hogy e minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek;

b)

szükség esetén a kijelölő tagállam területén letelepedett nem minősített bizalmi_szolgáltatókkal szembeni intézkedés, utólagos felügyeleti tevékenységek formájában, amennyiben arról értesül, hogy e nem minősített bizalmi_szolgáltatók vagy az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások vélhetően nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában és az ott megjelölt korlátozások figyelembevételével a felügyeleti szerv különösen az alábbi feladatokat végzi:

a)	együttműködik más felügyeleti szervekkel, és a 18. cikkel összhangban segítséget nyújt e szerveknek;

b)	elemzi a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési jelentéseket;

c)	a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a többi felügyeleti szervet és a nyilvánosságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről;

d)	e cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést küld a Bizottságnak a főbb tevékenységeiről;

e)	a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket hajt végre, illetve megfelelőségértékelő_szervezetet kér fel a megfelelőségértékelés elvégzésére a minősített bizalmi_szolgáltatóknál;

f)	együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őket a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése merül fel;

g)	a 20. és a 21. cikkel összhangban megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltatóknak és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, valamint visszavonja tőlük e státust;

h)	tájékoztatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett, tagállami bizalmi listáért felelős szervet a minősített státus megadására és visszavonására vonatkozó határozatairól, amennyiben ez a szerv egyben nem maga a felügyeleti szerv;

i)

ellenőrzi a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó terv meglétét, valamint a tervre vonatkozó rendelkezések helyes alkalmazását olyan esetekben, amikor valamely minősített bizalmi_szolgáltató meg kívánja szüntetni a tevékenységét, beleértve annak ellenőrzését is, hogy az információ milyen módon lesz továbbra is hozzáférhető a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban;

j)	előírja, hogy a bizalmi_szolgáltatók orvosolják a helyzetet, amennyiben nem felelnének meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy a felügyeleti szerv a tagállami jogban megállapított feltételek szerint hozzon létre egy bizalmi infrastruktúrát, az tartsa fenn és tegye naprakésszé.

(6)   A felügyeleti szervek minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évben végzett főbb tevékenységeikről szóló jelentést és a bizalmi_szolgáltatóktól a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban beérkezett, a biztonság megsértésére vonatkozó bejelentések összefoglalóját.

(7)   A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett éves jelentést.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett jelentés formátumát és a hozzá kapcsolódó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

Bizalmi szolgáltatókra vonatkozó biztonsági előírások

(1)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hajtanak végre az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezen intézkedésekkel – figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket – biztosítani kell, hogy a biztonsági szint arányos legyen a kockázat mértékével. Intézkedéseket kell végrehajtani különösen a biztonsági események megelőzése és azok hatásának minimálisra csökkentése, valamint az érdekeltek bármely esemény káros hatásairól való tájékoztatása érdekében.

(2)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az esetről való értesüléstől számított 24 órán belül értesítik a felügyeleti szervet és adott esetben más érintett szerveket, például az információbiztonságért felelős nemzeti szervet vagy az adatvédelmi hatóságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről, amennyiben az jelentős hatást gyakorol a bizalmi_szolgáltatásra vagy az annak keretében tárolt személyes adatokra.

Amennyiben a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése vélhetőleg hátrányosan érintheti azt a természetes vagy jogi_személyt, aki bizalmi_szolgáltatást vett igénybe, a bizalmi_szolgáltató a természetes vagy jogi_személyt is indokolatlan késedelem nélkül értesíti a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről.

Adott esetben, különösen, ha a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése két vagy több tagállamot érint, az értesítést kézhez vevő felügyeleti szerv tájékoztatja a többi érintett tagállam felügyeleti szerveit és az ENISA-t.

Az értesített felügyeleti szerv tájékoztatja a nyilvánosságot, vagy a bizalmi_szolgáltatókat kötelezi erre, amennyiben megállapítja, hogy a biztonság megsértésének vagy az adatok sértetlensége megszűnésének a nyilvánosságra hozatala közérdekből szükséges.

(3)   A felügyeleti szerv évente egyszer összefoglaló tájékoztatást nyújt az ENISA számára a bizalmi_szolgáltatóktól beérkezett, a biztonság megsértésére és az adatok sértetlenségének megszűnésére vonatkozó bejelentésekről.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)	az (1) bekezdésben említett intézkedéseket tovább pontosíthatja, és

b)	meghatározhatja a (2) bekezdés céljára alkalmazandó formátumokat és eljárásokat, beleértve a határidőket is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3.   SZAKASZ

Minősített bizalmi_szolgáltatások

20. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete

(1)   A minősített bizalmi_szolgáltatókat legalább 24 havonta, a szolgáltató saját költségére ellenőriznie kell egy megfelelőségértékelő_szervezetnek. Az ellenőrzés célja, annak igazolása, hogy a minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A minősített bizalmi_szolgáltatók kötelesek az elkészült megfelelőségértékelési jelentést annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül benyújtani a felügyeleti szervnek.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felügyeleti szerv bármikor ellenőrizheti a minősített bizalmi_szolgáltatókat, illetve felkérhet egy megfelelőségértékelő_szervezetet a minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelőségértékelésének elvégzésére a bizalmi_szolgáltatók költségére annak igazolása céljából, hogy e szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok vélhető megsértése esetén a felügyeleti szerv tájékoztatja az adatvédelmi hatóságokat az ellenőrzések eredményéről.

(3)   Amennyiben a felügyeleti szerv előírja a minősített bizalmi_szolgáltatónak, hogy orvosolja az e rendeletben foglaltak teljesítésének elmulasztását, de a szolgáltató – adott esetben a felügyeleti szerv által megszabott határidőn belül – nem tesz eleget a felszólításnak, a felügyeleti szerv a mulasztás mértékének, időtartamának és következményeinek figyelembevételével visszavonhatja a szolgáltató vagy az általa nyújtott érintett szolgáltatás minősített státusát, és tájékoztathatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett szervet annak érdekében, hogy az aktualizálja a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listákat. A felügyeleti szerv tájékoztatja a minősített bizalmi_szolgáltatót a minősített státusának vagy az érintett szolgáltatás minősített státusának a visszavonásáról.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az alábbi szabványok hivatkozási számainak listáját:

a)	az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelő_szervezet akkreditációjára és a megfelelőségértékelési jelentésre vonatkozó szabványok;

b)	azon ellenőrzési szabályokra vonatkozó szabványok, amelyek alapján a megfelelőségértékelő_szervezetek elvégzik a minősített bizalmi_szolgáltatóknak az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

Bizalmi listák

(1)   Valamennyi tagállam bizalmi listákat állít össze, tart fenn és tesz közzé, amelyeken szerepelnek a felelőssége alá tartozó minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozó információk, valamint az e szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokra vonatkozó információk.

(2)   A tagállamok biztonságos módon, automatizált feldolgozásra alkalmas formában állítják össze, tartják fenn és teszik közzé az (1) bekezdésben említett, elektronikus_aláírással vagy bélyegzővel ellátott bizalmi listákat.

(3)   A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak a tagállami bizalmi listák összeállításáért, fenntartásáért és közzétételéért felelős szervre vonatkozó adatokat, és az ilyen listák közzétételi helyével, a bizalmi listák aláírással és bélyegzővel való ellátásához használt tanúsítvánnyal, valamint a mindezeket érintő változtatásokkal kapcsolatos részleteket.

(4)   A Bizottság biztonságos csatornán keresztül, automatizált feldolgozásra alkalmas, elektronikus_aláírással vagy bélyegzővel ellátott formátumban a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a (3) bekezdésben említett adatokat.

(5)   A Bizottság 2015. szeptember 18-ig végrehajtási jogi aktusok útján pontosíthatja az (1) bekezdésben meghatározott információkat, és meghatározhatja a bizalmi listákra vonatkozó, az (1)–(4) bekezdés értelmében alkalmazandó műszaki leírást és formátumokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

A minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozó követelmények

(1)   Bizalmi szolgáltatásra vonatkozó minősített tanúsítvány kibocsátásakor a minősített bizalmi_szolgáltató megfelelő eszközökkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban ellenőrzi annak a természetes vagy jogi_személynek az azonosságát, és – adott esetben – egyedi jellemzőit, akinek vagy amelynek a részére a minősített tanúsítványt kibocsátották.

Az első albekezdésben említett adatokat a minősített bizalmi_szolgáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban közvetlenül vagy harmadik fél révén ellenőrzi:

a)	a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenléte útján; vagy

b)

távolról, olyan elektronikus_azonosító_eszköz használatával, amely tekintetében a minősített tanúsítvány kibocsátása előtt biztosították a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenlétét, és amely megfelel a 8. cikkben a „ jelentős”, illetve a „ magas” biztonsági szintre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy

c)	minősített elektronikus_aláírás vagy minősített elektronikus_bélyegző a) vagy b) ponttal összhangban kibocsátott tanúsítványával; vagy

d)	a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek alkalmazásával. A biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő_szervezetnek kell igazolnia.

(2)   A minősített bizalmi_szolgáltatást nyújtó minősített bizalmi_szolgáltató köteles:

a)	értesíteni a felügyeleti szervet a minősített bizalmi_szolgáltatásai nyújtásában bekövetkező változásokról, valamint e tevékenységek beszüntetésének szándékáról;

b)

olyan munkatársakat és adott esetben olyan alvállalkozókat alkalmazni, akik megbízhatóak, rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, tapasztalattal és képesítésekkel, valamint megfelelő képzésben részesültek a biztonságra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, továbbá köteles olyan igazgatási és ügyvezetési eljárásokat alkalmazni, amelyek megfelelnek az európai és nemzetközi szabványoknak;

c)	a 13. cikk szerinti kártérítési felelősség kockázata tekintetében megfelelő pénzügyi forrásokkal és/vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezni a nemzeti joggal összhangban;

d)	a szerződéskötést megelőzően közérthetően és teljes körűen tájékoztatni a minősített bizalmi_szolgáltatást igénybe venni kívánó személyt a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó pontos szerződési feltételekről, beleértve az igénybevételre vonatkozó bármely korlátozást is;

e)	olyan megbízható rendszereket és termékeket használni, amelyek védettek a változtatásokkal szemben, és biztosítják az általuk támogatott eljárások technikai biztonságát és megbízhatóságát;

f)

megbízható rendszereket használni a számára szolgáltatott adatok ellenőrizhető formában történő tárolására, olyan módon, hogy: i. az adatok kizárólag annak a személynek a hozzájárulásával legyenek nyilvánosan kereshetők, akire az adatok vonatkoznak; ii. kizárólag arra feljogosított személyek végezhessenek bejegyzéseket és változtatásokat a tárolt adatokon; iii. ellenőrizhető legyen az adatok hitelessége;

g)	megfelelő intézkedéseket hozni az adathamisítás és az adatlopás ellen;

h)

megfelelő – a minősített bizalmi_szolgáltató tevékenységeinek beszüntetését követő időszakra is kiterjedő – időtartamra rögzíteni és hozzáférhetővé tenni az általa vagy számára kibocsátott adatokra vonatkozó összes lényeges információt, elsősorban bizonyítékok bírósági eljárások során történő bemutatása, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítása céljából. Az ilyen adatrögzítés elektronikus úton is végezhető;

i)	a felügyeleti szerv által a 17. cikk (4) bekezdésének i) pontja szerint ellenőrzött rendelkezéseknek megfelelő naprakész tervvel rendelkezni a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozóan, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében;

j)	biztosítani a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvnek megfelelő jogszerű feldolgozását;

k)	minősített tanúsítványokat kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók esetében tanúsítvány-adatbázist létrehozni és naprakészen tartani.

(3)   Amennyiben a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók egy tanúsítvány visszavonása mellett döntenek, kellő időben, de minden esetben a kérelem kézhezvételét követő 24 órán belül rögzíteniük kell tanúsítvány-adatbázisukban a visszavonást, és közzé kell tenniük a tanúsítvány visszavont státusát. A visszavonás a közzétételét követően azonnal hatályossá válik.

(4)   Tekintettel a (3) bekezdésre, a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatónak tájékoztatnia kell a szolgáltatást igénybe vevő felet az általa kibocsátott minősített tanúsítványok érvényességéről vagy visszavont státusáról. Ennek az információnak – legalább tanúsítványonként – megbízható, ingyenes és hatékony automatizált formában bármikor, a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát követően is elérhetőnek kell lennie.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az e cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő, megbízható rendszerekre és termékekre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a megbízható rendszerek és termékek megfelelnek ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az e cikkben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4.   SZAKASZ

Elektronikus aláírás

27. cikk

Elektronikus aláírások használata a közigazgatásban

(1)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat, elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(2)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és a minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(3)   A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_aláírásnál magasabb biztonsági szintű elektronikus_aláírást.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_aláírás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy az aláírás az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 26. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó követelményeket is teljesíti. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és uniós jogi aktusokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_aláírások referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök tanúsítása

(1)   A tagállamok által kijelölt megfelelő állami vagy magánszervek tanúsítják, hogy a minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök megfelelnek a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés alapján általuk kijelölt állami vagy magánszerv nevéről és címéről. A Bizottság ezt az információt a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tanúsításnak az alábbiak egyikén kell alapulnia:

a)	biztonságértékelési eljárás, amelyet a második albekezdéssel összhangban létrehozott listán szereplő, információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok egyikének megfelelően hajtottak végre.; vagy

b)

az a) pontban említettől eltérő eljárás, feltéve, hogy összehasonlítható biztonsági szintet biztosít, és feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett állami vagy magánszerv értesítette a Bizottságot erről az eljárásról. Ez az eljárás csak az a) pontban említett szabványok hiányában alkalmazható, vagy akkor, ha az a) pontban említett biztonságértékelési eljárás folyamatban van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza az a) pontban említett információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok listáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kijelölt szervek által teljesítendő részletes feltételek meghatározása céljából.

33. cikk

Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatás

(1)   Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatást kizárólag olyan minősített bizalmi_szolgáltató nyújthat, amely:

a)	a 32. cikk (1) bekezdésének megfelelő érvényesítést biztosít; és

b)

lehetővé teszi a szolgáltatást igénybe vevő felek részére, hogy olyan automatizált módon kapják meg az érvényesítési eljárás eredményét, amely megbízható és hatékony, és amelyet a minősített érvényesítési szolgáltatás biztosítójának fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével láttak el.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az (1) bekezdésben említett minősített érvényesítési szolgáltatásra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírást érvényesítő szolgáltatás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

37. cikk

Elektronikus bélyegzők használata a közigazgatásban

(1)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy az ott említett módszerek alkalmazásával létrehozott fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket, elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványain alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és minősített elektronikus_bélyegzőket.

(2)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie az elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és a minősített elektronikus_bélyegzőket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy alkalmazási módszerekben.

(3)   A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_bélyegzőnél magasabb biztonsági szintű elektronikus_bélyegzőt.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy a bélyegző az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 36. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó követelményeket is teljesíti. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és az Unió jogi aktusait, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzők referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

42. cikk

A minősített elektronikus_időbélyegzőre vonatkozó követelmények

(1)   A minősített elektronikus_időbélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)	az adatokat oly módon kell a dátumhoz és az időponthoz kapcsolnia, hogy az ésszerű mértékben kizárja az adatok észrevétlen megváltoztatásának lehetőségét;

b)	az egyezményes koordinált világidőhöz kötött pontos időforráson kell alapulnia; és

c)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével, vagy más egyenértékű módszerrel kell ellenjegyezni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelésére, valamint a pontos időforrásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelése, valamint a pontos időforrás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7.   SZAKASZ

Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás

44. cikk

A minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   A minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatásoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a)	egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltató nyújtja a szolgáltatásokat;

b)	lehetővé teszik azt, hogy nagy biztonsággal lehessen azonosítani a küldőt;

c)	az adat kézbesítése előtt biztosítaniuk kell a fogadó azonosítását;

d)	az adatküldést és az adatfogadást egy minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével kell biztonságossá tenni olyan módon, hogy az kizárja az adatok észrevétlen megváltoztatásának lehetőségét;

e)	az adatküldéshez vagy -fogadáshoz szükséges minden adatmódosítást világosan fel kell tüntetni az adatok küldője és címzettje számára;

f)	az adatok küldésének, fogadásának és módosításának dátumát és időpontját minősített elektronikus_időbélyegzővel fel kell tüntetni;

Két vagy több minősített bizalmi_szolgáltató között történő adattovábbítás esetén az a)–f) pont követelményei valamennyi minősített bizalmi_szolgáltatóra vonatkozóan alkalmazandók.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az adatküldés és adatfogadás folyamatára vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben az adatküldés és az adatfogadás folyamata megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8.   SZAKASZ

Weboldal- hitelesítés

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 30. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a következő rendelkezéseket:

a)

a 8. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 12. cikk (2)–(9) bekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 19. cikk (4) bekezdését, a 20. cikk (4) bekezdését, a 21. cikk (4) bekezdését, a 22. cikk (5) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 27. cikk (4) és (5) bekezdését, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (2) bekezdését, a 30. cikk (3) és (4) bekezdését, a 31. cikk (3) bekezdését, a 32. cikk (3) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 34. cikk (2) bekezdését, a 37. cikk (4) és (5) bekezdését, a 38. cikk (6) bekezdését, a 42. cikk (2) bekezdését, a 44. cikk (2) bekezdését, a 45. cikk (2) bekezdését, a 47. cikket és a 48. cikket 2014. szeptember 17-től kezdődően kell alkalmazni;

b)	a 7. cikket, a 8. cikk (1) és (2) bekezdését, a 9., 10., és 11. cikket, valamint a 12. cikk (1) bekezdését a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve kell alkalmazni;

c)	a 6. cikket a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától számított 3 év elteltével kell alkalmazni.

(3)   Amennyiben a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően már szerepel a Bizottság által a 9. cikk alapján közzétett listán, akkor az említett rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszköznek a 6. cikk alapján történő elismerésére legkésőbb a szóban forgó rendszer közzétételét követő 12 hónapon belül, de semmi esetre sem az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően kerül sor.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja ellenére egy tagállam határozhat úgy, hogy a valamely másik tagállam által a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszközöket a saját tagállamában a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve ismeri el. Erről az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

---

(1)  HL C 351., 2012.11.15., 73. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus_aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.,).

(4)  HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8)  A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10)  A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

(11)  A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.)

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14)  HL C 28., 2013.1.30., 6. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

---

---

---

---