EIDAS 2014/0910 HU

Ha egy felügyeleti szerv egy másik felügyeleti szervtől jogos megkeresést kap, ennek a szervnek segítséget nyújt annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek tevékenységüket következetesen végezzék. A kölcsönös segítségnyújtás különösen a tájékoztatási kérelmekre és a felügyeleti intézkedésekre, például a 20. és 21. cikkben említett megfelelőségértékelési jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló megkeresésekre terjedhet ki.

(2) A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését a megkeresett felügyeleti szerv bármely alábbi indokkal megtagadhatja:

a)	a felügyeleti szerv nem illetékes a kért segítség megadására;

b)	a kért segítség nem arányos a felügyeleti szervnek a 17. cikkel összhangban végzett felügyeleti tevékenységeivel;

c)	a kért segítség megadása nem lenne összeegyeztethető e rendelettel.

(3) A tagállamok adott esetben fejogosíthatják saját felügyeleti szerveiket, hogy közös vizsgálatokat végezzenek más tagállamok felügyeleti szervei munkatársainak bevonásával. Az érintett tagállamok saját nemzeti joguknak megfelelően egyeznek meg, illetve állapítják meg az ilyen közös fellépésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket, illetve eljárásokat.

23. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegye

(1) Azt követően, hogy a 21. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említett minősített státust feltüntették a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listán, a minősített bizalmi_szolgáltatók az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások egyszerű, felismerhető és egyértelmű módon való feltüntetése céljából használhatják az uniós bizalmi jegyet.

(2) A minősített bizalmi_szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben alkalmazzák az uniós bizalmi jegyet az (1) bekezdésben említett minősített bizalmi_szolgáltatásokra, honlapjukon link mutasson a vonatkozó bizalmi listára.

(3) A Bizottság 2015. július 1-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegyének formájára és különösen a megjelenésére, a felépítésére, a méretére és a formatervére vonatkozó részletszabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 30. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a következő rendelkezéseket:

a 8. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 12. cikk (2)–(9) bekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 19. cikk (4) bekezdését, a 20. cikk (4) bekezdését, a 21. cikk (4) bekezdését, a 22. cikk (5) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 27. cikk (4) és (5) bekezdését, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (2) bekezdését, a 30. cikk (3) és (4) bekezdését, a 31. cikk (3) bekezdését, a 32. cikk (3) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 34. cikk (2) bekezdését, a 37. cikk (4) és (5) bekezdését, a 38. cikk (6) bekezdését, a 42. cikk (2) bekezdését, a 44. cikk (2) bekezdését, a 45. cikk (2) bekezdését, a 47. cikket és a 48. cikket 2014. szeptember 17-től kezdődően kell alkalmazni;

b)	a 7. cikket, a 8. cikk (1) és (2) bekezdését, a 9., 10., és 11. cikket, valamint a 12. cikk (1) bekezdését a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve kell alkalmazni;

c)	a 6. cikket a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától számított 3 év elteltével kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően már szerepel a Bizottság által a 9. cikk alapján közzétett listán, akkor az említett rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszköznek a 6. cikk alapján történő elismerésére legkésőbb a szóban forgó rendszer közzétételét követő 12 hónapon belül, de semmi esetre sem az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően kerül sor.

(4) Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja ellenére egy tagállam határozhat úgy, hogy a valamely másik tagállam által a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszközöket a saját tagállamában a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve ismeri el. Erről az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL C 351., 2012.11.15., 73. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus_aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.,).

(4) HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8) A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10) A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

(11) A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.)

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) HL C 28., 2013.1.30., 6. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSOK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_aláírás minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatót egyértelműen azonosító adatok, beleértve legalább azt a tagállamot, amelyben az érintett szolgáltató letelepedett, valamint

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	legalább az aláíró neve vagy pedig egy álnév;. álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

d)	az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adat, amely megfelel az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

II. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁST LÉTREHOZÓ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközöknek megfelelő technikai és eljárási megoldások segítségével garantálniuk kell legalább azt, hogy:

a)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat bizalmassága ésszerű mértékben biztosítva legyen;

b)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat gyakorlatilag csak egyszer jöhessen létre;

c)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatok kikövetkeztethetősége ésszerű mértékig kizárható legyen, az elektronikus_aláírás pedig megbízhatóan védve legyen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

d)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatot a jogszerűen aláíró személy megbízható védelemmel tudja ellátni a mások általi felhasználás ellen.

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök nem módosíthatják az aláírással ellátandó adatokat, és nem akadályozhatják meg, hogy az adatokat az aláíró az aláírás előtt megtekintse.

Az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak az aláíró nevében történő előállítását és kezelését csak minősített bizalmi_szolgáltató végezheti.

Az 1. pont d) alpontjának sérelme nélkül, az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat kezelését az aláíró nevében végző minősített bizalmi_szolgáltatók kizárólag adatmentési célból biztonsági másolatot készíthetnek az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatról, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

a)	a biztonsági adatállomány ugyanolyan biztonságos, mint az eredeti adatállomány;

b)	a biztonsági adatállományok száma nem haladhatja meg a szolgáltatás folytonosságának biztosításához minimálisan szükséges mennyiséget.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	a bélyegző létrehozójának legalább a hivatalos nyilvántartásban szereplő neve és adott esetben nyilvántartási száma;

d)	az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adat, amelyek megfelel az elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adat minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

IV. MELLÉKLET

WEBOLDAL HITELESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

természetes személyek esetében legalább annak a személynek a neve, aki számára a tanúsítványt kibocsátották, vagy egy álnév. Álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

jogi_személyek esetében legalább annak a jogi_személynek a neve, amely számára a tanúsítványt kibocsátották, és adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám;

d)	annak a természetes vagy jogi_személynek a címéhez tartozó elemek, beleértve legalább a várost és a tagállamot, amelynek a számára a tanúsítványt kibocsátják, adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő formában;

e)	a kibocsátott tanúsítvány jogosultjaként megnevezett természetes vagy jogi_személy által működtetett doménnév (doménnevek).

f)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

g)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

h)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

i)	az a helyszín, ahol a h) pontban említett fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

j)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról.

whereas

(5) Az Európai Tanács 2011.
február 4-i és 2011.
október 23-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot arra, hogy 2015-re hozzon létre digitalizált egységes piacot, tegyen gyors előrelépéseket a digitális gazdaság kulcsterületein, és segítse elő a teljes körűen integrált digitalizált egységes piac létrejöttét az online szolgáltatások határokon átnyúló alkalmazásának előmozdításával, különös tekintettel a biztonságos elektronikus_azonosítás és hitelesítés elősegítésére.

- = -

(11) E rendeletet a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) a személyes adatok védelme tekintetében megállapított elvekkel teljes összhangban kell alkalmazni.
E tekintetben a kölcsönös elismerés e rendelet által megállapított elvét illetően az online szolgáltatás igénybevételéhez szükséges hitelesítéskor a személyes adatok feldolgozásának csak azokra az azonosító adatokra szabad kiterjednie, amelyek az adott online szolgáltatás igénybevétele tekintetében megfelelőnek és relevánsnak tekinthetők, és nem lépik túl az igénybevételi jogosultság megadásához szükséges mértéket.
Ezen felül a bizalmi_szolgáltatóknak és a felügyeleti hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a 95/46/EK irányelvben az adatfeldolgozás bizalmas jellegére és biztonságára vonatkozóan megállapított előírásokat.

- = -

(14) E rendeletben meg kell határozni bizonyos feltételeket arra vonatkozóan, hogy mely elektronikus_azonosító_eszközöket kell elismerni, és hogyan kell bejelenteni az elektronikus_azonosítási rendszereket.
E feltételek célja, hogy segítsék a tagállamokat abban, hogy felépítsék az egymás elektronikus_azonosítási rendszerei iránti szükséges bizalmat, valamint kölcsönösen elismerjék a bejelentett rendszereik keretében alkalmazott elektronikus_azonosító_eszközöket.
A kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni, amennyiben a bejelentő tagállam elektronikus_azonosítási rendszere teljesíti a bejelentésre vonatkozó feltételeket, és a bejelentést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A kölcsönös elismerés elvét ugyanakkor kizárólag az online szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hitelesítésre kell alkalmazni.
Az ilyen online szolgáltatások igénybevételének és a kérelmező számára történő végleges szolgáltatásnyújtásnak szorosan kapcsolódnia kell ahhoz a joghoz, hogy az érintett e szolgáltatásokat igénybe veheti a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

- = -

(76) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU