EIDAS 2014/0910 HU

(1) A tagállamok a területükön, vagy másik tagállammal kötött kölcsönös megállapodás alapján e másik tagállamban letelepedett felügyeleti szervet jelölnek ki. E felügyeleti szerv felelős a felügyeleti feladatok elvégzéséért a kijelölő tagállamban.

A felügyeleti szervek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket és megfelelő forrásokat.

(2) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a kijelölt felügyeleti szerveik nevét és címét.

(3) A felügyeleti szerv szerepe a következő:

a kijelölő tagállam területén letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete, amelynek keretében előzetes és utólagos felügyeleti tevékenységek révén biztosítja, hogy e minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek;

szükség esetén a kijelölő tagállam területén letelepedett nem minősített bizalmi_szolgáltatókkal szembeni intézkedés, utólagos felügyeleti tevékenységek formájában, amennyiben arról értesül, hogy e nem minősített bizalmi_szolgáltatók vagy az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások vélhetően nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában és az ott megjelölt korlátozások figyelembevételével a felügyeleti szerv különösen az alábbi feladatokat végzi:

a)	együttműködik más felügyeleti szervekkel, és a 18. cikkel összhangban segítséget nyújt e szerveknek;

b)	elemzi a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési jelentéseket;

c)	a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a többi felügyeleti szervet és a nyilvánosságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről;

d)	e cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést küld a Bizottságnak a főbb tevékenységeiről;

e)	a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket hajt végre, illetve megfelelőségértékelő_szervezetet kér fel a megfelelőségértékelés elvégzésére a minősített bizalmi_szolgáltatóknál;

f)	együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őket a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése merül fel;

g)	a 20. és a 21. cikkel összhangban megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltatóknak és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, valamint visszavonja tőlük e státust;

h)	tájékoztatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett, tagállami bizalmi listáért felelős szervet a minősített státus megadására és visszavonására vonatkozó határozatairól, amennyiben ez a szerv egyben nem maga a felügyeleti szerv;

ellenőrzi a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó terv meglétét, valamint a tervre vonatkozó rendelkezések helyes alkalmazását olyan esetekben, amikor valamely minősített bizalmi_szolgáltató meg kívánja szüntetni a tevékenységét, beleértve annak ellenőrzését is, hogy az információ milyen módon lesz továbbra is hozzáférhető a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban;

j)	előírja, hogy a bizalmi_szolgáltatók orvosolják a helyzetet, amennyiben nem felelnének meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy a felügyeleti szerv a tagállami jogban megállapított feltételek szerint hozzon létre egy bizalmi infrastruktúrát, az tartsa fenn és tegye naprakésszé.

(6) A felügyeleti szervek minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évben végzett főbb tevékenységeikről szóló jelentést és a bizalmi_szolgáltatóktól a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban beérkezett, a biztonság megsértésére vonatkozó bejelentések összefoglalóját.

(7) A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett éves jelentést.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett jelentés formátumát és a hozzá kapcsolódó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 30. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a következő rendelkezéseket:

a 8. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 12. cikk (2)–(9) bekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 19. cikk (4) bekezdését, a 20. cikk (4) bekezdését, a 21. cikk (4) bekezdését, a 22. cikk (5) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 27. cikk (4) és (5) bekezdését, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (2) bekezdését, a 30. cikk (3) és (4) bekezdését, a 31. cikk (3) bekezdését, a 32. cikk (3) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 34. cikk (2) bekezdését, a 37. cikk (4) és (5) bekezdését, a 38. cikk (6) bekezdését, a 42. cikk (2) bekezdését, a 44. cikk (2) bekezdését, a 45. cikk (2) bekezdését, a 47. cikket és a 48. cikket 2014. szeptember 17-től kezdődően kell alkalmazni;

b)	a 7. cikket, a 8. cikk (1) és (2) bekezdését, a 9., 10., és 11. cikket, valamint a 12. cikk (1) bekezdését a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve kell alkalmazni;

c)	a 6. cikket a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától számított 3 év elteltével kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően már szerepel a Bizottság által a 9. cikk alapján közzétett listán, akkor az említett rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszköznek a 6. cikk alapján történő elismerésére legkésőbb a szóban forgó rendszer közzétételét követő 12 hónapon belül, de semmi esetre sem az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően kerül sor.

(4) Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja ellenére egy tagállam határozhat úgy, hogy a valamely másik tagállam által a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszközöket a saját tagállamában a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve ismeri el. Erről az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL C 351., 2012.11.15., 73. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus_aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.,).

(4) HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8) A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10) A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

(11) A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.)

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) HL C 28., 2013.1.30., 6. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSOK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_aláírás minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatót egyértelműen azonosító adatok, beleértve legalább azt a tagállamot, amelyben az érintett szolgáltató letelepedett, valamint

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	legalább az aláíró neve vagy pedig egy álnév;. álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

d)	az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adat, amely megfelel az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

II. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁST LÉTREHOZÓ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközöknek megfelelő technikai és eljárási megoldások segítségével garantálniuk kell legalább azt, hogy:

a)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat bizalmassága ésszerű mértékben biztosítva legyen;

b)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat gyakorlatilag csak egyszer jöhessen létre;

c)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatok kikövetkeztethetősége ésszerű mértékig kizárható legyen, az elektronikus_aláírás pedig megbízhatóan védve legyen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

d)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatot a jogszerűen aláíró személy megbízható védelemmel tudja ellátni a mások általi felhasználás ellen.

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök nem módosíthatják az aláírással ellátandó adatokat, és nem akadályozhatják meg, hogy az adatokat az aláíró az aláírás előtt megtekintse.

Az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak az aláíró nevében történő előállítását és kezelését csak minősített bizalmi_szolgáltató végezheti.

Az 1. pont d) alpontjának sérelme nélkül, az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat kezelését az aláíró nevében végző minősített bizalmi_szolgáltatók kizárólag adatmentési célból biztonsági másolatot készíthetnek az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatról, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

a)	a biztonsági adatállomány ugyanolyan biztonságos, mint az eredeti adatállomány;

b)	a biztonsági adatállományok száma nem haladhatja meg a szolgáltatás folytonosságának biztosításához minimálisan szükséges mennyiséget.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	a bélyegző létrehozójának legalább a hivatalos nyilvántartásban szereplő neve és adott esetben nyilvántartási száma;

d)	az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adat, amelyek megfelel az elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adat minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

IV. MELLÉKLET

WEBOLDAL HITELESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

természetes személyek esetében legalább annak a személynek a neve, aki számára a tanúsítványt kibocsátották, vagy egy álnév. Álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

jogi_személyek esetében legalább annak a jogi_személynek a neve, amely számára a tanúsítványt kibocsátották, és adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám;

d)	annak a természetes vagy jogi_személynek a címéhez tartozó elemek, beleértve legalább a várost és a tagállamot, amelynek a számára a tanúsítványt kibocsátják, adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő formában;

e)	a kibocsátott tanúsítvány jogosultjaként megnevezett természetes vagy jogi_személy által működtetett doménnév (doménnevek).

f)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

g)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

h)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

i)	az a helyszín, ahol a h) pontban említett fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

j)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról.

whereas

(29) A 2010/48/EK tanácsi határozattal (8) jóváhagyott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és különösen az egyezmény 9.
cikkében meghatározott kötelezettségekkel összhangban a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a többi fogyasztóval azonos alapon vegyék igénybe a bizalmi_szolgáltatásokat és az ilyen szolgáltatásnyújtás során alkalmazott végfelhasználói termékeket.
Ezért a nyújtott bizalmi_szolgáltatások és az ilyen szolgáltatásnyújtás során biztosított végfelhasználói termékek esetében, amennyiben lehetséges, biztosítani kell az akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára.
A megvalósíthatósági vizsgálatban ki kell térni többek között a technikai és a gazdasági szempontokra.

- = -

(43) Annak biztosítása érdekében, hogy a minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, egy megfelelőségértékelő_szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie, és az ennek eredményét tartalmazó megfelelőségértékelési jelentést a minősített bizalmi_szolgáltatónak be kell nyújtania a felügyeleti szerv részére.
Ha a felügyeleti szerv a minősített bizalmi_szolgáltató számára eseti megfelelőségértékelési jelentés benyújtását írja elő, a felügyeleti szervnek tiszteletben kell tartania különösen a helyes igazgatás elvét – beleértve a határozatainak megindokolására vonatkozó kötelezettséget –, valamint az arányosság elvét.
Ezért ha a felügyeleti szerv úgy dönt, hogy eseti jelleggel előírja a megfelelőségértékelési jelentés készítését, e döntését megfelelően meg kell indokolnia.

- = -

(48) Míg az elektronikus_aláírás kölcsönös elismerésének biztosításához magas szintű biztonságra van szükség, bizonyos esetekben, például a 2009/767/EK bizottsági határozattal (10) összefüggésben alacsonyabb biztonsági szintű elektronikus_aláírások is elfogadhatók.

- = -

(64) A fokozott biztonságú elektronikus_aláírások és bélyegzők formátuma tekintetében a Bizottságnak a meglévő gyakorlatokból, szabványokból és jogszabályokból, különösen a 2011/130/EU bizottsági határozatból (11) kell ihletet merítenie.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU