keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

whereas más:

• whereas (9) 2
• whereas (14) 1
• whereas (17) 1
• whereas (21) 1
• whereas (22) 1
• whereas (25) 1
• whereas (30) 2
• whereas (34) 1
• whereas (36) 1
• whereas (37) 1
• whereas (42) 1
• whereas (47) 1
• whereas (52) 1
• whereas (62) 2
• whereas (67) 1

definitions:

• jogi személy
• elektronikus azonosítás
• elektronikus azonosító eszköz
• személyazonosító adat
• elektronikus azonosítási rendszer
• hitelesítés
• igénybe vevő fél
• közigazgatási szerv
• közjogi intézmény
• aláíró
• elektronikus aláírás
• fokozott biztonságú elektronikus aláírás
• minősített elektronikus aláírás
• elektronikus aláírás létrehozásához használt adat
• elektronikus aláírás tanúsítványa
• elektronikus aláírás minősített tanúsítványa
• bizalmi szolgáltatás
• minősített bizalmi szolgáltatás
• megfelelőségértékelő szervezet
• bizalmi szolgáltató
• minősített bizalmi szolgáltató
• termék
• elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• bélyegző létrehozója
• elektronikus bélyegző
• fokozott biztonságú elektronikus bélyegző
• minősített elektronikus bélyegző
• elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok
• elektronikus bélyegző tanúsítványa
• elektronikus bélyegző minősített tanúsítványa
• elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• elektronikus időbélyegző
• minősített elektronikus időbélyegző
• elektronikus dokumentum
• ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• minősített weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• érvényesítési adatok
• érvényesítés
• alacsony
• jelentős
• magas

1. cikk

Tárgy

A belső piac megfelelő működésének biztosítása, ugyanakkor az elektronikus_azonosító_eszközök és a bizalmi_szolgáltatások megfelelő szintű biztonságának garantálása érdekében ez a rendelet:

a)	megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismerik a természetes és jogi_személyek más tagállamok bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerének keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközeit;

b)	megállapítja különösen az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó bizalmi_szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat; valamint

c)	létrehozza az elektronikus_aláírások, az elektronikus_bélyegzők, az elektronikus_időbélyegzők, az elektronikus_dokumentumok, az ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások és a weboldal- hitelesítési szolgáltatások jogi keretét.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a tagállamok által bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerekre és az Unió területén letelepedett bizalmi_szolgáltatókra alkalmazandó.

(2)   E rendelet nem alkalmazandó a nemzeti jogszabályokon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodásokon alapuló, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi_szolgáltatások nyújtására.

(3)   E rendelet nem érinti a szerződések megkötésére és érvényességére, sem más, alaki követelményekkel kapcsolatos jogi vagy eljárási kötelezettségekre vonatkozó nemzeti vagy uniós jogot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „ elektronikus_azonosítás”: a természetes vagy jogi_személyt, illetve jogi_személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító_adatok felhasználásának folyamata;

2.   „ elektronikus_azonosító_eszköz”: olyan hardver- és/vagy szoftvereszköz, amely a személyazonosító_adatokat tartalmazza, és amelyet online szolgáltatások céljából történő azonosításra használnak;

3.   „ személyazonosító_adat”: egy természetes vagy jogi_személy vagy egy jogi_személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő adat;

4.   „ elektronikus_azonosítási rendszer”: elektronikus_azonosításra alkalmas rendszer, amelynek keretében természetes vagy jogi_személy, illetve egy jogi_személyt képviselő természetes személy számára elektronikus_azonosító_eszközöket bocsátanak ki;

5.   „ hitelesítés”: olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi_személy elektronikus_azonosításának vagy az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének az igazolását;

6.   „ igénybe_vevő_fél”: olyan természetes vagy jogi_személy, aki vagy amely elektronikus_azonosítási vagy bizalmi_szolgáltatást vesz igénybe;

7.   „ közigazgatási_szerv”: az állam, a regionális vagy helyi hatóság, közjogi_intézmény és egy vagy több ilyen hatóságból, illetve közjogi_intézményből álló társulások vagy az említett hatóságok, szervek vagy társulások közül legalább egy által közszolgáltatások nyújtásával megbízott és e megbízásuk keretében eljáró magánjogi szervezetek;

8.   „ közjogi_intézmény”: a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott intézmény;

9.   „ aláíró”: elektronikus_aláírást létrehozó természetes személy;

10.   „ elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11.   „fokozott biztonságú elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus_aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12.   „minősített elektronikus_aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás, amelyet minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapul;

13.   „ elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat”: olyan egyedi adat, amelyet az aláíró elektronikus_aláírás létrehozásához használ;

14.   „ elektronikus_aláírás tanúsítványa”: olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus_aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét;

15.   „ elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa”: olyan, elektronikus_aláírás céljára használt tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

16.   „ bizalmi_szolgáltatás”: rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatások:

a)	elektronikus_aláírások, elektronikus_bélyegzők vagy elektronikus_időbélyegzők, ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

b)	weboldal-hitelesítő_tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

c)	elektronikus_aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése;

17.   „minősített bizalmi_szolgáltatás”: olyan bizalmi_szolgáltatás, amely megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek;

18.   „ megfelelőségértékelő_szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban illetékesnek ismernek el a minősített bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelőségének értékelésére;

19.   „ bizalmi_szolgáltató”: egy vagy több bizalmi_szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi_személy; a bizalmi_szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi_szolgáltató;

20.   „minősített bizalmi_szolgáltató”: olyan bizalmi_szolgáltató, amely egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltatást nyújt, és amelynek minősített státusát a felügyeleti szerv jóváhagyta;

21.   „ termék”: olyan hardver- vagy szoftvereszköz vagy ezek megfelelő része, amelyet bizalmi_szolgáltatások nyújtásában való felhasználásra szántak;

22.   „ elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: elektronikus_aláírás létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

23.   „minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

24.   „ bélyegző_létrehozója”: elektronikus_bélyegzőt létrehozó jogi_személy;

25.   „ elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26.   „fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus_bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27.   „minősített elektronikus_bélyegző”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, amelyet minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

28.   „ elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatok”: olyan egyedi adatok, amelyeket az elektronikus bélyegző_létrehozója elektronikus_bélyegző létrehozásához használ;

29.   „ elektronikus_bélyegző tanúsítványa”: olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus_bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi_személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi_személy nevét;

30.   „ elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa”: elektronikus_bélyegző olyan tanúsítványa, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel a III. mellékletben megállapított követelményeknek;

31.   „ elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: elektronikus_bélyegző létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

32.   „minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz, amely értelemszerűen megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

33.   „ elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

34.   „minősített elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus_időbélyegző, amely megfelel a 42. cikkben megállapított követelményeknek;

35.   „ elektronikus_dokumentum”: elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt bármilyen tartalom;

36.   „ ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

37.   „minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás, amely megfelel a 44. cikkben megállapított követelményeknek;

38.   „ weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan igazolás, amely lehetővé teszi a weboldal hitelesítését és a weboldalt ahhoz a természetes vagy jogi_személyhez kapcsolja, akinek vagy amelynek részére a tanúsítványt kiállították;

39.   „minősített weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan weboldal-hitelesítő_tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki, és amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek;

40.   „ érvényesítési_adatok”: elektronikus_aláírás vagy elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adatok;

41.   „ érvényesítés”: olyan folyamat, amelynek keretében ellenőrzik és igazolják, hogy az elektronikus_aláírás vagy bélyegző érvényes.

4. cikk

A belső piac elve

(1)   Az e rendelet hatálya alá eső területekhez tartozó okokból nem korlátozható a bizalmi_szolgáltatásoknak egy adott tagállam területén történő, más tagállamban letelepedett bizalmi_szolgáltató általi nyújtása.

(2)   Biztosítani kell az e rendeletnek megfelelő termékek és bizalmi_szolgáltatások belső piaci szabad forgalmát.

6. cikk

Kölcsönös elismerés

(1)   Ha a nemzeti jogszabályok vagy a közigazgatási gyakorlat értelmében egy közigazgatási_szerv által nyújtott szolgáltatás online elérését elektronikus_azonosító_eszközt és hitelesítést alkalmazó elektronikus_azonosításhoz kötik egy tagállamban, a másik tagállamban kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközt el kell ismerni az első tagállamban az említett online szolgáltatáshoz szükséges, határokon átnyúló hitelesítés céljából, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	az elektronikus_azonosító_eszközt a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamelyik elektronikus_azonosítási rendszer keretében bocsátották ki;

b)

az elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje azonos vagy magasabb, mint az érintett közigazgatási_szerv által az első tagállamban nyújtott online szolgáltatáshoz való hozzáféréshez előírt biztonsági szint, feltéve, hogy az említett elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje „ jelentős” vagy „ magas”;

c)	az érintett közigazgatási_szerv a „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintet használja az adott online szolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

Az elismerésre sort kell keríteni legkésőbb 12 hónappal azután, hogy a Bizottság közzétette az első albekezdés a) pontjában említett listát.

(2)   A közigazgatási_szervek az általuk nyújtott online szolgáltatásokhoz szükséges határokon átnyúló hitelesítés céljából elismerhetik a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamely rendszer keretében kibocsátott és az „ alacsony” biztonsági szintnek megfelelő elektronikus_azonosító_eszközt.

7. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelentésének előfeltételei

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelenthetők, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt: i. a bejelentő tagállam bocsátotta ki; ii. a bejelentő tagállam megbízásából bocsátották ki; vagy iii. a bejelentő tagállamtól függetlenül bocsátották ki, de a bejelentő tagállam elismerte az említett eszközt;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszköz a bejelentő tagállamban legalább egy, közigazgatási_szerv által nyújtott és elektronikus_azonosítást előíró szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használható;

c)	a rendszer és a keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszköz megfelel a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott biztonsági szintek közül legalább az egyikre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)

a bejelentő tagállam biztosítja, hogy az adott személyt kizárólagosan azonosító személyazonosító_adatokat a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően hozzárendeljék a 3. cikk 1. pontjában említett természetes vagy jogi_személyhez a szóban forgó rendszer keretébe tartozó – elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátásakor;

e)

a szóban forgó rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél biztosítja, hogy az elektronikus_azonosító_eszközt a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően rendeljék hozzá az e cikk d) pontjában említett személyhez;

f)

a bejelentő tagállam hozzáférést biztosít az online hitelesítéshez annak érdekében, hogy egy másik tagállam területén letelepedett bármely igénybe_vevő_fél igazolni tudja az elektronikus formában kapott személyazonosító_adatokat. A közigazgatási_szervektől eltérő igénybe vevő felek esetében a bejelentő tagállam előírhatja a hitelesítésekhez való hozzáférés feltételeit. Az ilyen határokon átnyúló hitelesítést ingyenesen kell biztosítani, amennyiben arra egy közigazgatási_szerv által nyújtott online szolgáltatással kapcsolatban kerül sor. A tagállamok semmilyen különleges, aránytalan technikai előírást nem tehetnek kötelezővé az ilyen hitelesítést végrehajtani kívánó igénybe vevő felek számára, amennyiben ezen előírások megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

g)

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése céljából a bejelentő tagállam a 9. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően legalább hat hónappal, a 12. cikk (7) bekezdésében említett végrehjazási jogi aktusokban meghatározott eljárási szabályokkal összhangban eljuttatja a többi tagállamnak az említett rendszer leírását;

h)	az elektronikus_azonosítási rendszer megfelel a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus előírásainak.

8. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsági szintjei

(1)   A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek meg kell határoznia az adott rendszer keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközöknek tulajdonított „ alacsony”, „ jelentős” és/vagy „ magas” biztonsági szintet.

(2)   Az „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

a)

az „ alacsony” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely korlátozott megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának csökkentése;

b)

a „ jelentős” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely jelentős megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának jelentős csökkentése;

c)

a „ magas” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely nagyobb megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, mint egy „ jelentős” biztonsági szintű elektronikus_azonosító_eszköz, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megakadályozása;

(3)   A Bizottság 2015. szeptember 18-ig, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a (2) bekezdés függvényében, végrehajtási jogi aktusok révén minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat állapít meg, amelyekre hivatkozva az (1) bekezdés alkalmazásának céljából meghatározható az elektronikus_azonosító_eszközök „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintje.

E minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat az alábbi elemek megbízhatósága és minősége alapján kell megállapítani:

a)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátását kérő természetes vagy jogi_személyek személyazonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére alkalmazott eljárás;

b)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátására alkalmazott eljárás;

c)	azon hitelesítési mechanizmus, amelynek keretében a természetes vagy jogi_személy az elektronikus_azonosító_eszközt arra használja, hogy a személyazonosságát igazolja a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

d)	az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó szervezet;

e)	az elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátása iránti kérelmekkel foglalkozó más szervek; valamint

f)	a kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközök technikai és biztonsági specifikációi.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

Felügyeleti szerv

(1)   A tagállamok a területükön, vagy másik tagállammal kötött kölcsönös megállapodás alapján e másik tagállamban letelepedett felügyeleti szervet jelölnek ki. E felügyeleti szerv felelős a felügyeleti feladatok elvégzéséért a kijelölő tagállamban.

A felügyeleti szervek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket és megfelelő forrásokat.

(2)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a kijelölt felügyeleti szerveik nevét és címét.

(3)   A felügyeleti szerv szerepe a következő:

a)

a kijelölő tagállam területén letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete, amelynek keretében előzetes és utólagos felügyeleti tevékenységek révén biztosítja, hogy e minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek;

b)

szükség esetén a kijelölő tagállam területén letelepedett nem minősített bizalmi_szolgáltatókkal szembeni intézkedés, utólagos felügyeleti tevékenységek formájában, amennyiben arról értesül, hogy e nem minősített bizalmi_szolgáltatók vagy az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások vélhetően nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában és az ott megjelölt korlátozások figyelembevételével a felügyeleti szerv különösen az alábbi feladatokat végzi:

a)	együttműködik más felügyeleti szervekkel, és a 18. cikkel összhangban segítséget nyújt e szerveknek;

b)	elemzi a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési jelentéseket;

c)	a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a többi felügyeleti szervet és a nyilvánosságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről;

d)	e cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést küld a Bizottságnak a főbb tevékenységeiről;

e)	a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket hajt végre, illetve megfelelőségértékelő_szervezetet kér fel a megfelelőségértékelés elvégzésére a minősített bizalmi_szolgáltatóknál;

f)	együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őket a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése merül fel;

g)	a 20. és a 21. cikkel összhangban megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltatóknak és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, valamint visszavonja tőlük e státust;

h)	tájékoztatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett, tagállami bizalmi listáért felelős szervet a minősített státus megadására és visszavonására vonatkozó határozatairól, amennyiben ez a szerv egyben nem maga a felügyeleti szerv;

i)

ellenőrzi a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó terv meglétét, valamint a tervre vonatkozó rendelkezések helyes alkalmazását olyan esetekben, amikor valamely minősített bizalmi_szolgáltató meg kívánja szüntetni a tevékenységét, beleértve annak ellenőrzését is, hogy az információ milyen módon lesz továbbra is hozzáférhető a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban;

j)	előírja, hogy a bizalmi_szolgáltatók orvosolják a helyzetet, amennyiben nem felelnének meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy a felügyeleti szerv a tagállami jogban megállapított feltételek szerint hozzon létre egy bizalmi infrastruktúrát, az tartsa fenn és tegye naprakésszé.

(6)   A felügyeleti szervek minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évben végzett főbb tevékenységeikről szóló jelentést és a bizalmi_szolgáltatóktól a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban beérkezett, a biztonság megsértésére vonatkozó bejelentések összefoglalóját.

(7)   A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett éves jelentést.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett jelentés formátumát és a hozzá kapcsolódó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A felügyeleti szervek együttműködnek a bevált gyakorlatok megosztása érdekében.

Ha egy felügyeleti szerv egy másik felügyeleti szervtől jogos megkeresést kap, ennek a szervnek segítséget nyújt annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek tevékenységüket következetesen végezzék. A kölcsönös segítségnyújtás különösen a tájékoztatási kérelmekre és a felügyeleti intézkedésekre, például a 20. és 21. cikkben említett megfelelőségértékelési jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló megkeresésekre terjedhet ki.

(2)   A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését a megkeresett felügyeleti szerv bármely alábbi indokkal megtagadhatja:

a)	a felügyeleti szerv nem illetékes a kért segítség megadására;

b)	a kért segítség nem arányos a felügyeleti szervnek a 17. cikkel összhangban végzett felügyeleti tevékenységeivel;

c)	a kért segítség megadása nem lenne összeegyeztethető e rendelettel.

(3)   A tagállamok adott esetben fejogosíthatják saját felügyeleti szerveiket, hogy közös vizsgálatokat végezzenek más tagállamok felügyeleti szervei munkatársainak bevonásával. Az érintett tagállamok saját nemzeti joguknak megfelelően egyeznek meg, illetve állapítják meg az ilyen közös fellépésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket, illetve eljárásokat.

19. cikk

Bizalmi szolgáltatókra vonatkozó biztonsági előírások

(1)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hajtanak végre az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezen intézkedésekkel – figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket – biztosítani kell, hogy a biztonsági szint arányos legyen a kockázat mértékével. Intézkedéseket kell végrehajtani különösen a biztonsági események megelőzése és azok hatásának minimálisra csökkentése, valamint az érdekeltek bármely esemény káros hatásairól való tájékoztatása érdekében.

(2)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az esetről való értesüléstől számított 24 órán belül értesítik a felügyeleti szervet és adott esetben más érintett szerveket, például az információbiztonságért felelős nemzeti szervet vagy az adatvédelmi hatóságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről, amennyiben az jelentős hatást gyakorol a bizalmi_szolgáltatásra vagy az annak keretében tárolt személyes adatokra.

Amennyiben a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése vélhetőleg hátrányosan érintheti azt a természetes vagy jogi_személyt, aki bizalmi_szolgáltatást vett igénybe, a bizalmi_szolgáltató a természetes vagy jogi_személyt is indokolatlan késedelem nélkül értesíti a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről.

Adott esetben, különösen, ha a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése két vagy több tagállamot érint, az értesítést kézhez vevő felügyeleti szerv tájékoztatja a többi érintett tagállam felügyeleti szerveit és az ENISA-t.

Az értesített felügyeleti szerv tájékoztatja a nyilvánosságot, vagy a bizalmi_szolgáltatókat kötelezi erre, amennyiben megállapítja, hogy a biztonság megsértésének vagy az adatok sértetlensége megszűnésének a nyilvánosságra hozatala közérdekből szükséges.

(3)   A felügyeleti szerv évente egyszer összefoglaló tájékoztatást nyújt az ENISA számára a bizalmi_szolgáltatóktól beérkezett, a biztonság megsértésére és az adatok sértetlenségének megszűnésére vonatkozó bejelentésekről.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)	az (1) bekezdésben említett intézkedéseket tovább pontosíthatja, és

b)	meghatározhatja a (2) bekezdés céljára alkalmazandó formátumokat és eljárásokat, beleértve a határidőket is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3.   SZAKASZ

Minősített bizalmi_szolgáltatások

23. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegye

(1)   Azt követően, hogy a 21. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említett minősített státust feltüntették a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listán, a minősített bizalmi_szolgáltatók az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások egyszerű, felismerhető és egyértelmű módon való feltüntetése céljából használhatják az uniós bizalmi jegyet.

(2)   A minősített bizalmi_szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben alkalmazzák az uniós bizalmi jegyet az (1) bekezdésben említett minősített bizalmi_szolgáltatásokra, honlapjukon link mutasson a vonatkozó bizalmi listára.

(3)   A Bizottság 2015. július 1-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegyének formájára és különösen a megjelenésére, a felépítésére, a méretére és a formatervére vonatkozó részletszabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök tanúsítása

(1)   A tagállamok által kijelölt megfelelő állami vagy magánszervek tanúsítják, hogy a minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök megfelelnek a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés alapján általuk kijelölt állami vagy magánszerv nevéről és címéről. A Bizottság ezt az információt a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tanúsításnak az alábbiak egyikén kell alapulnia:

a)	biztonságértékelési eljárás, amelyet a második albekezdéssel összhangban létrehozott listán szereplő, információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok egyikének megfelelően hajtottak végre.; vagy

b)

az a) pontban említettől eltérő eljárás, feltéve, hogy összehasonlítható biztonsági szintet biztosít, és feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett állami vagy magánszerv értesítette a Bizottságot erről az eljárásról. Ez az eljárás csak az a) pontban említett szabványok hiányában alkalmazható, vagy akkor, ha az a) pontban említett biztonságértékelési eljárás folyamatban van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza az a) pontban említett információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok listáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kijelölt szervek által teljesítendő részletes feltételek meghatározása céljából.

42. cikk

A minősített elektronikus_időbélyegzőre vonatkozó követelmények

(1)   A minősített elektronikus_időbélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)	az adatokat oly módon kell a dátumhoz és az időponthoz kapcsolnia, hogy az ésszerű mértékben kizárja az adatok észrevétlen megváltoztatásának lehetőségét;

b)	az egyezményes koordinált világidőhöz kötött pontos időforráson kell alapulnia; és

c)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével, vagy más egyenértékű módszerrel kell ellenjegyezni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelésére, valamint a pontos időforrásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelése, valamint a pontos időforrás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7.   SZAKASZ

Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás

52. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a következő rendelkezéseket:

a)

a 8. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 12. cikk (2)–(9) bekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 19. cikk (4) bekezdését, a 20. cikk (4) bekezdését, a 21. cikk (4) bekezdését, a 22. cikk (5) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 27. cikk (4) és (5) bekezdését, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (2) bekezdését, a 30. cikk (3) és (4) bekezdését, a 31. cikk (3) bekezdését, a 32. cikk (3) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 34. cikk (2) bekezdését, a 37. cikk (4) és (5) bekezdését, a 38. cikk (6) bekezdését, a 42. cikk (2) bekezdését, a 44. cikk (2) bekezdését, a 45. cikk (2) bekezdését, a 47. cikket és a 48. cikket 2014. szeptember 17-től kezdődően kell alkalmazni;

b)	a 7. cikket, a 8. cikk (1) és (2) bekezdését, a 9., 10., és 11. cikket, valamint a 12. cikk (1) bekezdését a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve kell alkalmazni;

c)	a 6. cikket a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától számított 3 év elteltével kell alkalmazni.

(3)   Amennyiben a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően már szerepel a Bizottság által a 9. cikk alapján közzétett listán, akkor az említett rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszköznek a 6. cikk alapján történő elismerésére legkésőbb a szóban forgó rendszer közzétételét követő 12 hónapon belül, de semmi esetre sem az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően kerül sor.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja ellenére egy tagállam határozhat úgy, hogy a valamely másik tagállam által a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszközöket a saját tagállamában a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve ismeri el. Erről az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

---

(1)  HL C 351., 2012.11.15., 73. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus_aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.,).

(4)  HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8)  A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10)  A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

(11)  A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.)

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14)  HL C 28., 2013.1.30., 6. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

---

---

---

---