keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

whereas összhangban:

• whereas (11) 1
• whereas (15) 1
• whereas (18) 1
• whereas (24) 1
• whereas (29) 1
• whereas (37) 1
• whereas (74) 2
• whereas (77) 1

definitions:

• jogi személy
• elektronikus azonosítás
• elektronikus azonosító eszköz
• személyazonosító adat
• elektronikus azonosítási rendszer
• hitelesítés
• igénybe vevő fél
• közigazgatási szerv
• közjogi intézmény
• aláíró
• elektronikus aláírás
• fokozott biztonságú elektronikus aláírás
• minősített elektronikus aláírás
• elektronikus aláírás létrehozásához használt adat
• elektronikus aláírás tanúsítványa
• elektronikus aláírás minősített tanúsítványa
• bizalmi szolgáltatás
• minősített bizalmi szolgáltatás
• megfelelőségértékelő szervezet
• bizalmi szolgáltató
• minősített bizalmi szolgáltató
• termék
• elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz
• bélyegző létrehozója
• elektronikus bélyegző
• fokozott biztonságú elektronikus bélyegző
• minősített elektronikus bélyegző
• elektronikus bélyegző létrehozásához használt adatok
• elektronikus bélyegző tanúsítványa
• elektronikus bélyegző minősített tanúsítványa
• elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszköz
• elektronikus időbélyegző
• minősített elektronikus időbélyegző
• elektronikus dokumentum
• ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás
• weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• minősített weboldal-hitelesítő tanúsítvány
• érvényesítési adatok
• érvényesítés
• alacsony
• jelentős
• magas

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „ elektronikus_azonosítás”: a természetes vagy jogi_személyt, illetve jogi_személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító_adatok felhasználásának folyamata;

2.   „ elektronikus_azonosító_eszköz”: olyan hardver- és/vagy szoftvereszköz, amely a személyazonosító_adatokat tartalmazza, és amelyet online szolgáltatások céljából történő azonosításra használnak;

3.   „ személyazonosító_adat”: egy természetes vagy jogi_személy vagy egy jogi_személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő adat;

4.   „ elektronikus_azonosítási rendszer”: elektronikus_azonosításra alkalmas rendszer, amelynek keretében természetes vagy jogi_személy, illetve egy jogi_személyt képviselő természetes személy számára elektronikus_azonosító_eszközöket bocsátanak ki;

5.   „ hitelesítés”: olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi_személy elektronikus_azonosításának vagy az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének az igazolását;

6.   „ igénybe_vevő_fél”: olyan természetes vagy jogi_személy, aki vagy amely elektronikus_azonosítási vagy bizalmi_szolgáltatást vesz igénybe;

7.   „ közigazgatási_szerv”: az állam, a regionális vagy helyi hatóság, közjogi_intézmény és egy vagy több ilyen hatóságból, illetve közjogi_intézményből álló társulások vagy az említett hatóságok, szervek vagy társulások közül legalább egy által közszolgáltatások nyújtásával megbízott és e megbízásuk keretében eljáró magánjogi szervezetek;

8.   „ közjogi_intézmény”: a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott intézmény;

9.   „ aláíró”: elektronikus_aláírást létrehozó természetes személy;

10.   „ elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11.   „fokozott biztonságú elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus_aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12.   „minősített elektronikus_aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás, amelyet minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapul;

13.   „ elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat”: olyan egyedi adat, amelyet az aláíró elektronikus_aláírás létrehozásához használ;

14.   „ elektronikus_aláírás tanúsítványa”: olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus_aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét;

15.   „ elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa”: olyan, elektronikus_aláírás céljára használt tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

16.   „ bizalmi_szolgáltatás”: rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatások:

a)	elektronikus_aláírások, elektronikus_bélyegzők vagy elektronikus_időbélyegzők, ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

b)	weboldal-hitelesítő_tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

c)	elektronikus_aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése;

17.   „minősített bizalmi_szolgáltatás”: olyan bizalmi_szolgáltatás, amely megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek;

18.   „ megfelelőségértékelő_szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban illetékesnek ismernek el a minősített bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelőségének értékelésére;

19.   „ bizalmi_szolgáltató”: egy vagy több bizalmi_szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi_személy; a bizalmi_szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi_szolgáltató;

20.   „minősített bizalmi_szolgáltató”: olyan bizalmi_szolgáltató, amely egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltatást nyújt, és amelynek minősített státusát a felügyeleti szerv jóváhagyta;

21.   „ termék”: olyan hardver- vagy szoftvereszköz vagy ezek megfelelő része, amelyet bizalmi_szolgáltatások nyújtásában való felhasználásra szántak;

22.   „ elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: elektronikus_aláírás létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

23.   „minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

24.   „ bélyegző_létrehozója”: elektronikus_bélyegzőt létrehozó jogi_személy;

25.   „ elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26.   „fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus_bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27.   „minősített elektronikus_bélyegző”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, amelyet minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

28.   „ elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatok”: olyan egyedi adatok, amelyeket az elektronikus bélyegző_létrehozója elektronikus_bélyegző létrehozásához használ;

29.   „ elektronikus_bélyegző tanúsítványa”: olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus_bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi_személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi_személy nevét;

30.   „ elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa”: elektronikus_bélyegző olyan tanúsítványa, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel a III. mellékletben megállapított követelményeknek;

31.   „ elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: elektronikus_bélyegző létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

32.   „minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz, amely értelemszerűen megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

33.   „ elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

34.   „minősített elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus_időbélyegző, amely megfelel a 42. cikkben megállapított követelményeknek;

35.   „ elektronikus_dokumentum”: elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt bármilyen tartalom;

36.   „ ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

37.   „minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás, amely megfelel a 44. cikkben megállapított követelményeknek;

38.   „ weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan igazolás, amely lehetővé teszi a weboldal hitelesítését és a weboldalt ahhoz a természetes vagy jogi_személyhez kapcsolja, akinek vagy amelynek részére a tanúsítványt kiállították;

39.   „minősített weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan weboldal-hitelesítő_tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki, és amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek;

40.   „ érvényesítési_adatok”: elektronikus_aláírás vagy elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adatok;

41.   „ érvényesítés”: olyan folyamat, amelynek keretében ellenőrzik és igazolják, hogy az elektronikus_aláírás vagy bélyegző érvényes.

5. cikk

Az adatok feldolgozása és védelme

(1)   A személyes adatok feldolgozását a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell végrehajtani.

(2)   Az álnevek nemzeti jog szerinti joghatásának sérelme nélkül, nem tilos az álnevek elektronikus tranzakciók során való használata.

II.   FEJEZET

ELEKTRONIKUS AZONOSÍTÁS

6. cikk

Kölcsönös elismerés

(1)   Ha a nemzeti jogszabályok vagy a közigazgatási gyakorlat értelmében egy közigazgatási_szerv által nyújtott szolgáltatás online elérését elektronikus_azonosító_eszközt és hitelesítést alkalmazó elektronikus_azonosításhoz kötik egy tagállamban, a másik tagállamban kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközt el kell ismerni az első tagállamban az említett online szolgáltatáshoz szükséges, határokon átnyúló hitelesítés céljából, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	az elektronikus_azonosító_eszközt a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamelyik elektronikus_azonosítási rendszer keretében bocsátották ki;

b)

az elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje azonos vagy magasabb, mint az érintett közigazgatási_szerv által az első tagállamban nyújtott online szolgáltatáshoz való hozzáféréshez előírt biztonsági szint, feltéve, hogy az említett elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje „ jelentős” vagy „ magas”;

c)	az érintett közigazgatási_szerv a „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintet használja az adott online szolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

Az elismerésre sort kell keríteni legkésőbb 12 hónappal azután, hogy a Bizottság közzétette az első albekezdés a) pontjában említett listát.

(2)   A közigazgatási_szervek az általuk nyújtott online szolgáltatásokhoz szükséges határokon átnyúló hitelesítés céljából elismerhetik a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamely rendszer keretében kibocsátott és az „ alacsony” biztonsági szintnek megfelelő elektronikus_azonosító_eszközt.

7. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelentésének előfeltételei

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelenthetők, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt: i. a bejelentő tagállam bocsátotta ki; ii. a bejelentő tagállam megbízásából bocsátották ki; vagy iii. a bejelentő tagállamtól függetlenül bocsátották ki, de a bejelentő tagállam elismerte az említett eszközt;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszköz a bejelentő tagállamban legalább egy, közigazgatási_szerv által nyújtott és elektronikus_azonosítást előíró szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használható;

c)	a rendszer és a keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszköz megfelel a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott biztonsági szintek közül legalább az egyikre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)

a bejelentő tagállam biztosítja, hogy az adott személyt kizárólagosan azonosító személyazonosító_adatokat a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően hozzárendeljék a 3. cikk 1. pontjában említett természetes vagy jogi_személyhez a szóban forgó rendszer keretébe tartozó – elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátásakor;

e)

a szóban forgó rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél biztosítja, hogy az elektronikus_azonosító_eszközt a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően rendeljék hozzá az e cikk d) pontjában említett személyhez;

f)

a bejelentő tagállam hozzáférést biztosít az online hitelesítéshez annak érdekében, hogy egy másik tagállam területén letelepedett bármely igénybe_vevő_fél igazolni tudja az elektronikus formában kapott személyazonosító_adatokat. A közigazgatási_szervektől eltérő igénybe vevő felek esetében a bejelentő tagállam előírhatja a hitelesítésekhez való hozzáférés feltételeit. Az ilyen határokon átnyúló hitelesítést ingyenesen kell biztosítani, amennyiben arra egy közigazgatási_szerv által nyújtott online szolgáltatással kapcsolatban kerül sor. A tagállamok semmilyen különleges, aránytalan technikai előírást nem tehetnek kötelezővé az ilyen hitelesítést végrehajtani kívánó igénybe vevő felek számára, amennyiben ezen előírások megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

g)

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése céljából a bejelentő tagállam a 9. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően legalább hat hónappal, a 12. cikk (7) bekezdésében említett végrehjazási jogi aktusokban meghatározott eljárási szabályokkal összhangban eljuttatja a többi tagállamnak az említett rendszer leírását;

h)	az elektronikus_azonosítási rendszer megfelel a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus előírásainak.

8. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsági szintjei

(1)   A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek meg kell határoznia az adott rendszer keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközöknek tulajdonított „ alacsony”, „ jelentős” és/vagy „ magas” biztonsági szintet.

(2)   Az „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

a)

az „ alacsony” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely korlátozott megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának csökkentése;

b)

a „ jelentős” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely jelentős megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának jelentős csökkentése;

c)

a „ magas” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely nagyobb megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, mint egy „ jelentős” biztonsági szintű elektronikus_azonosító_eszköz, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megakadályozása;

(3)   A Bizottság 2015. szeptember 18-ig, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a (2) bekezdés függvényében, végrehajtási jogi aktusok révén minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat állapít meg, amelyekre hivatkozva az (1) bekezdés alkalmazásának céljából meghatározható az elektronikus_azonosító_eszközök „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintje.

E minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat az alábbi elemek megbízhatósága és minősége alapján kell megállapítani:

a)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátását kérő természetes vagy jogi_személyek személyazonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére alkalmazott eljárás;

b)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátására alkalmazott eljárás;

c)	azon hitelesítési mechanizmus, amelynek keretében a természetes vagy jogi_személy az elektronikus_azonosító_eszközt arra használja, hogy a személyazonosságát igazolja a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

d)	az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó szervezet;

e)	az elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátása iránti kérelmekkel foglalkozó más szervek; valamint

f)	a kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközök technikai és biztonsági specifikációi.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Bejelentés

(1)   A bejelentő tagállam a következő információkat, valamint azok későbbi változásait indokolatlan késedelem nélkül bejelenti a Bizottságnak:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszer leírása, ezen belül a rendszer biztonsági szintjei, az adott rendszerbe tartozó elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátója (kibocsátói);

b)	az alkalmazandó felügyeleti rendszer, valamint tájékoztatás a felelősségi szabályokról az alábbiak vonatkozásában: i. az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél; valamint ii. a hitelesítési eljárást végrehajtó fél;

c)	az elektronikus_azonosítási rendszerért felelős hatóság vagy hatóságok;

d)	tájékoztatás az egyedi személyazonosító_adatok nyilvántartásba vételét kezelő szervezetről vagy szervezetekről;

e)	annak ismertetése, hogy a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban foglalt előírások milyen módon teljesülnek;

f)	a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítés leírása;

g)	a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek vagy hitelesítésnek vagy azok veszélyeztetett részeinek a felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó szabályok.

(2)   A 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontját követően egy évvel a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek listáját és az azokkal kapcsolatos alapinformációkat.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett határidő lejárta után érkezik bejelentés, a Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a (2) bekezdésben említett lista változásait.

(4)   Bármely tagállam kérelmezheti a Bizottságtól, hogy az általa bejelentett elektronikus_azonosítási rendszert törölje a (2) bekezdésben említett listáról. A Bizottság a tagállam kérelmének kézhezvételétől számított egy hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a lista módosításait.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) bekezdés szerinti bejelentés feltételeit, formátumait és eljárásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

Felelősség

(1)   A bejelentő tagállam felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk d) és f) pontja értelmében fennálló kötelezettségeit.

(2)   Az elektronikus_azonosító_eszközöket kibocsátó fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk e) pontjában említett kötelezettségét.

(3)   A hitelesítési eljárást működtető fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem biztosítja a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítés hibátlan működését.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(5)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem érinti az olyan tranzakcióban részt vevő feleknek a nemzeti jog alapján fennálló felelősségét, amelyben a 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt alkalmaznak.

12. cikk

Együttműködés és átjárhatóság

(1)   A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett nemzeti elektronikus_azonosítási rendszereknek átjárhatónak kell lenniük.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapítottak teljesítése érdekében létre kell hozni egy átjárhatósági keretet.

(3)   Az átjárhatósági keretnek az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a)	technológiasemlegességre törekszik, és a tagállamon belül az elektronikus_azonosításra szolgáló konkrét nemzeti technikai megoldások egyikével szemben sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést;

b)	lehetőség szerint követi az európai és a nemzetközi normákat;

c)	megkönnyíti a beépített adatvédelem elvének érvényesítését; és

d)	biztosítja a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvnek megfelelő feldolgozását.

(4)   Az átjárhatósági keretnek az alábbiakat kell magában foglalnia:

a)	a 8. cikkben megállapított biztonsági szintekhez kapcsolódó minimális technikai követelményekre való hivatkozás;

b)	a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek nemzeti biztonsági szintjeinek megfeleltetése a 8. cikkben megállapított biztonsági szinteknek;

c)	a minimális átjárhatósági technikai követelményekre való hivatkozás;

d)	egy természetes vagy jogi_személyt kizárólagosan azonosító, az elektronikus_azonosítási rendszerekből megszerezhető minimális személyazonosító_adatokra való hivatkozás;

e)	eljárási szabályzat;

f)	vitarendezési eljárások;és

g)	közös működési biztonsági normák.

(5)   A tagállamok együttműködnek az alábbiak tekintetében:

a)	átjárhatóság a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek és azon elektronikus_azonosítási rendszerek között, amelyeket a tagállamok bejelenteni szándékoznak; és

b)	az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsága.

(6)   A tagállamok közötti együttműködés a következőkre terjed ki:

a)	az elektronikus_azonosítási rendszerekkel kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlat cseréje, különös tekintettel az átjárhatósággal és a biztonsági szintekkel kapcsolatos technikai követelményekre;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszerekre vonatkozóan a 8. cikkben megállapított biztonsági szintek alkalmazásával kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlat cseréje,

c)	az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus_azonosítási rendszerek partneri felülvizsgálata; és

d)	az elektronikus_azonosítási ágazat lényeges fejleményeinek vizsgálata.

(7)   A Bizottság 2015. március 18-ig végrehajtási jogi aktusokban megállapítja az (5) és a (6) bekezdésben említett, tagállamok közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges eljárási szabályokat a kockázat mértékének megfelelő magas szintű bizalom és biztonság elősegítése céljából.

(8)   Az (1) bekezdésben megállapított követelmény teljesítésére vonatkozó egységes feltételek előírása céljából a Bizottság 2015. szeptember 18-ig – a (3) bekezdésben foglalt kritériumoknak megfelelően és a tagállamok közötti együttműködés eredményeinek figyelembevételével – végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (4) bekezdésben meghatározott átjárhatósági keretre vonatkozóan.

(9)   Az e cikk (7) és (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III.   FEJEZET

BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

13. cikk

Felelősség és bizonyítási teher

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a bizalmi_szolgáltatók felelősek minden olyan kárért, amelyet szándékosan vagy gondatlanul bármely természetes vagy jogi_személynek okoztak e rendelet szerinti kötelezettségeik megszegéséből eredően.

A nem minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát annak a természetes vagy jogi_személynek kell bizonyítania, aki/amely állítása szerint az első albekezdésben említett kár megtérítését követeli.

A minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát vélelmezni kell, kivéve, ha a minősített bizalmi_szolgáltató bizonyítja, hogy az első albekezdésben említett kár a szándékos vagy gondatlan közrehatása nélkül következett be.

(2)   Amennyiben a bizalmi_szolgáltatók előzetesen megfelelően tájékoztatják az ügyfeleiket az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokról, és amennyiben ezek a korlátozások harmadik felek számára felismerhetők, a bizalmi_szolgáltatók nem felelősek a szolgáltatások igénybevételéből eredő, a jelzett korlátozásokat meghaladó károkért.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

14. cikk

Nemzetközi vonatkozások

(1)   A harmadik országban letelepedett bizalmi_szolgáltatók által nyújtott bizalmi_szolgáltatásokat abban az esetben kell jogilag egyenértékűnek elismerni az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokkal, ha a harmadik országból származó bizalmi_szolgáltatásokat az Unió és a szóban forgó harmadik ország vagy valamely nemzetközi szervezet által az EUMSZ 218. cikkével összhangban megkötött megállapodásban elismerték.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodásokban különösen az alábbiakat kell biztosítani:

a)

a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek bizalmi_szolgáltatói, amelyekkel megállapodás jött létre, valamint az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatókra és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokra alkalmazandó követelményeknek;

b)	az Unióban letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokat jogilag egyenértékűnek ismerték el azon harmadik ország vagy nemzetközi szervezet bizalmi_szolgáltatói által nyújtott bizalmi_szolgáltatásokkal, amelyekkel megállapodás jött létre.

17. cikk

Felügyeleti szerv

(1)   A tagállamok a területükön, vagy másik tagállammal kötött kölcsönös megállapodás alapján e másik tagállamban letelepedett felügyeleti szervet jelölnek ki. E felügyeleti szerv felelős a felügyeleti feladatok elvégzéséért a kijelölő tagállamban.

A felügyeleti szervek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket és megfelelő forrásokat.

(2)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a kijelölt felügyeleti szerveik nevét és címét.

(3)   A felügyeleti szerv szerepe a következő:

a)

a kijelölő tagállam területén letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete, amelynek keretében előzetes és utólagos felügyeleti tevékenységek révén biztosítja, hogy e minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek;

b)

szükség esetén a kijelölő tagállam területén letelepedett nem minősített bizalmi_szolgáltatókkal szembeni intézkedés, utólagos felügyeleti tevékenységek formájában, amennyiben arról értesül, hogy e nem minősített bizalmi_szolgáltatók vagy az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások vélhetően nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában és az ott megjelölt korlátozások figyelembevételével a felügyeleti szerv különösen az alábbi feladatokat végzi:

a)	együttműködik más felügyeleti szervekkel, és a 18. cikkel összhangban segítséget nyújt e szerveknek;

b)	elemzi a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési jelentéseket;

c)	a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a többi felügyeleti szervet és a nyilvánosságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről;

d)	e cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést küld a Bizottságnak a főbb tevékenységeiről;

e)	a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket hajt végre, illetve megfelelőségértékelő_szervezetet kér fel a megfelelőségértékelés elvégzésére a minősített bizalmi_szolgáltatóknál;

f)	együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őket a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése merül fel;

g)	a 20. és a 21. cikkel összhangban megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltatóknak és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, valamint visszavonja tőlük e státust;

h)	tájékoztatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett, tagállami bizalmi listáért felelős szervet a minősített státus megadására és visszavonására vonatkozó határozatairól, amennyiben ez a szerv egyben nem maga a felügyeleti szerv;

i)

ellenőrzi a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó terv meglétét, valamint a tervre vonatkozó rendelkezések helyes alkalmazását olyan esetekben, amikor valamely minősített bizalmi_szolgáltató meg kívánja szüntetni a tevékenységét, beleértve annak ellenőrzését is, hogy az információ milyen módon lesz továbbra is hozzáférhető a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban;

j)	előírja, hogy a bizalmi_szolgáltatók orvosolják a helyzetet, amennyiben nem felelnének meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy a felügyeleti szerv a tagállami jogban megállapított feltételek szerint hozzon létre egy bizalmi infrastruktúrát, az tartsa fenn és tegye naprakésszé.

(6)   A felügyeleti szervek minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évben végzett főbb tevékenységeikről szóló jelentést és a bizalmi_szolgáltatóktól a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban beérkezett, a biztonság megsértésére vonatkozó bejelentések összefoglalóját.

(7)   A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett éves jelentést.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett jelentés formátumát és a hozzá kapcsolódó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A felügyeleti szervek együttműködnek a bevált gyakorlatok megosztása érdekében.

Ha egy felügyeleti szerv egy másik felügyeleti szervtől jogos megkeresést kap, ennek a szervnek segítséget nyújt annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek tevékenységüket következetesen végezzék. A kölcsönös segítségnyújtás különösen a tájékoztatási kérelmekre és a felügyeleti intézkedésekre, például a 20. és 21. cikkben említett megfelelőségértékelési jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló megkeresésekre terjedhet ki.

(2)   A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését a megkeresett felügyeleti szerv bármely alábbi indokkal megtagadhatja:

a)	a felügyeleti szerv nem illetékes a kért segítség megadására;

b)	a kért segítség nem arányos a felügyeleti szervnek a 17. cikkel összhangban végzett felügyeleti tevékenységeivel;

c)	a kért segítség megadása nem lenne összeegyeztethető e rendelettel.

(3)   A tagállamok adott esetben fejogosíthatják saját felügyeleti szerveiket, hogy közös vizsgálatokat végezzenek más tagállamok felügyeleti szervei munkatársainak bevonásával. Az érintett tagállamok saját nemzeti joguknak megfelelően egyeznek meg, illetve állapítják meg az ilyen közös fellépésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket, illetve eljárásokat.

19. cikk

Bizalmi szolgáltatókra vonatkozó biztonsági előírások

(1)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hajtanak végre az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezen intézkedésekkel – figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket – biztosítani kell, hogy a biztonsági szint arányos legyen a kockázat mértékével. Intézkedéseket kell végrehajtani különösen a biztonsági események megelőzése és azok hatásának minimálisra csökkentése, valamint az érdekeltek bármely esemény káros hatásairól való tájékoztatása érdekében.

(2)   A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az esetről való értesüléstől számított 24 órán belül értesítik a felügyeleti szervet és adott esetben más érintett szerveket, például az információbiztonságért felelős nemzeti szervet vagy az adatvédelmi hatóságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről, amennyiben az jelentős hatást gyakorol a bizalmi_szolgáltatásra vagy az annak keretében tárolt személyes adatokra.

Amennyiben a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése vélhetőleg hátrányosan érintheti azt a természetes vagy jogi_személyt, aki bizalmi_szolgáltatást vett igénybe, a bizalmi_szolgáltató a természetes vagy jogi_személyt is indokolatlan késedelem nélkül értesíti a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről.

Adott esetben, különösen, ha a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése két vagy több tagállamot érint, az értesítést kézhez vevő felügyeleti szerv tájékoztatja a többi érintett tagállam felügyeleti szerveit és az ENISA-t.

Az értesített felügyeleti szerv tájékoztatja a nyilvánosságot, vagy a bizalmi_szolgáltatókat kötelezi erre, amennyiben megállapítja, hogy a biztonság megsértésének vagy az adatok sértetlensége megszűnésének a nyilvánosságra hozatala közérdekből szükséges.

(3)   A felügyeleti szerv évente egyszer összefoglaló tájékoztatást nyújt az ENISA számára a bizalmi_szolgáltatóktól beérkezett, a biztonság megsértésére és az adatok sértetlenségének megszűnésére vonatkozó bejelentésekről.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)	az (1) bekezdésben említett intézkedéseket tovább pontosíthatja, és

b)	meghatározhatja a (2) bekezdés céljára alkalmazandó formátumokat és eljárásokat, beleértve a határidőket is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3.   SZAKASZ

Minősített bizalmi_szolgáltatások

20. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete

(1)   A minősített bizalmi_szolgáltatókat legalább 24 havonta, a szolgáltató saját költségére ellenőriznie kell egy megfelelőségértékelő_szervezetnek. Az ellenőrzés célja, annak igazolása, hogy a minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A minősített bizalmi_szolgáltatók kötelesek az elkészült megfelelőségértékelési jelentést annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül benyújtani a felügyeleti szervnek.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felügyeleti szerv bármikor ellenőrizheti a minősített bizalmi_szolgáltatókat, illetve felkérhet egy megfelelőségértékelő_szervezetet a minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelőségértékelésének elvégzésére a bizalmi_szolgáltatók költségére annak igazolása céljából, hogy e szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok vélhető megsértése esetén a felügyeleti szerv tájékoztatja az adatvédelmi hatóságokat az ellenőrzések eredményéről.

(3)   Amennyiben a felügyeleti szerv előírja a minősített bizalmi_szolgáltatónak, hogy orvosolja az e rendeletben foglaltak teljesítésének elmulasztását, de a szolgáltató – adott esetben a felügyeleti szerv által megszabott határidőn belül – nem tesz eleget a felszólításnak, a felügyeleti szerv a mulasztás mértékének, időtartamának és következményeinek figyelembevételével visszavonhatja a szolgáltató vagy az általa nyújtott érintett szolgáltatás minősített státusát, és tájékoztathatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett szervet annak érdekében, hogy az aktualizálja a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listákat. A felügyeleti szerv tájékoztatja a minősített bizalmi_szolgáltatót a minősített státusának vagy az érintett szolgáltatás minősített státusának a visszavonásáról.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az alábbi szabványok hivatkozási számainak listáját:

a)	az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelő_szervezet akkreditációjára és a megfelelőségértékelési jelentésre vonatkozó szabványok;

b)	azon ellenőrzési szabályokra vonatkozó szabványok, amelyek alapján a megfelelőségértékelő_szervezetek elvégzik a minősített bizalmi_szolgáltatóknak az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

21. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatás elindítása

(1)   Amennyiben minősített státusszal nem rendelkező bizalmi_szolgáltatók minősített bizalmi_szolgáltatások elindítását tervezik, értesíteniük kell e szándékukról a felügyeleti szervet, az értesítéshez egy megfelelőségértékelő_szervezet által kibocsátott megfelelőségértékelési jelentést is mellékelve.

(2)   A felügyeleti szerv ellenőrzi, hogy a bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott bizalmi_szolgáltatások megfelelnek-e e rendelet előírásainak, különösen a minősített bizalmi_szolgáltatókra és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokra vonatkozó előírásoknak.

Amennyiben a felügyeleti szerv azt állapítja meg, hogy a bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az első albekezdésben említett követelményeknek, megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott bizalmi_szolgáltatások számára, valamint legkésőbb három hónappal az e cikk (1) bekezdése szerinti értesítést követően a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listák frissítése céljából értesíti a 22. cikk (3) bekezdésében említett szervet.

Amennyiben az ellenőrzés az értesítést követő három hónapon belül nem zárul le, a felügyeleti szerv tájékoztatja erről a bizalmi_szolgáltatót, megjelölve a késedelem okát és az ellenőrzés befejezésére kitűzött időpontot.

(3)   A minősített bizalmi_szolgáltatók azt követően indíthatják el a minősített bizalmi_szolgáltatást, hogy a „minősített” státust feltüntették a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listákon.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) és (2) bekezdés céljából alkalmazandó formátumokat és eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

Bizalmi listák

(1)   Valamennyi tagállam bizalmi listákat állít össze, tart fenn és tesz közzé, amelyeken szerepelnek a felelőssége alá tartozó minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozó információk, valamint az e szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatásokra vonatkozó információk.

(2)   A tagállamok biztonságos módon, automatizált feldolgozásra alkalmas formában állítják össze, tartják fenn és teszik közzé az (1) bekezdésben említett, elektronikus_aláírással vagy bélyegzővel ellátott bizalmi listákat.

(3)   A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak a tagállami bizalmi listák összeállításáért, fenntartásáért és közzétételéért felelős szervre vonatkozó adatokat, és az ilyen listák közzétételi helyével, a bizalmi listák aláírással és bélyegzővel való ellátásához használt tanúsítvánnyal, valamint a mindezeket érintő változtatásokkal kapcsolatos részleteket.

(4)   A Bizottság biztonságos csatornán keresztül, automatizált feldolgozásra alkalmas, elektronikus_aláírással vagy bélyegzővel ellátott formátumban a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a (3) bekezdésben említett adatokat.

(5)   A Bizottság 2015. szeptember 18-ig végrehajtási jogi aktusok útján pontosíthatja az (1) bekezdésben meghatározott információkat, és meghatározhatja a bizalmi listákra vonatkozó, az (1)–(4) bekezdés értelmében alkalmazandó műszaki leírást és formátumokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

23. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegye

(1)   Azt követően, hogy a 21. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említett minősített státust feltüntették a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listán, a minősített bizalmi_szolgáltatók az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások egyszerű, felismerhető és egyértelmű módon való feltüntetése céljából használhatják az uniós bizalmi jegyet.

(2)   A minősített bizalmi_szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben alkalmazzák az uniós bizalmi jegyet az (1) bekezdésben említett minősített bizalmi_szolgáltatásokra, honlapjukon link mutasson a vonatkozó bizalmi listára.

(3)   A Bizottság 2015. július 1-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a minősített bizalmi_szolgáltatások uniós bizalmi jegyének formájára és különösen a megjelenésére, a felépítésére, a méretére és a formatervére vonatkozó részletszabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

A minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozó követelmények

(1)   Bizalmi szolgáltatásra vonatkozó minősített tanúsítvány kibocsátásakor a minősített bizalmi_szolgáltató megfelelő eszközökkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban ellenőrzi annak a természetes vagy jogi_személynek az azonosságát, és – adott esetben – egyedi jellemzőit, akinek vagy amelynek a részére a minősített tanúsítványt kibocsátották.

Az első albekezdésben említett adatokat a minősített bizalmi_szolgáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban közvetlenül vagy harmadik fél révén ellenőrzi:

a)	a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenléte útján; vagy

b)

távolról, olyan elektronikus_azonosító_eszköz használatával, amely tekintetében a minősített tanúsítvány kibocsátása előtt biztosították a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenlétét, és amely megfelel a 8. cikkben a „ jelentős”, illetve a „ magas” biztonsági szintre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy

c)	minősített elektronikus_aláírás vagy minősített elektronikus_bélyegző a) vagy b) ponttal összhangban kibocsátott tanúsítványával; vagy

d)	a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek alkalmazásával. A biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő_szervezetnek kell igazolnia.

(2)   A minősített bizalmi_szolgáltatást nyújtó minősített bizalmi_szolgáltató köteles:

a)	értesíteni a felügyeleti szervet a minősített bizalmi_szolgáltatásai nyújtásában bekövetkező változásokról, valamint e tevékenységek beszüntetésének szándékáról;

b)

olyan munkatársakat és adott esetben olyan alvállalkozókat alkalmazni, akik megbízhatóak, rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, tapasztalattal és képesítésekkel, valamint megfelelő képzésben részesültek a biztonságra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, továbbá köteles olyan igazgatási és ügyvezetési eljárásokat alkalmazni, amelyek megfelelnek az európai és nemzetközi szabványoknak;

c)	a 13. cikk szerinti kártérítési felelősség kockázata tekintetében megfelelő pénzügyi forrásokkal és/vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezni a nemzeti joggal összhangban;

d)	a szerződéskötést megelőzően közérthetően és teljes körűen tájékoztatni a minősített bizalmi_szolgáltatást igénybe venni kívánó személyt a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó pontos szerződési feltételekről, beleértve az igénybevételre vonatkozó bármely korlátozást is;

e)	olyan megbízható rendszereket és termékeket használni, amelyek védettek a változtatásokkal szemben, és biztosítják az általuk támogatott eljárások technikai biztonságát és megbízhatóságát;

f)

megbízható rendszereket használni a számára szolgáltatott adatok ellenőrizhető formában történő tárolására, olyan módon, hogy: i. az adatok kizárólag annak a személynek a hozzájárulásával legyenek nyilvánosan kereshetők, akire az adatok vonatkoznak; ii. kizárólag arra feljogosított személyek végezhessenek bejegyzéseket és változtatásokat a tárolt adatokon; iii. ellenőrizhető legyen az adatok hitelessége;

g)	megfelelő intézkedéseket hozni az adathamisítás és az adatlopás ellen;

h)

megfelelő – a minősített bizalmi_szolgáltató tevékenységeinek beszüntetését követő időszakra is kiterjedő – időtartamra rögzíteni és hozzáférhetővé tenni az általa vagy számára kibocsátott adatokra vonatkozó összes lényeges információt, elsősorban bizonyítékok bírósági eljárások során történő bemutatása, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítása céljából. Az ilyen adatrögzítés elektronikus úton is végezhető;

i)	a felügyeleti szerv által a 17. cikk (4) bekezdésének i) pontja szerint ellenőrzött rendelkezéseknek megfelelő naprakész tervvel rendelkezni a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozóan, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében;

j)	biztosítani a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvnek megfelelő jogszerű feldolgozását;

k)	minősített tanúsítványokat kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók esetében tanúsítvány-adatbázist létrehozni és naprakészen tartani.

(3)   Amennyiben a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók egy tanúsítvány visszavonása mellett döntenek, kellő időben, de minden esetben a kérelem kézhezvételét követő 24 órán belül rögzíteniük kell tanúsítvány-adatbázisukban a visszavonást, és közzé kell tenniük a tanúsítvány visszavont státusát. A visszavonás a közzétételét követően azonnal hatályossá válik.

(4)   Tekintettel a (3) bekezdésre, a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatónak tájékoztatnia kell a szolgáltatást igénybe vevő felet az általa kibocsátott minősített tanúsítványok érvényességéről vagy visszavont státusáról. Ennek az információnak – legalább tanúsítványonként – megbízható, ingyenes és hatékony automatizált formában bármikor, a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát követően is elérhetőnek kell lennie.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az e cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő, megbízható rendszerekre és termékekre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a megbízható rendszerek és termékek megfelelnek ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az e cikkben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4.   SZAKASZ

Elektronikus aláírás

27. cikk

Elektronikus aláírások használata a közigazgatásban

(1)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat, elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(2)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és a minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(3)   A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_aláírásnál magasabb biztonsági szintű elektronikus_aláírást.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_aláírás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy az aláírás az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 26. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó követelményeket is teljesíti. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és uniós jogi aktusokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_aláírások referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

28. cikk

Elektronikus aláírások minősített tanúsítványai

(1)   Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványainak meg kell felelniük az I. mellékletben foglalt követelményeknek.

(2)   Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványaira nem vonatkozhatnak olyan kötelező követelmények, amelyek az I. mellékletben foglalt előírásokat meghaladják.

(3)   Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványain további, nem kötelező jellegű egyedi jellemzőket is fel lehet tüntetni. Ezek a jellemzők nem érinthetik a minősített elektronikus_aláírások interoperabilitását és elismerését.

(4)   Ha az elektronikus_aláírás minősített tanúsítványát a kezdeti aktiválást követően visszavonják, a tanúsítvány a visszavonás időpontjában érvényességét veszti, státusa pedig semmilyen körülmények között nem állítható vissza.

(5)   A tagállamok az alábbi feltételek mellett nemzeti szabályokat határozhatnak meg az elektronikus_aláírás minősített tanúsítványának ideiglenes felfüggesztésére vonatkozóan:

a)	ha egy elektronikus_aláírás minősített tanúsítványát ideiglenesen felfüggesztik, a tanúsítvány a felfüggesztés időtartamára érvényét veszti;

b)	a felfüggesztés időtartamát egyértelműen fel kell tüntetni a tanúsítványok adatbázisában oly módon, hogy a felfüggesztett státus a felfüggesztés időtartama alatt látható legyen a tanúsítvány státusáról tájékoztatást nyújtó szolgáltatás igénybevétele során.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványaira vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben az elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az I. mellékletben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

29. cikk

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközökre vonatkozó követelmények

(1)   A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközöknek meg kell felelniük a II. mellékletben foglalt követelményeknek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközökre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell a II. mellékletben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök tanúsítása

(1)   A tagállamok által kijelölt megfelelő állami vagy magánszervek tanúsítják, hogy a minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök megfelelnek a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés alapján általuk kijelölt állami vagy magánszerv nevéről és címéről. A Bizottság ezt az információt a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tanúsításnak az alábbiak egyikén kell alapulnia:

a)	biztonságértékelési eljárás, amelyet a második albekezdéssel összhangban létrehozott listán szereplő, információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok egyikének megfelelően hajtottak végre.; vagy

b)

az a) pontban említettől eltérő eljárás, feltéve, hogy összehasonlítható biztonsági szintet biztosít, és feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett állami vagy magánszerv értesítette a Bizottságot erről az eljárásról. Ez az eljárás csak az a) pontban említett szabványok hiányában alkalmazható, vagy akkor, ha az a) pontban említett biztonságértékelési eljárás folyamatban van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza az a) pontban említett információtechnológiai termékek biztonságának értékelésére vonatkozó szabványok listáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kijelölt szervek által teljesítendő részletes feltételek meghatározása céljából.

31. cikk

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó tanúsított eszközök listájának közzététele

(1)   A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónappal a tanúsítás lezárultát követően bejelentik a Bizottságnak a 30. cikk (1) bekezdésében említett szervek által tanúsított, minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközökre vonatkozó adatokat. A tagállamok kötelesek továbbá indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónappal a tanúsítás visszavonását követően bejelenteni a Bizottságnak a tanúsítvánnyal már nem rendelkező, elektronikus_aláírást létrehozó eszközökre vonatkozó adatokat.

(2)   A beérkezett adatok alapján a Bizottság összeállítja, közzéteszi és fenntartja a, minősített elektronikus_aláírást létrehozó tanúsított eszközök listáját.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) bekezdés céljából alkalmazandó formátumokat és eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

32. cikk

A minősített elektronikus_aláírás érvényesítésére vonatkozó követelmények

(1)   A minősített elektronikus_aláírás érvényesítésére szolgáló eljárás megállapítja a minősített elektronikus_aláírás érvényességét, amennyiben:

a)	az aláírást igazoló tanúsítvány az aláírás időpontjában elektronikus_aláírás olyan minősített tanúsítványa volt, amely megfelel az I. mellékletnek;

b)	a minősített tanúsítványt minősített bizalmi_szolgáltató bocsátotta ki, és az az aláírás időpontjában érvényes volt;

c)	az aláírás- érvényesítési_adatok megfelelnek a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára megadott adatoknak;

d)	a szolgáltatást igénybe_vevő_fél pontosan megkapja a tanúsítványban az aláírót azonosító egyedi adatokat;

e)	amennyiben az aláírás időpontjában álnév használatára került sor, az álnév használatának tényét egyértelműen feltüntették a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

f)	az elektronikus_aláírást minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állították elő;

g)	az aláírt adatok sértetlensége nem került veszélybe;

h)	az aláírás időpontjában teljesültek a 26. cikkben foglalt követelmények;

(2)   A minősített elektronikus_aláírás érvényesítésére használt rendszernek biztosítania kell az érvényesítési eljárás pontos eredményét a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára, és lehetővé kell tennie, hogy a szolgáltatást igénybe_vevő_fél minden, a biztonságot érintő problémát észleljen.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a minősített elektronikus_aláírások érvényesítésére vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírás érvényesítése megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatás

(1)   Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatást kizárólag olyan minősített bizalmi_szolgáltató nyújthat, amely:

a)	a 32. cikk (1) bekezdésének megfelelő érvényesítést biztosít; és

b)

lehetővé teszi a szolgáltatást igénybe vevő felek részére, hogy olyan automatizált módon kapják meg az érvényesítési eljárás eredményét, amely megbízható és hatékony, és amelyet a minősített érvényesítési szolgáltatás biztosítójának fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével láttak el.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az (1) bekezdésben említett minősített érvényesítési szolgáltatásra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírást érvényesítő szolgáltatás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk

Minősített elektronikus_aláírás megőrzésére vonatkozó minősített szolgáltatás

(1)   Minősített elektronikus_aláírás megőrzésére vonatkozó minősített szolgáltatást kizárólag olyan minősített bizalmi_szolgáltató nyújthat, amely olyan eljárásokat és technológiákat alkalmaz, amelyek képesek a minősített elektronikus_aláírás megbízhatóságát a technológiai érvényességi időn túlra is kiterjeszteni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a minősített elektronikus_aláírások megőrzésére vonatkozó minősített szolgáltatásokról szóló szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírás megőrzésére vonatkozó minősített szolgáltatás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 486. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5.   SZAKASZ

Elektronikus bélyegzők

37. cikk

Elektronikus bélyegzők használata a közigazgatásban

(1)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy az ott említett módszerek alkalmazásával létrehozott fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket, elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványain alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és minősített elektronikus_bélyegzőket.

(2)   Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie az elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és a minősített elektronikus_bélyegzőket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy alkalmazási módszerekben.

(3)   A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_bélyegzőnél magasabb biztonsági szintű elektronikus_bélyegzőt.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy a bélyegző az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 36. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó követelményeket is teljesíti. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és az Unió jogi aktusait, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzők referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

38. cikk

Elektronikus bélyegzők minősített tanúsítványai

(1)   Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványainak meg kell felelniük a III. mellékletben foglalt követelményeknek.

(2)   Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványaira nem vonatkozhatnak olyan kötelező követelmények, amelyek a III. mellékletben foglalt előírásokat meghaladják.

(3)   Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványain további, nem kötelező jellegű egyedi jellemzők is feltüntethetők. Ezek a jellemzők nem érinthetik a minősített elektronikus_bélyegzők interoperabilitását és elismerését.

(4)   Ha az elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványát a kezdeti aktiválást követően visszavonják, a tanúsítvány a visszavonás időpontjában érvényét veszti, státusa pedig semmilyen körülmények között nem állítható vissza.

(5)   A tagállamok az alábbi feltételek mellett nemzeti szabályokat határozhatnak meg az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványai ideiglenes felfüggesztésére vonatkozóan:

a)	ha egy elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványát ideiglenesen felfüggesztik, a tanúsítvány a felfüggesztés időtartamára érvényét veszti;

b)	a felfüggesztés időtartamát egyértelműen fel kell tüntetni a tanúsítványok adatbázisában oly módon, hogy a felfüggesztett státus a felfüggesztés időtartama alatt látható legyen a tanúsítvány státusáról tájékoztatást nyújtó szolgáltatás igénybevétele során.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványaira vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben az elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell a III. mellékletben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

42. cikk

A minősített elektronikus_időbélyegzőre vonatkozó követelmények

(1)   A minősített elektronikus_időbélyegzőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)	az adatokat oly módon kell a dátumhoz és az időponthoz kapcsolnia, hogy az ésszerű mértékben kizárja az adatok észrevétlen megváltoztatásának lehetőségét;

b)	az egyezményes koordinált világidőhöz kötött pontos időforráson kell alapulnia; és

c)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével, vagy más egyenértékű módszerrel kell ellenjegyezni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelésére, valamint a pontos időforrásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a dátumnak és az időpontnak az adatokhoz való hozzárendelése, valamint a pontos időforrás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7.   SZAKASZ

Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás

44. cikk

A minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   A minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatásoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a)	egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltató nyújtja a szolgáltatásokat;

b)	lehetővé teszik azt, hogy nagy biztonsággal lehessen azonosítani a küldőt;

c)	az adat kézbesítése előtt biztosítaniuk kell a fogadó azonosítását;

d)	az adatküldést és az adatfogadást egy minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével kell biztonságossá tenni olyan módon, hogy az kizárja az adatok észrevétlen megváltoztatásának lehetőségét;

e)	az adatküldéshez vagy -fogadáshoz szükséges minden adatmódosítást világosan fel kell tüntetni az adatok küldője és címzettje számára;

f)	az adatok küldésének, fogadásának és módosításának dátumát és időpontját minősített elektronikus_időbélyegzővel fel kell tüntetni;

Két vagy több minősített bizalmi_szolgáltató között történő adattovábbítás esetén az a)–f) pont követelményei valamennyi minősített bizalmi_szolgáltatóra vonatkozóan alkalmazandók.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az adatküldés és adatfogadás folyamatára vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben az adatküldés és az adatfogadás folyamata megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8.   SZAKASZ

Weboldal- hitelesítés

45. cikk

Weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványokra vonatkozó követelmények

(1)   A weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványoknak meg kell felelniük a IV. mellékletben foglalt követelményeknek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítvány megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell a IV. mellékletben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV.   FEJEZET

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK

51. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   Azokat a biztonságos elektronikus_aláírást létrehozó eszközöket, amelyek megfelelőségét az 1999/93/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésével összhangban állapították meg, e rendelet értelmében minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköznek kell tekinteni.

(2)   Az 1999/93/EK irányelv alapján természetes személyek számára kibocsátott minősített tanúsítványokat érvényességük időpontjáig e rendelet szerinti, elektronikus_aláírások minősített tanúsítványának kell tekinteni.

(3)   Az 1999/93/EK irányelv alapján minősített tanúsítványokat kibocsátó tanúsítási szolgáltatóknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 2017. július 1-ig megfelelőségértékelési jelentést kell benyújtaniuk a felügyeleti szervhez. A megfelelőségértékelési jelentés benyújtásáig és annak a felügyeleti szerv általi értékelése lezártáig a tanúsítási szolgáltatót e rendelet szerinti minősített bizalmi_szolgáltatónak kell tekinteni.

(4)   Amennyiben az 1999/93/EK irányelv alapján minősített tanúsítványokat kibocsátó tanúsítási szolgáltató a (3) bekezdésben említett határidőn belül nem nyújt be megfelelőségértékelési jelentést a felügyeleti szervhez, 2017. július 2-től nem tekinthető e rendelet értelmében vett minősített bizalmi_szolgáltatónak.