EIDAS 2014/0910 HU

1. „ elektronikus_azonosítás”: a természetes vagy jogi_személyt, illetve jogi_személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító_adatok felhasználásának folyamata;

2. „ elektronikus_azonosító_eszköz”: olyan hardver- és/vagy szoftvereszköz, amely a személyazonosító_adatokat tartalmazza, és amelyet online szolgáltatások céljából történő azonosításra használnak;

3. „ személyazonosító_adat”: egy természetes vagy jogi_személy vagy egy jogi_személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő adat;

4. „ elektronikus_azonosítási rendszer”: elektronikus_azonosításra alkalmas rendszer, amelynek keretében természetes vagy jogi_személy, illetve egy jogi_személyt képviselő természetes személy számára elektronikus_azonosító_eszközöket bocsátanak ki;

5. „ hitelesítés”: olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi_személy elektronikus_azonosításának vagy az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének az igazolását;

6. „ igénybe_vevő_fél”: olyan természetes vagy jogi_személy, aki vagy amely elektronikus_azonosítási vagy bizalmi_szolgáltatást vesz igénybe;

7. „ közigazgatási_szerv”: az állam, a regionális vagy helyi hatóság, közjogi_intézmény és egy vagy több ilyen hatóságból, illetve közjogi_intézményből álló társulások vagy az említett hatóságok, szervek vagy társulások közül legalább egy által közszolgáltatások nyújtásával megbízott és e megbízásuk keretében eljáró magánjogi szervezetek;

8. „ közjogi_intézmény”: a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott intézmény;

9. „ aláíró”: elektronikus_aláírást létrehozó természetes személy;

10. „ elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11. „fokozott biztonságú elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus_aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12. „minősített elektronikus_aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás, amelyet minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapul;

13. „ elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat”: olyan egyedi adat, amelyet az aláíró elektronikus_aláírás létrehozásához használ;

14. „ elektronikus_aláírás tanúsítványa”: olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus_aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét;

15. „ elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa”: olyan, elektronikus_aláírás céljára használt tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

16. „ bizalmi_szolgáltatás”: rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatások:

a)	elektronikus_aláírások, elektronikus_bélyegzők vagy elektronikus_időbélyegzők, ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

b)	weboldal-hitelesítő_tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

c)	elektronikus_aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése;

17. „minősített bizalmi_szolgáltatás”: olyan bizalmi_szolgáltatás, amely megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek;

18. „ megfelelőségértékelő_szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban illetékesnek ismernek el a minősített bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelőségének értékelésére;

19. „ bizalmi_szolgáltató”: egy vagy több bizalmi_szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi_személy; a bizalmi_szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi_szolgáltató;

20. „minősített bizalmi_szolgáltató”: olyan bizalmi_szolgáltató, amely egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltatást nyújt, és amelynek minősített státusát a felügyeleti szerv jóváhagyta;

21. „ termék”: olyan hardver- vagy szoftvereszköz vagy ezek megfelelő része, amelyet bizalmi_szolgáltatások nyújtásában való felhasználásra szántak;

22. „ elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: elektronikus_aláírás létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

23. „minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

24. „ bélyegző_létrehozója”: elektronikus_bélyegzőt létrehozó jogi_személy;

25. „ elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26. „fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus_bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27. „minősített elektronikus_bélyegző”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, amelyet minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

28. „ elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatok”: olyan egyedi adatok, amelyeket az elektronikus bélyegző_létrehozója elektronikus_bélyegző létrehozásához használ;

29. „ elektronikus_bélyegző tanúsítványa”: olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus_bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi_személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi_személy nevét;

30. „ elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa”: elektronikus_bélyegző olyan tanúsítványa, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel a III. mellékletben megállapított követelményeknek;

31. „ elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: elektronikus_bélyegző létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

32. „minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz, amely értelemszerűen megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

33. „ elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

34. „minősített elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus_időbélyegző, amely megfelel a 42. cikkben megállapított követelményeknek;

35. „ elektronikus_dokumentum”: elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt bármilyen tartalom;

36. „ ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

37. „minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás, amely megfelel a 44. cikkben megállapított követelményeknek;

38. „ weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan igazolás, amely lehetővé teszi a weboldal hitelesítését és a weboldalt ahhoz a természetes vagy jogi_személyhez kapcsolja, akinek vagy amelynek részére a tanúsítványt kiállították;

39. „minősített weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan weboldal-hitelesítő_tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki, és amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek;

40. „ érvényesítési_adatok”: elektronikus_aláírás vagy elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adatok;

41. „ érvényesítés”: olyan folyamat, amelynek keretében ellenőrzik és igazolják, hogy az elektronikus_aláírás vagy bélyegző érvényes.

6. cikk

Kölcsönös elismerés

(1) Ha a nemzeti jogszabályok vagy a közigazgatási gyakorlat értelmében egy közigazgatási_szerv által nyújtott szolgáltatás online elérését elektronikus_azonosító_eszközt és hitelesítést alkalmazó elektronikus_azonosításhoz kötik egy tagállamban, a másik tagállamban kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközt el kell ismerni az első tagállamban az említett online szolgáltatáshoz szükséges, határokon átnyúló hitelesítés céljából, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	az elektronikus_azonosító_eszközt a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamelyik elektronikus_azonosítási rendszer keretében bocsátották ki;

az elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje azonos vagy magasabb, mint az érintett közigazgatási_szerv által az első tagállamban nyújtott online szolgáltatáshoz való hozzáféréshez előírt biztonsági szint, feltéve, hogy az említett elektronikus_azonosító_eszköz biztonsági szintje „ jelentős” vagy „ magas”;

c)	az érintett közigazgatási_szerv a „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintet használja az adott online szolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

Az elismerésre sort kell keríteni legkésőbb 12 hónappal azután, hogy a Bizottság közzétette az első albekezdés a) pontjában említett listát.

(2) A közigazgatási_szervek az általuk nyújtott online szolgáltatásokhoz szükséges határokon átnyúló hitelesítés céljából elismerhetik a Bizottság által a 9. cikkel összhangban közzétett listában szereplő valamely rendszer keretében kibocsátott és az „ alacsony” biztonsági szintnek megfelelő elektronikus_azonosító_eszközt.

7. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelentésének előfeltételei

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelenthetők, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt:

i.	a bejelentő tagállam bocsátotta ki;

ii.	a bejelentő tagállam megbízásából bocsátották ki; vagy

iii.	a bejelentő tagállamtól függetlenül bocsátották ki, de a bejelentő tagállam elismerte az említett eszközt;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszköz a bejelentő tagállamban legalább egy, közigazgatási_szerv által nyújtott és elektronikus_azonosítást előíró szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használható;

c)	a rendszer és a keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszköz megfelel a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott biztonsági szintek közül legalább az egyikre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

a bejelentő tagállam biztosítja, hogy az adott személyt kizárólagosan azonosító személyazonosító_adatokat a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően hozzárendeljék a 3. cikk 1. pontjában említett természetes vagy jogi_személyhez a szóban forgó rendszer keretébe tartozó – elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátásakor;

a szóban forgó rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél biztosítja, hogy az elektronikus_azonosító_eszközt a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően rendeljék hozzá az e cikk d) pontjában említett személyhez;

a bejelentő tagállam hozzáférést biztosít az online hitelesítéshez annak érdekében, hogy egy másik tagállam területén letelepedett bármely igénybe_vevő_fél igazolni tudja az elektronikus formában kapott személyazonosító_adatokat.

A közigazgatási_szervektől eltérő igénybe vevő felek esetében a bejelentő tagállam előírhatja a hitelesítésekhez való hozzáférés feltételeit. Az ilyen határokon átnyúló hitelesítést ingyenesen kell biztosítani, amennyiben arra egy közigazgatási_szerv által nyújtott online szolgáltatással kapcsolatban kerül sor.

A tagállamok semmilyen különleges, aránytalan technikai előírást nem tehetnek kötelezővé az ilyen hitelesítést végrehajtani kívánó igénybe vevő felek számára, amennyiben ezen előírások megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése céljából a bejelentő tagállam a 9. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően legalább hat hónappal, a 12. cikk (7) bekezdésében említett végrehjazási jogi aktusokban meghatározott eljárási szabályokkal összhangban eljuttatja a többi tagállamnak az említett rendszer leírását;

h)	az elektronikus_azonosítási rendszer megfelel a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus előírásainak.

8. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsági szintjei

(1) A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek meg kell határoznia az adott rendszer keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközöknek tulajdonított „ alacsony”, „ jelentős” és/vagy „ magas” biztonsági szintet.

(2) Az „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

az „ alacsony” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely korlátozott megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának csökkentése;

a „ jelentős” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely jelentős megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának jelentős csökkentése;

a „ magas” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely nagyobb megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, mint egy „ jelentős” biztonsági szintű elektronikus_azonosító_eszköz, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megakadályozása;

(3) A Bizottság 2015. szeptember 18-ig, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a (2) bekezdés függvényében, végrehajtási jogi aktusok révén minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat állapít meg, amelyekre hivatkozva az (1) bekezdés alkalmazásának céljából meghatározható az elektronikus_azonosító_eszközök „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintje.

E minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat az alábbi elemek megbízhatósága és minősége alapján kell megállapítani:

a)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátását kérő természetes vagy jogi_személyek személyazonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére alkalmazott eljárás;

b)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátására alkalmazott eljárás;

c)	azon hitelesítési mechanizmus, amelynek keretében a természetes vagy jogi_személy az elektronikus_azonosító_eszközt arra használja, hogy a személyazonosságát igazolja a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

d)	az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó szervezet;

e)	az elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátása iránti kérelmekkel foglalkozó más szervek; valamint

f)	a kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközök technikai és biztonsági specifikációi.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

Felügyeleti szerv

(1) A tagállamok a területükön, vagy másik tagállammal kötött kölcsönös megállapodás alapján e másik tagállamban letelepedett felügyeleti szervet jelölnek ki. E felügyeleti szerv felelős a felügyeleti feladatok elvégzéséért a kijelölő tagállamban.

A felügyeleti szervek számára biztosítani kell a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket és megfelelő forrásokat.

(2) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a kijelölt felügyeleti szerveik nevét és címét.

(3) A felügyeleti szerv szerepe a következő:

a kijelölő tagállam területén letelepedett minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete, amelynek keretében előzetes és utólagos felügyeleti tevékenységek révén biztosítja, hogy e minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek;

szükség esetén a kijelölő tagállam területén letelepedett nem minősített bizalmi_szolgáltatókkal szembeni intézkedés, utólagos felügyeleti tevékenységek formájában, amennyiben arról értesül, hogy e nem minősített bizalmi_szolgáltatók vagy az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások vélhetően nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában és az ott megjelölt korlátozások figyelembevételével a felügyeleti szerv különösen az alábbi feladatokat végzi:

a)	együttműködik más felügyeleti szervekkel, és a 18. cikkel összhangban segítséget nyújt e szerveknek;

b)	elemzi a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségértékelési jelentéseket;

c)	a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a többi felügyeleti szervet és a nyilvánosságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről;

d)	e cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést küld a Bizottságnak a főbb tevékenységeiről;

e)	a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrzéseket hajt végre, illetve megfelelőségértékelő_szervezetet kér fel a megfelelőségértékelés elvégzésére a minősített bizalmi_szolgáltatóknál;

f)	együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őket a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése merül fel;

g)	a 20. és a 21. cikkel összhangban megadja a minősített státust a bizalmi_szolgáltatóknak és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak, valamint visszavonja tőlük e státust;

h)	tájékoztatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett, tagállami bizalmi listáért felelős szervet a minősített státus megadására és visszavonására vonatkozó határozatairól, amennyiben ez a szerv egyben nem maga a felügyeleti szerv;

ellenőrzi a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó terv meglétét, valamint a tervre vonatkozó rendelkezések helyes alkalmazását olyan esetekben, amikor valamely minősített bizalmi_szolgáltató meg kívánja szüntetni a tevékenységét, beleértve annak ellenőrzését is, hogy az információ milyen módon lesz továbbra is hozzáférhető a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban;

j)	előírja, hogy a bizalmi_szolgáltatók orvosolják a helyzetet, amennyiben nem felelnének meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy a felügyeleti szerv a tagállami jogban megállapított feltételek szerint hozzon létre egy bizalmi infrastruktúrát, az tartsa fenn és tegye naprakésszé.

(6) A felügyeleti szervek minden évben március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évben végzett főbb tevékenységeikről szóló jelentést és a bizalmi_szolgáltatóktól a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban beérkezett, a biztonság megsértésére vonatkozó bejelentések összefoglalóját.

(7) A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett éves jelentést.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (6) bekezdésben említett jelentés formátumát és a hozzá kapcsolódó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

Bizalmi szolgáltatókra vonatkozó biztonsági előírások

(1) A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hajtanak végre az általuk nyújtott bizalmi_szolgáltatások biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezen intézkedésekkel – figyelembe véve a legújabb technológiai fejleményeket – biztosítani kell, hogy a biztonsági szint arányos legyen a kockázat mértékével. Intézkedéseket kell végrehajtani különösen a biztonsági események megelőzése és azok hatásának minimálisra csökkentése, valamint az érdekeltek bármely esemény káros hatásairól való tájékoztatása érdekében.

(2) A minősített és nem minősített bizalmi_szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az esetről való értesüléstől számított 24 órán belül értesítik a felügyeleti szervet és adott esetben más érintett szerveket, például az információbiztonságért felelős nemzeti szervet vagy az adatvédelmi hatóságot a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről, amennyiben az jelentős hatást gyakorol a bizalmi_szolgáltatásra vagy az annak keretében tárolt személyes adatokra.

Amennyiben a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése vélhetőleg hátrányosan érintheti azt a természetes vagy jogi_személyt, aki bizalmi_szolgáltatást vett igénybe, a bizalmi_szolgáltató a természetes vagy jogi_személyt is indokolatlan késedelem nélkül értesíti a biztonság megsértéséről vagy az adatok sértetlenségének megszűnéséről.

Adott esetben, különösen, ha a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése két vagy több tagállamot érint, az értesítést kézhez vevő felügyeleti szerv tájékoztatja a többi érintett tagállam felügyeleti szerveit és az ENISA-t.

Az értesített felügyeleti szerv tájékoztatja a nyilvánosságot, vagy a bizalmi_szolgáltatókat kötelezi erre, amennyiben megállapítja, hogy a biztonság megsértésének vagy az adatok sértetlensége megszűnésének a nyilvánosságra hozatala közérdekből szükséges.

(3) A felügyeleti szerv évente egyszer összefoglaló tájékoztatást nyújt az ENISA számára a bizalmi_szolgáltatóktól beérkezett, a biztonság megsértésére és az adatok sértetlenségének megszűnésére vonatkozó bejelentésekről.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a)	az (1) bekezdésben említett intézkedéseket tovább pontosíthatja, és

b)	meghatározhatja a (2) bekezdés céljára alkalmazandó formátumokat és eljárásokat, beleértve a határidőket is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. SZAKASZ

Minősített bizalmi_szolgáltatások

49. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2020. július 1-jéig felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek keretében a Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy helyénvaló-e e rendelet hatályának, illetve bizonyos rendelkezéseinek, többek között a 6. cikknek, a 7. cikk f) pontjának, valamint a 34., 43., 44. és 45. cikknek a módosítása, figyelemmel a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra és a technológiai, piaci és jogi fejleményekre.

Az első bekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

Ezenkívül a Bizottság az első bekezdésben említett jelentés benyújtását követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet céljainak megvalósítása terén elért eredményekről.

whereas

(10) A 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) létrehozott egy, az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokból álló hálózatot.
A határon átnyúló egészségügyi ellátás biztonságának és folytonosságának javítása érdekében a hálózatnak iránymutatásokat kell kidolgoznia az elektronikus egészségügyi adatokhoz és szolgáltatásokhoz történő határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozóan, többek között támogatva a tagállamokat abban, „hogy közös azonosítási és hitelesítési intézkedéseket dolgozzanak ki annak elősegítése érdekében, hogy az adatok a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében átadhatók legyenek”.
Az elektronikus_azonosítás és a hitelesítés kölcsönös elismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások valóban elérhetővé váljanak az uniós polgárok számára.
A külföldi kezelések során a betegek egészségügyi adatainak hozzáférhetőeknek kell lenniük a kezelés helye szerinti országban.
Ehhez az elektronikus_azonosítást szolgáló szilárd, biztonságos és megbízható keretre van szükség.

- = -

(14) E rendeletben meg kell határozni bizonyos feltételeket arra vonatkozóan, hogy mely elektronikus_azonosító_eszközöket kell elismerni, és hogyan kell bejelenteni az elektronikus_azonosítási rendszereket.
E feltételek célja, hogy segítsék a tagállamokat abban, hogy felépítsék az egymás elektronikus_azonosítási rendszerei iránti szükséges bizalmat, valamint kölcsönösen elismerjék a bejelentett rendszereik keretében alkalmazott elektronikus_azonosító_eszközöket.
A kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni, amennyiben a bejelentő tagállam elektronikus_azonosítási rendszere teljesíti a bejelentésre vonatkozó feltételeket, és a bejelentést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A kölcsönös elismerés elvét ugyanakkor kizárólag az online szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hitelesítésre kell alkalmazni.
Az ilyen online szolgáltatások igénybevételének és a kérelmező számára történő végleges szolgáltatásnyújtásnak szorosan kapcsolódnia kell ahhoz a joghoz, hogy az érintett e szolgáltatásokat igénybe veheti a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

- = -

(16) A biztonsági szinteknek azt kell megmutatniuk, hogy egy elektronikus_azonosító_eszköz milyen szintű megbízhatósággal állapítja meg egy személy személyazonosságát, ezáltal biztosítékot nyújtva arra, hogy egy bizonyos személyazonosságot sajátjának mondó személy ténylegesen az, akihez az adott személyazonosságot hozzárendelték.
A biztonsági szint attól függ, hogy az elektronikus_azonosító_eszköz milyen szintű megbízhatósággal ellenőrzi egy személynek az általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, figyelembe véve az alkalmazott folyamatokat (például személyazonosítás és személyazonosság-ellenőrzés, valamint hitelesítés), az igazgatási tevékenységeket (például az elektronikus_azonosító_eszközöket kibocsátó szervezet valamint az ilyen eszközök kibocsátására alkalmazandó eljárás) és a végrehajtott technikai ellenőrzéseket.
Az uniós finanszírozású, nagy volumenű kísérleti projektek, a szabványosítási és a nemzetközi tevékenységek eredményeképpen a biztonsági szinteknek többféle technikai meghatározása és leírása létezik. Így különösen a nagy volumenű STORK kísérleti projekt és az ISO 29115 keretében többek között a 2., 3. és 4.
szint használatos, amelyeket a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a minimális technikai követelmények és az e rendelet szerinti „ alacsony”, „ jelentős” és „ magas” biztonsági szintre vonatkozó szabványok és eljárások kidolgozásakor, biztosítva ugyanakkor e rendelet következetes alkalmazását, különösen a minősített tanúsítványok kibocsátásához szükséges személyazonosság-ellenőrzéshez kapcsolódó „ magas” biztonsági szint tekintetében.
A megállapított követelményeknek technológiai szempontból semlegesnek kell lenniük.
A szükséges biztonsági követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azokat eltérő technológiák alkalmazásával is teljesíteni lehessen.

- = -

(28) Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának megerősítése, valamint a bizalmi_szolgáltatások és termékek igénybevételének ösztönzése érdekében be kell vezetni a minősített bizalmi_szolgáltatás és a minősített bizalmi_szolgáltató fogalmát, és ennek keretében meg kell határozni azokat a követelményeket és kötelezettségeket, amelyek az igénybe vett vagy nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások és termékek magas szintű biztonságát szavatolják.

- = -

(31) A felügyeleti szerveknek együtt kell működniük az adatvédelmi hatóságokkal, és az együttműködés keretében például tájékoztatniuk kell a hatóságokat a minősített bizalmi_szolgáltatóknál végzett ellenőrzések eredményéről, amennyiben vélhetőleg sérültek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok.
A hatóságok rendelkezésére kell bocsátani különösen a biztonságot érintő váratlan eseményekre és a személyes adatok biztonságának megsértésére vonatkozó információkat.

- = -

(37) E rendeletben rendelkezni kell valamennyi bizalmi_szolgáltatóra vonatkozóan a felelősségről.
Ennek keretében felelősségi rendszert vezet be, amelynek értelmében minden bizalmi_szolgáltató felelős a természetes, illetve jogi_személyeknek okozott, az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartásából eredő károkért.
Annak érdekében, hogy könnyebben felmérhetők legyenek azok a pénzügyi kockázatok, amelyeket a bizalmi_szolgáltatónak kell adott esetben viselnie, illetve amelyeket biztosítással fedeznie kell, ez a rendelet lehetővé teszi a bizalmi_szolgáltatóknak, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozásokat vezessenek be az általuk nyújtott szolgáltatások használatára vonatkozóan, és hogy a korlátozást meghaladó használatból eredő károkért ne legyenek felelősek.
E korlátozásokról a fogyasztókat megfelelő módon, előre tájékoztatni kell.
A korlátozásoknak harmadik felek számára felismerhetőnek kell lenniük, például a korlátozásokra vonatkozó, a szolgáltatás feltételei között szereplő információk, vagy más egyértelmű módon megadott információk alapján.
Ezen elvek érvényesítése tekintetében ezt a rendeletet a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
Ezért ez a rendelet nem befolyásolja e nemzeti szabályokat, például a kár, a szándékosság, a gondatlanság meghatározása tekintetében, illetve a vonatkozó, alkalmazandó eljárási szabályokat.

- = -

(60) Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványait kibocsátó bizalmi_szolgáltatóknak megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük annak érdekében, hogy képesek legyenek megállapítani az azon jogi_személyt képviselő természetes személy kilétét, akinek az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványait nyújtották, amennyiben nemzeti szinten valamely igazságügyi, illetve közigazgatási eljárás keretében ilyen azonosítás szükséges.

- = -

(62) A minősített elektronikus_időbélyegzők biztonságának szavatolása érdekében e rendeletnek fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás vagy más, ezekkel egyenértékű módszer használatát kell előírnia.
Előreláthatólag az innováció más olyan új technológiákat is eredményezhet, amelyekkel biztosítható, hogy az időbélyegzők biztonsági szintje egyenértékű legyen az említett két technológia által lehetővé tett biztonsági szinttel.
A fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőtől és a fokozott biztonságú elektronikus_aláírástól eltérő módszer igénybevétele esetén a minősített bizalmi_szolgáltatónak kell a megfelelőségértékelési jelentés keretében igazolnia, hogy a módszer egyenértéjű biztonsági szintet biztosít, és megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU