EIDAS 2014/0910 HU

1. „ elektronikus_azonosítás”: a természetes vagy jogi_személyt, illetve jogi_személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító_adatok felhasználásának folyamata;

2. „ elektronikus_azonosító_eszköz”: olyan hardver- és/vagy szoftvereszköz, amely a személyazonosító_adatokat tartalmazza, és amelyet online szolgáltatások céljából történő azonosításra használnak;

3. „ személyazonosító_adat”: egy természetes vagy jogi_személy vagy egy jogi_személyt képviselő természetes személy személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő adat;

4. „ elektronikus_azonosítási rendszer”: elektronikus_azonosításra alkalmas rendszer, amelynek keretében természetes vagy jogi_személy, illetve egy jogi_személyt képviselő természetes személy számára elektronikus_azonosító_eszközöket bocsátanak ki;

5. „ hitelesítés”: olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi_személy elektronikus_azonosításának vagy az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének az igazolását;

6. „ igénybe_vevő_fél”: olyan természetes vagy jogi_személy, aki vagy amely elektronikus_azonosítási vagy bizalmi_szolgáltatást vesz igénybe;

7. „ közigazgatási_szerv”: az állam, a regionális vagy helyi hatóság, közjogi_intézmény és egy vagy több ilyen hatóságból, illetve közjogi_intézményből álló társulások vagy az említett hatóságok, szervek vagy társulások közül legalább egy által közszolgáltatások nyújtásával megbízott és e megbízásuk keretében eljáró magánjogi szervezetek;

8. „ közjogi_intézmény”: a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott intézmény;

9. „ aláíró”: elektronikus_aláírást létrehozó természetes személy;

10. „ elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;

11. „fokozott biztonságú elektronikus_aláírás”: olyan elektronikus_aláírás, amely megfelel az a 26. cikkben meghatározott követelményeknek;

12. „minősített elektronikus_aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás, amelyet minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapul;

13. „ elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat”: olyan egyedi adat, amelyet az aláíró elektronikus_aláírás létrehozásához használ;

14. „ elektronikus_aláírás tanúsítványa”: olyan elektronikus igazolás, amely az elektronikus_aláírást érvényesítő adatokat egy természetes személyhez kapcsolja, és igazolja legalább az érintett személy nevét vagy álnevét;

15. „ elektronikus_aláírás minősített tanúsítványa”: olyan, elektronikus_aláírás céljára használt tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

16. „ bizalmi_szolgáltatás”: rendszerint díjazás ellenében nyújtott, az alábbiakból álló elektronikus szolgáltatások:

a)	elektronikus_aláírások, elektronikus_bélyegzők vagy elektronikus_időbélyegzők, ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

b)	weboldal-hitelesítő_tanúsítványok létrehozása, ellenőrzése és érvényesítése; vagy

c)	elektronikus_aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzése;

17. „minősített bizalmi_szolgáltatás”: olyan bizalmi_szolgáltatás, amely megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek;

18. „ megfelelőségértékelő_szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban illetékesnek ismernek el a minősített bizalmi_szolgáltató és az általa nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelőségének értékelésére;

19. „ bizalmi_szolgáltató”: egy vagy több bizalmi_szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi_személy; a bizalmi_szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi_szolgáltató;

20. „minősített bizalmi_szolgáltató”: olyan bizalmi_szolgáltató, amely egy vagy több minősített bizalmi_szolgáltatást nyújt, és amelynek minősített státusát a felügyeleti szerv jóváhagyta;

21. „ termék”: olyan hardver- vagy szoftvereszköz vagy ezek megfelelő része, amelyet bizalmi_szolgáltatások nyújtásában való felhasználásra szántak;

22. „ elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: elektronikus_aláírás létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

23. „minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

24. „ bélyegző_létrehozója”: elektronikus_bélyegzőt létrehozó jogi_személy;

25. „ elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét és sértetlenségét;

26. „fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző”: olyan elektronikus_bélyegző, amely megfelel a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

27. „minősített elektronikus_bélyegző”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző, amelyet minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapul;

28. „ elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatok”: olyan egyedi adatok, amelyeket az elektronikus bélyegző_létrehozója elektronikus_bélyegző létrehozásához használ;

29. „ elektronikus_bélyegző tanúsítványa”: olyan elektronikus tanúsítvány, amely az elektronikus_bélyegzőt érvényesítő adatokat egy jogi_személyhez kapcsolja, és igazolja az érintett jogi_személy nevét;

30. „ elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványa”: elektronikus_bélyegző olyan tanúsítványa, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki; és amely megfelel a III. mellékletben megállapított követelményeknek;

31. „ elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: elektronikus_bélyegző létrehozására használt, konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz;

32. „minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz”: olyan, elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszköz, amely értelemszerűen megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek;

33. „ elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

34. „minősített elektronikus_időbélyegző”: olyan elektronikus_időbélyegző, amely megfelel a 42. cikkben megállapított követelményeknek;

35. „ elektronikus_dokumentum”: elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt bármilyen tartalom;

36. „ ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

37. „minősített ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás”: olyan ajánlott_elektronikus_kézbesítési_szolgáltatás, amely megfelel a 44. cikkben megállapított követelményeknek;

38. „ weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan igazolás, amely lehetővé teszi a weboldal hitelesítését és a weboldalt ahhoz a természetes vagy jogi_személyhez kapcsolja, akinek vagy amelynek részére a tanúsítványt kiállították;

39. „minősített weboldal-hitelesítő_tanúsítvány”: olyan weboldal-hitelesítő_tanúsítvány, amelyet minősített bizalmi_szolgáltató bocsát ki, és amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek;

40. „ érvényesítési_adatok”: elektronikus_aláírás vagy elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adatok;

41. „ érvényesítés”: olyan folyamat, amelynek keretében ellenőrzik és igazolják, hogy az elektronikus_aláírás vagy bélyegző érvényes.

7. cikk

Az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelentésének előfeltételei

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében az elektronikus_azonosítási rendszerek bejelenthetők, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt:

i.	a bejelentő tagállam bocsátotta ki;

ii.	a bejelentő tagállam megbízásából bocsátották ki; vagy

iii.	a bejelentő tagállamtól függetlenül bocsátották ki, de a bejelentő tagállam elismerte az említett eszközt;

b)	az elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszköz a bejelentő tagállamban legalább egy, közigazgatási_szerv által nyújtott és elektronikus_azonosítást előíró szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használható;

c)	a rendszer és a keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszköz megfelel a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott biztonsági szintek közül legalább az egyikre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

a bejelentő tagállam biztosítja, hogy az adott személyt kizárólagosan azonosító személyazonosító_adatokat a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően hozzárendeljék a 3. cikk 1. pontjában említett természetes vagy jogi_személyhez a szóban forgó rendszer keretébe tartozó – elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátásakor;

a szóban forgó rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó fél biztosítja, hogy az elektronikus_azonosító_eszközt a 8. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban előírt, vonatkozó biztonsági szinthez tartozó technikai specifikációknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően rendeljék hozzá az e cikk d) pontjában említett személyhez;

a bejelentő tagállam hozzáférést biztosít az online hitelesítéshez annak érdekében, hogy egy másik tagállam területén letelepedett bármely igénybe_vevő_fél igazolni tudja az elektronikus formában kapott személyazonosító_adatokat.

A közigazgatási_szervektől eltérő igénybe vevő felek esetében a bejelentő tagállam előírhatja a hitelesítésekhez való hozzáférés feltételeit. Az ilyen határokon átnyúló hitelesítést ingyenesen kell biztosítani, amennyiben arra egy közigazgatási_szerv által nyújtott online szolgáltatással kapcsolatban kerül sor.

A tagállamok semmilyen különleges, aránytalan technikai előírást nem tehetnek kötelezővé az ilyen hitelesítést végrehajtani kívánó igénybe vevő felek számára, amennyiben ezen előírások megakadályozzák vagy jelentősen megnehezítik a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése céljából a bejelentő tagállam a 9. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően legalább hat hónappal, a 12. cikk (7) bekezdésében említett végrehjazási jogi aktusokban meghatározott eljárási szabályokkal összhangban eljuttatja a többi tagállamnak az említett rendszer leírását;

h)	az elektronikus_azonosítási rendszer megfelel a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus előírásainak.

11. cikk

Felelősség

(1) A bejelentő tagállam felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk d) és f) pontja értelmében fennálló kötelezettségeit.

(2) Az elektronikus_azonosító_eszközöket kibocsátó fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem teljesíti a 7. cikk e) pontjában említett kötelezettségét.

(3) A hitelesítési eljárást működtető fél felelős a bármely természetes vagy jogi_személynek szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért, amennyiben egy határon átnyúló tranzakcióban nem biztosítja a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítés hibátlan működését.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(5) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem érinti az olyan tranzakcióban részt vevő feleknek a nemzeti jog alapján fennálló felelősségét, amelyben a 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközt alkalmaznak.

13. cikk

Felelősség és bizonyítási teher

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a bizalmi_szolgáltatók felelősek minden olyan kárért, amelyet szándékosan vagy gondatlanul bármely természetes vagy jogi_személynek okoztak e rendelet szerinti kötelezettségeik megszegéséből eredően.

A nem minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát annak a természetes vagy jogi_személynek kell bizonyítania, aki/amely állítása szerint az első albekezdésben említett kár megtérítését követeli.

A minősített bizalmi_szolgáltató szándékosságát vagy gondatlanságát vélelmezni kell, kivéve, ha a minősített bizalmi_szolgáltató bizonyítja, hogy az első albekezdésben említett kár a szándékos vagy gondatlan közrehatása nélkül következett be.

(2) Amennyiben a bizalmi_szolgáltatók előzetesen megfelelően tájékoztatják az ügyfeleiket az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokról, és amennyiben ezek a korlátozások harmadik felek számára felismerhetők, a bizalmi_szolgáltatók nem felelősek a szolgáltatások igénybevételéből eredő, a jelzett korlátozásokat meghaladó károkért.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

33. cikk

Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatás

(1) Minősített elektronikus_aláírást érvényesítő minősített érvényesítési szolgáltatást kizárólag olyan minősített bizalmi_szolgáltató nyújthat, amely:

a)	a 32. cikk (1) bekezdésének megfelelő érvényesítést biztosít; és

lehetővé teszi a szolgáltatást igénybe vevő felek részére, hogy olyan automatizált módon kapják meg az érvényesítési eljárás eredményét, amely megbízható és hatékony, és amelyet a minősített érvényesítési szolgáltatás biztosítójának fokozott biztonságú elektronikus_aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőjével láttak el.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az (1) bekezdésben említett minősített érvényesítési szolgáltatásra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a minősített elektronikus_aláírást érvényesítő szolgáltatás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

whereas

(17) A tagállamoknak ösztönözniük kell a magánszektort arra, hogy – önkéntes alapon – használják a bejelentett rendszer keretébe tartozó elektronikus_azonosító_eszközöket olyan esetekben, amelyekben az online szolgáltatásokhoz vagy elektronikus tranzakciókhoz azonosítás szükséges.
Az ilyen elektronikus_azonosító_eszközök alkalmazásának lehetősége hozzásegítheti a magánszektort, hogy a számos tagállamban legalábbis a közszolgáltatásokhoz már széleskörűen használt elektronikus_azonosításra és hitelesítésre támaszkodjon, és megkönnyíti a vállalkozások és a polgárok számára az online szolgáltatásaik más tagállamokban való igénybevételét.
Annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektor számára is biztosított legyen az ilyen elektronikus_azonosító_eszközök több tagállamra kiterjedő használata, a szolgáltatást igénybe venni kívánó, az adott tagállam területén kívül letelepedett magánszektorbeli felek számára egyaránt igénybe vehetővé kell tenni a bármely tagállam által biztosított hitelesítési lehetőségeket, mégpedig ugyanazon feltételek mellett, mint amelyek az adott tagállamban letelepedett, a szolgáltatást igénybe vevő magánszektorbeli felekre érvényesek.
Következésképp a szolgáltatást igénybe venni kívánó, magánszektorbeli felek tekintetében a bejelentő tagállam határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett azok igénybe vehetik a hitelesítési eszközöket.
Az igénybevétel feltételei között tájékoztatás nyújtható arról is, hogy a bejelentett rendszerhez kapcsolódó hitelesítési eszközök az adott időpontban elérhetők-e a szolgáltatást igénybe venni kívánó magánszektorbeli felek számára.

- = -

(19) Az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonsága kulcsfontosságú az elektronikus_azonosító_eszközök tagállamok közötti kölcsönös elismeréséhez.
Ezzel összefüggésben a tagállamoknak együtt kell működniük az elektronikus_azonosítási rendszerek biztonságának és uniós szintű interoperabilitásának biztosítása érdekében.
Amennyiben az elektronikus_azonosítási rendszerek igénybevétele speciális hardver vagy szoftver használatát kívánja meg az azokat nemzeti szinten igénybe vevő felektől, határokon átnyúló interoperabilitás biztosítása érdekében a tagállamok nem követelhetik meg az ilyen eszközök használatát és nem róhatnak ehhez kapcsolódó költségeket a területükön kívül letelepedett és a szolgáltatást igénybe venni kívánó felekre.
Ilyen esetben az interoperabilitási keretrendszeren belül kell tárgyalni a megfelelő megoldásokról, és kell kidolgozni azokat.
Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a nemzeti elektronikus_azonosító_eszközökre vonatkozó sajátos előírások olyan technikai követelményeket eredményezzenek, amelyek valószínűleg érintik az ilyen elektronikus eszközök (pl.
intelligens kártyák) birtokosait.

- = -

(21) E rendeletnek létre kell hoznia a bizalmi_szolgáltatások általános jogi keretét is.
Nem írhatja azonban elő általános kötelezettségként azok használatát, illetve azt sem, hogy minden, már meglévő bizalmi_szolgáltatáshoz elérési pontot kell kialakítani.
Különösen nem vonatkozhat olyan szolgáltatások nyújtására, amelyeket kizárólag meghatározott résztvevői körök használnak zárt rendszerekben, és amelyek nem érintenek harmadik feleket.
A vállalkozásoknál vagy a közigazgatásban a belső eljárások lebonyolítására szolgáló és ehhez bizalmi_szolgáltatásokat igénybe vevő rendszerekrepéldául e rendelet előírásainak nem kell vonatkozniuk.
Csak azoknak a nyilvánosság részére nyújtott bizalmi_szolgáltatásoknak kell megfelelniük az e rendeletben megállapított előírásoknak, amelyek harmadik feleket is érintenek.
Ez a rendelet nem foglalkozhat továbbá a szerződések megkötésének és érvényességének szempontjaival, sem más olyan jogi kötelezettségekkel, amelyekre nemzeti vagy uniós jogszabályokban meghatározott alaki követelmények vonatkoznak.
Ezen felül nem érintheti az állami – különösen a kereskedelmi és földhivatali – nyilvántartásokra vonatkozó, nemzeti jogszabályban előírt alaki követelményeket.

- = -

(37) E rendeletben rendelkezni kell valamennyi bizalmi_szolgáltatóra vonatkozóan a felelősségről.
Ennek keretében felelősségi rendszert vezet be, amelynek értelmében minden bizalmi_szolgáltató felelős a természetes, illetve jogi_személyeknek okozott, az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartásából eredő károkért.
Annak érdekében, hogy könnyebben felmérhetők legyenek azok a pénzügyi kockázatok, amelyeket a bizalmi_szolgáltatónak kell adott esetben viselnie, illetve amelyeket biztosítással fedeznie kell, ez a rendelet lehetővé teszi a bizalmi_szolgáltatóknak, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozásokat vezessenek be az általuk nyújtott szolgáltatások használatára vonatkozóan, és hogy a korlátozást meghaladó használatból eredő károkért ne legyenek felelősek.
E korlátozásokról a fogyasztókat megfelelő módon, előre tájékoztatni kell.
A korlátozásoknak harmadik felek számára felismerhetőnek kell lenniük, például a korlátozásokra vonatkozó, a szolgáltatás feltételei között szereplő információk, vagy más egyértelmű módon megadott információk alapján.
Ezen elvek érvényesítése tekintetében ezt a rendeletet a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
Ezért ez a rendelet nem befolyásolja e nemzeti szabályokat, például a kár, a szándékosság, a gondatlanság meghatározása tekintetében, illetve a vonatkozó, alkalmazandó eljárási szabályokat.

- = -

(38) A biztonság megsértésének bejelentése és a biztonsági kockázatértékelések létfontosságúak ahhoz, hogy az érintett felek számára megfelelő tájékoztatást lehessen nyújtani a biztonság megsértése vagy az adatok sértetlenségének megszűnése esetén.

- = -

(57) Az aláírás érvényességével kapcsolatos jogbiztonság biztosítása érdekében elengedhetetlen annak meghatározása, hogy az érvényesítést végző igénybe_vevő_félnek a minősített elektronikus_aláírás mely összetevőit kell megvizsgálnia.
Ezenfelül azáltal, hogy a rendelet követelményeket határoz meg azon minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozóan, amelyek a minősített elektronikus_aláírás érvényesítését önállóan elvégezni nem hajlandó vagy nem képes igénybe vevő felek számára minősített érvényesítési szolgáltatást tudnak nyújtani, ösztönzi a magánszektort és a közszférát az ilyen szolgáltatásokba történő beruházásra.
Mindkét rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy uniós szinten valamennyi fél számára egyszerűvé és kényelmessé tegye a minősített elektronikus_aláírás érvényesítését.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU