EIDAS 2014/0910 HU

(1) Amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett elektronikus_azonosítási rendszert vagy a 7. cikk f) pontjában említett hitelesítést oly módon megsértik vagy részben veszélyeztetik, hogy ez hátrányosan érinti a rendszer határokon átnyúló hitelesítésének megbízhatóságát, a bejelentő tagállam késedelem nélkül felfüggeszti vagy visszavonja a határokon átnyúló hitelesítést vagy az érintett veszélyeztetett részeket, és erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2) Az (1) bekezdésben említett biztonságsértés vagy veszély orvoslását követően a bejelentő tagállam visszaállítja a határokon átnyúló hitelesítést, és indokolatlan késedelem nélkül értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett biztonságsértést vagy veszélyt nem orvosolják a felfüggesztést vagy a visszavonást követő három hónapon belül, a bejelentő tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az elektronikus_azonosítási rendszer visszavonásáról.

A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 9. cikk (2) bekezdésében említett lista ennek megfelelő módosításait.

18. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) A felügyeleti szervek együttműködnek a bevált gyakorlatok megosztása érdekében.

Ha egy felügyeleti szerv egy másik felügyeleti szervtől jogos megkeresést kap, ennek a szervnek segítséget nyújt annak érdekében, hogy a felügyeleti szervek tevékenységüket következetesen végezzék. A kölcsönös segítségnyújtás különösen a tájékoztatási kérelmekre és a felügyeleti intézkedésekre, például a 20. és 21. cikkben említett megfelelőségértékelési jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló megkeresésekre terjedhet ki.

(2) A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését a megkeresett felügyeleti szerv bármely alábbi indokkal megtagadhatja:

a)	a felügyeleti szerv nem illetékes a kért segítség megadására;

b)	a kért segítség nem arányos a felügyeleti szervnek a 17. cikkel összhangban végzett felügyeleti tevékenységeivel;

c)	a kért segítség megadása nem lenne összeegyeztethető e rendelettel.

(3) A tagállamok adott esetben fejogosíthatják saját felügyeleti szerveiket, hogy közös vizsgálatokat végezzenek más tagállamok felügyeleti szervei munkatársainak bevonásával. Az érintett tagállamok saját nemzeti joguknak megfelelően egyeznek meg, illetve állapítják meg az ilyen közös fellépésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket, illetve eljárásokat.

24. cikk

A minősített bizalmi_szolgáltatókra vonatkozó követelmények

(1) Bizalmi szolgáltatásra vonatkozó minősített tanúsítvány kibocsátásakor a minősített bizalmi_szolgáltató megfelelő eszközökkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban ellenőrzi annak a természetes vagy jogi_személynek az azonosságát, és – adott esetben – egyedi jellemzőit, akinek vagy amelynek a részére a minősített tanúsítványt kibocsátották.

Az első albekezdésben említett adatokat a minősített bizalmi_szolgáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban közvetlenül vagy harmadik fél révén ellenőrzi:

a)	a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenléte útján; vagy

távolról, olyan elektronikus_azonosító_eszköz használatával, amely tekintetében a minősített tanúsítvány kibocsátása előtt biztosították a természetes személynek vagy a jogi_személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenlétét, és amely megfelel a 8. cikkben a „ jelentős”, illetve a „ magas” biztonsági szintre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy

c)	minősített elektronikus_aláírás vagy minősített elektronikus_bélyegző a) vagy b) ponttal összhangban kibocsátott tanúsítványával; vagy

d)	a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek alkalmazásával. A biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő_szervezetnek kell igazolnia.

(2) A minősített bizalmi_szolgáltatást nyújtó minősített bizalmi_szolgáltató köteles:

a)	értesíteni a felügyeleti szervet a minősített bizalmi_szolgáltatásai nyújtásában bekövetkező változásokról, valamint e tevékenységek beszüntetésének szándékáról;

olyan munkatársakat és adott esetben olyan alvállalkozókat alkalmazni, akik megbízhatóak, rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, tapasztalattal és képesítésekkel, valamint megfelelő képzésben részesültek a biztonságra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, továbbá köteles olyan igazgatási és ügyvezetési eljárásokat alkalmazni, amelyek megfelelnek az európai és nemzetközi szabványoknak;

c)	a 13. cikk szerinti kártérítési felelősség kockázata tekintetében megfelelő pénzügyi forrásokkal és/vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezni a nemzeti joggal összhangban;

d)	a szerződéskötést megelőzően közérthetően és teljes körűen tájékoztatni a minősített bizalmi_szolgáltatást igénybe venni kívánó személyt a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó pontos szerződési feltételekről, beleértve az igénybevételre vonatkozó bármely korlátozást is;

e)	olyan megbízható rendszereket és termékeket használni, amelyek védettek a változtatásokkal szemben, és biztosítják az általuk támogatott eljárások technikai biztonságát és megbízhatóságát;

megbízható rendszereket használni a számára szolgáltatott adatok ellenőrizhető formában történő tárolására, olyan módon, hogy:

i.	az adatok kizárólag annak a személynek a hozzájárulásával legyenek nyilvánosan kereshetők, akire az adatok vonatkoznak;

ii.	kizárólag arra feljogosított személyek végezhessenek bejegyzéseket és változtatásokat a tárolt adatokon;

iii.	ellenőrizhető legyen az adatok hitelessége;

g)	megfelelő intézkedéseket hozni az adathamisítás és az adatlopás ellen;

megfelelő – a minősített bizalmi_szolgáltató tevékenységeinek beszüntetését követő időszakra is kiterjedő – időtartamra rögzíteni és hozzáférhetővé tenni az általa vagy számára kibocsátott adatokra vonatkozó összes lényeges információt, elsősorban bizonyítékok bírósági eljárások során történő bemutatása, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítása céljából. Az ilyen adatrögzítés elektronikus úton is végezhető;

i)	a felügyeleti szerv által a 17. cikk (4) bekezdésének i) pontja szerint ellenőrzött rendelkezéseknek megfelelő naprakész tervvel rendelkezni a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozóan, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében;

j)	biztosítani a személyes adatoknak a 95/46/EK irányelvnek megfelelő jogszerű feldolgozását;

k)	minősített tanúsítványokat kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók esetében tanúsítvány-adatbázist létrehozni és naprakészen tartani.

(3) Amennyiben a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatók egy tanúsítvány visszavonása mellett döntenek, kellő időben, de minden esetben a kérelem kézhezvételét követő 24 órán belül rögzíteniük kell tanúsítvány-adatbázisukban a visszavonást, és közzé kell tenniük a tanúsítvány visszavont státusát. A visszavonás a közzétételét követően azonnal hatályossá válik.

(4) Tekintettel a (3) bekezdésre, a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatónak tájékoztatnia kell a szolgáltatást igénybe vevő felet az általa kibocsátott minősített tanúsítványok érvényességéről vagy visszavont státusáról. ennek az információnak – legalább tanúsítványonként – megbízható, ingyenes és hatékony automatizált formában bármikor, a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát követően is elérhetőnek kell lennie.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az e cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő, megbízható rendszerekre és termékekre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Amennyiben a megbízható rendszerek és termékek megfelelnek ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell az e cikkben foglalt követelmények teljesülését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. SZAKASZ

Elektronikus aláírás

27. cikk

Elektronikus aláírások használata a közigazgatásban

(1) Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat, elektronikus_aláírás minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(2) Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírás alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie azokat a minősített tanúsítványon alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokat és a minősített elektronikus_aláírásokat, amelyeket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy módszerek alkalmazásával hoztak létre.

(3) A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_aláírásnál magasabb biztonsági szintű elektronikus_aláírást.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_aláírás megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy az aláírás az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 26. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásokra vonatkozó követelményeket is teljesíti. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) 2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és uniós jogi aktusokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_aláírások referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

37. cikk

Elektronikus bélyegzők használata a közigazgatásban

(1) Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy az ott említett módszerek alkalmazásával létrehozott fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket, elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványain alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és minősített elektronikus_bélyegzőket.

(2) Ha egy tagállam egy közigazgatási_szerv által vagy egy ilyen szerv nevében nyújtott online szolgáltatás használatához elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző alkalmazását írja elő, akkor ennek a tagállamnak el kell ismernie az elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványán alapuló, fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőket és a minősített elektronikus_bélyegzőket legalább az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott formátumokban vagy alkalmazási módszerekben.

(3) A közigazgatási_szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus_bélyegzőnél magasabb biztonsági szintű elektronikus_bélyegzőt.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó szabványok hivatkozási számainak listáját. Ha egy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegző megfelel ezeknek a szabványoknak, vélelmezni kell, hogy a bélyegző az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 36. cikk szerinti, a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőkre vonatkozó követelményeket is teljesíti. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) 2015. szeptember 18-ig, és figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot, szabványokat és az Unió jogi aktusait, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzők referenciaformátumait, illetve az alternatív formátumok használata esetén alkalmazandó referencia-módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

49. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2020. július 1-jéig felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ennek keretében a Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy helyénvaló-e e rendelet hatályának, illetve bizonyos rendelkezéseinek, többek között a 6. cikknek, a 7. cikk f) pontjának, valamint a 34., 43., 44. és 45. cikknek a módosítása, figyelemmel a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra és a technológiai, piaci és jogi fejleményekre.

Az első bekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

Ezenkívül a Bizottság az első bekezdésben említett jelentés benyújtását követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet céljainak megvalósítása terén elért eredményekről.

52. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a következő rendelkezéseket:

a 8. cikk (3) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 12. cikk (2)–(9) bekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 19. cikk (4) bekezdését, a 20. cikk (4) bekezdését, a 21. cikk (4) bekezdését, a 22. cikk (5) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (5) bekezdését, a 27. cikk (4) és (5) bekezdését, a 28. cikk (6) bekezdését, a 29. cikk (2) bekezdését, a 30. cikk (3) és (4) bekezdését, a 31. cikk (3) bekezdését, a 32. cikk (3) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 34. cikk (2) bekezdését, a 37. cikk (4) és (5) bekezdését, a 38. cikk (6) bekezdését, a 42. cikk (2) bekezdését, a 44. cikk (2) bekezdését, a 45. cikk (2) bekezdését, a 47. cikket és a 48. cikket 2014. szeptember 17-től kezdődően kell alkalmazni;

b)	a 7. cikket, a 8. cikk (1) és (2) bekezdését, a 9., 10., és 11. cikket, valamint a 12. cikk (1) bekezdését a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve kell alkalmazni;

c)	a 6. cikket a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától számított 3 év elteltével kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően már szerepel a Bizottság által a 9. cikk alapján közzétett listán, akkor az említett rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszköznek a 6. cikk alapján történő elismerésére legkésőbb a szóban forgó rendszer közzétételét követő 12 hónapon belül, de semmi esetre sem az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időpontot megelőzően kerül sor.

(4) Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja ellenére egy tagállam határozhat úgy, hogy a valamely másik tagállam által a 9. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett elektronikus_azonosítási rendszer szerinti elektronikus_azonosító_eszközöket a saját tagállamában a 8. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazása időpontjától kezdve ismeri el. Erről az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL C 351., 2012.11.15., 73. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus_aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.,).

(4) HL C 50 E., 2012.2.21., 1. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8) A Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(10) A Bizottság 2009. október 16-i 2009/767/EK határozata az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (HL L 274., 2009.10.20., 36. o.).

(11) A Bizottság 2011. február 25-i 2011/130/EU határozata az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53., 2011.2.26., 66. o.)

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) HL C 28., 2013.1.30., 6. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSOK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_aláírások minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_aláírás minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

a minősített tanúsítványt kibocsátó minősített bizalmi_szolgáltatót egyértelműen azonosító adatok, beleértve legalább azt a tagállamot, amelyben az érintett szolgáltató letelepedett, valamint

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	legalább az aláíró neve vagy pedig egy álnév;. álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

d)	az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adat, amely megfelel az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_aláírás érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

II. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁST LÉTREHOZÓ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközöknek megfelelő technikai és eljárási megoldások segítségével garantálniuk kell legalább azt, hogy:

a)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat bizalmassága ésszerű mértékben biztosítva legyen;

b)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat gyakorlatilag csak egyszer jöhessen létre;

c)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatok kikövetkeztethetősége ésszerű mértékig kizárható legyen, az elektronikus_aláírás pedig megbízhatóan védve legyen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

d)	az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatot a jogszerűen aláíró személy megbízható védelemmel tudja ellátni a mások általi felhasználás ellen.

A minősített elektronikus_aláírást létrehozó eszközök nem módosíthatják az aláírással ellátandó adatokat, és nem akadályozhatják meg, hogy az adatokat az aláíró az aláírás előtt megtekintse.

Az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatnak az aláíró nevében történő előállítását és kezelését csak minősített bizalmi_szolgáltató végezheti.

Az 1. pont d) alpontjának sérelme nélkül, az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adat kezelését az aláíró nevében végző minősített bizalmi_szolgáltatók kizárólag adatmentési célból biztonsági másolatot készíthetnek az elektronikus_aláírás létrehozásához használt adatról, amennyiben teljesülnek a következő követelmények:

a)	a biztonsági adatállomány ugyanolyan biztonságos, mint az eredeti adatállomány;

b)	a biztonsági adatállományok száma nem haladhatja meg a szolgáltatás folytonosságának biztosításához minimálisan szükséges mennyiséget.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐK MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az elektronikus_bélyegzők minősített tanúsítványainak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt elektronikus_bélyegző minősített tanúsítványaként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

c)	a bélyegző létrehozójának legalább a hivatalos nyilvántartásban szereplő neve és adott esetben nyilvántartási száma;

d)	az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adat, amelyek megfelel az elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adatnak;

e)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

f)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

g)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

h)	az a helyszín, ahol a g) pontban említett, a fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

i)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról;

j)	amennyiben az elektronikus_bélyegző érvényesítéséhez használt adathoz kapcsolódó, elektronikus_bélyegző létrehozásához használt adat minősített elektronikus_bélyegzőt létrehozó eszközön található, ennek megfelelő feltüntetése, legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában.

IV. MELLÉKLET

WEBOLDAL HITELESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNYOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	legalább automatizált feldolgozásra alkalmas formában utalnia kell arra, hogy a tanúsítványt weboldal hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványként bocsátották ki;

—	jogi_személy esetében a hivatalos nyilvántartásban szereplő megnevezést és adott esetben nyilvántartási számot,

—	természetes személy esetében a személy nevét;

természetes személyek esetében legalább annak a személynek a neve, aki számára a tanúsítványt kibocsátották, vagy egy álnév. Álnév használata esetén ezt egyértelműen jelezni kell;

jogi_személyek esetében legalább annak a jogi_személynek a neve, amely számára a tanúsítványt kibocsátották, és adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám;

d)	annak a természetes vagy jogi_személynek a címéhez tartozó elemek, beleértve legalább a várost és a tagállamot, amelynek a számára a tanúsítványt kibocsátják, adott esetben a hivatalos nyilvántartásban szereplő formában;

e)	a kibocsátott tanúsítvány jogosultjaként megnevezett természetes vagy jogi_személy által működtetett doménnév (doménnevek).

f)	a tanúsítvány érvényességi idejének kezdete és vége;

g)	a tanúsítvány azonosító kódja, amelynek a minősített bizalmi_szolgáltatóhoz tartozó egyedi kódnak kell lennie;

h)	a minősített bizalmi_szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus_aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzője;

i)	az a helyszín, ahol a h) pontban említett fokozott biztonságú elektronikus_aláírásra vagy fokozott biztonságú elektronikus_bélyegzőre vonatkozó tanúsítvány ingyenesen hozzáférhető;

j)	azoknak a szolgáltatásoknak a helye, amelyek segítségével felvilágosítás kérhető a minősített tanúsítvány érvényességi állapotáról.

whereas

(15) Az elektronikus_azonosító_eszközök elismerésének kötelezettségének csak azokra az eszközökre kell vonatkoznia, amelyek olyan biztonsági szintű azonosítást tesznek lehetővé, amely eléri vagy meghaladja a szóban forgó online szolgáltatás igénybevételéhez szükséges biztonsági szintet.
Ezenkívül ennek a kötelezettségnek csak abban az esetben indokolt fennállnia, ha az érintett közigazgatási_szerv az adott online szolgáltatás igénybevételéhez „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintű azonosítást használ.
Az uniós joggal összhangban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy olyan elektronikus_azonosító_eszközöket is elismerjenek, amelyek alacsonyabb biztonsági szintű azonosítást tesznek lehetővé.

- = -

(18) ennek a rendeletnek elő kell írnia a bejelentő tagállam, az elektronikus_azonosító_eszközöket kibocsátó fél és a hitelesítési eljárást működtető fél felelősségét arra az esetre, ha nem teljesítik az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségeiket.
Ezt a rendeletet azonban a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
ennek megfelelően ez a rendelet nem érinti az említett nemzeti szabályokat, például a kár meghatározására vagy az alkalmazandó eljárási szabályokra – ideértve a bizonyítási terhet is – vonatkozó szabályokat.

- = -

(28) Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának megerősítése, valamint a bizalmi_szolgáltatások és termékek igénybevételének ösztönzése érdekében be kell vezetni a minősített bizalmi_szolgáltatás és a minősített bizalmi_szolgáltató fogalmát, és ennek keretében meg kell határozni azokat a követelményeket és kötelezettségeket, amelyek az igénybe vett vagy nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások és termékek magas szintű biztonságát szavatolják.

- = -

(37) E rendeletben rendelkezni kell valamennyi bizalmi_szolgáltatóra vonatkozóan a felelősségről.
ennek keretében felelősségi rendszert vezet be, amelynek értelmében minden bizalmi_szolgáltató felelős a természetes, illetve jogi_személyeknek okozott, az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartásából eredő károkért.
Annak érdekében, hogy könnyebben felmérhetők legyenek azok a pénzügyi kockázatok, amelyeket a bizalmi_szolgáltatónak kell adott esetben viselnie, illetve amelyeket biztosítással fedeznie kell, ez a rendelet lehetővé teszi a bizalmi_szolgáltatóknak, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozásokat vezessenek be az általuk nyújtott szolgáltatások használatára vonatkozóan, és hogy a korlátozást meghaladó használatból eredő károkért ne legyenek felelősek.
E korlátozásokról a fogyasztókat megfelelő módon, előre tájékoztatni kell.
A korlátozásoknak harmadik felek számára felismerhetőnek kell lenniük, például a korlátozásokra vonatkozó, a szolgáltatás feltételei között szereplő információk, vagy más egyértelmű módon megadott információk alapján.
Ezen elvek érvényesítése tekintetében ezt a rendeletet a felelősségre vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell alkalmazni.
Ezért ez a rendelet nem befolyásolja e nemzeti szabályokat, például a kár, a szándékosság, a gondatlanság meghatározása tekintetében, illetve a vonatkozó, alkalmazandó eljárási szabályokat.

- = -

(43) Annak biztosítása érdekében, hogy a minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, egy megfelelőségértékelő_szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie, és az ennek eredményét tartalmazó megfelelőségértékelési jelentést a minősített bizalmi_szolgáltatónak be kell nyújtania a felügyeleti szerv részére.
Ha a felügyeleti szerv a minősített bizalmi_szolgáltató számára eseti megfelelőségértékelési jelentés benyújtását írja elő, a felügyeleti szervnek tiszteletben kell tartania különösen a helyes igazgatás elvét – beleértve a határozatainak megindokolására vonatkozó kötelezettséget –, valamint az arányosság elvét.
Ezért ha a felügyeleti szerv úgy dönt, hogy eseti jelleggel előírja a megfelelőségértékelési jelentés készítését, e döntését megfelelően meg kell indokolnia.

- = -

(67) A weboldal- hitelesítési szolgáltatások révén a webhely látogatója biztos lehet abban, hogy a webhely mögött valódi és legitim szervezet áll.
Ezek a szolgáltatások hozzájárulnak az online üzleti tevékenység iránti bizalom megteremtéséhez, mivel a felhasználók meg fognak bízni az olyan weboldalakban, amelyek hitelesítve vannak.
A weboldal- hitelesítési szolgáltatások nyújtása és igénybevétele teljeséggel önkéntes.
Ahhoz azonban, hogy a weboldal- hitelesítés a bizalom megerősítésének, a felhasználói élmény javításának és a belső piacon a növekedés fokozásának eszközévé válhasson, e rendeletben biztonsági és felelősségi minimumkövetelményeket kell megállapítani a szolgáltatókra és az általuk nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan.
ennek érdekében a jogalkotó figyelembe vette a már működő ágazati kezdeményezések (például a CA/B Forum, a hitelesítés-szolgáltatók és böngészőgyártók fóruma) eredményeit.
A rendelet továbbá nem gátolhatja a más, a rendelet hatályán kívül eső weboldal- hitelesítési eszközök és módszerek használatát, és nem akadályozhatja meg, hogy harmadik országbeli weboldal- hitelesítési szolgáltatók szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek az Unióban.
A harmadik országbeli szolgáltató weboldal- hitelesítési szolgáltatása azonban csak akkor ismerhető el e rendelet szerint minősítettként, ha az Unió és a szolgáltató letelepedése szerinti ország között érvényben van erről szóló nemzetközi megállapodás.

- = -

(68) A „ jogi_személy” fogalma – az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a letelepedésről szóló rendelkezései szerint- meghagyja a gazdasági szereplőknek a lehetőséget, hogy szabadon megválaszthassák a tevékenységük végzésére alkalmasnak ítélt jogi formát.
ennek megfelelően, az EUMSZ szerinti „ jogi_személynek” minősül jogi formájától függetlenül minden olyan szervezet, amelyet valamely tagállam jogszabályai alapján hoztak létre, vagy amelynek tekintetében valamely tagállam joga az irányadó.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU