EIDAS 2014/0910 HU

(1) A 9. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus_azonosítási rendszernek meg kell határoznia az adott rendszer keretében kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközöknek tulajdonított „ alacsony”, „ jelentős” és/vagy „ magas” biztonsági szintet.

(2) Az „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintnek az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

az „ alacsony” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely korlátozott megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának csökkentése;

a „ jelentős” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely jelentős megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélés vagy a személyazonosság megváltoztatása kockázatának jelentős csökkentése;

a „ magas” biztonsági szint egy elektronikus_azonosítási rendszer keretében kibocsátott olyan elektronikus_azonosító_eszközre utal, amely nagyobb megbízhatósággal ellenőrzi egy személy általa megadott vagy állítólagos személyazonosságát, mint egy „ jelentős” biztonsági szintű elektronikus_azonosító_eszköz, és amelyet a kapcsolódó technikai specifikációk, szabványok és eljárások, többek között technikai ellenőrzések alapján kell jellemezni, továbbá amelynek célja a személyazonossággal való visszaélésnek vagy a személyazonosság megváltoztatásának a megakadályozása;

(3) A Bizottság 2015. szeptember 18-ig, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és a (2) bekezdés függvényében, végrehajtási jogi aktusok révén minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat állapít meg, amelyekre hivatkozva az (1) bekezdés alkalmazásának céljából meghatározható az elektronikus_azonosító_eszközök „ alacsony”, „ jelentős” vagy „ magas” biztonsági szintje.

E minimális technikai specifikációkat, szabványokat és eljárásokat az alábbi elemek megbízhatósága és minősége alapján kell megállapítani:

a)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátását kérő természetes vagy jogi_személyek személyazonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére alkalmazott eljárás;

b)	az elektronikus_azonosító_eszköz kibocsátására alkalmazott eljárás;

c)	azon hitelesítési mechanizmus, amelynek keretében a természetes vagy jogi_személy az elektronikus_azonosító_eszközt arra használja, hogy a személyazonosságát igazolja a szolgáltatást igénybe_vevő_fél számára;

d)	az elektronikus_azonosító_eszközt kibocsátó szervezet;

e)	az elektronikus_azonosító_eszközök kibocsátása iránti kérelmekkel foglalkozó más szervek; valamint

f)	a kibocsátott elektronikus_azonosító_eszközök technikai és biztonsági specifikációi.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

20. cikk

Minősített bizalmi_szolgáltatók felügyelete

(1) A minősített bizalmi_szolgáltatókat legalább 24 havonta, a szolgáltató saját költségére ellenőriznie kell egy megfelelőségértékelő_szervezetnek. Az ellenőrzés célja, annak igazolása, hogy a minősített bizalmi_szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A minősített bizalmi_szolgáltatók kötelesek az elkészült megfelelőségértékelési jelentést annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül benyújtani a felügyeleti szervnek.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felügyeleti szerv bármikor ellenőrizheti a minősített bizalmi_szolgáltatókat, illetve felkérhet egy megfelelőségértékelő_szervezetet a minősített bizalmi_szolgáltatók megfelelőségértékelésének elvégzésére a bizalmi_szolgáltatók költségére annak igazolása céljából, hogy e szolgáltatók és az általuk nyújtott minősített bizalmi_szolgáltatások megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok vélhető megsértése esetén a felügyeleti szerv tájékoztatja az adatvédelmi hatóságokat az ellenőrzések eredményéről.

(3) Amennyiben a felügyeleti szerv előírja a minősített bizalmi_szolgáltatónak, hogy orvosolja az e rendeletben foglaltak teljesítésének elmulasztását, de a szolgáltató – adott esetben a felügyeleti szerv által megszabott határidőn belül – nem tesz eleget a felszólításnak, a felügyeleti szerv a mulasztás mértékének, időtartamának és következményeinek figyelembevételével visszavonhatja a szolgáltató vagy az általa nyújtott érintett szolgáltatás minősített státusát, és tájékoztathatja a 22. cikk (3) bekezdésében említett szervet annak érdekében, hogy az aktualizálja a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizalmi listákat. A felügyeleti szerv tájékoztatja a minősített bizalmi_szolgáltatót a minősített státusának vagy az érintett szolgáltatás minősített státusának a visszavonásáról.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállíthatja az alábbi szabványok hivatkozási számainak listáját:

a)	az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelő_szervezet akkreditációjára és a megfelelőségértékelési jelentésre vonatkozó szabványok;

b)	azon ellenőrzési szabályokra vonatkozó szabványok, amelyek alapján a megfelelőségértékelő_szervezetek elvégzik a minősített bizalmi_szolgáltatóknak az (1) bekezdésben említett megfelelőségértékelését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

49. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2020. július 1-jéig felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek keretében a Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy helyénvaló-e e rendelet hatályának, illetve bizonyos rendelkezéseinek, többek között a 6. cikknek, a 7. cikk f) pontjának, valamint a 34., 43., 44. és 45. cikknek a módosítása, figyelemmel a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra és a technológiai, piaci és jogi fejleményekre.

Az első bekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

Ezenkívül a Bizottság az első bekezdésben említett jelentés benyújtását követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet céljainak megvalósítása terén elért eredményekről.

whereas

(2) E rendelet célja a belső piacon végrehajtott elektronikus tranzakciókba vetett bizalom megerősítése a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti biztonságos elektronikus interakciók közös alapjainak kialakítása révén, aminek köszönhetően az Unión belül hatékonyabbá válnak az online magán- és közszolgáltatások, az elektronikus üzletvitel és az elektronikus kereskedelem.

- = -

(12) E rendelet egyik célkitűzése, hogy elhárítsa azokat a meglévő akadályokat, amelyek a tagállamokban az elektronikus_azonosító_eszközök határokon átnyúló használatának útjában állnak, legalábbis a közszolgáltatások igénybevétele céljából való hitelesítés tekintetében.
E rendeletnek nem célja, hogy beavatkozzon a tagállamokban kialakított elektronikus személyazonosság-kezelő rendszerekbe és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrákba.
E rendelet célja, hogy a tagállamok által kínált, határokon átnyúló online szolgáltatások igénybevételéhez biztosítsa a biztonságos azonosítás és hitelesítés lehetőségét.

- = -

(14) E rendeletben meg kell határozni bizonyos feltételeket arra vonatkozóan, hogy mely elektronikus_azonosító_eszközöket kell elismerni, és hogyan kell bejelenteni az elektronikus_azonosítási rendszereket.
E feltételek célja, hogy segítsék a tagállamokat abban, hogy felépítsék az egymás elektronikus_azonosítási rendszerei iránti szükséges bizalmat, valamint kölcsönösen elismerjék a bejelentett rendszereik keretében alkalmazott elektronikus_azonosító_eszközöket.
A kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni, amennyiben a bejelentő tagállam elektronikus_azonosítási rendszere teljesíti a bejelentésre vonatkozó feltételeket, és a bejelentést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A kölcsönös elismerés elvét ugyanakkor kizárólag az online szolgáltatások igénybevételéhez szükséges hitelesítésre kell alkalmazni.
Az ilyen online szolgáltatások igénybevételének és a kérelmező számára történő végleges szolgáltatásnyújtásnak szorosan kapcsolódnia kell ahhoz a joghoz, hogy az érintett e szolgáltatásokat igénybe veheti a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

- = -

(76) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

- = -

keyboard_tab EIDAS 2014/0910 HU

EIDAS 2014/0910 HU