keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

(1)   A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2)   A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b)	az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d)

betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e)	a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f)	magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3)   A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4)   A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5)   A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6)   A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7)   A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8)   Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve –, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9)   Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10)   Az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során – közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül – részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

(1)   A 30. és a 31. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő 5 év.

(2)   Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)   A Bizottság bármely olyan fellépése, amelyre valamely jogsértéssel kapcsolatos piaci vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidőt. Az elévülési idő azon a napon szakad meg, amelyen legalább egy olyan vállalkozás vagy vállalkozások legalább egy olyan társulása értesítést kap az intézkedésről, amely részt vett a jogsértésben. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)	a Bizottság általi információkérés;

b)	a Bizottság által a tisztviselői számára kiadott, helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó írásbeli felhatalmazás;

c)	valamely eljárásnak a Bizottság által a 20. cikk értelmében történő megindítása.

(4)   Az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5)   A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(1)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a célkitűzései elérése terén elért előrehaladásról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek ki kell terjednie a következőkre:

a)	a Bizottság tevékenységeinek összefoglalása, beleértve az e rendelettel kapcsolatban elfogadott intézkedéseket vagy határozatokat és folyamatban lévő piaci vizsgálatokat;

b)	az e rendelet szerinti kötelezettségek kapuőrök általi végrehajtásának nyomon követéséből származó megállapítások;

c)	a 15. cikkben említett auditált leírás értékelése;

d)	a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti, e rendelettel kapcsolatos együttműködés áttekintése;

e)	a digitális szolgáltatásokat szabályozó hatóságok magas szintű munkacsoportja által végzett tevékenységek és fel adatok áttekintése, beleértve azt is, hogy miként kell végrehajtani az e rendelet érvényesítésére vonatkozó ajánlásait.

(3)   A jelentést a Bizottság közzéteszi a honlapján.

(1)   A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2)   Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3)   Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4)   A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5)   Az e cikk (1)–(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6)   A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7)   A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a Bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

(1)   A Bizottság létrehozza a digitális piacokról szóló jogszabállyal foglalkozó magas szintű csoportot (a továbbiakban: a magas szintű csoport).

(2)   A magas szintű csoportot a következő európai szervek és hálózatok alkotják:

a)	az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete;

b)	az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület;

c)	az Európai Versenyhatóságok Hálózata;

d)	a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat; valamint

e)	az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja.

(3)   A (2) bekezdésben említett európai szervek és hálózatok mindegyikének ugyanannyi képviselővel kell rendelkeznie a magas szintű csoportban. A magas szintű csoport tagjainak maximális száma nem haladhatja meg a 30 főt.

(4)   A Bizottság a magas szintű csoport munkájának elősegítése érdekében titkársági szolgáltatásokat nyújt a munkacsoport számára. A magas szintű csoporton a Bizottság elnököl, és részt vesz annak ülésein. A magas szintű csoport a Bizottság kérésére ülésezik, naptári évenként legalább egyszer. A Bizottság a munkacsoportot alkotó tagok többségének kérésére szintén összehívja a munkacsoport ülését, hogy egy konkrét kérdéssel foglalkozni lehessen.

(5)   A magas szintű csoport tanácsot és szakértelmet nyújthat a Bizottság számára a munkacsoport tagjainak hatáskörébe tartozó területeken, így többek között:

a)	az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos bármely általános ügyet illetően a szakterületén belül tanácsot és ajánlásokat nyújthat; illetve

b)	a különböző szabályozási eszközökön átívelő, következetes szabályozási megközelítést előmozdító tanácsot és szakértelmet nyújthat.

(6)   A magas szintű csoport többek között azonosíthatja és értékelheti az e rendelet, valamint a (2) bekezdésben említett európai szerveket és hálózatokat alkotó nemzeti hatóságok által alkalmazott ágazatspecifikus szabályok közötti aktuális és potenciális kölcsönhatásokat, és éves jelentést nyújthat be a Bizottság részére, amelyben ismerteti az említett értékelést és azonosítja a több szabályozási területet érintő potenciális kérdéseket. Az említett jelentést kísérhetik olyan ajánlások, amelyek célja a következetes transzdiszciplináris megközelítések felé való elmozdulás, valamint az e rendelet végrehajtása és az egyéb ágazati szabályozások végrehajtása közötti szinergiák kialakítása. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7)   Az új szolgáltatásokkal és az új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálatok keretében a magas szintű csoport szakértelmet nyújthat a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az e rendeletben foglalt szabályok tekintetében szükség van-e szabályok módosítására, új szabályok beillesztésére vagy szabályok hatályon kívül helyezésére annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek.

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a)	a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)	azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c)	a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d)	a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e)	a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f)	a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

g)

a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h)	a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i)	a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j)	a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k)	a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l)	a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m)	a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése a)–k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.