Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) Amennyiben a kapuőr a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat nyújt, kérésre díjmentesen biztosítania kell számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásai alapvető funkcióinak egy olyan másik szolgáltató számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásaival való interoperabilitását, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, és ennek érdekében biztosítania kell az interoperabilitást elősegítő szükséges technikai interfészeket vagy hasonló megoldásokat.

(2) A kapuőrnek legalább az (1) bekezdésben említett alábbi alapvető funkciókat kell interoperábilissá tennie, feltéve hogy e funkciókat maga a kapuőr is biztosítja saját végfelhasználói számára:

a minősítő határozatban való, a 3. cikk (9) bekezdése szerinti felsorolást követően:

i.	végpontok közötti szöveges üzenetküldés két egyéni végfelhasználó között;

ii.	képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása két egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

a minősítéstől számított két éven belül:

i.	végpontok közötti, egyéni végfelhasználók csoportjain belüli szöveges üzenetküldés;

ii.	képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

a minősítéstől számított négy éven belül:

i.	végpontok közötti hanghívás két egyéni végfelhasználó között;

ii.	végpontok közötti videohívás két egyéni végfelhasználó között;

iii.	végpontok közötti hanghívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között;

iv.	végpontok közötti videohívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között.

(3) A kapuőr által a saját végfelhasználói számára nyújtott biztonsági szintet – beleértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is – az interoperábilis szolgáltatások közötti viszonylatban is meg kell őrizni.

(4) A kapuőrnek olyan referenciaajánlatot kell közzétennie, amely meghatározza a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásaival való interoperabilitás technikai részleteit és általános feltételeit, beleértve a biztonsági szintre és a végpontok közötti titkosításra vonatkozó szükséges részleteket is. E referenciaajánlatot a kapuőrnek a 3. cikk (10) bekezdésében meghatározott időszakon belül kell közzétennie, és szükség esetén aktualizálnia kell.

(5) A referenciaajánlatnak a (4) bekezdés szerinti közzétételét követően bármely olyan, személyközi hírközlési szolgáltatásokat kínáló szolgáltató, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, kérheti a kapuőr által nyújtott számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal való interoperabilitást. Ez a kérés kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt alapvető funkciók egy részére vagy mindegyikére. A kapuőrnek az interoperabilitás iránti észszerű kérelmeket a kézhezvételüktől számított három hónapon belül teljesítenie kell azáltal, hogy a kért alapvető funkció működőképességét biztosítja.

(6) Kivételes esetben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére meghosszabbíthatja a (2), illetve az (5) bekezdésben megállapított megfelelési határidőt, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy erre szükség van a tényleges interoperabilitás biztosításához és a szükséges biztonsági szint megőrzéséhez, ideértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is.

(7) A kapuőr számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásainak a végfelhasználói és az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat kínáló szolgáltatónak a végfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek arról, hogy igénybe veszik-e a kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtható interoperábilis alapvető funkciókat.

(8) A kapuőr a végfelhasználóknak kizárólag azokat a személyes adatait gyűjtheti össze és oszthatja meg az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóval, amelyek feltétlenül szükségesek a tényleges interoperabilitás biztosításához. A végfelhasználók személyes adatai bármely ilyen összegyűjtésének és megosztásának teljes mértékben meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek.

(9) A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy intézkedéseket hozzon annak biztosítására, hogy az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat nyújtó, harmadik félnek minősülő szolgáltatók ne veszélyeztethessék a kapuőr szolgáltatásainak integritását, biztonságát és adatvédelmi szempontból való védettségét, feltéve, hogy ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek és arányosak, valamint hogy azokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

8. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés

(1) A kapuőrnek biztosítania kell és igazolnia kell az e rendelet 5., 6. és 7. cikkében megállapított kötelezettségeknek való megfelelést. A kapuőr által az említett cikkeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy ezeket az intézkedéseket az alkalmazandó jognak, különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek, a kiberbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel és a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályoknak, valamint az akadálymentességi követelményeknek megfelelően hajtsák végre.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy kapuőrnek az e cikk (3) bekezdése szerinti kérésére a 20. cikk szerint eljárást indíthat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett kapuőrnek végre kell hajtania a 6. és a 7. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való tényleges megfelelés érdekében. Az említett végrehajtási jogi aktust az eljárásnak a 20. cikk szerinti megindítását követő hat hónapon belül, az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amikor a Bizottság a 13. cikkel összhangban saját kezdeményezésére, a szabályok kijátszása miatt indít eljárást, az említett intézkedések az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségekre vonatkozhatnak.

(3) A kapuőr kérheti a Bizottságtól, hogy eljárást indítson annak megállapítására, hogy az említett kapuőr által a 6. és a 7. cikknek való megfelelés céljából végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések a kapuőr konkrét körülményei között eredményesek-e az adott kötelezettség által szolgált cél elérése terén. A Bizottság – az egyenlő bánásmód, az arányosság és a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása mellett – mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésében, hogy elindítja-e ezt az eljárást.

A kapuőr kérelmének tartalmaznia kell egy olyan, indokolással ellátott beadványt, amelyben a kapuőr ismerteti a végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedéseket. A kapuőrnek továbbá rendelkezésre kell bocsátania indokolással ellátott beadványának bizalmas információkat nem tartalmazó változatát, amelyet a (6) bekezdéssel összhangban meg lehet osztani harmadik felekkel.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

(5) A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadása céljából a Bizottság a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított három hónapon belül közli előzetes megállapításait a kapuőrrel. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia az előzetes megállapításokban említett problémák eredményes orvoslása érdekében.

(6) Annak érdekében, hogy ténylegesen lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára észrevételek megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, az (5) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy azokat az érintett kapuőrnek meg kell hoznia. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(7) A (2) bekezdés szerinti intézkedések meghatározásakor a Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések eredményesek legyenek e rendelet céljainak, valamint az adott kötelezettség által szolgált célnak az elérése terén, továbbá hogy azok a kapuőr és az adott szolgáltatás sajátos körülményei között arányosnak minősüljenek.

(8) A 6. cikk (11) és (12) bekezdése szerinti kötelezettségek pontosításának céljából a Bizottság azt is felméri, hogy a tervezett vagy végrehajtott intézkedések biztosítják-e, hogy az üzleti_felhasználók tekintetében ne maradjon egyensúlyhiány a jogok és kötelezettségek között, és hogy maguk az intézkedések ne biztosítsanak olyan előnyt a kapuőr számára, amely a kapuőr által az üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

(9) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére újból megindíthatja a (2) bekezdés szerinti eljárást, amennyiben:

a)	a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy

b)	a határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték; vagy

c)	a határozatban meghatározott intézkedések nem eredményesek.

9. cikk

Felfüggesztés

(1) Amennyiben a kapuőr indokolással ellátott kérelemben igazolja, hogy valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatás esetében az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr ellenőrzésén kívül eső kivételes körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogadhat el az indokolással ellátott kérelemben említett konkrét kötelezettség kivételes, teljes vagy részleges felfüggesztéséről (a továbbiakban: a felfüggesztő határozat). Az említett végrehajtási jogi aktusban a Bizottság alátámasztja felfüggesztő határozatát azáltal, hogy megjelöli a felfüggesztés indokaként szolgáló kivételes körülményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusnak a kapuőr gazdasági életképességét fenyegető veszély elhárításához szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozódnia. A Bizottság törekszik arra, hogy az említett végrehajtási jogi aktust késedelem nélkül, a teljes, indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a Bizottság a felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja, kivéve ha az említett határozat gyakoribb felülvizsgálatot irányoz elő. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére már az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint a harmadik felekre, különösen a kkv-kra és a fogyasztókra. Az ezen érdekek és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

10. cikk

Népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatti mentesítés

(1) A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozat útján, valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatást illetően teljesen vagy részlegesen mentesítheti a kapuőrt az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés alól, amennyiben e mentesség valamely, e cikk (3) bekezdésében meghatározott ok miatt indokoltnak minősül (a továbbiakban: a mentesítő határozat). A Bizottság a mentesítő határozatot a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja, és indokolást tartalmazó nyilatkozatban ismerteti a mentesítés okait. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján mentességet adott, felülvizsgálja mentesítő határozatát, ha a mentesítés oka már nem áll fenn, vagy legalább évente. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség kizárólag népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatt adható meg.

(4) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy a saját kezdeményezésére már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a (3) bekezdés szerinti indokok alapjául szolgáló körülményekre, valamint az érintett kapuőrre és a harmadik felekre. A (3) bekezdés szerinti indokok által szolgált célok és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

11. cikk

Jelentéstétel

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül, a 3. cikk (10) bekezdésével összhangban olyan jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben részletesen és átlátható módon ismerteti az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében általa végrehajtott intézkedéseket.

(2) A kapuőrnek az (1) bekezdésben említett határidőn belül közzé kell tennie és meg kell küldenie a Bizottságnak az említett jelentés bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját.

Az említett jelentést és annak bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

A Bizottság a honlapján az említett bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóra mutató hivatkozást tüntet fel.

12. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló valamely jogi aktus hatályának a következőkre kell korlátozódnia:

a)	a kizárólag bizonyos alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése a 2. cikk 2. pontjában felsorolt egyéb alapvető_platformszolgáltatásokra;

b)	a bizonyos üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára előnyös valamely kötelezettség kiterjesztése oly módon, hogy az más üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára is előnyös legyen;

c)	annak meghatározása, hogy az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket a kapuőröknek milyen módon kell végrehajtaniuk az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében;

d)	a kizárólag bizonyos, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra;

e)	a kizárólag bizonyos típusú adatokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más típusú adatokra;

f)	további feltételek előírása az olyan esetekre vonatkozóan, amikor egy kötelezettség bizonyos feltételeket ír elő a kapuőr magatartását illetően; vagy

g)	a kapuőr több alapvető_platformszolgáltatása közötti kapcsolatot szabályozó kötelezettség alkalmazása egy alapvető_platformszolgáltatás és a kapuőr egyéb szolgáltatásai közötti kapcsolatra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendeletet azáltal, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető funkciók listáját további funkciókkal egészíti ki vagy e listából ilyen funkciókat töröl.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 7. cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza, hogy ezeket a kötelezettségeket miként kell teljesíteni a nekik való tényleges megfelelés biztosítása érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(5) Valamely, az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerinti gyakorlat akkor minősül az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozónak vagy tisztességtelennek, ha:

az említett gyakorlatot kapuőrök folytatják, és az képes az innováció akadályozására, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek korlátozására, mivel:

tartós jelleggel érinti vagy érintheti az alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások versengő jellegét, mivel olyan akadályokat teremt vagy olyan, már meglévő akadályokat erősít, amelyek meggátolják, hogy más vállalkozások alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások nyújtóiként piacra lépjenek vagy ott terjeszkedjenek; vagy

ii.	megakadályozza, hogy más szereplők ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek egy kulcsfontosságú inputhoz, mint a kapuőr; vagy

b)	az üzleti_felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti_felhasználóktól, amely az általa az említett üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

13. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem szegmentálhatják, oszthatják fel, oszthatják tovább, fragmentálhatják vagy bonthatják részekre ezeket a szolgáltatásokat szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb módon a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek kijátszása céljából. A vállalkozások efféle gyakorlatai nem akadályozzák meg a Bizottságot abban, hogy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban kapuőrnek minősítse őket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott gyakorlatot folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára bármely olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az említett vállalkozás ilyen gyakorlatot folytat-e.

(3) A kapuőrnek biztosítania kell az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek teljes körű és tényleges teljesítését.

(4) A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely aláássa az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartásbefolyásoló technikák vagy interfész-kialakítás formáját ölti-e.

(5) Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, keresztfelhasználásához és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőrnek meg kell tennie a szükséges lépéseket vagy abból a célból, hogy lehetővé tegye az üzleti_felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az általuk történő adatkezeléshez szükséges hozzájárulást – amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet vagy a 2002/58/EK irányelv előírja –, vagy abból a célból, hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti_felhasználók részére adott esetben megfelelően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a saját szolgáltatásaihoz képest nem nehezítheti meg az említett hozzájárulásnak az üzleti_felhasználók általi megszerzését.

(6) A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető_platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5., 6. és 7. cikkben megállapított jogokkal vagy választási lehetőségekkel, és ezen jogok vagy választási lehetőségek érvényesítését nem nehezítheti meg indokolatlan mértékben, többek között azáltal, hogy a végfelhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a végfelhasználók vagy az üzleti_felhasználók autonómiáját, döntéshozatalát vagy szabad választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, kialakítása, funkciója vagy működési módja révén.

(7) Amennyiben a kapuőr az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében leírt módon kijátssza vagy megkísérli kijátszani az 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt kötelezettségek valamelyikét, a Bizottság a 20. cikk alapján eljárást indíthat, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza a kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket.

(8) E cikk (6) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

18. cikk

A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak megvizsgálása céljából, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértette-e a szabályokat. E piaci vizsgálatot a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértett az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek közül egyet vagy többet, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben e kapuőr számára olyan magatartási vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányosak és szükségesek az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedések – annyiban, amennyiben arányosak és szükségesek a rendszeres meg nem felelés által érintett tisztességes és versengő jelleg fenntartásához vagy helyreállításához –, magukban foglalhatják annak a kapuőr számára, korlátozott időre való megtiltását is, hogy olyan, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett összefonódásban vegyen részt, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal, a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokkal vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokkal kapcsolatos.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a Bizottság a 29. cikkel összhangban legalább három, meg nem felelésről szóló határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető_platformszolgáltatásával kapcsolatban az e cikk szerinti határozat esetleges elfogadása céljából elvégzendő piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző nyolcéves időszakon belül.

(4) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Előzetes megállapításaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy milyen korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(5) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételek tényleges megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, a (4) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint az elrendelni tervezett korrekciós intézkedéseket. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(6) Ha a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban olyan határozatot szándékozik elfogadni, amelyben a kapuőr által a 25. cikk szerint tett kötelezettségvállalásokat kötelezővé nyilvánítja, közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által megállapított észszerű határidőn belül észrevételeket tehetnek.

(7) A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak előzetes megállapításokat kell tennie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5., 6. és 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha egy újabb piaci vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem eredményesek.

25. cikk

Kötelezettségvállalások

(1) Ha a 18. cikk szerinti eljárás során az érintett kapuőr kötelezettségvállalásokat tesz arra nézve, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatás esetében biztosítja az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való megfelelést, akkor a Bizottság olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelynek révén az érintett kapuőr számára kötelezővé teszi e kötelezettségvállalások teljesítését, és kijelenti, hogy nincs ok további intézkedésre. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság kérésre vagy saját kezdeményezésére határozat útján újból megindíthatja az érintett eljárásokat, amennyiben:

a)	a határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt;

b)	az érintett kapuőr a kötelezettségvállalásaival ellentétesen jár el;

c)	a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték;

d)	a kötelezettségvállalások nem bizonyulnak eredményesnek.

(3) Ha a Bizottság úgy véli, hogy az érintett kapuőr által benyújtott kötelezettségvállalások nem tudják biztosítani az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeknek való tényleges megfelelést, ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a vonatkozó eljárást lezáró határozatban az említett kötelezettségvállalásokat nem tette kötelező erejűvé.

26. cikk

A kötelezettségek és az intézkedések nyomon követése

(1) A Bizottság meghozza az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 8., 18., 24., 25. és 29. cikk értelmében hozott határozatoknak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalhatják különösen azon kötelezettség előírását a kapuőr számára, hogy őrizzen meg minden olyan dokumentumot, amely relevánsnak tekinthető az említett kötelezettségek és határozatok végrehajtásának, valamint az azoknak való megfelelésnek a megvizsgálásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések magukban foglalhatják független külső szakértőknek és ellenőröknek, valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai tisztviselőinek kijelölését abból a célból, hogy segítsék a Bizottságot a kötelezettségek és intézkedések nyomon követésében, valamint hogy speciális szakértelmet vagy tudást bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

28. cikk

A megfelelést támogató szervezeti egység

(1) A kapuőrök kötelesek létrehozni egy, a megfelelést támogató szervezeti egységet, amelynek a kapuőrök operatív szervezeti egységeitől függetlennek kell lennie és egy vagy több megfelelési tisztviselőből kell állnia, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is.

(2) A kapuőrnek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett, a megfelelést támogató szervezeti egység kellő hatáskörrel, tekintéllyel és erőforrásokkal, valamint a kapuőr vezető testületéhez való hozzáféréssel rendelkezzen annak érdekében, hogy nyomon követhesse a kapuőr e rendeletnek való megfelelését.

(3) A kapuőr vezető testületének biztosítania kell, hogy az (1) bekezdés alapján kijelölt megfelelési tisztviselők rendelkezzenek az (5) bekezdésben említett fel adatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.

A kapuőr vezető testületének biztosítania kell továbbá, hogy a megfelelést támogató szervezeti egység vezetője olyan független felső vezető legyen, aki kifejezetten a megfelelést támogató szervezeti egységért felelős.

(4) A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője – a vezető testület felügyeleti és vezetői funkciókkal kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül – közvetlenül a kapuőr vezető testületének számol be, és aggályokat fogalmazhat meg, valamint figyelmeztetheti e testületet, amennyiben az e rendeletnek való meg nem felelés kockázata merül fel.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője nem távolítható el a kapuőr vezető testületének előzetes jóváhagyása nélkül.

(5) A kapuőr által az (1) bekezdés értelmében kijelölt megfelelési tisztviselők fel adatai a következők:

a)	a kapuőrök azon intézkedéseinek és tevékenységeinek megszervezése, nyomon követése és felügyelete, amelyek célja az e rendeletnek való megfelelés biztosítása;

b)	tájékoztatás és tanácsadás a kapuőr vezetősége és munkavállalói részére az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban;

c)	adott esetben a 25. cikk alapján kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése, a Bizottság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a 26. cikk (2) bekezdése szerint független külső szakértőket jelöljön ki;

d)	együttműködés a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során.

(6) A kapuőröknek közölniük kell a Bizottsággal a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének nevét és elérhetőségét.

(7) A kapuőr vezető testületének meg kell határoznia és felügyelnie kell a kapuőr azon irányítási szabályainak végrehajtását, amelyek biztosítják a megfelelést támogató szervezeti egység függetlenségét, beleértve a kapuőr szervezetén belüli fel adatok elosztását és az összeférhetetlenség megelőzését is, és elszámoltathatónak kell lennie az említett irányítási szabályok végrehajtásáért.

(8) A vezető testületnek jóvá kell hagynia és rendszeres időközönként – legalább évente egyszer – felül kell vizsgálnia az e rendeletnek való megfelelés megkezdésére, irányítására és nyomon követésére vonatkozó stratégiákat és politikákat.

(9) A vezető testület köteles elegendő időt szentelni az e rendeletnek való megfelelés irányításának és nyomon követésének. A vezető testületnek aktívan részt kell vennie az e rendelettel kapcsolatos irányítást és e rendelet érvényesítését érintő döntések meghozatalában, és biztosítania kell, hogy ehhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre.

29. cikk

Meg nem felelés

(1) A Bizottság a meg nem felelésre vonatkozó megállapítását tartalmazó végrehajtási jogi aktust (a továbbiakban: a meg nem felelési határozat) fogad el, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr nem felel meg a következők közül egynek vagy többnek:

a)	az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b)	a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c)	a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d)	a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e)	a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság törekszik arra, hogy meg nem felelési határozatát a 20. cikk szerinti eljárás megindításától számított 12 hónapon belül elfogadja.

(3) A meg nem felelési határozat elfogadása előtt a Bizottság közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Az említett előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti azokat az intézkedéseket, amelyeket meghozni tervez, vagy amelyekről úgy véli, hogy a kapuőrnek az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében meg kell hoznia.

(4) Ha a Bizottság meg nem felelési határozatot szándékozik elfogadni, konzultálhat harmadik felekkel.

(5) A meg nem felelési határozatban a Bizottság felszólítja a kapuőrt, hogy megfelelő határidőn belül szüntesse meg a meg nem felelést és tartózkodjon attól, továbbá ismertesse, hogy miként kíván megfelelni az említett határozatnak.

(6) A kapuőrnek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania azon intézkedések leírását, amelyeket a meg nem felelési határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében meghozott.

(7) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem fogad el meg nem felelési határozatot, határozattal zárja le az eljárást.

30. cikk

Pénzbírságok

(1) A Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma legfeljebb 10 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki a kapuőrre, amennyiben megállapítást nyert, hogy a kapuőr szándékosan vagy gondatlanságból nem felel meg a következőknek:

a)	az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyike;

b)	a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott határozatban megállapított intézkedések;

c)	a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elrendelt korrekciós intézkedések;

d)	a 24. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések; vagy

e)	a 25. cikk értelmében jogilag kötelező erejűvé tett kötelezettségvállalások.

(2) E cikk (1) bekezdése ellenére a Bizottság a meg nem felelési határozatban a kapuőr előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalma akár 20 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot is kiszabhat a kapuőrre, amennyiben megállapítja, hogy a kapuőr ugyanazon alapvető_platformszolgáltatást illetően ugyanolyan vagy hasonló jogsértést követett el az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely kötelezettség tekintetében, mint amelyet egy, az előző nyolc évben elfogadott meg nem felelési határozat szerint egyszer már elkövetett.

(3) A Bizottság határozatot fogadhat el, amellyel a vállalkozásokra – adott esetben a kapuőröket is beleértve –, valamint a vállalkozások társulásaira az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmuk legfeljebb 1 %-ának megfelelő mértékű pénzbírságot szabhat ki, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanul:

a)	a határidőn belül nem adják meg azokat az információkat, amelyek a 3. cikk szerinti kapuőrré minősítésük értékeléséhez szükségesek, vagy pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

b)	nem felelnek meg a Bizottság értesítésére vonatkozó, a 3. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek;

c)	nem adják meg a 14. cikk értelmében közlendő információkat, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

d)	nem nyújtják be a 15. cikk értelmében benyújtandó leírást, illetve pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat adnak meg;

e)	a 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszként nem biztosítják az adatokhoz, algoritmusokhoz és tesztelési információhoz való hozzáférést;

f)	nem nyújtják be a 21. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott határidőn belül a kért információkat vagy a 21. cikk szerinti kérésre vagy a 22. cikk szerinti meghallgatás keretében pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, illetve magyarázatot adnak;

a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbítik a képviselő vagy a személyzet tagja által megadott pontatlan, hiányos vagy félrevezető információkat, nem adnak teljes körű információt a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekről, illetve megtagadják annak megadását;

h)	nem vetik alá magukat a 23. cikk szerinti helyszíni vizsgálatnak;

i)	nem felelnek meg a Bizottság által a 26. cikk alapján előírt kötelezettségeknek;

j)	nem hoznak létre egy megfelelést támogató szervezeti egységet a 28. cikkel összhangban; vagy

k)	nem felelnek meg a 34. cikk (4) bekezdése szerinti, a Bizottság irataihoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeknek.

(4) Egy pénzbírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a súlyosságot, az időtartamot és az újbóli előfordulást, a (3) bekezdés szerinti pénzbírságok kiszabásakor pedig az eljárásban okozott késedelmet.

(5) Ha a pénzbírságot vállalkozások társulására szabják ki a tagok világméretű forgalmának figyelembevételével, és az adott társulás fizetésképtelen, akkor az köteles a pénzbírság összegének fedezése érdekében a tagjaitól hozzájárulást kérni.

Amennyiben a Bizottság által megszabott határidőn belül a vállalkozások társulása nem kapta meg az ilyen hozzájárulásokat, a Bizottság a pénzbírság megfizetését közvetlenül kérheti bármelyik olyan vállalkozástól, amelynek képviselői az említett társulás érintett döntéshozó testületének tagjai voltak.

Miután a Bizottság a második albekezdéssel összhangban fizetésre szólított fel, a fennmaradó összeg megfizetését a vállalkozások társulásának bármelyik tagjától kérheti, amennyiben ez a pénzbírság teljes összegének megfizetéséhez szükséges.

A Bizottság azonban nem kérheti a pénzbírságnak a második vagy a harmadik albekezdés szerinti megfizetését olyan vállalkozásoktól, amelyek bizonyítják, hogy a vállalkozások társulásának e rendeletet megsértő döntését nem hajtották végre, és vagy nem volt tudomásuk annak létezéséről, vagy attól aktívan elhatárolódtak azt megelőzően, hogy a Bizottság a 20. cikk alapján megindította az eljárást.

A pénzbírság megfizetése tekintetében egyik vállalkozás pénzügyi felelőssége sem haladhatja meg az előző pénzügyi évre vonatkozó teljes világméretű forgalmának a 20 %-át.

46. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a)	a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)	azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c)	a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d)	a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e)	a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f)	a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h)	a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i)	a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j)	a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k)	a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l)	a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m)	a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2) Az e cikk (1) bekezdése a)–k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU