Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető_platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr az üzleti_felhasználókkal való verseny során nem használhatja fel azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az érintett alapvető_platformszolgáltatásoknak vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásoknak az említett üzleti_felhasználók általi használatával összefüggésben keletkeznek, vagy amelyeket az érintett alapvető_platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások üzleti_felhasználói adtak meg, beleértve az ezen üzleti_felhasználók ügyfelei által generált vagy megadott adatokat is.

Az első albekezdés alkalmazásában a nyilvánosan nem elérhető adat fogalma magában foglal minden olyan, az üzleti_felhasználók által generált összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti_felhasználók azon kereskedelmi tevékenységeiből, illetve ezen üzleti_felhasználók ügyfeleinek azon tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy az említettek olyan tevékenységein keresztül lehet gyűjteni, amelyeket a kapuőr érintett alapvető_platformszolgáltatásain vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokon keresztül folytatnak, beleértve a kattintási, keresési, megtekintési és hang adatokat is.

(3) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy könnyen eltávolítsanak a kapuőr operációs_rendszerén telepített bármely szoftveralkalmazást, anélkül, hogy ez sértené a kapuőr azon lehetőségét, hogy az említett eltávolítást korlátozza az olyan szoftveralkalmazások esetében, amelyek az operációs_rendszer vagy az eszköz működéséhez elengedhetetlenek, és amelyek különálló módon, harmadik felek által történő nyújtása technikailag nem lehetséges.

A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy megváltoztassák a kapuőr operációs_rendszere, virtuális_asszisztense vagy webböngészője azon alapértelmezett beállításait, amelyek a végfelhasználókat a kapuőr által kínált termékekhez vagy szolgáltatásokhoz vezetik vagy irányítják. Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a kapuőr valamely, a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt online_keresőprogramjának, virtuális_asszisztensének vagy webböngészőjének a végfelhasználó általi első használatakor a kapuőr arra ösztönzi a végfelhasználót, hogy a főbb elérhető szolgáltatók listájából azt az online_keresőprogramot, virtuális_asszisztenst vagy webböngészőt válassza, amelyhez a kapuőr operációs_rendszere a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja, illetve azt az online_keresőprogramot válassza, amelyhez a kapuőr virtuális_asszisztense vagy webböngészője a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja.

(4) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie az olyan, harmadik fél szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs_rendszerét használják vagy azzal együttműködnek, és biztosítania kell, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a kapuőr érintett alapvető_platformszolgáltatásaitól eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőr – adott esetben – nem akadályozhatja meg azt, hogy a harmadik fél letöltött szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai arra ösztönözzék a végfelhasználókat, hogy eldöntsék, hogy alapértelmezettként kívánják-e használni a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat. A kapuőrnek technikailag lehetővé kell tennie a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat alapértelmezettként beállítani kívánó végfelhasználók számára, hogy ezt a változtatást könnyen végrehajtsák.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs_rendszer integritását, feltéve, hogy azokat az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

A kapuőrt továbbá nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, az alapértelmezett beállításokon kívüli egyéb, arányos intézkedéseket és beállításokat alkalmazzon abból a célból, hogy lehetővé tegye a végfelhasználók számára, hogy hatékonyan megvédjék biztonságukat harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai tekintetében, feltéve, hogy ezeket az alapértelmezett beállításokon kívüli intézkedéseket és beállításokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

(5) A kapuőr a rangsorolás és az ahhoz kapcsolódó indexelés és keresőrobotos feltérképezés során nem részesítheti kedvezőbb elbánásban az általa kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik felek hasonló szolgáltatásaihoz vagy termékeihez képest. A kapuőrnek átlátható, tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételeket kell biztosítania az ilyen rangsorolást illetően.

(6) A kapuőr sem technikailag, sem egyéb módon nem korlátozhatja a végfelhasználóknak az olyan különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, amelyekhez a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak a használatával lehet hozzáférni, beleértve az internet-hozzáférési szolgáltatások végfelhasználók általi kiválasztását is.

(7) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie a szolgáltatók és a hardverszolgáltatók számára a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt operációs_rendszeren vagy virtuális_asszisztensen keresztül hozzáférhető vagy ellenőrzött ugyanazon hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr által nyújtott szolgáltatások vagy hardverek rendelkezésére állnak, valamint az említett hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást. A kapuőrnek továbbá díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti_felhasználók, valamint az alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokat kínáló alternatív szolgáltatók számára az ugyanazon operációs_rendszerhez, hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr rendelkezésére állnak, illetve mint amelyeket a kapuőr használ az ilyen szolgáltatások nyújtása során, valamint az említett operációs_rendszerrel, hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást, függetlenül attól, hogy ezek a funkciók az operációs_rendszer részét képezik-e.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy feltétlenül szükséges és arányos intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás ne veszélyeztesse a kapuőr által nyújtott operációs_rendszer, virtuális_asszisztens, illetve hardver- vagy szoftverfunciók integritását, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

(8) A kapuőrnek a hirdetők és a hirdetés-közzétevők, valamint a hirdetők és a hirdetés-közzétevők által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentes hozzáférést kell biztosítania számukra a teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetési portfólió független értékelésének a hirdetők és a hirdetés-közzétevők általi elvégzéséhez szükséges adatokhoz, beleértve az összesített és a nem összesített adatokat is. Ezeket az adatokat oly módon kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi a hirdetők és a hirdetés-közzétevők számára, hogy saját ellenőrzési és mérési eszközeiket futtassák a kapuőrök által nyújtott alapvető_platformszolgáltatások teljesítményének értékelése céljából.

(9) A kapuőrnek a végfelhasználók és a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen biztosítania kell számukra a végfelhasználók által az érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal összefüggésben szolgáltatott vagy az érintett alapvető_platformszolgáltatások használatával összefüggésben folytatott tevékenységük során keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, többek között díjmentes eszközöket biztosítva az ilyen adathordozhatóság tényleges gyakorlásához, valamint többek között az ilyen adatokhoz való folyamatos és valós idejű hozzáférés biztosításával.

(10) A kapuőrnek az üzleti_felhasználók és az üzleti_felhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen tényleges, kiváló minőségű, folyamatos és valós idejű hozzáférést kell biztosítania számukra azokhoz az összesített és nem összesített adatokhoz – beleértve a személyes adatokat is –, amelyeket az említett üzleti_felhasználók és az ezen üzleti_felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók az érintett alapvető_platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások használatával összefüggésben adnak meg vagy generálnak, valamint lehetővé kell tennie ezen adatoknak az üzleti_felhasználók és az üzleti_felhasználók által felhatalmazott harmadik felek általi használatát. A személyes adatokat illetően a kapuőr csak abban az esetben biztosíthat hozzáférést az adatokhoz és csak abban az esetben teheti lehetővé azok felhasználását, ha az adatok közvetlen összefüggésben vannak az érintett üzleti_felhasználó által az érintett alapvető_platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások végfelhasználói általi használatával, és ha a végfelhasználók a hozzájárulásuk megadásával beleegyeznek az ilyen adatmegosztásba.

(11) A kapuőrnek az online_keresőprogramokat nyújtó, harmadik félnek minősülő vállalkozások kérésére tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférést kell biztosítania számukra a kapuőr online_keresőprogramjával végzett díjmentes és fizetett keresések során a végfelhasználók által generált rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz. A személyes adatnak minősülő keresési, kattintási és megtekintési adatokat anonimizálni kell.

(12) A kapuőrnek az üzleti_felhasználók számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes általános feltételeket kell biztosítania a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt szoftveralkalmazás-áruházaihoz, online_keresőprogramjaihoz és online_közösségi_hálózati_szolgáltatásaihoz való hozzáférésre vonatkozóan.

E célból a kapuőrnek közzé kell tennie az általános hozzáférési feltételeket, beleértve egy alternatív vitarendezési mechanizmust is.

A Bizottság értékeli, hogy a közzétett általános hozzáférési feltételek megfelelnek-e ennek a bekezdésnek.

(13) A kapuőr nem alkalmazhat aránytalan általános feltételeket az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásának felmondására vonatkozóan. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy a felmondási feltételek indokolatlan nehézség nélkül gyakorolhatók legyenek.

7. cikk

A kapuőröknek a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások interoperabilitásával kapcsolatos kötelezettsége

(1) Amennyiben a kapuőr a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat nyújt, kérésre díjmentesen biztosítania kell számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásai alapvető funkcióinak egy olyan másik szolgáltató számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásaival való interoperabilitását, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, és ennek érdekében biztosítania kell az interoperabilitást elősegítő szükséges technikai interfészeket vagy hasonló megoldásokat.

(2) A kapuőrnek legalább az (1) bekezdésben említett alábbi alapvető funkciókat kell interoperábilissá tennie, feltéve hogy e funkciókat maga a kapuőr is biztosítja saját végfelhasználói számára:

a minősítő határozatban való, a 3. cikk (9) bekezdése szerinti felsorolást követően:

i.	végpontok közötti szöveges üzenetküldés két egyéni végfelhasználó között;

ii.	képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása két egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

a minősítéstől számított két éven belül:

i.	végpontok közötti, egyéni végfelhasználók csoportjain belüli szöveges üzenetküldés;

ii.	képek, hangüzenetek, videók és egyéb csatolt fájlok megosztása egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó közötti, végpontok közötti kommunikáció során;

a minősítéstől számított négy éven belül:

i.	végpontok közötti hanghívás két egyéni végfelhasználó között;

ii.	végpontok közötti videohívás két egyéni végfelhasználó között;

iii.	végpontok közötti hanghívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között;

iv.	végpontok közötti videohívás egy csevegőcsoport és egy egyéni végfelhasználó között.

(3) A kapuőr által a saját végfelhasználói számára nyújtott biztonsági szintet – beleértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is – az interoperábilis szolgáltatások közötti viszonylatban is meg kell őrizni.

(4) A kapuőrnek olyan referenciaajánlatot kell közzétennie, amely meghatározza a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásaival való interoperabilitás technikai részleteit és általános feltételeit, beleértve a biztonsági szintre és a végpontok közötti titkosításra vonatkozó szükséges részleteket is. E referenciaajánlatot a kapuőrnek a 3. cikk (10) bekezdésében meghatározott időszakon belül kell közzétennie, és szükség esetén aktualizálnia kell.

(5) A referenciaajánlatnak a (4) bekezdés szerinti közzétételét követően bármely olyan, személyközi hírközlési szolgáltatásokat kínáló szolgáltató, amely az Unióban ilyen szolgáltatásokat kínál vagy szándékozik kínálni, kérheti a kapuőr által nyújtott számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal való interoperabilitást. Ez a kérés kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt alapvető funkciók egy részére vagy mindegyikére. A kapuőrnek az interoperabilitás iránti észszerű kérelmeket a kézhezvételüktől számított három hónapon belül teljesítenie kell azáltal, hogy a kért alapvető funkció működőképességét biztosítja.

(6) Kivételes esetben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére meghosszabbíthatja a (2), illetve az (5) bekezdésben megállapított megfelelési határidőt, amennyiben a kapuőr bizonyítja, hogy erre szükség van a tényleges interoperabilitás biztosításához és a szükséges biztonsági szint megőrzéséhez, ideértve adott esetben a végpontok közötti titkosítást is.

(7) A kapuőr számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásainak a végfelhasználói és az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat kínáló szolgáltatónak a végfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek arról, hogy igénybe veszik-e a kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtható interoperábilis alapvető funkciókat.

(8) A kapuőr a végfelhasználóknak kizárólag azokat a személyes adatait gyűjtheti össze és oszthatja meg az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóval, amelyek feltétlenül szükségesek a tényleges interoperabilitás biztosításához. A végfelhasználók személyes adatai bármely ilyen összegyűjtésének és megosztásának teljes mértékben meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek.

(9) A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy intézkedéseket hozzon annak biztosítására, hogy az interoperabilitást kérelmező, számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokat nyújtó, harmadik félnek minősülő szolgáltatók ne veszélyeztethessék a kapuőr szolgáltatásainak integritását, biztonságát és adatvédelmi szempontból való védettségét, feltéve, hogy ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek és arányosak, valamint hogy azokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

9. cikk

Felfüggesztés

(1) Amennyiben a kapuőr indokolással ellátott kérelemben igazolja, hogy valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatás esetében az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr ellenőrzésén kívül eső kivételes körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogadhat el az indokolással ellátott kérelemben említett konkrét kötelezettség kivételes, teljes vagy részleges felfüggesztéséről (a továbbiakban: a felfüggesztő határozat). Az említett végrehajtási jogi aktusban a Bizottság alátámasztja felfüggesztő határozatát azáltal, hogy megjelöli a felfüggesztés indokaként szolgáló kivételes körülményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusnak a kapuőr gazdasági életképességét fenyegető veszély elhárításához szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozódnia. A Bizottság törekszik arra, hogy az említett végrehajtási jogi aktust késedelem nélkül, a teljes, indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a Bizottság a felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja, kivéve ha az említett határozat gyakoribb felülvizsgálatot irányoz elő. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére már az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint a harmadik felekre, különösen a kkv-kra és a fogyasztókra. Az ezen érdekek és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

10. cikk

Népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatti mentesítés

(1) A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozat útján, valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatást illetően teljesen vagy részlegesen mentesítheti a kapuőrt az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés alól, amennyiben e mentesség valamely, e cikk (3) bekezdésében meghatározott ok miatt indokoltnak minősül (a továbbiakban: a mentesítő határozat). A Bizottság a mentesítő határozatot a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja, és indokolást tartalmazó nyilatkozatban ismerteti a mentesítés okait. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján mentességet adott, felülvizsgálja mentesítő határozatát, ha a mentesítés oka már nem áll fenn, vagy legalább évente. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség kizárólag népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatt adható meg.

(4) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy a saját kezdeményezésére már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a (3) bekezdés szerinti indokok alapjául szolgáló körülményekre, valamint az érintett kapuőrre és a harmadik felekre. A (3) bekezdés szerinti indokok által szolgált célok és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

12. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló valamely jogi aktus hatályának a következőkre kell korlátozódnia:

a)	a kizárólag bizonyos alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése a 2. cikk 2. pontjában felsorolt egyéb alapvető_platformszolgáltatásokra;

b)	a bizonyos üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára előnyös valamely kötelezettség kiterjesztése oly módon, hogy az más üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára is előnyös legyen;

c)	annak meghatározása, hogy az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket a kapuőröknek milyen módon kell végrehajtaniuk az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében;

d)	a kizárólag bizonyos, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra;

e)	a kizárólag bizonyos típusú adatokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más típusú adatokra;

f)	további feltételek előírása az olyan esetekre vonatkozóan, amikor egy kötelezettség bizonyos feltételeket ír elő a kapuőr magatartását illetően; vagy

g)	a kapuőr több alapvető_platformszolgáltatása közötti kapcsolatot szabályozó kötelezettség alkalmazása egy alapvető_platformszolgáltatás és a kapuőr egyéb szolgáltatásai közötti kapcsolatra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendeletet azáltal, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető funkciók listáját további funkciókkal egészíti ki vagy e listából ilyen funkciókat töröl.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 7. cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza, hogy ezeket a kötelezettségeket miként kell teljesíteni a nekik való tényleges megfelelés biztosítása érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(5) Valamely, az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerinti gyakorlat akkor minősül az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozónak vagy tisztességtelennek, ha:

az említett gyakorlatot kapuőrök folytatják, és az képes az innováció akadályozására, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek korlátozására, mivel:

tartós jelleggel érinti vagy érintheti az alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások versengő jellegét, mivel olyan akadályokat teremt vagy olyan, már meglévő akadályokat erősít, amelyek meggátolják, hogy más vállalkozások alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások nyújtóiként piacra lépjenek vagy ott terjeszkedjenek; vagy

ii.	megakadályozza, hogy más szereplők ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek egy kulcsfontosságú inputhoz, mint a kapuőr; vagy

b)	az üzleti_felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti_felhasználóktól, amely az általa az említett üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

15. cikk

Auditálási kötelezettség

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül be kell nyújtania a Bizottsághoz a fogyasztókat célzó profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika függetlenül auditált leírását, amelyet a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt alapvető_platformszolgáltatásain vagy az azok közötti viszonylatban alkalmaz. Az említett auditált leírást a Bizottság továbbítja az Európai Adatvédelmi Testületnek.

(2) A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett végrehajtási jogi aktust fogadhat el az audit módszertanának és eljárásának a meghatározása céljából.

(3) A kapuőrnek közzé kell tennie az (1) bekezdésben említett auditált leírás összefoglalóját. Ennek során a kapuőr jogosult figyelembe venni üzleti titkai tiszteletben tartásának szükségességét. Az említett leírást és annak összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

IV. FEJEZET

PIACI VIZSGÁLAT

34. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az iratbetekintési jog

(1) A Bizottság valamely határozatának a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése, a 17., 18., 24., 25., 29. és 30. cikk, valamint a 31. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt az érintett kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:

a)	a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt; és

b)	olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán adott esetben meg kíván hozni.

(2) Az érintett kapuőrök, érintett vállalkozások vagy a vállalkozások érintett társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatban – beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt – észrevételeket nyújthatnak be a Bizottság részére a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3) A Bizottság a határozatait kizárólag azon előzetes megállapításokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőröknek, érintett vállalkozásoknak és a vállalkozások érintett társulásainak lehetőségük volt észrevételeket tenni.

(4) Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása jogosult betekinteni a Bizottság irataiba közlési feltételek alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni, a Bizottság az említett közlési feltételeket megállapító határozatokat fogadhat el. A Bizottság irataira vonatkozó betekintési jog nem terjed ki sem a bizalmas jellegű információkra, sem pedig a Bizottság vagy a tagállami illetékes hatóságok belső dokumentumaira. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami illetékes hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

35. cikk

Éves jelentéstétel

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a célkitűzései elérése terén elért előrehaladásról.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek ki kell terjednie a következőkre:

a)	a Bizottság tevékenységeinek összefoglalása, beleértve az e rendelettel kapcsolatban elfogadott intézkedéseket vagy határozatokat és folyamatban lévő piaci vizsgálatokat;

b)	az e rendelet szerinti kötelezettségek kapuőrök általi végrehajtásának nyomon követéséből származó megállapítások;

c)	a 15. cikkben említett auditált leírás értékelése;

d)	a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti, e rendelettel kapcsolatos együttműködés áttekintése;

e)	a digitális szolgáltatásokat szabályozó hatóságok magas szintű munkacsoportja által végzett tevékenységek és fel adatok áttekintése, beleértve azt is, hogy miként kell végrehajtani az e rendelet érvényesítésére vonatkozó ajánlásait.

(3) A jelentést a Bizottság közzéteszi a honlapján.

40. cikk

A magas szintű csoport

(1) A Bizottság létrehozza a digitális piacokról szóló jogszabállyal foglalkozó magas szintű csoportot (a továbbiakban: a magas szintű csoport).

(2) A magas szintű csoportot a következő európai szervek és hálózatok alkotják:

a)	az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete;

b)	az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület;

c)	az Európai Versenyhatóságok Hálózata;

d)	a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat; valamint

e)	az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja.

(3) A (2) bekezdésben említett európai szervek és hálózatok mindegyikének ugyanannyi képviselővel kell rendelkeznie a magas szintű csoportban. A magas szintű csoport tagjainak maximális száma nem haladhatja meg a 30 főt.

(4) A Bizottság a magas szintű csoport munkájának elősegítése érdekében titkársági szolgáltatásokat nyújt a munkacsoport számára. A magas szintű csoporton a Bizottság elnököl, és részt vesz annak ülésein. A magas szintű csoport a Bizottság kérésére ülésezik, naptári évenként legalább egyszer. A Bizottság a munkacsoportot alkotó tagok többségének kérésére szintén összehívja a munkacsoport ülését, hogy egy konkrét kérdéssel foglalkozni lehessen.

(5) A magas szintű csoport tanácsot és szakértelmet nyújthat a Bizottság számára a munkacsoport tagjainak hatáskörébe tartozó területeken, így többek között:

a)	az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos bármely általános ügyet illetően a szakterületén belül tanácsot és ajánlásokat nyújthat; illetve

b)	a különböző szabályozási eszközökön átívelő, következetes szabályozási megközelítést előmozdító tanácsot és szakértelmet nyújthat.

(6) A magas szintű csoport többek között azonosíthatja és értékelheti az e rendelet, valamint a (2) bekezdésben említett európai szerveket és hálózatokat alkotó nemzeti hatóságok által alkalmazott ágazatspecifikus szabályok közötti aktuális és potenciális kölcsönhatásokat, és éves jelentést nyújthat be a Bizottság részére, amelyben ismerteti az említett értékelést és azonosítja a több szabályozási területet érintő potenciális kérdéseket. Az említett jelentést kísérhetik olyan ajánlások, amelyek célja a következetes transzdiszciplináris megközelítések felé való elmozdulás, valamint az e rendelet végrehajtása és az egyéb ágazati szabályozások végrehajtása közötti szinergiák kialakítása. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) Az új szolgáltatásokkal és az új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálatok keretében a magas szintű csoport szakértelmet nyújthat a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az e rendeletben foglalt szabályok tekintetében szükség van-e szabályok módosítására, új szabályok beillesztésére vagy szabályok hatályon kívül helyezésére annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek.

46. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a)	a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)	azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c)	a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d)	a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e)	a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f)	a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h)	a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i)	a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j)	a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k)	a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l)	a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m)	a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2) Az e cikk (1) bekezdése a)–k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU