Data Act 2023/2854 HU

a)	termék adatoknak és kapcsolódószolgáltatás- adatoknak az összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználója számára történő rendelkezésre bocsátása;

b)	adatoknak az adatbirtokosok által az adatátvevők számára történő rendelkezésre bocsátása;

c)	adatoknak az adatbirtokosok által közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek számára történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez;

d)	az adatkezelési_szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése;

e)	harmadik felek nem személyes adatokhoz való jogellenes hozzáférése elleni biztosítékok bevezetése; és

f)	az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására és felhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozása.

(2) E rendelet hatálya a személyes és a nem személyes adatokra terjed ki, ideértve a következő adattípusokat is, a következő összefüggésekben:

a)	a II. fejezet az összekapcsolt_termékek és kapcsolódó_szolgáltatások teljesítményére, használatára és környezetére vonatkozó adatokra – a tartalom kivételével – alkalmazandó;

b)	a III. fejezet a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek hatálya alá tartozó magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

c)	a IV. fejezet a vállalkozások közötti szerződések alapján hozzáférhető és felhasznált magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

d)	az V. fejezet a magánszektorbeli adatokra alkalmazandó, különös tekintettel a nem személyes adatokra;

e)	a VI. fejezet az adatkezelési szolgáltatók által kezelt minden adatra és szolgáltatásra alkalmazandó;

f)	a VII. fejezet az adatkezelési szolgáltatóknak az Unióban birtokában lévő nem személyes adatokra alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	az Unióban forgalomba hozott összekapcsolt_termékek gyártói és a kapcsolódó_szolgáltatások nyújtói, az említett gyártók és szolgáltatók letelepedési helyétől függetlenül;

b)	az a) pontban említett összekapcsolt_termékek vagy kapcsolódó_szolgáltatások unióbeli felhasználói;

c)	letelepedési helyüktől függetlenül azon adatbirtokosok, amelyek unióbeli adatátvevők számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

d)	azon unióbeli adatátvevők, amelyek számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek, amelyek adatbirtokosoktól adatok rendelkezésre bocsátását kérik, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez, valamint azon adatbirtokosok, amelyek az említett adatokat ilyen kérésre reagálva biztosítják;

f)	unióbeli igénybevevőknek adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letelepedési helyüktől függetlenül;

g)	adatterek résztvevői és az intelligens_szerződéseket alkalmazó alkalmazások értékesítői, valamint azon személyek, akiknek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy intelligens_szerződéseket kötnek mások számára egy megállapodás végrehajtásával összefüggésben.

(4) Ahol e rendelet összekapcsolt_termékekre vagy kapcsolódó_szolgáltatásokra utal, az ilyen hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják a virtuális_asszisztenseket is, amennyiben azok interakciót folytatnak egy összekapcsolt_termékkel vagy kapcsolódó_szolgáltatással.

(5) E rendelet nem érinti a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére, a közlések titkosságára és a végberendezések integritására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek az abban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben kezelt személyes adatokra alkalmazandók, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet, ideértve a felügyeleti hatóságok hatásköreit és illetékességét, valamint az érintettek jogait. Amennyiben a felhasználók érintettnek minősülnek, az e rendelet II. fejezetében meghatározott jogok kiegészítik az érintettek (EU) 2016/679 rendelet 15., illetve 20. cikke szerinti hozzáférési jogait, illetve az adathordozhatósághoz való jogokat. Abban az esetben, ha konfliktus áll fenn e rendelet és a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó uniós joggal vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó a magán- és közjogi szervezetek közötti adatcserére vonatkozó önkéntes megállapodásokra, különösen az adatmegosztásra irányuló önkéntes megállapodásokra, vagy nem élvez elsőbbséget azokkal szemben.

Ez a rendelet nem érinti a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, vagy vám- és adózási célokból történő adatmegosztásról, -hozzáférésről és -felhasználásról rendelkező uniós vagy nemzeti jogi aktusokat, különösen az (EU) 2021/784, az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2023/1543 rendeletet, valamint az (EU) 2023/1544 irányelvet, vagy az e területen folytatott nemzetközi együttműködést. Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/847 rendelet és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatgyűjtésre vagy -megosztásra, adathozzáférésre vagy -felhasználásra. Ez a rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmiképpen sem érinti a tagállamok közbiztonságra, védelemre vagy nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos fel adatok ellátásával, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatásköreit, ideértve az állam területi integritásának biztosítását, valamint a közrend fenntartását. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok vám- és adóigazgatásra, valamint a polgárok egészségére és biztonságára vonatkozó hatásköreit.

(7) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1807 rendelet önszabályozáson alapuló megközelítését a felhőváltásra vonatkozó, általánosan alkalmazandó kötelezettségek bevezetésével.

(8) Ez a rendelet nem sérti a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló uniós és nemzeti jogi aktusokat, különösen a 2001/29/EK, a 2004/48/EK és az (EU) 2019/790 irányelvet.

(9) Ez a rendelet kiegészíti és nem sérti az uniós jogot – különösen a 93/13/EGK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvet –, amelynek célja a fogyasztók érdekeinek előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, valamint a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme.

(10) Ez a rendelet nem zárja ki az olyan önkéntes, jogszerű adatmegosztási szerződések megkötését, ideértve a viszonossági alapon megkötött szerződéseket is, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

8. cikk

Feltételek, amelyek mellett az adatbirtokosok adatokat bocsátanak az adatátvevők rendelkezésére

(1) Amennyiben a vállalkozások közötti kapcsolatok keretében az adatbirtokos az 5. cikk vagy más alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat valamely adatátvevő rendelkezésére bocsátani, az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekről meg kell állapodnia az adatátvevővel, továbbá ezt méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett és átlátható módon, e fejezettel és a IV. fejezettel összhangban kell megtennie.

(2) Az adathozzáférésre és -felhasználásra, vagy az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű, ha a 13. cikk értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, vagy ha – a felhasználó kárára – kizárja a II. fejezet szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól, vagy megváltoztatja azok hatását.

(3) Az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátásakor az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban nem tehet különbséget az adatátvevők összehasonlítható kategóriái – köztük az adatbirtokos partner vállalkozásai vagy kapcsolt vállalkozásai – között. Ha az adatátvevő úgy ítéli meg, hogy azok a feltételek, amelyek mellett az adatokat rendelkezésére bocsátották diszkriminatívak, az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátani – annak indokolással ellátott kérelmére – azon információkat, amelyek bizonyítják, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

(4) Az adatbirtokos – kizárólagos alapon sem – bocsáthat adatokat az adatátvevő rendelkezésére, kivéve, ha azt a felhasználó a II. fejezet alapján kéri.

(5) Az adatbirtokosok és az adatátvevők nem kötelezhetők arra, hogy az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek, vagy az e rendelet vagy egyéb alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkon túl, bármely információt szolgáltassanak.

(6) Ha az uniós jog – többek között e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése és 5. cikkének (9) bekezdése – vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, azon kötelezettség, hogy adatokat kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, nem kötelez az üzleti titkok felfedésére.

10. cikk

Vitarendezés

(1) A felhasználók, az adatbirtokosok és az adatátvevők hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék a 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése szerinti vitákat, valamint az adatoknak az e fejezetnek és a IV. fejezetnek megfelelő rendelkezésre bocsátására vonatkozó méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és átlátható móddal kapcsolatos vitákat.

(2) A vitarendezési testületeknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a díjakról vagy a díjak meghatározásához használt mechanizmusokról, mielőtt az említett felek döntést kérnek.

(3) A 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése alapján vitarendezési testület elé utalt vitákat illetően, amennyiben a vitarendezési testület a vitát a felhasználó vagy az adatátvevő javára dönti el, a vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat az adatbirtokosnak kell viselnie, továbbá meg kell térítenie az említett felhasználónak vagy az említett adatátvevőnek minden más olyan észszerű költséget, amely annál a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült. Ha a vitarendezési testület az adatbirtokos javára dönti el a vitát, a felhasználó vagy az adatátvevő nem kötelezhető semmilyen olyan díj vagy egyéb költség megtérítésére, amelyet az adatbirtokos a vitarendezéssel kapcsolatban fizetett vagy amelyet annak fizetnie kell, kivéve, ha a vitarendezési testület megállapítja, hogy a felhasználó vagy az adatátvevő nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

(4) Az ügyfelek és az adatkezelési szolgáltatók hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék az ügyfelek jogainak és az adatkezelési szolgáltatók kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatos vitákat, a 23–31. cikkel összhangban.

(5) A vitarendezési testület székhelye szerinti tagállam e testület kérelme nyomán tanúsítja e testületet, amennyiben a testület bizonyította, hogy megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)	pártatlan és független, és a határozatait világos, megkülönböztetésmentes és tisztességes eljárási szabályokkal összhangban köteles meghozni;

rendelkezik a szükséges szakértelemmel, különösen a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kapcsolatban – ideértve a kompenzációt is – és az adatok átlátható módon történő rendelkezésre bocsátása tekintetében, ami lehetővé teszi a testület számára, hogy hatékonyan állapítsa meg az említett feltételeket;

c)	elektronikus kommunikációs technológián keresztül könnyen hozzáférhető;

d)	határozatait képes gyorsan, hatékonyan és költséghatékonyan meghozni, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban tanúsított vitarendezési testületekről. A Bizottság az említett testületek jegyzékét egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7) A vitarendezési testületnek el kell utasítania az olyan vitarendezési kérelem elbírálását, amelyet már egy másik vitarendezési testület vagy valamely tagállam bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma elé terjesztettek.

(8) A vitarendezési testületnek észszerű határidőn belül lehetőséget kell adnia a feleknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az e felek által az említett testület elé terjesztett ügyekről. Ebben az összefüggésben a vitarendezési testületnek a vitában részes minden egyes fél rendelkezésére kell bocsátania a vitájában érintett másik fél beadványait és a szakértők által tett bármely nyilatkozatot. A feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az említett beadványokra és szakértői nyilatkozatokra észrevételt tegyenek.

(9) A vitarendezési testületnek az (1) és (4) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell hoznia határozatát a hozzá utalt ügyben. Az említett határozatot írásban vagy tartós adathordozón kell rögzíteni, és indokolással kell alátámasztani.

(10) A vitarendezési testületeknek éves tevékenységi jelentéseket kell összeállítaniuk és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük. Az ilyen éves jelentéseknek különösen a következő általános információkat kell tartalmazniuk:

a)	a viták kimenetelének összesítése;

b)	a viták rendezéséhez igénybe vett átlagos időtartam;

c)	a viták leggyakoribb okai.

(11) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a vitarendezési testület dönthet úgy, hogy a (10) bekezdésben említett jelentésbe ajánlásokat foglal arra vonatkozóan, hogyan lehet a problémákat elkerülni vagy megoldani.

(12) A vitarendezési testület határozata csak akkor kötelező erejű a felekre nézve, ha a felek a vitarendezési eljárás megkezdése előtt kifejezetten hozzájárultak annak kötelező erejű jellegéhez.

(13) Ez a cikk nem érinti a felek azon jogát, hogy valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához forduljanak hatékony jogorvoslatért.

12. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátására az uniós jog szerint kötelezett adatbirtokosok kötelezettségeinek hatóköre

(1) Ez a fejezet akkor alkalmazandó, amennyiben – vállalkozások közötti kapcsolatok keretében – az adatbirtokos az 5. cikk vagy az alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat bocsátani valamely adatátvevő rendelkezésére.

(2) Valamely adatmegosztási megállapodásban foglalt olyan szerződési feltétel, amely – az egyik fél vagy adott esetben a felhasználó kárára – kizárja e fejezet alkalmazását, eltér attól, vagy megváltoztatja annak hatását, nem kötelező erejű az adott félre nézve.

IV. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI, AZ ADATHOZZÁFÉRÉSSEL ÉS -FELHASZNÁLÁSSAL kapcsolatos TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

13. cikk

Egy másik vállalkozásra nézve egyoldalúan megállapított tisztességtelen szerződési feltételek

(1) Valamely vállalkozás által egy másik vállalkozásra nézve egyoldalúan megállapított, adathozzáférésre és -felhasználásra, valamint az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű az utóbbi vállalkozásra nézve, ha a feltétel tisztességtelen.

(2) Nem tekinthető tisztességtelennek az olyan szerződési feltétel, amely kötelező erejű uniós jogi rendelkezést vagy olyan uniós jogi rendelkezést tükröz, amely alkalmazandó volna, ha a szerződési feltételek nem szabályoznák a kérdést.

(3) Egy szerződési feltétel tisztességtelen, ha olyan jellegű, hogy alkalmazása jelentősen eltér az adathozzáférés és -felhasználás terén alkalmazott helyes üzleti gyakorlattól, ellentétesen a jóhiszeműség és a tisztességes kereskedés elvével.

(4) Így különösen, tisztességtelen egy szerződési feltétel a (2) bekezdés alkalmazásában, ha annak tárgya vagy hatása a következőre irányul:

a)	kizárni vagy korlátozni a feltételt egyoldalúan megállapító félnek a szándékos cselekmények vagy súlyos gondatlanság esetén fennálló felelősségét;

b)	kizárni azon fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, számára rendelkezésre álló jogorvoslatokat a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése esetén, vagy kizárni a feltételt egyoldalúan megállapító fél felelősségét az említett kötelezettségek megszegése esetén;

c)	kizárólagos jogot biztosítani a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára annak meghatározására, hogy a szolgáltatott adatok megfelelnek-e a szerződésnek, vagy bármely szerződési feltétel értelmezésére.

(5) A szerződési feltétel vélelmezhetően tisztességtelen a (3) bekezdés alkalmazásában, ha annak tárgya vagy hatása a következőre irányul:

a)	helytelenül korlátozni a jogorvoslati lehetőségeket a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése, vagy a felelősséget az említett kötelezettségek megszegése esetén, vagy kiterjeszteni azon vállalkozás felelősségét, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították;

lehetővé tenni, hogy a feltételt egyoldalúan megállapító fél a másik szerződő fél adataihoz olyan módon férjen hozzá és azokat olyan módon használja fel, amely jelentősen sérti a másik szerződő fél jogos érdekeit, különösen akkor, ha az ilyen adatok üzleti szempontból érzékeny adatokat tartalmaznak, vagy üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok védik azokat;

megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, a szerződés időtartama alatt felhasználja az általa szolgáltatott vagy generált adatokat, vagy olyan mértékben korlátozni az ilyen adatok felhasználását, hogy az említett fél nem jogosult az ilyen adatok felhasználására, rögzítésére, az azokhoz való hozzáférésre vagy azok ellenőrzésére, vagy az ilyen adatok értékének kiaknázására megfelelő módon;

d)	megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, észszerű határidőn belül felmondja a megállapodást;

e)	megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, a szerződés időtartama alatt vagy a szerződés megszűnését követő észszerű időtartamon belül másolathoz jusson az általa szolgáltatott vagy generált adatokról;

lehetővé tenni a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára, hogy indokolatlanul rövid határidővel felmondja a szerződést, figyelembe véve a másik szerződő fél bármely észszerű lehetőségét arra nézve, hogy egy alternatív és összehasonlítható szolgáltatásra váltson, valamint az ilyen felmondás által okozott pénzügyi hátrányt, kivéve, amennyiben az ilyen eljárásra komoly indokok szolgálnak;

lehetővé tenni a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára, hogy lényegesen megváltoztassa a szerződésben meghatározott árat vagy a megosztandó adatok jellegével, formátumával, minőségével vagy mennyiségével kapcsolatos bármely más lényeges feltételt, amennyiben a szerződés nem jelöl meg érvényes indokot, és nem ad jogot a másik félnek a szerződés felmondására ilyen változtatás esetén.

Az első albekezdés g) pontja nem érinti azon feltételeket, amelyek értelmében a feltételt egyoldalúan megállapító fél fenntartja a határozatlan időre szóló szerződés feltételei egyoldalú megváltoztatásának jogát, feltéve, hogy a szerződés érvényes indokot jelölt meg az ilyen egyoldalú változtatásokra, hogy a feltételt egyoldalúan megállapító fél észszerű határidővel köteles tájékoztatni a másik szerződő felet bármely ilyen szándékolt változtatásról, és hogy a másik szerződő fél költségmentesen felmondhatja a szerződést a változtatás esetében.

(6) Valamely szerződési feltétel e cikk értelmében akkor minősül egyoldalúan megállapítottnak, ha azt az egyik szerződő fél írta elő, és annak tartalmát a másik szerződő fél az annak megtárgyalására irányuló kísérlete ellenére sem tudta befolyásolni. A szerződési feltételt előíró szerződő fél viseli annak bizonyítása terhét, hogy az említett feltétel nem egyoldalúan került megállapításra. A vitatott szerződési feltételt előíró szerződő fél nem hivatkozhat arra, hogy a feltétel tisztességtelen szerződési feltétel.

(7) Amennyiben a tisztességtelen szerződési feltétel elválasztható a szerződés többi feltételétől, a többi feltétel továbbra is kötelező erejű.

(8) Ez a cikk nem alkalmazandó a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó szerződési feltételekre vagy a szolgáltatott adatokért fizetendő ár megfelelőségére.

(9) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szerződés felei nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem módosíthatják annak hatásait.

V. FEJEZET

ADATOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA KÖZSZFÉRABELI SZERVEZETEK, A BIZOTTSÁG, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ÉS UNIÓS SZERVEK SZÁMÁRA RENDKÍVÜLI IGÉNY ALAPJÁN

18. cikk

Az adatigénylési kérelmek teljesítése

(1) Az adatbirtokos, amely e fejezet alapján adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet kap, indokolatlan késedelem nélkül a kérelmező közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv rendelkezésére bocsátja az adatokat, figyelembe véve a szükséges technikai, szervezési és jogi intézkedéseket.

(2) Az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott, az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos meghatározott szükségletek sérelme nélkül az adatbirtokos a szükséghelyzetre való reagáláshoz szükséges adatok esetében – indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül, valamint a rendkívüli igény egyéb eseteiben indokolatlan késedelem nélkül, az ilyen kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 30 munkanapon belül – elutasíthatja az e fejezet szerinti, adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet, vagy kérheti annak módosítását a következő indokok bármelyike alapján:

a)	az adatbirtokos nem rendelkezik a kért adatok felett;

b)	egy másik közszférabeli_szervezet, vagy a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv korábban ugyanazon célból nyújtott be hasonló kérelmet, és az adatbirtokost nem értesítették az adatok törléséről a 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint;

c)	a kérelem nem felel meg a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) Ha az adatbirtokos úgy dönt, hogy a (2) bekezdés b) pontjával összhangban elutasítja a kérelmet vagy kéri annak módosítását, meg kell jelölnie azon közszférabeli_szervezetet, vagy a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós szervet, amely korábban ugyanazon célból nyújtott be kérelmet.

(4) Amennyiben a kért adatok személyes adatokat tartalmaznak, az adatbirtokosnak megfelelően anonimizálnia kell az adatokat, kivéve, ha az adatoknak egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv számára történő rendelkezésre bocsátása iránti kérelem teljesítéséhez személyes adatok közlésére van szükség. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak álnevesítenie kell az adatokat.

(5) Amennyiben a közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv meg kívánja támadni az adatbirtokos azon döntését, hogy megtagadja a kért adatok szolgáltatását, vagy amennyiben az adatbirtokos meg kívánja támadni a kérelmet, és az ügy nem rendezhető a kérelem megfelelő módosításával, az ügyet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatósága elé kell utalni.

35. cikk

Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitása

(1) Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló nyílt interoperabilitási előírásoknak és harmonizált_szabványoknak:

a)	ha technikailag kivitelezhető, biztosítaniuk kell az azonos_szolgáltatástípust lefedő különböző adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását;

b)	javítaniuk kell a digitális_eszközöknek az azonos_szolgáltatástípust lefedő különböző adatkezelési_szolgáltatások közötti hordozhatóságát;

c)	ha technikailag kivitelezhető, elő kell segíteniük az azonos_szolgáltatástípust lefedő, a 30. cikk (1) bekezdésében említett különböző adatkezelési_szolgáltatások funkcionális_egyenértékűségét;

d)	nem lehetnek hátrányos hatással az adatkezelési_szolgáltatások és adatok biztonságára és integritására;

e)	úgy kell megtervezni azokat, hogy lehetséges legyen a technikai haladás, valamint új funkciók és az innováció beépítése az adatkezelési_szolgáltatásokba.

(2) Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló nyílt interoperabilitási előírásoknak és harmonizált_szabványoknak megfelelően le kell fedniük a következőket:

a)	a közlekedési interoperabilitás, a szintaktikus interoperabilitás, a szemantikus adat interoperabilitás, a viselkedésbeli interoperabilitás és a szakpolitikai interoperabilitás felhő interoperabilitási szempontjai;

b)	az adatok szintaktikus hordozhatóságának, az adatok szemantikus hordozhatóságának és az adatpolitikai hordozhatóságnak a felhővel kapcsolatos adathordozhatósági szempontjai;

c)	az alkalmazások szintaktikus hordozhatóságának, az alkalmazási utasítások hordozhatóságának, az alkalmazások révén előállt meta adatok hordozhatóságának, az alkalmazások viselkedésbeli hordozhatóságának és az alkalmazásszabályok hordozhatóságának felhőalapú alkalmazási szempontjai.

(3) A nyílt interoperabilitási előírásoknak meg kell felelniük az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletének.

(4) A releváns nemzetközi és európai szabványok és önszabályozási kezdeményezések figyelembevételét követően a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(5) A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – nyílt interoperabilitási előírásokon alapuló közös_előírásokat fogadhat el, amelyek az (1) és a (2) bekezdésben megállapított alapvető követelmények mindegyikére vonatkoznak.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi a 37. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett releváns illetékes hatóságok, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(7) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) és a (2) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(8) A 30. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egy, az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló központi uniós szabványtárban közzéteszi az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó harmonizált_szabványok és közös_előírások hivatkozásait.

(9) Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

37. cikk

Illetékes hatóságok és adatkoordinátorok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért és érvényesítéséért (a továbbiakban: illetékes hatóságok). A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új hatóságot, vagy támaszkodhatnak a meglévő hatóságokra.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, közülük kijelöl egy adatkoordinátort az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek a rendelet alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben történő támogatása érdekében. Az illetékes hatóságoknak az (5) bekezdés alapján rájuk ruházott fel adatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során együtt kell működniük egymással.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságok felelősek e rendelet alkalmazásának a személyes adatok védelme tekintetében történő nyomon követéséért. Az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

Az európai adatvédelmi biztos felelős e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek tekintetében. Adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A felügyelő hatóságok e bekezdésben említett fel adatait, illetve hatásköreit a személyes adatok kezelésére tekintettel kell elvégezni, illetve gyakorolni.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül:

a)	az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó sajátos ágazati adathozzáférési és -felhasználási kérdések tekintetében tiszteletben kell tartani az ágazati hatóságok hatáskörét;

b)	a 23–31. cikk, valamint a 34. és a 35. cikk alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságnak tapasztalattal kell rendelkeznie az adatszolgáltatások és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok fel adatait és hatásköreit egyértelműen meghatározzák, és azok magukban foglalják a következőket:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználók és szervezetek körében az adatműveltség, valamint az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

az e rendelet állítólagos megsértése nyomán benyújtott panaszok kezelése, beleértve az üzleti titkokkal kapcsolatos panaszokat is, a panaszok tárgyának szükséges mértékű kivizsgálása, továbbá a panaszosok észszerű határidőn belül történő rendszeres tájékoztatása – adott esetben a nemzeti joggal összhangban – a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik illetékes hatósággal való koordináció válik szükségessé;

c)	vizsgálatok lefolytatása az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyekben, többek között egy másik illetékes hatóságtól vagy más hatóságtól kapott információ alapján;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciók kiszabása, beleértve a kényszerítő bírságokat és a visszamenőleges hatályú szankciókat is, vagy pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárás kezdeményezése;

e)	az adatok rendelkezésre bocsátása és felhasználása szempontjából releváns technológiai és kereskedelmi fejlemények nyomon követése;

együttműködés más tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben a Bizottsággal vagy az Európai Adatinnovációs Testülettel e rendelet következetes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében, ideértve valamennyi releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is, többek között e cikk (10) bekezdése vonatkozásában.

együttműködés az egyéb uniós vagy nemzeti jogi aktusok végrehajtásáért felelős releváns illetékes hatóságokkal, többek között az adatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén illetékes hatóságokkal, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatósággal vagy az ágazati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet az egyéb uniós és nemzeti joggal összhangban érvényesítsék.

h)	együttműködés a releváns illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a 23–31. cikket, valamint a 34. és a 35. cikket az adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó egyéb uniós joggal és önszabályozással összhangban érvényesítsék.

i)	annak biztosítása, hogy a szolgáltatóváltási díjakat a 29. cikkel összhangban visszavonják;

j)	az V. fejezet alapján benyújtott adatigénylések vizsgálata.

Amennyiben kijelöltek adatkoordinátort, annak elő kell segítenie az első albekezdés f), g) és h) pontjában említett együttműködést, és – azok kérésére – segítséget kell nyújtania az illetékes hatóságok számára;

(6) Az adatkoordinátor, amennyiben kijelöltek ilyen illetékes hatóságot:

a)	egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

biztosítja a közszférabeli_szervezetek által az V. fejezet szerinti rendkívüli igények fennállása esetén benyújtott, az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek online nyilvános elérhetőségét, továbbá előmozdítja a közszférabeli_szervezetek és az adatbirtokosok közötti önkéntes adatmegosztási megállapodásokat;

c)	évente tájékoztatja a Bizottságot a 4. cikk (2) és (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett elutasításokról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, azok fel adatairól és hatásköreiről, valamint adott esetben az adatkoordinátor nevéről. A Bizottság nyilvános regisztert vezet az említett hatóságokról.

(8) Fel adataik, illetve hatásköreik e rendelettel összhangban történő ellátása, illetve gyakorlása során az illetékes hatóságoknak pártatlanul és mindenféle – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesen kell eljárniuk, és egyedi esetek tekintetében semmilyen más hatóságtól vagy magánféltől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő emberi és technikai erőforrással, valamint releváns szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban eredményesen lássák el fel adataikat.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a szervezet letelepedése szerinti tagállam illetékessége alá tartoznak. Amennyiben a szervezet egynél több tagállamban telepedett le, úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a szervezet székhelye található, azaz, ahol a szervezet központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahonnan fő pénzügyi fel adatait ellátja, és operatív ellenőrzést gyakorol.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden olyan szervezetnek, amely összekapcsolt_termékeket tesz elérhetővé vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínál az Unióban, és amely nem az Unióban telepedett le, jogi képviselőt kell kijelölnie a tagállamok egyikében.

(12) Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezeteknek jogi képviselőt kell megbízniuk, hogy az illetékes hatóságok minden, az adott szervezetet érintő kérdésben – a szervezet mellett vagy helyett – a jogi képviselővel vegyék fel a kapcsolatot. Az említett jogi képviselőnek együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal, és kérésre átfogóan be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért tett intézkedéseket és hozott rendelkezéseket.

(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezetet úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a jogi képviselője található. Az, hogy egy ilyen szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az ilyen szervezet felelősségét és a vele szemben indítható jogi eljárásokat. Mindaddig, amíg egy szervezet e cikkel összhangban nem jelöl ki jogi képviselőt, a szervezet e rendelet alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása céljából adott esetben valamennyi tagállam illetékes eljárni. Bármely illetékes hatóság gyakorolhatja hatáskörét, többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával, feltéve, hogy a szervezet ellen egy másik illetékes hatóság nem folytat e rendelet alapján ugyanazon tények tekintetében végrehajtási eljárást.

(14) Az illetékes hatóságoknak hatáskörük van bekérni az illetékes tagállambeli felhasználóktól, adatbirtokosoktól vagy adatátvevőktől, vagy azok jogi képviselőitől minden olyan információt, amely az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az információk iránti bármely kérelemnek arányosnak kell lennie az alapul fekvő fel adat teljesítésével, és azokat indokolással kell ellátni.

(15) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságától segítség nyújtását vagy végrehajtási intézkedések elvégzését kéri, indokolással ellátott megkeresést kell benyújtania. Az illetékes hatóságnak az ilyen megkeresés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül választ kell adnia, részletezve a már megtett vagy megtenni szándékozott intézkedéseket.

(16) Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti_titoktartás elvét, és védeniük kell a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Egy segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben kicserélt és e cikk alapján biztosított bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban azt kérték.

42. cikk

Az Európai Adatinnovációs Testület szerepe

Az (EU) 2022/868 rendelet 29. cikke alapján a Bizottság által szakértői csoportként létrehozott Európai Adatinnovációs Testület, amelyben az illetékes hatóságok képviseltetik magukat, a következők révén támogatja e rendelet következetes alkalmazását:

a)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság számára az illetékes hatóságok következetes gyakorlatának kialakítása tekintetében a II., III., V. és VII. fejezet érvényesítése során;

az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése kapacitásépítés és információcsere révén, különösen a II., a III. és az V. fejezet szerinti jogok és kötelezettségek határokon átnyúló ügyekben történő érvényesítéséről folytatott hatékony információcsere módszereinek a kidolgozása révén, ideértve a szankciók megállapításával kapcsolatos koordinációt is;

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság számára a következők tekintetében:

i.	kérje-e a 33. cikk (4) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében és a 36. cikk (5) bekezdésében említett harmonizált_szabványok kidolgozását;

ii.	a 33. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (5) és (8) bekezdésében és a 36. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kidolgozása;

iii.	a 29. cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása; és

iv.	a közös európai adatterek működéséhez szükséges, a 33. cikk (11) bekezdésében említett egységes szabványokra és gyakorlatokra vonatkozó interoperabilitási kereteket megállapító iránymutatások elfogadása.

X. FEJEZET

A 96/9/EK IRÁNYELV SZERINTI SUI GENERIS JOG

50. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2025. szeptember 12-től alkalmazandó.

A 3. cikk (1) bekezdéséből eredő kötelezettség a 2026. szeptember 12. után forgalomba hozott összekapcsolt_termékekre és az azokhoz kapcsolódó_szolgáltatásokra alkalmazandó.

A III. fejezet olyan uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott olyan nemzeti jogszabály szerinti, adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban alkalmazandó, amely 2025. szeptember 12. követően lép hatályba.

A IV. fejezet a 2025. szeptember 12. után kötött szerződésekre alkalmazandó.

A IV. fejezet 2027. szeptember 12-től a 2025. szeptember 12-én vagy azt megelőzően kötött szerződésekre alkalmazandó, feltéve hogy azok:

a)	határozatlan időre szólnak; vagy

b)	legalább 10 évvel 2024. január 11-t követően járnak le.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) HL C 402., 2022.10.19., 5. o.

(2) HL C 365., 2022.9.23., 18. o.

(3) HL C 375., 2022.9.30., 112. o.

(4) Az Európai Parlament 2023. november 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. november 27-i határozata.

(5) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és közép vállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(9) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1544 irányelve (2023. július 12.) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról (HL L 191., 2023.7.28., 181. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról ( adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba_hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(38) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU