Data Act 2023/2854 HU

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg, többek között a következőkre vonatkozóan:

a)	termék adatoknak és kapcsolódószolgáltatás- adatoknak az összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználója számára történő rendelkezésre bocsátása;

b)	adatoknak az adatbirtokosok által az adatátvevők számára történő rendelkezésre bocsátása;

c)	adatoknak az adatbirtokosok által közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek számára történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez;

d)	az adatkezelési_szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése;

e)	harmadik felek nem személyes adatokhoz való jogellenes hozzáférése elleni biztosítékok bevezetése; és

f)	az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására és felhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozása.

(2) E rendelet hatálya a személyes és a nem személyes adatokra terjed ki, ideértve a következő adattípusokat is, a következő összefüggésekben:

a)	a II. fejezet az összekapcsolt_termékek és kapcsolódó_szolgáltatások teljesítményére, használatára és környezetére vonatkozó adatokra – a tartalom kivételével – alkalmazandó;

b)	a III. fejezet a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek hatálya alá tartozó magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

c)	a IV. fejezet a vállalkozások közötti szerződések alapján hozzáférhető és felhasznált magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

d)	az V. fejezet a magánszektorbeli adatokra alkalmazandó, különös tekintettel a nem személyes adatokra;

e)	a VI. fejezet az adatkezelési szolgáltatók által kezelt minden adatra és szolgáltatásra alkalmazandó;

f)	a VII. fejezet az adatkezelési szolgáltatóknak az Unióban birtokában lévő nem személyes adatokra alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	az Unióban forgalomba hozott összekapcsolt_termékek gyártói és a kapcsolódó_szolgáltatások nyújtói, az említett gyártók és szolgáltatók letelepedési helyétől függetlenül;

b)	az a) pontban említett összekapcsolt_termékek vagy kapcsolódó_szolgáltatások unióbeli felhasználói;

c)	letelepedési helyüktől függetlenül azon adatbirtokosok, amelyek unióbeli adatátvevők számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

d)	azon unióbeli adatátvevők, amelyek számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek, amelyek adatbirtokosoktól adatok rendelkezésre bocsátását kérik, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez, valamint azon adatbirtokosok, amelyek az említett adatokat ilyen kérésre reagálva biztosítják;

f)	unióbeli igénybevevőknek adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letelepedési helyüktől függetlenül;

g)	adatterek résztvevői és az intelligens_szerződéseket alkalmazó alkalmazások értékesítői, valamint azon személyek, akiknek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy intelligens_szerződéseket kötnek mások számára egy megállapodás végrehajtásával összefüggésben.

(4) Ahol e rendelet összekapcsolt_termékekre vagy kapcsolódó_szolgáltatásokra utal, az ilyen hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják a virtuális_asszisztenseket is, amennyiben azok interakciót folytatnak egy összekapcsolt_termékkel vagy kapcsolódó_szolgáltatással.

(5) E rendelet nem érinti a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére, a közlések titkosságára és a végberendezések integritására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek az abban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben kezelt személyes adatokra alkalmazandók, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet, ideértve a felügyeleti hatóságok hatásköreit és illetékességét, valamint az érintettek jogait. Amennyiben a felhasználók érintettnek minősülnek, az e rendelet II. fejezetében meghatározott jogok kiegészítik az érintettek (EU) 2016/679 rendelet 15., illetve 20. cikke szerinti hozzáférési jogait, illetve az adathordozhatósághoz való jogokat. Abban az esetben, ha konfliktus áll fenn e rendelet és a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó uniós joggal vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó a magán- és közjogi szervezetek közötti adatcserére vonatkozó önkéntes megállapodásokra, különösen az adatmegosztásra irányuló önkéntes megállapodásokra, vagy nem élvez elsőbbséget azokkal szemben.

Ez a rendelet nem érinti a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, vagy vám- és adózási célokból történő adatmegosztásról, -hozzáférésről és -felhasználásról rendelkező uniós vagy nemzeti jogi aktusokat, különösen az (EU) 2021/784, az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2023/1543 rendeletet, valamint az (EU) 2023/1544 irányelvet, vagy az e területen folytatott nemzetközi együttműködést. Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/847 rendelet és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatgyűjtésre vagy -megosztásra, adathozzáférésre vagy -felhasználásra. Ez a rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmiképpen sem érinti a tagállamok közbiztonságra, védelemre vagy nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos fel adatok ellátásával, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatásköreit, ideértve az állam területi integritásának biztosítását, valamint a közrend fenntartását. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok vám- és adóigazgatásra, valamint a polgárok egészségére és biztonságára vonatkozó hatásköreit.

(7) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1807 rendelet önszabályozáson alapuló megközelítését a felhőváltásra vonatkozó, általánosan alkalmazandó kötelezettségek bevezetésével.

(8) Ez a rendelet nem sérti a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló uniós és nemzeti jogi aktusokat, különösen a 2001/29/EK, a 2004/48/EK és az (EU) 2019/790 irányelvet.

(9) Ez a rendelet kiegészíti és nem sérti az uniós jogot – különösen a 93/13/EGK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvet –, amelynek célja a fogyasztók érdekeinek előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, valamint a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme.

(10) Ez a rendelet nem zárja ki az olyan önkéntes, jogszerű adatmegosztási szerződések megkötését, ideértve a viszonossági alapon megkötött szerződéseket is, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

14.

15.

16.

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

37.

38.

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

8. cikk

Feltételek, amelyek mellett az adatbirtokosok adatokat bocsátanak az adatátvevők rendelkezésére

(1) Amennyiben a vállalkozások közötti kapcsolatok keretében az adatbirtokos az 5. cikk vagy más alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat valamely adatátvevő rendelkezésére bocsátani, az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekről meg kell állapodnia az adatátvevővel, továbbá ezt méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett és átlátható módon, e fejezettel és a IV. fejezettel összhangban kell megtennie.

(2) Az adathozzáférésre és -felhasználásra, vagy az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű, ha a 13. cikk értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, vagy ha – a felhasználó kárára – kizárja a II. fejezet szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól, vagy megváltoztatja azok hatását.

(3) Az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátásakor az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban nem tehet különbséget az adatátvevők összehasonlítható kategóriái – köztük az adatbirtokos partner vállalkozásai vagy kapcsolt vállalkozásai – között. Ha az adatátvevő úgy ítéli meg, hogy azok a feltételek, amelyek mellett az adatokat rendelkezésére bocsátották diszkriminatívak, az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátani – annak indokolással ellátott kérelmére – azon információkat, amelyek bizonyítják, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

(4) Az adatbirtokos – kizárólagos alapon sem – bocsáthat adatokat az adatátvevő rendelkezésére, kivéve, ha azt a felhasználó a II. fejezet alapján kéri.

(5) Az adatbirtokosok és az adatátvevők nem kötelezhetők arra, hogy az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek, vagy az e rendelet vagy egyéb alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkon túl, bármely információt szolgáltassanak.

(6) Ha az uniós jog – többek között e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése és 5. cikkének (9) bekezdése – vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, azon kötelezettség, hogy adatokat kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, nem kötelez az üzleti titkok felfedésére.

9. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátásáért járó kompenzáció

(1) Az adatbirtokos és az adatátvevő által megállapodott, az adatok vállalkozások közötti kapcsolatok keretében történő rendelkezésre bocsátásáért járó bármely kompenzációnak megkülönböztetésmentesnek és észszerűnek kell lennie, és árrést is magában foglalhat.

(2) Bármely kompenzációról történő megállapodás során az adatbirtokosnak és az adatátvevőnek figyelembe kell vennie különösen a következőket:

a)	az adatok rendelkezésre bocsátása során felmerülő költségek, ideértve különösen az adatok formázásához, az elektronikus úton történő terjesztéshez, valamint a tároláshoz szükséges költségeket;

b)	az adatok gyűjtésébe és előállításába történő beruházások, adott esetben annak figyelembevételével, hogy más felek hozzájárultak-e a szóban forgó adatok megszerzéséhez, generálásához vagy gyűjtéséhez.

(3) Az (1) bekezdésben említett kompenzáció függhet az adatok mennyiségétől, formátumától és jellegétől is.

(4) Amennyiben az adatátvevő kkv vagy nonprofit kutatószervezet, és amennyiben az ilyen adatátvevő nem rendelkezik olyan partner vállalkozásokkal vagy kapcsolt vállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek kkv-nak, semmilyen megállapodott kompenzáció nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett költségeket.

(5) A Bizottság – a 42. cikkben említett Európai Adatinnovációs Testület (a továbbiakban: EDIB) véleményének figyelembevételével – iránymutatásokat fogad el az észszerű kompenzáció kiszámítására vonatkozóan.

(6) E cikk nem akadályozhatja meg, hogy egyéb uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok kizárják az adatok rendelkezésre bocsátásáért a kompenzációt, vagy alacsonyabb kompenzációt írjanak elő.

(7) Az adatbirtokosnak az adatátvevőt a kompenzáció kiszámításának alapját kellő részletességgel meghatározva kell tájékoztatnia annak érdekében, hogy az adatátvevő fel tudja mérni, hogy teljesülnek-e az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények.

10. cikk

Vitarendezés

(1) A felhasználók, az adatbirtokosok és az adatátvevők hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék a 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése szerinti vitákat, valamint az adatoknak az e fejezetnek és a IV. fejezetnek megfelelő rendelkezésre bocsátására vonatkozó méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és átlátható móddal kapcsolatos vitákat.

(2) A vitarendezési testületeknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a díjakról vagy a díjak meghatározásához használt mechanizmusokról, mielőtt az említett felek döntést kérnek.

(3) A 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése alapján vitarendezési testület elé utalt vitákat illetően, amennyiben a vitarendezési testület a vitát a felhasználó vagy az adatátvevő javára dönti el, a vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat az adatbirtokosnak kell viselnie, továbbá meg kell térítenie az említett felhasználónak vagy az említett adatátvevőnek minden más olyan észszerű költséget, amely annál a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült. Ha a vitarendezési testület az adatbirtokos javára dönti el a vitát, a felhasználó vagy az adatátvevő nem kötelezhető semmilyen olyan díj vagy egyéb költség megtérítésére, amelyet az adatbirtokos a vitarendezéssel kapcsolatban fizetett vagy amelyet annak fizetnie kell, kivéve, ha a vitarendezési testület megállapítja, hogy a felhasználó vagy az adatátvevő nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

(4) Az ügyfelek és az adatkezelési szolgáltatók hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék az ügyfelek jogainak és az adatkezelési szolgáltatók kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatos vitákat, a 23–31. cikkel összhangban.

(5) A vitarendezési testület székhelye szerinti tagállam e testület kérelme nyomán tanúsítja e testületet, amennyiben a testület bizonyította, hogy megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)	pártatlan és független, és a határozatait világos, megkülönböztetésmentes és tisztességes eljárási szabályokkal összhangban köteles meghozni;

rendelkezik a szükséges szakértelemmel, különösen a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kapcsolatban – ideértve a kompenzációt is – és az adatok átlátható módon történő rendelkezésre bocsátása tekintetében, ami lehetővé teszi a testület számára, hogy hatékonyan állapítsa meg az említett feltételeket;

c)	elektronikus kommunikációs technológián keresztül könnyen hozzáférhető;

d)	határozatait képes gyorsan, hatékonyan és költséghatékonyan meghozni, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban tanúsított vitarendezési testületekről. A Bizottság az említett testületek jegyzékét egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7) A vitarendezési testületnek el kell utasítania az olyan vitarendezési kérelem elbírálását, amelyet már egy másik vitarendezési testület vagy valamely tagállam bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma elé terjesztettek.

(8) A vitarendezési testületnek észszerű határidőn belül lehetőséget kell adnia a feleknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az e felek által az említett testület elé terjesztett ügyekről. Ebben az összefüggésben a vitarendezési testületnek a vitában részes minden egyes fél rendelkezésére kell bocsátania a vitájában érintett másik fél beadványait és a szakértők által tett bármely nyilatkozatot. A feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az említett beadványokra és szakértői nyilatkozatokra észrevételt tegyenek.

(9) A vitarendezési testületnek az (1) és (4) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell hoznia határozatát a hozzá utalt ügyben. Az említett határozatot írásban vagy tartós adathordozón kell rögzíteni, és indokolással kell alátámasztani.

(10) A vitarendezési testületeknek éves tevékenységi jelentéseket kell összeállítaniuk és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük. Az ilyen éves jelentéseknek különösen a következő általános információkat kell tartalmazniuk:

a)	a viták kimenetelének összesítése;

b)	a viták rendezéséhez igénybe vett átlagos időtartam;

c)	a viták leggyakoribb okai.

(11) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a vitarendezési testület dönthet úgy, hogy a (10) bekezdésben említett jelentésbe ajánlásokat foglal arra vonatkozóan, hogyan lehet a problémákat elkerülni vagy megoldani.

(12) A vitarendezési testület határozata csak akkor kötelező erejű a felekre nézve, ha a felek a vitarendezési eljárás megkezdése előtt kifejezetten hozzájárultak annak kötelező erejű jellegéhez.

(13) Ez a cikk nem érinti a felek azon jogát, hogy valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához forduljanak hatékony jogorvoslatért.

11. cikk

A jogosulatlan adatfelhasználásra vagy -közlésre vonatkozó technikai védelmi intézkedések

(1) Az adatbirtokos megfelelő technikai védelmi intézkedéseket – köztük intelligens_szerződéseket és titkosítást – alkalmazhat, hogy megakadályozza az adatokhoz – így többek között a meta adatokhoz – való jogosulatlan hozzáférést, és biztosítsa a 4., 5., 6., 8. és 9. cikknek, valamint az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek való megfelelést. Az ilyen technikai védelmi intézkedések nem tehetnek különbséget az adatátvevők között, vagy nem akadályozhatják meg, hogy a felhasználó éljen azon jogával, hogy az adatokról másolatot kapjon, az adatokat visszanyerje, felhasználja vagy azokhoz hozzáférjen, hogy az 5. cikk alapján harmadik feleknek adatokat szolgáltasson, vagy hogy valamely harmadik fél éljen az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti bármely jogával. Az adatbirtokossal való megállapodás hiányában a felhasználók, harmadik felek és adatátvevők nem módosíthatják, vagy nem szüntethetik meg az ilyen technikai védelmi intézkedéseket.

(2) A (3) bekezdésben említett körülmények fennállása esetén a harmadik fél vagy az adatátvevő indokolatlan késedelem nélkül köteles eleget tenni az adatbirtokos, és adott esetben – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó következőkre irányuló kéréseinek:

a)	az adatbirtokos által rendelkezésre bocsátott adatok és azok másolatainak törlése;

a termékek, a származtatott adatok vagy az ilyen adatok révén szerzett ismeretek alapján előállított szolgáltatások előállításának, felkínálásának vagy forgalomba_hozatalának vagy használatának megszüntetése, vagy jogsértő termékek említett célokból történő behozatalának, kivitelének vagy tárolásának megszüntetése, és a jogsértő termékek megsemmisítése, amennyiben komoly kockázata áll fenn annak, hogy az említett adatok jogellenes használata jelentős kárt fog okozni az adatbirtokosnak, az üzleti_titok jogosultjának vagy a felhasználónak, vagy amennyiben az ilyen intézkedés az adatbirtokos, az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó érdekeinek fényében nem volna aránytalan;

c)	a felhasználó tájékoztatása az adatok jogosulatlan felhasználásáról vagy közléséről és az adatok jogosulatlan felhasználásának vagy közlésének megszüntetése érdekében hozott intézkedésekről;

d)	az ilyen jogellenes hozzáféréssel érintett vagy jogellenesen felhasznált adatokkal való visszaélést vagy az ilyen adatok közzétételét elszenvedő fél kártérítése.

(3) A (2) bekezdés alkalmazandó amennyiben valamely harmadik fél vagy adatátvevő:

a)	adatszerzés céljából hamis információkat szolgáltatott valamely adatbirtokosnak, megtévesztő vagy kényszerítő eszközöket alkalmazott, vagy visszaélt az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival;

b)	a rendelkezésére bocsátott adatokat jogosulatlan célokra használta fel, ideértve egy, a 6. cikk (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett versengő összekapcsolt_termék kifejlesztését;

c)	egy másik féllel jogellenes módon közölt adatokat;

d)	nem tartotta fenn az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelő megállapodás szerinti technikai és szervezési intézkedéseket; vagy

e)	az adatbirtokossal való megállapodás nélkül módosította vagy eltávolította az adatbirtokos által az e cikk (1) bekezdése alapján alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket.

(4) A (2) bekezdés alkalmazandó akkor is, amennyiben a felhasználó módosítja vagy eltávolítja az adatbirtokos által alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket, vagy nem tartja fenn az adatbirtokossal vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti titkok jogosultjával egyetértésben, a felhasználó által az üzleti titkok megőrzése érdekében hozott technikai és szervezési intézkedéseket, valamint bármely más olyan fél tekintetében, amely a felhasználótól e rendeletet megsértése útján kapja meg az adatokat.

(5) Amennyiben az adatátvevő megsérti a 6. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontját, a felhasználókat az e cikk (2) bekezdése szerinti adatbirtokosi jogokkal azonos jogok illetik meg.

12. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátására az uniós jog szerint kötelezett adatbirtokosok kötelezettségeinek hatóköre

(1) Ez a fejezet akkor alkalmazandó, amennyiben – vállalkozások közötti kapcsolatok keretében – az adatbirtokos az 5. cikk vagy az alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat bocsátani valamely adatátvevő rendelkezésére.

(2) Valamely adatmegosztási megállapodásban foglalt olyan szerződési feltétel, amely – az egyik fél vagy adott esetben a felhasználó kárára – kizárja e fejezet alkalmazását, eltér attól, vagy megváltoztatja annak hatását, nem kötelező erejű az adott félre nézve.

IV. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI, AZ ADATHOZZÁFÉRÉSSEL ÉS -FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

33. cikk

Az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint a közös európai adatterek interoperabilitására vonatkozó alapvető követelmények

(1) Az olyan adatterekben résztvevőknek, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek, meg kell felelniük a következő alapvető követelményeknek, hogy megkönnyítsék az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint az olyan közös európai adatterek interoperabilitását, amelyek közös szabványokra és gyakorlatokra vonatkozó cél- vagy ágazatspecifikus vagy ágazatközi, interoperábilis kereteket képeznek adatok megosztásához vagy közös kezeléséhez, többek között új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, tudományos kutatás vagy civil társadalmi kezdeményezések céljából:

az adatállomány tartalmát, a felhasználási korlátozásokat, az engedélyeket, az adatgyűjtési módszertant, az adatok minőségét és bizonytalanságát kellően, adott esetben géppel olvasható formátumban ismertetni kell ahhoz, hogy az adatátvevő megtalálhassa az adatokat, hozzáférhessen azokhoz, és felhasználhassa azokat;

b)	az adatstruktúrákat, adatformátumokat, szókészleteket, osztályozási rendszereket, taxonómiákat és kódlistákat, amennyiben rendelkezésre állnak, nyilvánosan elérhető és következetes módon kell ismertetni;

az adathozzáférés technikai eszközeit – például az alkalmazásprogramozási interfészeket –, valamint ezen eszközök használati feltételeit és szolgáltatásminőségét megfelelően be kell mutatni, hogy az adathozzáférés és a felek közötti adattovábbítás automatikus lehessen, akár folyamatosan, csoportos letöltés formájában vagy valós idejű, géppel olvasható formátumban, amennyiben ez technikailag megvalósítható, és nem akadályozza az összekapcsolt_termék megfelelő működését;

d)	adott esetben az adatmegosztási megállapodások végrehajtásának automatizálására szolgáló eszközök – így például az intelligens_szerződések – interoperabilitását lehetővé tevő módszereket kell biztosítani.

A követelmények lehetnek általános jellegűek, vagy érinthetnek konkrét ágazatokat, teljes mértékben figyelembe véve ugyanakkor az egyéb uniós vagy nemzeti jogból fakadó követelményekkel való kölcsönhatásokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 45. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények pontosítása révén történő kiegészítése érdekében, azon követelményekkel kapcsolatban, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha kötelező erejű uniós jogi aktusokban pontosítják azokat, továbbá a technológiai és piaci fejlemények megfelelő tükrözése érdekében.

A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie az Európai Adatinnovációs Testület véleményét a 42. cikk c) pontjának iii) alpontjával összhangban.

(3) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek azon harmonizált_szabványoknak vagy azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen harmonizált_szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(4) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke alapján felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös_előírásokat fogadhat el az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan, amennyiben teljesültek a következő feltételek:

a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket kielégítő harmonizált_szabványt, és:

i.	a felkérést nem fogadták el;

ii.	a felkéréssel foglalkozó harmonizált_szabványokat nem fogadták el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.	a harmonizált_szabványok nem felelnek meg a felkérésnek; és

b)	nem tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az e cikk (1) bekezdésében megállapított releváns alapvető követelményekre vonatkozó harmonizált_szabványokra való hivatkozást, és észszerű időn belül nem is várható ilyen hivatkozás közzététele.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek.

(7) Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Adatinnovációs Testület tanácsát, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(8) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok által megállapított közös_előírásoknak vagy azok részeinek, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen közös_előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(9) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált_szabványt fogad el, és javasolják a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli a harmonizált_szabványt. Amikor egy harmonizált_szabvány hivatkozását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (5) bekezdésében említett azon végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazon alapvető követelményekre vonatkoznak, amelyekre az említett harmonizált_szabvány is vonatkozik.

(10) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) bekezdésben meghatározott alapvető követelményeket, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(11) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el – az (EU) 2022/868 rendelet 30. cikkének h) pontjával összhangban figyelembe véve az Európai Adatinnovációs Testület javaslatát –, amelyekben meghatározza a közös európai adatterek működésére vonatkozó közös szabványok és gyakorlatok interoperabilitási kereteit.

37. cikk

Illetékes hatóságok és adatkoordinátorok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért és érvényesítéséért (a továbbiakban: illetékes hatóságok). A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új hatóságot, vagy támaszkodhatnak a meglévő hatóságokra.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, közülük kijelöl egy adatkoordinátort az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek a rendelet alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben történő támogatása érdekében. Az illetékes hatóságoknak az (5) bekezdés alapján rájuk ruházott fel adatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során együtt kell működniük egymással.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságok felelősek e rendelet alkalmazásának a személyes adatok védelme tekintetében történő nyomon követéséért. Az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

Az európai adatvédelmi biztos felelős e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek tekintetében. Adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A felügyelő hatóságok e bekezdésben említett fel adatait, illetve hatásköreit a személyes adatok kezelésére tekintettel kell elvégezni, illetve gyakorolni.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül:

a)	az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó sajátos ágazati adathozzáférési és -felhasználási kérdések tekintetében tiszteletben kell tartani az ágazati hatóságok hatáskörét;

b)	a 23–31. cikk, valamint a 34. és a 35. cikk alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságnak tapasztalattal kell rendelkeznie az adatszolgáltatások és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok fel adatait és hatásköreit egyértelműen meghatározzák, és azok magukban foglalják a következőket:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználók és szervezetek körében az adatműveltség, valamint az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

az e rendelet állítólagos megsértése nyomán benyújtott panaszok kezelése, beleértve az üzleti titkokkal kapcsolatos panaszokat is, a panaszok tárgyának szükséges mértékű kivizsgálása, továbbá a panaszosok észszerű határidőn belül történő rendszeres tájékoztatása – adott esetben a nemzeti joggal összhangban – a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik illetékes hatósággal való koordináció válik szükségessé;

c)	vizsgálatok lefolytatása az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyekben, többek között egy másik illetékes hatóságtól vagy más hatóságtól kapott információ alapján;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciók kiszabása, beleértve a kényszerítő bírságokat és a visszamenőleges hatályú szankciókat is, vagy pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárás kezdeményezése;

e)	az adatok rendelkezésre bocsátása és felhasználása szempontjából releváns technológiai és kereskedelmi fejlemények nyomon követése;

együttműködés más tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben a Bizottsággal vagy az Európai Adatinnovációs Testülettel e rendelet következetes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében, ideértve valamennyi releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is, többek között e cikk (10) bekezdése vonatkozásában.

együttműködés az egyéb uniós vagy nemzeti jogi aktusok végrehajtásáért felelős releváns illetékes hatóságokkal, többek között az adatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén illetékes hatóságokkal, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatósággal vagy az ágazati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet az egyéb uniós és nemzeti joggal összhangban érvényesítsék.

h)	együttműködés a releváns illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a 23–31. cikket, valamint a 34. és a 35. cikket az adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó egyéb uniós joggal és önszabályozással összhangban érvényesítsék.

i)	annak biztosítása, hogy a szolgáltatóváltási díjakat a 29. cikkel összhangban visszavonják;

j)	az V. fejezet alapján benyújtott adatigénylések vizsgálata.

Amennyiben kijelöltek adatkoordinátort, annak elő kell segítenie az első albekezdés f), g) és h) pontjában említett együttműködést, és – azok kérésére – segítséget kell nyújtania az illetékes hatóságok számára;

(6) Az adatkoordinátor, amennyiben kijelöltek ilyen illetékes hatóságot:

a)	egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

biztosítja a közszférabeli_szervezetek által az V. fejezet szerinti rendkívüli igények fennállása esetén benyújtott, az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek online nyilvános elérhetőségét, továbbá előmozdítja a közszférabeli_szervezetek és az adatbirtokosok közötti önkéntes adatmegosztási megállapodásokat;

c)	évente tájékoztatja a Bizottságot a 4. cikk (2) és (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett elutasításokról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, azok fel adatairól és hatásköreiről, valamint adott esetben az adatkoordinátor nevéről. A Bizottság nyilvános regisztert vezet az említett hatóságokról.

(8) Fel adataik, illetve hatásköreik e rendelettel összhangban történő ellátása, illetve gyakorlása során az illetékes hatóságoknak pártatlanul és mindenféle – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesen kell eljárniuk, és egyedi esetek tekintetében semmilyen más hatóságtól vagy magánféltől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő emberi és technikai erőforrással, valamint releváns szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban eredményesen lássák el fel adataikat.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a szervezet letelepedése szerinti tagállam illetékessége alá tartoznak. Amennyiben a szervezet egynél több tagállamban telepedett le, úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a szervezet székhelye található, azaz, ahol a szervezet központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahonnan fő pénzügyi fel adatait ellátja, és operatív ellenőrzést gyakorol.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden olyan szervezetnek, amely összekapcsolt_termékeket tesz elérhetővé vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínál az Unióban, és amely nem az Unióban telepedett le, jogi képviselőt kell kijelölnie a tagállamok egyikében.

(12) Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezeteknek jogi képviselőt kell megbízniuk, hogy az illetékes hatóságok minden, az adott szervezetet érintő kérdésben – a szervezet mellett vagy helyett – a jogi képviselővel vegyék fel a kapcsolatot. Az említett jogi képviselőnek együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal, és kérésre átfogóan be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért tett intézkedéseket és hozott rendelkezéseket.

(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezetet úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a jogi képviselője található. Az, hogy egy ilyen szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az ilyen szervezet felelősségét és a vele szemben indítható jogi eljárásokat. Mindaddig, amíg egy szervezet e cikkel összhangban nem jelöl ki jogi képviselőt, a szervezet e rendelet alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása céljából adott esetben valamennyi tagállam illetékes eljárni. Bármely illetékes hatóság gyakorolhatja hatáskörét, többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával, feltéve, hogy a szervezet ellen egy másik illetékes hatóság nem folytat e rendelet alapján ugyanazon tények tekintetében végrehajtási eljárást.

(14) Az illetékes hatóságoknak hatáskörük van bekérni az illetékes tagállambeli felhasználóktól, adatbirtokosoktól vagy adatátvevőktől, vagy azok jogi képviselőitől minden olyan információt, amely az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az információk iránti bármely kérelemnek arányosnak kell lennie az alapul fekvő fel adat teljesítésével, és azokat indokolással kell ellátni.

(15) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságától segítség nyújtását vagy végrehajtási intézkedések elvégzését kéri, indokolással ellátott megkeresést kell benyújtania. Az illetékes hatóságnak az ilyen megkeresés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül választ kell adnia, részletezve a már megtett vagy megtenni szándékozott intézkedéseket.

(16) Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti_titoktartás elvét, és védeniük kell a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Egy segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben kicserélt és e cikk alapján biztosított bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban azt kérték.

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU