Data Act 2023/2854 HU

a)	termék adatoknak és kapcsolódószolgáltatás- adatoknak az összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználója számára történő rendelkezésre bocsátása;

b)	adatoknak az adatbirtokosok által az adatátvevők számára történő rendelkezésre bocsátása;

c)	adatoknak az adatbirtokosok által közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek számára történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez;

d)	az adatkezelési_szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése;

e)	harmadik felek nem személyes adatokhoz való jogellenes hozzáférése elleni biztosítékok bevezetése; és

f)	az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására és felhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozása.

(2) E rendelet hatálya a személyes és a nem személyes adatokra terjed ki, ideértve a következő adattípusokat is, a következő összefüggésekben:

a)	a II. fejezet az összekapcsolt_termékek és kapcsolódó_szolgáltatások teljesítményére, használatára és környezetére vonatkozó adatokra – a tartalom kivételével – alkalmazandó;

b)	a III. fejezet a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek hatálya alá tartozó magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

c)	a IV. fejezet a vállalkozások közötti szerződések alapján hozzáférhető és felhasznált magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

d)	az V. fejezet a magánszektorbeli adatokra alkalmazandó, különös tekintettel a nem személyes adatokra;

e)	a VI. fejezet az adatkezelési szolgáltatók által kezelt minden adatra és szolgáltatásra alkalmazandó;

f)	a VII. fejezet az adatkezelési szolgáltatóknak az Unióban birtokában lévő nem személyes adatokra alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	az Unióban forgalomba hozott összekapcsolt_termékek gyártói és a kapcsolódó_szolgáltatások nyújtói, az említett gyártók és szolgáltatók letelepedési helyétől függetlenül;

b)	az a) pontban említett összekapcsolt_termékek vagy kapcsolódó_szolgáltatások unióbeli felhasználói;

c)	letelepedési helyüktől függetlenül azon adatbirtokosok, amelyek unióbeli adatátvevők számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

d)	azon unióbeli adatátvevők, amelyek számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek, amelyek adatbirtokosoktól adatok rendelkezésre bocsátását kérik, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez, valamint azon adatbirtokosok, amelyek az említett adatokat ilyen kérésre reagálva biztosítják;

f)	unióbeli igénybevevőknek adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letelepedési helyüktől függetlenül;

g)	adatterek résztvevői és az intelligens_szerződéseket alkalmazó alkalmazások értékesítői, valamint azon személyek, akiknek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy intelligens_szerződéseket kötnek mások számára egy megállapodás végrehajtásával összefüggésben.

(4) Ahol e rendelet összekapcsolt_termékekre vagy kapcsolódó_szolgáltatásokra utal, az ilyen hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják a virtuális_asszisztenseket is, amennyiben azok interakciót folytatnak egy összekapcsolt_termékkel vagy kapcsolódó_szolgáltatással.

(5) E rendelet nem érinti a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére, a közlések titkosságára és a végberendezések integritására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek az abban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben kezelt személyes adatokra alkalmazandók, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet, ideértve a felügyeleti hatóságok hatásköreit és illetékességét, valamint az érintettek jogait. Amennyiben a felhasználók érintettnek minősülnek, az e rendelet II. fejezetében meghatározott jogok kiegészítik az érintettek (EU) 2016/679 rendelet 15., illetve 20. cikke szerinti hozzáférési jogait, illetve az adathordozhatósághoz való jogokat. Abban az esetben, ha konfliktus áll fenn e rendelet és a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó uniós joggal vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó a magán- és közjogi szervezetek közötti adatcserére vonatkozó önkéntes megállapodásokra, különösen az adatmegosztásra irányuló önkéntes megállapodásokra, vagy nem élvez elsőbbséget azokkal szemben.

Ez a rendelet nem érinti a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, vagy vám- és adózási célokból történő adatmegosztásról, -hozzáférésről és -felhasználásról rendelkező uniós vagy nemzeti jogi aktusokat, különösen az (EU) 2021/784, az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2023/1543 rendeletet, valamint az (EU) 2023/1544 irányelvet, vagy az e területen folytatott nemzetközi együttműködést. Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/847 rendelet és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatgyűjtésre vagy -megosztásra, adathozzáférésre vagy -felhasználásra. Ez a rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmiképpen sem érinti a tagállamok közbiztonságra, védelemre vagy nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos fel adatok ellátásával, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatásköreit, ideértve az állam területi integritásának biztosítását, valamint a közrend fenntartását. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok vám- és adóigazgatásra, valamint a polgárok egészségére és biztonságára vonatkozó hatásköreit.

(7) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1807 rendelet önszabályozáson alapuló megközelítését a felhőváltásra vonatkozó, általánosan alkalmazandó kötelezettségek bevezetésével.

(8) Ez a rendelet nem sérti a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló uniós és nemzeti jogi aktusokat, különösen a 2001/29/EK, a 2004/48/EK és az (EU) 2019/790 irányelvet.

(9) Ez a rendelet kiegészíti és nem sérti az uniós jogot – különösen a 93/13/EGK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvet –, amelynek célja a fogyasztók érdekeinek előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, valamint a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme.

(10) Ez a rendelet nem zárja ki az olyan önkéntes, jogszerű adatmegosztási szerződések megkötését, ideértve a viszonossági alapon megkötött szerződéseket is, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

5. cikk

A felhasználó joga az adatok harmadik felekkel való megosztására

(1) A felhasználó vagy a felhasználó nevében eljáró fél kérelmére az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül – az adatbirtokos rendelkezésére állóval megegyező minőségben – könnyen elérhető adatokat, valamint az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat valamely harmadik fél rendelkezésére bocsátani könnyen, biztonságosan, a felhasználó számára díjmentesen, egy átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, továbbá – adott esetben és amennyiben ez technikailag kivitelezhető – folyamatosan és valós időben. Az adatokat az adatbirtokosnak a 8. és a 9. cikkel összhangban kell a harmadik fél rendelkezésére bocsátania.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó könnyen elérhető adatokra a még forgalomba nem hozott új összekapcsolt_termékek, anyagok vagy eljárások tesztelésével összefüggésben, kivéve, ha a harmadik fél általi felhasználásuk szerződésben megengedett.

(3) Az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősített vállalkozás nem minősülhet e cikk értelmében jogosult harmadik félnek, és ezért:

a)	semmilyen módon – többek között pénzbeli vagy bármely más kompenzáció nyújtásával – nem hívhat fel vagy nem ösztönözhet üzletileg felhasználót arra, hogy a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem alapján szerzett adatokat valamely szolgáltatásához rendelkezésre bocsássa;

b)	nem hívhat fel vagy nem ösztönözhet üzletileg arra felhasználót, hogy az az adatbirtokostól valamely szolgáltatásához adatoknak az e cikk (1) bekezdése alapján történő rendelkezésre bocsátását kérje;

c)	nem kaphat felhasználótól olyan adatokat, amelyeket a felhasználó a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem alapján szerzett be.

(4) Annak ellenőrzése céljából, hogy egy természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználónak vagy harmadik félnek minősül-e, a felhasználótól vagy a harmadik féltől nem követelhető meg, hogy a szükségest meghaladó információkat adjon meg. Az adatbirtokosok nem őrizhetnek meg semmilyen, a harmadik félnek a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, azt meghaladó információt, amely a harmadik fél hozzáférési kérelmének megfelelő teljesítéséhez, valamint az adatinfrastruktúra biztonságához és fenntartásához szükséges.

(5) A harmadik fél nem alkalmazhat kényszerítő eszközöket, és nem élhet vissza az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival az adatokhoz való hozzáférés megszerzése érdekében.

(6) Az adatbirtokos nem használhat fel könnyen elérhető adatokat arra, hogy olyan betekintést nyerjen a harmadik fél gazdasági helyzetére, eszközeire vagy termelési módszereire, vagy az általa történő bármely más módon való felhasználásra vonatkozóan, amely alááshatja a harmadik fél üzleti pozícióját azon piacokon, amelyeken a harmadik fél aktív, kivéve, ha a harmadik fél engedélyt adott az ilyen felhasználásra, és megvan a technikai lehetősége ahhoz, hogy az említett engedélyt bármikor könnyen visszavonja.

(7) Amennyiben a felhasználó nem az az érintett, akinek a személyes adatait kérik, a valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás igénybe vétele által generált személyes adatok csak akkor bocsáthatók az adatbirtokos által a harmadik fél rendelkezésére, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerint érvényes adatkezelési jogalap áll fenn, és – adott esetben – teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

(8) Az adatbirtokos és a harmadik fél közötti, adattovábbításra vonatkozó szabályokat rögzítő megállapodás hiánya nem gátolhatja, akadályozhatja meg vagy érintheti az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogainak – és különösen az említett rendelet 20. cikke szerinti adathordozhatósághoz való jognak – a gyakorlását.

(9) Az üzleti titkokat meg kell őrizni, és csak annyiban fedhetők fel harmadik feleknek, amennyiben az ilyen felfedés feltétlenül szükséges a felhasználó és a harmadik fél által megállapodott cél eléréséhez. Az adatbirtokosnak – vagy az üzleti_titok jogosultjának, amennyiben ez nem ugyanaz a személy – azonosítania kell az üzleti_titokként védett adatokat, a releváns meta adatokban is, és meg kell állapodnia a harmadik féllel a megosztott adatok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges valamennyi arányos technikai és szervezési intézkedésről, így például minta szerződési feltételekről, titoktartási megállapodásokról, szigorú hozzáférési protokollokról, technikai szabványokról és magatartási kódexek alkalmazásáról.

(10) Amennyiben nem jön létre megállapodás az e cikk (9) bekezdésében említett szükséges intézkedésekről, vagy ha a harmadik fél elmulasztja végrehajtani az e cikk (9) bekezdése szerint megállapodott intézkedéseket, vagy aláássa az üzleti titkok bizalmas jellegét, az adatbirtokos visszatarthatja vagy esettől függően felfüggesztheti az üzleti_titokként azonosított adatok megosztását. Az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a harmadik féllel. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és adott esetben azonosítania kell azon intézkedéseket, amelyekről nem jött létre megállapodás, vagy amelyeket nem hajtottak végre, és adott esetben azon üzleti titkokat, amelyek bizalmas jellegét aláásták.

(11) Rendkívüli körülmények között, amennyiben az üzleti_titok jogosultjának minősülő adatbirtokos bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél által e cikk (9) bekezdése alapján hozott technikai és szervezési intézkedések ellenére nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kárt szenved az üzleti titkok felfedése miatt, az adatbirtokos eseti alapon elutasíthatja a szóban forgó konkrét adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet. Az említett bizonyítást objektív elemek – különösen az üzleti titkok védelmének harmadik országokban való érvényesíthetősége, a kért adatok jellege és bizalmas jellegének szintje, valamint az összekapcsolt_termék egyedisége és újszerűsége – alapján megfelelően alá kell támasztani, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a harmadik féllel. Amennyiben az adatbirtokos e bekezdés alapján megtagadja az adatmegosztást, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(12) A harmadik fél azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, az adatbirtokosnak az adatmegosztás megtagadására vagy visszatartására vagy felfüggesztésére vonatkozó, a (10) és a (11) bekezdés alapján hozott döntését megtámadni kívánó harmadik fél:

a)	a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz, amelynek indokolatlan késedelem nélkül döntenie kell arról, hogy az adatmegosztást meg kell-e kezdeni, vagy folytatni kell-e, és ha igen, milyen feltételek mellett; vagy

b)	megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(13) Az (1) bekezdésben említett jog nem érintheti hátrányosan a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó uniós és nemzeti jog alapján az érintetteket megillető jogokat.

8. cikk

Feltételek, amelyek mellett az adatbirtokosok adatokat bocsátanak az adatátvevők rendelkezésére

(1) Amennyiben a vállalkozások közötti kapcsolatok keretében az adatbirtokos az 5. cikk vagy más alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat valamely adatátvevő rendelkezésére bocsátani, az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekről meg kell állapodnia az adatátvevővel, továbbá ezt méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett és átlátható módon, e fejezettel és a IV. fejezettel összhangban kell megtennie.

(2) Az adathozzáférésre és -felhasználásra, vagy az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű, ha a 13. cikk értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, vagy ha – a felhasználó kárára – kizárja a II. fejezet szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól, vagy megváltoztatja azok hatását.

(3) Az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátásakor az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban nem tehet különbséget az adatátvevők összehasonlítható kategóriái – köztük az adatbirtokos partner vállalkozásai vagy kapcsolt vállalkozásai – között. Ha az adatátvevő úgy ítéli meg, hogy azok a feltételek, amelyek mellett az adatokat rendelkezésére bocsátották diszkriminatívak, az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátani – annak indokolással ellátott kérelmére – azon információkat, amelyek bizonyítják, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

(4) Az adatbirtokos – kizárólagos alapon sem – bocsáthat adatokat az adatátvevő rendelkezésére, kivéve, ha azt a felhasználó a II. fejezet alapján kéri.

(5) Az adatbirtokosok és az adatátvevők nem kötelezhetők arra, hogy az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek, vagy az e rendelet vagy egyéb alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkon túl, bármely információt szolgáltassanak.

(6) Ha az uniós jog – többek között e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése és 5. cikkének (9) bekezdése – vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, azon kötelezettség, hogy adatokat kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, nem kötelez az üzleti titkok felfedésére.

9. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátásáért járó kompenzáció

(1) Az adatbirtokos és az adatátvevő által megállapodott, az adatok vállalkozások közötti kapcsolatok keretében történő rendelkezésre bocsátásáért járó bármely kompenzációnak megkülönböztetésmentesnek és észszerűnek kell lennie, és árrést is magában foglalhat.

(2) Bármely kompenzációról történő megállapodás során az adatbirtokosnak és az adatátvevőnek figyelembe kell vennie különösen a következőket:

a)	az adatok rendelkezésre bocsátása során felmerülő költségek, ideértve különösen az adatok formázásához, az elektronikus úton történő terjesztéshez, valamint a tároláshoz szükséges költségeket;

b)	az adatok gyűjtésébe és előállításába történő beruházások, adott esetben annak figyelembevételével, hogy más felek hozzájárultak-e a szóban forgó adatok megszerzéséhez, generálásához vagy gyűjtéséhez.

(3) Az (1) bekezdésben említett kompenzáció függhet az adatok mennyiségétől, formátumától és jellegétől is.

(4) Amennyiben az adatátvevő kkv vagy nonprofit kutatószervezet, és amennyiben az ilyen adatátvevő nem rendelkezik olyan partner vállalkozásokkal vagy kapcsolt vállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek kkv-nak, semmilyen megállapodott kompenzáció nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett költségeket.

(5) A Bizottság – a 42. cikkben említett Európai Adatinnovációs Testület (a továbbiakban: EDIB) véleményének figyelembevételével – iránymutatásokat fogad el az észszerű kompenzáció kiszámítására vonatkozóan.

(6) E cikk nem akadályozhatja meg, hogy egyéb uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok kizárják az adatok rendelkezésre bocsátásáért a kompenzációt, vagy alacsonyabb kompenzációt írjanak elő.

(7) Az adatbirtokosnak az adatátvevőt a kompenzáció kiszámításának alapját kellő részletességgel meghatározva kell tájékoztatnia annak érdekében, hogy az adatátvevő fel tudja mérni, hogy teljesülnek-e az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények.

10. cikk

Vitarendezés

(1) A felhasználók, az adatbirtokosok és az adatátvevők hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék a 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése szerinti vitákat, valamint az adatoknak az e fejezetnek és a IV. fejezetnek megfelelő rendelkezésre bocsátására vonatkozó méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és átlátható móddal kapcsolatos vitákat.

(2) A vitarendezési testületeknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a díjakról vagy a díjak meghatározásához használt mechanizmusokról, mielőtt az említett felek döntést kérnek.

(3) A 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése alapján vitarendezési testület elé utalt vitákat illetően, amennyiben a vitarendezési testület a vitát a felhasználó vagy az adatátvevő javára dönti el, a vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat az adatbirtokosnak kell viselnie, továbbá meg kell térítenie az említett felhasználónak vagy az említett adatátvevőnek minden más olyan észszerű költséget, amely annál a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült. Ha a vitarendezési testület az adatbirtokos javára dönti el a vitát, a felhasználó vagy az adatátvevő nem kötelezhető semmilyen olyan díj vagy egyéb költség megtérítésére, amelyet az adatbirtokos a vitarendezéssel kapcsolatban fizetett vagy amelyet annak fizetnie kell, kivéve, ha a vitarendezési testület megállapítja, hogy a felhasználó vagy az adatátvevő nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

(4) Az ügyfelek és az adatkezelési szolgáltatók hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék az ügyfelek jogainak és az adatkezelési szolgáltatók kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatos vitákat, a 23–31. cikkel összhangban.

(5) A vitarendezési testület székhelye szerinti tagállam e testület kérelme nyomán tanúsítja e testületet, amennyiben a testület bizonyította, hogy megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)	pártatlan és független, és a határozatait világos, megkülönböztetésmentes és tisztességes eljárási szabályokkal összhangban köteles meghozni;

rendelkezik a szükséges szakértelemmel, különösen a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kapcsolatban – ideértve a kompenzációt is – és az adatok átlátható módon történő rendelkezésre bocsátása tekintetében, ami lehetővé teszi a testület számára, hogy hatékonyan állapítsa meg az említett feltételeket;

c)	elektronikus kommunikációs technológián keresztül könnyen hozzáférhető;

d)	határozatait képes gyorsan, hatékonyan és költséghatékonyan meghozni, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban tanúsított vitarendezési testületekről. A Bizottság az említett testületek jegyzékét egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7) A vitarendezési testületnek el kell utasítania az olyan vitarendezési kérelem elbírálását, amelyet már egy másik vitarendezési testület vagy valamely tagállam bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma elé terjesztettek.

(8) A vitarendezési testületnek észszerű határidőn belül lehetőséget kell adnia a feleknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az e felek által az említett testület elé terjesztett ügyekről. Ebben az összefüggésben a vitarendezési testületnek a vitában részes minden egyes fél rendelkezésére kell bocsátania a vitájában érintett másik fél beadványait és a szakértők által tett bármely nyilatkozatot. A feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az említett beadványokra és szakértői nyilatkozatokra észrevételt tegyenek.

(9) A vitarendezési testületnek az (1) és (4) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell hoznia határozatát a hozzá utalt ügyben. Az említett határozatot írásban vagy tartós adathordozón kell rögzíteni, és indokolással kell alátámasztani.

(10) A vitarendezési testületeknek éves tevékenységi jelentéseket kell összeállítaniuk és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük. Az ilyen éves jelentéseknek különösen a következő általános információkat kell tartalmazniuk:

a)	a viták kimenetelének összesítése;

b)	a viták rendezéséhez igénybe vett átlagos időtartam;

c)	a viták leggyakoribb okai.

(11) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a vitarendezési testület dönthet úgy, hogy a (10) bekezdésben említett jelentésbe ajánlásokat foglal arra vonatkozóan, hogyan lehet a problémákat elkerülni vagy megoldani.

(12) A vitarendezési testület határozata csak akkor kötelező erejű a felekre nézve, ha a felek a vitarendezési eljárás megkezdése előtt kifejezetten hozzájárultak annak kötelező erejű jellegéhez.

(13) Ez a cikk nem érinti a felek azon jogát, hogy valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához forduljanak hatékony jogorvoslatért.

11. cikk

A jogosulatlan adatfelhasználásra vagy -közlésre vonatkozó technikai védelmi intézkedések

(1) Az adatbirtokos megfelelő technikai védelmi intézkedéseket – köztük intelligens_szerződéseket és titkosítást – alkalmazhat, hogy megakadályozza az adatokhoz – így többek között a meta adatokhoz – való jogosulatlan hozzáférést, és biztosítsa a 4., 5., 6., 8. és 9. cikknek, valamint az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek való megfelelést. Az ilyen technikai védelmi intézkedések nem tehetnek különbséget az adatátvevők között, vagy nem akadályozhatják meg, hogy a felhasználó éljen azon jogával, hogy az adatokról másolatot kapjon, az adatokat visszanyerje, felhasználja vagy azokhoz hozzáférjen, hogy az 5. cikk alapján harmadik feleknek adatokat szolgáltasson, vagy hogy valamely harmadik fél éljen az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti bármely jogával. Az adatbirtokossal való megállapodás hiányában a felhasználók, harmadik felek és adatátvevők nem módosíthatják, vagy nem szüntethetik meg az ilyen technikai védelmi intézkedéseket.

(2) A (3) bekezdésben említett körülmények fennállása esetén a harmadik fél vagy az adatátvevő indokolatlan késedelem nélkül köteles eleget tenni az adatbirtokos, és adott esetben – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó következőkre irányuló kéréseinek:

a)	az adatbirtokos által rendelkezésre bocsátott adatok és azok másolatainak törlése;

a termékek, a származtatott adatok vagy az ilyen adatok révén szerzett ismeretek alapján előállított szolgáltatások előállításának, felkínálásának vagy forgalomba_hozatalának vagy használatának megszüntetése, vagy jogsértő termékek említett célokból történő behozatalának, kivitelének vagy tárolásának megszüntetése, és a jogsértő termékek megsemmisítése, amennyiben komoly kockázata áll fenn annak, hogy az említett adatok jogellenes használata jelentős kárt fog okozni az adatbirtokosnak, az üzleti_titok jogosultjának vagy a felhasználónak, vagy amennyiben az ilyen intézkedés az adatbirtokos, az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó érdekeinek fényében nem volna aránytalan;

c)	a felhasználó tájékoztatása az adatok jogosulatlan felhasználásáról vagy közléséről és az adatok jogosulatlan felhasználásának vagy közlésének megszüntetése érdekében hozott intézkedésekről;

d)	az ilyen jogellenes hozzáféréssel érintett vagy jogellenesen felhasznált adatokkal való visszaélést vagy az ilyen adatok közzétételét elszenvedő fél kártérítése.

(3) A (2) bekezdés alkalmazandó amennyiben valamely harmadik fél vagy adatátvevő:

a)	adatszerzés céljából hamis információkat szolgáltatott valamely adatbirtokosnak, megtévesztő vagy kényszerítő eszközöket alkalmazott, vagy visszaélt az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival;

b)	a rendelkezésére bocsátott adatokat jogosulatlan célokra használta fel, ideértve egy, a 6. cikk (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett versengő összekapcsolt_termék kifejlesztését;

c)	egy másik féllel jogellenes módon közölt adatokat;

d)	nem tartotta fenn az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelő megállapodás szerinti technikai és szervezési intézkedéseket; vagy

e)	az adatbirtokossal való megállapodás nélkül módosította vagy eltávolította az adatbirtokos által az e cikk (1) bekezdése alapján alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket.

(4) A (2) bekezdés alkalmazandó akkor is, amennyiben a felhasználó módosítja vagy eltávolítja az adatbirtokos által alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket, vagy nem tartja fenn az adatbirtokossal vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti titkok jogosultjával egyetértésben, a felhasználó által az üzleti titkok megőrzése érdekében hozott technikai és szervezési intézkedéseket, valamint bármely más olyan fél tekintetében, amely a felhasználótól e rendeletet megsértése útján kapja meg az adatokat.

(5) Amennyiben az adatátvevő megsérti a 6. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontját, a felhasználókat az e cikk (2) bekezdése szerinti adatbirtokosi jogokkal azonos jogok illetik meg.

12. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátására az uniós jog szerint kötelezett adatbirtokosok kötelezettségeinek hatóköre

(1) Ez a fejezet akkor alkalmazandó, amennyiben – vállalkozások közötti kapcsolatok keretében – az adatbirtokos az 5. cikk vagy az alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat bocsátani valamely adatátvevő rendelkezésére.

(2) Valamely adatmegosztási megállapodásban foglalt olyan szerződési feltétel, amely – az egyik fél vagy adott esetben a felhasználó kárára – kizárja e fejezet alkalmazását, eltér attól, vagy megváltoztatja annak hatását, nem kötelező erejű az adott félre nézve.

IV. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI, AZ ADATHOZZÁFÉRÉSSEL ÉS -FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

17. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek

(1) A 14. cikk szerinti adatigénylés esetén a közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv:

a)	meghatározza a kért adatokat, ideértve az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat is;

b)	bizonyítja, hogy teljesülnek egy olyan rendkívüli igény fennállásához szükséges, a 15. cikkben említett feltételek, amelynek céljára az adatokat igénylik;

ismerteti a kérelem célját, a kért adatok tervezett felhasználását, beleértve adott esetben azoknak egy harmadik fél általi felhasználását az e cikk (4) bekezdésével összhangban, az említett felhasználás időtartamát, továbbá adott esetben azt, hogy a személyes adatok kezelése hogyan szolgálja a rendkívüli igény kielégítését;

d)	lehetőség szerint meghatározza, hogy mikorra várható az adatoknak az azokhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi fél általi törlése;

e)	megindokolja azon adatbirtokos kiválasztását, amelyhez a kérelmet intézték;

f)	meghatározza azon egyéb közszférabeli_szervezeteket, a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós_szerveket és harmadik feleket, amelyekkel a kért adatokat várhatóan megosztják;

személyes adatok igénylése esetén meghatározza az adatvédelmi elvek érvényesítéséhez szükséges és azzal arányos technikai és szervezési intézkedéseket, valamint a szükséges biztosítékokat, így például álnevesítést, továbbá azt, hogy az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátása előtt alkalmazhat-e anonimizálást;

h)	megnevezi azon jogi rendelkezést, amely a kérelmező közszférabeli_szervezetre, a Bizottságra, az Európai Központi Bankra vagy az uniós szervre bízza az adatigénylés szempontjából releváns, közérdekből végzett konkrét fel adatot;

i)	meghatározza azon határidőt, ameddig az adatokat rendelkezésre kell bocsátani, valamint a 18. cikk (2) bekezdésében említett azon határidőt, ameddig az adatbirtokos elutasíthatja a kérelmet, vagy kérheti annak módosítását;

j)	mindent megtesz annak elkerülése érdekében, hogy az adatigénylés teljesítése az adatbirtokosnak az uniós vagy a nemzeti jog megsértéséért fennálló felelősségét eredményezze.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott adatigénylés(t):

a)	írásban, világos, tömör, egyszerű és az adatbirtokos számára érthető megfogalmazásban kell benyújtani;

b)	konkrét a kért adatok típusát illetően, és olyan adatokra vonatkozik, amelyek felett az adatbirtokos az igénylés időpontjában rendelkezik;

c)	a rendkívüli igénnyel arányos, továbbá kellően indokolt a kért adatok részletezettségét és mennyiségét, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát illetően;

d)	tiszteletben tartja az adatbirtokos jogos céljait – aki vállalja az üzleti titkok védelmének biztosítását a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban –, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához megkövetelt költségeket és erőfeszítéseket;

nem személyes adatokra vonatkozik, és – csak akkor, ha ez bizonyítottan elégtelen az adatok felhasználása iránti rendkívüli igény kielégítéséhez a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – álnevesített formában lévő személyes adatokra irányul, és az adatok védelme érdekében hozandó technikai és szervezési intézkedéseket állapít meg;

f)	tájékoztatja az adatbirtokost az igénylésnek való meg nem felelés esetén a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóság által a 40. cikk alapján kiszabandó szankciókról;

amennyiben a kérelmet egy közszférabeli_szervezet nyújtja be, továbbítani kell a kérelmező közszférabeli_szervezet székhelye szerinti tagállam 37. cikkben említett adatkoordinátorának, aki indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé teszi a kérelmet, kivéve, ha az adatkoordinátor úgy ítéli meg, hogy az ilyen közzététel kockázatot jelentene a közbiztonságra nézve;

h)	amennyiben a kérelmet a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nyújtja be, indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé kell tenni;

i)	amennyiben személyes adatokat igényelnek, indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell arról az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamban az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságot.

Az Európai Központi Bank és az uniós_szervek kérelmeikről tájékoztatják a Bizottságot.

(3) A közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nem bocsáthatja rendelkezésre az e fejezet alapján megszerzett adatokat az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 2. pontjában vagy az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott további felhasználás céljára. Az (EU) 2022/868 rendelet és az (EU) 2019/1024 irányelv nem alkalmazandó a közszférabeli_szervezetek által birtokolt, e fejezet alapján megszerzett adatokra.

(4) E cikk (3) bekezdése nem zárja ki, hogy egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv az e fejezet alapján megszerzett adatokat kicserélje egy másik közszférabeli_szervezettel, vagy a Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal vagy egy uniós szervvel a 15. cikkben említett fel adatok ellátása céljából, a kérelemben az e cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározottak szerint, vagy hogy harmadik fél rendelkezésére bocsássa az adatokat, amennyiben nyilvánosan elérhető megállapodás útján technikai ellenőrzéseket vagy egyéb fel adatokat delegált az említett harmadik félre. A közszférabeli_szervezetek 19. cikk szerinti kötelezettségei – különösen az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzését szolgáló biztosítékok – az ilyen harmadik felekre is alkalmazandók. Amennyiben egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv e bekezdés alapján adatokat továbbít vagy bocsát rendelkezésre, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatbirtokost, akitől vagy amelytől az adatokat kapta.

(5) Amennyiben az adatbirtokos úgy ítéli meg, hogy az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása révén sérültek az e fejezet szerinti jogai, panaszt nyújthat be az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságához.

(6) A Bizottság kidolgozza az e cikk szerinti kérelmek vonatkozó formanyomtatvány-mintát.

18. cikk

Az adatigénylési kérelmek teljesítése

(1) Az adatbirtokos, amely e fejezet alapján adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet kap, indokolatlan késedelem nélkül a kérelmező közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv rendelkezésére bocsátja az adatokat, figyelembe véve a szükséges technikai, szervezési és jogi intézkedéseket.

(2) Az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott, az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos meghatározott szükségletek sérelme nélkül az adatbirtokos a szükséghelyzetre való reagáláshoz szükséges adatok esetében – indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül, valamint a rendkívüli igény egyéb eseteiben indokolatlan késedelem nélkül, az ilyen kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 30 munkanapon belül – elutasíthatja az e fejezet szerinti, adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmet, vagy kérheti annak módosítását a következő indokok bármelyike alapján:

a)	az adatbirtokos nem rendelkezik a kért adatok felett;

b)	egy másik közszférabeli_szervezet, vagy a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv korábban ugyanazon célból nyújtott be hasonló kérelmet, és az adatbirtokost nem értesítették az adatok törléséről a 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint;

c)	a kérelem nem felel meg a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) Ha az adatbirtokos úgy dönt, hogy a (2) bekezdés b) pontjával összhangban elutasítja a kérelmet vagy kéri annak módosítását, meg kell jelölnie azon közszférabeli_szervezetet, vagy a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós szervet, amely korábban ugyanazon célból nyújtott be kérelmet.

(4) Amennyiben a kért adatok személyes adatokat tartalmaznak, az adatbirtokosnak megfelelően anonimizálnia kell az adatokat, kivéve, ha az adatoknak egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv számára történő rendelkezésre bocsátása iránti kérelem teljesítéséhez személyes adatok közlésére van szükség. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak álnevesítenie kell az adatokat.

(5) Amennyiben a közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv meg kívánja támadni az adatbirtokos azon döntését, hogy megtagadja a kért adatok szolgáltatását, vagy amennyiben az adatbirtokos meg kívánja támadni a kérelmet, és az ügy nem rendezhető a kérelem megfelelő módosításával, az ügyet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatósága elé kell utalni.

22. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és határokon átnyúló együttműködés

(1) A közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek együttműködnek és segítik egymást e fejezet következetes módon történő végrehajtása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés alapján igényelt és biztosított segítségnyújtás keretében kicserélt adatok nem használhatók fel az igénylés céljával összeegyeztethetetlen módon.

(3) Amennyiben egy közszférabeli_szervezet egy másik tagállamban letelepedett adatbirtokostól szándékozik adatokat igényelni, e szándékáról először az említett tagállamban a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot kell értesítenie. Ez a követelmény a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi kérelmekre is alkalmazandó. A kérelmet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságának kell megvizsgálnia.

(4) A releváns illetékes hatóságnak, miután a kérelmet a 17. cikkben meghatározott követelmények fényében megvizsgálta, indokolatlan késedelem nélkül meg kell hoznia a következő intézkedések egyikét:

továbbítani a kérelmet az adatbirtokosnak, és adott esetben javasolni az igénylő közszférabeli_szervezetnek, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak vagy az uniós szervnek, hogy az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam közszférabeli_szervezeteivel való együttműködésre van szükség – adott esetben – abból a célból, hogy csökkentsék az adatbirtokosra a kérelem teljesítésével összefüggésben háruló adminisztratív terheket;

b)	e fejezettel összhangban, kellően alátámasztott okokból elutasítani a kérelmet.

Az igénylő közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szerv figyelembe veszi a releváns illetékes hatóság javaslatát és az első albekezdés alapján általa szolgáltatott indokokat, mielőtt további intézkedést hozna, így például – adott esetben – ismételten benyújtaná a kérelmet.

VI. FEJEZET

ADATKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖTTI VÁLTÁS

23. cikk

A tényleges szolgáltatóváltás akadályainak felszámolása

Az adatkezelési szolgáltatók meghozzák a 25., 26., 27., 29. és 30. cikkben előírt intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az ügyfelek számára, hogy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által biztosított, azonos_szolgáltatástípust nyújtó adatkezelési szolgáltatásra vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára váltsanak, vagy adott esetben egyidejűleg több adatkezelési szolgáltatót vegyenek igénybe. Így különösen, az adatkezelési szolgáltatók nem támaszthatnak olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző, kereskedelmi, technikai, szerződéses és szervezési akadályokat – és azokat fel kell számolniuk –, amelyek gátolják az ügyfeleket a következőkben:

a)	az adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződés felmondása a maximális felmondási időt és a szolgáltatóváltási folyamatnak a 25. cikkel összhangban történő sikeres befejezését követően;

b)	új szerződések kötése egy azonos_szolgáltatástípust nyújtó, eltérő adatkezelési szolgáltatóval;

c)	az ügyfél exportálható adatainak és digitális eszközeinek egy eltérő adatkezelési szolgáltatóhoz vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrához történő áthelyezése, azt követően is, hogy díjmentes ajánlattal élt;

d)	a 24. cikkel összhangban funkcionális_egyenértékűség elérése az új adatkezelési szolgáltatás igénybevétele során egy azonos_szolgáltatástípust nyújtó, eltérő adatkezelési szolgáltató IKT-környezetében;

e)	amennyiben technikailag kivitelezhető, a 30. cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési_szolgáltatások leválasztása az adatkezelési szolgáltató által nyújtott egyéb adatkezelési_szolgáltatásokról.

25. cikk

A szolgáltatóváltásra vonatkozó szerződési feltételek

(1) A szolgáltatók közötti vagy adott esetben egy helyszíni IKT-infrastruktúrára történő váltással kapcsolatban az ügyfél jogait és az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának kötelezettségeit írásbeli szerződésben kell egyértelműen rögzíteni. Az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának az említett szerződést aláírása előtt az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania olyan módon, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a szerződés megőrzését és másolat készítését.

(2) Az (EU) 2019/770 irányelv sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

olyan kikötések, amelyek lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy kérésre egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált adatkezelési szolgáltatásra váltson, vagy valamennyi exportálható adatot és digitális eszközt egy helyszíni IKT-infrastruktúrába vigyen át indokolatlan késedelem nélkül, és mindenképpen a d) pontban említett maximális felmondási időt követően indítandó, legfeljebb 30 naptári napos kötelező maximális átmeneti időszakon belül, amely alatt a szolgáltatási szerződés továbbra is alkalmazandó, és amely alatt az adatkezelési szolgáltató köteles:

i.	észszerű segítséget nyújtani az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamat során;

ii.	kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és folytatni a szerződés szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtását;

iii.	egyértelmű tájékoztatást nyújtani a funkciók vagy szolgáltatások nyújtása során a forrás adatkezelési szolgáltató oldalán a folyamatosság tekintetében fennálló ismert kockázatokról;

iv.

biztosítani, hogy a szolgáltatóváltási folyamat alatt végig fennmaradjon a magas szintű biztonság, különös tekintettel az adatoknak az átvitelük alatti biztonságára és az adatoknak a g) pontban meghatározott visszanyerési időszak alatti folyamatos biztonságára, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jognak megfelelően;

b)	az adatkezelési szolgáltató azon kötelezettsége, hogy támogassa az ügyfélnek a szerződéses szolgáltatásokból történő kilépési stratégiáját, többek között valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával;

olyan kikötés, amely rögzíti, hogy a szerződést a következő esetek valamelyikében megszűntnek kell tekinteni, és az ügyfelet értesíteni kell a megszűnésről:

i.	adott esetben a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezésekor;

ii.	a d) pontban említett maximális felmondási idő végén, amennyiben az ügyfél nem kíván váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja az exportálható adatait és digitális eszközeit;

d)	a szolgáltatóváltási folyamat megindításához szükséges maximális felmondási idő, amely nem haladhatja meg a két hónapot;

e)	a szolgáltatóváltási folyamat során átvihető valamennyi adatkategória és digitális eszköz teljes körű leírása, beleértve legalább az összes exportálható adatot;

a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározása, amelyeket ki kell venni az e bekezdés e) pontja szerinti exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem gátolják vagy késleltetik a 23. cikkben előírt szolgáltatóváltási folyamatot;

g)	az átmeneti időszaknak az ügyfél és az adatkezelési szolgáltató közötti megállapodás szerinti lezárása után kezdődő, legalább 30 naptári napos minimális adatvisszanyerési időszak, az e bekezdés a) pontjával és a (4) bekezdéssel összhangban;

olyan kikötés, amely garantálja a közvetlenül az ügyfél által generált vagy közvetlenül az ügyfélhez kapcsolódó valamennyi exportálható adat és digitális eszköz teljes körű törlését a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártát követően, vagy egy megállapodott alternatív időszaknak a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártánál későbbi napon történő lejártát követően, feltéve, hogy a szolgáltatóváltási folyamatot sikeresen befejezték;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a 29. cikkel összhangban kiróható szolgáltatóváltási díjak.

(3) Az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az ügyfél értesítheti az adatkezelési szolgáltatót azon döntéséről, amely szerint a (2) bekezdés d) pontjában említett maximális felmondási időszak lezárását követően megteszi a következő egy vagy több lépést:

a)	vált egy eltérő adatkezelési szolgáltatóra, amely esetben az ügyfélnek meg kell adnia az említett szolgáltató szükséges adatait;

b)	vált egy helyszíni IKT-infrastruktúrára;

c)	törli az exportálható adatait és digitális eszközeit.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában előírt kötelező maximális átmeneti időszak technikailag kivitelezhetetlen, az adatkezelési szolgáltató a szolgáltatóváltás iránti kérelem benyújtását követő 14 munkanapon belül értesíti az ügyfelet, és megfelelően megindokolja a technikai kivitelezhetetlenséget, valamint megjelöl egy alternatív, hét hónapot meg nem haladó átmeneti időszakot. Az (1) bekezdéssel összhangban az alternatív átmeneti időszak alatt végig biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságát.

(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az ügyfélnek a jogot, hogy meghosszabbítsa az átmeneti időszakot egyszer, az ügyfél saját céljainak jobban megfelelő időtartamra.

29. cikk

A szolgáltatóváltási díjak fokozatos visszavonása

(1) 2027. január 12-től az adatkezelési szolgáltatók nem róhatnak ki az ügyfélre semmilyen szolgáltatóváltási díjat a szolgáltatóváltási folyamatért.

(2) 2024. január 11-től 2027. január 12-ig az adatkezelési szolgáltatók csökkentett szolgáltatóváltási díjakat róhatnak ki az ügyfélre a szolgáltatóváltási folyamatért.

(3) A (2) bekezdésben említett csökkentett szolgáltatóváltási díjak nem haladhatják meg az adatkezelési szolgáltatónál felmerült, az érintett szolgáltatóváltási folyamathoz közvetlenül kapcsolódó költségeket.

(4) Az adatkezelési szolgáltatóknak, mielőtt szerződést kötnének egy ügyféllel, egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk e leendő ügyfél számára az általános szolgáltatási díjakról, az idő előtti megszüntetés esetén kiszabható szankciókról, valamint a (2) bekezdésben említett időkeretben kiszabható csökkentett szolgáltatóváltási díjakról.

(5) Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfélnek azon adatkezelési_szolgáltatásokról, amelyek igen összetett vagy költséges szolgáltatóváltással járnak, vagy amelyek esetében lehetetlen az adatokba, digitális_eszközökbe vagy szolgáltatási struktúrába történő jelentős beavatkozás nélkül váltani.

(6) Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben a (4) és (5) bekezdésben említett információt – a honlapjuk egy erre kijelölt részén vagy bármely más, könnyen hozzáférhető módon – nyilvánosan elérhetővé kell tenniük az ügyfelek számára.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek egy nyomonkövetési mechanizmusnak a Bizottság számára történő létrehozása révén történő kiegészítése érdekében, hogy a Bizottság nyomon kövesse az adatkezelési szolgáltatók által a piacon kirótt szolgáltatóváltási díjakat azért, hogy biztosítsa, hogy a szolgáltatóváltási díjak e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti visszavonására és csökkentésére az említett bekezdésekben megállapított határidőkkel összhangban kerül sor.

30. cikk

A szolgáltatóváltás technikai vonatkozásai

(1) Az infrastruktúra működtetéséhez szükséges infrastrukturális elemekre, például szerverekre, hálózatokra és a virtuális erőforrásokra korlátozott, méretezhető és rugalmas számítástechnikai erőforrásokat érintő adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek azonban nem biztosítanak hozzáférést az ezen infrastrukturális elemeken tárolt, más módon kezelt vagy telepített operációs szolgáltatásokhoz, szoftverekhez és alkalmazásokhoz, a 27. cikkel összhangban kötelesek meghozni minden módjukban álló észszerű intézkedést annak megkönnyítése érdekében, hogy az ügyfél, miután egy azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatásra váltott, a cél adatkezelési szolgáltatás igénybevétele során funkcionális_egyenértékűséget érjen el. A forrás adatkezelési szolgáltatónak képességek, megfelelő információk, dokumentáció, technikai támogatás és adott esetben a szükséges eszközök biztosításával kell megkönnyítenie a szolgáltatóváltási folyamatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak nyílt interfészeket kell költségmentesen, egyenlő mértékben elérhetővé tenniük valamennyi ügyfelük és az érintett cél adatkezelési szolgáltatók számára azért, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóváltási folyamatot. Az említett interfészeknek elegendő információt kell tartalmazniuk az érintett szolgáltatásokról ahhoz, hogy az adathordozhatóság és interoperabilitás céljából lehetővé váljék a szolgáltatásokkal való kommunikációra szolgáló szoftver kifejlesztése.

(3) Az adatkezelési szolgáltatóknak az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési_szolgáltatásoktól eltérő adatkezelési_szolgáltatások tekintetében biztosítaniuk kell a nyílt interoperabilitási előírásokon vagy harmonizált interoperabilitási szabványokon alapuló közös_előírásokkal való kompatibilitást legalább 12 hónappal azt követően, hogy az említett közös_előírásokra vagy az adatkezelési_szolgáltatások harmonizált interoperabilitási szabványaira való hivatkozásokat közzétették az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, miután az alapul szolgáló végrehajtási jogi aktusokat kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak – az e cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeikkel összhangban – napra késszé kell tenniük a 26. cikk b) pontjában említett online nyilvántartást.

(5) Az azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatások közötti szolgáltatóváltás esetén, amelyek tekintetében a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban nem tették közzé az e cikk (3) bekezdésében említett közös_előírásokat vagy harmonizált interoperabilitási szabványokat az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, az adatkezelési szolgáltatónak az ügyfél kérésére strukturált, általánosan használt és géppel olvasható formátumban exportálnia kell valamennyi exportálható adatot.

(6) Az adatkezelési szolgáltatók nem kötelezhetők új technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztésére, szellemitulajdon-jogok által védett vagy üzleti_titoknak minősülő digitális_eszközök egy ügyfél vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató részére történő felfedésére vagy továbbítására, vagy arra, hogy az ügyfél vagy a szolgáltató biztonságát és a szolgáltatásintegritást veszélyeztesse.

33. cikk

Az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint a közös európai adatterek interoperabilitására vonatkozó alapvető követelmények

(1) Az olyan adatterekben résztvevőknek, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek, meg kell felelniük a következő alapvető követelményeknek, hogy megkönnyítsék az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint az olyan közös európai adatterek interoperabilitását, amelyek közös szabványokra és gyakorlatokra vonatkozó cél- vagy ágazatspecifikus vagy ágazatközi, interoperábilis kereteket képeznek adatok megosztásához vagy közös kezeléséhez, többek között új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, tudományos kutatás vagy civil társadalmi kezdeményezések céljából:

az adatállomány tartalmát, a felhasználási korlátozásokat, az engedélyeket, az adatgyűjtési módszertant, az adatok minőségét és bizonytalanságát kellően, adott esetben géppel olvasható formátumban ismertetni kell ahhoz, hogy az adatátvevő megtalálhassa az adatokat, hozzáférhessen azokhoz, és felhasználhassa azokat;

b)	az adatstruktúrákat, adatformátumokat, szókészleteket, osztályozási rendszereket, taxonómiákat és kódlistákat, amennyiben rendelkezésre állnak, nyilvánosan elérhető és következetes módon kell ismertetni;

az adathozzáférés technikai eszközeit – például az alkalmazásprogramozási interfészeket –, valamint ezen eszközök használati feltételeit és szolgáltatásminőségét megfelelően be kell mutatni, hogy az adathozzáférés és a felek közötti adattovábbítás automatikus lehessen, akár folyamatosan, csoportos letöltés formájában vagy valós idejű, géppel olvasható formátumban, amennyiben ez technikailag megvalósítható, és nem akadályozza az összekapcsolt_termék megfelelő működését;

d)	adott esetben az adatmegosztási megállapodások végrehajtásának automatizálására szolgáló eszközök – így például az intelligens_szerződések – interoperabilitását lehetővé tevő módszereket kell biztosítani.

A követelmények lehetnek általános jellegűek, vagy érinthetnek konkrét ágazatokat, teljes mértékben figyelembe véve ugyanakkor az egyéb uniós vagy nemzeti jogból fakadó követelményekkel való kölcsönhatásokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 45. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények pontosítása révén történő kiegészítése érdekében, azon követelményekkel kapcsolatban, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha kötelező erejű uniós jogi aktusokban pontosítják azokat, továbbá a technológiai és piaci fejlemények megfelelő tükrözése érdekében.

A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie az Európai Adatinnovációs Testület véleményét a 42. cikk c) pontjának iii) alpontjával összhangban.

(3) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek azon harmonizált_szabványoknak vagy azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen harmonizált_szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(4) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke alapján felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös_előírásokat fogadhat el az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan, amennyiben teljesültek a következő feltételek:

a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket kielégítő harmonizált_szabványt, és:

i.	a felkérést nem fogadták el;

ii.	a felkéréssel foglalkozó harmonizált_szabványokat nem fogadták el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.	a harmonizált_szabványok nem felelnek meg a felkérésnek; és

b)	nem tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az e cikk (1) bekezdésében megállapított releváns alapvető követelményekre vonatkozó harmonizált_szabványokra való hivatkozást, és észszerű időn belül nem is várható ilyen hivatkozás közzététele.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek.

(7) Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Adatinnovációs Testület tanácsát, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(8) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok által megállapított közös_előírásoknak vagy azok részeinek, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen közös_előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(9) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált_szabványt fogad el, és javasolják a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli a harmonizált_szabványt. Amikor egy harmonizált_szabvány hivatkozását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (5) bekezdésében említett azon végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazon alapvető követelményekre vonatkoznak, amelyekre az említett harmonizált_szabvány is vonatkozik.

(10) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) bekezdésben meghatározott alapvető követelményeket, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(11) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el – az (EU) 2022/868 rendelet 30. cikkének h) pontjával összhangban figyelembe véve az Európai Adatinnovációs Testület javaslatát –, amelyekben meghatározza a közös európai adatterek működésére vonatkozó közös szabványok és gyakorlatok interoperabilitási kereteit.

35. cikk

Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitása

(1) Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló nyílt interoperabilitási előírásoknak és harmonizált_szabványoknak:

a)	ha technikailag kivitelezhető, biztosítaniuk kell az azonos_szolgáltatástípust lefedő különböző adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását;

b)	javítaniuk kell a digitális_eszközöknek az azonos_szolgáltatástípust lefedő különböző adatkezelési_szolgáltatások közötti hordozhatóságát;

c)	ha technikailag kivitelezhető, elő kell segíteniük az azonos_szolgáltatástípust lefedő, a 30. cikk (1) bekezdésében említett különböző adatkezelési_szolgáltatások funkcionális_egyenértékűségét;

d)	nem lehetnek hátrányos hatással az adatkezelési_szolgáltatások és adatok biztonságára és integritására;

e)	úgy kell megtervezni azokat, hogy lehetséges legyen a technikai haladás, valamint új funkciók és az innováció beépítése az adatkezelési_szolgáltatásokba.

(2) Az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló nyílt interoperabilitási előírásoknak és harmonizált_szabványoknak megfelelően le kell fedniük a következőket:

a)	a közlekedési interoperabilitás, a szintaktikus interoperabilitás, a szemantikus adat interoperabilitás, a viselkedésbeli interoperabilitás és a szakpolitikai interoperabilitás felhő interoperabilitási szempontjai;

b)	az adatok szintaktikus hordozhatóságának, az adatok szemantikus hordozhatóságának és az adatpolitikai hordozhatóságnak a felhővel kapcsolatos adathordozhatósági szempontjai;

c)	az alkalmazások szintaktikus hordozhatóságának, az alkalmazási utasítások hordozhatóságának, az alkalmazások révén előállt meta adatok hordozhatóságának, az alkalmazások viselkedésbeli hordozhatóságának és az alkalmazásszabályok hordozhatóságának felhőalapú alkalmazási szempontjai.

(3) A nyílt interoperabilitási előírásoknak meg kell felelniük az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletének.

(4) A releváns nemzetközi és európai szabványok és önszabályozási kezdeményezések figyelembevételét követően a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(5) A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – nyílt interoperabilitási előírásokon alapuló közös_előírásokat fogadhat el, amelyek az (1) és a (2) bekezdésben megállapított alapvető követelmények mindegyikére vonatkoznak.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi a 37. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett releváns illetékes hatóságok, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(7) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) és a (2) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(8) A 30. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egy, az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitását szolgáló központi uniós szabványtárban közzéteszi az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó harmonizált_szabványok és közös_előírások hivatkozásait.

(9) Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

36. cikk

Az adatmegosztási megállapodások végrehajtására szolgáló intelligens_szerződésekre vonatkozó alapvető követelmények

(1) Az intelligens_szerződéseket használó alkalmazás értékesítője, vagy annak hiányában azon személy, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátására irányuló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít, gondoskodik arról, hogy az említett intelligens_szerződések megfeleljenek a következő alapvető követelményeknek:

a megbízhatóság és hozzáférés-ellenőrzés biztosítja, hogy az intelligens_szerződést úgy alakították ki, hogy a funkcionális hibák elkerülése és a harmadik felek általi manipulációkkal szembeni ellenállás érdekében hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokat és rendkívül nagyfokú megbízhatóságot kínáljon;

a biztonságos leállítás és megszakítás biztosítja egy olyan mechanizmus meglétét, amely leállítja a tranzakciók folyamatos végrehajtását, valamint azt, hogy az intelligens_szerződés olyan belső funkciókat tartalmazzon, amelyek – különösen a jövőbeli véletlenszerű végrehajtás elkerülése érdekében – visszaállíthatják a szerződést az alapállapotába, vagy utasíthatják a szerződést a művelet leállítására vagy megszakítására;

az adatarchiválás és folyamatosság biztosítja, hogy olyan körülmények között, amikor egy intelligens_szerződést meg kell szüntetni vagy deaktiválni kell, legyen lehetőség a tranzakciós adatok, valamint az intelligens_szerződési logika és kód archiválására annak érdekében, hogy nyilvántartást vezessenek az adatokon korábban végzett műveletekről (ellenőrizhetőség);

d)	a hozzáférés-ellenőrzés biztosítja, hogy az intelligens_szerződést szigorú hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokkal védik az irányítási és intelligens_szerződési szinteken; és

e)	következetesség biztosítja az intelligens_szerződés által végrehajtott adatmegosztási megállapodás feltételeivel való összhangot.

(2) Az intelligens_szerződés értékesítője, vagy annak hiányában azon személy, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít, megfelelőségértékelést végez az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények teljesítése céljából, és az említett követelmények teljesítése esetén EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelésért az intelligens_szerződéseket használó alkalmazás értékesítője vagy annak hiányában az a személy visel felelősséget, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít.

(4) Azon intelligens_szerződésekről, amelyek megfelelnek a harmonizált_szabványoknak, vagy azok releváns részeinek, és amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen harmonizált_szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(5) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke alapján felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös_előírásokat fogadhat el az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan, amennyiben a következő feltételek teljesültek:

i.	a felkérést nem fogadták el;

ii.	a felkéréssel foglalkozó harmonizált_szabványokat nem készítették el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.	a harmonizált_szabványok nem felelnek meg a felkérésnek; és

b)	nem tettek közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az e cikk (1) bekezdésében megállapított releváns alapvető követelményekre vonatkozó harmonizált_szabványokhoz, és észszerű időn belül nem is várható ilyen hivatkozás közzététele.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) Az e cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek.

(8) A (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Adatinnovációs Testület tanácsát, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(9) Az intelligens_szerződés értékesítőjéről vagy annak hiányában azon személyről, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy mások számára intelligens_szerződéseket biztosít egy olyan megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben, amely a (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban vagy azok részeiben meghatározott közös_előírásoknak megfelelő adatok rendelkezésre bocsátására irányul, vélelmezni kell, hogy megfelel az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen közös_előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(10) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált_szabványt fogad el, és javasolják a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli a harmonizált_szabványt. Amikor egy harmonizált_szabvány hivatkozását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (6) bekezdésében említett azon végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazon alapvető követelményekre vonatkoznak, amelyekre az említett harmonizált_szabvány is vonatkozik.

(11) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeket, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

IX. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

37. cikk

Illetékes hatóságok és adatkoordinátorok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért és érvényesítéséért (a továbbiakban: illetékes hatóságok). A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új hatóságot, vagy támaszkodhatnak a meglévő hatóságokra.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, közülük kijelöl egy adatkoordinátort az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek a rendelet alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben történő támogatása érdekében. Az illetékes hatóságoknak az (5) bekezdés alapján rájuk ruházott fel adatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során együtt kell működniük egymással.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságok felelősek e rendelet alkalmazásának a személyes adatok védelme tekintetében történő nyomon követéséért. Az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

Az európai adatvédelmi biztos felelős e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek tekintetében. Adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A felügyelő hatóságok e bekezdésben említett fel adatait, illetve hatásköreit a személyes adatok kezelésére tekintettel kell elvégezni, illetve gyakorolni.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül:

a)	az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó sajátos ágazati adathozzáférési és -felhasználási kérdések tekintetében tiszteletben kell tartani az ágazati hatóságok hatáskörét;

b)	a 23–31. cikk, valamint a 34. és a 35. cikk alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságnak tapasztalattal kell rendelkeznie az adatszolgáltatások és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok fel adatait és hatásköreit egyértelműen meghatározzák, és azok magukban foglalják a következőket:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználók és szervezetek körében az adatműveltség, valamint az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

az e rendelet állítólagos megsértése nyomán benyújtott panaszok kezelése, beleértve az üzleti titkokkal kapcsolatos panaszokat is, a panaszok tárgyának szükséges mértékű kivizsgálása, továbbá a panaszosok észszerű határidőn belül történő rendszeres tájékoztatása – adott esetben a nemzeti joggal összhangban – a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik illetékes hatósággal való koordináció válik szükségessé;

c)	vizsgálatok lefolytatása az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyekben, többek között egy másik illetékes hatóságtól vagy más hatóságtól kapott információ alapján;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciók kiszabása, beleértve a kényszerítő bírságokat és a visszamenőleges hatályú szankciókat is, vagy pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárás kezdeményezése;

e)	az adatok rendelkezésre bocsátása és felhasználása szempontjából releváns technológiai és kereskedelmi fejlemények nyomon követése;

együttműködés más tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben a Bizottsággal vagy az Európai Adatinnovációs Testülettel e rendelet következetes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében, ideértve valamennyi releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is, többek között e cikk (10) bekezdése vonatkozásában.

együttműködés az egyéb uniós vagy nemzeti jogi aktusok végrehajtásáért felelős releváns illetékes hatóságokkal, többek között az adatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén illetékes hatóságokkal, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatósággal vagy az ágazati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet az egyéb uniós és nemzeti joggal összhangban érvényesítsék.

h)	együttműködés a releváns illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a 23–31. cikket, valamint a 34. és a 35. cikket az adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó egyéb uniós joggal és önszabályozással összhangban érvényesítsék.

i)	annak biztosítása, hogy a szolgáltatóváltási díjakat a 29. cikkel összhangban visszavonják;

j)	az V. fejezet alapján benyújtott adatigénylések vizsgálata.

Amennyiben kijelöltek adatkoordinátort, annak elő kell segítenie az első albekezdés f), g) és h) pontjában említett együttműködést, és – azok kérésére – segítséget kell nyújtania az illetékes hatóságok számára;

(6) Az adatkoordinátor, amennyiben kijelöltek ilyen illetékes hatóságot:

a)	egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

biztosítja a közszférabeli_szervezetek által az V. fejezet szerinti rendkívüli igények fennállása esetén benyújtott, az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek online nyilvános elérhetőségét, továbbá előmozdítja a közszférabeli_szervezetek és az adatbirtokosok közötti önkéntes adatmegosztási megállapodásokat;

c)	évente tájékoztatja a Bizottságot a 4. cikk (2) és (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett elutasításokról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, azok fel adatairól és hatásköreiről, valamint adott esetben az adatkoordinátor nevéről. A Bizottság nyilvános regisztert vezet az említett hatóságokról.

(8) Fel adataik, illetve hatásköreik e rendelettel összhangban történő ellátása, illetve gyakorlása során az illetékes hatóságoknak pártatlanul és mindenféle – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesen kell eljárniuk, és egyedi esetek tekintetében semmilyen más hatóságtól vagy magánféltől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő emberi és technikai erőforrással, valamint releváns szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban eredményesen lássák el fel adataikat.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a szervezet letelepedése szerinti tagállam illetékessége alá tartoznak. Amennyiben a szervezet egynél több tagállamban telepedett le, úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a szervezet székhelye található, azaz, ahol a szervezet központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahonnan fő pénzügyi fel adatait ellátja, és operatív ellenőrzést gyakorol.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden olyan szervezetnek, amely összekapcsolt_termékeket tesz elérhetővé vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínál az Unióban, és amely nem az Unióban telepedett le, jogi képviselőt kell kijelölnie a tagállamok egyikében.

(12) Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezeteknek jogi képviselőt kell megbízniuk, hogy az illetékes hatóságok minden, az adott szervezetet érintő kérdésben – a szervezet mellett vagy helyett – a jogi képviselővel vegyék fel a kapcsolatot. Az említett jogi képviselőnek együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal, és kérésre átfogóan be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért tett intézkedéseket és hozott rendelkezéseket.

(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezetet úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a jogi képviselője található. Az, hogy egy ilyen szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az ilyen szervezet felelősségét és a vele szemben indítható jogi eljárásokat. Mindaddig, amíg egy szervezet e cikkel összhangban nem jelöl ki jogi képviselőt, a szervezet e rendelet alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása céljából adott esetben valamennyi tagállam illetékes eljárni. Bármely illetékes hatóság gyakorolhatja hatáskörét, többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával, feltéve, hogy a szervezet ellen egy másik illetékes hatóság nem folytat e rendelet alapján ugyanazon tények tekintetében végrehajtási eljárást.

(14) Az illetékes hatóságoknak hatáskörük van bekérni az illetékes tagállambeli felhasználóktól, adatbirtokosoktól vagy adatátvevőktől, vagy azok jogi képviselőitől minden olyan információt, amely az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az információk iránti bármely kérelemnek arányosnak kell lennie az alapul fekvő fel adat teljesítésével, és azokat indokolással kell ellátni.

(15) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságától segítség nyújtását vagy végrehajtási intézkedések elvégzését kéri, indokolással ellátott megkeresést kell benyújtania. Az illetékes hatóságnak az ilyen megkeresés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül választ kell adnia, részletezve a már megtett vagy megtenni szándékozott intézkedéseket.

(16) Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti_titoktartás elvét, és védeniük kell a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Egy segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben kicserélt és e cikk alapján biztosított bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban azt kérték.

38. cikk

Panasztételi jog

(1) Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult arra, hogy egyénileg vagy adott esetben kollektíven panaszt nyújtson be a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a letelepedési helye szerinti tagállam releváns illetékes hatóságához, ha megítélése szerint az e rendelet szerinti jogait megsértették. Az adatkoordinátornak kérésre meg kell adnia valamennyi szükséges információt a természetes és jogi személyek számára ahhoz, hogy panaszaikat a megfelelő illetékes hatósághoz benyújthassák.

(2) Azon illetékes hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a nemzeti joggal összhangban köteles tájékoztatni a panaszost az eljárás fejleményeiről és a meghozott határozatról.

(3) Az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a panaszok hatékony és időben történő kezelése és megoldása érdekében, ideértve az összes releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is. Ezen együttműködés nem érintheti az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet által előírt együttműködési mechanizmusokat.

39. cikk

A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) A közigazgatási vagy egyéb, nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett természetes és jogi személynek joga van a hatékony bírósági jogorvoslathoz az illetékes hatóságok által hozott jogilag kötelező erejű döntések tekintetében.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság elmulaszt intézkedni valamely panasz nyomán, az érintett természetes és jogi személyeknek joguk van – a nemzeti joggal összhangban– hatékony bírósági jogorvoslathoz vagy egy megfelelő szakértelemmel rendelkező, pártatlan szerv általi felülvizsgálathoz való hozzáféréshez.

(3) Az e cikk szerinti eljárást azon tagállam bíróságai vagy igazságszolgáltatási fórumai előtt kell megindítani, amelyben azon illetékes hatóság található, amellyel szemben a bírósági jogorvoslattal egyénileg, vagy adott esetben együttesen, egy vagy több természetes vagy jogi személy képviselői útján élni kívánnak.

40. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2) A tagállamok 2025. szeptember 12-ig értesítik a Bizottságot az említett szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul értesítik az azokat érintő későbbi módosításokról. A Bizottság az említett intézkedésekről könnyen hozzáférhető és nyilvános nyilvántartást vezet, és rendszeresen frissíti azt.

(3) A tagállamok figyelembe veszik az Európai Adatinnovációs Testület ajánlásait és a következő, nem kimerítő jellegű kritériumokat az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók kiszabásakor:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága, mértéke és időtartama;

b)	a jogsértő fél által a jogsértéssel okozott kár enyhítésére vagy orvoslására tett bármilyen intézkedés;

c)	a jogsértő fél által korábban elkövetett jogsértések;

d)	a jogsértő fél által a jogsértés következtében szerzett pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteség, amennyiben az ilyen előnyök vagy veszteség megbízható módon megállapítható;

e)	az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező;

f)	a jogsértő fél által az előző pénzügyi évben az Unióban elért éves árbevétel.

(4) Az e rendelet II., III. és V. fejezetében megállapított kötelezettségek megsértése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok hatáskörükön belül az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkével összhangban és az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összeghatárig közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

(5) Az e rendelet V. fejezetében foglalt kötelezettségek megsértése esetén az európai adatvédelmi biztos saját hatáskörén belül az (EU) 2018/1725 rendelet 66. cikkével összhangban és az említett rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében említett összeghatárig közigazgatási bírságot szabhat ki.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29 cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. január 11-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29 cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk (7) bekezdése vagy a 33. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

49. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelés különösen a következőkre terjed ki:

az e rendelet 15. cikkének alkalmazásában rendkívüli igényt támasztó helyzeteknek tekintendő helyzetek és e rendelet V. fejezetének alkalmazása, különösen e rendelet V. fejezetének a közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi alkalmazása során szerzett tapasztalatok; e rendelet V. fejezetének alkalmazásával kapcsolatban a 18. cikk (5) bekezdése alapján az illetékes hatóság elé vitt eljárások száma és eredménye, az illetékes hatóságok jelentése szerint; az információhoz való hozzáférés iránti kérelmek teljesítése céljából az uniós vagy nemzeti jogban megállapított egyéb kötelezettségek hatása; az önkéntes adatmegosztási mechanizmusok – így például az (EU) 2022/868 rendelet alapján elismert adataltruista szervezetek által bevezetett mechanizmusok – hatása e rendelet V. fejezete célkitűzéseinek elérésére, valamint a személyes adatok szerepe e rendelet 15. cikkével összefüggésben, ideértve a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlődését is;

b)	e rendelet hatása a gazdaságban történő adatfelhasználásra, többek között az adatinnovációra, az adatmonetizálási gyakorlatokra és az adatközvetítő szolgáltatásokra, valamint a közös európai adattereken belüli adatmegosztásra;

c)	a különböző adatkategóriák és -típusok hozzáférhetősége és felhasználása;

d)	a vállalkozások bizonyos kategóriáinak mint kedvezményezetteknek az 5. cikk szerinti kizárása;

e)	a szellemi tulajdonjogokra gyakorolt bármely hatás hiánya;

az üzleti titkokra, többek között azok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre gyakorolt hatás, valamint azon mechanizmus hatása, amely lehetővé teszi az adatbirtokos számára, hogy a 4. cikk (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján elutasítsa a felhasználó kérelmét, figyelembe véve, amennyire lehetséges, az (EU) 2016/943 irányelv bármely felülvizsgálatát;

g)	vajon a tisztességtelen szerződési feltételek 13. cikkben említett listája naprakész-e az új üzleti gyakorlatok és a piaci innováció gyors üteme fényében;

h)	az adatkezelési szolgáltatók szerződéses gyakorlatában bekövetkezett változások, és hogy vajon ez a 24. cikknek való kellő megfelelést eredményez-e;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a szolgáltatóváltási folyamatért kirótt díjak csökkenése, a szolgáltatóváltási díjak 29. cikk szerinti fokozatos visszavonásával összhangban;

j)	e rendeletnek az adatgazdaság szempontjából releváns egyéb uniós jogi aktusokkal való kölcsönhatása;

k)	a nem személyes adatokhoz való jogellenes kormányzati hozzáférés megelőzése;

l)	a 37. cikk szerint előírt végrehajtási rendszer hatékonysága;

m)	e rendeletnek a kkv-kra gyakorolt hatása azok innovációs képessége, valamint az adatkezelési_szolgáltatásoknak az unióbeli felhasználók számára való elérhetősége és az új kötelezettségeknek való megfeleléssel járó terhek tekintetében.

(2) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az említett értékelés során fel kell mérni a 23–31. cikk, valamint a 34. cikk és a 35. cikk hatásait, különös tekintettel az árképzésre és az Unión belül kínált adatkezelési_szolgáltatások sokféleségére, külön hangsúlyt helyezve a kkv-szolgáltatókra.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet módosítása céljából.

50. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2025. szeptember 12-től alkalmazandó.

A 3. cikk (1) bekezdéséből eredő kötelezettség a 2026. szeptember 12. után forgalomba hozott összekapcsolt_termékekre és az azokhoz kapcsolódó_szolgáltatásokra alkalmazandó.

A III. fejezet olyan uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott olyan nemzeti jogszabály szerinti, adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban alkalmazandó, amely 2025. szeptember 12. követően lép hatályba.

A IV. fejezet a 2025. szeptember 12. után kötött szerződésekre alkalmazandó.

A IV. fejezet 2027. szeptember 12-től a 2025. szeptember 12-én vagy azt megelőzően kötött szerződésekre alkalmazandó, feltéve hogy azok:

a)	határozatlan időre szólnak; vagy

b)	legalább 10 évvel 2024. január 11-t követően járnak le.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) HL C 402., 2022.10.19., 5. o.

(2) HL C 365., 2022.9.23., 18. o.

(3) HL C 375., 2022.9.30., 112. o.

(4) Az Európai Parlament 2023. november 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. november 27-i határozata.

(5) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és közép vállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(9) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1544 irányelve (2023. július 12.) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról (HL L 191., 2023.7.28., 181. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról ( adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba_hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(38) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU