(4) A határokon átnyúló digitális tartalmat és digitális_szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokat és különösen a kkv-kat gyakran a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jog kötelező szabályainak eltéréseiből fakadó járulékos költségek terhelik, és nem biztosított számukra a jogbiztonság.
A vállalkozásokat akkor is költségek terhelik, amikor a szerződéseiket a több tagállamban már alkalmazott – az ezen szerződésekre irányadó nemzeti szabályok hatályát és tartalmát eltérővé tevő – digitálistartalom-szolgáltatásra vagy digitálisszolgáltatás-nyújtásra vonatkozó kötelező szabályokhoz igazítják.
- = -
(23) A digitális ellenértéket, például elektronikus utalványokat vagy elektronikus kuponokat a fogyasztók különböző áruk vagy szolgáltatások vételárának megfizetésére használják a digitális egységes piacon.
Ezek a digitális ellenértékek egyre fontosabbá válnak a digitális_tartalom szolgáltatása és a digitális_szolgáltatások nyújtása terén, ezért ezeket fizetési módnak kell tekinteni ezen irányelv értelmében.
Ezeket a digitális ellenértékeket úgy kell értelmezni, hogy azok a virtuális fizetőeszközöket is magukban foglalják, amennyiben azokat a nemzeti jog elismeri.
A fizetés módjától függő különbségtétel bevezetése megkülönböztetést okozhat, és indokolatlanul arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy a digitális ellenértékért biztosított digitálistartalom-szolgáltatásra vagy digitálisszolgáltatás-nyújtásra térjenek át.
Mivel ugyanakkor a digitális ellenértékek kizárólagos célja, hogy fizetési módként szolgáljanak, azok nem tekinthetők ezen irányelv értelmezésében digitális_tartalomnak vagy digitális_szolgáltatásnak.
- = -
(75) Ezeken a szerződésszerűség fenntartását szolgáló módosításokon túlmenően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kereskedő bizonyos feltételek mellett módosítsa a digitális_tartalom, illetve a digitális_szolgáltatás jellemzőit, feltéve, hogy a szerződés jogos indokot szolgáltat a módosításra.
Jogos indoknak minősülhetnek például azok az esetek, amikor a módosításra azért van szükség, mert a digitális tartalmat egy új technikai környezethez kell hozzáigazítani, vagy nagyobb számú felhasználó általi használatra kell alkalmassá tenni, illetve amikor a módosításra egyéb fontos üzemeltetési ok miatt van szükség.
Ezek a módosítások gyakran a fogyasztó javára szolgálnak, mivel javítják a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást.
Következésképp a szerződő felek a kereskedő általi módosításokat engedélyező záradékokat foglalhatnak a szerződésbe.
A fogyasztói és az üzleti érdekek közötti egyensúly fenntartása érdekében a kereskedő számára biztosított fenti lehetőség mellett biztosítani kell a fogyasztó ahhoz való jogát, hogy megszüntesse a szerződést, amennyiben a módosítások a csekélynél nagyobb mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolnak a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás használatára, illetve az ahhoz való hozzáférésre.
Azt, hogy a módosítások milyen mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolnak a digitális_tartalomnak vagy a digitális_szolgáltatásnak a fogyasztó általi használatára, illetve az ahhoz való hozzáférésére, objektív módon kell felmérni, figyelembe véve a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás jellegét és célját, valamint azt, hogy az azonos típusú digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások esetében mely minőségi jellemzők, funkcionalitások, kompatibilitások és más főbb jellemzők számítanak szokásosnak.
Az ezen irányelvben előírt, az ilyen frissítésekre, fejlesztésekre és hasonló módosításokra vonatkozó szabályok ugyanakkor nem érinthetik azokat a helyzeteket, amikor a felek, például a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás egy új verziójának megjelenése következtében új szerződést kötnek a digitálistartalom-szolgáltatásra vagy a digitálisszolgáltatás-nyújtásra vonatkozóan.
- = -