(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26.
cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket, amely belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások szabad mozgása.
Az EUMSZ 169.
cikkének (1) bekezdése és 169.
cikke (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az Unió az EUMSZ 114.
cikke alapján a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések révén hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához.
Ezen irányelv célja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a vállalkozások versenyképességének előmozdítása között, biztosítva egyúttal a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását is.
- = -
(9) Ennek az irányelvnek teljes körűen harmonizálnia kell egyes, uniós és nemzeti szinten eddig nem szabályozott kulcsfontosságú szabályokat.
- = -
(10) Ennek az irányelvnek világos és egyértelmű módon kell meghatároznia a hatályát, és világos anyagi jogi szabályokról kell rendelkeznie a hatálya alá tartozó digitális_tartalom és digitális_szolgáltatások tekintetében.
Ezen irányelv hatályának és anyagi jogi szabályainak egyaránt technológiasemlegesnek és jövőbiztosnak kell lenniük.
- = -
(11) Ennek az irányelvnek közös szabályokat kell megállapítania a digitális_tartalom szolgáltatására vagy a digitális_szolgáltatás nyújtására irányuló, a kereskedők és a fogyasztók közötti szerződésekre vonatkozó egyes követelményeket illetően.
E célból teljes mértékben harmonizálni kell a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás szerződésszerűségére, a szerződésszerűség vagy a teljesítés hiánya, illetve a szolgáltatás elmulasztása esetén rendelkezésre álló jogorvoslatokra, a jogorvoslat gyakorlásának módozataira, valamint a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás módosítására vonatkozó szabályokat.
A fogyasztói szerződések jogának néhány lényeges elemére vonatkozó, teljes körűen harmonizált szabályok megkönnyítenék a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára, hogy termékeiket más tagállamokban is kínálják.
A kulcsfontosságú szabályok teljes körű harmonizációjának eredményeként a fogyasztók magas szintű fogyasztóvédelemben részesülnének és egyéb jóléti előnyökhöz jutnának.
Ezen irányelv hatályán belül a tagállamok nem írhatnak elő további formai vagy érdemi követelményeket.
A tagállamok például nem írhatnak elő az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő szabályokat a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatban, illetve nem írhatnak elő olyan kötelezettséget a fogyasztó számára, hogy adott időn belül értesítenie kell a kereskedőt a hibás teljesítésről.
- = -
(12) Ez az irányelv nem érintheti a nemzeti jognak az ebben az irányelvben nem szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezéseit, például a szerződések létrejöttére, érvényességére, semmisségére vagy joghatásaira, illetve a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás jogszerűségére vonatkozó nemzeti szabályokat.
Ez az irányelv nem határozza meg a digitális_tartalom szolgáltatására vagy digitális_szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések jogi természetét, továbbá a nemzeti jogra kell maradnia annak meghatározásának is, hogy az ilyen szerződések például adásvételi, szolgáltatási, bérleti vagy sui generis szerződésnek minősülnek-e.
Ez az irányelv nem érinti továbbá azokat a nem kifejezetten fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti szabályokat, amelyek bizonyos típusú, a szerződés megkötésekor nem felismerhető hiányosságok tekintetében rendelkeznek különös jogorvoslatokról, nevezetesen a nemzeti jog azon rendelkezéseit, amelyek a kereskedő rejtett hibák esetén fennálló felelősségére különös szabályokat határoznak meg.
Ez az irányelv nem érinti továbbá a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás hibás teljesítése esetén a fogyasztó által az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő személyek vagy az említett személyek kötelezettségeit teljesítő más személyek ellen érvényesíthető szerződésen kívüli jogorvoslatokról rendelkező nemzeti jogszabályokat.
- = -
(13) A tagállamok továbbra is szabadon rendelkezhetnek a fogyasztók olyan harmadik felekkel szembeni kártérítési igényeiről, akik vagy amelyek nem a digitális tartalmat szolgáltató vagy digitális_szolgáltatást nyújtó vagy azt vállaló kereskedők, mint például olyan fejlesztők, akik vagy amelyek ezen irányelv szerint nem minősülnek egyúttal kereskedőnek is.
- = -
(15) A tagállamoknak továbbra is biztosítani kell a lehetőséget, hogy például maguk szabályozzák a felek azon jogát, hogy kötelezettségeik vagy azok egy része teljesítését függővé tegyék attól, hogy a másik fél teljesítette-e kötelezettségeit. Így például továbbra is lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy rendelkezzenek arról, hogy hibás teljesítés esetén a fogyasztó jogosult-e a vételár vagy annak egy része visszatartására, amíg a kereskedő szerződésszerűvé nem teszi a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást, vagy arról, hogy a kereskedő jogosult-e a fogyasztónak a szerződés megszüntetése okán járó visszatérítést visszatartani, amíg a fogyasztó nem teljesíti a fizikai adathordozónak a kereskedőhöz való visszajuttatásával kapcsolatos, ezen irányelvben előírt kötelezettségét.
- = -
(16) A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni azt is, hogy az ezen irányelv hatálya alól kizárt szerződésekre is kiterjesszék ezen irányelv szabályait, vagy hogy e szerződéseket egyébként szabályozzák.
A tagállamok szabadon dönthetnek például úgy, hogy az ezen irányelv által a fogyasztók számára nyújtott védelmet olyan természetes vagy jogi személyekre – például nem kormányzati szervezetekre, induló vállalkozásokra vagy kkv-kra – is kiterjesztik, amelyek ezen irányelv értelmében nem minősülnek fogyasztónak.
- = -
(18) Ez az irányelv minden olyan szerződésre alkalmazandó, amelynek keretében a kereskedő a fogyasztónak digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális_szolgáltatást nyújt, illetve ezt vállalja.
A platformszolgáltatók kereskedőknek tekinthetők ezen irányelv értelmében, ha saját üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó célból és a fogyasztó közvetlen szerződéses partnereként járnak el valamely digitális_tartalom szolgáltatása, illetve digitális_szolgáltatás nyújtása céljából.
A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy kiterjeszthessék ezen irányelv alkalmazását olyan platformszolgáltatókra, amelyek ezen irányelv szerint nem minősülnek kereskedőnek.
- = -
(19) Az irányelvnek különböző típusú digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások, illetve azok szolgáltatása és nyújtása terén felmerülő problémákkal kell foglalkoznia.
A gyors technológiai fejlődés követése, valamint a digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatás fogalma időtállóságának fenntartása érdekében ezen irányelv hatályának többek között ki kell terjednie a számítógépes programokra, alkalmazásokra, videofájlokra, audiofájlokra, zenefájlokra, digitális játékokra, e-könyvekre és egyéb e-kiadványokra, valamint az adatok digitális formában való létrehozását, kezelését, elérését vagy tárolását lehetővé tevő digitális_szolgáltatásokra, például az olyan szolgáltatásként nyújtott szoftverekre, mint a video- és audiomegosztás és egyéb tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés és játékok felhőalapú szolgáltatás keretében, valamint a közösségi média.
Miután digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás sokféleképpen szolgáltatható, illetve nyújtható, többek között továbbítható fizikai adathordozón, letölthető a fogyasztók saját eszközeire, streamelhető – lehetővé téve a digitális_tartalom tárolására szolgáló létesítményekhez vagy a közösségi média használatához való hozzáférést – ez az irányelv a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás továbbításának vagy hozzáférhetővé tételének módjától függetlenül alkalmazandó.
Ez az irányelv azonban az internet-hozzáférési szolgáltatásokra nem alkalmazandó.
- = -
(20) Ezen irányelvnek és az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) kölcsönösen ki kell egészítenie egymást.
Míg ez az irányelv a digitális_tartalom szolgáltatására és a digitális_szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket érintő egyes követelményekre alkalmazandó szabályokat, addig az (EU) 2019/771 irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződéseket érintő egyes követelményekre alkalmazandó szabályokat határozza meg.
Ennek megfelelően a fogyasztók elvárásainak teljesítése, valamint a digitális_tartalommal kereskedők számára egyértelmű és egyszerű jogi keret biztosítása érdekében ez az irányelv alkalmazandó a fizikai adathordozón, például DVD-n, CD-n, USB-kulcson és memóriakártyán szolgáltatott digitális_tartalomra, valamint magára a fizikai adathordozóra is, feltéve hogy a fizikai adathordozó kizárólag a digitális_tartalom hordozójának szerepét tölti be.
Mindazonáltal ezen irányelvnek a kereskedő szolgáltatási kötelezettségére, valamint a szolgáltatás elmulasztása esetén a fogyasztó jogorvoslati lehetőségeire vonatkozó rendelkezései helyett a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) az áruk szállításával kapcsolatos kötelezettségekre és a szállítás elmulasztása esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
Ezen túlmenően továbbra is a 2011/83/EU irányelvnek például az elállási jogra és az áruk szolgáltatására irányadó szerződés jellegére vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az ilyen fizikai adathordozókra és az azokon szolgáltatott digitális_tartalomra.
Ez az irányelv nem érinti továbbá az ezen árukra a szerzői jog értelmében alkalmazandó terjesztési jogot.
- = -
(21) Az (EU) 2019/771 irányelv alkalmazandó az áruk – a digitális_elemeket_tartalmazó_árukat is beleértve – adásvételére irányuló szerződésekre.
A digitális_elemeket_tartalmazó_áruk fogalma olyan árukra vonatkozik, amelyekbe digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás van beépítve vagy azzal oly módon összekapcsolva, hogy az érintett digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni a funkcióját.
Az árukba ily módon beépített vagy azokkal összekapcsolt digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás az (EU) 2019/771 irányelv hatálya alá tartozik, amennyiben azt az árura vonatkozó adásvételi szerződés keretében az áruval együtt szolgáltatják.
Az, hogy a beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalom szolgáltatása vagy digitális_szolgáltatás nyújtása az eladóval kötött adásvételi szerződés részét képezi-e, e szerződés tartalmától függ.
Ennek ki kell terjednie az olyan beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalomra vagy digitális_szolgáltatásra, amelynek szolgáltatását, illetve nyújtását a szerződés kifejezetten előírja.
Ide tartoznak azok az adásvételi szerződések is, amelyek valamely konkrét digitális_tartalom szolgáltatására vagy konkrét digitális_szolgáltatás nyújtására vonatkozónak értelmezhetők, mivel az azonos típusú áruk esetében szokásosnak minősülnek, és mivel az áruk jellegéből adódóan, továbbá figyelembe véve az eladó által vagy az ő nevében, illetve az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő személyek – köztük a gyártó – által tett nyilvános kijelentéseket, a fogyasztó észszerűen elvárhatta ezeket.
Ha például egy okostelevízió a hirdetés szerint egy bizonyos videoalkalmazást tartalmaz, ezt a videoalkalmazást úgy kell tekinteni, hogy az az adásvételi szerződés részét képezi.
Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást előre telepítették-e az árura, vagy azt később kell csak letölteni egy másik eszközre, és amely így csak össze van kapcsolva az áruval.
- = -
(22) Ezzel szemben, ha a beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás hiánya nem akadályozza meg, hogy az áruk betöltsék funkcióikat, illetve ha a fogyasztó olyan digitális_tartalom szolgáltatására vagy digitális_szolgáltatás nyújtására köt szerződést, amely nem képezi részét a digitális elemeket tartalmazó árura vonatkozó adásvételi szerződének, úgy ezt a szerződést elkülönültnek kell tekinteni az áruk értékesítésére irányuló adásvételi szerződéstől – még akkor is, ha az eladó az említett harmadik fél szolgáltatóval kötendő második szerződésnél közvetítőként jár el –, és az ezen irányelv hatálya alá tartozhat.
Például ha a fogyasztó letölt egy játékalkalmazást az alkalmazás-áruházból az okostelefonjára, a játékalkalmazás szolgáltatására irányuló szerződés elkülönül a magának az okostelefonnak az adásvételére irányuló szerződéstől.
Az (EU) 2019/771 irányelv ezért csak az okostelefon adásvételi szerződésére vonatkozik, míg a játékalkalmazás szolgáltatása ezen irányelv hatálya alá tartozik, amennyiben az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek.
Egy másik példa, amikor a felek kifejezetten abban állapodnak meg, hogy a fogyasztó konkrét operációs rendszer nélkül vásárolja meg az okostelefont, és a fogyasztó a későbbiekben szerződést köt egy harmadik féllel operációs rendszer szolgáltatására.
Ebben az esetben a külön megvásárolt operációs rendszer szolgáltatása nem képezi az adásvételi szerződés részét, és ezért nem tartozik az (EU) 2019/771 irányelv hatálya alá, de ezen irányelv hatálya alá tartozhat, amennyiben az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek.
- = -
(23) A digitális ellenértéket, például elektronikus utalványokat vagy elektronikus kuponokat a fogyasztók különböző áruk vagy szolgáltatások vételárának megfizetésére használják a digitális egységes piacon.
Ezek a digitális ellenértékek egyre fontosabbá válnak a digitális_tartalom szolgáltatása és a digitális_szolgáltatások nyújtása terén, ezért ezeket fizetési módnak kell tekinteni ezen irányelv értelmében.
Ezeket a digitális ellenértékeket úgy kell értelmezni, hogy azok a virtuális fizetőeszközöket is magukban foglalják, amennyiben azokat a nemzeti jog elismeri.
A fizetés módjától függő különbségtétel bevezetése megkülönböztetést okozhat, és indokolatlanul arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy a digitális ellenértékért biztosított digitálistartalom-szolgáltatásra vagy digitálisszolgáltatás-nyújtásra térjenek át.
Mivel ugyanakkor a digitális ellenértékek kizárólagos célja, hogy fizetési módként szolgáljanak, azok nem tekinthetők ezen irányelv értelmezésében digitális_tartalomnak vagy digitális_szolgáltatásnak.
- = -
(24) A digitális_tartalom szolgáltatása és a digitális_szolgáltatások nyújtása gyakran oly módon történik, hogy a fogyasztó nem díjat fizet, hanem személyes_adatokat ad át a kereskedőnek.
Az ilyen üzleti modelleket különböző formákban a piac jelentős részén alkalmazzák.
Maradéktalanul elismerve, hogy a személyes_adatok védelme alapvető jog, és hogy ezért a személyes_adatok nem tekinthetők árunak, ennek az irányelvnek biztosítania kell, hogy ezen üzleti modell keretében a fogyasztókat szerződéses jogorvoslatok illessék meg.
Ezért ez az irányelv alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek keretében a kereskedő a fogyasztónak digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális_szolgáltatást nyújt, illetve erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig személyes_adatokat ad át, illetve erre kötelezettséget vállal.
A személyes_adatok átadhatók a kereskedőnek a szerződés megkötésekor vagy későbbi időpontban is, például amikor a fogyasztó hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedő felhasználja a fogyasztó által a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás felhasználásával feltöltött vagy létrehozott személyes_adatokat.
A személyes_adatok védelmére vonatkozó uniós jog meghatározza a személyes_adatok jogszerű kezelése jogalapjainak kimerítő jegyzékét.
Ez az irányelv minden olyan szerződésre alkalmazandó, amelynek keretében a fogyasztó személyes_adatokat ad át a kereskedőnek, illetve ezt vállalja.
Például ez az irányelv alkalmazandó azokra az esetekre, amikor a fogyasztó közösségimédia-fiókot nyit, és megad egy nevet és egy e-mail címet, amelyet nem kizárólag a digitális_tartalom szolgáltatásának vagy a digitális_szolgáltatás nyújtásának céljára vagy a jogi követelményeknek való megfelelés céljára használnak.
Ez az irányelv alkalmazandó azokra az esetekre is, amikor a fogyasztó hozzájárul, hogy bármely személyes_adatnak minősülő anyagot, például fényképet vagy az általa feltöltött bejegyzést a kereskedő marketing céllal kezeljen.
A tagállamok ugyanakkor továbbra is szabadon állapíthatják meg, hogy a nemzeti jognak a szerződés létrejöttére, fennállására és érvényességére vonatkozó követelményei teljesülnek-e.
- = -
(25) Ha a digitális tartalmak szolgáltatása vagy a digitális_szolgáltatások nyújtása nem díj ellenében történik, akkor ez az irányelv nem alkalmazandó olyan esetekben, ha a kereskedő kizárólag a digitális_tartalom szolgáltatása, a digitális_szolgáltatás nyújtása vagy a jogszabályi követelmények betartása érdekében gyűjt személyes_adatokat.
Többek között ilyen eset például, ha biztonsági és azonosítási célból az alkalmazandó jogszabályok előírják a fogyasztó regisztrációját.
Ez az irányelv olyan esetekben sem alkalmazandó, ha a kereskedő csak metaadatokat, például a fogyasztó eszközére vagy böngészési előzményeire vonatkozó adatokat gyűjt, kivéve, ha ez a helyzet a nemzeti jog szerint szerződésnek tekintendő.
Emellett azokra a helyzetekre sem alkalmazandó, amikor a fogyasztó, anélkül hogy szerződést kötött volna a kereskedővel, csak azért kénytelen reklámokat megtekinteni, hogy hozzáférhessen egy digitális_tartalomhoz vagy egy digitális_szolgáltatáshoz.
A tagállamok azonban továbbra is szabadon dönthetnek úgy, hogy kiterjesztik ezen irányelv alkalmazását az irányelv hatálya alá nem tartozó ilyen helyzetekre, illetve egyébként szabályozzák e helyzeteket.
- = -
(26) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a fogyasztó saját igényeihez igazított digitális_tartalom, többek között a testre szabott szoftver fejlesztésére irányuló szerződésekre.
Ezt az irányelvet alkalmazni kell a dolgok 3D nyomtatásához szükséges elektronikus adatállományok szolgáltatására is, amennyiben ezek az adatállományok ezen irányelv értelmében megfelelnek a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás fogalommeghatározásának.
Ez az irányelv azonban nem szabályozza a 3D nyomtatási technológia alkalmazásával előállított dolgokhoz kapcsolódó jogokat vagy kötelezettségeket.
- = -
(27) Mivel ezt az irányelvet azokra a szerződésekre kell alkalmazni, amelyek tárgya digitális_tartalom szolgáltatása vagy digitális_szolgáltatás nyújtása fogyasztók számára, nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a szerződés fő tárgya olyan szellemi szolgáltatások – például fordítói szolgáltatások, építészeti szolgáltatások vagy jogi szolgáltatások vagy más szellemi tanácsadási szolgáltatások – nyújtása, amelyeket gyakran maga a kereskedő végez, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás végeredményének létrehozásához vagy a fogyasztóhoz való szállításhoz vagy eljuttatásához a kereskedő felhasznál-e digitális eszközöket.
Ugyanígy nem kell alkalmazni ezen irányelvet a közszolgáltatásokra – mint például a szociális biztonsági szolgáltatásokra és az állami nyilvántartásokra –, amennyiben a digitális eszközöket kizárólag a szolgáltatásnak a fogyasztó részére történő továbbítására vagy kommunikálására használják.
Ezt az irányelvet a közokiratokra és egyéb közjegyzői okiratokra sem kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy azok elkészítése, rögzítése, többszörözése vagy továbbítása digitális eszközök útján történik-e.
- = -
(28) A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások piaca – amely nem állami szinten kiosztott számozási erőforrások révén teszi lehetővé a kapcsolódást – gyorsan fejlődik.
Az elmúlt években az interneten keresztüli személyközi kommunikációt lehetővé tevő új digitális_szolgáltatások, például a webalapú e-mail- és online üzenetküldő szolgáltatások megjelenése nyomán egyre több fogyasztó használ ilyen szolgáltatásokat.
Ezen okokból kifolyólag hatékony védelmet kell biztosítani a fogyasztók számára az ilyen szolgáltatások tekintetében.
Ezért ez az irányelv a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokra is alkalmazandó.
- = -
(29) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott egészségügyi ellátásra.
Az „egészségügyi ellátás” ezen irányelv hatálya alóli kizárása minden olyan digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás esetében is alkalmazandó, amely a 93/42/EGK (6) vagy a 90/385/EGK (7) tanácsi irányelvben, vagy a 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott orvostechnikai eszköznek minősül, ha az ilyen orvostechnikai eszközt a 2011/24/EU irányelvben meghatározott egészségügyi szakember írja fel vagy biztosítja.
Ezen irányelv alkalmazandó ugyanakkor minden olyan digitális_tartalomra vagy digitális_szolgáltatásra, amely orvostechnikai eszköznek minősül – például az egészségügyi applikációkra –, amelyeket a fogyasztó beszerezhet úgy, hogy azt nem egészségügyi szakember írja fel vagy biztosítja.
- = -
(30) A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jog számos fogyasztóvédelmi szabályt tartalmaz.
Az erre az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, különösen a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott pénzügyi szolgáltatások magukban foglalják a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy azokhoz hozzáférést biztosító digitális tartalmakat és digitális_szolgáltatásokat is, ezért a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogban nyújtott védelem ezekre is vonatkozik.
A pénzügyi szolgáltatásnak minősülő digitális tartalmakhoz vagy digitális_szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket ezért ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.
- = -
(31) Ez az irányelv nem alkalmazandó a művészeti előadás vagy más rendezvény részeként a nagyközönség számára nyújtott digitális_tartalomra vagy szolgáltatásra, például digitális filmvetítésre vagy audiovizuális színházi előadásra.
Ez az irányelv alkalmazandó azonban abban az esetben, ha a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást jelátvitel, például digitális televíziós szolgáltatás útján nyújtják a nagyközönségnek.
- = -
(32) A szabad és nyílt forráskódú szoftverek, amennyiben a forráskódot nyíltan megosztják, és a felhasználók szabadon hozzáférhetnek, használhatják, módosíthatják és terjeszthetik a szoftvert vagy annak módosított változatait, előmozdíthatják a kutatást és az innovációt a digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatások piacán.
Annak érdekében, hogy ne gördítsen akadályt e piaci fejlemények elé, ezen irányelv nem alkalmazandó a szabad és nyílt forráskódú szoftverekre, feltéve, hogy azokat nem díj ellenében nyújtják, és hogy a fogyasztó személyes_adatait kizárólag a szoftver biztonságának, kompatibilitásának vagy interoperabilitásának javítása céljából használják fel.
- = -
(33) A digitális tartalmat és a digitális_szolgáltatásokat gyakran árukkal vagy más szolgáltatásokkal együtt biztosítják, és a fogyasztónak több különböző elemből álló szerződéscsomag formájában kínálják, például amikor a digitális televíziós műsorszolgáltatást elektronikai berendezés vásárlásával ötvözik.
Ilyen esetben a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés egyes elemei a digitálistartalom-szolgáltatásra vagy a digitális_szolgáltatás nyújtására vonatkoznak, míg más szerződéses elemek eltérő jellegűek, például áruk adásvételére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkoznak.
Ezt az irányelvet a teljes szerződésnek kizárólag azokra az elemeire kell alkalmazni, amelyek digitális_tartalom szolgáltatását, illetve digitális_szolgáltatások nyújtását érintik.
A szerződés többi elemére a nemzeti jogban az ilyen szerződésekre alkalmazandó, illetve adott esetben a valamely konkrét ágazatot vagy tárgyat szabályozó más uniós jogban foglalt szabályok irányadók.
Hasonlóképpen a nemzeti jog irányadó abban is, hogy a szerződéscsomag egyik elemének megszűnése miként érintheti a szerződéscsomag egyéb részeit.
Ugyanakkor az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerződéscsomagokat szabályozó ágazatspecifikus rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében, amennyiben a kereskedő az említett irányelv értelmezése szerinti, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatással kombinált digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást kínál, ezen irányelvnek a digitális_tartalom módosítására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a csomag digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás elemére.
Ehelyett az (EU) 2018/1972 irányelv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a csomag valamennyi elemére, köztük a digitális_tartalomra vagy a digitális_szolgáltatásra is.
- = -
(34) Ezen irányelv szerződéscsomagokra vonatkozó rendelkezései csak azokban az esetekben alkalmazandók, amikor a csomag különböző elemeit ugyanaz a kereskedő egyetlen szerződés keretein belül ugyanannak a fogyasztónak kínálja.
Ez az irányelv nem érinti az arra vonatkozó nemzeti jogszabályokat, hogy a digitális_tartalom szolgáltatására vagy digitális_szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés mely feltételek alapján tekinthető a fogyasztó által az ugyanazzal vagy egy másik kereskedővel kötött másik szerződéshez kapcsolódónak vagy azt járulékosan kiegészítőnek, hogy az egyes szerződések alapján milyen jogorvoslati lehetőség gyakorolhatók, vagy hogy az egyik szerződés megszűnése milyen joghatással jár a másik szerződésre nézve.
- = -
(35) A digitális_tartalomra vagy digitális_szolgáltatásra vonatkozó ajánlatok áruk vagy más szolgáltatások nyújtásával való összekapcsolásának kereskedelmi gyakorlata a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) hatálya alá tartozik.
A 2005/29/EK irányelv önmagában nem tiltja az ilyen csomagban történő értékesítést.
Tiltott azonban ez a gyakorlat, amennyiben az említett irányelvben meghatározott kritériumok alapján folytatott eseti értékelést követően tisztességtelennek ítélik azt.
Az uniós versenyjog is lehetővé teszi az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés gyakorlatainak vizsgálatát, ha azok a verseny folyamatát befolyásolják, és megkárosítják a fogyasztókat.
- = -
(36) Ez az irányelv nem sértheti a valamely konkrét ágazatot vagy területet, például a telekommunikációt, az e-kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet szabályozó egyéb uniós jogot.
Nem sértheti továbbá a szerzői és szomszédos jogokat, ezen belül az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságát szabályozó uniós és nemzeti jogot.
- = -
(37) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek folytatása együtt járhat a személyes_adatok kezelésével.
Az uniós jog átfogó keretet biztosít a személyes_adatok védelmére vonatkozóan.
Ez az irányelv nem érinti különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13).
Ez a keret az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében kezelt minden személyes_adatra alkalmazandó.
Következésképpen a személyes_adatok gyűjtésére vagy más módon történő kezelésére kizárólag az (EU) 2016/679 rendelettel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban kerülhet sor.
Amennyiben ezen irányelv a személyes_adatok védelmét szabályozó uniós joggal ütközik, az utóbbi az irányadó.
- = -
(38) Ez az irányelv nem szabályozza a személyes_adatok jogszerű kezelésének feltételeit, mivel ezt a kérdést különösen az (EU) 2016/679 rendelet szabályozza.
Ennek következtében az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében végzett személyesadat-kezelés csak abban az esetben jogszerű, ha a személyesadat-kezelés jogalapja tekintetében megfelel az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezéseinek.
Ha a személyes_adatok kezelése hozzájáruláson alapul, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 6.
cikke (1) bekezdésének a) pontján, alkalmazni kell az említett rendelet különös rendelkezéseit, ideértve a hozzájárulás önkéntességének értékelésére vonatkozó feltételekre vonatkozó rendelkezéseket is.
Ez az irányelv nem szabályozhatja a hozzájárulás érvényességének kérdését.
Az (EU) 2016/679 rendelet az adattörlésre és az adathordozhatóságra vonatkozóan is átfogó jogokat biztosít.
Ezen irányelv nem sértheti ezeket a jogokat, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés keretében, illetve a fogyasztó által a szerződés ezen irányelv szerinti megszüntetésekor a fogyasztó által a kereskedőnek nyújtott, illetve a kereskedő által gyűjtött minden személyes_adatra vonatkoznak.
- = -
(39) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében is teljes mértékben alkalmazandó továbbá az adattörléshez való jog, valamint a fogyasztó joga ahhoz, hogy visszavonja a személyes_adatok kezeléséhez adott hozzájárulását.
A fogyasztó ezen irányelv szerinti megszüntetési joga nem sértheti a fogyasztónak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti azon jogát, hogy visszavonja a személyes_adatai kezeléséhez adott hozzájárulását.
- = -
(40) Ez az irányelv nem szabályozza a hatálya alá tartozó szerződésekre nézve abban az esetben felmerülő következményeket, ha a fogyasztó visszavonja a személyes_adatai kezeléséhez nyújtott hozzájárulását.
Ezen következményeknek továbbra is a nemzeti jog tárgykörébe kell tartoznia.
- = -
(42) A digitális_tartalomnak, illetve a digitális_szolgáltatásnak meg kell felelnie a kereskedő és a fogyasztó között létrejött szerződésben meghatározott követelményeknek.
Meg kell felelnie különösen a szerződésben foglalt leírásnak, és azt a szerződésben meghatározott mennyiségben – például..
a hozzáférhető zenefájlok száma –, minőségben – például képfelbontás –, nyelven és verzióban kell nyújtani.
A digitális_tartalomnak vagy szolgáltatásnak továbbá rendelkeznie kell a szerződésben előírt biztonsági jellemzőkkel, funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb jellemzőkkel.
A szerződéses követelmények magukban foglalják a szerződéskötés előtti tájékoztatásból fakadó követelményeket is, amelyek a 2011/83/EU irányelvvel összhangban a szerződés szerves részét képezik.
Ezek a követelmények szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásba is foglalhatók, amennyiben a vonatkozó nemzeti jog szerint az ilyen megállapodás a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses viszony részét képezi.
- = -
(45) A szerződésszerűség, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztókat ne fosszák meg jogaiktól – például abban az esetben, ha a szerződés nagyon alacsony színvonalat határoz meg –, a digitális_tartalomnak vagy a digitális_szolgáltatásnak a szerződésszerűség szubjektív követelményei mellett a szerződésszerűség ezen irányelvben meghatározott objektív követelményeinek is eleget kell tennie.
A szerződésszerűséget többek között az azonos típusú digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás felhasználása szokásos céljának figyelembevételével kell értékelni.
Rendelkeznie kell továbbá az azonos típusú digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás esetében elfogadott szokásos minőséggel és teljesítménnyel, amelyet a fogyasztó észszerűen elvárhat, figyelembe véve a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás jellegét és figyelembe véve az adott digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás konkrét tulajdonságaival kapcsolatban a kereskedő vagy az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő személyek által vagy nevében tett valamennyi nyilvános kijelentést.
- = -
(46) Minden olyan esetben, amelyre vonatkozóan ez az irányelv valamely személy általi észszerű elvárhatóságra hivatkozik, az észszerűség követelményének teljesülését objektíven kell értékelni, figyelembe véve a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás jellegét és célját, az eset körülményeit, valamint az érintett felek irányadó szokásait és gyakorlatait.
Objektíven kell felmérni különösen azt, hogy a hibás teljesítés jellegére figyelemmel mennyi idő tekinthető észszerűnek a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás szerződésszerűvé tételére.
- = -
(47) A fogyasztó által észszerűen elvárható ideig a kereskedőnek frissítéseket – a biztonsági frissítéseket is beleértve – kell biztosítania a fogyasztó részére annak érdekében, hogy fenntartsa a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás szerződésszerű és biztonságos állapotát.
Az időben korlátozott célú digitális tartalmak vagy digitális_szolgáltatások esetében például a frissítések biztosításának kötelezettsége az említett időszakra korlátozódik, míg más típusú digitális tartalmak vagy digitális_szolgáltatások esetében a frissítések fogyasztó részére történő biztosításának időtartama a hibás teljesítésre vonatkozó helytállási időnek felelhet meg, illetve ezt az időt meg is haladhatja, különösen például a biztonsági frissítések tekintetében.
A fogyasztó szabadon dönthet a rendelkezésére bocsátott frissítések telepítéséről.
Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy nem telepíti a frissítéseket, nem várhatja el, hogy a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás megőrizze szerződésszerű állapotát.
A kereskedőnek tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás szerződésszerű állapotának megőrzéséhez szükséges frissítések, többek között a biztonsági frissítések telepítésének elmulasztása befolyásolja a kereskedőnek a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás azon elemeinek szerződésszerű állapotáért viselt felelősségét, amelyek szerződésszerű állapotát az adott frissítéseknek kellett volna fenntartaniuk.
Ez az irányelv nem érinti a biztonsági frissítéseknek az uniós vagy nemzeti jogban megállapított biztosítására vonatkozó kötelezettségeket.
- = -
(48) Az (EU) 2016/679 rendelet és minden más uniós adatvédelmi jogszabály teljes körűen alkalmazandó a személyes_adatoknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szerződéssel összefüggésben történő kezelésére.
Emellett ez az irányelv nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletben rögzített jogokat, kötelezettségeket és szerződésen kívüli jogorvoslati lehetőségeket.
Az (EU) 2016/679 rendeletben előírt követelmények, ezen belül olyan alapelvek, mint az adattakarékosság, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem követelményeinek nem teljesítését eredményező tények – az eset körülményeitől függően – a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás szerződésszerűségére vonatkozó, ezen irányelvben meghatározott szubjektív vagy objektív követelmények tekintetében hibás teljesítésnek minősülhetnek.
Ennek egyik példája lehet, amikor a kereskedő a szerződésben kifejezetten olyan kötelezettséget vállal – vagy a szerződés így értelmezhető –, amely a kereskedő (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeihez is kapcsolódik.
Ilyen esetekben ez a szerződéses kötelezettségvállalás a szerződésszerűség szubjektív követelményeinek részét képezheti.
A másik példa az lehet, amikor az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával egyidejűleg alkalmatlanná válik a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás arra, hogy megfeleljen rendeltetésének, és ezért nem teljesíti a szerződésszerűség objektív követelményét, amely megköveteli, hogy a digitális_tartalomnak vagy a digitális_szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra a célra, amelyre az ugyanolyan típusú digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás szokásosan használatos lenne.
- = -
(50) Ezen irányelv szabályainak alkalmazása során a kereskedőknek szabványokat, nyílt műszaki előírásokat, bevált gyakorlatokat és magatartási kódexeket indokolt használniuk, többek között a fogyasztó által a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás használata során megadott vagy létrehozott tartalom – a személyes_adatok kivételével – lehívására szolgáló, általánosan használt és számítástechnikai úton beolvasható – akár nemzetközi szinten, akár uniós szinten, akár valamely adott ipari ágazat szintjén megállapított – adatformátummal kapcsolatban.
Ezzel összefüggésben a Bizottság kérheti nemzetközi és uniós szabványok kidolgozását, valamint az ezen irányelv egységes végrehajtásának támogatására alkalmas magatartási kódex szakmai szövetségek és más képviseleti szervezetek általi kidolgozását.
- = -
(53) A fogyasztót a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatások használatában ezen irányelvvel összhangban korlátozhatják a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjai által a szellemi alkotások jogával összhangban megszabott korlátozások.
Ilyen korlátozások eredhetnek a végfelhasználói felhasználási szerződésből, amelynek alapján a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást a fogyasztónak nyújtják.
Ilyen például az az eset, amikor a végfelhasználói felhasználási szerződés megtiltja a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás működéséhez kapcsolódó bizonyos funkciók használatát a fogyasztó számára.
Az ilyen korlátozások sérthetik a szerződésszerűség ezen irányelvben meghatározott objektív követelményeit, ha ezek az azonos típusú digitális tartalmakban vagy digitális_szolgáltatásokban szokás szerint megtalálható és a fogyasztók által észszerűen elvárható jellemzőket érintenek.
Ilyen esetekben a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást nyújtó kereskedővel szemben igénybe vegye a hibás teljesítés esetére ezen irányelvben előírt jogorvoslati lehetőségeket.
A kereskedő csak úgy kerülheti el ezt a felelősséget, ha teljesíti a szerződésszerűség ezen irányelvben meghatározott objektív követelményeitől való eltérés feltételeit, azaz ha a szerződés megkötése előtt konkrétan tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás valamely adott tulajdonsága eltér a szerződésszerűség objektív követelményeitől, és a fogyasztó kifejezetten és külön elfogadja ezt az eltérést.
- = -
(54) A jogi hibák különösen fontos problémát jelentenek a szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatások esetében.
A harmadik fél jogainak megsértése a fogyasztónak a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás használatában való, ezen irányelv szerinti korlátozását eredményezheti.
A jogok ilyen megsértése ténylegesen megakadályozhatja, hogy a fogyasztó a szerződés szerint élvezhesse a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást, illetve annak egyes jellemzőit, például ha a fogyasztó egyáltalán nem fér hozzá vagy nem tud jogszerűen hozzáférni a digitális_tartalomhoz vagy a digitális_szolgáltatáshoz.
Ennek oka lehet az, hogy a harmadik fél jogosan kényszeríti a kereskedőt az adott jogok megsértésének és az adott digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás kínálatának megszüntetésére, illetve hogy a fogyasztó a jogszabályok megsértése nélkül nem használhatja a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást.
Ha harmadik fél jogainak megsértése olyan korlátozást eredményez, amely megakadályozza vagy korlátozza a digitális_tartalomnak vagy a digitális_szolgáltatásnak a szerződésszerűség szubjektív és objektív követelményeivel összhangban történő használatát, a fogyasztó számára biztosítani kell, hogy élhessen a hibás teljesítésre vonatkozó jogorvoslati lehetőségekkel, kivéve, ha a nemzeti jog a szerződés semmisségéről vagy felbontásáról rendelkeznek, például a jogszavatosság megsértése miatt.
- = -
(58) A tagállamok továbbra is szabadon szabályozhatják az elévülési időket.
Az elévülési idők azonban nem akadályozhatják meg a fogyasztókat abban, hogy érvényesítsék jogaikat azon időszak alatt, amikor a kereskedő felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért.
Bár éppen ezért ez az irányelv nem harmonizálja a nemzeti szinten meghatározott elévülési idők kezdő időpontját, azt azonban biztosítja, hogy az elévülési idők lehetővé tegyék a fogyasztók számára az olyan hibás teljesítés miatti jogorvoslati jogaik gyakorlását, amelyek azon időpont előtt válnak felismerhetővé, ameddig a kereskedő felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért.
- = -
(73) A kereskedő kártérítési felelősségének elve a digitálistartalom-szolgáltatásra vagy digitális_szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések alapvető eleme.
A fogyasztók számára ezért biztosítani kell a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás hibás teljesítésével vagy a digitális_tartalom szolgáltatásának vagy digitális_szolgáltatás nyújtásának elmulasztásával okozott kár megtérítéséhez való jogot.
A kártérítésnek a fogyasztót a lehető legközelebb kell juttatnia ahhoz a helyzethez, amelyben akkor lett volna, ha a digitális_tartalom szolgáltatása vagy a digitális_szolgáltatások nyújtása megtörtént volna és az megfelelő lett volna.
Mivel a kártérítéshez való jog már valamennyi tagállamban biztosított, ez az irányelv nem érinti a fogyasztóknak az említett szabályok megsértéséből eredő károkért való kártérítésére vonatkozó nemzeti szabályokat.
- = -
(74) Ebben az irányelvben foglalkozni kell a kereskedő által az olyan digitális tartalmon vagy digitális_szolgáltatáson végrehajtott módosításokkal – például frissítésekkel és fejlesztésekkel – is, amelyeket a fogyasztó számára a szerződésben előírt időtartam alatt szolgáltatnak.
Figyelembe véve a digitális tartalmak és a digitális_szolgáltatások gyorsan fejlődő jellegét, az ilyen frissítések, fejlesztések és hasonló módosítások szükségesnek bizonyulhatnak, és gyakran a fogyasztó előnyére válnak.
Néhány módosítás – mint például azok, amelyekről frissítés címén a szerződés rendelkezik – a szerződéses kötelezettségvállalás részét képezheti.
E módosítások lehetnek olyanok is, amelyekre a digitális_tartalomra vagy a digitális_szolgáltatásra vonatkozóan ezen irányelv által meghatározott objektív szerződésszerűségi követelmények teljesítése érdekében van szükség.
Egyéb módosításokhoz, amelyek a szerződésszerűség objektív követelményeitől eltérnek, és amelyek a szerződés megkötésének időpontjában előreláthatóak voltak, a fogyasztónak kifejezetten hozzá kell járulnia a szerződés megkötésekor.
- = -
(75) Ezeken a szerződésszerűség fenntartását szolgáló módosításokon túlmenően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kereskedő bizonyos feltételek mellett módosítsa a digitális_tartalom, illetve a digitális_szolgáltatás jellemzőit, feltéve, hogy a szerződés jogos indokot szolgáltat a módosításra.
Jogos indoknak minősülhetnek például azok az esetek, amikor a módosításra azért van szükség, mert a digitális tartalmat egy új technikai környezethez kell hozzáigazítani, vagy nagyobb számú felhasználó általi használatra kell alkalmassá tenni, illetve amikor a módosításra egyéb fontos üzemeltetési ok miatt van szükség.
Ezek a módosítások gyakran a fogyasztó javára szolgálnak, mivel javítják a digitális tartalmat vagy a digitális_szolgáltatást.
Következésképp a szerződő felek a kereskedő általi módosításokat engedélyező záradékokat foglalhatnak a szerződésbe.
A fogyasztói és az üzleti érdekek közötti egyensúly fenntartása érdekében a kereskedő számára biztosított fenti lehetőség mellett biztosítani kell a fogyasztó ahhoz való jogát, hogy megszüntesse a szerződést, amennyiben a módosítások a csekélynél nagyobb mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolnak a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás használatára, illetve az ahhoz való hozzáférésre.
Azt, hogy a módosítások milyen mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolnak a digitális_tartalomnak vagy a digitális_szolgáltatásnak a fogyasztó általi használatára, illetve az ahhoz való hozzáférésére, objektív módon kell felmérni, figyelembe véve a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás jellegét és célját, valamint azt, hogy az azonos típusú digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások esetében mely minőségi jellemzők, funkcionalitások, kompatibilitások és más főbb jellemzők számítanak szokásosnak.
Az ezen irányelvben előírt, az ilyen frissítésekre, fejlesztésekre és hasonló módosításokra vonatkozó szabályok ugyanakkor nem érinthetik azokat a helyzeteket, amikor a felek, például a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás egy új verziójának megjelenése következtében új szerződést kötnek a digitálistartalom-szolgáltatásra vagy a digitálisszolgáltatás-nyújtásra vonatkozóan.
- = -
(77) Ha a módosítás hátrányosan érinti a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás fogyasztó általi használatát, illetve az ahhoz való hozzáférést, a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a módosítás okán ingyenesen megszüntesse a szerződést.
A kereskedő dönthet úgy is, hogy a szerződésnek megfelelően és annak módosítása nélkül, további költségek nélkül lehetővé teszi a fogyasztó számára a digitális_tartalomhoz vagy a digitális_szolgáltatáshoz való hozzáférést, mely esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződés megszüntetésére.
Amennyiben azonban a kereskedő által a fogyasztó rendelkezésére bocsátott digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás már nem felel meg a szerződésszerűség szubjektív és objektív követelményeinek, a fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelv szerint a hibás teljesítés esetén igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekkel éljen.
Amennyiben az ezen irányelvben meghatározott ilyen módosításra vonatkozó követelmények nem teljesülnek és a módosítás hibás teljesítést eredményez, ez nem érinti a fogyasztónak az arra vonatkozó jogát, hogy a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást az ezen irányelvben foglaltak értelmében szerződésszerűvé tegyék, árcsökkentést kérjen vagy a szerződést megszüntesse.
Hasonlóképpen, amennyiben egy módosítást követően, de nem amiatt a digitálistartalom-szolgáltatás vagy a digitálisszolgáltatás-nyújtás hibás teljesítésének esete merül fel, a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adott digitális_tartalomra vagy digitális_szolgáltatásra vonatkozóan éljen a hibás teljesítés orvoslására az ezen irányelvben előírt jogorvoslatokkal.
- = -
(79) Azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog értelmében úgy tekinthetők, hogy jogos érdekük fűződik a fogyasztók szerződéses és adatvédelemmel kapcsolatos jogainak védelméhez, jogosultaknak kell lenniük arra, hogy – annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvet átültető rendelkezéseket alkalmazzák – eljárást kezdeményezhessenek olyan bíróság, vagy közigazgatási hatóság előtt, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására vagy megfelelő jogi eljárások kezdeményezésére.
- = -
(80) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem sértheti a nemzetközi magánjog szabályainak, és különösen az 593/2008/EK (14) és az 1215/2012/EU (15) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkalmazását.
- = -
(81) Az ezen irányelv végrehajtása terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés elősegítése érdekében módosítani kell az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) mellékletét, hogy az kiegészüljön egy erre az irányelvre utaló hivatkozással.
- = -
(82) A fogyasztók ezen irányelvben megállapított kollektív érdekei védelmének biztosítása érdekében módosítani kell a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) I.
mellékletét, hogy az kiegészüljön egy erre az irányelvre utaló hivatkozással.
- = -
(83) A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy amint a megfelelő nemzeti átültetési intézkedések alkalmazandóvá válnak, élhessenek az ezen irányelv szerinti jogaikkal.
Ezért a nemzeti átültető intézkedéseket a határozatlan idejű és a határozott idejű azon szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeket az irányelv alkalmazási időpontját megelőzően kötöttek meg, és amelyek egy adott időszak során vagy folyamatosan, vagy egyedi szolgáltatási aktusok sorozata révén digitális tartalmat szolgáltatnak vagy digitális_szolgáltatás nyújtanak, de csak a nemzeti átültető intézkedések alkalmazásának időpontjától biztosított digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás tekintetében.
Ugyanakkor a fogyasztók és a kereskedők jogos érdekei közötti egyensúly biztosítása érdekében az ezen irányelvnek a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás módosítására, valamint a visszkereseti igényre vonatkozó rendelkezéseit átültető nemzeti intézkedések csak az irányelv alkalmazási időpontját követően kötött szerződésekre alkalmazandók.
- = -
(84) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011.
szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (18) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot.
Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.
- = -
(86) Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen azt, hogy oly módon járuljon hozzá a belső piac működéséhez, hogy következetesen kezeli a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések szerződési jogi vonatkozású akadályait, ugyanakkor megakadályozza a jogi széttagolódást – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban amiatt, hogy az összehangolt jogérvényesítési intézkedéseket is elősegítő harmonizált szerződési jogi szabályok révén biztosítani kell a nemzeti jogszabályok általános következetességét, jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
- = -
(87) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája, többek között annak 16., 38. és 47.
cikke által elismert elveket,
- = -