Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU

a)	alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre az azonos típusú árukat szokásosan használják, figyelembe véve adott esetben a hatályos uniós és tagállami jogot és műszaki szabványokat, illetve ilyen műszaki szabványok hiányában az alkalmazandó ágazatspecifikus magatartási kódexeket;

b)	adott esetben olyan minőségűnek kell lennie, mint amilyen minőségű az a minta vagy modell, amelyet az eladó a szerződés megkötése előtt bocsátott a fogyasztó rendelkezésére, és meg kell felelnie az említett minta vagy modell leírásának;

c)	adott esetben olyan tartozékokkal, többek között csomagolással, üzembe helyezési utasításokkal vagy egyéb utasításokkal együtt kell szállítani, amelyek átadását a fogyasztó észszerűen elvárhatja; valamint

az azonos típusú áruk esetében szokásos és a fogyasztó által észszerűen elvárható mennyiséggel, minőséggel és egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie, többek között a tartósság, a funkcionalitás, a kompatibilitás és a biztonság tekintetében, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó vagy az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy – többek között a gyártó – által, különösen reklámban vagy a címkén tett bármely nyilvános kijelentést.

(2) Az eladót nem kötik az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilvános kijelentések, ha bizonyítja, hogy:

a)	a szóban forgó nyilvános kijelentésről nem tudott, és arról észszerűen eljárva nem is tudhatott;

b)	a szerződéskötés időpontjáig a nyilvános kijelentést – a korábbi kijelentés megtételének módjával azonos vagy hasonló módon – helyesbítették; vagy

c)	az áru megvételére vonatkozó elhatározást a nyilvános kijelentés nem befolyásolhatta.

(3) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az olyan – például biztonsági – frissítésekről, amelyek az említett áruk szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint hogy megkapja ezeket az alábbi időszakon keresztül:

az áru és a digitális elemek típusa és célja alapján, valamint figyelembe véve a körülményeket és a szerződés jellegét, a fogyasztó által észszerűen elvárható időszakon keresztül, amennyiben az adásvételi_szerződés a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik; vagy

b)	a 10. cikk (2) bekezdésében vagy adott esetben (5) bekezdésében megjelölt időszakon keresztül, ha az adásvételi_szerződés a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás tekintetében meghatározott időszakon keresztüli folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik.

(4) Amennyiben a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a (3) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, az eladó nem felel a hibás teljesítésért, amely kizárólag a vonatkozó frissítés hiányából fakad, feltéve, hogy:

a)	az eladó tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; valamint

b)	a frissítés telepítésének fogyasztó általi elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a fogyasztó számára biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

(5) Az (1) vagy a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg hibás teljesítés abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott, a szerződésszerűségre vonatkozó objektív követelményektől, és a fogyasztó az adásvételi_szerződés megkötésekor ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

9. cikk

Harmadik személyek jogai

Amennyiben valamely harmadik személyek bármely jogának – különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogának – megsértéséből eredő korlátozás megakadályozza vagy korlátozza az áruknak a 6. és a 7. cikkel összhangban történő használatát, a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó jogosult legyen a hibás teljesítésből fakadó, 13. cikk szerinti jogorvoslati lehetőségekre, kivéve, ha a nemzeti jog az említett jogsértés esetén a szerződés érvénytelenségéről vagy felbontásáról rendelkezik.

11. cikk

Bizonyítási teher

(1) Minden olyan hibáról, amely az áru leszállításának időpontjától számított egy éven belül válik felismerhetővé, vélelmezni kell, hogy már az áru leszállításának időpontjában fennállt, kivéve, ha bizonyítják ennek ellenkezőjét, vagy ha ez a vélelem összeegyeztethetetlen az áru természetével vagy a hiba jellegével. Ez a bekezdés a digitális elemeket tartalmazó árukra is alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéves időtartam helyett a tagállamok az áru leszállításának időpontjától számított kétéves időtartamot is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(3) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében, amennyiben az adásvételi_szerződés a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás egy meghatározott időszakon keresztüli folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, az eladóra h árul a bizonyítási teher azzal kapcsolatban, hogy a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás szerződésszerű volt-e a 10. cikk (2) bekezdésében említett időtartam során, a teljesítés olyan hibájával kapcsolatban, amely az ugyanazon cikkben említett időtartam során válik felismerhetővé.

13. cikk

Hibás teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok

(1) Hibás teljesítés esetén a fogyasztónak jogában áll az e cikkben meghatározott feltételek mellett az áru szerződésszerűvé tételét kérni, a vételár arányos csökkentésében részesülni, vagy megszüntetni a szerződést.

(2) Az áru szerződésszerűvé tétele érdekében a fogyasztó választhat a javítás és a csere között, kivéve, ha az általa választott jogorvoslat lehetetlen vagy a másik jogorvoslattal összehasonlítva aránytalan költséget ró az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között az alábbiakat:

a)	azt az értéket, amelyet az áru akkor képviselne, ha nem állna fenn a teljesítés hibája;

b)	a hiba jelentőségét; valamint

c)	azt, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

(3) Az eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, amennyiben a javítás, illetve a csere lehetetlen vagy aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményeket.

(4) A fogyasztó az alábbi esetek bármelyikében jogosult a vételár 15. cikkben foglaltak szerinti arányos csökkentésében részesülni vagy az adásvételi_szerződést a 16. cikkben foglaltak szerint megszüntetni:

a)	az eladó nem hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy adott esetben nem a 14. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy az eladó megtagadta az árunak az e cikk (3) bekezdése szerinti szerződésszerűvé tételét;

b)	ismét teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az eladó megkísérelte az áruk szerződésszerűvé tételét;

c)	a teljesítés hibája olyan súlyos jellegű, hogy azonnali árcsökkentést vagy az adásvételi_szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

d)	az eladó kijelentette, vagy a körülményekből egyértelmű, hogy az eladó észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem fogja az árut a szerződésszerűvé tenni.

(5) A fogyasztó nem jogosult a szerződés megszüntetésére, amennyiben a teljesítési hiba jelentéktelen. Annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen, az eladót terheli.

(6) A fogyasztó jogosult a vételár bármely még fennmaradó részét részben vagy egészben visszatartani, amíg az eladó eleget nem tesz ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek. A tagállamok meghatározhatják azokat a feltételeket és szabályokat, amelyek szerint a fogyasztó gyakorolhatja a vételár visszatartásának jogát.

(7) A tagállamok szabályozhatják, hogy a fogyasztónak a hibás teljesítéshez való hozzáj árulása érinti-e, és milyen mértékben érinti a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat.

14. cikk

Az áru javítása vagy cseréje

(1) Az áru javítását vagy cseréjét a következőképpen kell végrehajtani:

a)	térítésmentesen;

b)	észszerű időn belül attól az időponttól számítva, amikor a fogyasztó tájékoztatta az eladót a teljesítés hibájáról; valamint

c)	a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül, figyelembe véve az áru jellegét és azt, hogy a fogyasztónak milyen célból volt szüksége az árura.

(2) Ha a hiba orvoslására az áru javítása vagy cseréje útján kerül sor, akkor a fogyasztónak az árut az eladó rendelkezésére kell bocsátania. Az eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét.

(3) Ha a javítás vagy a csere olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően helyeztek üzembe a hiba felismerhetővé válása előtt, vagy abban az esetben, ha az ilyen árut ki kell cserélni, akkor a javításra vagy cserére vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését, vagy ezen eltávolítás vagy üzembe helyezés költségeinek viselését.

(4) A fogyasztó nem köteles fizetni a kicserélt árunak a cserét megelőző időszakban történő szokásos használatáért.

17. cikk

Kereskedelmi jótállás

(1) Bármilyen kereskedelmi_jótállás kötelező érvényű a jótállásra kötelezettre nézve, a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban, valamint a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételeknek megfelelően. Az e cikkben foglalt feltételek szerint és az uniós vagy a nemzeti jog bármely más alkalmazandó rendelkezésének sérelme nélkül, ha a gyártó bizonyos áruk tekintetében bizonyos időtartamra a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállást nyújt a fogyasztónak, a gyártó közvetlenül a fogyasztónak felel a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállás teljes időtartama alatt az árunak a 14. cikk szerinti javításáért vagy cseréjéért. A gyártó a fogyasztónak a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban ennél kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.

Ha a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámokban foglaltak, akkor a kereskedelmi_jótállás az említett reklámokban foglalt, a kereskedelmi_jótállásra vonatkozó feltételeknek megfelelően kötelező, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat az eredeti reklámmal azonos vagy hasonló formában helyesbítették.

(2) A kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot tartós_adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru szállításának időpontjában. A kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni. A jótállási nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat, hogy az áruk hibás teljesítése esetén a fogyasztót jogszabály alapján a hibás teljesítés eladó általi térítésmentes orvoslására vonatkozó jog illeti meg, és ezt a jogot a kereskedelmi_jótállás nem érinti;

b)	a jótállásra kötelezett neve és címe;

c)	a fogyasztó által a kereskedelmi_jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárás;

d)	azon áru megjelölése, amelyekre a kereskedelmi_jótállás vonatkozik; valamint

e)	a kereskedelmi_jótállás feltételei.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az a jótállásra kötelezett szempontjából nem befolyásolja a kereskedelmi_jótállás kötelező jellegét.

(4) A tagállamok a kereskedelmi_jótállás e cikkben nem szabályozott egyéb kérdéseire vonatkozóan szabályokat állapíthatnak meg, többek között azzal kapcsolatban, hogy a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot milyen nyelven vagy nyelveken kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

whereas

(3) Egy valódi digitális egységes piac megvalósítása, a jogbiztonság erősítése és a tranzakciós költségek – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára történő – csökkentése érdekében a magas szintű fogyasztóvédelmet alapul véve harmonizálni kell az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásait.

- = -

(15) Ez az irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződésekre alkalmazandó, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is, amelyek esetében a beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás hiányában az áruk nem tudnák betölteni funkciójukat, és amelyek esetében az említett digitális tartalmat vagy szolgáltatást az adott árukra vonatkozó adásvételi_szerződés keretében, az áruval együtt szolgáltatják.
Az, hogy a beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalom szolgáltatása vagy digitális_szolgáltatás nyújtása az eladóval kötött adásvételi_szerződés részét képezi-e, e szerződés tartalmától függ.
Ennek ki kell terjednie az olyan beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalomra vagy digitális_szolgáltatásra, amelynek szolgáltatását, illetve nyújtását a szerződés kifejezetten előírja.
Ide tartoznak azok az adásvételi_szerződések is, amelyek valamely konkrét digitális_tartalom szolgáltatására vagy konkrét digitális_szolgáltatás nyújtására vonatkozónak értelmezhetők, mivel az azonos típusú áruk esetében szokásosnak minősülnek, és mivel az áruk jellegéből adódóan, továbbá figyelembe véve az eladó által vagy az ő nevében, illetve az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő személyek – köztük a gyártó – által tett nyilvános kijelentéseket, a fogyasztó észszerűen elvárhatta ezeket.
Ha például egy okostelevízió a hirdetés szerint egy bizonyos videoalkalmazást tartalmaz, ezt a videoalkalmazást úgy kell tekinteni, hogy az az adásvételi_szerződés részét képezi.
Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást előre telepítették-e az árura, vagy azt később kell csak letölteni egy másik eszközre, és amely így csak össze van kapcsolva az áruval.
Például egy okostelefon tartalmazhat az adásvételi_szerződés szerint nyújtott, szabványosított, előre telepített alkalmazásokat, például ébresztőóra vagy kamera alkalmazást.
Egy másik példa lehet az okosóra.
Ilyen esetben maga az óra tekintendő a digitális elemeket tartalmazó árunak, amely csak egy olyan alkalmazással töltheti be a funkcióját, amelyet az adásvételi_szerződés szerint biztosítottak, ám amelyet a fogyasztónak kell letöltenie az okostelefonjára; ekkor az alkalmazás lesz az összekapcsolt digitális elem.
Ugyanez alkalmazandó akkor, ha a beépített vagy összekapcsolt digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást nem maga az eladó, hanem az adásvételi_szerződés értelmében egy harmadik fél nyújtja.
Az eladók és a fogyasztók számára a bizonytalanság elkerülése érdekében azzal kapcsolatos kétség esetén, hogy a digitális_tartalom szolgáltatása vagy a digitális_szolgáltatás nyújtása az adásvételi_szerződés részét képezi-e, ezen irányelv szabályait kell alkalmazni.
Ezenkívül az eladó és a fogyasztó közötti olyan kétoldalú szerződéses jogviszony megállapítására, amelynek részét képezi a beépített vagy összekapcsolt digitális_tartalom szolgáltatása vagy digitális_szolgáltatás nyújtása, nem lehet hatással az a puszta tény, hogy a fogyasztónak beleegyezését kell adnia egy harmadik féllel kötendő felhasználási szerződéshez annak érdekében, hogy élvezhesse a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás előnyeit.

- = -

(29) A szerződésszerűség biztosítása érdekében az áruknak nemcsak a szubjektív szerződésszerűségi követelményeknek, hanem az ebben az irányelvben meghatározott objektív szerződésszerűségi követelményeknek is meg kell felelniük.
A szerződésszerűséget többek között a következők figyelembevételével kell értékelni: milyen célra használják általában az azonos típusú árukat; az áruk a fogyasztó által észszerűen elvárt tartozékokkal és utasításokkal vannak-e ellátva; illetve megfelelnek-e annak a mintának vagy modellnek, amelyet az eladó rendelkezésre bocsátott.
Az áruknak továbbá az azonos típusú áruk tekintetében szokásos minőséggel és jellemzőkkel kell rendelkezniük, amelyeket a fogyasztó észszerűen elvárhat, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó által vagy nevében, illetve az értékesítési lánc korábbi szakaszában szereplő más személy által tett bármely nyilvános kijelentést.

- = -

(31) Főszabály szerint a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében, amelyeknél az árukba beépített vagy azokkal összekapcsolt digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást egyszeri szolgáltatáson keresztül nyújtják, az eladó kizárólag a szállítás időpontjában fennálló hibás teljesítésért felel.
Ugyanakkor a frissítések nyújtására vonatkozó kötelezettségnek tükröznie kell azt a tényt, hogy az ilyen áruk digitális környezete folyamatosan változik.
Ezért frissítések szükségesek annak biztosításához, hogy az áruk ugyanúgy tudjanak működni, mint a szállítás időpontjában.
Ezenkívül – a hagyományos árukkal ellentétben – a digitális elemeket tartalmazó áruk nem teljesen különülnek el az eladó érdekkörétől, mivel az eladó vagy az adásvételi_szerződés alapján a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást nyújtó harmadik személy távoli eléréssel, általában az interneten keresztül frissíteni tudja az árut.
Ezért ha a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást egyszeri szolgáltatáson keresztül nyújtják, az eladónak kell felelnie azért, hogy biztosítsa a digitális elemeket tartalmazó áruk szerződésszerűségének fenntartásához szükséges frissítéseket a fogyasztó által észszerűen elvárható ideig, még abban az esetben is, ha az áruk a szállítás időpontjában szerződésszerűek voltak.
A frissítések nyújtása tekintetében a fogyasztó által észszerűen elvárható időt az áruk és a digitális elemek típusát és célját, valamint a körülményeket és az adásvételi_szerződés jellegét figyelembe véve kell meghatározni.
A fogyasztó rendes körülmények között addig az időpontig várhatja el a frissítéseket, ameddig az eladó a hibás teljesítésért felel, míg egyes más esetekben a fogyasztó észszerű elvárása az említett időtartamon túl is terjedhet, így például különösen a biztonsági frissítések tekintetében.
Más esetekben, például az időben korlátozott célú digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az eladónak a frissítések biztosítására vonatkozó kötelezettsége rendes körülmények között az említett időtartamra korlátozódik.

- = -

(32) Az áruk hosszabb élettartamának biztosítása a fenntarthatóbb fogyasztási szokások és a körforgásos gazdaság megvalósítása szempontjából fontos.
Hasonlóképpen a belső piac működése iránti bizalom növeléséhez nélkülözhetetlen, hogy a piacfelügyelet megerősítése és a gazdasági szereplők számára megfelelő ösztönzők biztosítása révén a nem megfelelő áruk ne kerüljenek az Unió piacára.
E célból a termékspecifikus uniós jogszabályok jelentik a legalkalmasabb eszközt a tartóssági és a termékkel kapcsolatos egyéb követelmények bevezetésére a termékek egyes típusaira vagy csoportjaira vonatkozóan, az e célhoz igazodó kritériumok alkalmazásával.
Ennek az irányelvnek ezért ki kell egészítenie az ilyen termékspecifikus uniós jogszabályokban kitűzött célkitűzéseket, és fel kell vennie a tartósságot az áruk szerződésszerűségének értékelését szolgáló objektív kritériumok közé.
Ebben az irányelvben a tartósság arra utal, hogy az áruk rendeltetésszerű használat mellett képesek megőrizni a megkövetelt funkcióikat és teljesítményüket.
Ahhoz, hogy az áruk szerződésszerűek legyenek, az azonos típusú áruk tekintetében szokásos tartóssággal kell rendelkezniük, amelyet a fogyasztó észszerűen elvárhat, figyelembe véve az adott áru jellegét – ideértve az ilyen áruk észszerű karbantartását, például az autó szűrőjének rendszeres vizsgálatát vagy cseréjét – és az értékesítési láncban szereplő bármely személy által vagy nevében tett bármely nyilvános kijelentést.
Az értékelés során figyelembe kell venni továbbá minden egyéb releváns körülményt, például az áru vételárát, illetve azt, hogy a fogyasztó milyen intenzitással vagy gyakorisággal használja az árut.
Ezenfelül, amennyiben a szerződéskötést megelőzően tett, az adásvételi_szerződés részét képező nyilatkozat a termék tartósságára vonatkozóan konkrét információkat tartalmaz, a fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat a szubjektív szerződésszerűségi követelmények részének tekintse.

- = -

(35) A szerződésszerűségnek az anyaghibákra és a jogi hibákra egyaránt ki kell terjednie.
A harmadik személyek jogainak – különösen szellemitulajdon-jogainak – megsértéséből eredő korlátozások akadályozhatják vagy korlátozhatják az áruknak a szerződéssel összhangban történő használatát.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezekben az esetekben a fogyasztó élhessen az ezen irányelvben meghatározott, a hibás teljesítés esetén alkalmazható jogorvoslatokkal, kivéve, ha a nemzeti jog ilyen esetben a szerződés érvénytelenségéről vagy felbontásáról rendelkezik.

- = -

(41) Az eladók számára a jogbiztonság biztosítása és a határokon átnyúló vásárlások iránti általános fogyasztói bizalom erősítése érdekében meg kell határozni egy időtartamot, amelyen belül a fogyasztó jogorvoslatra jogosult a szerződésszerűség megállapítása szempontjából irányadó időpontban fennálló hibás teljesítések tekintetében.
Figyelembe véve, hogy a tagállamok túlnyomó többsége az 1999/44/EK irányelv végrehajtásakor kétéves időtartamról rendelkezett, és a gyakorlatban ezt az időtartamot a piaci szereplők észszerűnek tekintették, ezt az időtartamot fenn kell tartani.
Célszerű, hogy ugyanez vonatkozzon a digitális elemeket tartalmazó árukra is.
Ugyanakkor, amennyiben a szerződés két éven túli időtartamra írja elő a folyamatos szolgáltatást, a fogyasztónak jogorvoslati jogosultságot kell biztosítani a digitális_tartalommal vagy digitális_szolgáltatással kapcsolatos hibás teljesítés tekintetében, amennyiben az azon az időtartamon belül következik be vagy válik felismerhetővé, amelyre kiterjedően a szerződés előírja a digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás folyamatos szolgáltatását.
Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok rugalmasan növelhessék a fogyasztóvédelem szintjét a nemzeti jogukban, a tagállamok számára lehetőséget kell adni, hogy az ebben az irányelvben megállapított időtartamnál hosszabb helytállási időtartamról rendelkezzenek az eladók vonatkozásában.

- = -

(52) Bizonyos helyzetekben indokolt lehet, hogy a fogyasztó azonnal jogosult legyen a vételár csökkentésére vagy a szerződés megszüntetésére.
Ha az eladó intézkedett az áru szerződésszerűvé tételéről, ám ezt követően újra felismerhetővé válik valamilyen hiba, objektíven meg kell állapítani, hogy a fogyasztónak el kell-e fogadnia, hogy az eladó újra megkísérelje az áru szerződésszerűvé tételét, figyelembe véve az eset minden körülményét, mint például az áru típusát és értékét, valamint a hibás teljesítés jellegét és mértékét.
Különösen drága vagy összetett áruk esetében indokolt lehet, hogy az eladó újra megkísérelhesse az áru szerződésszerűvé tételét.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a fogyasztótól elvárható-e, hogy továbbra is bízzon abban, hogy az eladó képes az áru szerződésszerűvé tételére vagy sem, például amiatt, hogy ugyanaz a probléma másodszor is előfordul.
Hasonlóképpen, bizonyos helyzetekben a hibás teljesítés olyan súlyos lehet, hogy a fogyasztó már nem tud bízni abban, hogy az eladó képes az áru szerződésszerűvé tételére; például akkor, ha a hibás teljesítés súlyosan akadályozza a fogyasztót az áru rendeltetésszerű használatában, és a fogyasztótól nem várható el, hogy bízzon abban, hogy a javítás vagy csere orvosolni fogja a problémát.

- = -

(55) Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédjék a túlságosan hosszú késedelmek kockázatáról, minden javítást vagy cserét észszerű időn belül sikeresen le kell bonyolítani.
A javítás vagy csere elvégzésének észszerűnek minősülő ideje a javítás vagy a csere elvégzéséhez szükséges legrövidebb időnek kell, hogy megfeleljen.
Ezt az időt objektíven kell meghatározni, figyelembe véve az áru jellegét és összetettségét, a hiba jellegét és súlyosságát, valamint a javítás vagy csere elvégzéséhez szükséges erőfeszítést.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv végrehajtása során a javítás vagy csere elvégzése észszerű idejének fogalmát úgy értelmezhessék, hogy olyan rögzített időtartamokról rendelkeznek, amelyek általában észszerűnek tekinthetők a javításra vagy a cserére, különösen meghatározott termékkategóriák esetében.

- = -

(63) Figyelembe véve, hogy az eladó az áru bármely olyan hibájáért felelős a fogyasztó felé, amely az eladó vagy egy harmadik fél cselekménye vagy mulasztása miatt következett be, az eladó számára lehetővé kell tenni, hogy jogorvoslattal éljen az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő felelős személlyel szemben.
E jogorvoslatnak magában kell foglalnia az olyan hibás teljesítésből eredő jogorvoslatot, mint a frissítés – többek között a biztonsági frissítés – elmulasztása, amely szükséges lett volna a digitális elemeket tartalmazó áru szerződésszerűségének fenntartásához.
Ez az irányelv azonban nem érintheti az eladó és az értékesítési láncban szereplő egyéb felek közötti szerződéskötés szabadságát.
Az említett jog gyakorlásának részleteiről, különösen arról, hogy az ilyen jogorvoslatot kivel szemben és hogyan lehet gyakorolni, illetve hogy a jogorvoslat kötelező jellegű-e, a tagállamoknak kell rendelkezniük.
Ez az irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a fogyasztó közvetlenül is érvényesíthet-e igényt az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban részt vevő személyekkel szemben, kivéve azokat az eseteket, amikor a gyártó az árukra kereskedelmi_jótállást kínál a fogyasztó számára.

- = -

keyboard_tab Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU

Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU