Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU

Ezen irányelv célja, hogy hozzáj áruljon a belső piac megfelelő működéséhez és ezzel egyidejűleg magas színvonalú fogyasztóvédelmet biztosítson azáltal, hogy közös szabályokat határoz meg az eladók és fogyasztók által kötött adásvételi_szerződésekkel kapcsolatos bizonyos követelményekre vonatkozóan, és ennek keretében meghatározza különösen az áruk szerződésszerűségére, a hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogorvoslatokra és e jogorvoslatok érvényesítésének feltételeire, valamint a kereskedelmi_jótállásra alkalmazandó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„ adásvételi_szerződés”: bármely olyan szerződés, amelynek értelmében az eladó átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti annak vételárát;

2.	„ fogyasztó”: bármely természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén;

„ eladó”: bármely természetes személy vagy – akár magántulajdonban, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt is, aki vagy amely az említett természetes vagy jogi személy nevében vagy javára jár el;

4.	„ gyártó”: az áruk gyártója, az árut az Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely az árun nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel;

„ áru”:

a)	bármely ingóság; ezen irányelv értelmében árunak minősül a víz, a gáz és a villamos energia is, amennyiben korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre;

b)	bármely ingóság, amely digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióját (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áruk);

6.	„ digitális_tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatott adat;

„ digitális_szolgáltatás”:

a)	olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen; vagy

b)	olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót;

8.	„ kompatibilitás”: az áru azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják, anélkül, hogy ehhez az árut, a hardvert vagy a szoftvert át kellene alakítani;

9.	„ funkcionalitás”: az áru azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse;

10.	„ interoperabilitás”: az áru azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják;

11.	„ tartós_adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy az eladó számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

12.

„ kereskedelmi_jótállás”: az eladó vagy a gyártó (a továbbiakban: a jótállásra kötelezett) bármely olyan kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben az eladónak a szerződésszerűség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettsége teljesítésén túlmenően, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó, a szerződéskötés időpontjában vagy azt megelőzően elérhető reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződésszerűséghez nem kapcsolódó bármely egyéb követelménynek nem megfelelő áru vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli vagy kijavítja, illetve az áruhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt;

13.	„ tartósság”: egy termék azon képessége, hogy megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét szokásos használat mellett;

14.	„ térítésmentesen”: az áru szerződésszerűvé tétele érdekében felmerült szükséges költségek – különösen a postaköltség, a szállítási költség, a munkaerőköltség vagy az anyagköltség – megfizetése nélkül;

15.

„ nyilvános_árverés” olyan értékesítési módszer, amelynek során az eladó az árukat vagy a szolgáltatásokat az árverésvezető által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében kínálja a fogyasztóknak, akik személyesen megjelennek vagy lehetőséget kapnak arra, hogy személyesen megjelenjenek az árverésen, és amelyen a sikeres licitáló köteles megvenni az árut vagy a szolgáltatást.

6. cikk

A szerződésszerűség szubjektív követelményei

Az áru különösen akkor felel meg az adásvételi_szerződésnek, ha adott esetben:

a)	megfelel az adásvételi_szerződésben foglalt leírásnak, az adásvételi_szerződésben előírt típusú, mennyiségű és minőségű, valamint rendelkezik az adásvételi_szerződésben előírt funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, az adásvételi_szerződés szerinti jellemzőkkel;

b)	alkalmas a fogyasztó által meghatározott bármely adott célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb az adásvételi_szerződés megkötésekor az eladó tudomására hozott, és amelyet az eladó elfogadott;

c)	az adásvételi_szerződésben előírt minden tartozékkal és utasítással – többek között az üzembe helyezésre vonatkozó utasításokkal – együtt szállítják; és

d)	ahhoz az adásvételi_szerződésben meghatározott frissítéseket szolgáltatják.

7. cikk

A szerződésszerűség objektív követelményei

(1) A szerződésszerűség szubjektív követelményeinek teljesítése mellett az árunak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is:

a)	alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre az azonos típusú árukat szokásosan használják, figyelembe véve adott esetben a hatályos uniós és tagállami jogot és műszaki szabványokat, illetve ilyen műszaki szabványok hiányában az alkalmazandó ágazatspecifikus magatartási kódexeket;

b)	adott esetben olyan minőségűnek kell lennie, mint amilyen minőségű az a minta vagy modell, amelyet az eladó a szerződés megkötése előtt bocsátott a fogyasztó rendelkezésére, és meg kell felelnie az említett minta vagy modell leírásának;

c)	adott esetben olyan tartozékokkal, többek között csomagolással, üzembe helyezési utasításokkal vagy egyéb utasításokkal együtt kell szállítani, amelyek átadását a fogyasztó észszerűen elvárhatja; valamint

az azonos típusú áruk esetében szokásos és a fogyasztó által észszerűen elvárható mennyiséggel, minőséggel és egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie, többek között a tartósság, a funkcionalitás, a kompatibilitás és a biztonság tekintetében, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó vagy az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy – többek között a gyártó – által, különösen reklámban vagy a címkén tett bármely nyilvános kijelentést.

(2) Az eladót nem kötik az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilvános kijelentések, ha bizonyítja, hogy:

a)	a szóban forgó nyilvános kijelentésről nem tudott, és arról észszerűen eljárva nem is tudhatott;

b)	a szerződéskötés időpontjáig a nyilvános kijelentést – a korábbi kijelentés megtételének módjával azonos vagy hasonló módon – helyesbítették; vagy

c)	az áru megvételére vonatkozó elhatározást a nyilvános kijelentés nem befolyásolhatta.

(3) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az olyan – például biztonsági – frissítésekről, amelyek az említett áruk szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint hogy megkapja ezeket az alábbi időszakon keresztül:

az áru és a digitális elemek típusa és célja alapján, valamint figyelembe véve a körülményeket és a szerződés jellegét, a fogyasztó által észszerűen elvárható időszakon keresztül, amennyiben az adásvételi_szerződés a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik; vagy

b)	a 10. cikk (2) bekezdésében vagy adott esetben (5) bekezdésében megjelölt időszakon keresztül, ha az adásvételi_szerződés a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás tekintetében meghatározott időszakon keresztüli folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik.

(4) Amennyiben a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a (3) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, az eladó nem felel a hibás teljesítésért, amely kizárólag a vonatkozó frissítés hiányából fakad, feltéve, hogy:

a)	az eladó tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; valamint

b)	a frissítés telepítésének fogyasztó általi elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a fogyasztó számára biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

(5) Az (1) vagy a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg hibás teljesítés abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott, a szerződésszerűségre vonatkozó objektív követelményektől, és a fogyasztó az adásvételi_szerződés megkötésekor ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

13. cikk

Hibás teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok

(1) Hibás teljesítés esetén a fogyasztónak jogában áll az e cikkben meghatározott feltételek mellett az áru szerződésszerűvé tételét kérni, a vételár arányos csökkentésében részesülni, vagy megszüntetni a szerződést.

(2) Az áru szerződésszerűvé tétele érdekében a fogyasztó választhat a javítás és a csere között, kivéve, ha az általa választott jogorvoslat lehetetlen vagy a másik jogorvoslattal összehasonlítva aránytalan költséget ró az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között az alábbiakat:

a)	azt az értéket, amelyet az áru akkor képviselne, ha nem állna fenn a teljesítés hibája;

b)	a hiba jelentőségét; valamint

c)	azt, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

(3) Az eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, amennyiben a javítás, illetve a csere lehetetlen vagy aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményeket.

(4) A fogyasztó az alábbi esetek bármelyikében jogosult a vételár 15. cikkben foglaltak szerinti arányos csökkentésében részesülni vagy az adásvételi_szerződést a 16. cikkben foglaltak szerint megszüntetni:

a)	az eladó nem hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy adott esetben nem a 14. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy az eladó megtagadta az árunak az e cikk (3) bekezdése szerinti szerződésszerűvé tételét;

b)	ismét teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az eladó megkísérelte az áruk szerződésszerűvé tételét;

c)	a teljesítés hibája olyan súlyos jellegű, hogy azonnali árcsökkentést vagy az adásvételi_szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

d)	az eladó kijelentette, vagy a körülményekből egyértelmű, hogy az eladó észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem fogja az árut a szerződésszerűvé tenni.

(5) A fogyasztó nem jogosult a szerződés megszüntetésére, amennyiben a teljesítési hiba jelentéktelen. Annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen, az eladót terheli.

(6) A fogyasztó jogosult a vételár bármely még fennmaradó részét részben vagy egészben visszatartani, amíg az eladó eleget nem tesz ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek. A tagállamok meghatározhatják azokat a feltételeket és szabályokat, amelyek szerint a fogyasztó gyakorolhatja a vételár visszatartásának jogát.

(7) A tagállamok szabályozhatják, hogy a fogyasztónak a hibás teljesítéshez való hozzáj árulása érinti-e, és milyen mértékben érinti a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat.

14. cikk

Az áru javítása vagy cseréje

(1) Az áru javítását vagy cseréjét a következőképpen kell végrehajtani:

a)	térítésmentesen;

b)	észszerű időn belül attól az időponttól számítva, amikor a fogyasztó tájékoztatta az eladót a teljesítés hibájáról; valamint

c)	a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül, figyelembe véve az áru jellegét és azt, hogy a fogyasztónak milyen célból volt szüksége az árura.

(2) Ha a hiba orvoslására az áru javítása vagy cseréje útján kerül sor, akkor a fogyasztónak az árut az eladó rendelkezésére kell bocsátania. Az eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét.

(3) Ha a javítás vagy a csere olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően helyeztek üzembe a hiba felismerhetővé válása előtt, vagy abban az esetben, ha az ilyen árut ki kell cserélni, akkor a javításra vagy cserére vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését, vagy ezen eltávolítás vagy üzembe helyezés költségeinek viselését.

(4) A fogyasztó nem köteles fizetni a kicserélt árunak a cserét megelőző időszakban történő szokásos használatáért.

16. cikk

Az adásvételi_szerződés megszüntetése

(1) A fogyasztó az adásvételi_szerződés megszüntetéséhez való jogát az eladónak címzett, az adásvételi_szerződés megszüntetésésre vonatkozó döntését kifejező nyilatkozat útján gyakorolhatja.

(2) Amennyiben a hibás teljesítés csupán az adásvételi_szerződés alapján szállított áruk egy részét érinti, és az adásvételi_szerződés megszüntetésének a 13. cikk értelmében van jogalapja, a fogyasztó az adásvételi_szerződést az említett áruk és az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában megszüntetheti, amennyiben a fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy elfogadja, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartja meg.

(3) Amennyiben a fogyasztó az adásvételi_szerződést teljes egészében vagy – a (2) bekezdésnek megfelelően – az adásvételi_szerződés alapján szállított áruk egy része vonatkozásában megszünteti, úgy:

a)	a fogyasztónak az eladó költségére vissza kell küldenie az eladóhoz az árukat; valamint

b)	az eladó köteles visszatéríteni a fogyasztónak az áruért fizetett vételárat, amint az árut vagy a fogyasztó által az áru visszaküldéséről átadott igazolást kézhez vette.

E bekezdés alkalmazásában a tagállamok határozhatják meg a visszaküldés és a visszatérítés szabályait.

17. cikk

Kereskedelmi jótállás

(1) Bármilyen kereskedelmi_jótállás kötelező érvényű a jótállásra kötelezettre nézve, a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban, valamint a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételeknek megfelelően. Az e cikkben foglalt feltételek szerint és az uniós vagy a nemzeti jog bármely más alkalmazandó rendelkezésének sérelme nélkül, ha a gyártó bizonyos áruk tekintetében bizonyos időtartamra a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállást nyújt a fogyasztónak, a gyártó közvetlenül a fogyasztónak felel a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállás teljes időtartama alatt az árunak a 14. cikk szerinti javításáért vagy cseréjéért. A gyártó a fogyasztónak a tartósságra vonatkozó kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban ennél kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.

Ha a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámokban foglaltak, akkor a kereskedelmi_jótállás az említett reklámokban foglalt, a kereskedelmi_jótállásra vonatkozó feltételeknek megfelelően kötelező, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat az eredeti reklámmal azonos vagy hasonló formában helyesbítették.

(2) A kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot tartós_adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru szállításának időpontjában. A kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni. A jótállási nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat, hogy az áruk hibás teljesítése esetén a fogyasztót jogszabály alapján a hibás teljesítés eladó általi térítésmentes orvoslására vonatkozó jog illeti meg, és ezt a jogot a kereskedelmi_jótállás nem érinti;

b)	a jótállásra kötelezett neve és címe;

c)	a fogyasztó által a kereskedelmi_jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárás;

d)	azon áru megjelölése, amelyekre a kereskedelmi_jótállás vonatkozik; valamint

e)	a kereskedelmi_jótállás feltételei.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az a jótállásra kötelezett szempontjából nem befolyásolja a kereskedelmi_jótállás kötelező jellegét.

(4) A tagállamok a kereskedelmi_jótállás e cikkben nem szabályozott egyéb kérdéseire vonatkozóan szabályokat állapíthatnak meg, többek között azzal kapcsolatban, hogy a kereskedelmi_jótállási nyilatkozatot milyen nyelven vagy nyelveken kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

18. cikk

Visszkereseti igény

Ha az eladó bármely olyan hibás teljesítésért felelős a fogyasztó felé, amely az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy cselekménye vagy mulasztása miatt következett be – ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukhoz a frissítések biztosítását a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban –, akkor az eladó is visszkereseti igénnyel élhet az értékesítési láncon belül felelős személlyel vagy személyekkel szemben. A felelős személyt, akivel szemben az eladó visszkereseti igénnyel élhet, valamint az annak gyakorlása szempontjából releváns intézkedéseket és feltételeket a nemzeti jog határozza meg.

22. cikk

Az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításai

1. Az (EU) 2017/2394 rendelet mellékletének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136, 2019.5.22., 28. o.).”

2. A 2009/22/EK irányelv I. mellékletének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„7.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136, 2019.5.22., 28. o.).”

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2024. június 12-ig felülvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, beleértve annak a jogorvoslatokra és a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezéseit – a használt árukra és a nyilvános_árverésen értékesített árukra is kiterjedően –, valamint a tartósságra vonatkozó gyártói kereskedelmi_jótállást érintő rendelkezéseit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentésben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy ezen irányelv és az (EU) 2019/770 irányelv alkalmazása a digitális_tartalom, a digitális_szolgáltatások és a digitális elemeket tartalmazó áruk értékesítése tekintetében az uniós szakpolitikákra irányadó elveknek megfelelően következetes és egységes keretet biztosít-e a belső piac megfelelő működéséhez. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

28. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 264., 2016.7.20., 57. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 15-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális_tartalom szolgáltatására és digitális_szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (HL L 110., 2009.5.1., 30. o.).

(10) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1999/44/EK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk, (1) bekezdés	1. cikk
1. cikk, (2) bekezdés, a) pont	2. cikk, 2. pont
1. cikk, (2) bekezdés, b) pont, első franciabekezdés	3. cikk, (4) bekezdés, b) pont
1. cikk, (2) bekezdés, b) pont, második és harmadik franciabekezdés	2. cikk, 5. pont, a) pont
1. cikk, (2) bekezdés, c) pont	2. cikk, 3. pont
1. cikk, (2) bekezdés, d) pont	2. cikk, 4. pont
1. cikk, (2) bekezdés, e) pont	2. cikk, 12 pont
1. cikk, (3) bekezdés	2. cikk, 15. pont és 3. cikke (5) bekezdés, a) pont
1. cikk, (4) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés	5. cikk
2. cikk, (2) bekezdés, a) pont	6. cikk, a) pont és 7. cikke (1) bekezdés, b) pont
2. cikk, (2) bekezdés, b) pont	6. cikk, b) pont
2. cikk, (2) bekezdés, c) pont	7. cikk, (1) bekezdés, a) pont
2. cikk, (2) bekezdés, d) pont	7. cikk, (1) bekezdés, d) pont
2. cikk, (3) bekezdés	7. cikk, (5) bekezdés
2. cikk, (4) bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, (5) bekezdés	8. cikk
3. cikk, (1) bekezdés	10. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (2) bekezdés	13. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés	13. cikk, (2) bekezdés és 14. cikke (1) bekezdés, a) pont
3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés	13. cikk, (2) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés	14. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont
3. cikk, (4) bekezdés	2. cikk, 14. pont
3. cikk, (5) bekezdés	13. cikk, (4) bekezdés
3. cikk, (6) bekezdés	13. cikk, (5) bekezdés
4. cikk	18. cikk
5. cikk, (1) bekezdés	10. cikk, (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés	12. cikk
5. cikk, (3) bekezdés	11. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés	17. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (3) bekezdés	17. cikk, (2) bekezdés
6. cikk, (4) bekezdés	17. cikk, (4) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés	17. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	21. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	10. cikk, (6) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés	—
8. cikk, (1) bekezdés	3. cikk, (6) és (7) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés	4. cikk
9. cikk	19. és 20. cikk
10. cikk	22. cikk
11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	24. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	24. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés
11. cikk, (2) bekezdés	24. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés
12. cikk	25. cikk
13. cikk	26. cikk
14. cikk	27. cikk

whereas

(6) A szállítási feltételekre, és a távollévők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében a szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelményekre, valamint az elállási jogra vonatkozó szabályoknak a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) által történt teljeskörű harmonizációja ellenére az áruk adásvételére alkalmazandó uniós szabályok továbbra sem egységesek.
A szerződések más olyan lényeges elemeire vonatkozóan, mint például a szerződésszerűségi kritériumok, a hibás teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok és az ezek érvényesítésére vonatkozó fő szabályok, az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) jelenleg minimális harmonizációt ír elő.
A tagállamoknak lehetőségük volt az uniós előírások által megkövetelt szintet meghaladóan olyan szabályok bevezetésére vagy fenntartására, amelyek még magasabb szintű fogyasztóvédelem elérését biztosítják.
Ezzel a lehetőséggel a tagállamok különböző elemeket illetően és eltérő mértékben éltek.
Ebből adódóan az 1999/44/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezések olyan lényegi elemek tekintetében, mint például a jogorvoslatok hierarchiájának hiánya vagy megléte, pillanatnyilag jelentősen eltérnek egymástól.

- = -

(11) Ez az irányelv kiegészíti a 2011/83/EU irányelvet.
Míg a 2011/83/EU irányelv főként a szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelményekre, a távollévők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződésektől való elállás jogára, valamint az áruk szállításával és a kárveszély átszállásával kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ez az irányelv az áruk szerződésszerűségére, hibás teljesítés esetén a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekre, valamint e jogorvoslatok érvényesítésének módozataira vonatkozó szabályokat vezet be.

- = -

(13) Ennek az irányelvnek és az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) kölcsönösen ki kell egészíteniük egymást.
Míg az (EU) 2019/770 irányelv a digitális_tartalom szolgáltatására, illetve digitális_szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket érintő egyes követelményekre alkalmazandó szabályokat, addig ez az irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződéseket érintő egyes követelményekre alkalmazandó szabályokat határozza meg.
Ennek megfelelően a fogyasztók elvárásainak teljesítése, valamint a digitális_tartalommal vagy digitális_szolgáltatásokkal kereskedők számára egyértelmű és egyszerű jogi keret biztosítása érdekében az (EU) 2019/770 irányelv alkalmazandó a digitális_tartalom szolgáltatására, vagy digitális_szolgáltatás nyújtására – ideértve a fizikai adathordozón, például DVD-n, CD-n, USB-kulcson és memóriakártyán szolgáltatott digitális tartalmat is –, valamint magára a fizikai adathordozóra is, feltéve, hogy a fizikai adathordozó kizárólag a digitális_tartalom hordozójának szerepét tölti be.
Ezzel ellentétben ez az irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződésekre alkalmazandó, ideértve a digitális elemeket tartalmazó olyan árukat is, amelyeknél ahhoz, hogy betöltsék funkciójukat, digitális_tartalom vagy digitális_szolgáltatás szükséges.

- = -

(24) A jogbiztonság iránti igény és a jogszabályok megfelelő rugalmassága közötti egyensúly megteremtése érdekében a bármely személytől vagy személy általi elvárhatóságra való hivatkozás alatt ezen irányelvben az észszerű elvárhatóságra való hivatkozás értendő.
Az észszerűséget objektíven, a szerződés jellegére és céljára, az eset körülményeire, valamint az érintett felek szokásaira és gyakorlataira tekintettel kell felmérni.

- = -

(26) Ennélfogva az áruknak meg kell felelniük az eladó és a fogyasztó között létrejött adásvételi_szerződésben meghatározott követelményeknek.
Ilyen követelmény lehet többek között az áruk mennyisége, minősége, típusa, leírása, továbbá egy konkrét célra való alkalmassága, valamint az áruknak a megállapodott tartozékokkal és utasításokkal együtt történő szállítása.
Az adásvételi_szerződésben foglalt követelmények magukban kell, hogy foglalják a szerződéskötést megelőző tájékoztatásból fakadó követelményeket is, amely tájékoztatás a 2011/83/EU irányelv értelmében az adásvételi_szerződés szerves részét képezi.

- = -

(28) mivel az árukba beépített vagy azokkal összekapcsolt digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások folyamatosan fejlődnek, az eladók megállapodhatnak a fogyasztókkal abban, hogy frissítéseket szolgáltatnak az ilyen árukhoz.
Az adásvételi_szerződésben megállapított frissítések javíthatják és fokozhatják az áruk digitálistartalom- vagy digitálisszolgáltatás-elemét, kiterjeszthetik a funkcionalitásukat, hozzáigazíthatják őket a technikai fejlődéshez, megvédhetik őket az új biztonsági fenyegetésektől, valamint egyéb célokat is szolgálhatnak.
Az árukba beépített vagy azokkal összekapcsolt digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások tekintetében az áruk szerződésszerűségének értékelésekor ezért azt is figyelembe kell venni, hogy az ilyen áruk digitálistartalom- vagy digitálisszolgáltatás-elemét az adásvételi_szerződéssel összhangban frissítették-e.
Az adásvételi_szerződésben megállapított frissítések teljesítésének elmulasztását hibás teljesítésnek kell tekinteni.
Emellett a hibás vagy hiányos frissítést is hibás teljesítésnek kell tekinteni, mivel az ilyen frissítés ez esetben sem az adásvételi_szerződésnek megfelelően történik.

- = -

(31) Főszabály szerint a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében, amelyeknél az árukba beépített vagy azokkal összekapcsolt digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást egyszeri szolgáltatáson keresztül nyújtják, az eladó kizárólag a szállítás időpontjában fennálló hibás teljesítésért felel.
Ugyanakkor a frissítések nyújtására vonatkozó kötelezettségnek tükröznie kell azt a tényt, hogy az ilyen áruk digitális környezete folyamatosan változik.
Ezért frissítések szükségesek annak biztosításához, hogy az áruk ugyanúgy tudjanak működni, mint a szállítás időpontjában.
Ezenkívül – a hagyományos árukkal ellentétben – a digitális elemeket tartalmazó áruk nem teljesen különülnek el az eladó érdekkörétől, mivel az eladó vagy az adásvételi_szerződés alapján a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást nyújtó harmadik személy távoli eléréssel, általában az interneten keresztül frissíteni tudja az árut.
Ezért ha a digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatást egyszeri szolgáltatáson keresztül nyújtják, az eladónak kell felelnie azért, hogy biztosítsa a digitális elemeket tartalmazó áruk szerződésszerűségének fenntartásához szükséges frissítéseket a fogyasztó által észszerűen elvárható ideig, még abban az esetben is, ha az áruk a szállítás időpontjában szerződésszerűek voltak.
A frissítések nyújtása tekintetében a fogyasztó által észszerűen elvárható időt az áruk és a digitális elemek típusát és célját, valamint a körülményeket és az adásvételi_szerződés jellegét figyelembe véve kell meghatározni.
A fogyasztó rendes körülmények között addig az időpontig várhatja el a frissítéseket, ameddig az eladó a hibás teljesítésért felel, míg egyes más esetekben a fogyasztó észszerű elvárása az említett időtartamon túl is terjedhet, így például különösen a biztonsági frissítések tekintetében.
Más esetekben, például az időben korlátozott célú digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az eladónak a frissítések biztosítására vonatkozó kötelezettsége rendes körülmények között az említett időtartamra korlátozódik.

- = -

(47) A jogbiztonság növelése és a belső piac útjában álló főbb akadályok megszüntetése érdekében ennek az irányelvnek teljeskörűen harmonizálnia kell az árukkal kapcsolatos hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat, valamint e jogorvoslatok érvényesítésének feltételeit. Így különösen hibás teljesítés esetén a fogyasztónak jogában kell, hogy álljon az áru szerződésszerűvé tételét kérni, vagy a vételár arányos csökkentésében részesülni, vagy megszüntetni a szerződést.

- = -

(52) Bizonyos helyzetekben indokolt lehet, hogy a fogyasztó azonnal jogosult legyen a vételár csökkentésére vagy a szerződés megszüntetésére.
Ha az eladó intézkedett az áru szerződésszerűvé tételéről, ám ezt követően újra felismerhetővé válik valamilyen hiba, objektíven meg kell állapítani, hogy a fogyasztónak el kell-e fogadnia, hogy az eladó újra megkísérelje az áru szerződésszerűvé tételét, figyelembe véve az eset minden körülményét, mint például az áru típusát és értékét, valamint a hibás teljesítés jellegét és mértékét.
Különösen drága vagy összetett áruk esetében indokolt lehet, hogy az eladó újra megkísérelhesse az áru szerződésszerűvé tételét.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a fogyasztótól elvárható-e, hogy továbbra is bízzon abban, hogy az eladó képes az áru szerződésszerűvé tételére vagy sem, például amiatt, hogy ugyanaz a probléma másodszor is előfordul.
Hasonlóképpen, bizonyos helyzetekben a hibás teljesítés olyan súlyos lehet, hogy a fogyasztó már nem tud bízni abban, hogy az eladó képes az áru szerződésszerűvé tételére; például akkor, ha a hibás teljesítés súlyosan akadályozza a fogyasztót az áru rendeltetésszerű használatában, és a fogyasztótól nem várható el, hogy bízzon abban, hogy a javítás vagy csere orvosolni fogja a problémát.

- = -

(55) Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédjék a túlságosan hosszú késedelmek kockázatáról, minden javítást vagy cserét észszerű időn belül sikeresen le kell bonyolítani.
A javítás vagy csere elvégzésének észszerűnek minősülő ideje a javítás vagy a csere elvégzéséhez szükséges legrövidebb időnek kell, hogy megfeleljen.
Ezt az időt objektíven kell meghatározni, figyelembe véve az áru jellegét és összetettségét, a hiba jellegét és súlyosságát, valamint a javítás vagy csere elvégzéséhez szükséges erőfeszítést.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv végrehajtása során a javítás vagy csere elvégzése észszerű idejének fogalmát úgy értelmezhessék, hogy olyan rögzített időtartamokról rendelkeznek, amelyek általában észszerűnek tekinthetők a javításra vagy a cserére, különösen meghatározott termékkategóriák esetében.

- = -

(62) Az átláthatóság biztosítása érdekében a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó, valamint a kereskedelmi_jótállás meglétével és feltételeivel kapcsolatos, a 2011/83/EU irányelvben foglalt követelmények mellett a kereskedelmi_jótállásra vonatkozóan elő kell írni bizonyos követelményeket.
Emellett a jogbiztonság növelése és a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében ennek az irányelvnek elő kell írnia, hogy amennyiben a kapcsolódó reklámokban szereplő kereskedelmi_jótállási feltételek a fogyasztókra nézve kedvezőbbek, mint a jótállási nyilatkozatban szereplő feltételek, úgy a kedvezőbb feltételek irányadók.
Végezetül ennek az irányelvnek rendelkeznie kell a jótállási nyilatkozat tartalmáról, és arról, hogy milyen módon kell azt a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
A jótállási nyilatkozatban például fel kell tüntetni a kereskedelmi_jótállás feltételeit annak kikötésével, hogy az áru szerződésszerűségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget nem érinti a kereskedelmi_jótállás, egyértelművé téve ezáltal, hogy a kereskedelmi_jótállás feltételei olyan kötelezettségvállalást keletkeztetnek, amely az áru szerződésszerűségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségen felül jelentkezik.
A tagállamok számára biztosítani kell, hogy szabadon megállapíthassanak szabályokat a kereskedelmi_jótállás ezen irányelv által nem szabályozott egyéb vonatkozásai tekintetében – például a kereskedelmi_jótálláshoz a jótállásra kötelezetten kívül más kötelezetteket is társítsanak –, amennyiben e szabályok nem fosztják meg a fogyasztókat ez ebben az irányelvben foglalt, teljeskörűen harmonizált, kereskedelmi_jótállásról szóló rendelkezésekkel számukra biztosított védelemtől.
Bár a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon határozzanak arról, hogy a kereskedelmi_jótállást térítésmentesen kell nyújtani, biztosítaniuk kell, hogy az eladó vagy a gyártó bármilyen kötelezettségvállalása, amely az ezen irányelvben meghatározott kereskedelmi_jótállásnak minősül, megfeleljen ezen irányelv harmonizált szabályainak.

- = -

(71) Helyénvaló, hogy a Bizottság a hatálybalépést követően öt évvel felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását, ideértve különösen a jogorvoslatokra és a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezéseket – a használt áruk és a nyilvános_árveréseken eladott áruk tekintetében is –, valamint a tartósságra vonatkozó gyártói kereskedelmi_jótállásra vonatkozó rendelkezéseket.
A Bizottságnak értékelnie kell azt is, hogy ezen irányelv és az (EU) 2019/770 irányelv alkalmazása a digitális_tartalom szolgáltatása vagy digitális_szolgáltatások nyújtása és a digitális elemeket tartalmazó áruk adásvétele tekintetében következetes és egységes jogi keretet biztosít-e.

- = -

keyboard_tab Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU

Contratti di vendita di beni conformi 2019/0771 HU