Diritto d'autore 2019/0790 HU

(1) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a), b), d) és e) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és más védelem alatt álló teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem kereskedelmi cél által indokolt mértékben, feltéve, hogy e felhasználás:

a)	valamely oktatási intézmény felelősségi körében annak helyiségeiben vagy más helyszínen, vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus környezeten belül történik; valamint

b)	a forrás feltüntetése – beleértve a szerző nevét is – kíséri, amennyiben ez lehetséges.

(2) A 7. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel vagy korlátozás nem alkalmazandó, vagy hogy nem alkalmazandó a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények meghatározott felhasználására vagy típusára, például az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra és kottákra, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményekre vonatkozó, az oktatási létesítmények szükségleteihez és sajátosságaihoz igazított, megfelelő felhasználási engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon.

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek az e bekezdés első albekezdésében foglalt lehetőséggel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményekre szóló felhasználási engedélyek megfelelő módon hozzáférhetőek és ismertek legyenek.

(3) A műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek az e cikk alapján elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus környezetben történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesüljenek a műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik (1) bekezdés szerinti felhasználásáért.

6. cikk

A kulturális örökség megőrzése

A tagállamok kivételt biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális_örökségvédelmi_intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művekről és más védelem alatt álló teljesítményekről azok megőrzésének céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek.

8. cikk

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények kulturális_örökségvédelmi_intézmények általi felhasználása

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásával összhangban nem kereskedelmi célra szóló, nem kizárólagos engedélyt adhasson kulturális_örökségvédelmi_intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözésére, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, függetlenül attól, hogy az engedély hatálya alá tartozó valamennyi jogosult megbízta-e a közös jogkezelő szervezetet, feltéve, hogy:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján a jogosultak kellően reprezentatív képviseletét látja el a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusai, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; és

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben.

(2) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a), b), d) és e) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a kulturális_örökségvédelmi_intézményeknek azon kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények nem kereskedelmi célból történő elérhetővé tételét, amelyek állandó jelleggel gyűjteményük részét képezik, feltéve, hogy:

a)	a szerző vagy más azonosítható jogosult neve feltüntetésre kerül, amennyiben ez lehetséges; és

b)	e műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket nem kereskedelmi weboldalakon teszik elérhetővé.

(3) A tagállamok előírják, hogy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás csak azokra a művekre és más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozik, amelyek tekintetében nincs olyan közös jogkezelő szervezet, amely megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek.

(4) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a jogosultak akár általánosságban, akár konkrét esetben bármikor, könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési mechanizmusból vagy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás alkalmazásából, akár az engedély megadása vagy az érintett felhasználás megkezdése után is.

(5) Egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény akkor minősül kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak, ha a nyilvánosság számára való hozzáférhetőség megállapítására tett észszerű erőfeszítések alapján jóhiszeműen vélelmezhető, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egésze a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.

A tagállamok egyedi követelményeket, például időhatárt írhatnak elő a művek és más védelem alatt álló teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének, illetve a (2) bekezdés szerinti kivétel vagy korlátozás szerinti felhasználhatóságának megállapításához. E követelmények nem léphetik túl a szükséges és észszerű mértéket, és nem zárhatják ki annak lehetőségét, hogy művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesét kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak nyilvánítsák, ha észszerűen feltételezhető, hogy az összes mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény kereskedelmi forgalomban nem kapható mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény.

(6) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kell kérni, amely reprezentatívnak minősül abban a tagállamban, ahol a kulturális_örökségvédelmi_intézmény székhelye található.

(7) E cikk nem alkalmazandó a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesére, amennyiben az (5) bekezdésben említett észszerű erőfeszítések alapján bizonyíték van arra, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttese túlnyomórészt a következőkből áll:

a)	olyan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények – a filmművészeti és audiovizuális művek kivételével –, amelyeket első alkalommal valamely harmadik országban adtak ki, vagy kiadás hiányában először ott sugároztak;

b)	olyan filmművészeti vagy audiovizuális művek, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely harmadik országban található; vagy

c)	harmadik országok állampolgárainak művei és más védelem alatt álló teljesítményei, amennyiben az a) és a b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg tagállam vagy harmadik ország.

Az (1) bekezdéstől eltérve ez a cikk alkalmazandó, ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés a) pontja értelmében kellően reprezentatív az érintett harmadik ország jogosultjait illetően.

15. cikk

Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően

(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok valamely tagállamban letelepedett kiadói számára a sajtókiadványaiknak az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásához.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására.

Az első albekezdés értelmében nyújtott védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem érintik az uniós jog értelmében a szerzőket és egyéb jogosultakat a sajtókiadványba foglalt művek és más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megillető jogokat, és semmilyen módon nem hatnak ki e jogokra. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az említett szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben és különösen e jogok nem foszthatják meg az említett szerzőket és egyéb jogosultakat attól a joguktól, hogy műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azokat belefoglalták.

Amennyiben valamely művet vagy más védelem alatt álló teljesítményt nem kizárólagos engedély alapján foglalnak bele valamely sajtókiadványba, az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az egyéb, engedéllyel rendelkező felhasználók általi felhasználás megtiltása céljából. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni olyan művek vagy egyéb más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának megtiltása céljából, amelyek védelme lejárt.

(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét, a 2012/28/EU irányelvet és az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében foglalt jogokra.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogok a sajtókiadvány kiadásától számított két év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a sajtókiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől kell számítani.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2019. június 6. előtt megjelentetett sajtókiadványokra.

(5) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a sajtókiadványba foglalt művek szerzői megfelelő mértékben részesüljenek azokból a bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói sajtókiadványaik felhasználásáért az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak.

19. cikk

Átláthatósági kötelezettség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek műveik, illetve előadásaik felhasználásáról – különösen a felhasználási módokról, valamennyi keletkezett bevételről és a fizetendő díjazásról – rendszeresen, legalább évente egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve naprakész, érdemi és átfogó tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azok gyakorlását engedélyezték, vagy azok jogutódjaitól.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett jogok továbbengedélyezése esetén a szerzők és előadóművészek vagy képviselőik kérésre további tájékoztatást kapjanak a továbbengedélyezés keretében jogosított személyektől, amennyiben az elsődleges szerződéses partnerük nem rendelkezik az (1) bekezdés értelmében szükséges valamennyi információval.

Az e további tájékoztatásra irányuló kérés esetén a szerzők és előadóművészek elsődleges szerződéses partnerének információt kell szolgáltatnia az e továbbengedélyezés keretében jogosítottak kilétéről.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdés szerinti, továbbengedélyezés keretében jogosítottakhoz intézett kéréseket közvetlenül vagy közvetetten, a szerző vagy előadóművész szerződéses partnerén keresztül kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak, és minden ágazatban a magas szintű átláthatóság biztosítása szempontjából hatékonynak kell lennie. A tagállamok előírhatják, hogy azokban a kellően indokolt esetekben, amikor az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalan mértéket öltene a mű vagy előadás felhasználásából származó bevételhez képest, a kötelezettség az ilyen esetekben észszerűen elvárható információ típusaira és szintjére korlátozódjék.

(4) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős, kivéve, ha a szerző vagy előadóművész alátámasztja, hogy a 20. cikk (1) bekezdése szerinti jogainak gyakorlásához szüksége van az információkra, és azokat e célból kéri.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó vagy azon alapuló megállapodásokra a vonatkozó kollektív szerződés átláthatósági szabályai alkalmazandók, feltéve, hogy azok megfelelnek az (1)–(4) bekezdésben előírt kritériumoknak.

(6) Amennyiben 2014/26/EU irányelv 18. cikke alkalmazandó, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem alkalmazandó az említett irányelv 3. cikkének a) és b) pontjában meghatározott szervezetek vagy az említett irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó más szervezetek által kötött megállapodásokra.

whereas

(33) A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott kereteken belül rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően választhatják ki a konkrét engedélyezési mechanizmust – mint például a kiterjesztett közös jogkezelést vagy a képviselet vélelmét –, amelyet a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kulturális_örökségvédelmi_intézmények általi felhasználása céljából hoznak létre.
A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban is, hogy hogyan határozzák meg a közös jogkezelő szervezetek kellően reprezentatív jellegére vonatkozó követelményeket, feltéve, hogy ez az adott típusú művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények olyan jogosultjainak jelentős számán alapul, akik felhatalmazást adtak az adott felhasználási mód engedélyezésére.
A tagállamok szabadon állapíthatnak meg konkrét szabályokat azokra az esetekre, amikor egynél több közös jogkezelő szervezet minősül reprezentatívnak az adott művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében, például együttesen megadott engedélyek vagy az érintett szervezetek közötti megállapodás előírásával.

- = -

(46) Tekintettel arra, hogy a digitális korban egyre nő a rugalmas engedélyezési rendszerek jelentősége, valamint tekintettel az ilyen megoldások egyre terjedő használatára, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan engedélyezési mechanizmusokról rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy önkéntes alapon felhasználási szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy valamennyi jogosult megbízta-e ezzel az érintett szervezetet.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti hagyományaikkal, gyakorlataikkal vagy körülményeikkel összhangban tartsák fenn vagy vezessék be az ilyen mechanizmusokat, az ezen irányelvben előírt biztosítékok mellett, valamint az uniós joggal és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.
E mechanizmusok csak az érintett tagállam területén lehetnek hatályosak, hacsak az uniós jog másként nem rendelkezik.
A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban a tekintetben, hogy kiválaszthassák azt a fajta mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó engedélyezést olyan jogosultak jogaira is kiterjesszék, amelyek nem bízták meg a megállapodást megkötő szervezetet, feltéve, hogy ez a mechanizmus megfelel az uniós jognak, beleértve a közös jogkezelésre vonatkozóan a 2014/26/EU irányelvben meghatározott szabályokat is. Az ilyen mechanizmusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a 2014/26/EU irányelv 7.
cikke alkalmazandó legyen az olyan jogosultakra is, amelyek nem tagjai a megállapodást kötő szervezetnek.
Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös jogkezelést, jogszabályon alapuló megbízást és a képviselet vélelmét.
Ezen irányelvnek a közös jogkezelésre vonatkozó rendelkezései nem érinthetik a tagállamok meglévő, arra irányuló lehetőségeit, hogy kötelező közös jogkezelést vagy egyéb, kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmust alkalmazzanak, például olyat, mint amilyen a 93/83/EGK tanácsi irányelv (12) 3.
cikkében is szerepel.

- = -

(59) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba foglalt művekhez és más védelem alatt álló teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azokat belefoglalták.
A sajtókiadványok kiadói ezért a szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben, illetve ugyanazon művek és más védelem alatt álló teljesítmények más jogosult felhasználóival szemben nem hivatkozhatnak a számukra ezen irányelv alapján biztosított védelemre.
Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat.
A sajtókiadványokba foglalt művek szerzői megfelelő részesedésre jogosultak azon bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználásáért.
Ez nem érinti a munkaviszonnyal összefüggésben a tulajdonjogra vagy a jogok gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak.

- = -

(73) A szerzők és az előadóművészek díjazásának megfelelőnek és arányosnak kell lennie az engedélyezett vagy átruházott jogok tényleges vagy potenciális gazdasági értékéhez képest, figyelemmel a szerző vagy az előadóművész teljes műhöz vagy más védelem alatt álló teljesítményhez való hozzájárulására, valamint az eset minden egyéb körülményére, például a piaci gyakorlatokra vagy a mű tényleges felhasználására.
Az átalányösszegű kifizetés is minősülhet arányos díjazásnak, de az nem lehet főszabály.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve az átalányösszegű díjazás alkalmazására vonatkozó konkrét eseteket határozzanak meg.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint hajtsák végre a megfelelő és arányos díjazás elvét különböző meglévő vagy újonnan bevezetett mechanizmusok révén, amelyek magukban foglalhatnak kollektív tárgyalásokat és egyéb mechanizmusokat is, feltéve, hogy ezek a mechanizmusok összhangban vannak az alkalmazandó uniós joggal.

- = -

(80) Amikor a szerzők és előadóművészek engedélyezik vagy átruházzák jogaikat, arra számítanak, hogy műveik vagy előadásaik felhasználásra kerülnek.
Előfordulhat azonban, hogy az engedélyezett vagy átruházott művek vagy előadások felhasználására egyáltalán nem kerül sor.
Ha ezeket a jogokat kizárólagos módon ruházták át, a szerzők és előadóművészek nem fordulhatnak másik partnerhez műveik vagy előadásaik felhasználása céljából.
Ilyen esetekben egy észszerű időtartam letelte után a szerzők és előadóművészek számára biztosítani kell, hogy élhessenek a jogok visszavonására szolgáló mechanizmus nyújtotta lehetőséggel, amelynek segítségével jogaikat más személy részére átruházhatják, illetve engedélyezhetik.
Mivel a művek vagy előadások felhasználása ágazattól függően eltérő lehet, nemzeti szinten egyedi rendelkezések határozhatók meg az ágazatok – például az audiovizuális ágazat –, illetve a művek vagy előadások sajátosságainak figyelembevétele céljából, különösen a visszavonási jog gyakorlására vonatkozó határidő megállapítása érdekében.
A felhasználási engedély és az átruházás jogosultjai jogos érdekeinek védelme és a visszaélések megelőzése érdekében és figyelembe véve, hogy egy mű vagy előadás tényleges felhasználásához bizonyos időre van szükség, a szerzők és az előadóművészek bizonyos eljárási követelményeknek eleget téve és az engedélyezési vagy átruházási megállapodás megkötését követően csak bizonyos idő elteltével gyakorolhatják visszavonási jogukat.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabályozzák a több mint egy szerző vagy előadóművész közreműködésével létrejött művek vagy előadások esetében a visszavonási jog gyakorlását, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét.

- = -

keyboard_tab Diritto d'autore 2019/0790 HU

Diritto d'autore 2019/0790 HU