Diritto d'autore 2019/0790 HU

8. cikk

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények kulturális_örökségvédelmi_intézmények általi felhasználása

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásával összhangban nem kereskedelmi célra szóló, nem kizárólagos engedélyt adhasson kulturális_örökségvédelmi_intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözésére, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, függetlenül attól, hogy az engedély hatálya alá tartozó valamennyi jogosult megbízta-e a közös jogkezelő szervezetet, feltéve, hogy:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján a jogosultak kellően reprezentatív képviseletét látja el a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusai, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; és

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben.

(2) A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a), b), d) és e) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a kulturális_örökségvédelmi_intézményeknek azon kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények nem kereskedelmi célból történő elérhetővé tételét, amelyek állandó jelleggel gyűjteményük részét képezik, feltéve, hogy:

a)	a szerző vagy más azonosítható jogosult neve feltüntetésre kerül, amennyiben ez lehetséges; és

b)	e műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket nem kereskedelmi weboldalakon teszik elérhetővé.

(3) A tagállamok előírják, hogy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás csak azokra a művekre és más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozik, amelyek tekintetében nincs olyan közös jogkezelő szervezet, amely megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek.

(4) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a jogosultak akár általánosságban, akár konkrét esetben bármikor, könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési mechanizmusból vagy a (2) bekezdésben foglalt kivétel vagy korlátozás alkalmazásából, akár az engedély megadása vagy az érintett felhasználás megkezdése után is.

(5) Egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény akkor minősül kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak, ha a nyilvánosság számára való hozzáférhetőség megállapítására tett észszerű erőfeszítések alapján jóhiszeműen vélelmezhető, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egésze a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.

A tagállamok egyedi követelményeket, például időhatárt írhatnak elő a művek és más védelem alatt álló teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének, illetve a (2) bekezdés szerinti kivétel vagy korlátozás szerinti felhasználhatóságának megállapításához. E követelmények nem léphetik túl a szükséges és észszerű mértéket, és nem zárhatják ki annak lehetőségét, hogy művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesét kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak nyilvánítsák, ha észszerűen feltételezhető, hogy az összes mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény kereskedelmi forgalomban nem kapható mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény.

(6) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kell kérni, amely reprezentatívnak minősül abban a tagállamban, ahol a kulturális_örökségvédelmi_intézmény székhelye található.

(7) E cikk nem alkalmazandó a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesére, amennyiben az (5) bekezdésben említett észszerű erőfeszítések alapján bizonyíték van arra, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttese túlnyomórészt a következőkből áll:

a)	olyan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények – a filmművészeti és audiovizuális művek kivételével –, amelyeket első alkalommal valamely harmadik országban adtak ki, vagy kiadás hiányában először ott sugároztak;

b)	olyan filmművészeti vagy audiovizuális művek, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely harmadik országban található; vagy

c)	harmadik országok állampolgárainak művei és más védelem alatt álló teljesítményei, amennyiben az a) és a b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg tagállam vagy harmadik ország.

Az (1) bekezdéstől eltérve ez a cikk alkalmazandó, ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés a) pontja értelmében kellően reprezentatív az érintett harmadik ország jogosultjait illetően.

10. cikk

Közzétételi intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint megadott felhasználási engedély hatálya alá tartozó, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alapján felhasznált, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, a kulturális_örökségvédelmi_intézményektől, közös jogkezelő szervezetektől vagy érintett hatóságoktól származó, továbbá a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségekkel kapcsolatos információk, valamint – amint rendelkezésre állnak és amennyiben lényegesek –, az engedély részes feleire, a hatálya alá tartozó területekre és a felhasználásokra vonatkozó információk legalább hat hónappal a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználási engedéllyel, vagy a kivétellel vagy korlátozással összhangban történő terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele előtt folyamatosan, könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek legyenek egy egységes, nyilvános online portálon.

A portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.

(2) A tagállamok előírják, hogy amennyiben az a jogosultak általános tájékozottsága szempontjából szükséges, megfelelő további közzétételi intézkedésekre kerüljön sor a közös jogkezelő szervezeteknek a művek és más védelem alatt álló teljesítmények 8. cikkel összhangban történő engedélyezésének lehetősége, a megadott engedélyek, a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások, valamint a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségek tekintetében.

Az e bekezdés első albekezdésben említett megfelelő közzétételi intézkedéseket abban a tagállamban kell meghozni, amelyben a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az engedélyt kérik, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások esetében a kulturális_örökségvédelmi_intézmény székhelye szerinti tagállamban. Ha bizonyíték – például a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eredete – utal arra, hogy a jogosultak tájékozottsága más tagállamokban vagy harmadik országokban hatékonyabban növelhető, e közzétételi intézkedések hatályának e tagállamokra és harmadik országokra is ki kell terjednie.

11. cikk

Az érdekeltek közötti párbeszéd

A tagállamok a 8. cikk (5) bekezdése szerinti egyedi követelmények meghatározása előtt konzultációt folytatnak az egyes ágazatok jogosultjaival, közös jogkezelő szervezeteivel és a kulturális_örökségvédelmi_intézményeivel, és ösztönzik, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek, többek között a közös jogkezelő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, valamint az e fejezetben említett, a jogosultak védelmét szolgáló biztosítékok hatékonyságának biztosítása céljából.

2. FEJEZET

A közös engedélyezést megkönnyítő intézkedések

12. cikk

Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés

(1) A tagállamok a területükön való felhasználás tekintetében, az e cikkben előírt biztosítékok mellett rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben valamely, a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásaival összhangban felhasználási szerződést köt művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználására:

a)	e szerződés kiterjeszthető legyen azon jogosultak jogaira is, akik átruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás útján nem bízták meg a közös jogkezelő szervezetet a képviseletükkel; vagy

b)	e szerződés tekintetében a szervezet jogszabályon alapuló megbízással rendelkezzen, vagy vélelmezendő legyen, hogy azon jogosultakat is képviseli, akik nem bízták meg megfelelően a szervezetet.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezési mechanizmust csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen, és biztosítják, hogy ezen engedélyezési mechanizmus védje a jogosultak jogos érdekeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a következő biztosítékokról:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján az érintett tagállam vonatkozásában kellően reprezentatív a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusainak jogosultjai tekintetében, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed;

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód, többek között az engedély feltételeivel kapcsolatban;

c)	azok a jogosultak, akik nem adtak megbízást az engedélyt adó szervezetnek, bármikor könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az e cikkel összhangban létrehozott engedélyezési mechanizmusból; és

a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedély szerinti felhasználását megelőző észszerű időponttól kezdődően megfelelő közzétételi intézkedésekre kerül sor annak érdekében, hogy tájékoztassák a jogosultakat arról a lehetőségről, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását a közös jogkezelő szervezet engedélyezheti, az e cikkel összhangban történő engedélyezésről, valamint a jogosultakat megillető, a c) pontban említett lehetőségekről. A közzétételi intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük az egyes jogosultak egyéni tájékoztatásának szükségessége nélkül.

(4) E cikk nem érinti a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok az uniós jog egyéb rendelkezéseivel – többek között kivételeket vagy korlátozásokat megengedő rendelkezésekkel – összhangban történő alkalmazását.

E cikk nem alkalmazandó a kötelező közös jogkezelésre.

Az e cikkben foglalt engedélyezési mechanizmusra a 2014/26/EU irányelv 7. cikke alkalmazandó.

(5) Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában e cikkel összhangban engedélyezési mechanizmusról rendelkezik, a tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezések hatályáról, az e rendelkezések alapján bevezethető engedélyek céljairól és típusairól, az említett engedélyezési mechanizmussal összhangban engedélyeket kibocsátó szervezetek elérhetőségéről, továbbá az engedélyezésre és a jogosultak rendelkezésére álló, a (3) bekezdés c) pontjában említett lehetőségekre vonatkozó információk beszerzésének módjairól. A Bizottság közzéteszi ezt az információt.

(6) Az e cikk (5) bekezdése szerint beérkezett információk és a 2001/29/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságon belüli tárgyalások alapján a Bizottság 2021. április 10-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok Unión belüli alkalmazásáról, azok engedélyezésre és a jogosultakra – köztük az engedélyeket adó szervezetben tagsággal nem rendelkező, vagy valamely másik tagállam állampolgárának vagy valamely másik tagállamban lakóhellyel rendelkezőnek minősülő jogosultakra – gyakorolt hatásáról, a kulturális tartalmak terjesztésének megkönnyítése tekintetében mutatott hatékonyságáról, valamint a belső piacra, többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a versenyre gyakorolt hatásáról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni, többek között e nemzeti mechanizmusok határokon átnyúló hatásai tekintetében.

3. FEJEZET

Audiovizuális művek hozzáférhetősége és elérhetősége egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztül

whereas

(31) Minden tagállam rendelkezésére kell állnia olyan jogi mechanizmusoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a releváns és kellően reprezentatív közös jogkezelő szervezetek által kulturális_örökségvédelmi_intézmények számára adott, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos felhasználásaira vonatkozó engedélyek azon jogosultak jogaira is vonatkozzanak, amelyek e tekintetben nem bíztak meg egy reprezentatív közös jogkezelő szervezetet.
Ez az irányelv lehetővé kell, hogy tegye, hogy az ilyen felhasználási engedélyek hatálya valamennyi tagállamra kiterjedjen.

- = -

(32) Előfordulhat, hogy az ezen irányelv által bevezetett, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények közös jogkezelésben történő engedélyezésére vonatkozó rendelkezések nem jelentenek megoldást minden olyan esetre, amikor a kulturális_örökségvédelmi_intézmények nehézségekbe ütköznek az összes, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásához szükséges engedély jogosultaktól történő megszerzése során.
Ilyen eset lehet például az, amikor a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos típusa esetében nincs közös jogkezelési gyakorlat, vagy amikor az érintett közös jogkezelő szervezet az érintett jogosultak és jogok kategóriája tekintetében nem kellően reprezentatív jellegű.
Ilyen esetekben a kulturális_örökségvédelmi_intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a gyűjteményük állandó részét képező műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket valamennyi tagállamban online hozzáférhetővé tegyék a szerzői jogi és szomszédos jogi harmonizált kivétel vagy korlátozás alapján.
Fontos, hogy e kivétel vagy korlátozás alapján csak akkor kerüljön sor felhasználásra, ha bizonyos feltételek teljesülnek, különösen az engedélyezési megoldások rendelkezésre állása tekintetében.
Az engedély feltételeiről szóló megállapodás hiánya nem értelmezendő az engedélyezési megoldások elérhetőségének hiányaként.

- = -

(33) A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott kereteken belül rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően választhatják ki a konkrét engedélyezési mechanizmust – mint például a kiterjesztett közös jogkezelést vagy a képviselet vélelmét –, amelyet a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kulturális_örökségvédelmi_intézmények általi felhasználása céljából hoznak létre.
A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban is, hogy hogyan határozzák meg a közös jogkezelő szervezetek kellően reprezentatív jellegére vonatkozó követelményeket, feltéve, hogy ez az adott típusú művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények olyan jogosultjainak jelentős számán alapul, akik felhatalmazást adtak az adott felhasználási mód engedélyezésére.
A tagállamok szabadon állapíthatnak meg konkrét szabályokat azokra az esetekre, amikor egynél több közös jogkezelő szervezet minősül reprezentatívnak az adott művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében, például együttesen megadott engedélyek vagy az érintett szervezetek közötti megállapodás előírásával.

- = -

(35) Megfelelő biztosítékokat kell nyújtani valamennyi jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy kizárják az engedélyezési mechanizmusok, valamint az ezen irányelv által a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása tekintetében bevezetett kivétel vagy korlátozás alkalmazását valamennyi művükre vagy más védelem alatt álló teljesítményükre vonatkozóan, az összes engedélyre vagy a kivétel vagy korlátozás hatálya alá eső összes felhasználásra vonatkozóan, egyes művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozóan, vagy meghatározott engedélyekre vagy a kivétel vagy a korlátozás hatálya alá eső meghatározott felhasználásokra vonatkozóan, bármikor az engedély vagy a kivétel vagy korlátozás hatálya alá eső felhasználások időtartama előtt vagy alatt.
Az ezen engedélyezési mechanizmusokat szabályozó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális_örökségvédelmi_intézmények számára.
Fontos, hogy amikor a jogosult kizárja az ilyen mechanizmusok vagy ilyen kivétel vagy korlátozás alkalmazását egy vagy több műre vagy más védelem alatt álló teljesítményre vonatkozóan, minden folyamatban lévő felhasználás észszerű időn belül megszűnjön, és ha közös jogkezelésben adott engedély alapján kerül sor a felhasználásra, akkor a közös jogkezelő szervezet a tájékoztatását követően ne adjon ki a kérdéses felhasználásokra vonatkozó engedélyeket.
A jogosultak általi ilyen jellegű kizárás nem érintheti azon jogukat, hogy az engedély hatálya alá tartozó műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük tényleges felhasználása után díjazásban részesüljenek.

- = -

(37) A kulturális_örökségvédelmi_intézmények gyűjteményében lévő művek és más védelem alatt álló teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvben foglalt engedélyezési mechanizmusok, valamint kivétel vagy korlátozás a különféle művek és más védelem alatt álló teljesítmények, így fényképek, számítógépi programok, hangfelvételek, audiovizuális művek és egyedi műalkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek, akkor is, ha azok soha nem kerültek kereskedelmi forgalomba.
A kereskedelmi forgalomba soha nem került művek lehetnek poszterek, szórólapok, frontújságok vagy amatőr audiovizuális művek, valamint kiadatlan művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények, az egyéb alkalmazandó jogi korlátozások, például a személyhez fűződő jogokra vonatkozó nemzeti szabályok sérelme nélkül.
Ha egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény hozzáférhető valamilyen egyéb változatban – például irodalmi művek esetén későbbi kiadásban vagy filmművészeti alkotások esetén alternatív vágásban – vagy egyéb megjelenési formában – például ugyanazon mű digitális és nyomtatott formátumban –, akkor az nem tekinthető kereskedelmi forgalomban nem kapható műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek.
Ezzel szemben az átdolgozások, például irodalmi művek egyéb nyelvi verziói vagy audiovizuális feldolgozása kereskedelmi forgalomban való rendelkezésre állása nem zárja ki, hogy egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egy adott nyelven kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak minősüljön.
A különböző típusú művek és más védelem alatt álló teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározni az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan, például meg kell szabni, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény első kereskedelmi forgalomba kerülésétől számítva mennyi időnek kell eltelnie.
Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok az ilyen követelmények és eljárások meghatározása során egyeztessenek a jogosultakkal, a kulturális_örökségvédelmi_intézményekkel és a közös jogkezelő szervezetekkel.

- = -

(39) A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok, valamint kivétel vagy korlátozás ne terjedjenek ki kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények együttesére, amennyiben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy ezek elsősorban harmadik országok műveiből vagy más védelem alatt álló teljesítményeiből állnak, kivéve, ha az érintett közös jogkezelő szervezet kellően reprezentatív a szóban forgó harmadik ország tekintetében, például képviseleti megállapodás útján.
Ez az értékelés elvégezhető azon bizonyítékok alapján, amelyek a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kereskedelmi forgalomban nem kapható voltának meghatározása érdekében tett észszerű erőfeszítést követően állnak rendelkezésre, és nem szükséges további bizonyítékokat keresni.
A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények származásának egyenkénti értékelésére csak akkor van szükség, ha az a kereskedelmi hozzáférhetőség meghatározásához szükséges észszerű erőfeszítés megtételéhez is szükséges.

- = -

(40) A szerződő kulturális_örökségvédelmi_intézmények és közös jogkezelő szervezetek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon állapodhassanak meg az engedély területi hatályáról – beleértve annak lehetőségét, hogy az valamennyi tagállamra kiterjedjen –, a felhasználási díjról, valamint a megengedett felhasználási módokról.
Az ilyen engedély hatálya alá tartozó felhasználások nem irányulhatnak nyereségszerzésre, ideértve azt az esetet is, amikor a kulturális_örökségvédelmi_intézmény másolatokat terjeszt, például egy kiállításról szóló promóciós anyag esetében.
Ugyanakkor mivel a kulturális_örökségvédelmi_intézmények gyűjteményeinek digitalizálása jelentős beruházást igényelhet, az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy a kulturális_örökségvédelmi_intézmények fedezzék az engedély költségeit, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásokat.

- = -

(42) Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó, ebben az irányelvben meghatározott engedélyezési mechanizmusok relevánsak legyenek és jól működjenek, hogy a jogosultak megfelelő védelemben részesüljenek, hogy az engedélyeket megfelelő nyilvánosságot kapjanak, valamint hogy a jogbiztonság biztosított legyen a közös jogkezelő szervezetek reprezentatív jellege és a művek besorolása tekintetében, a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az érdekelt felekkel folytatott, ágazatspecifikus párbeszédet.

- = -

(43) A kulturális_örökségvédelmi_intézmények állandó gyűjteményének részét képező, kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó jogok közös jogkezelésben történő engedélyezésének megkönnyítésére irányulóan ebben az irányelvben rögzített intézkedések nem érinthetik e műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek az uniós jog által előírt kivételek vagy korlátozások, illetve egyéb, kiterjesztett hatályú engedélyek értelmében történő felhasználását, amennyiben az ilyen engedély nem azon alapul, hogy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kereskedelmi forgalomban nem kapható műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek minősülnek.
Ezek az intézkedések nem érinthetik továbbá a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a közös jogkezelő szervezetek és a kulturális_örökségvédelmi_intézményektől eltérő felhasználók közötti engedélyek alapján történő felhasználására vonatkozó nemzeti mechanizmusokat.

- = -

(44) A kiterjesztett hatályú közös jogkezelés lehetővé teszi, hogy egy közös jogkezelő szervezet a jogosultak nevében közös engedélyező testületként engedélyt bocsásson ki, függetlenül attól, hogy a jogosultak megbízták-e ezzel a szervezetet.
A mechanizmusokra épülő rendszerek, mint a kiterjesztett közös jogkezelés, a jogszabályon alapuló megbízás vagy a képviselet vélelmezése, számos tagállamban jól bevált gyakorlatnak minősülnek, és különböző területeken is alkalmazhatók lehetnek.
A valamennyi fél számára jól működő szerzői jogi kerethez szükséges, hogy arányos jogi mechanizmusok álljanak rendelkezésre a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedélyezéséhez.
A tagállamok számára ezért biztosítani kell, hogy olyan megoldásokra támaszkodhassanak, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy bizonyos felhasználási típusok esetében potenciálisan nagyszámú műre és más védelem alatt álló teljesítményre vonatkozóan adjanak ki felhasználási engedélyeket, és hogy az ilyen felhasználási engedélyekből származó bevételt felosszák a jogosultak között a 2014/26/EU irányelvvel összhangban.

- = -

(45) Bizonyos felhasználások jellege, illetve az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények gyakran rendkívül nagy száma miatt az egyes érintett jogosultaktól a felhasználási engedélyek egyéni megszerzésének tranzakciós költsége elriasztóan magas. Ennek eredményeként a hatékony közös engedélyezési mechanizmusok nélkül nem valószínű, hogy sor kerülhet az érintett területeken az ahhoz szükséges valamennyi engedélyezési ügylet lebonyolítására, hogy lehetővé váljon e művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása.
A közös jogkezelő szervezetek általi, kiterjesztett közös jogkezelés és a hasonló mechanizmusok lehetővé tehetik megállapodások megkötését ezeken a területeken, ahol a jogosultak megbízásán alapuló közös jogkezelés nem nyújt kimerítő megoldást az összes felhasználandó mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tekintetében.
Az ilyen mechanizmusok a jogosultak által egyénileg adott megbízáson alapuló közös jogkezelést egészítik ki azáltal, hogy bizonyos esetekben teljeskörű jogbiztonságot nyújtanak a felhasználók számára.
Egyúttal lehetőséget biztosítanak a jogosultak számára, hogy élvezzék műveik jogszerű felhasználásának előnyeit.

- = -

(46) Tekintettel arra, hogy a digitális korban egyre nő a rugalmas engedélyezési rendszerek jelentősége, valamint tekintettel az ilyen megoldások egyre terjedő használatára, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan engedélyezési mechanizmusokról rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy önkéntes alapon felhasználási szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy valamennyi jogosult megbízta-e ezzel az érintett szervezetet.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti hagyományaikkal, gyakorlataikkal vagy körülményeikkel összhangban tartsák fenn vagy vezessék be az ilyen mechanizmusokat, az ezen irányelvben előírt biztosítékok mellett, valamint az uniós joggal és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.
E mechanizmusok csak az érintett tagállam területén lehetnek hatályosak, hacsak az uniós jog másként nem rendelkezik.
A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban a tekintetben, hogy kiválaszthassák azt a fajta mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó engedélyezést olyan jogosultak jogaira is kiterjesszék, amelyek nem bízták meg a megállapodást megkötő szervezetet, feltéve, hogy ez a mechanizmus megfelel az uniós jognak, beleértve a közös jogkezelésre vonatkozóan a 2014/26/EU irányelvben meghatározott szabályokat is. Az ilyen mechanizmusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a 2014/26/EU irányelv 7.
cikke alkalmazandó legyen az olyan jogosultakra is, amelyek nem tagjai a megállapodást kötő szervezetnek.
Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös jogkezelést, jogszabályon alapuló megbízást és a képviselet vélelmét.
Ezen irányelvnek a közös jogkezelésre vonatkozó rendelkezései nem érinthetik a tagállamok meglévő, arra irányuló lehetőségeit, hogy kötelező közös jogkezelést vagy egyéb, kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmust alkalmazzanak, például olyat, mint amilyen a 93/83/EGK tanácsi irányelv (12) 3.
cikkében is szerepel.

- = -

(47) Fontos, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusokat csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való egyenkénti beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet – vagyis a valamennyi érintett jogosultra kiterjedő engedély – létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen.
Az ilyen mechanizmusoknak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk a jogosultak, köztük azon jogosultak tekintetében is, akik nem tagjai közös jogkezelő szervezetnek. Így különösen az a puszta tény, hogy az érintett jogosultak nem rendelkeznek az engedélyt kérelmező felhasználó tagállamának állampolgárságával, lakóhellyel vagy székhellyel az engedélyt kérelmező felhasználó tagállamában, önmagában nem jelenti azt, hogy a jogtisztázás annyira körülményes és nehezen kivitelezhető lenne, hogy az indokolná ilyen mechanizmusok alkalmazását.
Ugyanilyen fontos, hogy az engedélyezett felhasználás ne befolyásolja hátrányosan a vonatkozó jogok gazdasági értékét, és ne fossza meg a jogosultakat jelentős kereskedelmi előnyöktől.

- = -

(48) Ezen túlmenően a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő, megkülönböztetésmentesen alkalmazandó biztosítékok álljanak rendelkezésre azon jogosultak jogos érdekeinek védelmére, akik nem bíztak meg engedélyt kínáló szervezetet.
A mechanizmusok kiterjesztett hatályának igazolása érdekében e szervezetnek – a jogosultaktól kapott megbízások alapján – kellően reprezentatívnak kell lennie a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azon típusai, illetve azon jogok tekintetében, amelyek az engedély tárgyát képezik.
A tagállamoknak kell meghatározniuk az említett szervezetek kellő reprezentativitására vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a szervezet által kezelt jogok típusát, a szervezet azon képességét, hogy hatékonyan kezelje a jogokat, azt a kreatív ágazatot, amelyben tevékenykedik, valamint azt, hogy a szervezet az adott típusú művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében jelentős számú olyan jogosultat lefed-e, akik megbízást adtak az adott típusú felhasználás engedélyezésére, összhangban a 2014/26/EU irányelvvel.
A jogbiztonság, valamint a mechanizmusok iránti bizalom biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy döntsenek arról, hogy kit terhel a felelősség a felhasználási szerződéssel engedélyezett felhasználási módok tekintetében.
Garantálni kell az egyenlő bánásmódot valamennyi olyan jogosult számára, akiknek a műveit az engedély alapján felhasználják, különösen az engedélyezésre és a díjazás elosztására vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében.
A közzétételi intézkedéseknek az engedély teljes időtartama alatt hatékonyaknak kell lenniük, nem róhatnak aránytalan terheket a felhasználókra, a közös jogkezelő szervezetekre vagy a jogosultakra, továbbá nem tehető szükségessé az egyes jogosultak egyéni tájékoztatása.

- = -

(49) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok eredményeként kiadott engedélyek célját és hatályát, valamint a lehetséges felhasználásokat mindig gondosan és egyértelműen meghatározzák a jogszabályokban, vagy ha az alapul szolgáló jogszabály általános rendelkezés, az ilyen általános rendelkezések eredményeként alkalmazott engedélyezési gyakorlatban vagy a megadott engedélyekben.
Az engedély ilyen mechanizmusok szerinti működtetésének lehetőségét ezenkívül azokra a közös jogkezelő szervezetekre kell korlátozni, amelyek a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

- = -

(50) Tekintettel arra, hogy a tagállamokban eltérőek a kiterjesztett hatályú közös jogkezeléssel kapcsolatos hagyományok és tapasztalatok, valamint arra, hogy azok a jogosultak állampolgárságától vagy lakóhely szerinti tagállamától függetlenül alkalmazandóak, fontos biztosítani az ilyen mechanizmusok gyakorlati működésével kapcsolatos uniós szintű átláthatóságot és párbeszédet, többek között a jogosultak számára nyújtott biztosítékok, az ilyen mechanizmusok hatékonysága és használhatósága, valamint azoknak az olyan jogosultakra gyakorolt hatása tekintetében, akik nem tagjai közös jogkezelő szervezeteknek, vagy akik másik tagállam állampolgárai vagy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra gyakorolt hatás kapcsán, ideértve azt is, hogy szükség lehet olyan szabályok megállapítására, amelyek révén e mechanizmusok határokon átnyúló hatással bírhatnak a belső piacon.
Az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen közzé kell tennie az ilyen mechanizmusok ezen irányelv szerinti alkalmazására vonatkozó információkat.
Az ilyen mechanizmusokat bevezető tagállamoknak ezért tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről és azok gyakorlati alkalmazásáról, beleértve az általános rendelkezések alapján bevezetett engedélyezések hatályát és típusait, az engedélyezés mértékét és az érintett közös jogkezelő szervezeteket.
Ezeket az információkat meg kell vitatni a tagállamokkal a 2001/29/EK irányelv 12.
cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságban.
A Bizottságnak jelentést kell közzétennie az ilyen mechanizmusok Unión belüli alkalmazásáról és arról, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az engedélyezésre és a jogosultakra, a kulturális tartalmak terjesztésére, a szerzői és szomszédos jogok közös kezelése területén a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, illetve a versenyre.

- = -

(77) Az ezen irányelvben foglalt átláthatósági kötelezettség teljesítésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a különböző tartalomágazatok – mint például a zeneipar, az audiovizuális ágazat és a kiadói ágazat – sajátosságait, és az ilyen ágazatspecifikus kötelezettségek meghatározásakor valamennyi érdekelt felet be kell vonni.
Adott esetben figyelembe kell venni a szerzők és előadóművészek teljes műhöz vagy teljesítményhez való hozzájárulásának jelentőségét is. A kollektív tárgyalás lehetőségét is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekelt felek megállapodásra jussanak az átláthatóságról.
E megállapodásoknak a szerzők és az előadóművészek számára az ezen irányelvben előírt minimumkövetelményekkel azonos vagy azoknál magasabb szintű átláthatóságot kell biztosítaniuk.
A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettséghez való igazításának elősegítése érdekében átmeneti időszakról kell rendelkezni.
Az átláthatósági kötelezettséget nem szükséges alkalmazni a jogosultak és a közös jogkezelő szervezetek, a független jogkezelő szervezetek vagy a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó egyéb szervezetek között létrejött megállapodásokra, mivel ezek a szervezetek a 2014/26/EU irányelv 18.
cikke értelmében már átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartoznak.
A 2014/26/EU irányelv 18.
cikke azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek egynél több jogosult érdekében és közös javára szerzői vagy szomszédos jogokat kezelnek.
A jogosultak és a saját érdekükben eljáró szerződéses partnereik között létrejött, egyedileg megtárgyalt megállapodások azonban az ezen irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettség hatálya alá tartoznak.

- = -

keyboard_tab Diritto d'autore 2019/0790 HU

Diritto d'autore 2019/0790 HU