keyboard_tab Diritto d'autore 2019/0790 HU

(14) A kutatóhelyeknek és a kulturális_örökségvédelmi_intézményeknek – beleértve az azokhoz kapcsolódó személyeket is – az általuk jogszerűen hozzáférhető tartalmak tekintetében a szöveg-_és_adatbányászattal kapcsolatos kivétel hatálya alá kell tartozniuk.

  A jogszerű hozzáférést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a tartalomhoz való hozzáférést nyílt hozzáférés alapján, vagy a jogosultak és a kutatóhelyek vagy kulturális_örökségvédelmi_intézmények közötti szerződéses megállapodásokon keresztül (például előfizetésekkel), vagy más jogszerű módokon.

  Például a kutatóhelyek vagy a kulturális_örökségvédelmi_intézmények által fizetett előfizetések esetében a hozzájuk kapcsolódó és ezen előfizetések alá tartozó személyeket jogszerű hozzáféréssel rendelkezőnek kell tekinteni.

  A jogszerű hozzáférés magában kell, hogy foglalja az online szabadon elérhető tartalmakhoz való hozzáférést is.

(59) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba foglalt művekhez és más védelem alatt álló teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azokat belefoglalták.

  A sajtókiadványok kiadói ezért a szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben, illetve ugyanazon művek és más védelem alatt álló teljesítmények más jogosult felhasználóival szemben nem hivatkozhatnak a számukra ezen irányelv alapján biztosított védelemre.

  Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat.

  A sajtókiadványokba foglalt művek szerzői megfelelő részesedésre jogosultak azon bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználásáért.

  Ez nem érinti a munkaviszonnyal összefüggésben a tulajdonjogra vagy a jogok gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak.

(60) A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványok és zenei kiadványok kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül.

  Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén, ideértve a reprográfia tekintetében a tagállamokban meglévő megfelelő nemzeti rendszereket is, vagy nyilvános haszonkölcsönzési rendszerek esetén.

  Az ilyen kivételek vagy korlátozások szerinti felhasználásért járó díjazást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között.

  E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében ezen irányelv lehetővé teszi, hogy azok a tagállamok, amelyek már meglévő mechanizmusokkal rendelkeznek a díjazás szerzők és a kiadók közötti megosztására, megtartsák azokat.

  Ez különösen fontos azon tagállamok számára, amelyek már 2015. november 12.

  előtt is rendelkeztek ilyen díjazásmegosztó mechanizmussal annak ellenére, hogy más tagállamokban a díjazást nem osztják meg, és az a nemzeti kulturális politikáknak megfelelően kizárólag a szerzőket illeti meg.

  Bár ezen irányelv valamennyi tagállam számára megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazandó, tiszteletben kell tartania e terület hagyományait, és azokat a tagállamokat, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen díjazásmegosztó rendszerrel, nem szabad annak bevezetésére kötelezni.

  Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok jelenlegi vagy jövőbeli rendelkezéseit a nyilvános haszonkölcsönzés keretében történő díjazás tekintetében.

(68) Az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak átláthatóvá kell tenniük a jogosultak számára az együttműködés keretében tett lépéseket.

  Mivel az online_tartalommegosztó_szolgáltatók különböző intézkedéseket tehetnek, a jogosultakat azok kérésére megfelelően tájékoztatniuk kell a meghozott intézkedések típusáról és végrehajtásuk módjáról.

  Az ilyen információknak elég konkrétaknak kell lenniük ahhoz, hogy megfelelő átláthatóságot biztosítsanak a jogosultak számára, anélkül, hogy ez érintené az online_tartalommegosztó_szolgáltatók üzleti titkait.

  A szolgáltatók azonban nem kötelezhetők arra, hogy részletes és egyedi tájékoztatást nyújtsanak a jogosultaknak minden egyes azonosított műről vagy más védelem alatt álló teljesítményről.

  Ez nem érintheti azokat a szerződéses megállapodásokat, amelyek a szolgáltatók és a jogosultak közötti megállapodások létrejötte esetén nyújtandó tájékoztatásra vonatkozóan esetleg konkrétabb rendelkezéseket tartalmaznak.

(72) A szerzők és előadóművészek általában gyengébb szerződéses helyzetben vannak, amikor díjazás ellenében történő felhasználás céljából engedélyt adnak, illetve jogaikat átruházzák, többek között saját társaságaikon keresztül, és e természetes személyeknek szükségük van az ezen irányelv által biztosított védelemre ahhoz, hogy teljes mértékben élhessenek az uniós jog szerint harmonizált jogokkal.

  Ez a védelem iránti igény nem merül fel abban az esetben, ha a szerződéses partner végfelhasználóként jár el, és ő maga nem hasznosítja magát a művet vagy az előadást, ami többek között egyes munkaszerződések esetében fordulhat elő.

(75) mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért információkra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott díjazáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel.

  Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy azok jogutódjai megfelelő és pontos információkat osszanak meg velük, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó díjazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott.

  Az információknak naprakészeknek kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a friss adatokhoz való hozzáférést, a mű vagy az előadás felhasználása szempontjából relevánsnak kell lenniük, és átfogóknak kell lenniük olyan módon, hogy kitérjenek az ügy szempontjából releváns összes bevételi forrásra, beleértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. Mindaddig, amíg a felhasználás folyamatban van, a szerzők és az előadóművészek szerződéses partnereinek az adott ágazatban megfelelő rendszerességgel, de legalább évente tájékoztatniuk kell a szerzőket és az előadóművészeket a felhasználás minden módjáról és a világszerte szerzett valamennyi releváns bevételről rendelkezésükre álló információkról.

  Az információt a szerző vagy előadóművész számára érthető módon kell nyújtani, és annak lehetővé kell tennie a szóban forgó jogok gazdasági értékének hatékony értékelését.

  Az átláthatósági kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha az érintett jogok szerzői jogi szempontból relevánsak.

  A szerzők és előadóművészek műveik és előadásaik felhasználásáról való tájékoztatásához szükséges személyes adatainak – például az elérhetőségek és a díjazással kapcsolatos információknak – a kezelését az (EU) 2016/679 rendelet 6.

  cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kell elvégezni.

(76) Annak biztosítása érdekében, hogy a szerzők és az előadóművészek szabályszerűen megkapják a felhasználással kapcsolatos információkat azokban az esetekben is, amikor a jogokat továbbengedélyezés keretében továbbadták más, e jogokat gyakorló felek számára, ez az irányelv feljogosítja a szerzőket és az előadóművészeket, hogy további releváns információkat kérjenek a jogok gyakorlásáról olyan esetekben, amikor az elsődleges szerződéses partner megadta számukra a rendelkezésére álló információkat, de az nem elegendő ahhoz, hogy felmérjék jogaik gazdasági értékét.

  E kérelemmel lehet közvetlenül a továbbengedélyezés keretében jogosítotthoz fordulni vagy a szerzők és előadóművészek szerződéses partnereihez.

  A szerzők és az előadóművészek és szerződéses partnereik megállapodhatnak abban, hogy a megosztott információkat bizalmasan kezelik, de a szerzők és az előadóművészek számára mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felhasználják a megosztott információkat az ezen irányelv szerinti jogaik gyakorlása céljából.

  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós joggal összhangban további intézkedéseket írjanak elő az átláthatóság szerzők és előadóművészek számára történő biztosítása érdekében.

(77) Az ezen irányelvben foglalt átláthatósági kötelezettség teljesítésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a különböző tartalomágazatok – mint például a zeneipar, az audiovizuális ágazat és a kiadói ágazat – sajátosságait, és az ilyen ágazatspecifikus kötelezettségek meghatározásakor valamennyi érdekelt felet be kell vonni.

  Adott esetben figyelembe kell venni a szerzők és előadóművészek teljes műhöz vagy teljesítményhez való hozzájárulásának jelentőségét is. A kollektív tárgyalás lehetőségét is mérlegelni kell ahhoz, hogy az érdekelt felek megállapodásra jussanak az átláthatóságról.

  E megállapodásoknak a szerzők és az előadóművészek számára az ezen irányelvben előírt minimumkövetelményekkel azonos vagy azoknál magasabb szintű átláthatóságot kell biztosítaniuk.

  A jelenleg alkalmazott jelentéstételi gyakorlatok átláthatósági kötelezettséghez való igazításának elősegítése érdekében átmeneti időszakról kell rendelkezni.

  Az átláthatósági kötelezettséget nem szükséges alkalmazni a jogosultak és a közös jogkezelő szervezetek, a független jogkezelő szervezetek vagy a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó egyéb szervezetek között létrejött megállapodásokra, mivel ezek a szervezetek a 2014/26/EU irányelv 18.

  cikke értelmében már átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

  A 2014/26/EU irányelv 18.

  cikke azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek egynél több jogosult érdekében és közös javára szerzői vagy szomszédos jogokat kezelnek.

  A jogosultak és a saját érdekükben eljáró szerződéses partnereik között létrejött, egyedileg megtárgyalt megállapodások azonban az ezen irányelvben meghatározott átláthatósági kötelezettség hatálya alá tartoznak.

(78) Az uniós szinten harmonizált jogok gyakorlásáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, kevés alkalmat kínálva a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket abban az esetben, amikor a jogok gazdasági értéke az eredetileg becsült értéknél számottevően nagyobbnak bizonyul.

  Ezért a tagállamokban a szerződésekre alkalmazandó jog sérelme nélkül a díjazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, amikor az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott díjazás a műnek vagy az előadás felvételének a szerző vagy az előadóművész szerződéses partnere általi későbbi felhasználásából származó, releváns bevételekhez képest egyértelműen aránytalanul alacsony.

  Annak megállapítása során, hogy a díjazás aránytalanul alacsony-e, figyelembe kell venni az eset szempontjából lényeges összes bevételt, ideértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, többek között a szerző vagy az előadóművész közreműködését, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és díjazási gyakorlatait, továbbá azt, hogy a szerződés kollektív szerződésen alapul-e.

  Az uniós joggal összhangban a szerzőknek és az előadóművészeknek a nemzeti jog szerinti megfelelő megbízatással rendelkező képviselői számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy segítséget nyújtsanak egy vagy több szerzőnek vagy előadóművésznek a szerződéseik kiigazítása iránti kérelmében, figyelembe véve adott esetben más szerzők vagy előadóművészek érdekeit is. E képviselőknek ameddig csak lehetséges, meg kell védeniük a képviselt szerzők és előadóművészek személyazonosságát.

(79) A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben.

  A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők a szerzők, előadóművészek vagy a nevükben eljáró képviselők átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igényei.

  E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy új szervet vagy mechanizmust hozzanak létre, vagy olyan meglévő szervet vagy mechanizmust vegyenek igénybe, amely megfelel az ezen irányelvben megállapított feltételeknek, függetlenül attól, hogy a szerv vagy mechanizmus ágazati szabályok által vezérelt vagy közjogi státusszal rendelkezik, ideértve azt is, ha a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer részét képezi.

  A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy hogyan kell elosztani a vitarendezési eljárás költségeit.

  Ez az alternatív vitarendezési eljárás nem érintheti a felek azon jogát, hogy jogaik érvényesítése és védelme érdekében bírósághoz forduljanak.

(81) Az ezen irányelvben foglalt, az átláthatóságra, a szerződéskiigazítási mechanizmusokra és az alternatív vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek kötelező erejűeknek kell lenniük, e rendelkezésektől nem lehet eltérni sem a szerzők, az előadóművészek és a szerződéses partnereik között létrejött szerződésekben, sem az említett partnerek és harmadik felek közötti megállapodásokban, például titoktartási megállapodásokban.

  Következésképpen az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 3.

  cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni oly módon, hogy amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi egyéb lényeges tényállási elem egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, a felek valamely nem tagállam jogára vonatkozó jogválasztása nem sértheti az ezen irányelvben foglalt, az átláthatóságra, a szerződéskiigazítási mechanizmusokra és az alternatív vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek az eljáró bíróság szerinti tagállamban átültetett formában való alkalmazását.