keyboard_tab Diritto d'autore 2019/0790 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- 1 10. cikk Közzétételi intézkedések
- 2 12. cikk Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés
- 1 13. cikk Tárgyalási mechanizmus
- 2 14. cikk Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások
- 2 22. cikk A visszavonás joga
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. CÍM
A KIVÉTELEK ÉS KORLÁTOZÁSOK DIGITÁLIS ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KÖRNYEZETHEZ VALÓ IGAZÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
III. CÍM
AZ ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATOK FEJLESZTÉSÉRE ÉS A TARTALMAK SZÉLESEBB KÖRBEN VALÓ HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények
2. FEJEZET
A közös engedélyezést megkönnyítő intézkedések
3. FEJEZET
Audiovizuális művek hozzáférhetősége és elérhetősége egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztül
4. FEJEZET
Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások
IV. CÍM
A SZERZŐI JOGOK SZEMPONTJÁBÓL JÓL MŰKÖDŐ PIAC MEGTEREMTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
Kiadványokhoz fűződő jogok
2. FEJEZET
A védelem alatt álló tartalmak online szolgáltatások általi felhasználásának bizonyos módjai
3. FEJEZET
Méltányos díjazás a szerzők és előadóművészek felhasználási szerződéseiben
V. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- vagy 50
- európai 20
- hogy 20
- cikk 18
- tanács 18
- más 18
- parlament 17
- álló 16
- hl l 16
- tagállamok 16
- védelem 15
- az 15
- alatt 15
- irányelve 12
- művek 12
- jogok 11
- //ek 10
- kell 10
- közös 10
- egyes 10
- valamint 9
- összhangban 8
- történő 8
- említett 8
- teljesítmények 8
- felhasználási 8
- tekintetében 8
- engedélyezési 8
- vonatkozó 7
- amennyiben 7
- jogosultak 7
- szerző 7
- úgy 7
- a 7
- szomszédos 7
- engedély 7
- szerzői 7
- valamely 6
- foglalt 6
- alá 6
- //eu 6
- irányelv 6
- közzétételi 6
- előadóművész 6
- jogkezelő 6
- bekezdése 5
- bekezdésben 5
- biztosítják 5
- visszavonási 5
- tartozó 5
10. cikk
Közzétételi intézkedések
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint megadott felhasználási engedély hatálya alá tartozó, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alapján felhasznált, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, a kulturális_örökségvédelmi_intézményektől, közös jogkezelő szervezetektől vagy érintett hatóságoktól származó, továbbá a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségekkel kapcsolatos információk, valamint – amint rendelkezésre állnak és amennyiben lényegesek –, az engedély részes feleire, a hatálya alá tartozó területekre és a felhasználásokra vonatkozó információk legalább hat hónappal a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználási engedéllyel, vagy a kivétellel vagy korlátozással összhangban történő terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele előtt folyamatosan, könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek legyenek egy egységes, nyilvános online portálon.
A portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.
(2) A tagállamok előírják, hogy amennyiben az a jogosultak általános tájékozottsága szempontjából szükséges, megfelelő további közzétételi intézkedésekre kerüljön sor a közös jogkezelő szervezeteknek a művek és más védelem alatt álló teljesítmények 8. cikkel összhangban történő engedélyezésének lehetősége, a megadott engedélyek, a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások, valamint a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségek tekintetében.
Az e bekezdés első albekezdésben említett megfelelő közzétételi intézkedéseket abban a tagállamban kell meghozni, amelyben a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az engedélyt kérik, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások esetében a kulturális_örökségvédelmi_intézmény székhelye szerinti tagállamban. Ha bizonyíték – például a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eredete – utal arra, hogy a jogosultak tájékozottsága más tagállamokban vagy harmadik országokban hatékonyabban növelhető, e közzétételi intézkedések hatályának e tagállamokra és harmadik országokra is ki kell terjednie.
12. cikk
Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés
(1) A tagállamok a területükön való felhasználás tekintetében, az e cikkben előírt biztosítékok mellett rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben valamely, a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásaival összhangban felhasználási szerződést köt művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználására:
a) | e szerződés kiterjeszthető legyen azon jogosultak jogaira is, akik átruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás útján nem bízták meg a közös jogkezelő szervezetet a képviseletükkel; vagy |
b) | e szerződés tekintetében a szervezet jogszabályon alapuló megbízással rendelkezzen, vagy vélelmezendő legyen, hogy azon jogosultakat is képviseli, akik nem bízták meg megfelelően a szervezetet. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezési mechanizmust csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen, és biztosítják, hogy ezen engedélyezési mechanizmus védje a jogosultak jogos érdekeit.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a következő biztosítékokról:
a) | a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján az érintett tagállam vonatkozásában kellően reprezentatív a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusainak jogosultjai tekintetében, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed; |
b) | minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód, többek között az engedély feltételeivel kapcsolatban; |
c) | azok a jogosultak, akik nem adtak megbízást az engedélyt adó szervezetnek, bármikor könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az e cikkel összhangban létrehozott engedélyezési mechanizmusból; és |
d) | a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedély szerinti felhasználását megelőző észszerű időponttól kezdődően megfelelő közzétételi intézkedésekre kerül sor annak érdekében, hogy tájékoztassák a jogosultakat arról a lehetőségről, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását a közös jogkezelő szervezet engedélyezheti, az e cikkel összhangban történő engedélyezésről, valamint a jogosultakat megillető, a c) pontban említett lehetőségekről. A közzétételi intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük az egyes jogosultak egyéni tájékoztatásának szükségessége nélkül. |
(4) E cikk nem érinti a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok az uniós jog egyéb rendelkezéseivel – többek között kivételeket vagy korlátozásokat megengedő rendelkezésekkel – összhangban történő alkalmazását.
E cikk nem alkalmazandó a kötelező közös jogkezelésre.
Az e cikkben foglalt engedélyezési mechanizmusra a 2014/26/EU irányelv 7. cikke alkalmazandó.
(5) Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában e cikkel összhangban engedélyezési mechanizmusról rendelkezik, a tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezések hatályáról, az e rendelkezések alapján bevezethető engedélyek céljairól és típusairól, az említett engedélyezési mechanizmussal összhangban engedélyeket kibocsátó szervezetek elérhetőségéről, továbbá az engedélyezésre és a jogosultak rendelkezésére álló, a (3) bekezdés c) pontjában említett lehetőségekre vonatkozó információk beszerzésének módjairól. A Bizottság közzéteszi ezt az információt.
(6) Az e cikk (5) bekezdése szerint beérkezett információk és a 2001/29/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságon belüli tárgyalások alapján a Bizottság 2021. április 10-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok Unión belüli alkalmazásáról, azok engedélyezésre és a jogosultakra – köztük az engedélyeket adó szervezetben tagsággal nem rendelkező, vagy valamely másik tagállam állampolgárának vagy valamely másik tagállamban lakóhellyel rendelkezőnek minősülő jogosultakra – gyakorolt hatásáról, a kulturális tartalmak terjesztésének megkönnyítése tekintetében mutatott hatékonyságáról, valamint a belső piacra, többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a versenyre gyakorolt hatásáról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni, többek között e nemzeti mechanizmusok határokon átnyúló hatásai tekintetében.
3. FEJEZET
Audiovizuális művek hozzáférhetősége és elérhetősége egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztül
13. cikk
Tárgyalási mechanizmus
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokban történő hozzáférhetővé tételéről szóló megállapodás megkötése során a felek pártatlan szerv vagy közvetítők segítségét vehessék igénybe, ha a jogok gyakorlásának engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. A tagállam által az e cikk céljára létrehozott vagy kijelölt pártatlan szervnek és a közvetítőknek segítséget kell nyújtaniuk a feleknek a tárgyalások során, valamint – adott esetben akár a feleknek előterjesztett javaslatok útján – elő kell mozdítaniuk a felek közötti megállapodás megkötését.
A tagállamok legkésőbb 2021. június 7-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdésben említett szervről vagy közvetítőkről. Amennyiben a tagállamok a közvetítői eljárás mellett döntenek, a Bizottságnak küldött értesítésnek tartalmaznia kell legalább a megbízott közvetítőkre vonatkozó érdemi információk elérhetőségének helyét, amennyiben az rendelkezésre áll.
4. FEJEZET
Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások
14. cikk
Közkinccsé vált képzőművészeti alkotások
A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy ha valamely képzőművészeti alkotás védelmi ideje lejárt, az adott mű többszörözésének eredményeként létrejött példány ne tartozzon a szerzői jog vagy szomszédos jogok hatálya alá, kivéve, ha a többszörözés eredményeként létrejött példány eredeti abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása.
IV. CÍM
A SZERZŐI JOGOK SZEMPONTJÁBÓL JÓL MŰKÖDŐ PIAC MEGTEREMTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
Kiadványokhoz fűződő jogok
22. cikk
A visszavonás joga
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha valamely szerző vagy előadóművész kizárólagosan jelleggel engedélyezte vagy ruházta át a művén vagy más védelem alatt álló teljesítményén fennálló jogai gyakorlását, akkor a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény felhasználásának hiányában a szerzőnek vagy előadóművésznek jogában álljon részben vagy teljes egészében visszavonni a jogok engedélyezését vagy átruházását.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmusra vonatkozó különös rendelkezésekről a nemzeti jogban lehet rendelkezni, figyelembe véve a következőket:
a) | a különböző ágazatok sajátosságai és a művek és előadások különböző típusai; valamint |
b) | amennyiben a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény egynél több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jött létre, az egyes hozzájárulások viszonylagos jelentősége és a visszavonási mechanizmus egyes szerzők vagy előadóművészek általi gyakorlása által érintett valamennyi szerző és előadóművész jogos érdekei. |
A tagállamok a visszavonási mechanizmus alkalmazásából kizárhatnak olyan műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket, amelyek több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jönnek létre.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a visszavonási mechanizmust csak egy meghatározott időkereten belül lehet gyakorolni, amennyiben ezt a korlátozást az ágazatnak, illetve az érintett mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény típusának sajátosságai indokolják.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szerzők vagy előadóművészek a jogok engedélyezésének vagy átruházásának visszavonása helyett dönthetnek a szerződés kizárólagosságának megszüntetéséről.
(3) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdésben foglalt visszavonást csak a felhasználási vagy jogátruházási szerződés megkötését követő észszerű időtartam letelte után lehet gyakorolni. A szerzőnek vagy előadóművésznek értesítenie kell azt a személyt, akinek a jogokat engedélyezte vagy akire azokat átruházta, és megfelelő határidőt kell megszabnia, ameddig az engedélyezett vagy átruházott jogok gyakorlására sor kerülhet. E határidő lejártát követően a szerző vagy előadóművész az engedély vagy a jogátruházás visszavonása helyett dönthet úgy is, hogy megszünteti a szerződés kizárólagosságát.
(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogok gyakorlásának elmaradása túlnyomórészt olyan körülményeknek tudható be, amelyek esetében észszerűen elvárható, hogy a szerző vagy az előadóművész orvosolni tudja őket.
(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmustól eltérő szerződéses rendelkezés csak akkor legyen érvényesíthető, ha az kollektív szerződésen alapul.
32. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
A. TAJANI
a Tanács részéről
az elnök
G. CIAMBA
(1) HL C 125., 2017.4.21., 27. o.
(2) HL C 207., 2017.6.30., 80. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 15-i határozata.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. április 19-i 386/2012/EU rendelete a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (HL L 129., 2012.5.16., 1. o.).
(12) A Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról (HL L 248., 1993.10.6., 15. o.)
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).
(18) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1564 irányelve (2017. szeptember 13.) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 242., 2017.9.20., 6. o.).
(20) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
whereas