Data Act 2023/2854 HU

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

4. cikk

A felhasználók és az adatbirtokosok jogai és kötelezettségei a termék adatokhoz és a kapcsolódószolgáltatás- adatokhoz való hozzáférés, azok felhasználása és rendelkezésre bocsátása tekintetében

(1) Amennyiben a felhasználó nem tud az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, az adatbirtokosoknak indokolatlan késedelem nélkül – az adatbirtokos rendelkezésére állóval megegyező minőségben – könnyen elérhető adatokat, valamint az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat kell hozzáférhetővé tennie a felhasználó számára, könnyen, biztonságosan, díjmentesen, egy átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, és – amennyiben releváns és technikailag kivitelezhető – folyamatosan és valós időben. Ezt egyszerű kérelem alapján, elektronikus úton kell megtenni, amennyiben technikailag kivitelezhető.

(2) A felhasználók és az adatbirtokosok szerződésben korlátozhatják vagy megtilthatják az adatokhoz való hozzáférést, azok felhasználását vagy további megosztását, ha az ilyen adatkezelés alááshatná az összekapcsolt_termékre vonatkozó, az uniós vagy nemzeti jogban megállapított biztonsági követelményeket, ami súlyosan hátrányos hatással járhat a természetes személyek egészségére, biztonságára vagy védelmére nézve. Az ágazati hatóságok technikai szakértelmet biztosíthatnak a felhasználóknak és az adatbirtokosoknak ebben az összefüggésben. Amennyiben az adatbirtokos megtagadja az adatmegosztást e cikk alapján, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(3) A felhasználó azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, a (2) bekezdésben említett szerződéses korlátozások vagy tilalmak tekintetében az adatbirtokossal felmerülő bármely vitával kapcsolatban a felhasználó:

a)	a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz; vagy

b)	megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(4) Az adatbirtokos nem nehezítheti meg indokolatlanul a felhasználó e cikk szerinti választási lehetőségeinek vagy jogainak a gyakorlását, többek között azáltal, hogy nem semleges módon kínál választási lehetőségeket a felhasználó számára, vagy azáltal, hogy a felhasználói digitális interfész vagy annak egy része szerkezetén, kialakításán, funkcióján vagy működési módján keresztül aláássa vagy csorbítja a felhasználó autonómiáját, döntéshozatalát vagy választási lehetőségeit.

(5) Annak ellenőrzése céljából, hogy egy természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználónak minősül-e, az adatbirtokos nem követelheti meg az említett személytől, hogy a szükségest meghaladó információkat adjon meg. Az adatbirtokosok nem őrizhetnek meg semmilyen, a felhasználónak a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, azt meghaladó információt – különösen napló adatokat –, amely a felhasználó hozzáférési kérelmének megfelelő teljesítéséhez, valamint az adatinfrastruktúra biztonságához és fenntartásához szükséges.

(6) Üzleti titkok csak akkor őrizhetők meg és fedhetők fel, amennyiben az adatbirtokos és a felhasználó a felfedést megelőzően minden szükséges intézkedést megtett az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében, különösen harmadik felek vonatkozásában. Az adatbirtokosnak – vagy az üzleti_titok jogosultjának, amennyiben ez nem ugyanaz a személy – azonosítania kell az üzleti_titokként védett adatokat, a vonatkozó meta adatokban is, és meg kell állapodnia a felhasználóval a megosztott adatok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges, arányos technikai és szervezési intézkedésekről, különösen harmadik felekkel kapcsolatban, mint például minta-szerződésifeltételek, titoktartási megállapodások, szigorú hozzáférési protokollok, technikai szabványok és a magatartási kódexek alkalmazása.

(7) Amennyiben nem jön létre megállapodás a (6) bekezdésben említett szükséges intézkedésekről, vagy ha a felhasználó elmulasztja végrehajtani a (6) bekezdés alapján megállapodott intézkedéseket, vagy aláássa az üzleti titkok bizalmas jellegét, az adatbirtokos visszatarthatja vagy – esettől függően – felfüggesztheti az üzleti_titokként azonosított adatok megosztását. Az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a felhasználóval. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és azonosítania kell azon intézkedéseket, amelyekről nem jött létre megállapodás, vagy amelyeket nem hajtottak végre, és adott esetben azon üzleti titkokat, amelyek bizalmas jellegét aláásták.

(8) Rendkívüli körülmények között, amennyiben az üzleti_titok jogosultjának minősülő adatbirtokos bizonyítani tudja, hogy a felhasználó által e cikk (6) bekezdése alapján hozott technikai és szervezési intézkedések ellenére nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kárt szenved az üzleti titkok felfedése miatt, az adatbirtokos eseti alapon elutasíthatja a szóban forgó konkrét adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet. Az említett bizonyítást objektív elemek – különösen az üzleti titkok védelmének harmadik országokban való érvényesíthetősége, a kért adatok természete és bizalmas jellegének szintje, valamint az összekapcsolt_termék egyedisége és újszerűsége – alapján megfelelően alá kell támasztani, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölnie kell a felhasználóval. Amennyiben az adatbirtokos megtagadja az adatmegosztást e bekezdés alapján, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(9) A felhasználó azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, az adatbirtokosnak az adatmegosztás megtagadására vagy visszatartására vagy felfüggesztésére vonatkozó, a (7) és a (8) bekezdés szerinti döntését megtámadni kívánó felhasználó:

a)	a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz, amelynek indokolatlan késedelem nélkül döntenie kell arról, hogy az adatmegosztást meg kell-e kezdeni, vagy folytatni kell-e, és ha igen, milyen feltételek mellett; vagy

b)	megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(10) A felhasználó az (1) bekezdésben említett kérelem alapján szerzett adatokat nem használhatja fel olyan összekapcsolt_termék kifejlesztésére, amely verseng azon összekapcsolt_termékkel, amelyből az adatok származnak, nem oszthatja meg az adatokat az említett szándékkal harmadik féllel, és nem használhat fel ilyen adatokat arra, hogy betekintést nyerjen a gyártó vagy – adott esetben – az adatbirtokos gazdasági helyzetére, eszközeire és termelési módszereire vonatkozóan.

(11) A felhasználó nem alkalmazhat kényszerítő eszközöket, és nem élhet vissza az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival az adatokhoz való hozzáférés megszerzése érdekében.

(12) Ha a felhasználó nem az az érintett, akinek a személyes adatait kérik, az összekapcsolt_termék vagy a kapcsolódó_szolgáltatás használata által generált személyes adatokat az adatbirtokos csak akkor bocsáthatja a felhasználó rendelkezésére, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerint érvényes adatkezelési jogalap áll fenn, valamint amennyiben – adott esetben – teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

(13) Az adatbirtokos kizárólag a felhasználóval kötött szerződés alapján használhat fel nem személyes adatnak minősülő, könnyen elérhető adatokat. Az adatbirtokos nem használhat fel ilyen adatokat arra, hogy olyan betekintést nyerjen a felhasználó gazdasági helyzetét, eszközeit és termelési módszereit illetően, vagy az általa történő felhasználásra vonatkozóan bármely más módon, amely alááshatja az említett felhasználó üzleti pozícióját azon piacokon, amelyeken a felhasználó aktív.

(14) Az adatbirtokosok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból – a felhasználóval kötött szerződésük teljesítésén kívül – nem bocsáthatnak harmadik felek rendelkezésére nem személyes termék adatokat. Adott esetben az adatbirtokosok szerződésben köteleznek harmadik feleket arra, hogy a tőlük kapott adatokat a továbbiakban ne osszák meg.

6. cikk

Harmadik felek kötelezettségei, akik a felhasználó kérésére adatokat kapnak

(1) A harmadik fél az 5. cikk alapján rendelkezésére bocsátott adatokat csak a felhasználóval megállapodott célokra és feltételek mellett, valamint a személyes adatok védelmére – ideértve az érintettek a személyes adatok vonatkozásában megillető jogokat is – vonatkozó uniós és nemzeti jogra figyelemmel kezelheti. A harmadik fél törli az adatokat, amennyiben azok már nem szükségesek a megállapodott célhoz, kivéve, ha a nem személyes adatok tekintetében a felhasználóval másként állapodtak meg.

(2) A harmadik fél:

nem nehezítheti meg indokolatlanul az 5. cikk szerinti választási lehetőségeknek vagy jogoknak a felhasználó általi gyakorlását, ideértve azt is, hogy nem semleges módon kínál választási lehetőségeket a felhasználónak, vagy kényszeríti, félrevezeti vagy manipulálja a felhasználót, vagy aláássa vagy gyengíti a felhasználó autonómiáját, döntéshozatalát vagy választási lehetőségeit, többek között egy felhasználói digitális interfész vagy annak egy része révén;

b)	tekintet nélkül az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjára, nem használhatja fel a kapott adatokat profilalkotásra, kivéve, ha ez a felhasználó által kért szolgáltatás nyújtásához szükséges,

a kapott adatokat nem bocsáthatja egy másik harmadik fél rendelkezésére, kivéve, ha az adatokat a felhasználóval kötött szerződés alapján bocsátják rendelkezésre, és feltéve, hogy a másik harmadik fél meghoz minden olyan, az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges intézkedést, amelyről az adatbirtokos és a harmadik fél megállapodott;

d)	a kapott adatokat nem bocsáthatja az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősített vállalkozás rendelkezésére;

a kapott adatokat nem használhatja fel olyan termék kifejlesztése céljából, amely verseng azon összekapcsolt_termékkel, amelyből az elért adatok származnak, és az említett célból nem oszthatja meg az adatokat egy másik harmadik féllel; harmadik felek továbbá nem használhatják fel a rendelkezésre bocsátott, nem személyes termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat arra, hogy betekintést nyerjenek az adatbirtokos gazdasági helyzetére, eszközeire és termelési módszereire, vagy az adatbirtokos általi felhasználásukra vonatkozóan;

f)	a kapott adatokat nem használhatja fel oly módon, amely hátrányos hatással bír az összekapcsolt_termék vagy a kapcsolódó_szolgáltatás biztonságára;

g)	nem hagyhatja figyelmen kívül azon konkrét intézkedéseket, amelyekről az adatbirtokossal vagy az üzleti_titok jogosultjával az 5. cikk (9) bekezdése alapján megállapodott, és nem áshatja alá az üzleti titkok bizalmi jellegét;

h)	nem akadályozhatja meg, hogy a felhasználó, aki fogyasztó is egyben – többek között szerződés alapján – az általa kapott adatokat más felek rendelkezésére bocsássa.

10. cikk

Vitarendezés

(1) A felhasználók, az adatbirtokosok és az adatátvevők hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék a 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése szerinti vitákat, valamint az adatoknak az e fejezetnek és a IV. fejezetnek megfelelő rendelkezésre bocsátására vonatkozó méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és átlátható móddal kapcsolatos vitákat.

(2) A vitarendezési testületeknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a díjakról vagy a díjak meghatározásához használt mechanizmusokról, mielőtt az említett felek döntést kérnek.

(3) A 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése alapján vitarendezési testület elé utalt vitákat illetően, amennyiben a vitarendezési testület a vitát a felhasználó vagy az adatátvevő javára dönti el, a vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat az adatbirtokosnak kell viselnie, továbbá meg kell térítenie az említett felhasználónak vagy az említett adatátvevőnek minden más olyan észszerű költséget, amely annál a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült. Ha a vitarendezési testület az adatbirtokos javára dönti el a vitát, a felhasználó vagy az adatátvevő nem kötelezhető semmilyen olyan díj vagy egyéb költség megtérítésére, amelyet az adatbirtokos a vitarendezéssel kapcsolatban fizetett vagy amelyet annak fizetnie kell, kivéve, ha a vitarendezési testület megállapítja, hogy a felhasználó vagy az adatátvevő nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

(4) Az ügyfelek és az adatkezelési szolgáltatók hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék az ügyfelek jogainak és az adatkezelési szolgáltatók kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatos vitákat, a 23–31. cikkel összhangban.

(5) A vitarendezési testület székhelye szerinti tagállam e testület kérelme nyomán tanúsítja e testületet, amennyiben a testület bizonyította, hogy megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)	pártatlan és független, és a határozatait világos, megkülönböztetésmentes és tisztességes eljárási szabályokkal összhangban köteles meghozni;

rendelkezik a szükséges szakértelemmel, különösen a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kapcsolatban – ideértve a kompenzációt is – és az adatok átlátható módon történő rendelkezésre bocsátása tekintetében, ami lehetővé teszi a testület számára, hogy hatékonyan állapítsa meg az említett feltételeket;

c)	elektronikus kommunikációs technológián keresztül könnyen hozzáférhető;

d)	határozatait képes gyorsan, hatékonyan és költséghatékonyan meghozni, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban tanúsított vitarendezési testületekről. A Bizottság az említett testületek jegyzékét egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7) A vitarendezési testületnek el kell utasítania az olyan vitarendezési kérelem elbírálását, amelyet már egy másik vitarendezési testület vagy valamely tagállam bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma elé terjesztettek.

(8) A vitarendezési testületnek észszerű határidőn belül lehetőséget kell adnia a feleknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az e felek által az említett testület elé terjesztett ügyekről. Ebben az összefüggésben a vitarendezési testületnek a vitában részes minden egyes fél rendelkezésére kell bocsátania a vitájában érintett másik fél beadványait és a szakértők által tett bármely nyilatkozatot. A feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az említett beadványokra és szakértői nyilatkozatokra észrevételt tegyenek.

(9) A vitarendezési testületnek az (1) és (4) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell hoznia határozatát a hozzá utalt ügyben. Az említett határozatot írásban vagy tartós adathordozón kell rögzíteni, és indokolással kell alátámasztani.

(10) A vitarendezési testületeknek éves tevékenységi jelentéseket kell összeállítaniuk és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük. Az ilyen éves jelentéseknek különösen a következő általános információkat kell tartalmazniuk:

a)	a viták kimenetelének összesítése;

b)	a viták rendezéséhez igénybe vett átlagos időtartam;

c)	a viták leggyakoribb okai.

(11) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a vitarendezési testület dönthet úgy, hogy a (10) bekezdésben említett jelentésbe ajánlásokat foglal arra vonatkozóan, hogyan lehet a problémákat elkerülni vagy megoldani.

(12) A vitarendezési testület határozata csak akkor kötelező erejű a felekre nézve, ha a felek a vitarendezési eljárás megkezdése előtt kifejezetten hozzájárultak annak kötelező erejű jellegéhez.

(13) Ez a cikk nem érinti a felek azon jogát, hogy valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához forduljanak hatékony jogorvoslatért.

11. cikk

A jogosulatlan adatfelhasználásra vagy -közlésre vonatkozó technikai védelmi intézkedések

(1) Az adatbirtokos megfelelő technikai védelmi intézkedéseket – köztük intelligens_szerződéseket és titkosítást – alkalmazhat, hogy megakadályozza az adatokhoz – így többek között a meta adatokhoz – való jogosulatlan hozzáférést, és biztosítsa a 4., 5., 6., 8. és 9. cikknek, valamint az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek való megfelelést. Az ilyen technikai védelmi intézkedések nem tehetnek különbséget az adatátvevők között, vagy nem akadályozhatják meg, hogy a felhasználó éljen azon jogával, hogy az adatokról másolatot kapjon, az adatokat visszanyerje, felhasználja vagy azokhoz hozzáférjen, hogy az 5. cikk alapján harmadik feleknek adatokat szolgáltasson, vagy hogy valamely harmadik fél éljen az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti bármely jogával. Az adatbirtokossal való megállapodás hiányában a felhasználók, harmadik felek és adatátvevők nem módosíthatják, vagy nem szüntethetik meg az ilyen technikai védelmi intézkedéseket.

(2) A (3) bekezdésben említett körülmények fennállása esetén a harmadik fél vagy az adatátvevő indokolatlan késedelem nélkül köteles eleget tenni az adatbirtokos, és adott esetben – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó következőkre irányuló kéréseinek:

a)	az adatbirtokos által rendelkezésre bocsátott adatok és azok másolatainak törlése;

a termékek, a származtatott adatok vagy az ilyen adatok révén szerzett ismeretek alapján előállított szolgáltatások előállításának, felkínálásának vagy forgalomba_hozatalának vagy használatának megszüntetése, vagy jogsértő termékek említett célokból történő behozatalának, kivitelének vagy tárolásának megszüntetése, és a jogsértő termékek megsemmisítése, amennyiben komoly kockázata áll fenn annak, hogy az említett adatok jogellenes használata jelentős kárt fog okozni az adatbirtokosnak, az üzleti_titok jogosultjának vagy a felhasználónak, vagy amennyiben az ilyen intézkedés az adatbirtokos, az üzleti_titok jogosultja vagy a felhasználó érdekeinek fényében nem volna aránytalan;

c)	a felhasználó tájékoztatása az adatok jogosulatlan felhasználásáról vagy közléséről és az adatok jogosulatlan felhasználásának vagy közlésének megszüntetése érdekében hozott intézkedésekről;

d)	az ilyen jogellenes hozzáféréssel érintett vagy jogellenesen felhasznált adatokkal való visszaélést vagy az ilyen adatok közzétételét elszenvedő fél kártérítése.

(3) A (2) bekezdés alkalmazandó amennyiben valamely harmadik fél vagy adatátvevő:

a)	adatszerzés céljából hamis információkat szolgáltatott valamely adatbirtokosnak, megtévesztő vagy kényszerítő eszközöket alkalmazott, vagy visszaélt az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival;

b)	a rendelkezésére bocsátott adatokat jogosulatlan célokra használta fel, ideértve egy, a 6. cikk (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett versengő összekapcsolt_termék kifejlesztését;

c)	egy másik féllel jogellenes módon közölt adatokat;

d)	nem tartotta fenn az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelő megállapodás szerinti technikai és szervezési intézkedéseket; vagy

e)	az adatbirtokossal való megállapodás nélkül módosította vagy eltávolította az adatbirtokos által az e cikk (1) bekezdése alapján alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket.

(4) A (2) bekezdés alkalmazandó akkor is, amennyiben a felhasználó módosítja vagy eltávolítja az adatbirtokos által alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket, vagy nem tartja fenn az adatbirtokossal vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti titkok jogosultjával egyetértésben, a felhasználó által az üzleti titkok megőrzése érdekében hozott technikai és szervezési intézkedéseket, valamint bármely más olyan fél tekintetében, amely a felhasználótól e rendeletet megsértése útján kapja meg az adatokat.

(5) Amennyiben az adatátvevő megsérti a 6. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontját, a felhasználókat az e cikk (2) bekezdése szerinti adatbirtokosi jogokkal azonos jogok illetik meg.

25. cikk

A szolgáltatóváltásra vonatkozó szerződési feltételek

(1) A szolgáltatók közötti vagy adott esetben egy helyszíni IKT-infrastruktúrára történő váltással kapcsolatban az ügyfél jogait és az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának kötelezettségeit írásbeli szerződésben kell egyértelműen rögzíteni. Az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának az említett szerződést aláírása előtt az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania olyan módon, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a szerződés megőrzését és másolat készítését.

(2) Az (EU) 2019/770 irányelv sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

olyan kikötések, amelyek lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy kérésre egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált adatkezelési szolgáltatásra váltson, vagy valamennyi exportálható adatot és digitális eszközt egy helyszíni IKT-infrastruktúrába vigyen át indokolatlan késedelem nélkül, és mindenképpen a d) pontban említett maximális felmondási időt követően indítandó, legfeljebb 30 naptári napos kötelező maximális átmeneti időszakon belül, amely alatt a szolgáltatási szerződés továbbra is alkalmazandó, és amely alatt az adatkezelési szolgáltató köteles:

i.	észszerű segítséget nyújtani az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamat során;

ii.	kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és folytatni a szerződés szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtását;

iii.	egyértelmű tájékoztatást nyújtani a funkciók vagy szolgáltatások nyújtása során a forrás adatkezelési szolgáltató oldalán a folyamatosság tekintetében fennálló ismert kockázatokról;

iv.

biztosítani, hogy a szolgáltatóváltási folyamat alatt végig fennmaradjon a magas szintű biztonság, különös tekintettel az adatoknak az átvitelük alatti biztonságára és az adatoknak a g) pontban meghatározott visszanyerési időszak alatti folyamatos biztonságára, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jognak megfelelően;

b)	az adatkezelési szolgáltató azon kötelezettsége, hogy támogassa az ügyfélnek a szerződéses szolgáltatásokból történő kilépési stratégiáját, többek között valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával;

olyan kikötés, amely rögzíti, hogy a szerződést a következő esetek valamelyikében megszűntnek kell tekinteni, és az ügyfelet értesíteni kell a megszűnésről:

i.	adott esetben a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezésekor;

ii.	a d) pontban említett maximális felmondási idő végén, amennyiben az ügyfél nem kíván váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja az exportálható adatait és digitális eszközeit;

d)	a szolgáltatóváltási folyamat megindításához szükséges maximális felmondási idő, amely nem haladhatja meg a két hónapot;

e)	a szolgáltatóváltási folyamat során átvihető valamennyi adatkategória és digitális eszköz teljes körű leírása, beleértve legalább az összes exportálható adatot;

a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározása, amelyeket ki kell venni az e bekezdés e) pontja szerinti exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem gátolják vagy késleltetik a 23. cikkben előírt szolgáltatóváltási folyamatot;

g)	az átmeneti időszaknak az ügyfél és az adatkezelési szolgáltató közötti megállapodás szerinti lezárása után kezdődő, legalább 30 naptári napos minimális adatvisszanyerési időszak, az e bekezdés a) pontjával és a (4) bekezdéssel összhangban;

olyan kikötés, amely garantálja a közvetlenül az ügyfél által generált vagy közvetlenül az ügyfélhez kapcsolódó valamennyi exportálható adat és digitális eszköz teljes körű törlését a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártát követően, vagy egy megállapodott alternatív időszaknak a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártánál későbbi napon történő lejártát követően, feltéve, hogy a szolgáltatóváltási folyamatot sikeresen befejezték;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a 29. cikkel összhangban kiróható szolgáltatóváltási díjak.

(3) Az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az ügyfél értesítheti az adatkezelési szolgáltatót azon döntéséről, amely szerint a (2) bekezdés d) pontjában említett maximális felmondási időszak lezárását követően megteszi a következő egy vagy több lépést:

a)	vált egy eltérő adatkezelési szolgáltatóra, amely esetben az ügyfélnek meg kell adnia az említett szolgáltató szükséges adatait;

b)	vált egy helyszíni IKT-infrastruktúrára;

c)	törli az exportálható adatait és digitális eszközeit.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában előírt kötelező maximális átmeneti időszak technikailag kivitelezhetetlen, az adatkezelési szolgáltató a szolgáltatóváltás iránti kérelem benyújtását követő 14 munkanapon belül értesíti az ügyfelet, és megfelelően megindokolja a technikai kivitelezhetetlenséget, valamint megjelöl egy alternatív, hét hónapot meg nem haladó átmeneti időszakot. Az (1) bekezdéssel összhangban az alternatív átmeneti időszak alatt végig biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságát.

(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az ügyfélnek a jogot, hogy meghosszabbítsa az átmeneti időszakot egyszer, az ügyfél saját céljainak jobban megfelelő időtartamra.

30. cikk

A szolgáltatóváltás technikai vonatkozásai

(1) Az infrastruktúra működtetéséhez szükséges infrastrukturális elemekre, például szerverekre, hálózatokra és a virtuális erőforrásokra korlátozott, méretezhető és rugalmas számítástechnikai erőforrásokat érintő adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek azonban nem biztosítanak hozzáférést az ezen infrastrukturális elemeken tárolt, más módon kezelt vagy telepített operációs szolgáltatásokhoz, szoftverekhez és alkalmazásokhoz, a 27. cikkel összhangban kötelesek meghozni minden módjukban álló észszerű intézkedést annak megkönnyítése érdekében, hogy az ügyfél, miután egy azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatásra váltott, a cél adatkezelési szolgáltatás igénybevétele során funkcionális_egyenértékűséget érjen el. A forrás adatkezelési szolgáltatónak képességek, megfelelő információk, dokumentáció, technikai támogatás és adott esetben a szükséges eszközök biztosításával kell megkönnyítenie a szolgáltatóváltási folyamatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak nyílt interfészeket kell költségmentesen, egyenlő mértékben elérhetővé tenniük valamennyi ügyfelük és az érintett cél adatkezelési szolgáltatók számára azért, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóváltási folyamatot. Az említett interfészeknek elegendő információt kell tartalmazniuk az érintett szolgáltatásokról ahhoz, hogy az adathordozhatóság és interoperabilitás céljából lehetővé váljék a szolgáltatásokkal való kommunikációra szolgáló szoftver kifejlesztése.

(3) Az adatkezelési szolgáltatóknak az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési_szolgáltatásoktól eltérő adatkezelési_szolgáltatások tekintetében biztosítaniuk kell a nyílt interoperabilitási előírásokon vagy harmonizált interoperabilitási szabványokon alapuló közös_előírásokkal való kompatibilitást legalább 12 hónappal azt követően, hogy az említett közös_előírásokra vagy az adatkezelési_szolgáltatások harmonizált interoperabilitási szabványaira való hivatkozásokat közzétették az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, miután az alapul szolgáló végrehajtási jogi aktusokat kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak – az e cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeikkel összhangban – napra késszé kell tenniük a 26. cikk b) pontjában említett online nyilvántartást.

(5) Az azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatások közötti szolgáltatóváltás esetén, amelyek tekintetében a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban nem tették közzé az e cikk (3) bekezdésében említett közös_előírásokat vagy harmonizált interoperabilitási szabványokat az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, az adatkezelési szolgáltatónak az ügyfél kérésére strukturált, általánosan használt és géppel olvasható formátumban exportálnia kell valamennyi exportálható adatot.

(6) Az adatkezelési szolgáltatók nem kötelezhetők új technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztésére, szellemitulajdon-jogok által védett vagy üzleti_titoknak minősülő digitális_eszközök egy ügyfél vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató részére történő felfedésére vagy továbbítására, vagy arra, hogy az ügyfél vagy a szolgáltató biztonságát és a szolgáltatásintegritást veszélyeztesse.

32. cikk

Nemzetközi kormányzati hozzáférés és továbbítás

(1) Az adatkezelési szolgáltatóknak – a (2) vagy a (3) bekezdés sérelme nélkül – meg kell hozniuk valamennyi megfelelő technikai, szervezési és jogi intézkedést, ideértve szerződéseket is, annak érdekében, hogy megakadályozzák az Unióban tárolt nem személyes adatok tekintetében a nemzetközi és harmadik ország általi kormányzati hozzáférést és továbbítást, amennyiben az ilyen továbbítás vagy hozzáférés az uniós joggal vagy a releváns tagállam nemzeti jogával való ütközésre vezetne.

(2) Valamely harmadik ország bíróságának vagy igazságszolgáltatási fórumának bármely olyan határozata vagy ítélete, vagy harmadik ország közigazgatási hatóságának bármely olyan határozata, amely egy adatkezelési szolgáltatót az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban tárolt nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására kötelezi, csak akkor ismerhető el vagy hajtható végre bármely módon, ha az a kérelmező harmadik ország és az Unió, vagy a kérelmező harmadik ország és valamely tagállam között létrejött, hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyszerződésen alapul.

(3) A (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy adatkezelési szolgáltató a címzettje valamely harmadik ország bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma által hozott olyan határozatnak vagy ítéletnek, vagy egy harmadik országbeli közigazgatási hatóság olyan határozatának, amely az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban tárolt nem személyes adatok továbbítását vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítását írja elő, és az ilyen határozatnak való megfelelés azzal a kockázattal járna, hogy a határozat címzettje konfliktusba kerülhet az uniós joggal vagy a releváns tagállam nemzeti jogával, az ilyen adatok csak akkor továbbíthatók az említett harmadik országbeli hatóság részére, vagy azokhoz számára hozzáférés csak akkor biztosítható, ha:

a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet megindokolását és arányosságának bizonyítását, továbbá megköveteli, hogy az ilyen határozat vagy ítélet konkrét legyen, például azáltal, hogy bizonyos gyanúsított személyekkel vagy jogsértésekkel elégséges kapcsolatot állapít meg;

b)	a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma felülvizsgálhatja; és

a határozatot vagy ítéletet hozó, vagy a közigazgatási hatóság határozatát felülvizsgáló illetékes harmadik országbeli bíróságnak vagy igazságszolgáltatási fórumnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően vegye figyelembe az adat szolgáltatójának az uniós jog vagy a releváns tagállam nemzeti joga által védett vonatkozó jogi érdekeit.

A határozat vagy ítélet címzettje kérheti a jogi ügyekben folytatott nemzetközi együttműködésért felelős releváns nemzeti szerv vagy hatóság véleményét annak megállapítása érdekében, hogy az első albekezdésben megállapított feltételek teljesülnek-e, különösen akkor, ha megítélése szerint a határozat üzleti titkokra és egyéb üzleti szempontból érzékeny adatokra, valamint szellemitulajdon-jogok által védett tartalomra vonatkozhat, vagy a továbbítás újbóli azonosítást eredményezhet. A releváns nemzeti szerv vagy hatóság konzultálhat a Bizottsággal. Ha a címzett úgy ítéli meg, hogy a határozat vagy az ítélet sértheti az Unió vagy tagállamai nemzetbiztonsági vagy védelmi érdekeit, ki kell kérnie a releváns nemzeti szerv vagy hatóság véleményét annak megállapítása érdekében, hogy a kért adatok érintik-e az Unió vagy tagállamai nemzetbiztonsági vagy védelmi érdekeit. Ha a címzett egy hónapon belül nem kap választ, vagy ha az ilyen szerv vagy hatóság véleménye megállapítja, hogy az első albekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, a címzett az említett indokok alapján elutasíthatja a nem személyes adatok továbbítása vagy az azokhoz való hozzáférés iránti kérelmet.

A 42. cikkben említett Európai Adatinnovációs Testület tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak azon értékelésre vonatkozó iránymutatások kidolgozásához, hogy teljesülnek-e az e bekezdés első albekezdésében megállapított feltételek.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, az adatkezelési szolgáltató biztosítja a kérelemre válaszul megengedhető minimális adatmennyiséget, az említett kérelemnek a szolgáltató vagy a (3) bekezdés második albekezdésében említett releváns nemzeti szerv vagy hatóság általi észszerű értelmezése alapján.

(5) Az adatkezelési szolgáltatónak a kérelem teljesítése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy egy harmadik ország hatósága az adataihoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be, kivéve, ha a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység eredményességének megőrzéséhez szükséges.

VIII. FEJEZET

INTEROPERABILITÁS

37. cikk

Illetékes hatóságok és adatkoordinátorok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért és érvényesítéséért (a továbbiakban: illetékes hatóságok). A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új hatóságot, vagy támaszkodhatnak a meglévő hatóságokra.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, közülük kijelöl egy adatkoordinátort az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek a rendelet alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben történő támogatása érdekében. Az illetékes hatóságoknak az (5) bekezdés alapján rájuk ruházott fel adatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során együtt kell működniük egymással.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságok felelősek e rendelet alkalmazásának a személyes adatok védelme tekintetében történő nyomon követéséért. Az (EU) 2016/679 rendelet VI. és VII. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

Az európai adatvédelmi biztos felelős e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós_szervek tekintetében. Adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A felügyelő hatóságok e bekezdésben említett fel adatait, illetve hatásköreit a személyes adatok kezelésére tekintettel kell elvégezni, illetve gyakorolni.

(4) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül:

a)	az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó sajátos ágazati adathozzáférési és -felhasználási kérdések tekintetében tiszteletben kell tartani az ágazati hatóságok hatáskörét;

b)	a 23–31. cikk, valamint a 34. és a 35. cikk alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságnak tapasztalattal kell rendelkeznie az adatszolgáltatások és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok fel adatait és hatásköreit egyértelműen meghatározzák, és azok magukban foglalják a következőket:

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználók és szervezetek körében az adatműveltség, valamint az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása;

az e rendelet állítólagos megsértése nyomán benyújtott panaszok kezelése, beleértve az üzleti titkokkal kapcsolatos panaszokat is, a panaszok tárgyának szükséges mértékű kivizsgálása, továbbá a panaszosok észszerű határidőn belül történő rendszeres tájékoztatása – adott esetben a nemzeti joggal összhangban – a vizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és eredményekről, különösen, ha további vizsgálat vagy egy másik illetékes hatósággal való koordináció válik szükségessé;

c)	vizsgálatok lefolytatása az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyekben, többek között egy másik illetékes hatóságtól vagy más hatóságtól kapott információ alapján;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciók kiszabása, beleértve a kényszerítő bírságokat és a visszamenőleges hatályú szankciókat is, vagy pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárás kezdeményezése;

e)	az adatok rendelkezésre bocsátása és felhasználása szempontjából releváns technológiai és kereskedelmi fejlemények nyomon követése;

együttműködés más tagállamok illetékes hatóságaival és adott esetben a Bizottsággal vagy az Európai Adatinnovációs Testülettel e rendelet következetes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében, ideértve valamennyi releváns információ indokolatlan késedelem nélküli, elektronikus úton történő cseréjét is, többek között e cikk (10) bekezdése vonatkozásában.

együttműködés az egyéb uniós vagy nemzeti jogi aktusok végrehajtásáért felelős releváns illetékes hatóságokkal, többek között az adatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén illetékes hatóságokkal, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatósággal vagy az ágazati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy e rendeletet az egyéb uniós és nemzeti joggal összhangban érvényesítsék.

h)	együttműködés a releváns illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a 23–31. cikket, valamint a 34. és a 35. cikket az adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó egyéb uniós joggal és önszabályozással összhangban érvényesítsék.

i)	annak biztosítása, hogy a szolgáltatóváltási díjakat a 29. cikkel összhangban visszavonják;

j)	az V. fejezet alapján benyújtott adatigénylések vizsgálata.

Amennyiben kijelöltek adatkoordinátort, annak elő kell segítenie az első albekezdés f), g) és h) pontjában említett együttműködést, és – azok kérésére – segítséget kell nyújtania az illetékes hatóságok számára;

(6) Az adatkoordinátor, amennyiben kijelöltek ilyen illetékes hatóságot:

a)	egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

biztosítja a közszférabeli_szervezetek által az V. fejezet szerinti rendkívüli igények fennállása esetén benyújtott, az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek online nyilvános elérhetőségét, továbbá előmozdítja a közszférabeli_szervezetek és az adatbirtokosok közötti önkéntes adatmegosztási megállapodásokat;

c)	évente tájékoztatja a Bizottságot a 4. cikk (2) és (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett elutasításokról.

(7) A tagállamok értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről, azok fel adatairól és hatásköreiről, valamint adott esetben az adatkoordinátor nevéről. A Bizottság nyilvános regisztert vezet az említett hatóságokról.

(8) Fel adataik, illetve hatásköreik e rendelettel összhangban történő ellátása, illetve gyakorlása során az illetékes hatóságoknak pártatlanul és mindenféle – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesen kell eljárniuk, és egyedi esetek tekintetében semmilyen más hatóságtól vagy magánféltől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő emberi és technikai erőforrással, valamint releváns szakértelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy e rendelettel összhangban eredményesen lássák el fel adataikat.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a szervezet letelepedése szerinti tagállam illetékessége alá tartoznak. Amennyiben a szervezet egynél több tagállamban telepedett le, úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a szervezet székhelye található, azaz, ahol a szervezet központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahonnan fő pénzügyi fel adatait ellátja, és operatív ellenőrzést gyakorol.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó minden olyan szervezetnek, amely összekapcsolt_termékeket tesz elérhetővé vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínál az Unióban, és amely nem az Unióban telepedett le, jogi képviselőt kell kijelölnie a tagállamok egyikében.

(12) Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezeteknek jogi képviselőt kell megbízniuk, hogy az illetékes hatóságok minden, az adott szervezetet érintő kérdésben – a szervezet mellett vagy helyett – a jogi képviselővel vegyék fel a kapcsolatot. Az említett jogi képviselőnek együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal, és kérésre átfogóan be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért tett intézkedéseket és hozott rendelkezéseket.

(13) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban összekapcsolt_termékeket elérhetővé tevő vagy kapcsolódó_szolgáltatásokat kínáló szervezetet úgy kell tekinteni, hogy azon tagállam illetékessége alá tartozik, amelyben a jogi képviselője található. Az, hogy egy ilyen szervezet jogi képviselőt jelöl ki, nem érinti az ilyen szervezet felelősségét és a vele szemben indítható jogi eljárásokat. Mindaddig, amíg egy szervezet e cikkel összhangban nem jelöl ki jogi képviselőt, a szervezet e rendelet alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása céljából adott esetben valamennyi tagállam illetékes eljárni. Bármely illetékes hatóság gyakorolhatja hatáskörét, többek között hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával, feltéve, hogy a szervezet ellen egy másik illetékes hatóság nem folytat e rendelet alapján ugyanazon tények tekintetében végrehajtási eljárást.

(14) Az illetékes hatóságoknak hatáskörük van bekérni az illetékes tagállambeli felhasználóktól, adatbirtokosoktól vagy adatátvevőktől, vagy azok jogi képviselőitől minden olyan információt, amely az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az információk iránti bármely kérelemnek arányosnak kell lennie az alapul fekvő fel adat teljesítésével, és azokat indokolással kell ellátni.

(15) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállam illetékes hatóságától segítség nyújtását vagy végrehajtási intézkedések elvégzését kéri, indokolással ellátott megkeresést kell benyújtania. Az illetékes hatóságnak az ilyen megkeresés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül választ kell adnia, részletezve a már megtett vagy megtenni szándékozott intézkedéseket.

(16) Az illetékes hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a titoktartás, valamint a szakmai és üzleti_titoktartás elvét, és védeniük kell a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban. Egy segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben kicserélt és e cikk alapján biztosított bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban azt kérték.

39. cikk

A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) A közigazgatási vagy egyéb, nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett természetes és jogi személynek joga van a hatékony bírósági jogorvoslathoz az illetékes hatóságok által hozott jogilag kötelező erejű döntések tekintetében.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság elmulaszt intézkedni valamely panasz nyomán, az érintett természetes és jogi személyeknek joguk van – a nemzeti joggal összhangban– hatékony bírósági jogorvoslathoz vagy egy megfelelő szakértelemmel rendelkező, pártatlan szerv általi felülvizsgálathoz való hozzáféréshez.

(3) Az e cikk szerinti eljárást azon tagállam bíróságai vagy igazságszolgáltatási fórumai előtt kell megindítani, amelyben azon illetékes hatóság található, amellyel szemben a bírósági jogorvoslattal egyénileg, vagy adott esetben együttesen, egy vagy több természetes vagy jogi személy képviselői útján élni kívánnak.

42. cikk

Az Európai Adatinnovációs Testület szerepe

Az (EU) 2022/868 rendelet 29. cikke alapján a Bizottság által szakértői csoportként létrehozott Európai Adatinnovációs Testület, amelyben az illetékes hatóságok képviseltetik magukat, a következők révén támogatja e rendelet következetes alkalmazását:

a)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság számára az illetékes hatóságok következetes gyakorlatának kialakítása tekintetében a II., III., V. és VII. fejezet érvényesítése során;

az illetékes hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése kapacitásépítés és információcsere révén, különösen a II., a III. és az V. fejezet szerinti jogok és kötelezettségek határokon átnyúló ügyekben történő érvényesítéséről folytatott hatékony információcsere módszereinek a kidolgozása révén, ideértve a szankciók megállapításával kapcsolatos koordinációt is;

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság számára a következők tekintetében:

i.	kérje-e a 33. cikk (4) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében és a 36. cikk (5) bekezdésében említett harmonizált_szabványok kidolgozását;

ii.	a 33. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (5) és (8) bekezdésében és a 36. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kidolgozása;

iii.	a 29. cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása; és

iv.	a közös európai adatterek működéséhez szükséges, a 33. cikk (11) bekezdésében említett egységes szabványokra és gyakorlatokra vonatkozó interoperabilitási kereteket megállapító iránymutatások elfogadása.

X. FEJEZET

A 96/9/EK IRÁNYELV SZERINTI SUI GENERIS JOG

49. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelés különösen a következőkre terjed ki:

az e rendelet 15. cikkének alkalmazásában rendkívüli igényt támasztó helyzeteknek tekintendő helyzetek és e rendelet V. fejezetének alkalmazása, különösen e rendelet V. fejezetének a közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi alkalmazása során szerzett tapasztalatok; e rendelet V. fejezetének alkalmazásával kapcsolatban a 18. cikk (5) bekezdése alapján az illetékes hatóság elé vitt eljárások száma és eredménye, az illetékes hatóságok jelentése szerint; az információhoz való hozzáférés iránti kérelmek teljesítése céljából az uniós vagy nemzeti jogban megállapított egyéb kötelezettségek hatása; az önkéntes adatmegosztási mechanizmusok – így például az (EU) 2022/868 rendelet alapján elismert adataltruista szervezetek által bevezetett mechanizmusok – hatása e rendelet V. fejezete célkitűzéseinek elérésére, valamint a személyes adatok szerepe e rendelet 15. cikkével összefüggésben, ideértve a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlődését is;

b)	e rendelet hatása a gazdaságban történő adatfelhasználásra, többek között az adatinnovációra, az adatmonetizálási gyakorlatokra és az adatközvetítő szolgáltatásokra, valamint a közös európai adattereken belüli adatmegosztásra;

c)	a különböző adatkategóriák és -típusok hozzáférhetősége és felhasználása;

d)	a vállalkozások bizonyos kategóriáinak mint kedvezményezetteknek az 5. cikk szerinti kizárása;

e)	a szellemi tulajdonjogokra gyakorolt bármely hatás hiánya;

az üzleti titkokra, többek között azok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre gyakorolt hatás, valamint azon mechanizmus hatása, amely lehetővé teszi az adatbirtokos számára, hogy a 4. cikk (8) bekezdése és az 5. cikk (11) bekezdése alapján elutasítsa a felhasználó kérelmét, figyelembe véve, amennyire lehetséges, az (EU) 2016/943 irányelv bármely felülvizsgálatát;

g)	vajon a tisztességtelen szerződési feltételek 13. cikkben említett listája naprakész-e az új üzleti gyakorlatok és a piaci innováció gyors üteme fényében;

h)	az adatkezelési szolgáltatók szerződéses gyakorlatában bekövetkezett változások, és hogy vajon ez a 24. cikknek való kellő megfelelést eredményez-e;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a szolgáltatóváltási folyamatért kirótt díjak csökkenése, a szolgáltatóváltási díjak 29. cikk szerinti fokozatos visszavonásával összhangban;

j)	e rendeletnek az adatgazdaság szempontjából releváns egyéb uniós jogi aktusokkal való kölcsönhatása;

k)	a nem személyes adatokhoz való jogellenes kormányzati hozzáférés megelőzése;

l)	a 37. cikk szerint előírt végrehajtási rendszer hatékonysága;

m)	e rendeletnek a kkv-kra gyakorolt hatása azok innovációs képessége, valamint az adatkezelési_szolgáltatásoknak az unióbeli felhasználók számára való elérhetősége és az új kötelezettségeknek való megfeleléssel járó terhek tekintetében.

(2) A Bizottság 2028. szeptember 12-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az említett értékelés során fel kell mérni a 23–31. cikk, valamint a 34. cikk és a 35. cikk hatásait, különös tekintettel az árképzésre és az Unión belül kínált adatkezelési_szolgáltatások sokféleségére, külön hangsúlyt helyezve a kkv-szolgáltatókra.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet módosítása céljából.

50. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2025. szeptember 12-től alkalmazandó.

A 3. cikk (1) bekezdéséből eredő kötelezettség a 2026. szeptember 12. után forgalomba hozott összekapcsolt_termékekre és az azokhoz kapcsolódó_szolgáltatásokra alkalmazandó.

A III. fejezet olyan uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott olyan nemzeti jogszabály szerinti, adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban alkalmazandó, amely 2025. szeptember 12. követően lép hatályba.

A IV. fejezet a 2025. szeptember 12. után kötött szerződésekre alkalmazandó.

A IV. fejezet 2027. szeptember 12-től a 2025. szeptember 12-én vagy azt megelőzően kötött szerződésekre alkalmazandó, feltéve hogy azok:

a)	határozatlan időre szólnak; vagy

b)	legalább 10 évvel 2024. január 11-t követően járnak le.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) HL C 402., 2022.10.19., 5. o.

(2) HL C 365., 2022.9.23., 18. o.

(3) HL C 375., 2022.9.30., 112. o.

(4) Az Európai Parlament 2023. november 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. november 27-i határozata.

(5) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és közép vállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(9) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1544 irányelve (2023. július 12.) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról (HL L 191., 2023.7.28., 181. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról ( adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba_hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(38) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU