search


keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2023/2854 HU cercato: 'minősül' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index minősül:


whereas minősül:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1603

 

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg, többek között a következőkre vonatkozóan:

a)

termék adatoknak és kapcsolódószolgáltatás- adatoknak az összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználója számára történő rendelkezésre bocsátása;

b)

adatoknak az adatbirtokosok által az adatátvevők számára történő rendelkezésre bocsátása;

c)

adatoknak az adatbirtokosok által közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek számára történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez;

d)

az adatkezelési_szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése;

e)

harmadik felek nem személyes adatokhoz való jogellenes hozzáférése elleni biztosítékok bevezetése; és

f)

az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására és felhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozása.

(2)   E rendelet hatálya a személyes és a nem személyes adatokra terjed ki, ideértve a következő adattípusokat is, a következő összefüggésekben:

a)

a II. fejezet az összekapcsolt_termékek és kapcsolódó_szolgáltatások teljesítményére, használatára és környezetére vonatkozó adatokra – a tartalom kivételével – alkalmazandó;

b)

a III. fejezet a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek hatálya alá tartozó magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

c)

a IV. fejezet a vállalkozások közötti szerződések alapján hozzáférhető és felhasznált magánszektorbeli adatokra alkalmazandó;

d)

az V. fejezet a magánszektorbeli adatokra alkalmazandó, különös tekintettel a nem személyes adatokra;

e)

a VI. fejezet az adatkezelési szolgáltatók által kezelt minden adatra és szolgáltatásra alkalmazandó;

f)

a VII. fejezet az adatkezelési szolgáltatóknak az Unióban birtokában lévő nem személyes adatokra alkalmazandó.

(3)   Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)

az Unióban forgalomba hozott összekapcsolt_termékek gyártói és a kapcsolódó_szolgáltatások nyújtói, az említett gyártók és szolgáltatók letelepedési helyétől függetlenül;

b)

az a) pontban említett összekapcsolt_termékek vagy kapcsolódó_szolgáltatások unióbeli felhasználói;

c)

letelepedési helyüktől függetlenül azon adatbirtokosok, amelyek unióbeli adatátvevők számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

d)

azon unióbeli adatátvevők, amelyek számára adatokat bocsátanak rendelkezésre;

e)

közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és uniós_szervek, amelyek adatbirtokosoktól adatok rendelkezésre bocsátását kérik, amennyiben rendkívüli igény van az említett adatokra egy közérdekből végzett konkrét fel adat teljesítéséhez, valamint azon adatbirtokosok, amelyek az említett adatokat ilyen kérésre reagálva biztosítják;

f)

unióbeli igénybevevőknek adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letelepedési helyüktől függetlenül;

g)

adatterek résztvevői és az intelligens_szerződéseket alkalmazó alkalmazások értékesítői, valamint azon személyek, akiknek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy intelligens_szerződéseket kötnek mások számára egy megállapodás végrehajtásával összefüggésben.

(4)   Ahol e rendelet összekapcsolt_termékekre vagy kapcsolódó_szolgáltatásokra utal, az ilyen hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják a virtuális_asszisztenseket is, amennyiben azok interakciót folytatnak egy összekapcsolt_termékkel vagy kapcsolódó_szolgáltatással.

(5)   E rendelet nem érinti a személyes adatok védelmére, a magánélet védelmére, a közlések titkosságára és a végberendezések integritására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, amelyek az abban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben kezelt személyes adatokra alkalmazandók, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet, ideértve a felügyeleti hatóságok hatásköreit és illetékességét, valamint az érintettek jogait. Amennyiben a felhasználók érintettnek minősülnek, az e rendelet II. fejezetében meghatározott jogok kiegészítik az érintettek (EU) 2016/679 rendelet 15., illetve 20. cikke szerinti hozzáférési jogait, illetve az adathordozhatósághoz való jogokat. Abban az esetben, ha konfliktus áll fenn e rendelet és a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó uniós joggal vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, a személyes adatok vagy a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó.

(6)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a magán- és közjogi szervezetek közötti adatcserére vonatkozó önkéntes megállapodásokra, különösen az adatmegosztásra irányuló önkéntes megállapodásokra, vagy nem élvez elsőbbséget azokkal szemben.

Ez a rendelet nem érinti a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, vagy vám- és adózási célokból történő adatmegosztásról, -hozzáférésről és -felhasználásról rendelkező uniós vagy nemzeti jogi aktusokat, különösen az (EU) 2021/784, az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2023/1543 rendeletet, valamint az (EU) 2023/1544 irányelvet, vagy az e területen folytatott nemzetközi együttműködést. Ez a rendelet nem alkalmazandó az (EU) 2015/847 rendelet és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatgyűjtésre vagy -megosztásra, adathozzáférésre vagy -felhasználásra. Ez a rendelet nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső területekre, és semmiképpen sem érinti a tagállamok közbiztonságra, védelemre vagy nemzetbiztonságra vonatkozó hatásköreit, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen típusú szervezetet bíznak meg az említett hatáskörökkel kapcsolatos fel adatok ellátásával, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatásköreit, ideértve az állam területi integritásának biztosítását, valamint a közrend fenntartását. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok vám- és adóigazgatásra, valamint a polgárok egészségére és biztonságára vonatkozó hatásköreit.

(7)   Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1807 rendelet önszabályozáson alapuló megközelítését a felhőváltásra vonatkozó, általánosan alkalmazandó kötelezettségek bevezetésével.

(8)   Ez a rendelet nem sérti a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló uniós és nemzeti jogi aktusokat, különösen a 2001/29/EK, a 2004/48/EK és az (EU) 2019/790 irányelvet.

(9)   Ez a rendelet kiegészíti és nem sérti az uniós jogot – különösen a 93/13/EGK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvet –, amelynek célja a fogyasztók érdekeinek előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, valamint a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme.

(10)   Ez a rendelet nem zárja ki az olyan önkéntes, jogszerű adatmegosztási szerződések megkötését, ideértve a viszonossági alapon megkötött szerződéseket is, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.

„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.

„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

5.

összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

6.

kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

7.

adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

8.

adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.

azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.

adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.

érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.

felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.

„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.

üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.

üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.

profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.

forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.

forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.

fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.

vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.

„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.

„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.

uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.

közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.

ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.

digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.

helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.

„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.

intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.

interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.

„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.

közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.

harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

4. cikk

A felhasználók és az adatbirtokosok jogai és kötelezettségei a termék adatokhoz és a kapcsolódószolgáltatás- adatokhoz való hozzáférés, azok felhasználása és rendelkezésre bocsátása tekintetében

(1)   Amennyiben a felhasználó nem tud az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból közvetlenül hozzáférni az adatokhoz, az adatbirtokosoknak indokolatlan késedelem nélkül – az adatbirtokos rendelkezésére állóval megegyező minőségben – könnyen elérhető adatokat, valamint az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat kell hozzáférhetővé tennie a felhasználó számára, könnyen, biztonságosan, díjmentesen, egy átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, és – amennyiben releváns és technikailag kivitelezhető – folyamatosan és valós időben. Ezt egyszerű kérelem alapján, elektronikus úton kell megtenni, amennyiben technikailag kivitelezhető.

(2)   A felhasználók és az adatbirtokosok szerződésben korlátozhatják vagy megtilthatják az adatokhoz való hozzáférést, azok felhasználását vagy további megosztását, ha az ilyen adatkezelés alááshatná az összekapcsolt_termékre vonatkozó, az uniós vagy nemzeti jogban megállapított biztonsági követelményeket, ami súlyosan hátrányos hatással járhat a természetes személyek egészségére, biztonságára vagy védelmére nézve. Az ágazati hatóságok technikai szakértelmet biztosíthatnak a felhasználóknak és az adatbirtokosoknak ebben az összefüggésben. Amennyiben az adatbirtokos megtagadja az adatmegosztást e cikk alapján, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(3)   A felhasználó azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, a (2) bekezdésben említett szerződéses korlátozások vagy tilalmak tekintetében az adatbirtokossal felmerülő bármely vitával kapcsolatban a felhasználó:

a)

a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz; vagy

b)

megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(4)   Az adatbirtokos nem nehezítheti meg indokolatlanul a felhasználó e cikk szerinti választási lehetőségeinek vagy jogainak a gyakorlását, többek között azáltal, hogy nem semleges módon kínál választási lehetőségeket a felhasználó számára, vagy azáltal, hogy a felhasználói digitális interfész vagy annak egy része szerkezetén, kialakításán, funkcióján vagy működési módján keresztül aláássa vagy csorbítja a felhasználó autonómiáját, döntéshozatalát vagy választási lehetőségeit.

(5)   Annak ellenőrzése céljából, hogy egy természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználónak minősül-e, az adatbirtokos nem követelheti meg az említett személytől, hogy a szükségest meghaladó információkat adjon meg. Az adatbirtokosok nem őrizhetnek meg semmilyen, a felhasználónak a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, azt meghaladó információt – különösen napló adatokat –, amely a felhasználó hozzáférési kérelmének megfelelő teljesítéséhez, valamint az adatinfrastruktúra biztonságához és fenntartásához szükséges.

(6)   Üzleti titkok csak akkor őrizhetők meg és fedhetők fel, amennyiben az adatbirtokos és a felhasználó a felfedést megelőzően minden szükséges intézkedést megtett az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében, különösen harmadik felek vonatkozásában. Az adatbirtokosnak – vagy az üzleti_titok jogosultjának, amennyiben ez nem ugyanaz a személy – azonosítania kell az üzleti_titokként védett adatokat, a vonatkozó meta adatokban is, és meg kell állapodnia a felhasználóval a megosztott adatok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges, arányos technikai és szervezési intézkedésekről, különösen harmadik felekkel kapcsolatban, mint például minta-szerződésifeltételek, titoktartási megállapodások, szigorú hozzáférési protokollok, technikai szabványok és a magatartási kódexek alkalmazása.

(7)   Amennyiben nem jön létre megállapodás a (6) bekezdésben említett szükséges intézkedésekről, vagy ha a felhasználó elmulasztja végrehajtani a (6) bekezdés alapján megállapodott intézkedéseket, vagy aláássa az üzleti titkok bizalmas jellegét, az adatbirtokos visszatarthatja vagy – esettől függően – felfüggesztheti az üzleti_titokként azonosított adatok megosztását. Az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a felhasználóval. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és azonosítania kell azon intézkedéseket, amelyekről nem jött létre megállapodás, vagy amelyeket nem hajtottak végre, és adott esetben azon üzleti titkokat, amelyek bizalmas jellegét aláásták.

(8)   Rendkívüli körülmények között, amennyiben az üzleti_titok jogosultjának minősülő adatbirtokos bizonyítani tudja, hogy a felhasználó által e cikk (6) bekezdése alapján hozott technikai és szervezési intézkedések ellenére nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kárt szenved az üzleti titkok felfedése miatt, az adatbirtokos eseti alapon elutasíthatja a szóban forgó konkrét adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet. Az említett bizonyítást objektív elemek – különösen az üzleti titkok védelmének harmadik országokban való érvényesíthetősége, a kért adatok természete és bizalmas jellegének szintje, valamint az összekapcsolt_termék egyedisége és újszerűsége – alapján megfelelően alá kell támasztani, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölnie kell a felhasználóval. Amennyiben az adatbirtokos megtagadja az adatmegosztást e bekezdés alapján, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(9)   A felhasználó azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, az adatbirtokosnak az adatmegosztás megtagadására vagy visszatartására vagy felfüggesztésére vonatkozó, a (7) és a (8) bekezdés szerinti döntését megtámadni kívánó felhasználó:

a)

a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz, amelynek indokolatlan késedelem nélkül döntenie kell arról, hogy az adatmegosztást meg kell-e kezdeni, vagy folytatni kell-e, és ha igen, milyen feltételek mellett; vagy

b)

megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(10)   A felhasználó az (1) bekezdésben említett kérelem alapján szerzett adatokat nem használhatja fel olyan összekapcsolt_termék kifejlesztésére, amely verseng azon összekapcsolt_termékkel, amelyből az adatok származnak, nem oszthatja meg az adatokat az említett szándékkal harmadik féllel, és nem használhat fel ilyen adatokat arra, hogy betekintést nyerjen a gyártó vagy – adott esetben – az adatbirtokos gazdasági helyzetére, eszközeire és termelési módszereire vonatkozóan.

(11)   A felhasználó nem alkalmazhat kényszerítő eszközöket, és nem élhet vissza az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival az adatokhoz való hozzáférés megszerzése érdekében.

(12)   Ha a felhasználó nem az az érintett, akinek a személyes adatait kérik, az összekapcsolt_termék vagy a kapcsolódó_szolgáltatás használata által generált személyes adatokat az adatbirtokos csak akkor bocsáthatja a felhasználó rendelkezésére, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerint érvényes adatkezelési jogalap áll fenn, valamint amennyiben – adott esetben – teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

(13)   Az adatbirtokos kizárólag a felhasználóval kötött szerződés alapján használhat fel nem személyes adatnak minősülő, könnyen elérhető adatokat. Az adatbirtokos nem használhat fel ilyen adatokat arra, hogy olyan betekintést nyerjen a felhasználó gazdasági helyzetét, eszközeit és termelési módszereit illetően, vagy az általa történő felhasználásra vonatkozóan bármely más módon, amely alááshatja az említett felhasználó üzleti pozícióját azon piacokon, amelyeken a felhasználó aktív.

(14)   Az adatbirtokosok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból – a felhasználóval kötött szerződésük teljesítésén kívül – nem bocsáthatnak harmadik felek rendelkezésére nem személyes termék adatokat. Adott esetben az adatbirtokosok szerződésben köteleznek harmadik feleket arra, hogy a tőlük kapott adatokat a továbbiakban ne osszák meg.

5. cikk

A felhasználó joga az adatok harmadik felekkel való megosztására

(1)   A felhasználó vagy a felhasználó nevében eljáró fél kérelmére az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül – az adatbirtokos rendelkezésére állóval megegyező minőségben – könnyen elérhető adatokat, valamint az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat valamely harmadik fél rendelkezésére bocsátani könnyen, biztonságosan, a felhasználó számára díjmentesen, egy átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, továbbá – adott esetben és amennyiben ez technikailag kivitelezhető – folyamatosan és valós időben. Az adatokat az adatbirtokosnak a 8. és a 9. cikkel összhangban kell a harmadik fél rendelkezésére bocsátania.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó könnyen elérhető adatokra a még forgalomba nem hozott új összekapcsolt_termékek, anyagok vagy eljárások tesztelésével összefüggésben, kivéve, ha a harmadik fél általi felhasználásuk szerződésben megengedett.

(3)   Az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősített vállalkozás nem minősülhet e cikk értelmében jogosult harmadik félnek, és ezért:

a)

semmilyen módon – többek között pénzbeli vagy bármely más kompenzáció nyújtásával – nem hívhat fel vagy nem ösztönözhet üzletileg felhasználót arra, hogy a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem alapján szerzett adatokat valamely szolgáltatásához rendelkezésre bocsássa;

b)

nem hívhat fel vagy nem ösztönözhet üzletileg arra felhasználót, hogy az az adatbirtokostól valamely szolgáltatásához adatoknak az e cikk (1) bekezdése alapján történő rendelkezésre bocsátását kérje;

c)

nem kaphat felhasználótól olyan adatokat, amelyeket a felhasználó a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem alapján szerzett be.

(4)   Annak ellenőrzése céljából, hogy egy természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználónak vagy harmadik félnek minősül-e, a felhasználótól vagy a harmadik féltől nem követelhető meg, hogy a szükségest meghaladó információkat adjon meg. Az adatbirtokosok nem őrizhetnek meg semmilyen, a harmadik félnek a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, azt meghaladó információt, amely a harmadik fél hozzáférési kérelmének megfelelő teljesítéséhez, valamint az adatinfrastruktúra biztonságához és fenntartásához szükséges.

(5)   A harmadik fél nem alkalmazhat kényszerítő eszközöket, és nem élhet vissza az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival az adatokhoz való hozzáférés megszerzése érdekében.

(6)   Az adatbirtokos nem használhat fel könnyen elérhető adatokat arra, hogy olyan betekintést nyerjen a harmadik fél gazdasági helyzetére, eszközeire vagy termelési módszereire, vagy az általa történő bármely más módon való felhasználásra vonatkozóan, amely alááshatja a harmadik fél üzleti pozícióját azon piacokon, amelyeken a harmadik fél aktív, kivéve, ha a harmadik fél engedélyt adott az ilyen felhasználásra, és megvan a technikai lehetősége ahhoz, hogy az említett engedélyt bármikor könnyen visszavonja.

(7)   Amennyiben a felhasználó nem az az érintett, akinek a személyes adatait kérik, a valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás igénybe vétele által generált személyes adatok csak akkor bocsáthatók az adatbirtokos által a harmadik fél rendelkezésére, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerint érvényes adatkezelési jogalap áll fenn, és – adott esetben – teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

(8)   Az adatbirtokos és a harmadik fél közötti, adattovábbításra vonatkozó szabályokat rögzítő megállapodás hiánya nem gátolhatja, akadályozhatja meg vagy érintheti az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogainak – és különösen az említett rendelet 20. cikke szerinti adathordozhatósághoz való jognak – a gyakorlását.

(9)   Az üzleti titkokat meg kell őrizni, és csak annyiban fedhetők fel harmadik feleknek, amennyiben az ilyen felfedés feltétlenül szükséges a felhasználó és a harmadik fél által megállapodott cél eléréséhez. Az adatbirtokosnak – vagy az üzleti_titok jogosultjának, amennyiben ez nem ugyanaz a személy – azonosítania kell az üzleti_titokként védett adatokat, a releváns meta adatokban is, és meg kell állapodnia a harmadik féllel a megosztott adatok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges valamennyi arányos technikai és szervezési intézkedésről, így például minta szerződési feltételekről, titoktartási megállapodásokról, szigorú hozzáférési protokollokról, technikai szabványokról és magatartási kódexek alkalmazásáról.

(10)   Amennyiben nem jön létre megállapodás az e cikk (9) bekezdésében említett szükséges intézkedésekről, vagy ha a harmadik fél elmulasztja végrehajtani az e cikk (9) bekezdése szerint megállapodott intézkedéseket, vagy aláássa az üzleti titkok bizalmas jellegét, az adatbirtokos visszatarthatja vagy esettől függően felfüggesztheti az üzleti_titokként azonosított adatok megosztását. Az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a harmadik féllel. Ilyen esetekben az adatbirtokosnak értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és adott esetben azonosítania kell azon intézkedéseket, amelyekről nem jött létre megállapodás, vagy amelyeket nem hajtottak végre, és adott esetben azon üzleti titkokat, amelyek bizalmas jellegét aláásták.

(11)   Rendkívüli körülmények között, amennyiben az üzleti_titok jogosultjának minősülő adatbirtokos bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél által e cikk (9) bekezdése alapján hozott technikai és szervezési intézkedések ellenére nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kárt szenved az üzleti titkok felfedése miatt, az adatbirtokos eseti alapon elutasíthatja a szóban forgó konkrét adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet. Az említett bizonyítást objektív elemek – különösen az üzleti titkok védelmének harmadik országokban való érvényesíthetősége, a kért adatok jellege és bizalmas jellegének szintje, valamint az összekapcsolt_termék egyedisége és újszerűsége – alapján megfelelően alá kell támasztani, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a harmadik féllel. Amennyiben az adatbirtokos e bekezdés alapján megtagadja az adatmegosztást, értesítenie kell a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot.

(12)   A harmadik fél azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely szakaszban jogorvoslatért forduljon valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához, az adatbirtokosnak az adatmegosztás megtagadására vagy visszatartására vagy felfüggesztésére vonatkozó, a (10) és a (11) bekezdés alapján hozott döntését megtámadni kívánó harmadik fél:

a)

a 37. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően panaszt nyújthat be az illetékes hatósághoz, amelynek indokolatlan késedelem nélkül döntenie kell arról, hogy az adatmegosztást meg kell-e kezdeni, vagy folytatni kell-e, és ha igen, milyen feltételek mellett; vagy

b)

megállapodhat az adatbirtokossal abban, hogy az ügyet a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően valamely vitarendezési testület elé terjesztik.

(13)   Az (1) bekezdésben említett jog nem érintheti hátrányosan a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó uniós és nemzeti jog alapján az érintetteket megillető jogokat.

7. cikk

A vállalkozások és a fogyasztók, valamint a vállalkozások közötti adatmegosztás hatóköre

(1)   Az e fejezetben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók a mikro vállalkozások vagy a kis vállalkozások által előállított vagy tervezett összekapcsolt_termékek vagy az általuk nyújtott kapcsolódó_szolgáltatások használata révén generált adatokra, feltéve, hogy az említett vállalkozások nem rendelkeznek a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3. cikke értelmében vett olyan partner vállalkozásokkal vagy kapcsolt vállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek mikro vállalkozásnak vagy kis vállalkozásnak, továbbá amennyiben a mikro vállalkozás vagy kis vállalkozás nem kapott alvállalkozói megbízást valamely összekapcsolt_termék előállítására vagy tervezésére, vagy valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtására vonatkozóan.

Ugyanez alkalmazandó az olyan vállalkozás által gyártott összekapcsolt_termékek vagy nyújtott kapcsolódó_szolgáltatások igénybe vétele révén generált adatokra, amely a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 2. cikke alapján kevesebb mint egy éve közép vállalkozásnak minősül, és az olyan összekapcsolt_termékekre, amelyeket egy közép vállalkozás kevesebb mint egy éve hozott forgalomba.

(2)   Minden olyan szerződési feltétel, amely a felhasználó kárára kizárja az e fejezet szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól vagy megváltoztatja azok hatását, nem kötelező erejű a felhasználóra nézve.

III. FEJEZET

AZ ADATOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁRA AZ UNIÓS JOG ALAPJÁN KÖTELEZETT ADATBIRTOKOSOK KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk

Feltételek, amelyek mellett az adatbirtokosok adatokat bocsátanak az adatátvevők rendelkezésére

(1)   Amennyiben a vállalkozások közötti kapcsolatok keretében az adatbirtokos az 5. cikk vagy más alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat valamely adatátvevő rendelkezésére bocsátani, az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekről meg kell állapodnia az adatátvevővel, továbbá ezt méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett és átlátható módon, e fejezettel és a IV. fejezettel összhangban kell megtennie.

(2)   Az adathozzáférésre és -felhasználásra, vagy az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű, ha a 13. cikk értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, vagy ha – a felhasználó kárára – kizárja a II. fejezet szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól, vagy megváltoztatja azok hatását.

(3)   Az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátásakor az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban nem tehet különbséget az adatátvevők összehasonlítható kategóriái – köztük az adatbirtokos partner vállalkozásai vagy kapcsolt vállalkozásai – között. Ha az adatátvevő úgy ítéli meg, hogy azok a feltételek, amelyek mellett az adatokat rendelkezésére bocsátották diszkriminatívak, az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátani – annak indokolással ellátott kérelmére – azon információkat, amelyek bizonyítják, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

(4)   Az adatbirtokos – kizárólagos alapon sem – bocsáthat adatokat az adatátvevő rendelkezésére, kivéve, ha azt a felhasználó a II. fejezet alapján kéri.

(5)   Az adatbirtokosok és az adatátvevők nem kötelezhetők arra, hogy az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan megállapodott szerződési feltételeknek, vagy az e rendelet vagy egyéb alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkon túl, bármely információt szolgáltassanak.

(6)   Ha az uniós jog – többek között e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése és 5. cikkének (9) bekezdése – vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, azon kötelezettség, hogy adatokat kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, nem kötelez az üzleti titkok felfedésére.

9. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátásáért járó kompenzáció

(1)   Az adatbirtokos és az adatátvevő által megállapodott, az adatok vállalkozások közötti kapcsolatok keretében történő rendelkezésre bocsátásáért járó bármely kompenzációnak megkülönböztetésmentesnek és észszerűnek kell lennie, és árrést is magában foglalhat.

(2)   Bármely kompenzációról történő megállapodás során az adatbirtokosnak és az adatátvevőnek figyelembe kell vennie különösen a következőket:

a)

az adatok rendelkezésre bocsátása során felmerülő költségek, ideértve különösen az adatok formázásához, az elektronikus úton történő terjesztéshez, valamint a tároláshoz szükséges költségeket;

b)

az adatok gyűjtésébe és előállításába történő beruházások, adott esetben annak figyelembevételével, hogy más felek hozzájárultak-e a szóban forgó adatok megszerzéséhez, generálásához vagy gyűjtéséhez.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kompenzáció függhet az adatok mennyiségétől, formátumától és jellegétől is.

(4)   Amennyiben az adatátvevő kkv vagy nonprofit kutatószervezet, és amennyiben az ilyen adatátvevő nem rendelkezik olyan partner vállalkozásokkal vagy kapcsolt vállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek kkv-nak, semmilyen megállapodott kompenzáció nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett költségeket.

(5)   A Bizottság – a 42. cikkben említett Európai Adatinnovációs Testület (a továbbiakban: EDIB) véleményének figyelembevételével – iránymutatásokat fogad el az észszerű kompenzáció kiszámítására vonatkozóan.

(6)   E cikk nem akadályozhatja meg, hogy egyéb uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok kizárják az adatok rendelkezésre bocsátásáért a kompenzációt, vagy alacsonyabb kompenzációt írjanak elő.

(7)   Az adatbirtokosnak az adatátvevőt a kompenzáció kiszámításának alapját kellő részletességgel meghatározva kell tájékoztatnia annak érdekében, hogy az adatátvevő fel tudja mérni, hogy teljesülnek-e az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények.

13. cikk

Egy másik vállalkozásra nézve egyoldalúan megállapított tisztességtelen szerződési feltételek

(1)   Valamely vállalkozás által egy másik vállalkozásra nézve egyoldalúan megállapított, adathozzáférésre és -felhasználásra, valamint az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltétel nem kötelező erejű az utóbbi vállalkozásra nézve, ha a feltétel tisztességtelen.

(2)   Nem tekinthető tisztességtelennek az olyan szerződési feltétel, amely kötelező erejű uniós jogi rendelkezést vagy olyan uniós jogi rendelkezést tükröz, amely alkalmazandó volna, ha a szerződési feltételek nem szabályoznák a kérdést.

(3)   Egy szerződési feltétel tisztességtelen, ha olyan jellegű, hogy alkalmazása jelentősen eltér az adathozzáférés és -felhasználás terén alkalmazott helyes üzleti gyakorlattól, ellentétesen a jóhiszeműség és a tisztességes kereskedés elvével.

(4)   Így különösen, tisztességtelen egy szerződési feltétel a (2) bekezdés alkalmazásában, ha annak tárgya vagy hatása a következőre irányul:

a)

kizárni vagy korlátozni a feltételt egyoldalúan megállapító félnek a szándékos cselekmények vagy súlyos gondatlanság esetén fennálló felelősségét;

b)

kizárni azon fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, számára rendelkezésre álló jogorvoslatokat a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése esetén, vagy kizárni a feltételt egyoldalúan megállapító fél felelősségét az említett kötelezettségek megszegése esetén;

c)

kizárólagos jogot biztosítani a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára annak meghatározására, hogy a szolgáltatott adatok megfelelnek-e a szerződésnek, vagy bármely szerződési feltétel értelmezésére.

(5)   A szerződési feltétel vélelmezhetően tisztességtelen a (3) bekezdés alkalmazásában, ha annak tárgya vagy hatása a következőre irányul:

a)

helytelenül korlátozni a jogorvoslati lehetőségeket a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése, vagy a felelősséget az említett kötelezettségek megszegése esetén, vagy kiterjeszteni azon vállalkozás felelősségét, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították;

b)

lehetővé tenni, hogy a feltételt egyoldalúan megállapító fél a másik szerződő fél adataihoz olyan módon férjen hozzá és azokat olyan módon használja fel, amely jelentősen sérti a másik szerződő fél jogos érdekeit, különösen akkor, ha az ilyen adatok üzleti szempontból érzékeny adatokat tartalmaznak, vagy üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok védik azokat;

c)

megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, a szerződés időtartama alatt felhasználja az általa szolgáltatott vagy generált adatokat, vagy olyan mértékben korlátozni az ilyen adatok felhasználását, hogy az említett fél nem jogosult az ilyen adatok felhasználására, rögzítésére, az azokhoz való hozzáférésre vagy azok ellenőrzésére, vagy az ilyen adatok értékének kiaknázására megfelelő módon;

d)

megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, észszerű határidőn belül felmondja a megállapodást;

e)

megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, a szerződés időtartama alatt vagy a szerződés megszűnését követő észszerű időtartamon belül másolathoz jusson az általa szolgáltatott vagy generált adatokról;

f)

lehetővé tenni a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára, hogy indokolatlanul rövid határidővel felmondja a szerződést, figyelembe véve a másik szerződő fél bármely észszerű lehetőségét arra nézve, hogy egy alternatív és összehasonlítható szolgáltatásra váltson, valamint az ilyen felmondás által okozott pénzügyi hátrányt, kivéve, amennyiben az ilyen eljárásra komoly indokok szolgálnak;

g)

lehetővé tenni a feltételt egyoldalúan megállapító fél számára, hogy lényegesen megváltoztassa a szerződésben meghatározott árat vagy a megosztandó adatok jellegével, formátumával, minőségével vagy mennyiségével kapcsolatos bármely más lényeges feltételt, amennyiben a szerződés nem jelöl meg érvényes indokot, és nem ad jogot a másik félnek a szerződés felmondására ilyen változtatás esetén.

Az első albekezdés g) pontja nem érinti azon feltételeket, amelyek értelmében a feltételt egyoldalúan megállapító fél fenntartja a határozatlan időre szóló szerződés feltételei egyoldalú megváltoztatásának jogát, feltéve, hogy a szerződés érvényes indokot jelölt meg az ilyen egyoldalú változtatásokra, hogy a feltételt egyoldalúan megállapító fél észszerű határidővel köteles tájékoztatni a másik szerződő felet bármely ilyen szándékolt változtatásról, és hogy a másik szerződő fél költségmentesen felmondhatja a szerződést a változtatás esetében.

(6)   Valamely szerződési feltétel e cikk értelmében akkor minősül egyoldalúan megállapítottnak, ha azt az egyik szerződő fél írta elő, és annak tartalmát a másik szerződő fél az annak megtárgyalására irányuló kísérlete ellenére sem tudta befolyásolni. A szerződési feltételt előíró szerződő fél viseli annak bizonyítása terhét, hogy az említett feltétel nem egyoldalúan került megállapításra. A vitatott szerződési feltételt előíró szerződő fél nem hivatkozhat arra, hogy a feltétel tisztességtelen szerződési feltétel.

(7)   Amennyiben a tisztességtelen szerződési feltétel elválasztható a szerződés többi feltételétől, a többi feltétel továbbra is kötelező erejű.

(8)   Ez a cikk nem alkalmazandó a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó szerződési feltételekre vagy a szolgáltatott adatokért fizetendő ár megfelelőségére.

(9)   Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szerződés felei nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem módosíthatják annak hatásait.

V. FEJEZET

ADATOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA KÖZSZFÉRABELI SZERVEZETEK, A BIZOTTSÁG, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ÉS UNIÓS SZERVEK SZÁMÁRA RENDKÍVÜLI IGÉNY ALAPJÁN

30. cikk

A szolgáltatóváltás technikai vonatkozásai

(1)   Az infrastruktúra működtetéséhez szükséges infrastrukturális elemekre, például szerverekre, hálózatokra és a virtuális erőforrásokra korlátozott, méretezhető és rugalmas számítástechnikai erőforrásokat érintő adatkezelési_szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek azonban nem biztosítanak hozzáférést az ezen infrastrukturális elemeken tárolt, más módon kezelt vagy telepített operációs szolgáltatásokhoz, szoftverekhez és alkalmazásokhoz, a 27. cikkel összhangban kötelesek meghozni minden módjukban álló észszerű intézkedést annak megkönnyítése érdekében, hogy az ügyfél, miután egy azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatásra váltott, a cél adatkezelési szolgáltatás igénybevétele során funkcionális_egyenértékűséget érjen el. A forrás adatkezelési szolgáltatónak képességek, megfelelő információk, dokumentáció, technikai támogatás és adott esetben a szükséges eszközök biztosításával kell megkönnyítenie a szolgáltatóváltási folyamatot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak nyílt interfészeket kell költségmentesen, egyenlő mértékben elérhetővé tenniük valamennyi ügyfelük és az érintett cél adatkezelési szolgáltatók számára azért, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóváltási folyamatot. Az említett interfészeknek elegendő információt kell tartalmazniuk az érintett szolgáltatásokról ahhoz, hogy az adathordozhatóság és interoperabilitás céljából lehetővé váljék a szolgáltatásokkal való kommunikációra szolgáló szoftver kifejlesztése.

(3)   Az adatkezelési szolgáltatóknak az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési_szolgáltatásoktól eltérő adatkezelési_szolgáltatások tekintetében biztosítaniuk kell a nyílt interoperabilitási előírásokon vagy harmonizált interoperabilitási szabványokon alapuló közös_előírásokkal való kompatibilitást legalább 12 hónappal azt követően, hogy az említett közös_előírásokra vagy az adatkezelési_szolgáltatások harmonizált interoperabilitási szabványaira való hivatkozásokat közzétették az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, miután az alapul szolgáló végrehajtási jogi aktusokat kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési szolgáltatóktól eltérő adatkezelési szolgáltatóknak – az e cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeikkel összhangban – napra késszé kell tenniük a 26. cikk b) pontjában említett online nyilvántartást.

(5)   Az azonos_szolgáltatástípusú szolgáltatások közötti szolgáltatóváltás esetén, amelyek tekintetében a 35. cikk (8) bekezdésével összhangban nem tették közzé az e cikk (3) bekezdésében említett közös_előírásokat vagy harmonizált interoperabilitási szabványokat az adatkezelési_szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó központi uniós szabványtárban, az adatkezelési szolgáltatónak az ügyfél kérésére strukturált, általánosan használt és géppel olvasható formátumban exportálnia kell valamennyi exportálható adatot.

(6)   Az adatkezelési szolgáltatók nem kötelezhetők új technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztésére, szellemitulajdon-jogok által védett vagy üzleti_titoknak minősülő digitális_eszközök egy ügyfél vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató részére történő felfedésére vagy továbbítására, vagy arra, hogy az ügyfél vagy a szolgáltató biztonságát és a szolgáltatásintegritást veszélyeztesse.

46. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az (EU) 2022/868 rendelettel létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.


whereas









keyboard_arrow_down