Data Act 2023/2854 HU

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.	„meta adat”: az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adattól eltérő adat;

„ összekapcsolt_termék”: olyan tárgy, amely a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt, és amely elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termék adatokat közölni, és amelynek elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása;

„ kapcsolódó_szolgáltatás”: olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt_termék egy vagy több funkciójának ellátását, vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt_termék funkcióit;

„ adatkezelés”: adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„ adatkezelési szolgáltatás”: digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók;

9.	„ azonos_szolgáltatástípus”: olyan adatkezelési_szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

10.	„ adatközvetítő szolgáltatás”: az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott adatközvetítő szolgáltatás;

11.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában említett érintett;

12.	„ felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt_termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt_termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó_szolgáltatást vesz igénybe;

13.

„ adatbirtokos”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – e rendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termék adatokat vagy kapcsolódószolgáltatás- adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált;

14.

„ adatátvevő”: olyan, valamely összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el;

15.

„termék adatok”: egy összekapcsolt_termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat;

16.

„kapcsolódószolgáltatás- adatok”: olyan, az összekapcsolt_termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok;

17.	„könnyen elérhető adatok”: olyan termék adatok és kapcsolódószolgáltatás- adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt_termékből vagy a kapcsolódó_szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül;

18.	„ üzleti_titok”: az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti_titok;

19.	„ üzleti_titok jogosultja”: az üzleti_titok jogosultja az (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint;

20.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

21.	„ forgalmazás”: valamely összekapcsolt_termék kereskedelmi tevékenység során történő biztosítása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

22.	„ forgalomba_hozatal”: az összekapcsolt_termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

23.	„ fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

24.	„ vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen rendelet hatálya alá tartozó szerződésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban olyan célokból jár el, amelyek az adott személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak;

25.	„kis vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kis vállalkozás;

26.	„mikro vállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott mikro vállalkozás;

27.	„ uniós_szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján elfogadott jogi aktusok által vagy értelmében létrehozott uniós_szervek, hivatalok és ügynökségek;

28.	„ közszférabeli_szervezet”: tagállami nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok és a tagállamok közjogának hatálya alá tartozó szervek, vagy olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkot;

29.

„ szükséghelyzet”: olyan, az Unió lakosságát vagy egy tagállam egészét vagy egy részét kedvezőtlenül érintő, időben korlátozott rendkívüli helyzet – így például népegészségügyi szükséghelyzet, természeti katasztrófákból eredő szükséghelyzet, valamint ember okozta súlyos katasztrófa, a jelentős kiberbiztonsági eseményt is beleértve –, ahol fennáll a súlyos és tartós következmények kockázata az életkörülményekre, a gazdasági stabilitásra, a pénzügyi stabilitásra nézve, vagy az Unióban vagy a releváns tagállamban a gazdasági eszközök jelentős és azonnali károsodásának kockázata, és amelyet az uniós vagy a nemzeti jog releváns eljárásaival összhangban állapítanak meg vagy hirdetnek ki hivatalosan;

30.	„ ügyfél”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

31.

„ virtuális_asszisztensek”: olyan szoftverek, amelyek képesek többek között hangalapú, írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amelyek ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosítanak más szolgáltatásokhoz vagy összekapcsolt_termékek funkcióit irányítják;

32.	„ digitális_eszközök”: olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

33.	„ helyszíni_IKT-infrastruktúra”: az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

34.

„ szolgáltatóváltás”: olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos_szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

35.	„kimenő adattovábbítási díjak”: ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

36.

„ szolgáltatóváltási díjak”: a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.

37.

„ funkcionális_egyenértékűség”: a szolgáltatóváltási folyamatot követően a minimális szintű funkcionalitás helyreállítása az ügyfél exportálható adatai és digitális eszközei alapján az azonos_szolgáltatástípusba tartozó új adatkezelési szolgáltatás környezetében, amennyiben a cél adatkezelési szolgáltatás ugyanazon inputra adott válaszként érdemben összehasonlítható eredményt ad a szerződés alapján az ügyfélnek biztosított megosztott funkciók tekintetében;

38.

„exportálható adat”: a 23–31. cikk és a 35. cikk alkalmazásában az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a meta adatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti_titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

39.	„ intelligens_szerződés”: egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát;

40.	„ interoperabilitás”: két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt_termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

41.	„nyílt interoperabilitási előírás”: olyan technikai előírás az információs és kommunikációs technológiák terén, amely teljesítményorientált az adatkezelési_szolgáltatások közötti interoperabilitás elérése irányában;

42.	„ közös_előírások”: olyan, szabványtól eltérő, technikai megoldásokat tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi az e rendelet alapján megállapított bizonyos követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelést;

43.	„ harmonizált_szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált_szabvány.

II. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ADATMEGOSZTÁS

3. cikk

Kötelezettség a termék adatoknak és a kapcsolódószolgáltatás- adatoknak a felhasználó számára való hozzáférhetővé tételére

(1) Az összekapcsolt_termékeket úgy kell megtervezni és gyártani, a kapcsolódó_szolgáltatásokat pedig úgy kell megtervezni és nyújtani, hogy a termék adatok és a kapcsolódószolgáltatás- adatok – ideértve az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat is – alapértelmezés szerint könnyen, biztonságosan, díjmentesen, egy átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, és amennyiben releváns, valamint technikailag kivitelezhető, közvetlenül legyenek hozzáférhetők a felhasználó számára.

(2) Az összekapcsolt_termék megvásárlására, bérlésére vagy lízingjére vonatkozó szerződés megkötése előtt az eladónak, a bérbeadónak vagy a lízingbe adónak – amely lehet a gyártó – legalább a következő információkat kell a felhasználó számára egyértelmű és érthető módon biztosítania:

a)	azon termék adatok típusa, formátuma és becsült mennyisége, amelyeket az összekapcsolt_termék generálni képes;

b)	az összekapcsolt_termék képes-e folyamatosan és valós időben adatokat generálni;

c)	az összekapcsolt_termék képes-e adatokat tárolni eszközön vagy távoli szerveren, ideértve adott esetben a megőrzés tervezett időtartamát is;

d)	az a mód, ahogyan a felhasználó az adatokhoz hozzáférhet, azokat visszanyerheti vagy adott esetben törölheti, ideértve az ehhez szükséges technikai eszközöket, valamint azok felhasználási feltételeit és a szolgáltatás minőségét is.

(3) A kapcsolódó_szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt az ilyen kapcsolódó_szolgáltatás szolgáltatójának legalább a következő információkat kell a felhasználó számára egyértelműen és érthető módon biztosítania:

azon termék adatok jellege, becsült mennyisége és gyűjtési gyakorisága, amelyeket a leendő adatbirtokos várhatóan megszerez, és adott esetben az arra szolgáló intézkedések, hogy a felhasználó az ilyen adatokhoz hozzáférjen, vagy azokat visszanyerje, ideértve a leendő adatbirtokos adattárolási intézkedéseit és a megőrzés időtartamát is;

b)	a generálandó kapcsolódószolgáltatás- adatok jellege és becsült mennyisége, valamint a felhasználónak az ilyen adatokhoz való hozzáférésére vagy azok visszanyerésére vonatkozó intézkedések, ideértve a leendő adatbirtokos adattárolási intézkedéseit és a megőrzés időtartamát is;

az, hogy a leendő adatbirtokos arra számít-e, hogy saját maga használ fel könnyen elérhető adatokat, és az említett adatok felhasználásának céljai, valamint, hogy szándékában áll-e egy vagy több harmadik fél számára lehetővé tenni az adatoknak a felhasználóval egyeztetett célokra történő felhasználását;

d)	a leendő adatbirtokos – és adott esetben egyéb adatkezelő felek – kiléte, például kereskedelmi neve és az a földrajzi cím, ahol letelepedett;

e)	azon kommunikációs eszközök, amelyek lehetővé teszik a gyors kapcsolatfelvételt és a hatékony kommunikációt a leendő adatbirtokossal;

f)	annak mikéntje, hogyan kérheti a felhasználó az adatok harmadik féllel való megosztását, és adott esetben az adatmegosztás megszüntetését;

g)	a felhasználó azon joga, hogy panaszt nyújtson be a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatósághoz az e fejezetben foglalt rendelkezések bármelyikének feltételezett megsértése miatt;

h)	az, hogy a leendő adatbirtokos az összekapcsolt_termékből hozzáférhető vagy egy kapcsolódó_szolgáltatás nyújtása során generált adatokban foglalt üzleti titkok jogosultja-e, és amennyiben a leendő adatbirtokos nem az üzleti_titok jogosultja, az üzleti_titok jogosultjának kiléte;

i)	a felhasználó és a leendő adatbirtokos közötti szerződés időtartama, valamint az ilyen szerződés megszüntetésére vonatkozó intézkedések.

10. cikk

Vitarendezés

(1) A felhasználók, az adatbirtokosok és az adatátvevők hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék a 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése szerinti vitákat, valamint az adatoknak az e fejezetnek és a IV. fejezetnek megfelelő rendelkezésre bocsátására vonatkozó méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és átlátható móddal kapcsolatos vitákat.

(2) A vitarendezési testületeknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a díjakról vagy a díjak meghatározásához használt mechanizmusokról, mielőtt az említett felek döntést kérnek.

(3) A 4. cikk (3) és (9) bekezdése, és az 5. cikk (12) bekezdése alapján vitarendezési testület elé utalt vitákat illetően, amennyiben a vitarendezési testület a vitát a felhasználó vagy az adatátvevő javára dönti el, a vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat az adatbirtokosnak kell viselnie, továbbá meg kell térítenie az említett felhasználónak vagy az említett adatátvevőnek minden más olyan észszerű költséget, amely annál a vitarendezéssel kapcsolatban felmerült. Ha a vitarendezési testület az adatbirtokos javára dönti el a vitát, a felhasználó vagy az adatátvevő nem kötelezhető semmilyen olyan díj vagy egyéb költség megtérítésére, amelyet az adatbirtokos a vitarendezéssel kapcsolatban fizetett vagy amelyet annak fizetnie kell, kivéve, ha a vitarendezési testület megállapítja, hogy a felhasználó vagy az adatátvevő nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

(4) Az ügyfelek és az adatkezelési szolgáltatók hozzá kell, hogy férjenek az e cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsított vitarendezési testülethez, hogy rendezzék az ügyfelek jogainak és az adatkezelési szolgáltatók kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatos vitákat, a 23–31. cikkel összhangban.

(5) A vitarendezési testület székhelye szerinti tagállam e testület kérelme nyomán tanúsítja e testületet, amennyiben a testület bizonyította, hogy megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)	pártatlan és független, és a határozatait világos, megkülönböztetésmentes és tisztességes eljárási szabályokkal összhangban köteles meghozni;

rendelkezik a szükséges szakértelemmel, különösen a méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kapcsolatban – ideértve a kompenzációt is – és az adatok átlátható módon történő rendelkezésre bocsátása tekintetében, ami lehetővé teszi a testület számára, hogy hatékonyan állapítsa meg az említett feltételeket;

c)	elektronikus kommunikációs technológián keresztül könnyen hozzáférhető;

d)	határozatait képes gyorsan, hatékonyan és költséghatékonyan meghozni, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban tanúsított vitarendezési testületekről. A Bizottság az említett testületek jegyzékét egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi és folyamatosan frissíti.

(7) A vitarendezési testületnek el kell utasítania az olyan vitarendezési kérelem elbírálását, amelyet már egy másik vitarendezési testület vagy valamely tagállam bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma elé terjesztettek.

(8) A vitarendezési testületnek észszerű határidőn belül lehetőséget kell adnia a feleknek, hogy kifejtsék álláspontjukat az e felek által az említett testület elé terjesztett ügyekről. Ebben az összefüggésben a vitarendezési testületnek a vitában részes minden egyes fél rendelkezésére kell bocsátania a vitájában érintett másik fél beadványait és a szakértők által tett bármely nyilatkozatot. A feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az említett beadványokra és szakértői nyilatkozatokra észrevételt tegyenek.

(9) A vitarendezési testületnek az (1) és (4) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell hoznia határozatát a hozzá utalt ügyben. Az említett határozatot írásban vagy tartós adathordozón kell rögzíteni, és indokolással kell alátámasztani.

(10) A vitarendezési testületeknek éves tevékenységi jelentéseket kell összeállítaniuk és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük. Az ilyen éves jelentéseknek különösen a következő általános információkat kell tartalmazniuk:

a)	a viták kimenetelének összesítése;

b)	a viták rendezéséhez igénybe vett átlagos időtartam;

c)	a viták leggyakoribb okai.

(11) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a vitarendezési testület dönthet úgy, hogy a (10) bekezdésben említett jelentésbe ajánlásokat foglal arra vonatkozóan, hogyan lehet a problémákat elkerülni vagy megoldani.

(12) A vitarendezési testület határozata csak akkor kötelező erejű a felekre nézve, ha a felek a vitarendezési eljárás megkezdése előtt kifejezetten hozzájárultak annak kötelező erejű jellegéhez.

(13) Ez a cikk nem érinti a felek azon jogát, hogy valamely tagállam bíróságához vagy igazságszolgáltatási fórumához forduljanak hatékony jogorvoslatért.

17. cikk

Az adatok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmek

(1) A 14. cikk szerinti adatigénylés esetén a közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv:

a)	meghatározza a kért adatokat, ideértve az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns meta adatokat is;

b)	bizonyítja, hogy teljesülnek egy olyan rendkívüli igény fennállásához szükséges, a 15. cikkben említett feltételek, amelynek céljára az adatokat igénylik;

ismerteti a kérelem célját, a kért adatok tervezett felhasználását, beleértve adott esetben azoknak egy harmadik fél általi felhasználását az e cikk (4) bekezdésével összhangban, az említett felhasználás időtartamát, továbbá adott esetben azt, hogy a személyes adatok kezelése hogyan szolgálja a rendkívüli igény kielégítését;

d)	lehetőség szerint meghatározza, hogy mikorra várható az adatoknak az azokhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi fél általi törlése;

e)	megindokolja azon adatbirtokos kiválasztását, amelyhez a kérelmet intézték;

f)	meghatározza azon egyéb közszférabeli_szervezeteket, a Bizottságot, az Európai Központi Bankot vagy azon uniós_szerveket és harmadik feleket, amelyekkel a kért adatokat várhatóan megosztják;

személyes adatok igénylése esetén meghatározza az adatvédelmi elvek érvényesítéséhez szükséges és azzal arányos technikai és szervezési intézkedéseket, valamint a szükséges biztosítékokat, így például álnevesítést, továbbá azt, hogy az adatbirtokos az adatok rendelkezésre bocsátása előtt alkalmazhat-e anonimizálást;

h)	megnevezi azon jogi rendelkezést, amely a kérelmező közszférabeli_szervezetre, a Bizottságra, az Európai Központi Bankra vagy az uniós szervre bízza az adatigénylés szempontjából releváns, közérdekből végzett konkrét fel adatot;

i)	meghatározza azon határidőt, ameddig az adatokat rendelkezésre kell bocsátani, valamint a 18. cikk (2) bekezdésében említett azon határidőt, ameddig az adatbirtokos elutasíthatja a kérelmet, vagy kérheti annak módosítását;

j)	mindent megtesz annak elkerülése érdekében, hogy az adatigénylés teljesítése az adatbirtokosnak az uniós vagy a nemzeti jog megsértéséért fennálló felelősségét eredményezze.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott adatigénylés(t):

a)	írásban, világos, tömör, egyszerű és az adatbirtokos számára érthető megfogalmazásban kell benyújtani;

b)	konkrét a kért adatok típusát illetően, és olyan adatokra vonatkozik, amelyek felett az adatbirtokos az igénylés időpontjában rendelkezik;

c)	a rendkívüli igénnyel arányos, továbbá kellően indokolt a kért adatok részletezettségét és mennyiségét, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát illetően;

d)	tiszteletben tartja az adatbirtokos jogos céljait – aki vállalja az üzleti titkok védelmének biztosítását a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban –, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához megkövetelt költségeket és erőfeszítéseket;

nem személyes adatokra vonatkozik, és – csak akkor, ha ez bizonyítottan elégtelen az adatok felhasználása iránti rendkívüli igény kielégítéséhez a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – álnevesített formában lévő személyes adatokra irányul, és az adatok védelme érdekében hozandó technikai és szervezési intézkedéseket állapít meg;

f)	tájékoztatja az adatbirtokost az igénylésnek való meg nem felelés esetén a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóság által a 40. cikk alapján kiszabandó szankciókról;

amennyiben a kérelmet egy közszférabeli_szervezet nyújtja be, továbbítani kell a kérelmező közszférabeli_szervezet székhelye szerinti tagállam 37. cikkben említett adatkoordinátorának, aki indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé teszi a kérelmet, kivéve, ha az adatkoordinátor úgy ítéli meg, hogy az ilyen közzététel kockázatot jelentene a közbiztonságra nézve;

h)	amennyiben a kérelmet a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nyújtja be, indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé kell tenni;

i)	amennyiben személyes adatokat igényelnek, indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell arról az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamban az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóságot.

Az Európai Központi Bank és az uniós_szervek kérelmeikről tájékoztatják a Bizottságot.

(3) A közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv nem bocsáthatja rendelkezésre az e fejezet alapján megszerzett adatokat az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 2. pontjában vagy az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott további felhasználás céljára. Az (EU) 2022/868 rendelet és az (EU) 2019/1024 irányelv nem alkalmazandó a közszférabeli_szervezetek által birtokolt, e fejezet alapján megszerzett adatokra.

(4) E cikk (3) bekezdése nem zárja ki, hogy egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv az e fejezet alapján megszerzett adatokat kicserélje egy másik közszférabeli_szervezettel, vagy a Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal vagy egy uniós szervvel a 15. cikkben említett fel adatok ellátása céljából, a kérelemben az e cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározottak szerint, vagy hogy harmadik fél rendelkezésére bocsássa az adatokat, amennyiben nyilvánosan elérhető megállapodás útján technikai ellenőrzéseket vagy egyéb fel adatokat delegált az említett harmadik félre. A közszférabeli_szervezetek 19. cikk szerinti kötelezettségei – különösen az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzését szolgáló biztosítékok – az ilyen harmadik felekre is alkalmazandók. Amennyiben egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv e bekezdés alapján adatokat továbbít vagy bocsát rendelkezésre, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatbirtokost, akitől vagy amelytől az adatokat kapta.

(5) Amennyiben az adatbirtokos úgy ítéli meg, hogy az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása révén sérültek az e fejezet szerinti jogai, panaszt nyújthat be az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállamnak a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságához.

(6) A Bizottság kidolgozza az e cikk szerinti kérelmek vonatkozó formanyomtatvány-mintát.

19. cikk

A közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek kötelezettségei

(1) Amennyiben egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv a 14. cikk szerint benyújtott kérelem alapján adatokat kap:

a)	nem használhatja fel az adatokat az igénylés céljával összeegyeztethetetlen módon;

b)	olyan technikai és szervezési intézkedéseket vezet be, amelyek megőrzik a kért adatok bizalmas jellegét és integritását és az adattovábbítások biztonságosságát, különös tekintettel a személyes adatokra, továbbá biztosítják az érintettek jogait és szabadságait;

törli az adatokat, amint azok már nem szükségesek a megadott célra, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az adatok törléséről az adatbirtokost, valamint azon egyéneket vagy szervezeteket, amelyek a 21. cikk (1) bekezdése alapján megkapták az adatokat, kivéve, ha a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós vagy nemzeti jog az átláthatósági kötelezettségekkel összefüggésben az adatok archiválását írja elő.

(2) Amennyiben egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank, egy uniós szerv vagy egy harmadik fél e fejezet alapján adatokat kap, nem teheti meg, hogy:

felhasználja az adatbirtokos gazdasági helyzetére, eszközeire, termelési vagy működési eljárásaira vonatkozó adatokat vagy az ezekbe való betekintést az adatbirtokos összekapcsolt_termékével vagy kapcsolódó_szolgáltatásával versengő összekapcsolt_termék vagy kapcsolódó_szolgáltatás kifejlesztésére vagy továbbfejlesztésére;

b)	megosztja az adatokat az a) pontban említett bármelyik cél érdekében egy másik harmadik féllel.

(3) Az üzleti titkoknak egy közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv számára történő felfedése csak a 15. cikk szerinti kérelem céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben követelhető meg. Ilyen esetben az adatbirtokosnak vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti_titok jogosultjának azonosítania kell, hogy a kapcsolódó meta adatokkal együtt mely adatok védettek üzleti_titokként. A közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy az uniós szerv az üzleti_titok felfedése előtt minden szükséges és megfelelő technikai és szervezési intézkedést megtesz, hogy megőrizze az üzleti titkok bizalmas jellegét, ideértve adott esetben minta-szerződésifeltételek és technikai szabványok használatát, valamint magatartási kódexek alkalmazását.

(4) A közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank vagy egy uniós szerv felel az általa kapott adatok biztonságáért.

22. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és határokon átnyúló együttműködés

(1) A közszférabeli_szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek együttműködnek és segítik egymást e fejezet következetes módon történő végrehajtása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés alapján igényelt és biztosított segítségnyújtás keretében kicserélt adatok nem használhatók fel az igénylés céljával összeegyeztethetetlen módon.

(3) Amennyiben egy közszférabeli_szervezet egy másik tagállamban letelepedett adatbirtokostól szándékozik adatokat igényelni, e szándékáról először az említett tagállamban a 37. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságot kell értesítenie. Ez a követelmény a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós_szervek általi kérelmekre is alkalmazandó. A kérelmet az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságának kell megvizsgálnia.

(4) A releváns illetékes hatóságnak, miután a kérelmet a 17. cikkben meghatározott követelmények fényében megvizsgálta, indokolatlan késedelem nélkül meg kell hoznia a következő intézkedések egyikét:

továbbítani a kérelmet az adatbirtokosnak, és adott esetben javasolni az igénylő közszférabeli_szervezetnek, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak vagy az uniós szervnek, hogy az adatbirtokos letelepedése szerinti tagállam közszférabeli_szervezeteivel való együttműködésre van szükség – adott esetben – abból a célból, hogy csökkentsék az adatbirtokosra a kérelem teljesítésével összefüggésben háruló adminisztratív terheket;

b)	e fejezettel összhangban, kellően alátámasztott okokból elutasítani a kérelmet.

Az igénylő közszférabeli_szervezet, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szerv figyelembe veszi a releváns illetékes hatóság javaslatát és az első albekezdés alapján általa szolgáltatott indokokat, mielőtt további intézkedést hozna, így például – adott esetben – ismételten benyújtaná a kérelmet.

VI. FEJEZET

ADATKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖTTI VÁLTÁS

25. cikk

A szolgáltatóváltásra vonatkozó szerződési feltételek

(1) A szolgáltatók közötti vagy adott esetben egy helyszíni IKT-infrastruktúrára történő váltással kapcsolatban az ügyfél jogait és az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának kötelezettségeit írásbeli szerződésben kell egyértelműen rögzíteni. Az adatkezelési_szolgáltatások szolgáltatójának az említett szerződést aláírása előtt az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania olyan módon, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a szerződés megőrzését és másolat készítését.

(2) Az (EU) 2019/770 irányelv sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

olyan kikötések, amelyek lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy kérésre egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált adatkezelési szolgáltatásra váltson, vagy valamennyi exportálható adatot és digitális eszközt egy helyszíni IKT-infrastruktúrába vigyen át indokolatlan késedelem nélkül, és mindenképpen a d) pontban említett maximális felmondási időt követően indítandó, legfeljebb 30 naptári napos kötelező maximális átmeneti időszakon belül, amely alatt a szolgáltatási szerződés továbbra is alkalmazandó, és amely alatt az adatkezelési szolgáltató köteles:

i.	észszerű segítséget nyújtani az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamat során;

ii.	kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és folytatni a szerződés szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtását;

iii.	egyértelmű tájékoztatást nyújtani a funkciók vagy szolgáltatások nyújtása során a forrás adatkezelési szolgáltató oldalán a folyamatosság tekintetében fennálló ismert kockázatokról;

iv.

biztosítani, hogy a szolgáltatóváltási folyamat alatt végig fennmaradjon a magas szintű biztonság, különös tekintettel az adatoknak az átvitelük alatti biztonságára és az adatoknak a g) pontban meghatározott visszanyerési időszak alatti folyamatos biztonságára, az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jognak megfelelően;

b)	az adatkezelési szolgáltató azon kötelezettsége, hogy támogassa az ügyfélnek a szerződéses szolgáltatásokból történő kilépési stratégiáját, többek között valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával;

olyan kikötés, amely rögzíti, hogy a szerződést a következő esetek valamelyikében megszűntnek kell tekinteni, és az ügyfelet értesíteni kell a megszűnésről:

i.	adott esetben a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezésekor;

ii.	a d) pontban említett maximális felmondási idő végén, amennyiben az ügyfél nem kíván váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja az exportálható adatait és digitális eszközeit;

d)	a szolgáltatóváltási folyamat megindításához szükséges maximális felmondási idő, amely nem haladhatja meg a két hónapot;

e)	a szolgáltatóváltási folyamat során átvihető valamennyi adatkategória és digitális eszköz teljes körű leírása, beleértve legalább az összes exportálható adatot;

a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározása, amelyeket ki kell venni az e bekezdés e) pontja szerinti exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem gátolják vagy késleltetik a 23. cikkben előírt szolgáltatóváltási folyamatot;

g)	az átmeneti időszaknak az ügyfél és az adatkezelési szolgáltató közötti megállapodás szerinti lezárása után kezdődő, legalább 30 naptári napos minimális adatvisszanyerési időszak, az e bekezdés a) pontjával és a (4) bekezdéssel összhangban;

olyan kikötés, amely garantálja a közvetlenül az ügyfél által generált vagy közvetlenül az ügyfélhez kapcsolódó valamennyi exportálható adat és digitális eszköz teljes körű törlését a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártát követően, vagy egy megállapodott alternatív időszaknak a g) pontban említett visszanyerési időszak lejártánál későbbi napon történő lejártát követően, feltéve, hogy a szolgáltatóváltási folyamatot sikeresen befejezték;

i)	az adatkezelési szolgáltatók által a 29. cikkel összhangban kiróható szolgáltatóváltási díjak.

(3) Az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az ügyfél értesítheti az adatkezelési szolgáltatót azon döntéséről, amely szerint a (2) bekezdés d) pontjában említett maximális felmondási időszak lezárását követően megteszi a következő egy vagy több lépést:

a)	vált egy eltérő adatkezelési szolgáltatóra, amely esetben az ügyfélnek meg kell adnia az említett szolgáltató szükséges adatait;

b)	vált egy helyszíni IKT-infrastruktúrára;

c)	törli az exportálható adatait és digitális eszközeit.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában előírt kötelező maximális átmeneti időszak technikailag kivitelezhetetlen, az adatkezelési szolgáltató a szolgáltatóváltás iránti kérelem benyújtását követő 14 munkanapon belül értesíti az ügyfelet, és megfelelően megindokolja a technikai kivitelezhetetlenséget, valamint megjelöl egy alternatív, hét hónapot meg nem haladó átmeneti időszakot. Az (1) bekezdéssel összhangban az alternatív átmeneti időszak alatt végig biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságát.

(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett szerződésnek olyan kikötéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az ügyfélnek a jogot, hogy meghosszabbítsa az átmeneti időszakot egyszer, az ügyfél saját céljainak jobban megfelelő időtartamra.

29. cikk

A szolgáltatóváltási díjak fokozatos visszavonása

(1) 2027. január 12-től az adatkezelési szolgáltatók nem róhatnak ki az ügyfélre semmilyen szolgáltatóváltási díjat a szolgáltatóváltási folyamatért.

(2) 2024. január 11-től 2027. január 12-ig az adatkezelési szolgáltatók csökkentett szolgáltatóváltási díjakat róhatnak ki az ügyfélre a szolgáltatóváltási folyamatért.

(3) A (2) bekezdésben említett csökkentett szolgáltatóváltási díjak nem haladhatják meg az adatkezelési szolgáltatónál felmerült, az érintett szolgáltatóváltási folyamathoz közvetlenül kapcsolódó költségeket.

(4) Az adatkezelési szolgáltatóknak, mielőtt szerződést kötnének egy ügyféllel, egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk e leendő ügyfél számára az általános szolgáltatási díjakról, az idő előtti megszüntetés esetén kiszabható szankciókról, valamint a (2) bekezdésben említett időkeretben kiszabható csökkentett szolgáltatóváltási díjakról.

(5) Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfélnek azon adatkezelési_szolgáltatásokról, amelyek igen összetett vagy költséges szolgáltatóváltással járnak, vagy amelyek esetében lehetetlen az adatokba, digitális_eszközökbe vagy szolgáltatási struktúrába történő jelentős beavatkozás nélkül váltani.

(6) Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben a (4) és (5) bekezdésben említett információt – a honlapjuk egy erre kijelölt részén vagy bármely más, könnyen hozzáférhető módon – nyilvánosan elérhetővé kell tenniük az ügyfelek számára.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek egy nyomonkövetési mechanizmusnak a Bizottság számára történő létrehozása révén történő kiegészítése érdekében, hogy a Bizottság nyomon kövesse az adatkezelési szolgáltatók által a piacon kirótt szolgáltatóváltási díjakat azért, hogy biztosítsa, hogy a szolgáltatóváltási díjak e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti visszavonására és csökkentésére az említett bekezdésekben megállapított határidőkkel összhangban kerül sor.

31. cikk

Bizonyos adatkezelési_szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás

(1) A 23. cikk d) pontjában, a 29. cikkben, valamint a 30. cikk (1) és (3) bekezdésében megállapított kötelezettségek nem alkalmazandók azon adatkezelési_szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzőinek túlnyomó részét egy egyedi ügyfél sajátos igényeinek kielégítésére, személyre szabottan alakították ki, vagy amennyiben valamennyi összetevőt egy egyedi ügyfél céljaira fejlesztettek ki, és amennyiben az említett adatkezelési_szolgáltatásokat nem kínálják széleskörű kereskedelmi méretekben az adatkezelési szolgáltató szolgáltatási katalógusán keresztül.

(2) Az e fejezetben megállapított kötelezettségek nem alkalmazandók azon adatkezelési_szolgáltatásokra, amelyeket korlátozott ideig, tesztelési és értékelési célokból próbaverzióban nyújtanak.

(3) Az adatkezelési szolgáltatónak az e cikkben említett adatkezelési_szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell a leendő ügyfelet arról, hogy e fejezet mely kötelezettségei nem alkalmazandók.

VII. FEJEZET

NEM SZEMÉLYES ADATOK TEKINTETÉBEN JOGELLENES NEMZETKÖZI KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS

32. cikk

Nemzetközi kormányzati hozzáférés és továbbítás

(1) Az adatkezelési szolgáltatóknak – a (2) vagy a (3) bekezdés sérelme nélkül – meg kell hozniuk valamennyi megfelelő technikai, szervezési és jogi intézkedést, ideértve szerződéseket is, annak érdekében, hogy megakadályozzák az Unióban tárolt nem személyes adatok tekintetében a nemzetközi és harmadik ország általi kormányzati hozzáférést és továbbítást, amennyiben az ilyen továbbítás vagy hozzáférés az uniós joggal vagy a releváns tagállam nemzeti jogával való ütközésre vezetne.

(2) Valamely harmadik ország bíróságának vagy igazságszolgáltatási fórumának bármely olyan határozata vagy ítélete, vagy harmadik ország közigazgatási hatóságának bármely olyan határozata, amely egy adatkezelési szolgáltatót az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban tárolt nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására kötelezi, csak akkor ismerhető el vagy hajtható végre bármely módon, ha az a kérelmező harmadik ország és az Unió, vagy a kérelmező harmadik ország és valamely tagállam között létrejött, hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyszerződésen alapul.

(3) A (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy adatkezelési szolgáltató a címzettje valamely harmadik ország bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma által hozott olyan határozatnak vagy ítéletnek, vagy egy harmadik országbeli közigazgatási hatóság olyan határozatának, amely az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban tárolt nem személyes adatok továbbítását vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítását írja elő, és az ilyen határozatnak való megfelelés azzal a kockázattal járna, hogy a határozat címzettje konfliktusba kerülhet az uniós joggal vagy a releváns tagállam nemzeti jogával, az ilyen adatok csak akkor továbbíthatók az említett harmadik országbeli hatóság részére, vagy azokhoz számára hozzáférés csak akkor biztosítható, ha:

a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet megindokolását és arányosságának bizonyítását, továbbá megköveteli, hogy az ilyen határozat vagy ítélet konkrét legyen, például azáltal, hogy bizonyos gyanúsított személyekkel vagy jogsértésekkel elégséges kapcsolatot állapít meg;

b)	a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vagy igazságszolgáltatási fóruma felülvizsgálhatja; és

a határozatot vagy ítéletet hozó, vagy a közigazgatási hatóság határozatát felülvizsgáló illetékes harmadik országbeli bíróságnak vagy igazságszolgáltatási fórumnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően vegye figyelembe az adat szolgáltatójának az uniós jog vagy a releváns tagállam nemzeti joga által védett vonatkozó jogi érdekeit.

A határozat vagy ítélet címzettje kérheti a jogi ügyekben folytatott nemzetközi együttműködésért felelős releváns nemzeti szerv vagy hatóság véleményét annak megállapítása érdekében, hogy az első albekezdésben megállapított feltételek teljesülnek-e, különösen akkor, ha megítélése szerint a határozat üzleti titkokra és egyéb üzleti szempontból érzékeny adatokra, valamint szellemitulajdon-jogok által védett tartalomra vonatkozhat, vagy a továbbítás újbóli azonosítást eredményezhet. A releváns nemzeti szerv vagy hatóság konzultálhat a Bizottsággal. Ha a címzett úgy ítéli meg, hogy a határozat vagy az ítélet sértheti az Unió vagy tagállamai nemzetbiztonsági vagy védelmi érdekeit, ki kell kérnie a releváns nemzeti szerv vagy hatóság véleményét annak megállapítása érdekében, hogy a kért adatok érintik-e az Unió vagy tagállamai nemzetbiztonsági vagy védelmi érdekeit. Ha a címzett egy hónapon belül nem kap választ, vagy ha az ilyen szerv vagy hatóság véleménye megállapítja, hogy az első albekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, a címzett az említett indokok alapján elutasíthatja a nem személyes adatok továbbítása vagy az azokhoz való hozzáférés iránti kérelmet.

A 42. cikkben említett Európai Adatinnovációs Testület tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak azon értékelésre vonatkozó iránymutatások kidolgozásához, hogy teljesülnek-e az e bekezdés első albekezdésében megállapított feltételek.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, az adatkezelési szolgáltató biztosítja a kérelemre válaszul megengedhető minimális adatmennyiséget, az említett kérelemnek a szolgáltató vagy a (3) bekezdés második albekezdésében említett releváns nemzeti szerv vagy hatóság általi észszerű értelmezése alapján.

(5) Az adatkezelési szolgáltatónak a kérelem teljesítése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy egy harmadik ország hatósága az adataihoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be, kivéve, ha a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység eredményességének megőrzéséhez szükséges.

VIII. FEJEZET

INTEROPERABILITÁS

33. cikk

Az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint a közös európai adatterek interoperabilitására vonatkozó alapvető követelmények

(1) Az olyan adatterekben résztvevőknek, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek, meg kell felelniük a következő alapvető követelményeknek, hogy megkönnyítsék az adatok, az adatmegosztási mechanizmusok és szolgáltatások, valamint az olyan közös európai adatterek interoperabilitását, amelyek közös szabványokra és gyakorlatokra vonatkozó cél- vagy ágazatspecifikus vagy ágazatközi, interoperábilis kereteket képeznek adatok megosztásához vagy közös kezeléséhez, többek között új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, tudományos kutatás vagy civil társadalmi kezdeményezések céljából:

az adatállomány tartalmát, a felhasználási korlátozásokat, az engedélyeket, az adatgyűjtési módszertant, az adatok minőségét és bizonytalanságát kellően, adott esetben géppel olvasható formátumban ismertetni kell ahhoz, hogy az adatátvevő megtalálhassa az adatokat, hozzáférhessen azokhoz, és felhasználhassa azokat;

b)	az adatstruktúrákat, adatformátumokat, szókészleteket, osztályozási rendszereket, taxonómiákat és kódlistákat, amennyiben rendelkezésre állnak, nyilvánosan elérhető és következetes módon kell ismertetni;

az adathozzáférés technikai eszközeit – például az alkalmazásprogramozási interfészeket –, valamint ezen eszközök használati feltételeit és szolgáltatásminőségét megfelelően be kell mutatni, hogy az adathozzáférés és a felek közötti adattovábbítás automatikus lehessen, akár folyamatosan, csoportos letöltés formájában vagy valós idejű, géppel olvasható formátumban, amennyiben ez technikailag megvalósítható, és nem akadályozza az összekapcsolt_termék megfelelő működését;

d)	adott esetben az adatmegosztási megállapodások végrehajtásának automatizálására szolgáló eszközök – így például az intelligens_szerződések – interoperabilitását lehetővé tevő módszereket kell biztosítani.

A követelmények lehetnek általános jellegűek, vagy érinthetnek konkrét ágazatokat, teljes mértékben figyelembe véve ugyanakkor az egyéb uniós vagy nemzeti jogból fakadó követelményekkel való kölcsönhatásokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 45. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények pontosítása révén történő kiegészítése érdekében, azon követelményekkel kapcsolatban, amelyek jellegüknél fogva csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha kötelező erejű uniós jogi aktusokban pontosítják azokat, továbbá a technológiai és piaci fejlemények megfelelő tükrözése érdekében.

A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie az Európai Adatinnovációs Testület véleményét a 42. cikk c) pontjának iii) alpontjával összhangban.

(3) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek azon harmonizált_szabványoknak vagy azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen harmonizált_szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(4) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke alapján felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös_előírásokat fogadhat el az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan, amennyiben teljesültek a következő feltételek:

a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket kielégítő harmonizált_szabványt, és:

i.	a felkérést nem fogadták el;

ii.	a felkéréssel foglalkozó harmonizált_szabványokat nem fogadták el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.	a harmonizált_szabványok nem felelnek meg a felkérésnek; és

b)	nem tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az e cikk (1) bekezdésében megállapított releváns alapvető követelményekre vonatkozó harmonizált_szabványokra való hivatkozást, és észszerű időn belül nem is várható ilyen hivatkozás közzététele.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek.

(7) Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Adatinnovációs Testület tanácsát, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(8) Az olyan adatterekben résztvevőkről, amelyek adatokat vagy adatszolgáltatásokat kínálnak más résztvevőknek olyan adatterekben, amelyek megfelelnek az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok által megállapított közös_előírásoknak vagy azok részeinek, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen közös_előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(9) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált_szabványt fogad el, és javasolják a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli a harmonizált_szabványt. Amikor egy harmonizált_szabvány hivatkozását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (5) bekezdésében említett azon végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazon alapvető követelményekre vonatkoznak, amelyekre az említett harmonizált_szabvány is vonatkozik.

(10) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) bekezdésben meghatározott alapvető követelményeket, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(11) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el – az (EU) 2022/868 rendelet 30. cikkének h) pontjával összhangban figyelembe véve az Európai Adatinnovációs Testület javaslatát –, amelyekben meghatározza a közös európai adatterek működésére vonatkozó közös szabványok és gyakorlatok interoperabilitási kereteit.

36. cikk

Az adatmegosztási megállapodások végrehajtására szolgáló intelligens_szerződésekre vonatkozó alapvető követelmények

(1) Az intelligens_szerződéseket használó alkalmazás értékesítője, vagy annak hiányában azon személy, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátására irányuló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít, gondoskodik arról, hogy az említett intelligens_szerződések megfeleljenek a következő alapvető követelményeknek:

a megbízhatóság és hozzáférés-ellenőrzés biztosítja, hogy az intelligens_szerződést úgy alakították ki, hogy a funkcionális hibák elkerülése és a harmadik felek általi manipulációkkal szembeni ellenállás érdekében hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokat és rendkívül nagyfokú megbízhatóságot kínáljon;

a biztonságos leállítás és megszakítás biztosítja egy olyan mechanizmus meglétét, amely leállítja a tranzakciók folyamatos végrehajtását, valamint azt, hogy az intelligens_szerződés olyan belső funkciókat tartalmazzon, amelyek – különösen a jövőbeli véletlenszerű végrehajtás elkerülése érdekében – visszaállíthatják a szerződést az alapállapotába, vagy utasíthatják a szerződést a művelet leállítására vagy megszakítására;

az adatarchiválás és folyamatosság biztosítja, hogy olyan körülmények között, amikor egy intelligens_szerződést meg kell szüntetni vagy deaktiválni kell, legyen lehetőség a tranzakciós adatok, valamint az intelligens_szerződési logika és kód archiválására annak érdekében, hogy nyilvántartást vezessenek az adatokon korábban végzett műveletekről (ellenőrizhetőség);

d)	a hozzáférés-ellenőrzés biztosítja, hogy az intelligens_szerződést szigorú hozzáférés-ellenőrzési mechanizmusokkal védik az irányítási és intelligens_szerződési szinteken; és

e)	következetesség biztosítja az intelligens_szerződés által végrehajtott adatmegosztási megállapodás feltételeivel való összhangot.

(2) Az intelligens_szerződés értékesítője, vagy annak hiányában azon személy, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít, megfelelőségértékelést végez az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények teljesítése céljából, és az említett követelmények teljesítése esetén EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelésért az intelligens_szerződéseket használó alkalmazás értékesítője vagy annak hiányában az a személy visel felelősséget, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy adatok rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben mások számára intelligens_szerződéseket biztosít.

(4) Azon intelligens_szerződésekről, amelyek megfelelnek a harmonizált_szabványoknak, vagy azok releváns részeinek, és amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen harmonizált_szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

(5) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke alapján felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet olyan harmonizált_szabványok kidolgozására, amelyek kielégítik az e cikk (1) bekezdésében megállapított alapvető követelményeket.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös_előírásokat fogadhat el az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelmények bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan, amennyiben a következő feltételek teljesültek:

i.	a felkérést nem fogadták el;

ii.	a felkéréssel foglalkozó harmonizált_szabványokat nem készítették el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.	a harmonizált_szabványok nem felelnek meg a felkérésnek; és

b)	nem tettek közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az e cikk (1) bekezdésében megállapított releváns alapvető követelményekre vonatkozó harmonizált_szabványokhoz, és észszerű időn belül nem is várható ilyen hivatkozás közzététele.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) Az e cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek.

(8) A (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Adatinnovációs Testület tanácsát, valamint más releváns szervek vagy szakértői csoportok véleményét, és megfelelően konzultál valamennyi releváns érdekelt féllel.

(9) Az intelligens_szerződés értékesítőjéről vagy annak hiányában azon személyről, akinek a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége magában foglalja, hogy mások számára intelligens_szerződéseket biztosít egy olyan megállapodás vagy annak egy része végrehajtásával összefüggésben, amely a (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban vagy azok részeiben meghatározott közös_előírásoknak megfelelő adatok rendelkezésre bocsátására irányul, vélelmezni kell, hogy megfelel az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeknek annyiban, amennyiben az említett követelményekre ilyen közös_előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(10) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált_szabványt fogad el, és javasolják a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli a harmonizált_szabványt. Amikor egy harmonizált_szabvány hivatkozását közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (6) bekezdésében említett azon végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazon alapvető követelményekre vonatkoznak, amelyekre az említett harmonizált_szabvány is vonatkozik.

(11) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy közös előírás nem elégíti ki teljes mértékben az (1) bekezdésben megállapított alapvető követelményeket, erről – részletes magyarázat benyújtásával – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli az említett részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó közös előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

IX. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

39. cikk

A hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

(1) A közigazgatási vagy egyéb, nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett természetes és jogi személynek joga van a hatékony bírósági jogorvoslathoz az illetékes hatóságok által hozott jogilag kötelező erejű döntések tekintetében.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság elmulaszt intézkedni valamely panasz nyomán, az érintett természetes és jogi személyeknek joguk van – a nemzeti joggal összhangban– hatékony bírósági jogorvoslathoz vagy egy megfelelő szakértelemmel rendelkező, pártatlan szerv általi felülvizsgálathoz való hozzáféréshez.

(3) Az e cikk szerinti eljárást azon tagállam bíróságai vagy igazságszolgáltatási fórumai előtt kell megindítani, amelyben azon illetékes hatóság található, amellyel szemben a bírósági jogorvoslattal egyénileg, vagy adott esetben együttesen, egy vagy több természetes vagy jogi személy képviselői útján élni kívánnak.

41. cikk

Minta-szerződésifeltételek és általános szerződési feltételek

A Bizottság 2025. szeptember 12. előtt az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó, nem kötelező erejű minta-szerződésifeltételeket dolgoz ki és tesz rájuk ajánlást, ideértve az észszerű díjazásra és az üzleti titkok védelmére vonatkozó feltételeket, valamint a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozó, nem kötelező erejű általános szerződési feltételeket, hogy segítse a feleket tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes szerződéses jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződések megszövegezésében és megtárgyalásában.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29 cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. január 11-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29 cikk (7) bekezdésében és a 33. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk (7) bekezdése vagy a 33. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

whereas

keyboard_tab Data Act 2023/2854 HU

Data Act 2023/2854 HU