Clausole e vendite online Direttiva EU 2011/0083 HU

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének elérése révén hozzáj áruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a fogyasztók és kereskedők között kötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „ fogyasztó”: bármely természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén;

2. „ kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;

3. „ áru”: bármely ingóság, kivéve a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített ingóságokat; az irányelv értelmében árunak minősül a víz, gáz és a villamos energia is, amennyiben korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre;

4. „a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített áru”: bármely olyan nem előre gyártott áru, amelynek elkészítése a fogyasztó egyéni választásán vagy döntésén alapul;

5. „ adásvételi_szerződés”: bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti annak vételárát; az adásvételi_szerződések vonatkozhatnak árukra és szolgáltatásokra egyaránt;

6. „ szolgáltatási_szerződés”: az adásvételi_szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás árát;

7. „ távollevők_között_kötött_szerződés”: a kereskedő és a fogyasztó között áru vagy szolgáltatás értékesítésére szervezett távértékesítési rendszer keretében, a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül – a szerződés megkötésének időpontjával bezárólag kizárólag egy vagy több távközlő eszköz alkalmazásával – kötött szerződés;

8. „ üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződés”: a kereskedő és a fogyasztó között kötött bármely olyan szerződés,

9. „ üzlethelyiség”:

a)	bármely ingatlan kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; vagy

b)	bármely ingó kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő a tevékenységét rendszeres jelleggel folytatja;

10. „ tartós_adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

11. „ digitális_tartalom”: digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat;

12. „ pénzügyi_szolgáltatás”: bármely banki, hitel-, biztosítási, magán-nyugdíjpénztári, befektetési vagy fizetéssel kapcsolatos szolgáltatás;

13. „ nyilvános_árverés”: olyan értékesítési módszer, amelynek során a kereskedő az árukat vagy a szolgáltatásokat az árverésvezető által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében kínálja a fogyasztóknak, akik személyesen megjelennek vagy lehetőséget kapnak arra, hogy személyesen megjelenjenek az árverésen, és amelyen a sikeres licitáló köteles megvenni az árut vagy a szolgáltatást;

14. „ jótállás”: a kereskedőnek vagy valamely gyártónak („a jótállásra kötelezett”) a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettsége teljesítésén túlmenő bármely olyan kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó, a szerződéskötés időpontjában vagy azt megelőzően elérhető reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a megfelelőséghez nem kapcsolódó bármely egyéb követelménynek nem megfelelő áru vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli vagy kijavítja, illetve az áruhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt;

15. „j árulékos szerződés”: olyan szerződés, amelynek révén a fogyasztó távollevők között vagy üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződéshez kapcsolódó árukhoz vagy szolgáltatásokhoz jut hozzá, és a kereskedő vagy harmadik fél az említett árukat vagy szolgáltatásokat az ezen harmadik fél és a kereskedő közötti megállapodás alapján biztosítja.

3. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv – az irányelv rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és mértékben – kereskedők és fogyasztók között kötött szerződésekre alkalmazandó. Az irányelv víz, gáz, villamos energia vagy távfűtés – akár közszolgáltatók általi – szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is alkalmazandó, amennyiben e termékeket szerződés alapján biztosítják.

(2) Ha ezen irányelv bármely rendelkezése ellentétes valamely más, konkrét ágazatot szabályozó uniós jogi aktus rendelkezésével, az adott ágazatra az utóbbi uniós jogi aktus rendelkezése irányadó és alkalmazandó.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó azon szerződésekre:

a)	amelyek tárgya többek között a szociális lakáshoz juttatással, a gyermekgondozással és az arra állandó vagy ideiglenes jelleggel rászoruló családoknak vagy személyeknek nyújtott támogatással – ideértve a tartós ápolást-gondozást is – kapcsolatos szociális szolgáltatás;

b)	amelyek tárgya a 2011/24/EU irányelv 3. cikkének a) pontjában meghatározott egészségügyi ellátás, akár egészségügyi intézményben, akár azon kívül nyújtják azt;

c)	amelyek szerencsejátékokkal – köztük sorsjátékokkal, kaszinós játékokkal és fogadási ügyletekkel – kapcsolatos, pénzbeli értékkel bíró fogadással járnak;

d)	amelyek tárgya pénzügyi_szolgáltatás;

e)	amelyek tárgya ingatlanok vagy ingatlanokkal kapcsolatos jogok megszerzése, illetve létrehozása vagy átruházása;

f)	amelyek tárgya új épületek építése, meglévő épületek jelentős átalakítása, valamint lakóépületek lakáscélú bérbeadása;

g)	amelyek a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (18) hatálya alá tartoznak;

amelyek a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) hatálya alá tartoznak;

amelyeket a tagállamok jogszabályai szerint köztisztviselő foglal okiratba, akinek törvényben előírt kötelezettsége, hogy független és pártatlan legyen és átfogó jogi felvilágosítás révén biztosítsa, hogy a fogyasztó a szerződést csak alapos jogi megfontolás után, jogi következményeinek ismeretében kösse meg;

j)	amelyek tárgya élelmiszereknek, italoknak és egyéb, a háztartásban mindennapi fogyasztásra szánt termékeknek a kereskedő által a fogyasztó lakhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő, gyakori és rendszeres szállítása;

k)	amelyek tárgya személyszállítási szolgáltatás, kivéve a 8. cikk (2) bekezdését, valamint a 19. és 22. cikket;

l)	amelyeket árusítóautomata vagy automatizált üzlethelyiség alkalmazásával kötnek;

m)	amelyeket távközlési szolgáltatókkal nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján kötnek nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele céljából vagy telefon-, internet- vagy faxösszeköttetés egyszeri igénybevétele céljából.

(4) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem alkalmazzák ezt az irányelvet, és az irányelvnek megfelelő nemzeti rendelkezéseket sem tartanak fenn vagy vezetnek be az üzlethelyiségen kívül kötött olyan szerződésekre, amelyek esetében a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg az 50 EUR-t. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban alacsonyabb értékhatárt is meghatározhatnak.

(5) Ezen irányelv nem érinti az általános nemzeti szerződési jogot, így a szerződések érvényességére, létrejöttére vagy joghatására vonatkozó szabályokat, amennyiben általános szerződési jogi kérdéseket ezen irányelv nem szabályoz.

(6) Ezen irányelv nem akadályozza a kereskedőket abban, hogy a fogyasztóknak olyan szerződéses megállapodásokat ajánljanak, amelyek az ebben az irányelvben nyújtottnál nagyobb védelmet biztosítanak.

5. cikk

Tájékoztatási követelmények távollevők között vagy üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződésektől eltérő szerződések esetében

(1) A fogyasztót a távollevők között vagy üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződéstől eltérő szerződés vagy annak megfelelő ajánlat mindaddig nem köti, amíg a kereskedő egyértelműen és közérthető módon tájékoztatást nem nyújt a fogyasztónak a következőkről, ha ezen információk a körülmények alapján nem nyilvánvalóak:

a)	az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

b)	a kereskedő azonosító adatai, úgymint kereskedői neve, letelepedési helyének postai címe és telefonszáma;

az áru vagy szolgáltatás adóval növelt teljes ára, vagy – amennyiben az áru vagy a szolgáltatás jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel;

d)	adott esetben a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, amelyen belül a kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut vagy teljesíti a szolgáltatást, valamint a kereskedő panaszkezelési módja;

e)	az áru megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztetésen túl az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;

f)	adott esetben a szerződés időtartama, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól, vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felmondásának feltételei;

g)	adott esetben a digitális_tartalom működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

h)	adott esetben a digitális_tartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés a víz, gáz vagy villamos energia szolgáltatására vonatkozó, azokat nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben értékesítésre kínáló szerződésekre és a távfűtés szolgáltatására, valamint a nem tárgyi adathordozón szolgáltatott digitális tartalmak szolgáltatására vonatkozó szerződésekre is alkalmazandó.

(3) A tagállamok nem kötelesek alkalmazni az (1) bekezdést azon szerződésekre, amelyek a mindennapi élet ügyleteit foglalják magukban, és amelyeket közvetlenül a szerződéskötés időpontjában teljesítenek.

(4) Az e cikk hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában a tagállamok további, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelményeket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn.

III. FEJEZET

A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS AZ ELÁLLÁSI JOG A TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT ÉS AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN

6. cikk

Tájékoztatási követelmények a távollevők között és az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések esetében

(1) A fogyasztót a távollevők között vagy az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződés, illetve annak megfelelő ajánlat mindaddig nem köti, amíg a kereskedő egyértelműen és érthető módon tájékoztatást nem nyújt a fogyasztónak a következőkről:

a)	az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

b)	a kereskedő azonosító adatai, úgymint kereskedői neve;

c)	a kereskedő letelepedési helyének postai címe, valamint telefonszáma, faxszáma és e-mail címe – ha van –, hogy a fogyasztó gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele, továbbá adott esetben annak a kereskedőnek a földrajzi címe és azonosító adatai, akinek a nevében eljár;

d)	ha a c) pont szerint megadott címétől eltérő, a kereskedő üzleti tevékenysége helyének postai címe, és adott esetben annak a kereskedőnek a postai címe, akinek a nevében eljár, ahova a fogyasztó a panaszait címezheti;

az áru vagy szolgáltatás adóval növelt teljes ára vagy – amennyiben az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási vagy postaköltség és minden egyéb költség, vagy – amennyiben e díjak előzetes kiszámítására nincs mód – annak közlése, hogy további ilyen jellegű díjak merülhetnek fel. Határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében a teljes ár a számlázási időszakra vonatkozó teljes díjat tartalmazza. Átalánydíjas szerződés esetén a teljes ár egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Amennyiben a teljes díjat nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ár kiszámításának módjáról;

f)	a szerződés megkötéséhez alkalmazott távközlő eszköz használatának díja, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

g)	a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, amelyen belül a kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut vagy teljesíti a szolgáltatást, valamint adott esetben a kereskedő panaszkezelési módja;

h)	elállási jog fennállása esetén az említett jog gyakorlásának a 11. cikk (1) bekezdése szerinti feltételei, határideje és a vonatkozó eljárások, valamint az I. melléklet B. részében meghatározott elállásinyilatkozat-minta;

i)	adott esetben arról, hogy elállás esetén az áru visszaküldésének költségét és távollevők_között_kötött_szerződések esetében – amennyiben az áru jellegénél fogva a szokásos postai úton nem küldhető vissza – az áru visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie;

j)	arról, hogy a fogyasztó a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően köteles megtéríteni a kereskedő ésszerű költségeit, ha a 7. cikk (3) bekezdése vagy a 8. cikk (8) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően gyakorolja elállási jogát;

k)	arról, hogy a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog, amennyiben elállási jog a 16. cikk értelmében nem gyakorolható, illetve adott esetben azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszti elállási jogát;

l)	az áru megfelelőségének szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállására irányuló emlékeztető;

m)	adott esetben az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás megléte és feltételei;

n)	adott esetben arról, hogy rendelkezésre állnak-e vonatkozó, a 2005/29/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában meghatározott magatartási kódexek, illetve hogyan kérhető másolat belőlük;

o)	adott esetben a szerződés időtartama, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felmondásának feltételei;

p)	adott esetben a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartama;

q)	adott esetben a kereskedő kérésére a fogyasztó által fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték megléte és feltételei;

r)	adott esetben a digitális tartalmak működése, beleértve az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket is;

s)	adott esetben a digitális_tartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy a kereskedőtől ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

t)	adott esetben peren kívüli panasztételi és jogorvoslati mechanizmus igénybevételének lehetősége, amelyek kötelezőek a kereskedőre nézve, valamint az ehhez való hozzáférés módja.

(3) Nyilvános árverés esetén az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett információ helyettesíthető az árverésvezető megfelelő adataival.

(4) Az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában említett információt az I. melléklet A. részében meghatározott elállási mintatájékoztató útján is meg lehet adni. A kereskedő teljesíti az (1) bekezdés h), i) és j) pontjában meghatározott tájékoztatási követelményeket, ha a fogyasztó rendelkezésére bocsátja e tájékoztató megfelelően kitöltött példányát.

(5) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás a távollevők között vagy az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződés szerves részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak.

(6) Amennyiben a kereskedő nem tett eleget az (1) bekezdés e) pontjában említett, további díjakra és egyéb költségekre vagy az (1) bekezdés i) pontjában említett, az áruk visszaküldésének költségeire vonatkozó tájékoztatási követelményeknek, a fogyasztó nem köteles megfizetni az említett díjakat és költségeket.

(7) A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek saját nemzeti jogukba a szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó nyelvi követelményeket annak érdekében, hogy a tájékoztatás könnyen érthető legyen a fogyasztó számára.

(8) Az ezen irányelvben előírt tájékoztatási követelmények kiegészítik a 2006/123/EK irányelvben és a 2000/31/EK irányelvben előírt tájékoztatási követelményeket, és nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy az említett irányelvekkel összhangban további tájékoztatási követelményeket írjanak elő.

Az első albekezdés sérelme nélkül, ha a 2006/123/EK irányelv vagy a 2000/31/EK irányelv valamely, a tájékoztatás tartalmára vagy formájára vonatkozó rendelkezése ellentmond ezen irányelv valamely rendelkezésének, akkor ezen irányelv rendelkezése alkalmazandó.

(9) Az e fejezetben meghatározott tájékoztatási követelmények teljesítésének bizonyítása a kereskedőt terheli.

8. cikk

A távollevők_között_kötött_szerződések formai követelményei

(1) A távollevők közötti szerződések vonatkozásában a kereskedő a 6. cikk (1) bekezdésében előírt információkat – világosan és közérthető nyelven – a fogyasztóval közli, vagy a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az alkalmazott távközlő eszközöknek megfelelő módon. Amennyiben az említett tájékoztatást tartós_adathordozón bocsátják rendelkezésre, annak olvashatónak kell lennie.

(2) Ha az elektronikus úton megkötendő, távollevők közötti szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, a kereskedő egyértelműen és jól látható módon, valamint közvetlenül a megrendelés fogyasztó általi megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 6. cikk (1) bekezdésének a), e), o) és p) pontjában előírt információkra.

A kereskedő gondoskodik arról, hogy a fogyasztó a megrendelés megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy a rendelés fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a megrendelés megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy hasonló funkciót könnyen olvasható módon „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a megrendelés a kereskedő javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Amennyiben a kereskedő nem tartotta be az ezen albekezdésben foglaltakat, a szerződés vagy a megrendelés a fogyasztót nem köti.

(3) Az internetes kereskedői oldalaknak legkésőbb a rendelési eljárás elején egyértelműen és olvashatóan jelezniük kell, hogy vannak-e szállítási korlátozások, és hogy milyen fizetési módokat fogadnak el.

(4) Ha a szerződést olyan távközlő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott eszköz útján közli legalább az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságaira, a kereskedő azonosító adataira, a teljes árra, az elállási jogra, a szerződés időtartamára és – amennyiben a szerződés határozatlan időre szól – a szerződés felmondásának feltételeire vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), e), h) és o) pontjában említett, szerződéskötést megelőző információkat. A 6. cikk (1) bekezdésében említett további információkat a kereskedő megfelelő módon, e cikk (1) bekezdésével összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.

(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a kereskedő telefonon hívja fel a fogyasztót távollevők közötti szerződés megkötése céljából, a telefonbeszélgetés elején tájékoztatja a fogyasztót azonosító adatairól, adott esetben azon személy azonosító adatairól, akinek a nevében telefonál, valamint a telefonhívás kereskedelmi céljáról.

(6) A távollevők között telefonon megkötendő szerződések esetében a tagállamok előírhatják, hogy a kereskedő köteles visszaigazolni az ajánlatot a fogyasztó számára, akit az ajánlat csak azt követően kötelez, hogy azt aláírta vagy írásban jelezte egyetértését. A tagállamok azt is előírhatják, hogy az ilyen visszaigazolást tartós_adathordozón kell biztosítani.

(7) A kereskedő a távollevők közötti szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de legkésőbb az áruk leszállításának időpontjában vagy a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – tartós_adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. Az említett visszaigazolás tartalmazza:

a)	a 6. cikk (1) bekezdésében említett információkat, kivéve, ha a kereskedő már a távollevők közötti szerződés megkötése előtt közölte ezen információkat a fogyasztóval tartós_adathordozón; és

b)	adott esetben a fogyasztó által a 16. cikk m) pontja szerint adott előzetes kifejezett hozzáj árulásra és tudomásul vevő nyilatkozatra vonatkozó visszaigazolást.

(8) Amennyiben a fogyasztó azt akarja, hogy a szolgáltatás teljesítése, illetve a víz-, gáz-, villamosenergia-szolgáltatás – amennyiben azokat nem korlátozott volumenben vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtési szolgáltatás a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított elállási időszakon belül kezdődjön meg, a kereskedőnek kérnie kell, hogy a fogyasztó erre vonatkozóan kifejezett kérelmet nyújtson be.

(9) Ez a cikk nem sérti a 2000/31/EK irányelv 9. és 11. cikkében meghatározott, az elektronikus szerződések megkötésére, illetve az elektronikus ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket.

(10) A tagállamok nem írhatnak elő a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó további formai követelményeket az ezen irányelvben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesüléséhez.

13. cikk

A kereskedő kötelezettségei elállás esetén

(1) A kereskedő késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által megfizetett teljes összeget, beleértve adott esetben a szállítás költségeit is, amikor a 11. cikknek megfelelően értesül a fogyasztó azon döntéséről, hogy eláll a szerződéstől.

A kereskedő az első albekezdésben említett visszatérítést a fogyasztó által az eredeti ügylet során igénybe vett fizetési móddal megegyező módon hajtja végre, kivéve, ha az ettől való eltérésbe a fogyasztó kifejezetten beleegyezik, és amennyiben a fogyasztót az ezen visszatérítésből adódóan semmilyen díj nem terheli.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos szállítási módtól eltérő szállítási módot választ, a kereskedő nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

(3) Adásvételi szerződések esetében a kereskedő – amennyiben nem vállalta, hogy az árut maga szállítja vissza – mindaddig visszatarthatja a visszatérítést, amíg vissza nem kapta az árut, vagy amíg a fogyasztó bizonyítékot nem szolgáltat arra vonatkozóan, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.

14. cikk

A fogyasztó kötelezettségei elállás esetén

(1) A távollevők között és az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések esetében a fogyasztó indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül, amelyen a 11. cikkel összhangban értesítette a kereskedőt a szerződéstől való elállásra vonatkozó döntéséről, visszaküldi az árukat vagy átadja azokat a kereskedőnek vagy a kereskedő által az áruk átvételére felhatalmazott személynek, kivéve, ha a kereskedő vállalta, hogy az árukat maga szállítja vissza. A fogyasztó a határidőt akkor tartja be, ha a 14 napos időszak letelte előtt visszaküldi az árukat.

A fogyasztó kizárólag az áruk visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a kereskedő vállalta e költség viselését, vagy ha a kereskedő elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy ezeket neki kell viselnie.

Az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések esetében, amennyiben az árut a szerződés megkötésekor leszállították a fogyasztó otthonába, a kereskedő saját költségén szállítja vissza az árut, ha az természeténél fogva nem küldhető vissza a szokásos postai úton.

(2) A fogyasztó csak az áruk jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges kezelésből adódó értékcsökkenést meghaladó értékcsökkenésért felel. A fogyasztó semmi esetre sem felel az áru értékcsökkenéséért, amennyiben a kereskedő az elállási jogról szóló, a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában előírt tájékoztatást elmulasztotta.

(3) Ha a fogyasztó a 7. cikk (3) bekezdése, illetve a 8. cikk (8) bekezdése szerinti kérelmet követően gyakorolta elállási jogát, köteles a szerződésben meghatározott szolgáltatások összességéhez arányosan viszonyuló, az elállási joga gyakorlásának a kereskedővel való közlése időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget megfizetni. A fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított teljes ár alapján kell kiszámítani. Amennyiben a teljes ár túlzottan magas, az arányos összeget az addigi teljesítés piaci értéke alapján kell kiszámítani.

(4) A fogyasztó nem viseli az alábbiak költségeit:

a szolgáltatások teljesítése, a víz-, gáz-, villamosenergia-ellátás – amennyiben azokat nem korlátozott volumenben vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre – vagy távfűtés teljes vagy részleges költségei, amennyiben:

i.	a kereskedő elmulasztotta közölni a 6. cikk (1) bekezdésének h) vagy j) pontjában előírt információkat; vagy

ii.	a fogyasztó nem kérte kifejezetten a 7. cikk (3) bekezdésének és a 8. cikk (8) bekezdésének megfelelően a szolgáltatás nyújtásának az elállási időszak alatti megkezdését; vagy

a nem tárgyi adathordozón szállított digitális_tartalom szállításának teljes vagy részleges költségei, amennyiben:

i.	a fogyasztó előzetesen nem j árult hozzá kifejezetten ahhoz, hogy a teljesítés a 9. cikkben említett 14 napos időszak letelte előtt megkezdődjön;

ii.	a fogyasztó nem nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy a hozzáj árulás megadásával elveszti elállási jogát; vagy

iii.	a kereskedő elmulasztotta megadni a 7. cikk (2) bekezdésében vagy a 8. cikk (7) bekezdésében előírt visszaigazolást.

(5) A 13. cikk (2) bekezdésében és az e cikkben meghatározott esetek kivételével a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának következményeként semmilyen felelősség nem terheli.

16. cikk

Az elállási jog alóli kivételek

A távollevők között és az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések esetében a tagállamok nem írják elő a 9–15. cikkben megállapított elállási jogot az alábbiakra vonatkozóan:

a)	szolgáltatási_szerződések esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, amennyiben a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a kereskedő maradéktalanul teljesítette a szerződést;

b)	olyan áruk vagy szolgáltatások értékesítése esetében, amelyek ára a kereskedő által nem befolyásolható módon a pénzügyi piacoknak az elállási időszak alatt is lehetséges ingadozásaitól függ;

c)	a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott áruk értékesítése esetében;

d)	romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk értékesítése esetében;

e)	olyan lezárt csomagolású áruk értékesítése esetében, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból a csomagolás szállítást követő felbontása után nem küldhetők vissza;

f)	olyan áruk értékesítése esetében, amelyek jellegüknél fogva a kiszállítást követően szétválaszthatatlanul keverednek más termékekkel;

g)	alkoholtartalmú italok értékesítése esetében, amelyeknek az áráról az adásvételi_szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban leszállításukra csak 30 nap múlva kerülhet sor, és amelyek tényleges értéke a kereskedő által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ;

olyan szerződések esetében, amelyeknél a fogyasztó kifejezetten kérte a kereskedőt, hogy keresse fel abból a célból, hogy sürgős javítási vagy karbantartási munkálatokat végezzen. Ha az ilyen kiszállás alkalmából a kereskedő a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínál szolgáltatásokat vagy árukat, ezekre a kiegészítő szolgáltatásokra vagy árukra már vonatkozik az elállási jog;

i)	a lezárt csomagolásban lévő hang-, illetve képfelvétel, valamint lezárt számítástechnikai szoftver értékesítése esetében, ha a szállítás után a csomagolást felbontották;

j)	hírlap, folyóirat és magazin értékesítése esetében, az előfizetéses szerződések kivételével;

k)	nyilvános_árverésen megkötött szerződések esetében;

l)	szállásnyújtás esetében a lakáscélú szolgáltatás kivételével, árufuvarozás, autókölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében, amennyiben a szerződésben meghatározott teljesítési időpontot vagy időszakot kötöttek ki;

m)	nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom értékesítése esetében, amennyiben a teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával kezdték meg, aki tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát.

IV. FEJEZET

EGYÉB FOGYASZTÓI JOGOK

18. cikk

Szállítás

(1) A szállítási idő tekintetében a felek közötti eltérő megállapodás hiányában a kereskedő a szerződés megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül leszállítja az árukat, a fogyasztó birtokába vagy rendelkezése alá bocsátva azokat.

(2) Amennyiben a kereskedő nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy a fogyasztóval kötött megállapodás szerinti időben vagy az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül leszállítsa az árukat, a fogyasztó felszólítja a körülményeknek megfelelő póthatáridőn belüli teljesítésre. Ha a kereskedő e póthatáridőn belül nem szállítja le az árut, a fogyasztó jogosult felmondani a szerződést.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan adásvételi_szerződésekre, amelyek esetében a kereskedő megtagadta az áruk leszállítását, vagy amelyek esetében a teljesítési határidő betartása a szerződés megkötéséhez kapcsolódó valamennyi körülmény figyelembevételével alapvető fontosságú, illetve amelyek esetében a fogyasztó a szerződés megkötése előtt tájékoztatja a kereskedőt annak alapvető fontosságáról, hogy a leszállítás legkésőbb a megadott időpontig vagy a megadott időpontban megtörténjen. Ezekben az esetekben, amennyiben a kereskedő nem szállítja le az árukat a fogyasztóval megállapodott időpontban, vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint, a fogyasztó jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerződést.

(3) A szerződés felmondása esetén a kereskedő haladéktalanul visszatéríti a szerződéssel összefüggésben kifizetett teljes összeget.

(4) A fogyasztó a szerződés (2) bekezdés szerinti felmondásán túl a nemzeti jogszabályokban biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségekkel is élhet.

23. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő, a nemzeti jogszabályok által meghatározott egy vagy több szerv a nemzeti jog szerint eljárást kezdeményezhessen bíróság vagy hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság előtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében:

a)	köztestületek vagy képviselőik;

b)	fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik a fogyasztók védelméhez;

c)	jogos érdekből eljáró szakmai szervezetek.

26. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy a fogyasztókat és a kereskedőket tájékoztassák az ezen irányelvet a belső jogukba átültető nemzeti rendelkezésekről, és adott esetben arra ösztönzik a kereskedőket és a magatartási kódexeknek a 2005/29/EK irányelv 2. cikkének g) pontjában meghatározott felelőseit, hogy tájékoztassák a fogyasztókat magatartási kódexeikről.

„8a. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam a 8. cikkel összhangban rendelkezéseket fogad el, arról, valamint annak minden későbbi változásáról tájékoztatja a Bizottságot, így különösen, ha az említett rendelkezések:

—	a tisztességtelenség vizsgálatát kiterjesztik az egyedi tárgyalások tárgyát képező szerződési feltételekre és az ár vagy díjazás megfelelőségére, vagy

—	a tisztességtelennek tekintendő szerződési feltételek felsorolását tartalmazzák.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a fogyasztó és a kereskedő számára – többek között az e célra létrehozott és fenntartott internetes honlapon keresztül – könnyen hozzáférhetővé teszi.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást továbbítja a többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek. A Bizottság konzultációt folytat az érdekelt felekkel az említett tájékoztatás tekintetében.”

whereas

(4) Az EUMSZ 26.
cikke (2) bekezdésével összhangban a belső piacnak egy olyan, belső határok nélküli térséget kell alkotnia, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások, valamint a letelepedés szabadsága.
A távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések egyes vonatkozásainak harmonizációja szükséges az olyan valódi fogyasztói belső piac előmozdításához, amely megfelelő egyensúlyt teremt a fogyasztóvédelem magas szintje és a vállalkozások versenyképessége között, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

- = -

(13) Az uniós jognak megfelelően továbbra is tagállami hatáskör marad ezen irányelv rendelkezéseinek az irányelv hatályán kívül eső területekre történő alkalmazása.
A tagállamok tehát fenntarthatnak vagy bevezethetnek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szerződésekre vonatkozóan az ezen irányelv rendelkezéseinek vagy egyes rendelkezéseinek megfelelő nemzeti jogszabályokat.
A tagállamok határozhatnak például úgy, hogy az ezen irányelvben foglalt szabályok alkalmazását kiterjesztik jogi személyekre vagy olyan természetes személyekre, akik ezen irányelv értelmében nem fogyasztók, mint amilyenek a nem kormányzati szervezetek, az induló vállalkozások vagy a kis- és középvállalkozások.
Hasonlóképpen, a tagállamok alkalmazhatják ezen irányelv rendelkezéseit olyan szerződésekre, amelyek ezen irányelv alkalmazásában nem távollevők_között_kötött_szerződések, például azért, mert megkötésükre nem áru vagy szolgáltatás értékesítésére szervezett távértékesítési rendszer keretében kerül sor.
A tagállamok emellett az ezen irányelv által konkrétan nem érintett kérdésekkel kapcsolatban fenntarthatnak vagy bevezethetnek nemzeti rendelkezéseket, így például az adásvételi_szerződésekre – beleértve az áruk szállítására vagy a szerződés fennállása alatti tájékoztatási követelményekre – vonatkozó kiegészítő szabályokat.

- = -

(26) Az ingatlanok vagy ingatlanokkal kapcsolatos jogok átruházására vagy ilyen ingatlanok vagy jogok megszerzésére vagy létrehozására vonatkozó szerződésekre, az új épületek építésére vagy meglévő épületek jelentős átalakítására, valamint lakóépületek lakáscélú bérbeadására vonatkozó szerződésekre már most is több konkrét előírás vonatkozik a nemzeti jogszabályokban.
Ezen szerződések magukban foglalják például a még kialakítandó ingatlanok értékesítését és a haszonbérletbe adást.
Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések nem megfelelőek e szerződések számára, amelyeket ezért ki kell zárni annak hatálya alól.
Ezért ezen irányelv nem alkalmazandó az ilyen szerződésekre.
A jelentős átalakítás az új épületek építésével összehasonlítható mértékű átalakítás, mint például az olyan átalakítás, amikor egy régi épületnek csak a homlokzatát tartják meg.
A különösen az épületekhez tartozó melléképületek (például garázsok vagy verandák) építéséhez, valamint az épületek jelentős átalakítástól eltérő jellegű javításához vagy felújításához kapcsolódó szolgáltatási_szerződéseknek, továbbá az ingatlanügynöki szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseknek és a lakóépületek nem lakáscélú bérbeadására vonatkozó szerződéseknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

- = -

(29) A szociális szolgáltatások lényegi megkülönböztető jellemzőkkel bírnak, amelyeket ágazatspecifikus – részben uniós, részben nemzeti szintű – szabályok tükröznek.
A szociális szolgáltatások közé tartoznak egyrészt a különösen hátrányos helyzetű vagy alacsony jövedelmű személyek részére nyújtott szolgáltatások, továbbá a szokványos, mindennapos feladatok elvégzésében segítségre szoruló személyek és családok részére nyújtott szolgáltatások, másrészt pedig az összes olyan személy részére nyújtott szolgáltatások, aki élete egy adott szakaszában speciális segítségre, támogatásra, védelemre vagy bátorításra szorul.
A szociális szolgáltatások magukban foglalják többek között a gyermekek és a fiatalok részére nyújtott szolgáltatásokat, a családok, az egyedülálló szülők és az időskorú személyek részére biztosított segítségnyújtási szolgáltatásokat, valamint a migránsok részére nyújtott szolgáltatásokat.
A szociális szolgáltatásokhoz tartoznak a rövid távú és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások is, például amelyeket házi ápolási-gondozási szolgáltatások keretében, önálló lakhatást segítő létesítményekben és nyugdíjasotthonokban vagy lakóotthonokban („gondozóotthonok”) nyújtanak.
Szociális szolgáltatásokat nemcsak az állam nyújthat az állam által megbízott nemzeti, regionális vagy helyi szintű szolgáltatókon keresztül vagy az állam által elismert karitatív szervezetek révén, hanem azokat magánszervezetek is nyújthatják.
Ezen irányelv rendelkezései nem megfelelőek a szociális szolgáltatások számára, amelyek ezért nem tartozhatnak a hatálya alá.

- = -

(30) Az egészségügy technikai összetettsége, az általános érdekű szolgáltatások szempontjából betöltött fontos szerepe és jelentős közfinanszírozása miatt külön szabályozást igényel.
Az egészségügyi ellátást a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011.
március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) a következőképpen határozza meg: „olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyet egészségügyi szakemberek nyújtanak betegeknek egészségi állapotuk értékelése, fenntartása vagy javítása érdekében, ideértve a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök felírását, kiadását és az azokkal való ellátást”.
Az említett irányelv fogalommeghatározása szerint az egészségügyi szakember a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005.
szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) értelmében az általános ellátásért felelős orvos, ápoló, fogorvos, szülésznő, gyógyszerész vagy az egészségügyi ágazatban a 2005/36/EK irányelv 3.
cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint szabályozott szakmára korlátozott szakmai tevékenységet gyakorló egyéb szakember vagy az ellátás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint egészségügyi szakembernek minősülő személy.
Ezen irányelv rendelkezései nem megfelelőek az egészségügyi ellátás számára, amely ezért nem tartozhat a hatálya alá.

- = -

(34) A kereskedőnek egyértelmű és átfogó tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztó számára, mielőtt a fogyasztót bármely, távollevők között vagy üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződés, távollevők között vagy üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződéstől eltérő szerződés vagy annak megfelelő ajánlat kötné.
E tájékoztatás nyújtásakor a kereskedőnek figyelembe kell vennie azon fogyasztók egyedi szükségleteit, akik szellemi, testi vagy pszichés fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatottak oly módon, amelyet a kereskedőnek – ésszerű elvárhatóság mellett – előre kellett látnia.
Ezen egyedi szükségletek figyelembevétele azonban nem vezethet a fogyasztóvédelem eltérő szintjeihez.

- = -

(43) Ha a távollevők között vagy az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződés megkötését megelőzően a kereskedő nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót, akkor az elállási időszakot meg kell hosszabbítani.
A jogbiztonság érdekében azonban az elállási időszak időtartamára vonatkozóan 12 hónapos objektív határidőt kell bevezetni.

- = -

(48) A fogyasztó köteles a szerződéstől való elállásra vonatkozó döntése kereskedővel való közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni az árut.
Az olyan helyzetekre, amikor a kereskedő vagy a fogyasztó nem teljesíti az elállási jog gyakorlására vonatkozó kötelezettségeket, a nemzeti jogszabályokban ezen irányelvnek megfelelően megállapított szankciókat és a szerződési jog rendelkezéseit kell alkalmazni.

- = -

(49) Az elállási jog tekintetében meg kell határozni bizonyos kivételeket, mind a távollevők között, mind az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések tekintetében.
Az elállási jog például meghatározott áruk vagy szolgáltatások jellege miatt is célszerűtlen lehet.
Ez érvényes például a spekulatív célú szerződések megkötését követően hosszú idő elteltével szállított borokra, ahol az érték a piac ingadozásainak a függvénye (primőr borok).
Az elállási jog nem vonatkozhat a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően vagy egyértelműen személyre szabottan, mérték után készített termékekre (például függönyök), sem pedig az üzemanyag-ellátásra, amely olyan árura vonatkozik, amely jellegénél fogva a kiszállítást követően nem különíthető el más árutól.
Az elállási jog gyakorlása szintén célszerűtlen lehet egyes olyan szolgáltatások esetében is, amikor a szerződés megkötése olyan kapacitás lekötését jelenti, amelyet – az elállási jog gyakorlása esetén – a kereskedőnek nehéz lenne kihasználnia.
Ez a helyzet állna fenn például a szállodai és üdülőhelyi foglalások, vagy a kulturális és sporteseményekre való helyfoglalások esetében.

- = -

(50) A fogyasztó számára abban az esetben is biztosítani kell az elállási jog gyakorlásának lehetőségét, ha az elállási időszak letelte előtt kérte a szolgáltatás nyújtását.
Másrészről biztosítani kell, hogy amennyiben a fogyasztó gyakorolja elállási jogát, a kereskedő megfelelő anyagi ellenszolgáltatásban részesüljön az általa nyújtott szolgáltatásért.
Az arányos összeg kiszámításának a szerződésben megállapított áron kell alapulnia, hacsak a fogyasztó nem mutatja ki, hogy a teljes összeg önmagában véve is aránytalan, amely esetben a fizetendő összeget a szolgáltatás piaci értéke alapján kell kiszámítani.
A piaci értéket egy másik kereskedő által végzett ugyanolyan szolgáltatás árával összehasonlítva kell meghatározni a szerződéskötéskor.
Ennélfogva ha a fogyasztó azt kéri, hogy a szolgáltatás teljesítése az elállási időszak letelte előtt kezdődjön meg, távollevők_között_kötött_szerződések esetében ezt kifejezetten kérnie kell, az üzlethelyiségen_kívül_kötött_szerződések esetében pedig tartós_adathordozón kell kérnie.
A kereskedőnek hasonlóképpen tartós_adathordozón kell tájékoztatnia a fogyasztót a már nyújtott szolgáltatásokkal arányos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségéről.
Azon szerződések esetében, amelyek tárgya mind áru, mind pedig szolgáltatás, az árukra ezen irányelv áruk visszaküldésére vonatkozó rendelkezéseit, a szolgáltatásokra pedig a szolgáltatásokra vonatkozó megtérítési szabályokat kell alkalmazni.

- = -

(52) Adásvételi szerződések esetében az áru leszállítása többféle módon történhet, vagy azonnal, vagy egy későbbi időpontban.
Ha a felek nem egyeztek meg adott szállítási időpontban, a kereskedőnek a lehető leghamarabb, de minden esetben a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell az árut leszállítania.
A késedelmes leszállításra vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük azt is, ha a kereskedő által kifejezetten a fogyasztó részére gyártandó vagy beszerzendő árukról van szó, amelyeket a kereskedő csak jelentős veszteséggel tud újrahasznosítani.
Ennélfogva ennek az irányelvnek olyan szabályt is kell tartalmaznia, amely bizonyos körülmények fennállása esetén további ésszerű időtartamot biztosít a kereskedő számára.
Amennyiben a kereskedő elmulasztotta a fogyasztóval történt megállapodás szerinti időpontban leszállítani az árut, a fogyasztónak a szerződés felmondását megelőzően fel kell szólítania a kereskedőt az áru ésszerű határidőn belüli leszállítására, és jogosultnak kell lennie a szerződés felmondására, ha a kereskedő a további ésszerű időtartamon belül sem szállítja le az árukat.
Ez a szabály azonban nem vonatkozhat arra az esetre, amikor a kereskedő megtagadta az áru leszállítását, valamint olyan körülmények fennállása esetén sem alkalmazható, amikor a szállítási határidő döntő fontosságú, például az esküvő előtt leszállítandó menyasszonyi ruha esetében.
Szintén nem alkalmazandó olyan körülmények fennállása esetén, amikor a fogyasztó tájékoztatja a kereskedőt annak alapvető fontosságáról, hogy a leszállítás legkésőbb a megadott időpontban megtörténjen.
E célból a fogyasztó használhatja a kereskedő ezen irányelvnek megfelelően megadott elérhetőségi adatait.
Ezekben a konkrét esetekben, ha a kereskedő nem szállítja le időre az árut, a fogyasztó részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy azonnali hatállyal felmondja a szerződést az eredetileg megállapodott szállítási határidő leteltét követően.
Ez az irányelv nem sértheti az arra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, hogy a fogyasztónak milyen módon kell értesítenie a kereskedőt a szerződés felmondására irányuló szándékáról.

- = -

(53) Azon túlmenően, hogy a fogyasztónak jogában áll a szerződés felmondása abban az esetben, ha a kereskedő nem szállítja le az árukat ezen irányelvnek megfelelően, a fogyasztó – az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően – a helyzet orvoslásának egyéb módjait is igénybe veheti, például a kereskedő számára a teljesítésre további időtartamot biztosíthat, követelheti a szerződés teljesítését, visszatarthatja a fizetendő összeget és kártérítést kérhet.

- = -

(56) A nemzeti jog értelmében a fogyasztók szerződéses jogainak védelmében jogosan érdekeltnek tekintendő személyeket vagy szervezeteket fel kell jogosítani arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben eljárást kezdeményezhessenek olyan bíróság, vagy közigazgatási hatóság előtt, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására vagy megfelelő bírósági eljárások megindítására.

- = -

(59) A tagállamokkal és az érdekelt felekkel történő konzultációt követően a Bizottságnak meg kell találnia a legmegfelelőbb módot annak biztosítására, hogy az értékesítés helyén valamennyi fogyasztó tájékoztatást kapjon a jogairól.

- = -

(62) Helyénvaló, hogy a Bizottság a belső piacot gátló akadályok észlelése esetén felülvizsgálja az irányelvet.
A Bizottságnak a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítania a tagállamok részére biztosított azon lehetőségre, hogy adott nemzeti rendelkezéseket bevezessenek vagy fenntartsanak, többek között a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (15) és a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999.
május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) bizonyos területein.
Ezen felülvizsgálat a Bizottságnak az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatát eredményezheti; ezen javaslat magában foglalhatja egyéb fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását is azon kötelezettségeknek megfelelően, amelyeket a Bizottság a fogyasztóvédelmi politikai stratégiában a meglévő uniós vívmányok felülvizsgálatára vonatkozóan vállalt a magas szintű közösségi fogyasztóvédelem megvalósítása elérése érdekében.

- = -

(65) Mivel ennek az irányelvnek a célját, nevezetesen a fogyasztóvédelem magas szintjének elérésén keresztül a belső piac megfelelő működéséhez való hozzáj árulást tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5.
cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el.
Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

- = -

keyboard_tab Clausole e vendite online Direttiva EU 2011/0083 HU

Clausole e vendite online Direttiva EU 2011/0083 HU