search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'lehetőségét' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index lehetőségét:

    I. FEJEZET
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    II. FEJEZET
    A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE
  • 1 3. cikk Fogalommeghatározások
    •
  • 1 4. cikk Egyszerű továbbítás
    •
  • 1 5. cikk Gyorsítótárazás
    •
  • 1 6. cikk Tárhelyszolgáltatás

    • III. FEJEZET
    KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

    1. SZAKASZ
    Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

    2. SZAKASZ
    A tárhelyszolgáltatókra, köztük az online platformokra alkalmazandó további kötelezettségek

    3. SZAKASZ
    Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó további kötelezettségek
  • 1 21. cikk Peren kívüli vitarendezés

    • 4. SZAKASZ
    Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó egyéb rendelkezések, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel

    5. SZAKASZ
    Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében

    6. SZAKASZ
    A kellő gondossági kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések

    IV. FEJEZET
    VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

    1. SZAKASZ
    Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok
  • 1 49. cikk Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

    • 2. SZAKASZ
    Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok

    3. SZAKASZ
    A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

    4. SZAKASZ
    Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring

    5. SZAKASZ
    Közös végrehajtási rendelkezések

    6. SZAKASZ
    Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

    V. FEJEZET
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


whereas lehetőségét:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 926

 

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„ az_információs_társadalom_szolgáltatása”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás;

b)

„ a_szolgáltatás_igénybe_vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely igénybe veszi az érintett közvetítő_szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;

c)

„ fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;

d)

„ szolgáltatások_nyújtása_az_Unióban”: annak lehetővé tétele, hogy természetes vagy jogi személyek egy vagy több tagállamban igénybe vegyék az olyan közvetítő szolgáltató szolgáltatásait, amely érdemi kapcsolatban van az Unióval;

e)

„ az_Unióval_fennálló_érdemi_kapcsolat”: a közvetítő szolgáltatónak az Unióval fennálló olyan kapcsolata, amely abból fakad, hogy a szolgáltató az Unióban letelepedett, vagy amely valamely konkrét ténybeli kritériumon alapul, így például:

—

egy vagy több tagállamban a tagállam népességéhez viszonyítva jelentős számú személy veszi igénybe a szolgáltatást, vagy

—

az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységek;

f)

„ kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célokból jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;

g)

„ közvetítő_szolgáltatás”: az információs társadalom alábbi szolgáltatásainak egyike:

i.

„ egyszerű_továbbítás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll;

ii.

„ gyorsítótárazás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, együtt jár az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásával, és amelyet azzal a kizárólagos céllal hajtanak végre, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá tegye;

iii.

„ tárhelyszolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött és a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információ tárolásából áll;

h)

„ jogellenes_tartalom”: bármely olyan információ, amely önmagában vagy egy tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgálatások nyújtását, nem felel meg az uniós jognak vagy bármely tagállam – az uniós joggal összhangban álló – jogának, függetlenül az adott jog pontos tárgyától vagy jellegétől;

i)

„ online_platform”: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál;

j)

„ online_keresőprogram”: olyan közvetítő_szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk;

k)

„ nyilvános_terjesztés”: információk elérhetővé tétele potenciálisan korlátlan számú harmadik fél számára a szolgáltatás információt biztosító igénybe vevőjének kérésére;

l)

„ távollevők_közötti_szerződés”: a 2011/83/EU irányelv 2. cikke 7. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „távollevők között kötött szerződés”;

m)

„ online_interfész”: minden szoftver – ideértve honlapot és annak egy részét is – és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

n)

„ a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő szolgáltató üzleti tevékenységének fő helye található, vagy ahol a jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található;

o)

„ a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő_szolgáltatás nyújtása történik;

p)

„az online_platform aktív igénybe vevője”: a_szolgáltatás_igénybe_vevője, aki kapcsolatba lépett az online_platformmal azáltal, hogy tárhelyszolgáltatást kért az online_platformon, vagy találkozik az online_platformon tárolt és annak online_interfészén keresztül terjesztett információval;

q)

„az online_keresőprogram aktív igénybe vevője”: a szolgáltatás olyan igénybe vevője, aki keresést indított online_keresőprogrammal, és a keresőprogram online_interfészén indexelt és megjelenített információval találkozik;

r)

„ hirdetés”: valamely jogi vagy természetes személy üzenetének népszerűsítésére szolgáló információ, függetlenül attól, hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokat szolgál, amelyet egy online_platform megjelenít az online_interfészén a kifejezetten az ilyen információ népszerűsítéséért fizetett ellentételezés fejében;

s)

„ ajánlórendszer”: teljes mértékben vagy részben automatizált rendszer, amelyet az online_platform arra használ, hogy az online_interfészén konkrét információkat javasoljon vagy ezeket az információkat rangsorolja a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára, többek között a_szolgáltatás_igénybe_vevője által indított keresés alapján vagy egyéb módon meghatározva a megjelenített információk relatív sorrendjét vagy elsőbbségét;

t)

„ tartalommoderálás”: a közvetítő szolgáltató olyan automatizált vagy nem automatizált tevékenysége, amely különösen a_szolgáltatás_igénybe_vevője által közzétett jogellenes_tartalom vagy a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információ észlelésére, azonosítására és kezelésére szolgál, ideértve az ilyen jogellenes_tartalom vagy információ elérhetőségét, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedéseket, például annak hátrasorolását, a demonetizálását, az ahhoz való hozzáférés megszüntetését vagy annak eltávolítását, vagy a_szolgáltatás_igénybe_vevője általi információközlés lehetőségét érintő intézkedéseket, például a fiókja megszüntetését vagy felfüggesztését;

u)

„ szerződési_feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza;

v)

„ fogyatékossággal_élő_személyek”: az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) 3. cikkének 1. pontjában említett személyek;

w)

„ kereskedelmi_tájékoztatás”: a 2000/31/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „ kereskedelmi_tájékoztatás”;

x)

„ forgalom”: a vállalkozás által a 139/2004/EK tanácsi rendelet (39) 5. cikkének (1) bekezdésének értelmében kapott összeg.

II. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

4. cikk

Egyszerű továbbítás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a szolgáltató nem felelős a továbbított vagy megtekintett információért, azzal a feltétellel, hogy nem a szolgáltató:

a)

kezdeményezi az adatátvitelt;

b)

választja ki az adatátvitel címzettjét; és

c)

választja meg vagy módosítja a továbbított információt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez észszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

(3)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

5. cikk

Gyorsítótárazás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, a szolgáltató nem felelős az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásáért, amennyiben ez azzal a kizárólagos céllal történik, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá vagy biztonságosabbá tegye, azzal a feltétellel, hogy a szolgáltató:

a)

nem módosítja az információt;

b)

megfelel az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek;

c)

betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

d)

nem akadályozza az információ használatára vonatkozó adatok megszerzése céljából az olyan technológia jogszerű használatát, amely az ágazatban széles körben elfogadott és alkalmazott; és

e)

haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy igazságügyi, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

(2)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

6. cikk

Tárhelyszolgáltatás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információ tárolásából áll, a szolgáltató nem felelős a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért, azzal a feltétellel, hogy:

a)

a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy jogellenes_tartalomról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy jogellenes_tartalomra utalnának; vagy

b)

a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik a jogellenes_tartalom eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható arra az esetre, ha a_szolgáltatás_igénybe_vevője a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható az olyan online_platformok fogyasztóvédelmi jog szerinti felelősségére, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötöttszerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, amennyiben az ilyen online_platform megjeleníti az adott információt vagy más módon lehetővé teszi a szóban forgó ügyletet úgy, hogy az átlag fogyasztó azt hiszi, hogy az információt – vagy az ügylet tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást – vagy maga az online_platform, vagy a szolgáltatás olyan igénybe vevője biztosítja, aki a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.

(4)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.


whereas
keyboard_arrow_down