keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- 2 21. cikk Peren kívüli vitarendezés
- 1 32. cikk A tájékoztatáshoz való jog
- 1 36. cikk Válságreagálási mechanizmus
- 2 74. cikk Pénzbírságok
- 1 76. cikk Kényszerítő bírságok
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET
A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE
III. FEJEZET
KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN
1. SZAKASZ
Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések
2. SZAKASZ
A tárhelyszolgáltatókra, köztük az online platformokra alkalmazandó további kötelezettségek
3. SZAKASZ
Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó további kötelezettségek
4. SZAKASZ
Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó egyéb rendelkezések, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel
5. SZAKASZ
Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében
6. SZAKASZ
A kellő gondossági kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések
IV. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
1. SZAKASZ
Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok
2. SZAKASZ
Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok
3. SZAKASZ
A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete
4. SZAKASZ
Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring
5. SZAKASZ
Közös végrehajtási rendelkezések
6. SZAKASZ
Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- nyilvános terjesztés
- az információs társadalom szolgáltatása
- a szolgáltatás igénybe vevője
- fogyasztó
- szolgáltatások nyújtása az Unióban
- az Unióval fennálló érdemi kapcsolat
- kereskedő
- közvetítő szolgáltatás
- egyszerű továbbítás
- gyorsítótárazás
- tárhelyszolgáltatás
- jogellenes tartalom
- online platform
- online keresőprogram
- nyilvános terjesztés
- távollevők közötti szerződés
- online interfész
- a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor
- a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor
- az online platform aktív igénybe vevője
- az online keresőprogram aktív igénybe vevője
- hirdetés
- ajánlórendszer
- tartalommoderálás
- szerződési feltételek
- fogyatékossággal élő személyek
- kereskedelmi tájékoztatás
- forgalom
- vagy 66
- említett 34
- cikk 32
- hogy 29
- kívüli 27
- peren 27
- intézkedések 23
- vitarendezési 22
- bizottság 22
- üzemeltető 19
- testület 18
- alapján 17
- bekezdés 16
- a 15
- szolgáltató 13
- szerinti 13
- kell 13
- online_platformot 12
- tanúsított 11
- érintett 11
- vonatkozó 10
- bekezdésben 10
- annak 10
- által 9
- valamint 9
- adott 9
- konkrét 9
- online 9
- digitális 9
- nagyon 8
- egyéb 8
- népszerű 8
- határozat 8
- szolgáltatási 8
- bekezdésében 8
- számára 8
- beleértve 7
- pontjában 7
- figyelembe 7
- határozatban 7
- óriásplatformot 7
- online_keresőprogramot 7
- legfeljebb 7
- határozatot 7
- igénybe 6
- tesz 6
- szükséges 6
- pontja 6
- azon 6
- esetben 6
21. cikk
Peren kívüli vitarendezés
(1) A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.
Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.
Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.
(2) A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.
Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.
A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.
(3) A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:
| a) | pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől; |
| b) | rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez; |
| c) | tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől; |
| d) | az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét; |
| e) | képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén; |
| f) | a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor. |
A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:
| a) | azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és |
| b) | azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint. |
(4) A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.
A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:
| a) | felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát; |
| b) | feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot; |
| c) | azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket; |
| d) | meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat; |
| e) | adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést. |
A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.
(5) Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.
A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.
A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.
(6) A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.
(7) Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.
(8) A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.
(9) Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.
32. cikk
A tájékoztatáshoz való jog
(1) Amennyiben egy olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az igénybe vett eszköztől függetlenül –, tudomást szerez arról, hogy egy kereskedő a szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztóknak jogellenes terméket vagy szolgáltatást kínált, az említett szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat –amennyiben rendelkezik azok elérhetőségi adataival – a következőkről:
| a) | arról a tényéről, hogy a termék vagy szolgáltatás jogellenes; |
| b) | a kereskedőt azonosító adatokról; és |
| c) | valamennyi vonatkozó jogorvoslati eszközről. |
Az első bekezdésben megállapított kötelezettség kizárólag a jogellenes termékek vagy szolgáltatások azon megvásárlásaira korlátozódik, amelyek legfeljebb hat hónappal azt megelőzően történtek, hogy a szolgáltató tudomást szerzett a termék vagy szolgáltatás jogellenes jellegéről.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzetben az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, nem rendelkezik valamennyi fogyasztó elérhetőségi adataival, online_interfészén nyilvánosan elérhető és könnyen hozzáférhető módon közzéteszi a jogellenes termékkel vagy szolgáltatással, a kereskedő kilétével és az összes vonatkozó jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatos információkat.
5. SZAKASZ
Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében
36. cikk
Válságreagálási mechanizmus
(1) Válsághelyzet fennállása esetén a Bizottság a Testület ajánlása alapján határozatot fogadhat el, amelyben egy vagy több, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára előírja az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:
| a) | annak értékelése, hogy szolgáltatásaik működése és használata jelentős mértékben hozzájárul-e, vagy valószínűleg jelentős mértékben hozzájárul-e a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetéshez, és ha igen, milyen mértékben és hogyan; |
| b) | konkrét, eredményes és arányos – például a 35. cikk (1) bekezdésében vagy a 48. cikk (2) bekezdésében előírt – intézkedések azonosítása és alkalmazása az e bekezdés a) pontja alapján azonosított súlyos fenyegetéshez való hozzájárulás megelőzése, megszüntetése vagy korlátozása érdekében; |
| c) | adott időpontig vagy a határozatban foglalt rendszeres időközönként jelentés benyújtása a Bizottságnak az a) pontban említett értékelésekről, a b) pont alapján hozott konkrét intézkedések pontos tartalmáról, végrehajtásáról, valamint minőségi és mennyiségi hatásáról, továbbá az említett értékelésekhez vagy intézkedésekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről, a határozatban meghatározottak szerint. |
Az e bekezdés b) pontja szerinti intézkedések azonosítása és alkalmazása során a szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat.
(2) E cikk alkalmazásában válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget érintő komoly fenyegetéshez vezethetnek.
(3) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala során a Bizottság biztosítja, hogy a következő követelmények mindegyike teljesüljön:
| a) | a határozatban előírt intézkedések feltétlenül szükségesek, indokoltak és arányosak, kellő mértékben figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat; |
| b) | a határozat ésszerű határidőt határoz meg az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét intézkedések meghozatalára, figyelembe véve különösen ezen intézkedések sürgős voltát, valamint az előkészítésükhöz és végrehajtásukhoz szükséges időt; |
| c) | a határozatban előírt intézkedések három hónapot meg nem haladó időtartamra korlátozódnak. |
(4) Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbi lépéseket:
| a) | értesíti a határozatról azt a szolgáltatót vagy azokat a szolgáltatókat, amelyek a határozat címzettjei; |
| b) | nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a határozatot; és |
| c) | tájékoztatja a Testületet a határozatról, felkéri a határozattal kapcsolatos véleményének közlésére, és folyamatosan tájékoztatja azt a határozattal kapcsolatos minden későbbi fejleményről. |
(5) Az (1) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második albekezdése alapján meghozandó konkrét intézkedések megválasztása azon szolgáltató vagy szolgáltatók hatáskörében marad, amelyek a Bizottság határozatának címzettjei.
(6) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a szolgáltató kérésére párbeszédet kezdeményezhet a szolgáltatóval annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltató sajátos körülményeire tekintettel az (1) bekezdés b) pontjában említett tervezett vagy végrehajtott intézkedések eredményesek és arányosak-e a kitűzött célok elérése szempontjából. A Bizottság biztosítja különösen azt, hogy a szolgáltató által az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések megfeleljenek a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek.
(7) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jelentések és minden egyéb vonatkozó információ -– köztük a 40. vagy 67. cikk alapján általa esetlegesen kért információk – alapján nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett határozat alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazását, figyelembe véve a válság alakulását. A Bizottság erről a nyomon követésről rendszeresen, legalább havonta jelentést tesz a Testületnek.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezett vagy végrehajtott konkrét intézkedések nem eredményesek vagy nem arányosak, a Testülettel folytatott konzultációt követően határozatot fogadhat el, amelyben előírja a szolgáltató számára, hogy vizsgálja felül az érintett konkrét intézkedések azonosítását vagy alkalmazását.
(8) Amennyiben a válság alakulását figyelembe véve szükséges, a Bizottság a Testület ajánlása alapján eljárva módosíthatja az (1) bekezdésben vagy a (7) bekezdés második albekezdésében említett határozatot a következők révén:
| a) | a határozat visszavonása és adott esetben annak előírása, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online_keresőprogram szüntesse meg az (1) bekezdés b) pontja vagy a (7) bekezdés második albekezdése alapján azonosított és végrehajtott intézkedések alkalmazását, különösen, ha a szóban forgó intézkedések indokai már nem állnak fenn; |
| b) | a (3) bekezdés c) pontjában említett időszak legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítása; |
| c) | az intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok, különösen a Chartában rögzített alapvető jogok intézkedések általi tiszteletben tartásával kapcsolatos lehetséges mulasztások számbavétele. |
(9) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell az e cikkben említett határozatra és annak módosítására.
(10) A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által az e cikk alapján megfogalmazott ajánlást.
(11) A Bizottság az e cikk szerinti határozatok elfogadását követően évente, de minden esetben a válság végét követő három hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett határozatok alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazásáról.
74. cikk
Pénzbírságok
(1) A Bizottság a 73. cikkben említett határozatában az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót annak az előző pénzügyi évi teljes globális éves forgalmának legfeljebb 6 %-át kitevő pénzbírsággal sújthatja, ha megállapítja, hogy a szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból:
| a) | megsérti e rendelet releváns rendelkezéseit; |
| b) | megszegi a 70. cikk szerinti ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot; vagy |
| c) | nem tesz eleget a 71. cikk alapján hozott határozattal kötelezővé tett kötelezettségvállalásnak. |
(2) A Bizottság határozatot hozhat, amelyben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb természetes vagy jogi személyt annak az előző pénzügyi évi teljes éves bevételének, illetve globális forgalmának legfeljebb 1 %-át kitevő pénzbírsággal sújthatja, ha az szándékosan vagy gondatlanságból:
| a) | a 67. cikk szerinti egyszerű kérésre vagy határozatban foglalt kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt ad meg; |
| b) | a megadott határidőn belül nem válaszol a határozatban foglalt információkérésre; |
| c) | a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbíti a személyzetének tagja által adott helytelen, hiányos vagy félrevezető információkat, vagy nem ad teljes körű tájékoztatást vagy visszautasítja azt; |
| d) | nem veti alá magát a 69. cikk szerinti helyszíni vizsgálatnak; |
| e) | nem tesz eleget a Bizottság által a 72. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek; vagy |
| f) | nem felel meg a 79. cikk (4) bekezdése szerinti, a Bizottság irataihoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeknek. |
(3) A Bizottság az e cikk (2) bekezdése szerinti határozat elfogadását megelőzően közli előzetes megállapításait az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személlyel.
(4) A pénzbírság összegének meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődő jellegét, illetve a (2) bekezdés szerint kirótt pénzbírságok esetében az eljárásban okozott késedelmet.
76. cikk
Kényszerítő bírságok
(1) A Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személyt annak az előző pénzügyi évi átlagos napi bevételének vagy éves globális forgalmának legfeljebb 5 %-át kitevő kényszerítő bírsággal sújtja naponta a határozatban megjelölt naptól kezdve, az alábbiak kikényszerítése céljából:
| a) | helyes és teljes körű tájékoztatás a 67. cikk szerinti információkérési határozatra reagálva; |
| b) | a 69. cikk szerinti határozatával elrendelt helyszíni vizsgálatnak való alávetés elfogadása; |
| c) | a 70. cikk (1) bekezdése szerint ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak való megfelelés; |
| d) | a 71. cikk (1) bekezdése értelmében vett határozattal jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítése; |
| e) | a 73. cikk (1) bekezdése szerinti határozatnak való megfelelés, beleértve adott esetben a 75. cikkben említett cselekvési tervre vonatkozó követelményeket is. |
(2) Ha az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy teljesítette a kényszerítő bírsággal kikényszeríteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozat szerinti összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.
whereas