search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'hivatalos' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index hivatalos:


whereas hivatalos:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1465

 

9. cikk

A jogellenes_tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések

(1)   A jogellenes_tartalom egy vagy több konkrét eleme elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott végzés kézhezvételét követően a közvetítő szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a végzést kibocsátó vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés bármely mértékben történő végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

annak indokolása, hogy miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ, hivatkozva az uniós vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog egy vagy több konkrét rendelkezésére;

iii.

a kibocsátó hatóság azonosítására szolgáló információk;

iv.

olyan egyértelmű információk, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára az érintett jogellenes_tartalom azonosítását és lokalizálását, például egy vagy több pontos URL és szükség esetén további információk;

v.

a közvetítő szolgáltató számára és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy melyik hatóságnak kell tájékoztatást kapnia a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – a célkitűzésének eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódik;

c)

az említett végzést a közvetítő szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak; amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell e végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban, tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a végzés területi hatályának leírását a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

11. cikk

A tagállami hatóságok, a Bizottság és a Testület kapcsolattartó pontjai

(1)   A közvetítő szolgáltatók kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi számukra e rendelet alkalmazásában a tagállami hatóságokkal, a Bizottsággal és a 61. cikkben említett Testülettel folytatott közvetlen elektronikus kommunikációt.

(2)   A közvetítő szolgáltatók közzéteszik az egyedüli kapcsolattartó pontjuk könnyű azonosításához és az egyedüli kapcsolattartó pontjukkal folytatott kommunikációhoz szükséges információkat. Ennek az információnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie és azt naprakészen kell tartani.

(3)   A közvetítő szolgáltatóknak a (2) bekezdésben említett információkban fel kell tüntetniük, hogy egy, a lehető legtöbb uniós polgár által széles körben megértett nyelven felül a tagállamok mely hivatalos nyelve vagy nyelvei használhatók az elektronikus kapcsolattartó pontjukkal folytatott kommunikációhoz, és ezek között szerepelnie kell azon tagállam legalább egy hivatalos nyelvének, ahol a közvetítő szolgáltató székhelye, illetve jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található.

14. cikk

Szerződési feltételek

(1)   A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatára vonatkozó információkat. Ezeket világosan, egyszerűen, érthetően, felhasználóbarát módon és egyértelműen kell megfogalmazni, továbbá könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni.

(2)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési_feltételek bármely jelentős változásáról.

(3)   Amennyiben a közvetítő_szolgáltatás elsősorban kiskorúakat céloz meg, vagy azt túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, e közvetítő_szolgáltatás nyújtójának oly módon kell elmagyaráznia a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy az a kiskorúak számára érthető legyen.

(4)   A közvetítő szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el az (1) bekezdésben említett korlátozások alkalmazása és érvényesítése során, kellően figyelembe véve valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a Chartában foglaltak szerinti más alapvető jogokat és szabadságokat.

(5)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak összefoglalót kell biztosítaniuk a szolgáltatások igénybe vevői számára világosan és egyértelműen megfogalmazva, tömör, könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban a szerződési_feltételekről, beleértve a rendelkezésre álló jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségeket is.

(6)   A 33. cikkben szerinti online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online_keresőprogramoknak az összes olyan tagállam hivatalos nyelvén meg kell jelentetniük a szerződési feltételeiket, amelyben szolgáltatásaikat kínálják.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

30. cikk

A kereskedők nyomonkövethetősége

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítják, hogy a kereskedők csak akkor használhassák az említett platformokat üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az Unióban tartózkodó fogyasztók számára, ha a szolgáltatásaik e célból történő használatát megelőzően megszerezték a következő, a kereskedőkre - adott esetben - vonatkozó információkat:

a)

a kereskedő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)

a kereskedő személyazonosító okmányának másolata vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosítás;

c)

a kereskedő fizetési számlájának adatai;

d)

amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a kereskedő azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

e)

a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően, és azt megelőzően, hogy az érintett kereskedő számára lehetővé tenné szolgáltatásai igénybevételét – legjobb tudása szerint törekszik annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett információk megbízhatóak és hiánytalanok-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online_interfészeket használ, vagy kéri a kereskedőt, hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat. E rendelet alkalmazásában a kereskedőket felelősség terheli a szolgáltatott információk pontosságáért.

Azon kereskedők vonatkozásában, akik 2024. február 17-én az (1) bekezdésében említett célokra már igénybe veszik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók szolgáltatásait, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a szolgáltatók 12 hónapon belül a legjobb tudásuk szerint beszerzik a felsorolt információkat az érintett kereskedőktől. Amennyiben az érintett kereskedők az említett határidőn belül nem adják át az információkat, a szolgáltatók mindaddig felfüggesztik szolgáltatásaik nyújtását e kereskedők számára, amíg azok az összes információt meg nem adják.

(3)   Ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, elegendő információval rendelkezik arra nézve, vagy oka van feltételezni, hogy az (1) bekezdésben említett, a kereskedőtől kapott valamely információ pontatlan, hiányos, vagy már nem aktuális, a szolgáltatónak – haladéktalanul, vagy az uniós és a nemzeti jogban meghatározott határidőn belül – fel kell szólítania a kereskedőt a helyzet orvoslására.

Ha a kereskedő nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az Unióban található fogyasztók számára történő kínálásával kapcsolatban haladéktalanul felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását az említett kereskedő felé, amíg az maradéktalanul nem tesz eleget a felszólításnak.

(4)   Az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének sérelme nélkül abban az esetben, ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, e cikk (1) alapján megtagadja a kereskedőtől a szolgáltatás igénybevételének engedélyezését, vagy e cikk (3) bekezdése alapján felfüggeszti annak nyújtását, az érintett kereskedőnek joga van panaszt benyújtani az e rendelet 20. és 21. cikkében előírtak szerint.

(5)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, az érintett kereskedővel fennálló szerződéses jogviszony megszűnését követően további hat hónapig biztonságos módon tárolnia kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően megkapott információkat. Ezt követően törölnie kell az információkat.

(6)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, csak akkor adhat ki információkat harmadik feleknek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, ideértve a 10. cikkben említett végzéseket, valamint a tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében kibocsátott végzéseket.

(7)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, egyértelmű, könnyen hozzáférhető és érthető módon a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére kell bocsátania online_platformjain az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni legalább az online_platform azon online_interfészén, amelyen a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információt megjelenítik.

31. cikk

Beépített megfelelés a kialakítás által

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás, a megfelelés és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Az érintett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy online_interfésze lehetővé tegye a kereskedők számára, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 13. pontjában és más uniós jogszabályokban meghatározott gazdasági szereplő nevére, címére, telefonszámára és e-mail-címére vonatkozó információkat bocsássanak rendelkezésre.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők legalább a következőket rendelkezésre bocsáthassák:

a)

a szolgáltatók szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztók számára népszerűsített vagy kínált termékek vagy szolgáltatások világos és egyértelmű azonosításához szükséges információk;

b)

a kereskedőt azonosító bármely jelzés, például a védjegy, a szimbólum vagy a logó; és

c)

adott esetben – a termékbiztonságra és a termékmegfelelésre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – a címkézésre és jelölésre vonatkozó információk.

(3)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a legjobb tudásuk szerint és még azt megelőzően, hogy lehetővé tennék a kereskedők számára a termék vagy a szolgáltatás az említett platformon történő kínálását, törekedniük kell annak értékelésére, hogy a kereskedők rendelkezésre bocsátották-e az (1) és (2) bekezdésben említett információkat. Miután az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, engedélyezte a kereskedő számára a termék vagy szolgáltatás kínálását online_platformján, észszerű erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizze bármely hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisban vagy online_interfészben, hogy a kínált termékeket vagy szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e.

33. cikk

Online óriásplatformok és nagyon népszerű online_keresőprogramok

(1)   Ez a szakasz azokra az online_platformokra és online_keresőprogramokra alkalmazandó, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió, a szolgáltatást aktívan igénybe vevővel rendelkeznek az Unióban, és amelyeket a (4) bekezdéssel összhangban online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online_keresőprogramoknak minősítettek.

(2)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 87. cikknek megfelelően, hogy kiigazítsa az (1) bekezdésben említett, a szolgáltatást az Unióban havonta átlagosan aktívan igénybe vevők számát, amennyiben az Unió népessége legalább 5 %-kal nő vagy csökken a 2020. évi népességéhez képest, vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő kiigazítást követően annak az évnek a népességéhez képest, amelyben a legutóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásra került. Ebben az esetben úgy igazítja ki a számot, hogy az az uniós népesség 10 %-ának feleljen meg abban az évben, amikor elfogadta a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, felfelé vagy lefelé kerekítve, millióban megadva.

(3)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 87. cikknek megfelelően, hogy – e cikk (1) bekezdésének és a 24. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából – kiegészítse e rendelet rendelkezéseit az annak kiszámítására szolgáló módszertan megállapításával, hogy a szolgáltatásnak havonta átlagosan hány aktív igénybe vevője van az Unióban, biztosítva, hogy a módszertan figyelembe vegye a piaci és technológiai fejleményeket.

(4)   A Bizottság a letelepedési hely szerinti tagállammal folytatott konzultációt vagy a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor által a 24. cikk (4) bekezdése szerint szolgáltatott információk figyelembevételét követően határozatot fogad el, amelyben –e rendelet alkalmazásában – online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online_keresőprogramnak minősíti azt az online_platformot vagy online_keresőprogramot, amely esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek havi átlagos száma eléri vagy meghaladja az (1) bekezdésben említett számot. A Bizottság a határozatát az online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató által a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentett adatok vagy a 24. cikk (3) bekezdése alapján kért kiegészítő információk, illetve a Bizottság rendelkezésére álló bármely más adat alapján hozza meg.

Az a körülmény, hogy az online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem felel meg a 24. cikk (2) bekezdésének, vagy nem tesz eleget a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor, illetve a Bizottság 24. cikk (3) bekezdése szerinti kérésének, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az adott szolgáltatót e bekezdésnek megfelelően online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak minősítse.

Amennyiben a Bizottság határozatát e bekezdés első albekezdése szerint a rendelkezésére álló egyéb információkra vagy a 24. cikk (3) bekezdése alapján kért további információkra alapozza, a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak arra, hogy 10 munkanapon belül közölje véleményét a Bizottság azon előzetes megállapításairól, amelyek alapján az online_platformot vagy az online_keresőprogramot online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online_keresőprogramnak kívánja minősíteni. A Bizottság kellően figyelembe veszi az érintett szolgáltató által közölt véleményt.

Az a körülmény, hogy az érintett online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem közli véleményét a harmadik albekezdés szerint, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az adott online_platformot vagy online_keresőprogramot a rendelkezésére álló egyéb információk alapján online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online_keresőprogramnak minősítse.

(5)   A Bizottság megszünteti a minősítést, ha az online_platform szolgáltatásait havonta átlagosan aktívan igénybe vevők száma egy éven át megszakítás nélkül nem éri el vagy haladja meg az (1) bekezdésben említett számot.

(6)   A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül közli a (4) és (5) bekezdés szerinti határozatait az érintett online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval, a Testülettel és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral.

A Bizottság gondoskodik a minősített online óriásplatformok és nagyon népszerű online_keresőprogramok jegyzékének közzétételéről az Európai Unió hivatalos Lapjában, és azt naprakészen tartja. Az ebben a szakaszban meghatározott kötelezettségek négy hónappal azt követően válnak alkalmazandóvá, illetve veszítik hatályukat az érintett online óriásplatformokra és nagyon népszerű online_keresőprogramra nézve, hogy az érintett szolgáltatóval közölték a határozatot első bekezdésben foglaltak szerint.

42. cikk

Átláthatósági célú jelentéstételi kötelezettség

(1)   Az legkésőbb a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazás kezdőnapjától számított két hónapon belül, majd ezt követően legalább hathavonta közzéteszik a 15. cikk szerinti jelentéseket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett, az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók által közzétett jelentésekben a 15. cikkben és a 24. cikk (1) bekezdésében említett információkon kívül meg kell határozni a következőket:

a)

azon emberi erőforrások, amelyeket az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató az Unióban kínált szolgáltatás tekintetében nyújtott tartalommoderálásra fordít a tagállamok egyes alkalmazandó hivatalos nyelvei szerinti lebontásban, többek között a 16. és 22. cikkben, valamint a 20. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében;

b)

az a) pontban említett tevékenységeket végző személyek képesítése és nyelvi szakértelme, valamint az ilyen személyzetnek nyújtott képzés és támogatás;

c)

a 15. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pontossági mutatók és kapcsolódó információk a tagállamok egyes hivatalos nyelvei szerinti lebontásban.

A jelentéseket a tagállamok hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell közzétenni.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 24. cikk (2) bekezdésében említett információk mellett a szolgáltatást igénybe vevők tagállamonkénti átlagos havi számára vonatkozó információt bele kell foglalniuk az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésekbe.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók legkésőbb három hónappal a 37. cikk (4) bekezdése szerinti minden egyes ellenőrzési jelentés kézhezvételét követően, indokolatlan késedelem nélkül annak elkészülte után továbbítják a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak és a Bizottságnak, valamint közzéteszik az alábbiakat:

a)

a 34. cikk értelmében elvégzett kockázatértékelés eredményeit tartalmazó jelentés;

b)

a 35. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtott konkrét kockázatcsökkentési intézkedések;

c)

a 37. cikk (4) bekezdésében előírt ellenőrzési jelentés;

d)

a 37. cikk (6) bekezdésében előírt ellenőrzés-végrehajtási jelentés;

e)

adott esetben a szolgáltató által a kockázatértékelés és a kockázatcsökkentési intézkedések kidolgozása érdekében folytatott konzultációkra vonatkozó információk.

(5)   Ha az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató úgy ítéli meg, hogy az információk (4) bekezdés szerinti közzététele a szóban forgó szolgáltató vagy a szolgáltatást igénybe vevők bizalmas információinak nyilvánosságra hozatalával járhat, nagymértékben veszélyeztethetné szolgáltatásának biztonságát, alááshatná a közbiztonságot vagy káros lehetne a szolgáltatást igénybe vevőkre, a szolgáltató eltávolíthatja az ilyen információkat a nyilvánosan elérhető jelentésekből. Ebben az esetben a szolgáltatónak továbbítania kell a teljes jelentéseket a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak és a Bizottságnak, indokolást mellékelve az adott információknak a nyilvánosan elérhető jelentésekből való eltávolítására vonatkozóan.

87. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 24., 33., 37., 40. és 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. november 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24., 33., 37.,40. és 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió hivatalos Lapjában való ki hirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 24., 33., 37., 40. és 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

93. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió hivatalos Lapjában való ki hirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2024. február 17-től kell alkalmazni.

A 24. cikk (2), (3) és (6) bekezdését, a 33. cikk (3)–(6) bekezdését, a 37. cikk (7) bekezdését, a 40. cikk (13) bekezdését, a 43. cikket és a IV. fejezet 4., 5. és 6. szakaszát azonban 2022. november 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. október 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1)  HL C 286., 2021.7.16., 70. o.

(2)  HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3)  Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 4-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az_információs_társadalom_szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő_szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1232 rendelete (2021. július 14.) a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről (HL L 274., 2021.7.30., 41. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról ( fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(19)  A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(25)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(30)  A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(35)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(37)  HL C 149., 2021.4.27., 3. o.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(39)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


whereas
keyboard_arrow_down