Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló valamely jogi aktus hatályának a következőkre kell korlátozódnia:

a)	a kizárólag bizonyos alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése a 2. cikk 2. pontjában felsorolt egyéb alapvető_platformszolgáltatásokra;

b)	a bizonyos üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára előnyös valamely kötelezettség kiterjesztése oly módon, hogy az más üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára is előnyös legyen;

c)	annak meghatározása, hogy az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket a kapuőröknek milyen módon kell végrehajtaniuk az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében;

d)	a kizárólag bizonyos, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra;

e)	a kizárólag bizonyos típusú adatokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más típusú adatokra;

f)	további feltételek előírása az olyan esetekre vonatkozóan, amikor egy kötelezettség bizonyos feltételeket ír elő a kapuőr magatartását illetően; vagy

g)	a kapuőr több alapvető_platformszolgáltatása közötti kapcsolatot szabályozó kötelezettség alkalmazása egy alapvető_platformszolgáltatás és a kapuőr egyéb szolgáltatásai közötti kapcsolatra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendeletet azáltal, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető funkciók listáját további funkciókkal egészíti ki vagy e listából ilyen funkciókat töröl.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 7. cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza, hogy ezeket a kötelezettségeket miként kell teljesíteni a nekik való tényleges megfelelés biztosítása érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(5) Valamely, az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerinti gyakorlat akkor minősül az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozónak vagy tisztességtelennek, ha:

az említett gyakorlatot kapuőrök folytatják, és az képes az innováció akadályozására, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek korlátozására, mivel:

tartós jelleggel érinti vagy érintheti az alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások versengő jellegét, mivel olyan akadályokat teremt vagy olyan, már meglévő akadályokat erősít, amelyek meggátolják, hogy más vállalkozások alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások nyújtóiként piacra lépjenek vagy ott terjeszkedjenek; vagy

ii.	megakadályozza, hogy más szereplők ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek egy kulcsfontosságú inputhoz, mint a kapuőr; vagy

b)	az üzleti_felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti_felhasználóktól, amely az általa az említett üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

19. cikk

Új szolgáltatásokkal és új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak értékelése céljából, hogy a digitális_ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában szereplő jegyzékébe, vagy az olyan gyakorlatok felderítése céljából, amelyek korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy tisztességtelenek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. A Bizottság az értékelése során figyelembe veszi az EUMSZ 101. és 102. cikke szerinti, a digitális piacokkal kapcsolatos eljárások releváns megállapításait, valamint minden egyéb releváns fejleményt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálata során a Bizottság konzultálhat harmadik felekkel, többek között a vizsgálat tárgyát képező, a digitális_ágazatban nyújtott szolgáltatások üzleti_felhasználóival és végfelhasználóival, valamint a vizsgálat tárgyát képező gyakorlatok által érintett üzleti_felhasználókkal és végfelhasználókkal.

(3) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizennyolc hónapon belül jelentésben teszi közzé megállapításait.

Az említett jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben csatolni kell hozzá a következőket:

a)	e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat, az alapvető_platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékének a digitális_ágazatban nyújtott további szolgáltatásokkal való kiegészítése, vagy a III. fejezet új kötelezettségekkel való kiegészítése érdekében; vagy

az e rendeletet az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, vagy az e rendeletet a 7. cikk szerinti kötelezettségek tekintetében módosító vagy kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, a 12. cikkben meghatározottakkal összhangban.

A második albekezdés a) pontja szerinti, e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat adott esetben már meglévő szolgáltatásoknak az alapvető_platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékéből való törlésére, illetve már meglévő kötelezettségeknek az 5., 6. vagy 7. cikkből való törlésére is irányulhat.

V. FEJEZET

VIZSGÁLATI, JOGÉRVÉNYESÍTÉSI ÉS NYOMONKÖVETÉSI HATÁSKÖR

40. cikk

A magas szintű csoport

(1) A Bizottság létrehozza a digitális piacokról szóló jogszabállyal foglalkozó magas szintű csoportot (a továbbiakban: a magas szintű csoport).

(2) A magas szintű csoportot a következő európai szervek és hálózatok alkotják:

a)	az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete;

b)	az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület;

c)	az Európai Versenyhatóságok Hálózata;

d)	a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat; valamint

e)	az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja.

(3) A (2) bekezdésben említett európai szervek és hálózatok mindegyikének ugyanannyi képviselővel kell rendelkeznie a magas szintű csoportban. A magas szintű csoport tagjainak maximális száma nem haladhatja meg a 30 főt.

(4) A Bizottság a magas szintű csoport munkájának elősegítése érdekében titkársági szolgáltatásokat nyújt a munkacsoport számára. A magas szintű csoporton a Bizottság elnököl, és részt vesz annak ülésein. A magas szintű csoport a Bizottság kérésére ülésezik, naptári évenként legalább egyszer. A Bizottság a munkacsoportot alkotó tagok többségének kérésére szintén összehívja a munkacsoport ülését, hogy egy konkrét kérdéssel foglalkozni lehessen.

(5) A magas szintű csoport tanácsot és szakértelmet nyújthat a Bizottság számára a munkacsoport tagjainak hatáskörébe tartozó területeken, így többek között:

a)	az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos bármely általános ügyet illetően a szakterületén belül tanácsot és ajánlásokat nyújthat; illetve

b)	a különböző szabályozási eszközökön átívelő, következetes szabályozási megközelítést előmozdító tanácsot és szakértelmet nyújthat.

(6) A magas szintű csoport többek között azonosíthatja és értékelheti az e rendelet, valamint a (2) bekezdésben említett európai szerveket és hálózatokat alkotó nemzeti hatóságok által alkalmazott ágazatspecifikus szabályok közötti aktuális és potenciális kölcsönhatásokat, és éves jelentést nyújthat be a Bizottság részére, amelyben ismerteti az említett értékelést és azonosítja a több szabályozási területet érintő potenciális kérdéseket. Az említett jelentést kísérhetik olyan ajánlások, amelyek célja a következetes transzdiszciplináris megközelítések felé való elmozdulás, valamint az e rendelet végrehajtása és az egyéb ágazati szabályozások végrehajtása közötti szinergiák kialakítása. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) Az új szolgáltatásokkal és az új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálatok keretében a magas szintű csoport szakértelmet nyújthat a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az e rendeletben foglalt szabályok tekintetében szükség van-e szabályok módosítására, új szabályok beillesztésére vagy szabályok hatályon kívül helyezésére annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU