Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy olyan harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban minden vállalkozás számára biztosítják, hogy a digitális_ágazat azon piacai, amelyeken kapuőrök vannak jelen, versengők és tisztességesek legyenek, az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók javát szolgálva.

(2) Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti_felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök székhelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos piacokra:

a)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus hírközlő hálózatok;

b)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos piacokat.

(4) Az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat illetően e rendelet nem érinti a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az említett irányelv 61. cikkében meghatározott hatáskörét és fel adatkörét.

(5) A belső piac széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a versengő és tisztességes piacokat. E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – köztük az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – számára az e rendelet hatályán kívül eső kérdéseket illetően, feltéve hogy az említett kötelezettségek az uniós joggal összeegyeztethetők és nem abból erednek, hogy az érintett vállalkozások az e rendelet értelmében vett kapuőri jogállással rendelkeznek.

(6) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását:

a)	a versenykorlátozó megállapodásokat, a vállalkozások társulásai által hozott döntéseket, az összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti versenyszabályok;

b)	az egyoldalú magatartás más formáit tiltó nemzeti versenyszabályok, amennyiben azokat a kapuőröktől eltérő vállalkozásokra alkalmazzák, vagy amelyek további kötelezettségeket rónak a kapuőrökre; és

c)	a 139/2004/EK tanácsi rendelet (23) és az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályok.

(7) A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és koordinálják jogérvényesítési intézkedéseiket a 37. és 38. cikkben megállapított elvek alapján.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ kapuőr”: a 3. cikk értelmében kapuőrnek minősített, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás;

„ alapvető_platformszolgáltatás”: az alábbiak bármelyike:

a)	online_közvetítő_szolgáltatás;

b)	online_keresőprogram;

c)	online_közösségi_hálózati_szolgáltatás;

d)	videomegosztóplatform-szolgáltatás;

e)	számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás;

f)	operációs_rendszer;

g)	webböngésző;

h)	virtuális_asszisztens;

i)	felhőszolgáltatás;

j)	online hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–i) pontban felsorolt alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás nyújt;

3.	„ az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely szolgáltatás;

4.	„ digitális_ágazat”: az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatások révén vagy azokon keresztül nyújtott termékek és szolgáltatások ágazata;

5.	„ online_közvetítő_szolgáltatás”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott online_közvetítő_szolgáltatás;

6.	„ online_keresőprogram”: az (EU) 2019/1150 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott online_keresőprogram;

„ online_közösségi_hálózati_szolgáltatás”: olyan platform, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy több eszközön keresztül kapcsolódjanak és kommunikáljanak egymással, tartalmakat osszanak meg és más felhasználókat és tartalmakat fedezzenek fel, különösen csevegések, bejegyzések, videók és ajánlások révén;

8.	„ videomegosztóplatform-szolgáltatás”: a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott videómegosztóplatform-szolgáltatás;

9.	„ számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatás;

10.	„ operációs_rendszer”: olyan rendszerszoftver, amely a hardver vagy szoftver alapfunkcióit ellenőrzi, és lehetővé teszi a szoftveralkalmazások számára, hogy fussanak rajta;

11.

„ webböngésző”: olyan szoftveralkalmazás, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek a hálózatokhoz, például az internethez kapcsolódó szervereken tárolt webes tartalmakhoz és interakciót folytassanak azokkal, ideértve az önálló webböngészőket, valamint a szoftverekbe beépített vagy beágyazott, illetve ehhez hasonló webböngészőket is;

12.

„ virtuális_asszisztens”: olyan szoftver, amely képes hangalapú, képi vagy írott, gesztusokon vagy mozdulatokon alapuló utasításokat, fel adatokat vagy kérdéseket feldolgozni, és amely ezen utasítások, fel adatok vagy kérdések alapján hozzáférést biztosít más szolgáltatásokhoz, illetve összekapcsolt fizikai eszközöket vezérel;

13.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 4. cikkének 19. pontjában meghatározott „felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás”;

14.	„ szoftveralkalmazás-áruház”: olyan online_közvetítő_szolgáltatás, amely közvetített termékként vagy szolgáltatásként szoftveralkalmazásokra összpontosít;

15.	„ szoftveralkalmazás”: operációs_rendszeren futó bármely digitális termék vagy szolgáltatás;

16.	„ pénzforgalmi_szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi_szolgáltatás;

17.	„ pénzforgalmi_szolgáltatást támogató technikai szolgáltatás”: az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkének j) pontjának értelmében vett szolgáltatás;

18.

„ alkalmazáson_belüli_vásárlásra_szolgáló_fizetési_rendszer”: olyan szoftveralkalmazás, szolgáltatás vagy felhasználói felület, amely elősegíti digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások – többek között tartalmak, előfizetések, funkciók vagy funkcionalitások – szoftveralkalmazáson belüli megvásárlását és az ilyen vásárlásért történő fizetést;

19.	„ azonosítási_szolgáltatás”: olyan, az alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatástípus, amely az alkalmazott technológiától függetlenül lehetővé teszi a végfelhasználók vagy üzleti_felhasználók azonosságának ellenőrzését;

20.	„ végfelhasználó”: az alapvető_platformszolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy, az üzleti_felhasználó kivételével;

21.	„ üzleti_felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi vagy szakmai minőségében eljárva alapvető_platformszolgáltatásokat vesz igénybe áruk vagy szolgáltatások végfelhasználók részére történő értékesítése céljából vagy annak során;

22.

„ rangsorolás”: az online_közvetítő_szolgáltatásokon, online_közösségi_hálózati_szolgáltatásokon, videomegosztóplatform-szolgáltatásokon vagy virtuális_asszisztenseken keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított relatív elsőbbség, illetve az online_keresőprogramok által a keresési_eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azokat az online_közvetítő_szolgáltatást nyújtó vállalkozások, az online_közösségi_hálózati_szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, virtuális_asszisztensek vagy az online_keresőprogramok megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, függetlenül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközöktől, valamint attól, hogy csak egyetlen eredményt jelenítenek-e meg vagy kommunikálnak-e;

23.

„ keresési_eredmény”: tetszőleges formátumú – így például szöveges, grafikus, hangalapú vagy egyéb – információ, amelyet egy keresési lekérdezésre adott válaszként és ahhoz kapcsolódóan szolgáltatnak, tekintet nélkül arra, hogy a kapott információ fizetett vagy nem fizetett találat, közvetlen válasz, vagy az organikus találatokkal összefüggésben kínált, azokkal együttesen megjelenített, illetve azokba részlegesen vagy teljesen beágyazott termék, szolgáltatás vagy információ-e;

24.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításai, ideértve a hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában történő megjelenítést is;

25.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

26.	„nem személyes adat”: személyes adatoktól eltérő adat;

27.	„ vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató szervezet, függetlenül a jogállásától és a finanszírozásának módjától, ideértve minden kapcsolt vállalkozást, amely csoportot alkot egy vállalkozás által egy másik vállalkozás felett gyakorolt közvetlen vagy közvetett irányításon keresztül;

28.	„ irányítás”: valamely vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlásának lehetősége, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében;

29.

„ interoperabilitás”: az információcserére és az egymással interfészeken keresztül vagy más megoldások révén kicserélt információk kölcsönös felhasználására való képesség, amely révén valamennyi hardver- és szoftverelem hatékonyan képes együttműködni más hardver- és szoftverelemekkel és a felhasználókkal minden olyan módon, ahogyan rendeltetésszerűen működniük kell;

30.	„ forgalom”: a vállalkozás által kapott, a 139/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett összeg;

31.	„ profilalkotás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotás;

32.	„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

33.	„ nemzeti_bíróság”: az EUMSZ 267. cikkének értelmében vett tagállami bíróság.

II. FEJEZET

KAPUŐRÖK

5. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető_platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr:

a)	nem kezelheti online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából olyan végfelhasználók személyes adatait, akik a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait igénybe vevő harmadik felek szolgáltatásait veszik igénybe;

a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem kapcsolhatja össze sem az általa nyújtott bármely további alapvető_platformszolgáltatásból vagy az általa nyújtott bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal, sem pedig harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokkal;

c)	a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem használhatja fel általa külön nyújtott egyéb szolgáltatások – például egyéb alapvető_platformszolgáltatások – céljára, és fordítva; és

d)	a végfelhasználókat nem léptetheti be a kapuőr más szolgáltatásaiba személyes adatok összekapcsolása céljából,

kivéve, ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjának és 7. cikkének értelmében a hozzájárulását adta.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásában adott hozzájárulást a végfelhasználó megtagadta vagy visszavonta, a kapuőr egy éven belül nem ismételheti meg egynél többször a hozzájárulás iránti kérelmét ugyanarra a célra.

Ez a bekezdés nem érinti a kapuőr azon lehetőségét, hogy adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjára hivatkozzon.

(3) A kapuőr nem akadályozhatja meg az üzleti_felhasználókat abban, hogy harmadik fél által nyújtott online_közvetítő_szolgáltatásokon keresztül vagy saját közvetlen online értékesítési csatornájukon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online_közvetítő_szolgáltatásán keresztül kínáltaktól.

(4) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti_felhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásán vagy más csatornákon keresztül megszerzett végfelhasználók számára akár különböző feltételek mellett is ajánlatokat tegyenek és népszerűsítsék azokat, és e végfelhasználókkal szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy e célból a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait veszik-e igénybe.

(5) A kapuőrnek lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy valamely üzleti_felhasználó szoftveralkalmazásán keresztül, a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásai révén hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb elemekhez és használják azokat, még abban az esetben is, ha ezeket az elemeket az említett végfelhasználók a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevétele nélkül szerezték be az érintett üzleti_felhasználótól.

(6) A kapuőr sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozhatja vagy korlátozhatja az üzleti_felhasználókat vagy a végfelhasználókat abban, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak való, a kapuőr általi meg nem felelés kérdését a kapuőr bármely gyakorlatával kapcsolatban felvessék bármely érintett hatóságnál, beleértve a nemzeti_bíróságokat is. Ez nem érinti az üzleti_felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételének a feltételeit.

(7) Az üzleti_felhasználók által a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevételével nyújtott szolgáltatások esetében a kapuőr nem írhatja elő a végfelhasználók számára, hogy az ő azonosítási_szolgáltatását, webböngésző-motorját, pénzforgalmi_szolgáltatását vagy pénzforgalmi_szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatását – például alkalmazáson_belüli_vásárlásra_szolgáló_fizetési_rendszerét – használják, illetve nem írhatja elő az üzleti_felhasználók számára, hogy az említetteket használják, kínálják, illetve együttműködjenek azokkal.

(8) A kapuőr nem írhatja elő az üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy feliratkozzanak vagy regisztráljanak a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt bármely további alapvető_platformszolgáltatásra vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető_platformszolgáltatásra annak feltételeként, hogy az említett kapuőrnek az említett cikk alapján a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatásai közül valamelyiket használhassák, ahhoz hozzáférhessenek, illetve arra feliratkozhassanak vagy regisztrálhassanak.

(9) A kapuőrnek mindazon hirdetőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetők által felhatalmazott harmadik feleknek a hirdető kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdető által feladott minden egyes hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdető által fizetett ár és díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdetés-közzétevő által kapott díjazás – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdetés-közzétevő hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat, díjakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdetés-közzétevő megtagadja a kapott díjazással kapcsolatos információk megosztásához való, az első albekezdés b) pontjában említettek szerinti hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdetés-közzétevő által az érintett hirdetések vonatkozásában kapott napi átlagos díjazásról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

(10) A kapuőrnek mindazon hirdetés-közzétevőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetés-közzétevők által megbízott harmadik feleknek a hirdetés-közzétevő kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdetés-közzétevő portfóliójában szereplő minden egyes közzétett hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdetés-közzétevő által kapott díjazás és az általa fizetett díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdető által fizetett ár – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdető hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdető megtagadja az információk megosztásához való hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetés-közzétevőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdető által az érintett hirdetések vonatkozásában fizetett napi átlagos árról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

6. cikk

A kapuőrökre vonatkozó, a 8. cikk szerint tovább pontosítható kötelezettségek

(2) A kapuőr az üzleti_felhasználókkal való verseny során nem használhatja fel azokat a nyilvánosan nem elérhető adatokat, amelyek az érintett alapvető_platformszolgáltatásoknak vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásoknak az említett üzleti_felhasználók általi használatával összefüggésben keletkeznek, vagy amelyeket az érintett alapvető_platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások üzleti_felhasználói adtak meg, beleértve az ezen üzleti_felhasználók ügyfelei által generált vagy megadott adatokat is.

Az első albekezdés alkalmazásában a nyilvánosan nem elérhető adat fogalma magában foglal minden olyan, az üzleti_felhasználók által generált összesített és nem összesített adatot, amelyet az üzleti_felhasználók azon kereskedelmi tevékenységeiből, illetve ezen üzleti_felhasználók ügyfeleinek azon tevékenységeiből lehet kikövetkeztetni vagy az említettek olyan tevékenységein keresztül lehet gyűjteni, amelyeket a kapuőr érintett alapvető_platformszolgáltatásain vagy az azokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokon keresztül folytatnak, beleértve a kattintási, keresési, megtekintési és hang adatokat is.

(3) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy könnyen eltávolítsanak a kapuőr operációs_rendszerén telepített bármely szoftveralkalmazást, anélkül, hogy ez sértené a kapuőr azon lehetőségét, hogy az említett eltávolítást korlátozza az olyan szoftveralkalmazások esetében, amelyek az operációs_rendszer vagy az eszköz működéséhez elengedhetetlenek, és amelyek különálló módon, harmadik felek által történő nyújtása technikailag nem lehetséges.

A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy megváltoztassák a kapuőr operációs_rendszere, virtuális_asszisztense vagy webböngészője azon alapértelmezett beállításait, amelyek a végfelhasználókat a kapuőr által kínált termékekhez vagy szolgáltatásokhoz vezetik vagy irányítják. Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a kapuőr valamely, a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt online_keresőprogramjának, virtuális_asszisztensének vagy webböngészőjének a végfelhasználó általi első használatakor a kapuőr arra ösztönzi a végfelhasználót, hogy a főbb elérhető szolgáltatók listájából azt az online_keresőprogramot, virtuális_asszisztenst vagy webböngészőt válassza, amelyhez a kapuőr operációs_rendszere a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja, illetve azt az online_keresőprogramot válassza, amelyhez a kapuőr virtuális_asszisztense vagy webböngészője a végfelhasználókat alapértelmezett módon odavezeti vagy odairányítja.

(4) A kapuőrnek meg kell engednie és technikailag lehetővé kell tennie az olyan, harmadik fél szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs_rendszerét használják vagy azzal együttműködnek, és biztosítania kell, hogy e szoftveralkalmazásokhoz vagy szoftveralkalmazás-áruházakhoz a kapuőr érintett alapvető_platformszolgáltatásaitól eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni. A kapuőr – adott esetben – nem akadályozhatja meg azt, hogy a harmadik fél letöltött szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai arra ösztönözzék a végfelhasználókat, hogy eldöntsék, hogy alapértelmezettként kívánják-e használni a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat. A kapuőrnek technikailag lehetővé kell tennie a letöltött szoftveralkalmazást vagy szoftveralkalmazás-áruházat alapértelmezettként beállítani kívánó végfelhasználók számára, hogy ezt a változtatást könnyen végrehajtsák.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, arányos intézkedésekkel biztosítsa, hogy harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai ne veszélyeztessék a kapuőr által nyújtott hardver vagy operációs_rendszer integritását, feltéve, hogy azokat az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

A kapuőrt továbbá nem lehet megakadályozni abban, hogy a feltétlenül szükséges mértékben, az alapértelmezett beállításokon kívüli egyéb, arányos intézkedéseket és beállításokat alkalmazzon abból a célból, hogy lehetővé tegye a végfelhasználók számára, hogy hatékonyan megvédjék biztonságukat harmadik felek szoftveralkalmazásai vagy szoftveralkalmazás-áruházai tekintetében, feltéve, hogy ezeket az alapértelmezett beállításokon kívüli intézkedéseket és beállításokat a kapuőr megfelelően megindokolja.

(5) A kapuőr a rangsorolás és az ahhoz kapcsolódó indexelés és keresőrobotos feltérképezés során nem részesítheti kedvezőbb elbánásban az általa kínált szolgáltatásokat és termékeket harmadik felek hasonló szolgáltatásaihoz vagy termékeihez képest. A kapuőrnek átlátható, tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételeket kell biztosítania az ilyen rangsorolást illetően.

(6) A kapuőr sem technikailag, sem egyéb módon nem korlátozhatja a végfelhasználóknak az olyan különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások közötti váltásra és az azokra történő feliratkozásra irányuló képességét, amelyekhez a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak a használatával lehet hozzáférni, beleértve az internet-hozzáférési szolgáltatások végfelhasználók általi kiválasztását is.

(7) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie a szolgáltatók és a hardverszolgáltatók számára a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt operációs_rendszeren vagy virtuális_asszisztensen keresztül hozzáférhető vagy ellenőrzött ugyanazon hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr által nyújtott szolgáltatások vagy hardverek rendelkezésére állnak, valamint az említett hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást. A kapuőrnek továbbá díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti_felhasználók, valamint az alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokat kínáló alternatív szolgáltatók számára az ugyanazon operációs_rendszerhez, hardver- és szoftverfunkciókhoz való, interoperabilitási célú hozzáférést, mint amelyek a kapuőr rendelkezésére állnak, illetve mint amelyeket a kapuőr használ az ilyen szolgáltatások nyújtása során, valamint az említett operációs_rendszerrel, hardver- és szoftverfunkciókkal való tényleges interoperabilitást, függetlenül attól, hogy ezek a funkciók az operációs_rendszer részét képezik-e.

A kapuőrt nem lehet megakadályozni abban, hogy feltétlenül szükséges és arányos intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás ne veszélyeztesse a kapuőr által nyújtott operációs_rendszer, virtuális_asszisztens, illetve hardver- vagy szoftverfunciók integritását, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket a kapuőr megfelelően megindokolja.

(8) A kapuőrnek a hirdetők és a hirdetés-közzétevők, valamint a hirdetők és a hirdetés-közzétevők által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentes hozzáférést kell biztosítania számukra a teljesítménymérő eszközeihez, valamint a hirdetési portfólió független értékelésének a hirdetők és a hirdetés-közzétevők általi elvégzéséhez szükséges adatokhoz, beleértve az összesített és a nem összesített adatokat is. Ezeket az adatokat oly módon kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi a hirdetők és a hirdetés-közzétevők számára, hogy saját ellenőrzési és mérési eszközeiket futtassák a kapuőrök által nyújtott alapvető_platformszolgáltatások teljesítményének értékelése céljából.

(9) A kapuőrnek a végfelhasználók és a végfelhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen biztosítania kell számukra a végfelhasználók által az érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal összefüggésben szolgáltatott vagy az érintett alapvető_platformszolgáltatások használatával összefüggésben folytatott tevékenységük során keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát, többek között díjmentes eszközöket biztosítva az ilyen adathordozhatóság tényleges gyakorlásához, valamint többek között az ilyen adatokhoz való folyamatos és valós idejű hozzáférés biztosításával.

(10) A kapuőrnek az üzleti_felhasználók és az üzleti_felhasználók által felhatalmazott harmadik felek kérésére díjmentesen tényleges, kiváló minőségű, folyamatos és valós idejű hozzáférést kell biztosítania számukra azokhoz az összesített és nem összesített adatokhoz – beleértve a személyes adatokat is –, amelyeket az említett üzleti_felhasználók és az ezen üzleti_felhasználók által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő végfelhasználók az érintett alapvető_platformszolgáltatások vagy az azokkal együtt vagy az azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatások használatával összefüggésben adnak meg vagy generálnak, valamint lehetővé kell tennie ezen adatoknak az üzleti_felhasználók és az üzleti_felhasználók által felhatalmazott harmadik felek általi használatát. A személyes adatokat illetően a kapuőr csak abban az esetben biztosíthat hozzáférést az adatokhoz és csak abban az esetben teheti lehetővé azok felhasználását, ha az adatok közvetlen összefüggésben vannak az érintett üzleti_felhasználó által az érintett alapvető_platformszolgáltatáson keresztül kínált termékek vagy szolgáltatások végfelhasználói általi használatával, és ha a végfelhasználók a hozzájárulásuk megadásával beleegyeznek az ilyen adatmegosztásba.

(11) A kapuőrnek az online_keresőprogramokat nyújtó, harmadik félnek minősülő vállalkozások kérésére tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférést kell biztosítania számukra a kapuőr online_keresőprogramjával végzett díjmentes és fizetett keresések során a végfelhasználók által generált rangsorolási, keresési, kattintási és megtekintési adatokhoz. A személyes adatnak minősülő keresési, kattintási és megtekintési adatokat anonimizálni kell.

(12) A kapuőrnek az üzleti_felhasználók számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes általános feltételeket kell biztosítania a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt szoftveralkalmazás-áruházaihoz, online_keresőprogramjaihoz és online_közösségi_hálózati_szolgáltatásaihoz való hozzáférésre vonatkozóan.

E célból a kapuőrnek közzé kell tennie az általános hozzáférési feltételeket, beleértve egy alternatív vitarendezési mechanizmust is.

A Bizottság értékeli, hogy a közzétett általános hozzáférési feltételek megfelelnek-e ennek a bekezdésnek.

(13) A kapuőr nem alkalmazhat aránytalan általános feltételeket az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásának felmondására vonatkozóan. A kapuőrnek biztosítania kell, hogy a felmondási feltételek indokolatlan nehézség nélkül gyakorolhatók legyenek.

13. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem szegmentálhatják, oszthatják fel, oszthatják tovább, fragmentálhatják vagy bonthatják részekre ezeket a szolgáltatásokat szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb módon a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek kijátszása céljából. A vállalkozások efféle gyakorlatai nem akadályozzák meg a Bizottságot abban, hogy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban kapuőrnek minősítse őket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott gyakorlatot folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára bármely olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az említett vállalkozás ilyen gyakorlatot folytat-e.

(3) A kapuőrnek biztosítania kell az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek teljes körű és tényleges teljesítését.

(4) A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely aláássa az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartásbefolyásoló technikák vagy interfész-kialakítás formáját ölti-e.

(5) Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, keresztfelhasználásához és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőrnek meg kell tennie a szükséges lépéseket vagy abból a célból, hogy lehetővé tegye az üzleti_felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az általuk történő adatkezeléshez szükséges hozzájárulást – amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet vagy a 2002/58/EK irányelv előírja –, vagy abból a célból, hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti_felhasználók részére adott esetben megfelelően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a saját szolgáltatásaihoz képest nem nehezítheti meg az említett hozzájárulásnak az üzleti_felhasználók általi megszerzését.

(6) A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető_platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5., 6. és 7. cikkben megállapított jogokkal vagy választási lehetőségekkel, és ezen jogok vagy választási lehetőségek érvényesítését nem nehezítheti meg indokolatlan mértékben, többek között azáltal, hogy a végfelhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a végfelhasználók vagy az üzleti_felhasználók autonómiáját, döntéshozatalát vagy szabad választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, kialakítása, funkciója vagy működési módja révén.

(7) Amennyiben a kapuőr az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében leírt módon kijátssza vagy megkísérli kijátszani az 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt kötelezettségek valamelyikét, a Bizottság a 20. cikk alapján eljárást indíthat, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza a kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket.

(8) E cikk (6) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

14. cikk

Az összefonódások bejelentésére vonatkozó kötelezettség

(1) A kapuőrnek tájékoztatnia kell a Bizottságot a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett olyan tervezett összefonódásról, amelynek esetében az egyesülő vállalkozások vagy az összefonódás célszervezete alapvető_platformszolgáltatást vagy a digitális_ágazatba tartozó bármely egyéb szolgáltatást nyújt, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést, függetlenül attól, hogy az összefonódást a Bizottság részére kell-e bejelenteni az említett rendelettel összhangban, vagy pedig az illetékes nemzeti versenyhatóság részére a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályokkal összhangban.

A kapuőr köteles az ilyen jellegű összefonódásról az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy a befolyásoló részesedés megszerzését követően tájékoztatni a Bizottságot.

(2) A kapuőr által az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább az összefonódás által érintett vállalkozások leírására, azok uniós és világszintű éves forgalmára, tevékenységi területére – beleértve az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket is –, valamint a megállapodás tranzakciós értékére vagy becsült tranzakciós értékére, továbbá az összefonódásról készített összefoglalóra, amelynek tartalmaznia kell az összefonódás jellegének ismertetését és az összefonódás indokolását, valamint az összefonódás által érintett tagállamok jegyzékét.

A kapuőr által nyújtott tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett alapvető_platformszolgáltatások esetében azok Unión belüli éves forgalmára, aktív üzleti_felhasználóik éves számára, valamint aktív végfelhasználóik havi számára is.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett bármely összefonódást követően további alapvető_platformszolgáltatások teljesítik egyénileg a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértékeket, az érintett kapuőrnek az összefonódás végrehajtását követő két hónapon belül tájékoztatnia kell erről a Bizottságot, és közölnie kell a Bizottsággal a 3. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkról, és évente közzéteszi azon felvásárlások jegyzékét, amelyekről a kapuőröktől az említett bekezdéssel összhangban tájékoztatást kapott.

A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai az e cikk (1) bekezdése alapján kapott információkat felhasználhatják arra, hogy felkérjék a Bizottságot az összefonódásnak a 139/2004/EK rendelet 22. cikke szerinti vizsgálatára.

15. cikk

Auditálási kötelezettség

(1) A kapuőrnek a 3. cikk szerinti minősítését követő hat hónapon belül be kell nyújtania a Bizottsághoz a fogyasztókat célzó profilalkotásra szolgáló bármely olyan technika függetlenül auditált leírását, amelyet a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolt alapvető_platformszolgáltatásain vagy az azok közötti viszonylatban alkalmaz. Az említett auditált leírást a Bizottság továbbítja az Európai Adatvédelmi Testületnek.

(2) A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett végrehajtási jogi aktust fogadhat el az audit módszertanának és eljárásának a meghatározása céljából.

(3) A kapuőrnek közzé kell tennie az (1) bekezdésben említett auditált leírás összefoglalóját. Ennek során a kapuőr jogosult figyelembe venni üzleti titkai tiszteletben tartásának szükségességét. Az említett leírást és annak összefoglalóját a kapuőrnek legalább évente aktualizálnia kell.

IV. FEJEZET

PIACI VIZSGÁLAT

23. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b)	az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e)	a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f)	magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3) A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4) A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6) A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7) A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve –, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9) Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10) Az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során – közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül – részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

41. cikk

Piaci vizsgálat iránti kérelem

(1) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 17. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni.

(2) Egy vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy indítson a 18. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy véli(k), hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértett egy vagy több, az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettséget, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények értelmében vett kapuőri pozícióját.

(3) Három vagy több tagállam arra kérheti a Bizottságot, hogy végezzen a 19. cikk szerinti piaci vizsgálatot, amennyiben úgy vélik, hogy észszerű indokkal feltételezhető, hogy:

a)	a digitális_ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kellene venni az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékébe, vagy

b)	fennáll egy vagy több olyan, e rendelet által nem eredményesen kezelt gyakorlat, amely korlátozhatja az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét, vagy amely potenciálisan tisztességtelen.

(4) A tagállamok az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmeik alátámasztása érdekében kötelesek bizonyítékokat benyújtani. A (3) bekezdés szerinti kérelmek esetében az említett bizonyítékok magukban foglalhatnak olyan újonnan bevezetett termékekre, szolgáltatásokra, szoftverekre vagy funkciókra vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos információkat, amelyek aggályokat vetnek fel a versengő vagy a tisztességes jelleggel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azokat a meglévő alapvető_platformszolgáltatások keretében vagy más módon vezetik-e be.

(5) A Bizottság az e cikk szerinti kérelem kézhezvételétől számított 4 hónapon belül értékeli, hogy ténylegesen fennállnak-e észszerű indokok az (1), a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti piaci vizsgálat megindítására. A Bizottság közzéteszi értékelésének eredményeit.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. május 2-től kell alkalmazni.

Azonban a 3. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 40., a 46., a 47., a 48., a 49. és az 50. cikket 2022. november 1-től, a 42. és a 43. cikket pedig 2023. június 25-től kell alkalmazni.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapja 2023. június 25-nél későbbi dátumra esik, a 42. és a 43. cikk alkalmazását el kell halasztani az alkalmazás e cikk második albekezdésében említett kezdőnapjáig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 286., 2021.7.16., 64. o.

(2) HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 18-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online_közvetítő_szolgáltatások üzleti_felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi_szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(12) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22) HL C 147., 2021.4.26., 4. o.

(23) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

MELLÉKLET

A. „ Általános_megjegyzések”

E melléklet célja a 2. cikk 2. pontjában felsorolt alapvető_platformszolgáltatások mindegyike tekintetében az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához alkalmazandó módszertan meghatározása. E melléklet referenciaként szolgál ahhoz, hogy a vállalkozások fel tudják mérni, hogy az általuk nyújtott alapvető_platformszolgáltatások elérik-e a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi küszöbértékeket, és ezért úgy kell-e tekinteni, hogy megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelménynek. Ez a referenciaanyag ezért a 3. cikk (8) bekezdése alapján elvégzendő szélesebb körű értékelés szempontjából is releváns. A vállalkozás felelőssége, hogy az e mellékletben meghatározott közös elvekkel és konkrét módszertannal összhangban a lehető legjobb közelítő becslést érje el. E melléklet egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Bizottság – az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott határidőkön belül – olyan információk átadását kérje az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól, amelyek szükségesek az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” azonosításához és számuk megállapításához. E melléklet egyetlen rendelkezése sem szolgáltat jogalapot a felhasználók nyomon követéséhez. Továbbá, az e mellékletben meghatározott módszertan nem érint egyetlen, e rendeletben meghatározott kötelezettséget sem, különös tekintettel a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében, valamint a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekre. Konkrétan, a 13. cikk (3) bekezdésének való megfelelés követelménye azt is jelenti, hogy pontos mérés vagy a lehető legjobb közelítő becslés alapján – az adott időpontban az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás rendelkezésére álló tényleges azonosítási és számítási kapacitásokkal összhangban – kell azonosítani az „aktív végfelhasználókat” és az „aktív üzleti_felhasználókat”, és megállapítani a számukat. Az említett mérési eredményeknek vagy lehető legjobb közelítő becsléseknek összhangban kell állniuk a 15. cikk alapján bejelentett adatokkal és magukban kell foglalniuk azokat.

A 2. cikk 20. és 21. pontja tartalmazza a „ végfelhasználó” és az „ üzleti_felhasználó” fogalommeghatározását, amelyek minden alapvető_platformszolgáltatás esetében egységesen alkalmazandók.

E melléklet az „aktív végfelhasználók” és „aktív üzleti_felhasználók” azonosítása és számuk megállapítása céljából az „egyedi felhasználó” fogalmára hivatkozik. Az „egyedi felhasználó” fogalma magában foglalja az érintett alapvető_platformszolgáltatás vonatkozásában az adott időszak („aktív végfelhasználók” esetében hónap, „aktív üzleti_felhasználók” esetében év) során csak egyszer beszámított „aktív végfelhasználókat” és „aktív üzleti_felhasználókat”, függetlenül attól, hogy az adott időtartam alatt hány alkalommal léptek kapcsolatba az érintett alapvető_platformszolgáltatással. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy ugyanaz a jogi vagy természetes személy különböző alapvető_platformszolgáltatások tekintetében egyidejűleg „aktív végfelhasználó”, illetve „aktív üzleti_felhasználó” is lehet.

B. „Aktív végfelhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív végfelhasználók” vonatkozásában az alapvető_platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó vállalkozás által bejelentett legpontosabb mérési módszerrel összhangban kell azonosítani, ami konkrétan a következőket jelenti:

Úgy tűnik, hogy az alapvető_platformszolgáltatások bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetből történő elérésére vonatkozó adatgyűjtés hordozná a többszörös beszámítás tekintetében a legkisebb kockázatot, például az eszközökön és platformokon átívelő felhasználói magatartással összefüggésben. Ezért a vállalkozásoknak aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezetek alapján az adott alapvető_platformszolgáltatás tekintetében megállapított számára vonatkozóan, amennyiben léteznek ilyen adatok.

Azon alapvető_platformszolgáltatások esetében, amelyekhez a végfelhasználók bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről is hozzáférhetnek, a vállalkozásoknak ezenfelül aggregált anonimizált adatokat kell benyújtaniuk az egyedi végfelhasználóknak az adott alapvető_platformszolgáltatásra jutó számára vonatkozóan is, mégpedig egy olyan alternatív mérési módszer alapján, amely – például IP-címek, sütiazonosítók vagy más azonosítók, mint például rádiófrekvenciás azonosító címkék alapján – figyelembe veszi a bejelentkezést vagy belépést igénylő környezeten kívülről hozzáférő végfelhasználókat is, feltéve, hogy az említett címek vagy azonosítók objektív módon szükségesek az alapvető_platformszolgáltatások nyújtásához.

Az „aktív végfelhasználók havi számának” a pénzügyi év legnagyobb része során elért aktív végfelhasználók havi átlagos számán kell alapulnia. A „pénzügyi év legnagyobb része” fogalom bevezetésének az a célja, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás számára lehetővé tegye, hogy egy adott év kiugró adatait ne vegye figyelembe. Kiugró adatoknak alapvetően azok az adatok tekintendők, amelyek jelentős mértékben kívül esnek a normál és várható adatok tartományán. Ilyen kiugró adatokra példa lehet a felhasználói elköteleződés olyan váratlan, kiugró emelkedése vagy csökkenése, amely a pénzügyi évnek csak egyetlen hónapjában következett be. Az évente ismétlődő eseményekkel (például az éves értékesítési akciókkal) összefüggő adatok nem minősülnek kiugró adatoknak.

C. „Aktív üzleti_felhasználók”

Az „ egyedi_felhasználók” számát az „aktív üzleti_felhasználók” vonatkozásában – amennyiben lehetséges – a felhasználói fiókok száma alapján kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes, a vállalkozás által nyújtott alapvető_platformszolgáltatás használatához kötődő üzleti_felhasználói fiók az adott alapvető_platformszolgáltatás egyetlen egyedi üzleti_felhasználójának tekintendő. Amennyiben az „ üzleti_felhasználói fiók” fogalma egy adott alapvető_platformszolgáltatás esetében nem alkalmazható, az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó érintett vállalkozásnak az adott vállalkozásra történő hivatkozással kell meghatároznia az egyedi üzleti_felhasználók számát.

D. „ Az_információk_benyújtása”

Az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók alapvető_platformszolgáltatásonkénti számára vonatkozó információkat a 3. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság részére benyújtó vállalkozás felel az említett információk teljességének és pontosságának biztosításáért. E tekintetben:

A vállalkozás felel azért, hogy az érintett alapvető_platformszolgáltatásra vonatkozóan olyan adatokat adjon meg, amelyek nem becsülik sem alul, sem felül az aktív végfelhasználók és aktív üzleti_felhasználók számát (például abban az esetben, ha a felhasználók különböző platformokon vagy eszközökön keresztül érik el az alapvető_platformszolgáltatásokat).

A vállalkozás felel azért, hogy pontos és tömör magyarázatot nyújtson arról a módszertanról, amelynek segítségével meghatározta az információkat, továbbá az alul- vagy felülbecslés kockázatáért az érintett alapvető_platformszolgáltatás aktív végfelhasználóinak és aktív üzleti_felhasználóinak száma esetében, valamint azért, hogy milyen megoldásokat alkalmazott e kockázatok kezelése érdekében.

c)	Ha a Bizottságnak aggályai vannak az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által közölt adatok pontosságával kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak alternatív mérési módszeren alapuló adatokat kell benyújtania.

Az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” számának meghatározása céljából:

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozás nem azonosíthatja külön alapvető_platformszolgáltatásként a 2. cikk 2. pontja alapján azonos kategóriába tartozó alapvető_platformszolgáltatásokat főként azon az alapon, hogy azokat különböző doménnevek – akár országkód szerinti legfelső szintű doménnevek (ccTLD), akár általános legfelső szintű doménnevek (gTLD) – felhasználásával nyújtja, illetve bármely földrajzi attribútum alapján.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak – még abban az esetben is, ha a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat az alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók, illetve az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

Az alapvető_platformszolgáltatás(oka)t nyújtó vállalkozásnak külön alapvető_platformszolgáltatásként kell azonosítania azokat a szolgáltatásokat, amelyeket integrált formában kínál, de

i.	amelyek a 2. cikk 2. pontja alapján nem tartoznak az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába, vagy

ii.

amelyeket – annak ellenére, hogy a 2. cikk 2. pontja alapján az alapvető_platformszolgáltatások azonos kategóriájába tartoznak – a végfelhasználóik vagy az üzleti_felhasználóik vagy mindkettő – akár úgy is, hogy a végfelhasználók és az üzleti_felhasználók ugyanazok is lehetnek – különböző célokra használnak.

E. „ Egyedi_fogalommeghatározások”

Az alábbi táblázat minden egyes alapvető_platformszolgáltatás esetében meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti_felhasználók” fogalmát.

Alapvető platformszolgáltatások	Aktív végfelhasználók	Aktív üzleti_felhasználók
Online közvetítő szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közvetítő_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, lekérdezéssel, kattintással vagy görgetéssel, illetve az online_közvetítő_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egy ügyletet kötöttek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, az online_közvetítő_szolgáltatásban belistázott tétellel rendelkeztek, vagy az év során az online_közvetítő_szolgáltatás által lehetővé tett ügyletet kötöttek.
Online keresőprogramok	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_keresőprogrammal, például úgy, hogy lekérdezést végeztek.	Az üzleti weboldalakkal (azaz kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldallal) rendelkező egyedi üzleti_felhasználók száma, amelyeket az év során az online_keresőprogram indexel vagy amelyek az online_keresőprogram indexének részei voltak.
Online közösségi hálózati szolgáltatások	Azoknak az egyedi végfelhasználóknak a száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek az online_közösségi_hálózati_szolgáltatással, például aktív bejelentkezéssel, oldal megnyitásával, görgetéssel, kattintással, kedveléssel, lekérdezéssel, közzététellel vagy megjegyzés hozzáfűzésével.	Azoknak az egyedi üzleti_felhasználóknak a száma, akik az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásban üzleti belistázással vagy üzleti fiókkal rendelkeznek, és az év során legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a szolgáltatással, például aktív bejelentkezés, oldal megnyitása, görgetés, kattintás, kedvelés, lekérdezés, közzététel, megjegyzés hozzáfűzése vagy az eszközeinek üzleti célra történő használata révén.
Videomegosztóplatform-szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a videómegosztóplatform-szolgáltatással, például audiovizuális tartalmak egy szegmensének lejátszásával, lekérdezéssel vagy audiovizuális tartalom – különösen a felhasználók által előállított videók – feltöltésével.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egy, a videómegosztóplatform-szolgáltatásra feltöltött vagy lejátszott audiovizuális tartalmat szolgáltattak.
Számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban részt vettek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az év során legalább egyszer üzleti fiókot használtak, vagy a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatáson keresztül bármilyen módon kommunikációt kezdeményeztek vagy abban bármilyen módon részt vettek a végfelhasználóval való közvetlen kommunikáció céljából.
Operációs rendszerek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer az operációs_rendszerrel aktivált, frissített vagy használt eszközt használtak.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy olyan szoftveralkalmazást vagy szoftverprogramot tettek közzé, frissítettek vagy kínáltak, amely az operációs_rendszer programnyelvét vagy szoftverfejlesztési eszközét használta vagy bármilyen módon az operációs_rendszeren futott.
Virtuális asszisztensek	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer bármilyen módon kapcsolatba léptek a virtuális_asszisztenssel, például annak aktiválásával, kérdés feltevésével, valamely szolgáltatáshoz parancs révén történő hozzáféréssel vagy valamely „intelligens otthon” eszköz irányításával.	Azoknak az egyedi fejlesztőknek a száma, akik az év során legalább egy virtuálisasszisztens- szoftveralkalmazást vagy legalább egy olyan funkciót kínáltak, amely egy meglévő szoftveralkalmazásnak a virtuális_asszisztens révén történő hozzáférhetővé tételére szolgál.
Webböngészők	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek a webböngészővel, például lekérdezéssel vagy valamely weboldal címének a webböngésző URL-sorában történő megadásával.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akiknek az üzleti weboldalait (azaz a kereskedelmi vagy szakmai minőségben használt weboldalait) az év során legalább egyszer megnyitották a webböngésző segítségével, vagy akik az év során a webböngészőben használt beépülő modult, bővítményt vagy kiegészítőt tettek közzé.
Felhőszolgáltatások	Azon egyedi végfelhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltatótól származó felhőalapú számítástechnikai szolgáltatással bármilyen típusú díjazás ellenében – függetlenül attól, hogy ez a díjazás ugyanabban a hónapban történik-e – a hónapban legalább egyszer kapcsolatba léptek.	Azon egyedi üzleti_felhasználók száma, akik az adott számításifelhő-szolgáltató felhőinfrastruktúrájában tárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtottak az év során.
Online hirdetési szolgáltatások	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy hirdetést. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi végfelhasználók száma, akiknek a hónapban legalább egyszer a figyelmébe ajánlottak egy, a hirdetésközvetítő szolgáltatást életbe léptető hirdetést.	Hirdetési felületek saját értékesítése esetén: Azon egyedi hirdetők száma, akiknek a megbízásából az év során legalább egy hirdetést megjelenítettek. Hirdetésközvetítő szolgáltatások (beleértve a hirdetési hálózatokat, a hirdetési tőzsdéket és az egyéb hirdetésközvetítő szolgáltatásokat) esetén: Azon egyedi üzleti_felhasználók (ideértve a hirdetőket, a hirdetés-közzétevőket és az egyéb közvetítőket) száma, akik az év során a hirdetésközvetítő szolgáltatáson keresztül interakcióba léptek vagy azt igénybe vették.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU