Diritto d'autore 2019/0790 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2019/0790 HU cercato: 'unió' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl

index unió:

1 1. cikk Tárgy és alkalmazási kör

1 12. cikk Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés

1 15. cikk Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően

2 17. cikk Védelem alatt álló tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi használata

whereas unió:

definitions:

kutatóhely

szöveg- és adatbányászat

kulturális örökségvédelmi intézmény

sajtókiadvány

az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás

online tartalommegosztó szolgáltató

cloud tag:

and the number of total unique words without stopwords is: 824

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Ez az irányelv – különösen a védelem alatt álló tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével – meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásához.

(2) A 24. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2000/31/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat.

10. cikk

Közzétételi intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint megadott felhasználási engedély hatálya alá tartozó, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alapján felhasznált, kereskedelmi forgalomban nem kapható művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, a kulturális_örökségvédelmi_intézményektől, közös jogkezelő szervezetektől vagy érintett hatóságoktól származó, továbbá a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségekkel kapcsolatos információk, valamint – amint rendelkezésre állnak és amennyiben lényegesek –, az engedély részes feleire, a hatálya alá tartozó területekre és a felhasználásokra vonatkozó információk legalább hat hónappal a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználási engedéllyel, vagy a kivétellel vagy korlátozással összhangban történő terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele előtt folyamatosan, könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek legyenek egy egységes, nyilvános online portálon.

A portált az Európai unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.

(2) A tagállamok előírják, hogy amennyiben az a jogosultak általános tájékozottsága szempontjából szükséges, megfelelő további közzétételi intézkedésekre kerüljön sor a közös jogkezelő szervezeteknek a művek és más védelem alatt álló teljesítmények 8. cikkel összhangban történő engedélyezésének lehetősége, a megadott engedélyek, a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások, valamint a jogosultakat a 8. cikk (4) bekezdése szerint megillető lehetőségek tekintetében.

Az e bekezdés első albekezdésben említett megfelelő közzétételi intézkedéseket abban a tagállamban kell meghozni, amelyben a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az engedélyt kérik, illetve a 8. cikk (2) bekezdésében említett kivétel vagy korlátozás alá tartozó felhasználások esetében a kulturális_örökségvédelmi_intézmény székhelye szerinti tagállamban. Ha bizonyíték – például a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eredete – utal arra, hogy a jogosultak tájékozottsága más tagállamokban vagy harmadik országokban hatékonyabban növelhető, e közzétételi intézkedések hatályának e tagállamokra és harmadik országokra is ki kell terjednie.

12. cikk

Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés

(1) A tagállamok a területükön való felhasználás tekintetében, az e cikkben előírt biztosítékok mellett rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben valamely, a 2014/26/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatálya alá tartozó közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízásaival összhangban felhasználási szerződést köt művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználására:

a)	e szerződés kiterjeszthető legyen azon jogosultak jogaira is, akik átruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás útján nem bízták meg a közös jogkezelő szervezetet a képviseletükkel; vagy

b)	e szerződés tekintetében a szervezet jogszabályon alapuló megbízással rendelkezzen, vagy vélelmezendő legyen, hogy azon jogosultakat is képviseli, akik nem bízták meg megfelelően a szervezetet.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezési mechanizmust csak olyan, pontosan meghatározott felhasználási területeken alkalmazzák, amelyeken a megbízás jogosultaktól való beszerzése jellemzően annyira körülményes és nehezen kivitelezhető, hogy a szükséges engedélyezési ügylet létrejötte a felhasználás jellegéből vagy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusából eredően valószínűtlen, és biztosítják, hogy ezen engedélyezési mechanizmus védje a jogosultak jogos érdekeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a következő biztosítékokról:

a)	a közös jogkezelő szervezet megbízásai alapján az érintett tagállam vonatkozásában kellően reprezentatív a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények releváns típusainak jogosultjai tekintetében, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed;

b)	minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód, többek között az engedély feltételeivel kapcsolatban;

c)	azok a jogosultak, akik nem adtak megbízást az engedélyt adó szervezetnek, bármikor könnyen és hatékonyan kizárhatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket az e cikkel összhangban létrehozott engedélyezési mechanizmusból; és

a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények engedély szerinti felhasználását megelőző észszerű időponttól kezdődően megfelelő közzétételi intézkedésekre kerül sor annak érdekében, hogy tájékoztassák a jogosultakat arról a lehetőségről, hogy a művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények felhasználását a közös jogkezelő szervezet engedélyezheti, az e cikkel összhangban történő engedélyezésről, valamint a jogosultakat megillető, a c) pontban említett lehetőségekről. A közzétételi intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük az egyes jogosultak egyéni tájékoztatásának szükségessége nélkül.

(4) E cikk nem érinti a kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmusok az uniós jog egyéb rendelkezéseivel – többek között kivételeket vagy korlátozásokat megengedő rendelkezésekkel – összhangban történő alkalmazását.

E cikk nem alkalmazandó a kötelező közös jogkezelésre.

Az e cikkben foglalt engedélyezési mechanizmusra a 2014/26/EU irányelv 7. cikke alkalmazandó.

(5) Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában e cikkel összhangban engedélyezési mechanizmusról rendelkezik, a tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezések hatályáról, az e rendelkezések alapján bevezethető engedélyek céljairól és típusairól, az említett engedélyezési mechanizmussal összhangban engedélyeket kibocsátó szervezetek elérhetőségéről, továbbá az engedélyezésre és a jogosultak rendelkezésére álló, a (3) bekezdés c) pontjában említett lehetőségekre vonatkozó információk beszerzésének módjairól. A Bizottság közzéteszi ezt az információt.

(6) Az e cikk (5) bekezdése szerint beérkezett információk és a 2001/29/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságon belüli tárgyalások alapján a Bizottság 2021. április 10-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok unión belüli alkalmazásáról, azok engedélyezésre és a jogosultakra – köztük az engedélyeket adó szervezetben tagsággal nem rendelkező, vagy valamely másik tagállam állampolgárának vagy valamely másik tagállamban lakóhellyel rendelkezőnek minősülő jogosultakra – gyakorolt hatásáról, a kulturális tartalmak terjesztésének megkönnyítése tekintetében mutatott hatékonyságáról, valamint a belső piacra, többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a versenyre gyakorolt hatásáról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni, többek között e nemzeti mechanizmusok határokon átnyúló hatásai tekintetében.

3. FEJEZET

Audiovizuális művek hozzáférhetősége és elérhetősége egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztül

15. cikk

Sajtókiadványok védelme az online felhasználást illetően

(1) A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok valamely tagállamban letelepedett kiadói számára a sajtókiadványaiknak az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználásához.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására.

Az első albekezdés értelmében nyújtott védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki.

Az első albekezdésben foglalt jogok nem alkalmazandók a sajtókiadványok egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogok nem érintik az uniós jog értelmében a szerzőket és egyéb jogosultakat a sajtókiadványba foglalt művek és más védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megillető jogokat, és semmilyen módon nem hatnak ki e jogokra. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az említett szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben és különösen e jogok nem foszthatják meg az említett szerzőket és egyéb jogosultakat attól a joguktól, hogy műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azokat belefoglalták.

Amennyiben valamely művet vagy más védelem alatt álló teljesítményt nem kizárólagos engedély alapján foglalnak bele valamely sajtókiadványba, az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni az egyéb, engedéllyel rendelkező felhasználók általi felhasználás megtiltása céljából. Az (1) bekezdésben foglalt jogokra nem lehet hivatkozni olyan művek vagy egyéb más védelem alatt álló teljesítmények felhasználásának megtiltása céljából, amelyek védelme lejárt.

(3) A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét, a 2012/28/EU irányelvet és az (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében foglalt jogokra.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogok a sajtókiadvány kiadásától számított két év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a sajtókiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől kell számítani.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2019. június 6. előtt megjelentetett sajtókiadványokra.

(5) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a sajtókiadványba foglalt művek szerzői megfelelő mértékben részesüljenek azokból a bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói sajtókiadványaik felhasználásáért az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak.

17. cikk

Védelem alatt álló tartalmak online_tartalommegosztó_szolgáltatók általi használata

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ezen irányelv alkalmazásában az online_tartalommegosztó_szolgáltató nyilvánossághoz való közvetítést vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósít meg, ha a felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára.

Az online_tartalommegosztó_szolgáltatónak ezért a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett jogosultaktól engedélyt kell szereznie, például felhasználási szerződés megkötése révén, annak érdekében, hogy a műveket vagy más védelem alatt álló teljesítményeket a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ha az online_tartalommegosztó_szolgáltató – például felhasználási szerződés megkötése révén – engedélyt szerzett, ennek az engedélynek ki kell terjednie a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások felhasználói által végzett cselekményekre is, amennyiben e felhasználók nem kereskedelmi alapon járnak el, vagy ha tevékenységük nem termel jelentős bevételt.

(3) Ha az online_tartalommegosztó_szolgáltató az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint a nyilvánossághoz való közvetítést, vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósít meg, a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében megállapított felelősségkorlátozás nem alkalmazandó az e cikk hatálya alá tartozó helyzetekre.

E bekezdés első albekezdése nem érinti a 2000/31/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének az említett szolgáltatókra való esetleges alkalmazását az ezen irányelv hatályán kívül eső célokból.

(4) Engedély hiányában az online_tartalommegosztó_szolgáltatók felelősséggel tartoznak a szerzői jogi védelem alatt álló művek és más védelem alatt álló teljesítmények engedély nélküli nyilvánossághoz közvetítéséért – ideértve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt –, kivéve, ha a szolgáltatók bizonyítják, hogy:

a)	minden tőlük telhetőt megtettek az engedély megszerzése érdekében, és

a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek annak biztosítása érdekében, hogy azon konkrét műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket, amelyekre vonatkozóan a jogosultak megadták a szolgáltatóknak a lényeges és szükséges információkat, elérhetetlenné tegyék; továbbá minden esetben

a jogosultak megfelelően indokolt értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedtek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy honlapjaikról történő eltávolítása érdekében, valamint a b) pontnak megfelelően minden tőlük telhetőt megtettek azok jövőbeli feltöltésének megakadályozására.

(5) Annak megállapítása során, hogy a szolgáltató eleget tett-e a (4) bekezdés szerinti kötelezettségeinek, valamint az arányosság elvére való tekintettel többek között az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)	a szolgáltatás típusa, közönsége és mérete, valamint a szolgáltatás felhasználói által feltöltött művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények típusa; és

b)	a megfelelő és hatékony eszközök rendelkezésre állása, és azoknak a szolgáltatókat terhelő költségei.

(6) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy azon új online_tartalommegosztó_szolgáltatók esetében, amelyek szolgáltatásai az unióban kevesebb mint három éve elérhetők a nyilvánosság számára, és amelyeknek a 2003/361/EK bizottsági ajánlással (20) összhangban kiszámított éves forgalma nem éri el a 10 millió EUR-t, a (4) bekezdésben meghatározott felelősségi rendszer szerinti feltételek a (4) bekezdés a) pontjának való megfelelésre és arra korlátozódnak, hogy a megfelelően indokolt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedjenek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy ezen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények honlapjaikról történő eltávolítása érdekében.

Amennyiben e szolgáltatók egyedi látogatóinak havi átlagos száma az előző naptári év alapján számítva meghaladja az 5 milliót, akkor a szolgáltatóknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az értesítés tárgyát képező azon művek és más védelem alatt álló teljesítmények további feltöltésének megelőzése érdekében, amelyekre vonatkozóan a jogosultak megadták a lényeges és szükséges információkat.

(7) Az online_tartalommegosztó_szolgáltatók és jogosultak közötti együttműködés nem eredményezheti a felhasználók által feltöltött azon művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetőségének megakadályozását, amelyek nem sértik a szerzői és szomszédos jogokat, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények valamely kivétel vagy korlátozás hatálya alá tartoznak.

A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók minden egyes tagállamban a következő létező kivételek és korlátozások bármelyikére támaszkodhassanak a felhasználók által előállított tartalom online tartalommegosztó szolgáltatásokra való feltöltése és hozzáférhetővé tétele során:

a)	idézés, kritika, ismertetés;

b)	karikatúra, paródia vagy utánzat készítésének céljára történő felhasználás.

(8) E cikk alkalmazása nem vezethet általános nyomonkövetési kötelezettséghez.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak a jogosultak számára azok kérésére megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a (4) bekezdésben említett együttműködési gyakorlataik működéséről, illetve amennyiben a szolgáltatók és a jogosultak között felhasználási szerződések születnek, az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó tartalmak felhasználásáról.

(9) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati mechanizmust kell bevezetniük, amely a szolgáltatás felhasználóinak rendelkezésére áll az általuk feltöltött művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tételével vagy eltávolításával kapcsolatos viták esetén.

Amennyiben a jogosultak konkrét műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik hozzáférhetetlenné tételét vagy ezen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények eltávolítását kérik, kérelmüket megfelelően indokolniuk kell. Az első albekezdésben foglalt mechanizmus keretében benyújtott panaszokat indokolatlan késedelem nélkül fel kell dolgozni, és a feltöltött tartalmak hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására vonatkozó döntéseket emberi felülvizsgálatnak kell alávetni. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a viták rendezéséhez rendelkezésre álljanak peren kívüli jogorvoslati mechanizmusok. E mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a viták pártatlan módon történő rendezését, és nem foszthatják meg a felhasználót a nemzeti jog értelmében őt megillető jogi védelemtől, a felhasználók hatékony bírósági jogorvoslatok igénybevételéhez való jogának sérelme nélkül. A tagállamok biztosítják különösen, hogy a felhasználók a szerzői jogi és szomszédos jogi kivétel vagy korlátozás alkalmazásának elbírálása céljából bírósághoz vagy más illetékes igazságügyi hatósághoz fordulhassanak.

Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti a jogszerű felhasználást, többek között az uniós jogban foglalt kivételek vagy korlátozások szerinti felhasználást, és – a 2002/58/EK irányelvvel és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban történő azonosítás és személyesadat-kezelés kivételével – nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához, valamint a személyes adatok kezeléséhez.

Az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak felhasználási feltételeikben tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy a műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket az uniós jogban foglalt szerzői jogi és szomszédos jogi, kivételek vagy korlátozások szerint felhasználhatják.

(10) A Bizottság 2019. június 6-tól a tagállamokkal együttműködve párbeszédet szervez az érdekelt felekkel az online_tartalommegosztó_szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés bevált gyakorlatainak megvitatása céljából. A Bizottság az online_tartalommegosztó_szolgáltatókkal, a jogosultakkal, a felhasználói szervezetekkel és más érintett érdekelt felekkel konzultálva és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd eredményeit figyelembe véve iránymutatást ad ki e cikk alkalmazására, különösen a (4) bekezdésben említett együttműködésre vonatkozóan. A bevált gyakorlatok megvitatása során különös figyelmet kell fordítani többek között az alapvető jogok egyensúlyára és a kivételek és korlátozások használatára. Az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd céljából a felhasználói szervezetek számára hozzáférést kell biztosítani az online_tartalommegosztó_szolgáltatók (4) bekezdéssel kapcsolatos gyakorlatainak működésére vonatkozóan a szolgáltatóktól kapott megfelelő információkhoz.

3. FEJEZET

Méltányos díjazás a szerzők és előadóművészek felhasználási szerződéseiben

30. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkorábban 2026. június 7-én felülvizsgálja ezt az irányelvet, és a fő megállapításairól jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé.

A Bizottság 2024. június 7-ig értékeli a 17. cikkben foglalt különös felelősségi rendszer hatását, amely a 17. cikk (6) bekezdése alapján azokra az online_tartalommegosztó_szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek éves forgalma nem éri el a 10 millió EUR összeget és amelyek szolgáltatásai az unióban kevesebb mint három éve érhetők el a nyilvánosság számára, és adott esetben az értékelés következtetéseivel összhangban intézkedéseket hoz.

(2) A tagállamok az Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

31. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

whereas

(1) Az Európai unióról szóló szerződés (EUSZ) rendelkezik a belső piac létrehozásáról és a belső piaci verseny torzulását akadályozó rendszer bevezetéséről.
E célok elérését várhatóan elősegíti a tagállamok szerzői jogi és szomszédos jogi szabályainak további összehangolása.

- = -

(2) A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek hozzájárulnak a belső piac működéséhez, magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, megkönnyítik a jogok tisztázását, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és más védelem alatt álló teljesítmények felhasználása megtörténhet.
Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez, és a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, a kreativitást, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni a belső piac széttöredezését.
Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget.
Az Európai unió működéséről szóló szerződés 167.
cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.

- = -

(3) A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és más védelem alatt álló teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját.
Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők.
A vonatkozó jogszabályoknak időtállónak kell lenniük annak érdekében, hogy ne korlátozzák a technológiai fejlődést.
Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak.
Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és más védelem alatt álló teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően.
Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című, 2015. december 9-i közleményében is megfogalmazta, a hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul, megőrizve ugyanakkor a szerzői és szomszédos jogok magas szintű védelmét.
Ez az irányelv bizonyos szerzői jogi és szomszédos jogi kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek különösen, de nem kizárólag a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és más védelem alatt álló teljesítmények terjesztését és az audiovizuális művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatáson keresztüli hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak.
Olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a közkinccsé vált tartalom használatát.
A szerzői jogok szempontjából jól működő és méltányos piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, a szerzők és az előadóművészek szerződései átláthatóságára, illetve a szerzők és az előadóművészek díjazására vonatkozóan, továbbá létre kell hozni a szerzők és előadóművészek kizárólagos alapon átruházott jogai visszavonására szolgáló mechanizmust.

- = -

(5) A kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturális örökség védelme területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó létező uniós szabályok hatálya alá.
Ezenfelül a 96/9/EK, a 2001/29/EK és a 2009/24/EK irányelvben foglalt kivételek és korlátozások opcionális jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken.
Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben.
Az új felhasználási módok fényében át kell értékelni az uniós jogban létező, a tudományos kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturális örökség védelme szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat.
Szöveg- és adatbányászati technológiákra, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre, és a kulturális örökség megőrzésére vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni.
Az uniós jogban létező kivételeket és korlátozásokat továbbra is alkalmazni kell, többek között a szöveg-_és_adatbányászatra, az oktatásra és a megőrzési tevékenységekre is, amennyiben azok nem korlátozzák az ezen irányelvben foglalt kötelező erejű kivételek vagy korlátozások hatályát, amelyeket a tagállamoknak nemzeti jogukban végre kell hajtaniuk.
A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet ezért módosítani kell.

- = -

(7) A műszaki intézkedések 2001/29/EK irányelvben előírt védelme továbbra is elengedhetetlen az uniós jog alapján a szerzőket és egyéb jogosultakat megillető jogok védelméhez és tényleges gyakorlásához.
Ezt a védelmet változatlanul fenn kell tartani, de egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy a műszaki intézkedések alkalmazása ne akadályozza meg az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások érvényesülését.
A jogosultak számára lehetővé kell tenni, hogy ennek érdekében önkéntes intézkedéseket hozzanak.
A jogosultak számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szabadon megválasszák, hogy melyek azok a megfelelő eszközök, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások kedvezményezettjei számára, hogy azokkal éljenek. Önkéntes intézkedések hiányában a tagállamoknak a 2001/29/EK irányelv 6.
cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerint kell megtenniük a megfelelő intézkedéseket, beleértve azokat az eseteket is, amikor a műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket lekérhető szolgáltatásokon keresztül teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

- = -

(8) Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg-_és_adatbányászatra.
A szöveg-_és_adatbányászat nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé új ismeretek megszerzése és új tendenciák felfedezése érdekében.
A szöveg-_és_adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van azonban a tekintetben, hogy a szöveg-_és_adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal támogathatja az innovációt.
Ezek a technológiák az egyetemeknek és más kutatóhelyeknek kedveznek, továbbá a kulturális_örökségvédelmi_intézményeknek, mivel utóbbiak esetében szintén előfordulhat, hogy fő tevékenységeikkel összefüggésben kutatásokat végeznek.
Az unióban viszont az ilyen szervezetek és intézmények jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg-_és_adatbányászatot a különböző tartalmakban.
Bizonyos esetekben a szöveg-_és_adatbányászat szerzői jogi védelem, vagy az adatbázisok sui generis jogának védelme, vagy mindkét védelem alatt álló cselekményeket, különösen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények többszörözését, az adatbázis tartalmának kimásolását vagy mindkettőt is magában foglalhatja, ami például akkor történik, amikor az adatokat a szöveg-_és_adatbányászat során normalizálják.
Ha nem alkalmazandó kivétel vagy korlátozás, e cselekmények végrehajtásához a jogosultak engedélyére van szükség.

- = -

(10) Az uniós jog rendelkezik bizonyos, tudományos kutatási célú felhasználási módokra kiterjedő kivételekről és korlátozásokról, amelyek szöveg-_és_adatbányászati cselekményekre is alkalmazhatók.
E kivételek és korlátozások azonban opcionálisak, és nem igazodnak teljes mértékben a tudományos kutatásban alkalmazott technológiák használatához.
Ezenfelül még ha a kutatók jogszerűen is férnek hozzá a tartalomhoz, például kiadványra való előfizetés vagy nyílt hozzáférést biztosító engedély alapján, előfordulhat, hogy engedélyük nem terjed ki a szöveg-_és_adatbányászatra.
Mivel a kutatás terén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak digitális technológiákra, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog az unió versenyhelyzete kutatási térségként, hacsak nem születnek intézkedések a szöveg-_és_adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság orvoslására.

- = -

(11) A szöveg-_és_adatbányászattal kapcsolatos jogbizonytalanság felszámolása érdekében az egyetemek és a kutatóhelyek, valamint a kulturális_örökségvédelmi_intézmények számára kötelező erejű kivételről kell rendelkezni a kizárólagos többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól.
A jelenlegi uniós kutatáspolitikával összhangban, amely ösztönzi az egyetemek és kutatási intézmények magánszektorral való együttműködését, a kutatóhelyekre akkor is kell, hogy vonatkozzon az említett kivétel, amikor kutatási tevékenységeiket a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében végzik.
Míg a kutatóhelyeknek és a kulturális_örökségvédelmi_intézményeknek továbbra is az említett kivétel kedvezményezettjeinek kell maradniuk, lehetővé kell tenni számukra, hogy magánszektorbeli partnereikre hagyatkozzanak a szöveg-_és_adatbányászat – többek között technológiai eszközeik használatával történő – elvégzése tekintetében.

- = -

(12) Az unió-szerte működő kutatóhelyek különféle szervezeteket foglalnak magukban, amelyek elsődlegesen tudományos kutatásokat végeznek, vagy a kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújtanak.
A „tudományos kutatás” fogalmát ezen irányelv értelmében akként kell értelmezni, hogy az kiterjed mind a természettudományokra, mind a bölcsészettudományokra.
E szervezetek sokfélesége miatt fontos, hogy egyetértés legyen a kutatóhely fogalmát illetően.
Ide kell, hogy tartozzanak például az egyetemek vagy más felsőoktatási intézmények és azok könyvtárai mellett az olyan szervezetek is, mint a kutatóintézetek és a kutatást végző kórházak.
A különböző tagállamokban működő kutatóhelyek eltérő jogi formájuk és felépítésük ellenére rendszerint rendelkeznek azzal a közös vonással, hogy nonprofit alapon vagy államilag elismert, közérdekű célért tevékenykednek.
E közérdekű célt tükrözheti például a közfinanszírozás, illetve a nemzeti jogszabályokban vagy közbeszerzési szerződésekben foglalt rendelkezések.
Ezen irányelv alkalmazásában azonban nem tekinthetők kutatóhelynek azok a szervezetek, amelyek felett vállalkozások olyan döntő befolyást gyakorolnak, ami lehetővé teszi e vállalkozások számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a strukturális felépítésből – például részvényesi vagy tagi minőségükön keresztül – adódóan, aminek köszönhetően kedvezőbben férhetnek hozzá a kutatás eredményeihez.

- = -

(27) A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális_örökségvédelmi_intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás, az eredeti hordozóanyagok romlása miatt vagy az ilyen művek és más védelem alatt álló teljesítmények biztosítása céljából többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket.
Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon, kellő számban, és olyan mértékben, amelyre a megőrzés céljából szükség van.
A kulturális_örökségvédelmi_intézmények által a művek és más védelem alatt álló teljesítmények tartós gyűjteményükben történő megőrzésétől eltérő célból végzett többszörözése továbbra is a jogosultak engedélyéhez kötött, kivéve, ha ezt az uniós jog által előírt más kivételek vagy korlátozások lehetővé teszik.

- = -

(41) Megfelelő módon közzé kell tenni a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek a kulturális_örökségvédelmi_intézmények által ezen irányelv alapján történő folyamatban lévő és jövőbeli felhasználásával, valamint a műveikre és más védelem alatt álló teljesítményükre szóló engedélyek vagy a kivétel vagy korlátozás alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat, az engedély vagy adott esetben a kivétel vagy korlátozás alapján történő felhasználást megelőzően és annak során egyaránt.
Ez a közzététel különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik.
Ezért helyénvaló rendelkezni egy egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról az unió számára, hogy ezek az információk a felhasználás megkezdése előtt észszerű idővel nyilvánosságra hozhatók legyenek.
E portálnak meg kell könnyítenie annak lehetőségét, hogy a jogosultak műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük tekintetében kizárják az engedélyek, vagy a kivételek vagy korlátozások alkalmazását.
A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján az Európai unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemben, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni.

- = -

(43) A kulturális_örökségvédelmi_intézmények állandó gyűjteményének részét képező, kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó jogok közös jogkezelésben történő engedélyezésének megkönnyítésére irányulóan ebben az irányelvben rögzített intézkedések nem érinthetik e műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek az uniós jog által előírt kivételek vagy korlátozások, illetve egyéb, kiterjesztett hatályú engedélyek értelmében történő felhasználását, amennyiben az ilyen engedély nem azon alapul, hogy az érintett művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények kereskedelmi forgalomban nem kapható műnek vagy más védelem alatt álló teljesítménynek minősülnek.
Ezek az intézkedések nem érinthetik továbbá a kereskedelmi forgalomban nem kapható műveknek vagy más védelem alatt álló teljesítményeknek a közös jogkezelő szervezetek és a kulturális_örökségvédelmi_intézményektől eltérő felhasználók közötti engedélyek alapján történő felhasználására vonatkozó nemzeti mechanizmusokat.

- = -

(46) Tekintettel arra, hogy a digitális korban egyre nő a rugalmas engedélyezési rendszerek jelentősége, valamint tekintettel az ilyen megoldások egyre terjedő használatára, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan engedélyezési mechanizmusokról rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy önkéntes alapon felhasználási szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy valamennyi jogosult megbízta-e ezzel az érintett szervezetet.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti hagyományaikkal, gyakorlataikkal vagy körülményeikkel összhangban tartsák fenn vagy vezessék be az ilyen mechanizmusokat, az ezen irányelvben előírt biztosítékok mellett, valamint az uniós joggal és az unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.
E mechanizmusok csak az érintett tagállam területén lehetnek hatályosak, hacsak az uniós jog másként nem rendelkezik.
A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani abban a tekintetben, hogy kiválaszthassák azt a fajta mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a művekre vagy más védelem alatt álló teljesítményekre vonatkozó engedélyezést olyan jogosultak jogaira is kiterjesszék, amelyek nem bízták meg a megállapodást megkötő szervezetet, feltéve, hogy ez a mechanizmus megfelel az uniós jognak, beleértve a közös jogkezelésre vonatkozóan a 2014/26/EU irányelvben meghatározott szabályokat is. Az ilyen mechanizmusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a 2014/26/EU irányelv 7.
cikke alkalmazandó legyen az olyan jogosultakra is, amelyek nem tagjai a megállapodást kötő szervezetnek.
Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös jogkezelést, jogszabályon alapuló megbízást és a képviselet vélelmét.
Ezen irányelvnek a közös jogkezelésre vonatkozó rendelkezései nem érinthetik a tagállamok meglévő, arra irányuló lehetőségeit, hogy kötelező közös jogkezelést vagy egyéb, kiterjesztett hatályú közös jogkezelési mechanizmust alkalmazzanak, például olyat, mint amilyen a 93/83/EGK tanácsi irányelv (12) 3.
cikkében is szerepel.

- = -

(50) Tekintettel arra, hogy a tagállamokban eltérőek a kiterjesztett hatályú közös jogkezeléssel kapcsolatos hagyományok és tapasztalatok, valamint arra, hogy azok a jogosultak állampolgárságától vagy lakóhely szerinti tagállamától függetlenül alkalmazandóak, fontos biztosítani az ilyen mechanizmusok gyakorlati működésével kapcsolatos uniós szintű átláthatóságot és párbeszédet, többek között a jogosultak számára nyújtott biztosítékok, az ilyen mechanizmusok hatékonysága és használhatósága, valamint azoknak az olyan jogosultakra gyakorolt hatása tekintetében, akik nem tagjai közös jogkezelő szervezeteknek, vagy akik másik tagállam állampolgárai vagy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra gyakorolt hatás kapcsán, ideértve azt is, hogy szükség lehet olyan szabályok megállapítására, amelyek révén e mechanizmusok határokon átnyúló hatással bírhatnak a belső piacon.
Az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen közzé kell tennie az ilyen mechanizmusok ezen irányelv szerinti alkalmazására vonatkozó információkat.
Az ilyen mechanizmusokat bevezető tagállamoknak ezért tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről és azok gyakorlati alkalmazásáról, beleértve az általános rendelkezések alapján bevezetett engedélyezések hatályát és típusait, az engedélyezés mértékét és az érintett közös jogkezelő szervezeteket.
Ezeket az információkat meg kell vitatni a tagállamokkal a 2001/29/EK irányelv 12.
cikkének (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó bizottságban.
A Bizottságnak jelentést kell közzétennie az ilyen mechanizmusok unión belüli alkalmazásáról és arról, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az engedélyezésre és a jogosultakra, a kulturális tartalmak terjesztésére, a szerzői és szomszédos jogok közös kezelése területén a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, illetve a versenyre.

- = -

(51) Az egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatások döntő szerepet játszhatnak az európai audiovizuális művek unión belüli terjesztésében.
Az ilyen, elsősorban európai művek egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatásokon keresztüli hozzáférhetősége azonban továbbra is korlátozott.
Előfordulhat, hogy az e művek online felhasználásáról szóló megállapodásokat a jogok engedélyezésével kapcsolatos problémák miatt nehéz megkötni.
Ilyen problémák fordulhatnak elő például akkor, ha a jogok adott földrajzi területen belüli jogosultja gazdaságilag nem kellően ösztönzött egy mű online hasznosításában, és nem engedélyezi vagy visszatartja az online jogokat, ami ahhoz vezethet, hogy az audiovizuális művek az egyedi lehíváson alapuló videoszolgáltatások keretében nem érhetők el.
Egyéb problémák is felmerülhetnek.
a felhasználási intervallumokkal kapcsolatban.

- = -

(53) Egy mű védelmi idejének eltelte azzal jár, hogy a mű közkinccsé válik, és lejárnak az uniós szerzői jogi szabályozás szerint a műhöz kapcsolódó jogok.
A képzőművészet területén a közkinccsé vált művek hiteles reprodukcióinak forgalmazása hozzájárul a kultúra terjesztéséhez és előmozdításához, valamint a kulturális örökséghez való hozzáféréshez.
A digitális környezetben e reprodukciók szerzői vagy szomszédos jogok révén történő védelme összeegyeztethetetlen a művek szerzői jogi védelmének lejártával.
Ezen túlmenően az ilyen reprodukciók védelmére vonatkozó nemzeti szerzői jogi jogszabályok közötti különbségek jogbizonytalansághoz vezetnek, és hatással vannak a közkinccsé vált művek határokon átnyúló terjesztésére.
A közkinccsé vált képzőművészeti alkotások bizonyos reprodukciói ezért nem részesülhetnek szerzői vagy szomszédos jogi védelemben.
Mindez nem akadályozhatja meg azt, hogy a kulturális_örökségvédelmi_intézmények reprodukciókat, például képeslapokat értékesítsenek.

- = -

(55) A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele és ezáltal a megbízható információk rendelkezésre állásának előmozdítása érdekében.
Ezért az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat, ami nem érinti a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi, magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználására alkalmazandó, az uniós jogban meglévő szerzői jogi szabályokat, ideértve a sajtókiadványok ilyen felhasználók általi online megosztását is. E védelmet azáltal kell eredményesen garantálni, hogy az uniós jogba bevezetésre kerül a valamely tagállamban letelepedett kiadók sajtókiadványainak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében vett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi online felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog.
A sajtókiadványokra ezen irányelvben meghatározott jogi védelem az olyan, valamely tagállamban letelepedett kiadókat illeti meg, amelyeknek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az unión belül van.

- = -

(56) Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy az kizárólag a bármely tömegtájékoztatási eszközben, többek között papíron, az uniós jog értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak tekintett gazdasági tevékenység keretében közzétett, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse.
A fogalom magában kell, hogy foglalja a sajtókiadványok közül például a napilapokat, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratokat, ideértve az előfizetésen alapuló folyóiratokat is, valamint az internetes híroldalakat.
A sajtókiadványok főleg irodalmi műveket tartalmaznak, de egyre gyakrabban szerepelnek bennük más jellegű művek és más védelem alatt álló teljesítmények, különösen fényképek és videofelvételek.
A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem.
A védelem továbbá nem vonatkozik az olyan weboldalakra, például blogokra sem, amelyek olyan tevékenység keretében nyújtanak tájékoztatást, amelyet nem egy szolgáltató – például egy hírszolgáltató – kezdeményezése, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése keretében végeznek.

- = -

(59) A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba foglalt művekhez és más védelem alatt álló teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és más védelem alatt álló teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azokat belefoglalták.
A sajtókiadványok kiadói ezért a szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben, illetve ugyanazon művek és más védelem alatt álló teljesítmények más jogosult felhasználóival szemben nem hivatkozhatnak a számukra ezen irányelv alapján biztosított védelemre.
Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat.
A sajtókiadványokba foglalt művek szerzői megfelelő részesedésre jogosultak azon bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az_információs_társadalommal_összefüggő_szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi felhasználásáért.
Ez nem érinti a munkaviszonnyal összefüggésben a tulajdonjogra vagy a jogok gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak.

- = -

(61) Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált.
A felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat nagy mennyiségben hozzáférhetővé tevő online tartalommegosztó szolgáltatások a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak.
Az online szolgáltatások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására.
Azonban amellett, hogy lehetővé teszik a változatosságot és a tartalomhoz való egyszerű hozzáférést, kihívásokat is teremtenek a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmaknak a jogosultak előzetes engedélye nélküli feltöltése esetén.
Jogbizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtói a szerzői jog tekintetében releváns tevékenységet valósítanak-e meg, és hogy kell-e engedélyt kérniük a jogosultaktól az olyan felhasználóik által feltöltött tartalom tekintetében, akik a feltöltött tartalom tekintetében nem rendelkeznek megfelelő jogokkal, az uniós jogban meghatározott kivételek és korlátozások alkalmazásának sérelme nélkül.
Ez a bizonytalanság kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználásra kerülnek-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő díjazásban részesüljenek érte.
Fontos tehát előmozdítani a jogosultak és az online_tartalommegosztó_szolgáltatók közötti engedélyezési piac fejlődését.
Ezeknek az engedélyezési megállapodásoknak méltányosnak kell lenniük, és észszerű egyensúlyt kell fenntartaniuk mindkét fél között.
A jogosultaknak megfelelő díjazást kell kapniuk műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználásáért.
Ugyanakkor mivel a szerződési szabadságot e rendelkezések nem érinthetik, a jogosultak nem kötelezhetők arra, hogy engedélyt adjanak vagy felhasználási szerződést kössenek.

- = -

(64) Helyénvaló ezen irányelvben egyértelművé tenni, hogy amennyiben az online_tartalommegosztó_szolgáltató a felhasználói által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy más védelem alatt álló teljesítményekhez hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára, ezzel a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel cselekményét valósítja meg.
Következésképpen az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak engedélyt kell szerezniük az érintett jogosultaktól, többek között felhasználási szerződés útján.
Ez nem érinti a nyilvánossághoz közvetítésnek vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételnek az uniós jog szerint egyébként alkalmazandó fogalmát, és nem érinti a 2001/29/EK irányelv 3.
cikke (1) és (2) bekezdésének esetleges alkalmazását a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat felhasználó egyéb szolgáltatókra.

- = -

(66) Figyelembe véve, hogy az online_tartalommegosztó_szolgáltatók nem az általuk, hanem a felhasználóik által feltöltött tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést, indokolt ezen irányelv alkalmazásában külön felelősségi mechanizmust előírni azokra az esetekre, amikor nem került sor engedélyezésre.
Ez nem érintheti a szerzői jogi jogsértések miatti felelősségtől eltérő esetekben a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló jogorvoslatokat, valamint azt a lehetőséget, hogy a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok az uniós joggal összhangban a jogsértéstől eltiltó határozatokat bocsássanak ki. Így különösen az az egyedi rendszer, amely azokra a 10 millió EUR alatti éves forgalommal rendelkező új online_tartalommegosztó_szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek esetében az egyedi látogatók átlagos havi száma az unióban nem haladja meg az 5 millió főt, nem befolyásolhatja az uniós és nemzeti jog szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.
Amennyiben a szolgáltatók nem kaptak engedélyt, akkor minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a szakmai gondosság magas szintű ágazati normáinak megfelelően annak elkerülésére, hogy szolgáltatásaikon keresztül az érintett jogosultak által meghatározott, nem engedélyezett művek és más védelem alatt álló teljesítmények elérhetők legyenek.
Ennek érdekében a jogosultaknak meg kell adniuk a szolgáltatók számára a lényeges és szükséges információkat, figyelembe véve más védelem alatt álló tényezők mellett a jogosultak méretét, valamint műveik és más védelem alatt álló teljesítményeik típusát.
Az online_tartalommegosztó_szolgáltatóknak a jogosultakkal együttműködésben tett lépései nem vezethetnek a nem jogsértő tartalmakhoz való hozzáférés megakadályozásához, többek között az olyan művek vagy egyéb védelem alatt álló teljesítmények esetében, amelyek felhasználása felhasználási szerződés vagy szerzői jogi vagy szomszédos jogi kivétel vagy korlátozás hatálya alá esik.
Az ilyen szolgáltatók által tett lépések ezért nem érinthetik azokat a felhasználókat, akik az online tartalommegosztó szolgáltatásokat annak érdekében veszik igénybe, hogy e szolgáltatásokon keresztül jogszerűen töltsenek fel és érjenek el információkat.

- = -

(67) A 2014/26/EU irányelv 16.
cikkének (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan ez az irányelv szabályokat állapít meg az új online szolgáltatásokra vonatkozóan.
Az ezen irányelvben foglalt szabályok célja azon induló innovatív vállalkozások sajátos helyzetének figyelembevétele, amelyek új üzleti modellek kidolgozása érdekében használják a felhasználók feltöltéseit.
A kis forgalommal és közönséggel rendelkező új szolgáltatókra alkalmazandó különös rendszernek a valóban új üzleti vállalkozások javát kell szolgálnia, és ezért három évvel szolgáltatásaiknak az unióban való első online elérhetővé válását követően meg kell szüntetni e rendszer alkalmazását.
Nem helyénvaló, ha olyan intézkedések révén, amelyek célja e rendszer előnyeinek az első három éven túlra történő kiterjesztése, visszaélnek az e rendszer adta lehetőséggel.
E rendszer nem vonatkozhat különösen olyan újonnan létrehozott vagy új néven nyújtott szolgáltatásokra, amelyek egy olyan, már létező online_tartalommegosztó_szolgáltató tevékenységét folytatják, amely nem tudott részesülni vagy már nem részesül e rendszer előnyeiből.

- = -

(70) Az online_tartalommegosztó_szolgáltatók által a jogosultakkal együttműködésben hozott intézkedések nem érinthetik a szerzői jogra vonatkozó kivételek és korlátozások alkalmazását, különösen azokét, amelyek garantálják a felhasználók szabad véleménynyilvánítását.
A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a felhasználók által szövegidézés, kritika, ismertetés, karikatúra, paródia vagy utánzat céljára készített tartalmat feltöltsék és hozzáférhetővé tegyék.
Ez különösen fontos az Európai unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt alapvető jogok – különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a művészet szabadsága –, valamint a tulajdonhoz, többek között a szellemi tulajdonhoz való jog közötti egyensúly megteremtése érdekében.
E kivételeket és korlátozásokat ezért kötelezővé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók unió-szerte egységes védelemben részesüljenek.
Fontos biztosítani, hogy az online_tartalommegosztó_szolgáltatók az említett célú felhasználások támogatása érdekében hatékony panasztételi és jogorvoslati mechanizmust működtessenek.

- = -

(72) A szerzők és előadóművészek általában gyengébb szerződéses helyzetben vannak, amikor díjazás ellenében történő felhasználás céljából engedélyt adnak, illetve jogaikat átruházzák, többek között saját társaságaikon keresztül, és e természetes személyeknek szükségük van az ezen irányelv által biztosított védelemre ahhoz, hogy teljes mértékben élhessenek az uniós jog szerint harmonizált jogokkal.
Ez a védelem iránti igény nem merül fel abban az esetben, ha a szerződéses partner végfelhasználóként jár el, és ő maga nem hasznosítja magát a művet vagy az előadást, ami többek között egyes munkaszerződések esetében fordulhat elő.

- = -

(73) A szerzők és az előadóművészek díjazásának megfelelőnek és arányosnak kell lennie az engedélyezett vagy átruházott jogok tényleges vagy potenciális gazdasági értékéhez képest, figyelemmel a szerző vagy az előadóművész teljes műhöz vagy más védelem alatt álló teljesítményhez való hozzájárulására, valamint az eset minden egyéb körülményére, például a piaci gyakorlatokra vagy a mű tényleges felhasználására.
Az átalányösszegű kifizetés is minősülhet arányos díjazásnak, de az nem lehet főszabály.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve az átalányösszegű díjazás alkalmazására vonatkozó konkrét eseteket határozzanak meg.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint hajtsák végre a megfelelő és arányos díjazás elvét különböző meglévő vagy újonnan bevezetett mechanizmusok révén, amelyek magukban foglalhatnak kollektív tárgyalásokat és egyéb mechanizmusokat is, feltéve, hogy ezek a mechanizmusok összhangban vannak az alkalmazandó uniós joggal.

- = -

(74) A szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez információkra van szükségük.
Ez különösen igaz akkor, ha természetes személyek díjazás ellenében adnak engedélyt a hasznosításra, vagy ruházzák át jogaikat.
Ez az igény nem merül fel, ha a felhasználás megszűnt, vagy amikor a szerző, illetve az előadóművész díjazás kikötése nélkül adott engedélyt a nagyközönségnek.

- = -

(76) Annak biztosítása érdekében, hogy a szerzők és az előadóművészek szabályszerűen megkapják a felhasználással kapcsolatos információkat azokban az esetekben is, amikor a jogokat továbbengedélyezés keretében továbbadták más, e jogokat gyakorló felek számára, ez az irányelv feljogosítja a szerzőket és az előadóművészeket, hogy további releváns információkat kérjenek a jogok gyakorlásáról olyan esetekben, amikor az elsődleges szerződéses partner megadta számukra a rendelkezésére álló információkat, de az nem elegendő ahhoz, hogy felmérjék jogaik gazdasági értékét.
E kérelemmel lehet közvetlenül a továbbengedélyezés keretében jogosítotthoz fordulni vagy a szerzők és előadóművészek szerződéses partnereihez.
A szerzők és az előadóművészek és szerződéses partnereik megállapodhatnak abban, hogy a megosztott információkat bizalmasan kezelik, de a szerzők és az előadóművészek számára mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felhasználják a megosztott információkat az ezen irányelv szerinti jogaik gyakorlása céljából.
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós joggal összhangban további intézkedéseket írjanak elő az átláthatóság szerzők és előadóművészek számára történő biztosítása érdekében.

- = -

(78) Az uniós szinten harmonizált jogok gyakorlásáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, kevés alkalmat kínálva a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket abban az esetben, amikor a jogok gazdasági értéke az eredetileg becsült értéknél számottevően nagyobbnak bizonyul.
Ezért a tagállamokban a szerződésekre alkalmazandó jog sérelme nélkül a díjazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, amikor az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott díjazás a műnek vagy az előadás felvételének a szerző vagy az előadóművész szerződéses partnere általi későbbi felhasználásából származó, releváns bevételekhez képest egyértelműen aránytalanul alacsony.
Annak megállapítása során, hogy a díjazás aránytalanul alacsony-e, figyelembe kell venni az eset szempontjából lényeges összes bevételt, ideértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, többek között a szerző vagy az előadóművész közreműködését, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és díjazási gyakorlatait, továbbá azt, hogy a szerződés kollektív szerződésen alapul-e.
Az uniós joggal összhangban a szerzőknek és az előadóművészeknek a nemzeti jog szerinti megfelelő megbízatással rendelkező képviselői számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy segítséget nyújtsanak egy vagy több szerzőnek vagy előadóművésznek a szerződéseik kiigazítása iránti kérelmében, figyelembe véve adott esetben más szerzők vagy előadóművészek érdekeit is. E képviselőknek ameddig csak lehetséges, meg kell védeniük a képviselt szerzők és előadóművészek személyazonosságát.

- = -

(82) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza, hogy az uniós szerzői jogi jog értelmében kizárólagos jogokkal rendelkező jogosultjak engedélyezzék műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményük ingyenes felhasználását, többek között nem kizárólagos, ingyenes felhasználási engedélyek bármely felhasználó javára történő megadása révén.

- = -

(83) mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az uniós szerzői jogi keret bizonyos elemeinek korszerűsítését a technológiai fejlődés és a védelem alatt álló tartalom belső piacon belüli új terjesztési csatornáinak figyelembevételével – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az unió szintjén azonban e cél léptéke, hatásai és a határokon átnyúló vetülete miatt jobban megvalósítható, az unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5.
cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.
Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

- = -

keyboard_tab Diritto d'autore 2019/0790 HU

Diritto d'autore 2019/0790 HU