(20) E tekintetben módosítani kell a 2005/29/EK irányelv I.
mellékletét annak egyértelművé tétele érdekében, hogy tiltani kell azt a gyakorlatot, amely során a kereskedő a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján megjelenített keresési eredmények formájában anélkül közöl információkat a fogyasztóval, hogy egyértelműen felfedné a fizetett hirdetéseket, vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.
Amikor egy kereskedő közvetlenül vagy közvetett módon fizetett az online keresőalkalmazás szolgáltatójának azért, hogy egy terméket magasabbra rangsoroljon a keresési eredmények között, akkor erről az online keresőalkalmazás szolgáltatójának tömör, könnyen hozzáférhető és érthető módon tájékoztatnia kell a fogyasztókat.
Közvetett fizetés megvalósulhat olyan további kötelezettségvállalás formájában az online keresőalkalmazás szolgáltatója irányában a kereskedő részéről, amelynek konkrét hatása a termék magasabbra rangsorolása.
A közvetett fizetés jelenthet magasabb tranzakciónkénti jutalékot, illetve különféle, konkrétan magasabb rangsorolást eredményező kompenzációs rendszereket.
Az általános szolgáltatások – például az online keresőalkalmazás szolgáltatója által a kereskedőnek kínált funkciók széles körét lefedő listázási díjak vagy tagdíjak – ellentételezése nem tekintendő kifejezetten a termék magasabbra rangsorolását célzó fizetésnek, feltéve, hogy e fizetések rendeltetése nem a termék magasabbra rangsorolása.
Online keresőalkalmazás szolgáltatói különféle típusú online kereskedők lehetnek, ideértve a közvetítőket, például online_piacokat, a keresőprogramokat és az összehasonlító weboldalakat is.
- = -
(22) Azoknak a kereskedőknek, amelyek lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára arra, hogy különböző kereskedők vagy fogyasztók által ajánlott termékekre és szolgáltatásokra – például utazásra, szállásra és szabadidős tevékenységekre – vonatkozó keresést végezzenek, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a lekérdezés eredményeként megjelenített ajánlatok rangsorolásának meghatározásánál alapértelmezésben használt fő paraméterekről és azok viszonylagos jelentőségéről más paraméterekhez képest.
Ennek a tájékoztatásnak tömörnek, valamint kiemelt helyen könnyen és közvetlenül elérhetőnek kell lennie.
A fő paraméter fogalma a rangsorolással összefüggésben használt bármely általános kritériumot, folyamatot, algoritmusokba épített különös jeleket vagy más kiigazítási vagy visszavetési mechanizmust jelent.
- = -
(27) Az online_piacok szolgáltatóinak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél kereskedőnek vagy nem kereskedői jogállással rendelkező személynek minősül-e, a harmadik fél által feléjük tett nyilatkozat alapján.
Amennyiben az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél azt nyilatkozza jogállásáról, hogy az nem kereskedői, akkor az online_piac szolgáltatója rövid nyilatkozatban rögzíti, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogból eredő fogyasztói jogok nem alkalmazandóak a megkötött szerződésre.
Ezen túlmenően a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online_piac szolgáltatója között.
A tájékoztatást egyértelmű és érthető módon kell biztosítani, nem pedig csupán az általános szerződési feltételekben vagy hasonló szerződéses dokumentumokban.
Az online_piacok szolgáltatóira vonatkozó tájékoztatási követelményeknek arányosnak kell lenniük.
E követelményeknek megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a fogyasztók magas szintű védelme és az online_piacok szolgáltatóinak versenyképessége között.
Az online_piacok szolgáltatói számára nem írható elő az egyes fogyasztói jogok felsorolása, amikor arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy azok nem alkalmazandóak.
Ez nem érinti a 2011/83/EU irányelvben és különösen annak 6.
cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket.
A fogyasztói jogok biztosítására vonatkozó felelősségről nyújtandó tájékoztatás tartalma az online_piac szolgáltatója és az érintett harmadik fél kereskedők közötti szerződéses megállapodásoktól függ.
Az online_piac szolgáltatója jelezheti, hogy a fogyasztói jogok biztosításáért egyedül a harmadik fél kereskedő felelős, illetve ismertetheti egyes saját felelősségeit, azokban az esetekben, amikor vállalja a felelősséget a szerződés egyes vonatkozásaiért, például a kiszállításért vagy az elállási jog gyakorlásáért.
- = -
(30) A digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatás a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogalmát hozzá kell igazítani az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) alkalmazott fogalmakhoz.
Az (EU) 2019/770 irányelv hatálya alá tartozó digitális tartalmak közé tartozik az egyszeri szolgáltatás, az egyedi szolgáltatási aktusok sorozata, valamint az egy adott időszak alatt történő folyamatos szolgáltatás.
A folyamatos tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak nem feltétlenül kell hosszú távú tartalomszolgáltatásnak, illetve szolgáltatásnyújtásnak lennie.
Egy videoklip webes közvetítését (streaming) adott időszakon keresztül nyújtott folyamatos szolgáltatásnak kell tekinteni, függetlenül az audiovizuális fájl tényleges hosszától.
Emiatt nehéz lehet megkülönböztetést tenni a digitális_tartalom és a digitális_szolgáltatások bizonyos típusai között, hiszen mindkettőnek része lehet a kereskedő általi, a szerződés ideje alatti folyamatos szolgáltatás.
Digitális szolgáltatások például a videó- és audióanyagok megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, valamint az egyéb tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés vagy játékok, illetve a felhőalapú tárhely, a webalapú e-mail, a közösségi média és a felhőalkalmazások.
A szolgáltató folyamatos részvétele indokolja a 2011/83/EU irányelv elállási joggal kapcsolatos szabályainak alkalmazását, mivel ez ténylegesen lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződés megkötésétől számított 14 napos időszak alatt kipróbálja a szolgáltatást, és eldöntse, hogy meg akarja-e tartani vagy sem.
A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések jellemzője, hogy egyszeri szolgáltatással biztosítják a fogyasztó számára az adott digitális tartalmat vagy tartalmakat, például zene- vagy videofájlokat.
A nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések továbbra is kivételt képeznek a 2011/83/EU irányelv 16.
cikke első bekezdésének m) pontjában meghatározott elállási jog alól, amelynek értelmében a szerződés teljesítésének, például a tartalom letöltésének vagy közvetítésének kezdetekor a fogyasztó elveszti az elálláshoz való jogát, feltéve, hogy az elállási időszakon belüli teljesítést a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásával kezdték meg, aki tudomásul vette, hogy ezáltal elveszíti elállási jogát.
Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy szolgáltatási_szerződésről vagy pedig nem fizikai adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésről van-e szó, akkor a szolgáltatásokra vonatkozó elállási jog szabályai alkalmazandóak.
- = -
(31) A digitális tartalmak és digitális_szolgáltatások online nyújtása gyakran olyan szerződések alapján történik, amelyek értelmében a fogyasztó nem fizet díjat, hanem személyes_adatokat ad át a kereskedőnek.
A 2011/83/EU irányelv már most is kiterjed a nem tárgyi adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekre (például online digitális_tartalom szolgáltatása), függetlenül attól, hogy a fogyasztó pénzben fizet a szolgáltatásért vagy személyes_adatokat ad át a kereskedőnek.
Az említett irányelv azonban csak azokra a szolgáltatási_szerződésekre – többek között digitális_szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre – terjed ki, amelyek alapján a fogyasztó fizet vagy vállalja, hogy fizet a szolgáltatásokért.
Következésképpen az irányelv nem terjed ki az olyan digitális szolgáltatási_szerződésekre, amelyek alapján a fogyasztó személyes_adatokat biztosít a kereskedő számára, anélkül hogy bármilyen díjat fizetne.
Tekintettel a fizetős digitális_szolgáltatások és a személyes_adatok fejében nyújtott digitális_szolgáltatások hasonlóságára és egymással való helyettesíthetőségére, ezekre az említett irányelv szerinti azonos szabályok kell, hogy vonatkozzanak.
- = -
(34) Ha a digitális tartalmak szolgáltatása vagy a digitális_szolgáltatások nyújtása nem díj ellenében történik, akkor az (EU) 2019/770 irányelvhez való teljeskörű igazodás biztosítása érdekében a 2011/83/EU irányelv azokban az esetekben sem alkalmazandó, amikor a kereskedő csupán a rá vonatkozó jogi követelmények betartásának céljából gyűjt személyes_adatokat.
Ide tartozhatnak például azok az esetek, amikor biztonsági vagy azonosítási okokból a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik a fogyasztó regisztrációját.
- = -
(36) A funkcionalitás fogalmát úgy kell érteni, hogy az a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás lehetséges felhasználásának módjaira utal.
A műszaki korlátok – például digitális jogok kezelésére szolgáló rendszer vagy regionális kódolás – hiánya vagy megléte például befolyásolhatja annak lehetőségét, hogy a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás – tekintettel rendeltetésére – ellássa valamennyi funkcióját.
Az interoperabilitás fogalma arra vonatkozik, hogy a digitális_tartalom vagy a digitális_szolgáltatás képes-e, illetve milyen mértékben képes olyan hardverrel és szoftverrel működni, amely eltér attól, amellyel általában az azonos típusú digitális tartalmat vagy digitális_szolgáltatásokat használják.
Sikeres működésnek minősülhet többek között például, ha a digitális_tartalom vagy szolgáltatás képes arra, hogy az említett eltérő szoftverrel vagy hardverrel információt cseréljen, és felhasználja a kicserélt információt.
A kompatibilitás fogalmát az (EU) 2019/770 irányelv határozza meg.
- = -
(37) A 2011/83/EU irányelv 7.
cikkének (3) bekezdése és 8.
cikkének (8) bekezdése előírja a kereskedők számára, hogy üzlethelyiségen kívül, illetve távollévők között kötött szerződések esetén megszerezze a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulását a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez.
Az említett irányelv 14.
cikke (4) bekezdésének a) pontja szerződéses szankciót ír elő azokra az esetekre, amikor a kereskedő nem tesz eleget ennek a követelménynek, mégpedig azt, hogy a fogyasztónak nem kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásokért.
Ennek megfelelően a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának megszerzése csak azoknak a szolgáltatásoknak – beleértve a digitális_szolgáltatásokat is – az esetében lényeges, amelyek nyújtása díj ellenében történik.
Ezért szükség van a 7.
cikk (3) bekezdésének és a 8.
cikk (8) bekezdésének módosítására, hogy a kereskedők csak abban az esetben legyenek kötelesek a fogyasztó előzetes kifejezett hozzáj árulásának a megszerzésére, ha a szolgáltatási_szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára.
- = -
(44) A 2011/83/EU irányelv 14.
cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat az elállási jog gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó nem viseli a szolgáltatások teljesítésének, a közüzemi szolgáltatások nyújtásának és a nem fizikai adathordozón rögzített digitális_tartalom szolgáltatásának költségeit.
Ezen feltételek bármelyikének teljesülése esetén a fogyasztónak nem kell kifizetnie azoknak a szolgáltatásoknak, közüzemi szolgáltatásoknak vagy digitális tartalmaknak az árát, amelyeket az elállási jog gyakorlása előtt nyújtottak vagy szolgáltattak a számára.
A digitális_tartalom tekintetében ezeknek a nem kumulatív feltételeknek a 14.
cikk (4) bekezdés b) pontjának iii.
alpontja szerinti egyike a szerződés – beleértve a fogyasztó kifejezett előzetes hozzáj árulásának megerősítését a teljesítés elállási időszak vége előtti megkezdéséhez, valamint az elállási jog ebből következő elvesztésének tudomásulvételét – megerősítésének elmulasztása.
Ez a feltétel azonban nem szerepel az elállási jog elvesztésének az irányelv 16.
cikke első bekezdésének m) pontjában felsorolt feltételei között, ami bizonytalanságot eredményez azt illetően, hogy a fogyasztó hivatkozhat-e a 14.
cikk (4) bekezdése b) pontjának iii.
alpontjára olyankor, amikor a 14.
cikk (4) bekezdése b) pontjának másik két feltétele teljesül, és ennek eredményeként az elállási jog a 16.
cikk első bekezdésének m) pontja értelmében elvész.
A 14.
cikk (4) bekezdés b) pontjának iii.
alpontjában rögzített feltételt ezért be kell emelni a 16.
cikk első bekezdésének m) pontjába is, hogy a fogyasztó annak nem teljesülése esetén élhessen elállási jogával, és ennek megfelelően érvényesíthesse a 14.
cikk (4) bekezdésében rögzített jogokat.
- = -
(54) Bár az üzlethelyiségen kívüli értékesítések a kereskedő üzlethelyiségein belül történő értékesítésekhez és a távolsági értékesítésekhez hasonlóan törvényes és bevett értékesítési csatornának számítanak, a fogyasztók otthonának meglátogatásakor vagy a 2011/83/EU irányelv 2.
cikkének 8.
pontjában említett kirándulások alkalmával folytatott bizonyos különösen agresszív vagy megtévesztő, gyakran a termék azonnali kifizetését magában foglaló marketing- és értékesítési gyakorlatok nyomás alá helyezhetik a fogyasztókat, aminek következtében olyan árukat vagy szolgáltatásokat vásárolnak meg, amelyeket más körülmények között nem vettek volna meg és/vagy amelyeket eltúlzott áron vásárolnak meg.
Az ilyen gyakorlatok gyakran az időseket és az egyéb sebezhető fogyasztókat célozzák.
Egyes tagállamok nem kívánatosnak tekintik ezeket a gyakorlatokat, és szükségesnek tartják a 2011/83/EU irányelv szerinti üzlethelyiségen kívüli értékesítések bizonyos formáinak és vonatkozásainak korlátozását – mint a termékek agresszív és megtévesztő reklámozását és értékesítését a fogyasztó otthonának kéretlen meglátogatása vagy kirándulások során.
Amennyiben ilyen korlátozások elfogadására nem fogyasztóvédelmi alapon, hanem például közérdekből vagy a fogyasztók a Charta 7.
cikke által védett magánéletének tiszteletben tartása érdekében kerül sor, akkor azok nem tartoznak a 2005/29/EK irányelv hatálya alá.
- = -