search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'véve' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index véve:


whereas véve:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 2329

 

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„ az_információs_társadalom_szolgáltatása”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás;

b)

„ a_szolgáltatás_igénybe_vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely igénybe veszi az érintett közvetítő_szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;

c)

„ fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;

d)

„ szolgáltatások_nyújtása_az_Unióban”: annak lehetővé tétele, hogy természetes vagy jogi személyek egy vagy több tagállamban igénybe vegyék az olyan közvetítő szolgáltató szolgáltatásait, amely érdemi kapcsolatban van az Unióval;

e)

„ az_Unióval_fennálló_érdemi_kapcsolat”: a közvetítő szolgáltatónak az Unióval fennálló olyan kapcsolata, amely abból fakad, hogy a szolgáltató az Unióban letelepedett, vagy amely valamely konkrét ténybeli kritériumon alapul, így például:

—

egy vagy több tagállamban a tagállam népességéhez viszonyítva jelentős számú személy veszi igénybe a szolgáltatást, vagy

—

az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységek;

f)

„ kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célokból jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;

g)

„ közvetítő_szolgáltatás”: az információs társadalom alábbi szolgáltatásainak egyike:

i.

„ egyszerű_továbbítás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll;

ii.

„ gyorsítótárazás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, együtt jár az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásával, és amelyet azzal a kizárólagos céllal hajtanak végre, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá tegye;

iii.

„ tárhelyszolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött és a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információ tárolásából áll;

h)

„ jogellenes_tartalom”: bármely olyan információ, amely önmagában vagy egy tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgálatások nyújtását, nem felel meg az uniós jognak vagy bármely tagállam – az uniós joggal összhangban álló – jogának, függetlenül az adott jog pontos tárgyától vagy jellegétől;

i)

„ online_platform”: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál;

j)

„ online_keresőprogram”: olyan közvetítő_szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk;

k)

„ nyilvános_terjesztés”: információk elérhetővé tétele potenciálisan korlátlan számú harmadik fél számára a szolgáltatás információt biztosító igénybe vevőjének kérésére;

l)

„ távollevők_közötti_szerződés”: a 2011/83/EU irányelv 2. cikke 7. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „távollevők között kötött szerződés”;

m)

„ online_interfész”: minden szoftver – ideértve honlapot és annak egy részét is – és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

n)

„ a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő szolgáltató üzleti tevékenységének fő helye található, vagy ahol a jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található;

o)

„ a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő_szolgáltatás nyújtása történik;

p)

„az online_platform aktív igénybe vevője”: a_szolgáltatás_igénybe_vevője, aki kapcsolatba lépett az online_platformmal azáltal, hogy tárhelyszolgáltatást kért az online_platformon, vagy találkozik az online_platformon tárolt és annak online_interfészén keresztül terjesztett információval;

q)

„az online_keresőprogram aktív igénybe vevője”: a szolgáltatás olyan igénybe vevője, aki keresést indított online_keresőprogrammal, és a keresőprogram online_interfészén indexelt és megjelenített információval találkozik;

r)

„ hirdetés”: valamely jogi vagy természetes személy üzenetének népszerűsítésére szolgáló információ, függetlenül attól, hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokat szolgál, amelyet egy online_platform megjelenít az online_interfészén a kifejezetten az ilyen információ népszerűsítéséért fizetett ellentételezés fejében;

s)

„ ajánlórendszer”: teljes mértékben vagy részben automatizált rendszer, amelyet az online_platform arra használ, hogy az online_interfészén konkrét információkat javasoljon vagy ezeket az információkat rangsorolja a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára, többek között a_szolgáltatás_igénybe_vevője által indított keresés alapján vagy egyéb módon meghatározva a megjelenített információk relatív sorrendjét vagy elsőbbségét;

t)

„ tartalommoderálás”: a közvetítő szolgáltató olyan automatizált vagy nem automatizált tevékenysége, amely különösen a_szolgáltatás_igénybe_vevője által közzétett jogellenes_tartalom vagy a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információ észlelésére, azonosítására és kezelésére szolgál, ideértve az ilyen jogellenes_tartalom vagy információ elérhetőségét, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedéseket, például annak hátrasorolását, a demonetizálását, az ahhoz való hozzáférés megszüntetését vagy annak eltávolítását, vagy a_szolgáltatás_igénybe_vevője általi információközlés lehetőségét érintő intézkedéseket, például a fiókja megszüntetését vagy felfüggesztését;

u)

„ szerződési_feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza;

v)

„ fogyatékossággal_élő_személyek”: az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) 3. cikkének 1. pontjában említett személyek;

w)

„ kereskedelmi_tájékoztatás”: a 2000/31/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „ kereskedelmi_tájékoztatás”;

x)

„ forgalom”: a vállalkozás által a 139/2004/EK tanácsi rendelet (39) 5. cikkének (1) bekezdésének értelmében kapott összeg.

II. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

14. cikk

Szerződési feltételek

(1)   A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatára vonatkozó információkat. Ezeket világosan, egyszerűen, érthetően, felhasználóbarát módon és egyértelműen kell megfogalmazni, továbbá könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni.

(2)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési_feltételek bármely jelentős változásáról.

(3)   Amennyiben a közvetítő_szolgáltatás elsősorban kiskorúakat céloz meg, vagy azt túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, e közvetítő_szolgáltatás nyújtójának oly módon kell elmagyaráznia a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy az a kiskorúak számára érthető legyen.

(4)   A közvetítő szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el az (1) bekezdésben említett korlátozások alkalmazása és érvényesítése során, kellően figyelembe véve valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a Chartában foglaltak szerinti más alapvető jogokat és szabadságokat.

(5)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak összefoglalót kell biztosítaniuk a szolgáltatások igénybe vevői számára világosan és egyértelműen megfogalmazva, tömör, könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban a szerződési_feltételekről, beleértve a rendelkezésre álló jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségeket is.

(6)   A 33. cikkben szerinti online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online_keresőprogramoknak az összes olyan tagállam hivatalos nyelvén meg kell jelentetniük a szerződési feltételeiket, amelyben szolgáltatásaikat kínálják.

16. cikk

Bejelentési és cselekvési mechanizmusok

(1)   A tárhelyszolgáltatók olyan mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik bármely személy vagy szervezet számára az olyan konkrét, a szolgáltatás keretében elérhető információk bejelentését, amelyek a magánszemély vagy szervezet szerint jogellenes_tartalomnak minősül. E mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a bejelentések kizárólag elektronikus úton történő benyújtását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusoknak meg kell könnyíteniük a kellően pontos és megfelelően indokolt bejelentések benyújtását. Ebből a célból a tárhelyszolgáltatók meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék az alábbi elemek mindegyikét tartalmazó bejelentések benyújtását:

a)

annak kellően részletes magyarázata, hogy az adott magánszemély vagy szervezet miért állítja, hogy a szóban forgó információ jogellenes_tartalom;

b)

az információ pontos elektronikus helyének egyértelmű megadása, például a pontos URL vagy URL-ek, vagy szükség esetén a jogellenes_tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk a tartalom típusa és az adott tárhelyszolgáltatás típusa szerint;

c)

a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet neve és e-mail-címe, kivéve a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében említett valamely bűncselekményt magukban foglaló információk esetében;

d)

nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jóhiszeműen jár el, és a bejelentésben szereplő információk és állítások pontosak és hiánytalanok.

(3)   Az e cikkben említett bejelentések alapján úgy tekintendő, hogy a szolgáltató ténylegesen tudomást szerzett a 6. cikk alkalmazásában az érintett konkrét információról, amennyiben a bejelentések lehetővé teszik a megfelelő gondossággal eljáró tárhelyszolgáltató számára, hogy részletes jogi vizsgálat nélkül azonosítsa az adott tevékenység vagy információ jogellenességét.

(4)   Ha a bejelentés tartalmazza a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet elektronikus elérhetőségét, a tárhelyszolgáltató indokolatlan késedelem nélkül elküldi a bejelentés kézhezvételének megerősítését az adott magánszemélynek vagy szervezetnek.

(5)   A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül – értesíti az adott magánszemélyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az e döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

(6)   A tárhelyszolgáltatók feldolgozzák az (1) bekezdésben említett mechanizmusok keretében tett bejelentéseket, és időben, kellő gondossággal, nem önkényesen és tárgyilagosan eljárva döntést hoznak a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatban. Ha a tárhelyszolgáltatók az említett feldolgozáshoz vagy döntéshozatalhoz automatizált eszközöket vesznek igénybe, akkor az erre vonatkozó tájékoztatást az (5) bekezdésben említett értesítésbe foglalják.

19. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdésének kivételével – nem vonatkozik azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdése és a 3a. szakasz kivételével – nem alkalmazandó azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősített szolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

29. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz nem alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a platformot a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősítették, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

34. cikk

Kockázatértékelés

(1)   Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a szolgáltatásaik és a kapcsolódó rendszerek – többek között az algoritmikus rendszerek – kialakításából vagy működéséből vagy a szolgáltatásaik használatából eredő rendszerszintű kockázatokat.

A kockázatértékeléseket az alkalmazásnak a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett kezdőnapjától kezdve, majd ezt követően legalább évente egyszer kell elvégezniük, de mindenképpen végre kell hajtaniuk minden olyan funkció telepítése előtt, amely valószínűsíthetően kritikus hatást gyakorol az e cikk szerint azonosított kockázatokra. Ezt a kockázatértékelést a nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően kell elvégezni, annak a rendszerszintű kockázatokkal arányosnak kell lennie – figyelembe véve azok súlyosságát és valószínűségét –, és magában kell foglalnia az alábbi rendszerszintű kockázatokat:

a)

jogellenes_tartalom terjesztése a szolgáltatásaik használatával;

b)

az alapvető jogok gyakorlását érintő tényleges vagy várható negatív hatások, különös tekintettel a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltósághoz való alapvető jogra, a Charta 7. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogra, a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra, a Charta 11. cikkében foglalt, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét –, valamint a Charta 21. cikkében foglalt, a megkülönböztetés tilalmához való alapvető jogra, a Charta 24. cikkében foglalt, a gyermekek jogainak védelméhez való alapvető jogra és a Charta 24. cikkében foglalt, a magas szintű fogyasztóvédelemhez való alapvető jogra;

c)

a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás;

d)

a nemi alapú erőszakkal, a közegészség és a kiskorúak védelmével összefüggő tényleges vagy előre látható negatív hatások, valamint a személyek testi és szellemi jóllétére gyakorolt súlyos negatív következmények.

(2)   A kockázatértékelés elvégzésekor az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a következő tényezők befolyásolják-e – és ha igen, hogyan – az (1) bekezdésben említett rendszerszintű kockázatok bármelyikét:

a)

ajánlórendszereik és bármely más releváns algoritmikus rendszerük kialakítása;

b)

tartalommoderálási rendszereik;

c)

az alkalmazandó szerződési_feltételek és azok érvényesítése;

d)

a hirdetések kiválasztását és megjelenítését végző rendszerek;

e)

a szolgáltató adatokkal kapcsolatos gyakorlatai.

Az értékelésnek azt is elemeznie kell, hogy az (1) bekezdés szerinti kockázatokat befolyásolja-e – és ha igen, hogyan – szolgáltatásuk szándékos manipulálása, többek között a szolgáltatás nem autentikus használata vagy automatizált támadása révén, valamint a jogellenes_tartalom és a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen információk bővítése és potenciálisan gyors és széles körű terjedése.

Az értékelés során figyelembe kell venni a sajátos regionális vagy nyelvi szempontokat, többek között azokat, amelyek kifejezetten egy tagállamra jellemzőek.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók a kockázatértékelés elvégzését követően legalább három évig megőrzik a kockázatértékeléseket alátámasztó dokumentumokat, és kérésre közlik azokat a Bizottsággal és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral.

35. cikk

Kockázatcsökkentés

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket kell bevezetniük a 33. cikk értelmében azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva, kiemelt figyelmet fordítva az ilyen intézkedéseknek az alapvető jogokra gyakorolt hatásaira. Az ilyen intézkedések adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)

szolgáltatásaik kialakításának, jellemzőinek vagy működésének módosítása, beleértve online_interfészeiket is;

b)

szerződési feltételeik módosítása és azok érvényesítése;

c)

a tartalommoderálási eljárások módosítása, beleértve a jogellenes tartalmak konkrét típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét, valamint adott esetben a bejelentett tartalom mielőbbi eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét – különösen a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy az online erőszak esetében –, továbbá a releváns döntéshozatali eljárások és a tartalommoderálásra szánt források módosítása;

d)

algoritmikus rendszereik, köztük ajánlórendszereik tesztelése és módosítása;

e)

hirdetési rendszereik módosítása és az általuk kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban a hirdetések megjelenítésének korlátozására vagy kiigazítására irányuló célzott intézkedések elfogadása;

f)

a belső folyamataik, erőforrásaik, a tesztelés, a dokumentáció megerősítése vagy a tevékenységeik felügyelete, különös tekintettel a rendszerszintű kockázatok észlelésére;

g)

a 22. cikk szerinti megbízható bejelentőkkel való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása, valamint a 21. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezési testületek határozatainak végrehajtása;

h)

az egyéb online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása a 45. cikkben említett magatartási kódexeknek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokolloknak megfelelően;

i)

tudatosság növelésére irányuló intézkedések meghozatala és online_interfészük módosítása annak érdekében, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevőket több információval lássák el;

j)

célzott intézkedések meghozatala a gyermekek jogainak védelme érdekében, beleértve az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket, illetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy jelentsék a zaklatást vagy adott esetben segítséget kérjenek;

k)

annak biztosítása, hogy valamely információ, amely olyan generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom lehet, amely számottevően hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy más entitásokra vagy eseményekre, és az eredetiség vagy a hitelesség hamis látszatát kelti valaki számára, megjelenítésekor jól látható jelzések révén megkülönböztethető legyen online_interfészeiken, továbbá egy könnyen használható funkció biztosítása, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen információ megjelölését.

(2)   A Testület – a Bizottsággal együttműködve – évente egyszer átfogó jelenté tesz közzé. A jelentés az alábbiakat foglalja magában:

a)

az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által jelentett vagy más, különösen a 39., 40. és 42. cikknek megfelelő információforrások révén azonosított legjelentősebb és ismétlődő rendszerszintű kockázatok azonosítása és értékelése;

b)

az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az azonosított rendszerszintű kockázatok csökkentésére alkalmazott bevált gyakorlatok.

Az említett jelentés az előfordulás helye szerinti tagállamok szerinti bontásban, valamint adott esetben az Unió egészére vonatkozóan mutatja be a rendszerszintű kockázatokat.

(3)   A Bizottság – a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködve – iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét kockázatok vonatkozásában, mindenekelőtt a bevált gyakorlatok ismertetése és lehetséges intézkedések ajánlása érdekében, kellően figyelembe véve az intézkedések lehetséges hatását valamennyi érintett félnek a Chartában foglalt alapvető jogaira. Az ilyen iránymutatás kidolgozásakor a Bizottság nyilvános konzultációkat szervez.

36. cikk

Válságreagálási mechanizmus

(1)   Válsághelyzet fennállása esetén a Bizottság a Testület ajánlása alapján határozatot fogadhat el, amelyben egy vagy több, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára előírja az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a)

annak értékelése, hogy szolgáltatásaik működése és használata jelentős mértékben hozzájárul-e, vagy valószínűleg jelentős mértékben hozzájárul-e a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetéshez, és ha igen, milyen mértékben és hogyan;

b)

konkrét, eredményes és arányos – például a 35. cikk (1) bekezdésében vagy a 48. cikk (2) bekezdésében előírt – intézkedések azonosítása és alkalmazása az e bekezdés a) pontja alapján azonosított súlyos fenyegetéshez való hozzájárulás megelőzése, megszüntetése vagy korlátozása érdekében;

c)

adott időpontig vagy a határozatban foglalt rendszeres időközönként jelentés benyújtása a Bizottságnak az a) pontban említett értékelésekről, a b) pont alapján hozott konkrét intézkedések pontos tartalmáról, végrehajtásáról, valamint minőségi és mennyiségi hatásáról, továbbá az említett értékelésekhez vagy intézkedésekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről, a határozatban meghatározottak szerint.

Az e bekezdés b) pontja szerinti intézkedések azonosítása és alkalmazása során a szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat.

(2)   E cikk alkalmazásában válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget érintő komoly fenyegetéshez vezethetnek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala során a Bizottság biztosítja, hogy a következő követelmények mindegyike teljesüljön:

a)

a határozatban előírt intézkedések feltétlenül szükségesek, indokoltak és arányosak, kellő mértékben figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat;

b)

a határozat ésszerű határidőt határoz meg az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét intézkedések meghozatalára, figyelembe véve különösen ezen intézkedések sürgős voltát, valamint az előkészítésükhöz és végrehajtásukhoz szükséges időt;

c)

a határozatban előírt intézkedések három hónapot meg nem haladó időtartamra korlátozódnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbi lépéseket:

a)

értesíti a határozatról azt a szolgáltatót vagy azokat a szolgáltatókat, amelyek a határozat címzettjei;

b)

nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a határozatot; és

c)

tájékoztatja a Testületet a határozatról, felkéri a határozattal kapcsolatos véleményének közlésére, és folyamatosan tájékoztatja azt a határozattal kapcsolatos minden későbbi fejleményről.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második albekezdése alapján meghozandó konkrét intézkedések megválasztása azon szolgáltató vagy szolgáltatók hatáskörében marad, amelyek a Bizottság határozatának címzettjei.

(6)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a szolgáltató kérésére párbeszédet kezdeményezhet a szolgáltatóval annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltató sajátos körülményeire tekintettel az (1) bekezdés b) pontjában említett tervezett vagy végrehajtott intézkedések eredményesek és arányosak-e a kitűzött célok elérése szempontjából. A Bizottság biztosítja különösen azt, hogy a szolgáltató által az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések megfeleljenek a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek.

(7)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jelentések és minden egyéb vonatkozó információ -– köztük a 40. vagy 67. cikk alapján általa esetlegesen kért információk – alapján nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett határozat alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazását, figyelembe véve a válság alakulását. A Bizottság erről a nyomon követésről rendszeresen, legalább havonta jelentést tesz a Testületnek.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezett vagy végrehajtott konkrét intézkedések nem eredményesek vagy nem arányosak, a Testülettel folytatott konzultációt követően határozatot fogadhat el, amelyben előírja a szolgáltató számára, hogy vizsgálja felül az érintett konkrét intézkedések azonosítását vagy alkalmazását.

(8)   Amennyiben a válság alakulását figyelembe véve szükséges, a Bizottság a Testület ajánlása alapján eljárva módosíthatja az (1) bekezdésben vagy a (7) bekezdés második albekezdésében említett határozatot a következők révén:

a)

a határozat visszavonása és adott esetben annak előírása, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online_keresőprogram szüntesse meg az (1) bekezdés b) pontja vagy a (7) bekezdés második albekezdése alapján azonosított és végrehajtott intézkedések alkalmazását, különösen, ha a szóban forgó intézkedések indokai már nem állnak fenn;

b)

a (3) bekezdés c) pontjában említett időszak legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítása;

c)

az intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok, különösen a Chartában rögzített alapvető jogok intézkedések általi tiszteletben tartásával kapcsolatos lehetséges mulasztások számbavétele.

(9)   Az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell az e cikkben említett határozatra és annak módosítására.

(10)   A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által az e cikk alapján megfogalmazott ajánlást.

(11)   A Bizottság az e cikk szerinti határozatok elfogadását követően évente, de minden esetben a válság végét követő három hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett határozatok alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazásáról.

40. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok vizsgálata

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók hozzáférést biztosítanak a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor vagy a Bizottság részére – azok indokolt kérelmére és a kérelemben meghatározott észszerű határidőn belül – az e rendeletnek való megfelelés nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokhoz.

(2)   A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság azokat az adatokat, amelyekhez az (1) bekezdés alapján fértek hozzá, kizárólag az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére és értékelésére használhatják fel, és ennek során kellően figyelembe veszik az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók és az érintett szolgáltatás igénybe vevőinek jogait és érdekeit, ideértve a személyes adatok védelmét, a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelmét, valamint szolgáltatásuk biztonságának fenntartását.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor vagy a Bizottság kérésére ismertetniük kell algoritmikus rendszereik – köztük ajánlórendszereik – tervezését, logikáját, működését és tesztelését.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor indokolt kérelmére az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak – a kérelemben meghatározott észszerű határidőn belül – biztosítaniuk kell az olyan ellenőrzött kutatók adatokhoz való hozzáférését, akik megfelelnek az ezen cikk (8) bekezdésében szereplő követelményeknek, kizárólag olyan kutatások céljára, amelyek hozzájárulnak a 34. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott, az Unióban felmerülő rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a 35. cikk szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez.

(5)   A (4) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató adott esetben kérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort a kérelem módosítására, ha úgy ítéli meg, hogy az alábbi két ok egyikéből kifolyólag nem tud hozzáférést adni a kért adatokhoz:

a)

nincs hozzáférése az adatokhoz;

b)

az adatokhoz való hozzáférés megadása a szolgáltatása biztonsága vagy a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelme szempontjából jelentős mértékű sebezhetőséghez vezetne.

(6)   Az (5) bekezdésnek megfelelő módosítási kérelmekben javasolni kell egy vagy több olyan alternatív megoldást, amelyek révén megadható a hozzáférés a kért adatokhoz vagy egyéb, a kérelem céljának megfelelő és elégséges adatokhoz.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor 15 napon belül dönt a módosítási kérelemről, és tájékoztatja az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót a döntéséről, illetve adott esetben a módosított kérelemről és a kérelem teljesítésére vonatkozó új határidőről.

(7)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak elő kell segíteniük és biztosítaniuk kell az adatokhoz való, az (1) és (4) bekezdésnek megfelelő hozzáférést a kérelemben megadott megfelelő interfészeken keresztül, ideértve az online adatbázisokat vagy az alkalmazásprogramozási felületeket is.

(8)   A kutatók kellően indokolt kérelme alapján a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak ellenőrzött kutatói státuszt ítél meg e kutatók számára a kérelemben említett különös kutatás tekintetében, valamint a (4) bekezdés alapján az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak címzett, indokolt kérelmet bocsát ki az adathozzáférés iránt, amennyiben a kutatók igazolják, hogy megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:

a)

az (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kutatóhelyhez tartoznak;

b)

üzleti érdekek nem vezérlik őket;

c)

kérelmük ismerteti a kutatás finanszírozását;

d)

képesek az egyes kérelmekhez kapcsolódó adatvédelmi és bizalmas adatkezelési követelmények betartására és a személyes adatok védelmére, valamint kérelmükben ismertetik az e célból általuk bevezetett megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket;

e)

kérelmük igazolja, hogy az adatokhoz való hozzáférésük és a kérelmezett időkeretek szükségesek és arányosak kutatásuk céljához mérten, továbbá igazolja, hogy az említett kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a (4) bekezdésben meghatározott célokhoz;

f)

a tervezett kutatási tevékenységeket a (4) bekezdésben meghatározott célokra fogják végezni;

g)

vállalják, hogy kutatási eredményeiket a kutatás befejezését követő észszerű időn belül ingyenesen hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek jogaira és érdekeire is figyelemmel.

Az e bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követően a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Testületet.

(9)   A kutatók kérelmüket az azon tagállam szerinti digitális szolgáltatási koordinátorhoz is benyújthatják, amelyben az a kutatóhely található, amelyhez tartoznak. A kérelem e bekezdés szerinti kézhezvételét követően a digitális szolgáltatási koordinátor elvégzi a kezdeti értékelést arról, hogy az érintett kutatók megfelelnek-e a (8) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételnek. Ezt követően a vonatkozó digitális szolgáltatási koordinátor megküldi a kérelmet az érintett kutatók által benyújtott igazoló dokumentumokkal és az eredeti értékeléssel együtt a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak. A letelepedési hely szerinti digitális koordinátor indokolatlan késedelem nélkül határoz az ellenőrzött kutatói státusz odaítéléséről.

A benyújtott első értékelés kellő figyelembevétele mellett, az ellenőrzött kutatói státusz odaítéléséről szóló – a (8) bekezdés szerinti – végső döntés a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor hatáskörébe tartozik.

(10)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely megítélte az ellenőrzött kutatói státuszt és az ellenőrzött kutató javára kiadta az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak címzett, adathozzáférés iránti indokolt kérelmet, határozatot kell kibocsátania a hozzáférés megszüntetéséről, ha – a saját kezdeményezésére vagy a harmadik féltől származó információk alapján lefolytatott vizsgálat alapján – megállapítja, hogy az ellenőrzött kutató már nem felel meg a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és e határozatról tájékoztatnia kell az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót. A hozzáférés megszüntetését megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetővé kell tennie az ellenőrzött kutató számára, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy megszüntesse a hozzáférést.

(11)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátoroknak közölniük kell a Testülettel azoknak a természetes személyeknek vagy szervezeteknek a nevét és elérhetőségét, akik vagy amelyek számára az ellenőrzött kutatói státuszt a (8) bekezdéssel összhangban megítélték, és a kutatás célját, amely vonatkozásában kérelmet nyújtottak be, vagy pedig, amennyiben a (10) bekezdéssel összhangban megszüntették az adathozzáférést, közölniük kell ezt az információt a Testülettel.

(12)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz – beleértve a valós idejű adatokat is, amennyiben ez technikailag lehetséges –, feltéve, hogy az adatok online_interfészükön nyilvánosan hozzáférhetők azon kutatók számára – beleértve a nonprofit szervekhez, szervezetekhez és egyesületekhez tartozó kutatókat is –, akik megfelelnek a (8) bekezdés b), c), d) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és akik az adatokat kizárólag olyan kutatás céljára használják fel, amely a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozzájárul az Unión belüli rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez.

(13)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a rendelet kiegészítéséről, amelyek meghatározzák, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók milyen technikai feltételek mellett oszthatják meg az (1) és (4) bekezdés értelmében vett adatokat, és ezek az adatok milyen célokra használhatók. Ezekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni a konkrét feltételeket, amelyek alapján az adatok kutatókkal való megosztására az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban sor kerülhet, valamint az adatok megosztását támogató releváns objektív mutatókat, az eljárásokat és szükség esetén a független tanácsadói mechanizmusokat, figyelembe véve az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak és a szolgáltatások érintett igénybe vevőinek jogait és érdekeit, beleértve a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelmét és a szolgáltatások biztonságának fenntartását.

45. cikk

Magatartási kódexek

(1)   A Bizottság és a Testület előmozdítja és elősegíti az olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve különösen a jogellenes_tartalom és a rendszerszintű kockázatok különböző típusainak kezelésével kapcsolatos sajátos kihívásokat, az uniós jognak megfelelően, különös tekintettel a versenyről és a személyes adatok védelméről szóló jogra.

(2)   Ha olyan, a 34. cikk (1) bekezdésének értelmében vett jelentős rendszerszintű kockázat merül fel, amely több online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot érint, a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgátókat, az online_platformot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb közvetítő szolgálatókat - esettől függően –, illetve az érintett illetékes hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, hogy vegyenek részt magatartási kódexek kidolgozásában, többek között arra vonatkozó vállalások meghatározásával, hogy konkrét kockázatcsökkentési intézkedéseket hozzanak, illetve kidolgozzák a meghozott intézkedésekre és azok eredményeire vonatkozó rendszeres jelentéstétel keretrendszerét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés érvényesítésekor a Bizottság és a Testület, valamint adott esetben az egyéb érintett szervek, törekszenek annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a konkrét célkitűzéseiket, tartalmazzák az e célkitűzések elérésének mérésére szolgáló főbb teljesítménymutatókat, illetve uniós szinten kellően figyelembe vegyék valamennyi érdekelt fél – különösen pedig a polgárok – igényeit és érdekeit. A Bizottság és a Testület emellett törekszik annak biztosítására, hogy a résztvevők rendszeresen jelentsenek a Bizottságnak és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátoroknak a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről a magatartási kódexben található főbb teljesítménymutatók alapján. A fő teljesítménymutatóknak és a jelentéstételi kötelezettségvállalásoknak figyelembe kell venniük a különböző résztvevők közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket.

(4)   A Bizottság és a Testület értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e az (1) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseknek, és rendszeresen nyomon követi és értékeli a célkitűzések elérését, figyelembe véve a kódexekben esetlegesen szereplő fő teljesítménymutatókat. A Bizottság és a Testület közzéteszi a következtetéseit.

A Bizottság és a Testület ösztönzi és elősegíti továbbá a magatartási kódexek rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását.

A magatartási kódexek rendszeres be nem tartása esetén a Bizottság és a Testület felkérheti a magatartási kódexek aláíróit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.

51. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok hatásköre

(1)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

a)

hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is;

b)

hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)

hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat.

(2)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:

a)

hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)

hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot;

c)

hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására;

d)

hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására;

e)

hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot.

Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

(3)   Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:

a)

az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)

ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online_interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll.

A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:

a)

a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)

az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.

(5)   A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(6)   A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

56. cikk

Hatáskörök

(1)   Az a tagállam, ahol közvetítő szolgáltató székhelye található, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az e rendelet felügyelete és végrehajtása tekintetében, kivéve a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott hatásköröket.

(2)   A Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a III. fejezet 5. szakaszának felügyelete és végrehajtása tekintetében.

(3)   A Bizottság hatáskörrel rendelkezik e rendeletnek – a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő – felügyeletére és érvényesítésére az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók tekintetében.

(4)   Amennyiben a Bizottság ugyanazon jogsértés miatt nem indított eljárást, az a tagállam, amelyben az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató székhelye található, hatáskörrel rendelkezik az e rendelet szerinti, a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő kötelezettségeknek az említett szolgáltatók tekintetében történő felügyeletére és végrehajtására.

(5)   A tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésben felügyelik és végrehajtják e rendelet rendelkezéseit.

(6)   Az olyan közvetítő szolgáltató tekintetében, amely nem rendelkezik letelepedési hellyel az Unióban, e cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban az a tagállam, amelyben jogi képviselője lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik, vagy adott esetben a Bizottság rendelkezik hatáskörrel az e rendelet szerinti vonatkozó kötelezettségek felügyeletére és végrehajtására.

(7)   Amennyiben a közvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi képviselőt a 13. cikkel összhangban, valamennyi tagállam, valamint online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató esetében e cikkel összhangban a Bizottság rendelkezik az említett felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel.

Amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, értesítenie kell az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot, és gondoskodnia kell a Charta értelmében alkalmazandó biztosítékok tiszteletben tartásáról, különösen annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazt a magatartást többször is szankcionálják az e rendeletben előírt kötelezettségek megszegéséért. Amennyiben a Bizottság gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, e szándékáról értesíti az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort. Az e bekezdés szerinti értesítést követően a többi tagállam nem indíthat eljárást az értesítésben említett jogsértésre vonatkozóan.

57. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság szorosan együttműködnek egymással, és kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak e rendelet következetes és hatékony alkalmazása érdekében. A kölcsönös segítségnyújtásnak magában kell foglalnia különösen az e cikkel összhangban történő információcserét, valamint a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa az összes célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, a Testületet és a Bizottságot a vizsgálat megindításáról és egy adott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó, értékelést is tartalmazó végleges határozat meghozatalára irányuló szándékáról.

(2)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vizsgálat céljából felkérhet más digitális szolgáltatási koordinátorokat arra, hogy bocsássanak rendelkezésre a birtokukban lévő konkrét információkat egy adott közvetítő szolgáltatóval kapcsolatban, illetve gyakorolják az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket bizonyos, a tagállamukban található információk tekintetében. Adott esetben a kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor a szóban forgó tagállam más illetékes hatóságait vagy egyéb hatóságait is bevonhatja.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátornak eleget kell tennie az ilyen kérésnek, és indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatnia kell a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort a meghozott intézkedésről, kivéve, ha:

a)

a kérés tárgya a vizsgálati célok fényében nincs kellően meghatározva vagy indokolva, illetve nem arányos; vagy

b)

sem a megkeresett digitális szolgáltatási koordinátor, sem az adott tagállam más illetékes hatósága vagy egyéb hatósága nem rendelkezik a kért információval, és nem is fér hozzá ehhez az információhoz; vagy

c)

a kérésnek nem lehet eleget tenni az uniós vagy nemzeti jog megsértése nélkül;

A kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor az első albekezdésben meghatározott határidőn belül indokolt választ küld, amelyben magyarázatot ad az elutasításra.

58. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok határokon átnyúló együttműködése

(1)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátor tagállamában, felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(2)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben legalább három, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor észszerűen feltételezi, hogy egy adott közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállamában, e digitális szolgáltatási koordinátorok kérése alapján a Testület felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmet vagy ajánlást megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)

az érintett közvetítő szolgáltató 11. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület miért feltételezi, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint a feltételezett jogsértés kedvezőtlen hatásainak ismertetése;

c)

bármely olyan további információ, amelyet a kérést küldő digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat vagy a konkrét vizsgálati és érvényesítési intézkedésekre, többek között ideiglenes intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak teljes mértékben figyelembe kell vennie az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti kérést. Ha úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy a kérésnek megfelelően eljárjon, és okkal tételezi fel, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület további információkkal tudna szolgálni, letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor az 57. cikkel összhangban megkérheti ezeket az információkat, vagy pedig a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban közös vizsgálatot indíthat legalább a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor bevonásával. Az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőt a kért kiegészítő információk rendelkezésre bocsátásáig, illetve a közös vizsgálatban való részvételre történő felhívás elutasításáig fel kell függeszteni.

(5)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül meg kell küldenie a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek a feltételezett jogsértés értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések ismertetését.

59. cikk

A Bizottság elé utalás

(1)   Amennyiben az 58. cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezik közlés, ha a Testület nem ért egyet az 58. cikk (5) bekezdése alapján készített értékeléssel vagy az annak alapján hozott vagy tervezett vagy intézkedésekkel, vagy a 60. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a Testület az összes releváns információ megadásával a Bizottság elé terjesztheti az ügyet. Ezen információknak magukban kell foglalniuk legalább a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak küldött kérést vagy ajánlást, az e digitális szolgáltatási koordinátor általi értékelést, az egyet nem értés indokait, valamint a Bizottság elé utalást alátámasztó minden egyéb információt.

(2)   A Bizottság a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral folytatott konzultációt követően értékeli az ügyet az azt követő két hónapon belül, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően elé utalták az ügyet.

(3)   Ha a Bizottság e cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapítja, hogy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti értékelés vagy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti, meghozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések nem elégségesek e rendelet tényleges érvényesülésének biztosításához vagy más módon nem egyeztethetők össze ezzel a rendelettel, közli álláspontját a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral és a Testülettel, és felkéri a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy újraértékelésére.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor megteszi az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati vagy végrehajtási intézkedéseket, teljes mértékben figyelembe véve az álláspontokat és a Bizottság felülvizsgálati kérelmét. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor a felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, valamint az 58. cikk (1) vagy (2) bekezdése alapján intézkedést hozó, kérelmező digitális szolgáltatási koordinátort vagy Testületet a meghozott intézkedésekről.

60. cikk

Közös vizsgálatok

(1)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor közös vizsgálatokat indíthat és vezethet egy vagy több érintett digitális szolgáltatási koordinátor részvételével:

a)

saját kezdeményezés alapján, e rendelet valamely közvetítő szolgáltató általi, több tagállamban való feltételezett megsértésének kivizsgálása céljából; vagy

b)

a Testület által tett olyan ajánlás alapján, amelynek alapját valamely, legalább három digitális szolgáltatási koordinátor által a tagállamaikban a szolgáltatást igénybe vevőket érintő jogsértés észszerű gyanúja nyomán megfogalmazott kérés képezi.

(2)   Bármely digitális szolgáltatási koordinátor, amely bizonyítja, hogy jogos érdekkel bír az (1) bekezdés szerinti közös vizsgálatban való részvétel iránt, kérheti az abban való részvételét. Amennyiben a résztvevők másként nem állapodnak meg, a közös vizsgálatot a megindításától számított három hónapon belül le kell zárni.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor legkésőbb az első albekezdésben említett határidő lejárta után egy hónappal közli a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos előzetes álláspontját valamennyi digitális szolgáltatási koordinátorral, a Bizottsággal és a Testülettel. Az előzetes álláspontban figyelembe kell venni a közös vizsgálatban részt vevő összes többi digitális szolgáltatási koordinátor álláspontját. Ezen előzetes álláspontban adott esetben az elfogadandó jogérvényesítési intézkedéseket is meg kell határozni.

(3)   A Testület az 59. cikk szerint a Bizottsághoz utalhatja az ügyet, amennyiben:

a)

a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor nem közölte előzetes álláspontját a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül;

b)

a Testület lényegében nem ért egyet a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor által közölt előzetes állásponttal; vagy

c)

a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor a Testület által az (1) bekezdés b) pontja szerint tett ajánlás nyomán nem indítja meg haladéktalanul a közös vizsgálatot.

(4)   A közös vizsgálat lefolytatása során a résztvevő digitális szolgáltatási koordinátoroknak jóhiszeműen együtt kell működniük egymással, figyelembe véve adott esetben a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor észrevételeit, illetve a Testület ajánlását. A közös vizsgálatban részt vevő, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátorok a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor kérésére vagy a vele folytatott konzultációt követően jogosultak az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket gyakorolni a feltételezett jogsértés által érintett közvetítő szolgáltatókkal szemben a területükön található információk és helyiségek tekintetében.

3. SZAKASZ

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

63. cikk

A Testület feladatai

(1)   Amennyiben a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, a Testület mindenekelőtt:

a)

támogatja a közös vizsgálatok koordinációját;

b)

támogatást nyújt az illetékes hatóságoknak az online óriásplatformokra, illetve a nagyon népszerű online_keresőprogramokra vonatkozó, e rendelet értelmében továbbítandó jelentések és ellenőrzési eredmények elemzésében;

c)

véleményeket, ajánlásokat vagy tanácsokat fogalmaz meg a digitális szolgáltatási koordinátorok felé e rendeletnek megfelelően, figyelembe véve különösen a közvetítő szolgáltatók szolgáltatásnyújtási szabadságát;

d)

e rendelettel összhangban tanácsot ad a Bizottságnak a 66. cikkben említett intézkedések vonatkozásában, és véleményeket fogad el az online óriásplatformokat, illetve nagyon népszerű online_keresőprogramokat illetően;

e)

az érintett érdekelt felekkel együttműködve támogatja és előmozdítja az e rendelet értelmében előírt európai szabványok, iránymutatások, jelentések, mintadokumentumok és magatartási kódexek kidolgozását és végrehajtását, többek között vélemények vagy ajánlások kiadásával a 44. cikkel kapcsolatos témákban, valamint a felmerülő kérdések azonosítását az ebben a rendeletben szabályozott ügyekben.

(2)   Azok a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más nemzeti illetékes hatóságok, amelyek nem tesznek eleget a nekik címzett, a Testület által elfogadott véleményeknek, kéréseknek vagy ajánlásoknak, az e rendelet értelmében vett jelentésükben vagy adott esetben a saját releváns határozataik elfogadásakor megindokolják ezt a döntésüket, és ismertetik vizsgálataikat, fellépéseiket és az általuk végrehajtott intézkedéseiket.

4. SZAKASZ

Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring

91. cikk

Felülvizsgálat

(1)   2027. február 18-ig a Bizottság értékeli e rendeletnek a kis- és középvállalkozások fejlődésére és gazdasági növekedésére gyakorolt lehetséges hatását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

2025. november 17-ig a Bizottság értékeli a következőket, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak:

a)

a 33. cikk alkalmazása, beleértve az e rendelet III. fejezetének 5. szakaszában meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó közvetítő szolgáltatók körét;

b)

e rendelet kölcsönhatása más jogi aktusokkal, különösen a 2. cikk (3) és (4) bekezdésében említett jogi aktusokkal.

(2)   2027. november 17-ig, majd ötévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

E jelentés különösen az alábbiakkal foglalkozik:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése a) és b) pontjának alkalmazása;

b)

e rendelet hozzájárulása a közvetítő_szolgáltatások belső piacának elmélyítéséhez és hatékony működéséhez, különösen a határokon átnyúló digitális szolgáltatások tekintetében;

c)

a 13., 16., 20., 21., 45. és 46. cikk alkalmazása;

d)

a kis- és mikrovállalkozások kötelezettségeinek hatálya;

e)

a felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok hatékonysága;

f)

a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartására gyakorolt hatás.

(3)   Adott esetben az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(4)   A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett jelentésben értékeli a digitális szolgáltatási koordinátorok által a tevékenységeikről az 55. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak és a Testületnek benyújtott éves jelentéseket is, és azokról jelentést készít.

(5)   A (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok és a Testület tájékoztatást nyújtanak a Bizottság kérésére.

(6)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelések végzése során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb releváns szervek vagy források álláspontját és megállapításait, és különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra és az új versenytársak helyzetére.

(7)   2027. február 18-ig a Bizottság a Testülettel folytatott konzultációt követően értékeli a Testület működését és a 43. cikk alkalmazását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, figyelembe véve e rendelet alkalmazásának első éveit. A megállapítások alapján, illetve a Testület véleményének teljes mértékű figyelembevételével ezt a jelentést adott esetben a Testület felépítése tekintetében e rendelet módosítására vonatkozó javaslat kíséri.


whereas
keyboard_arrow_down