keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- 2 21. cikk Peren kívüli vitarendezés
- 1 45. cikk Magatartási kódexek
- 2 48. cikk Válságkezelési protokollok
- 1 51. cikk A digitális szolgáltatási koordinátorok hatásköre
- 1 67. cikk Információkérés
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET
A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE
III. FEJEZET
KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN
1. SZAKASZ
Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések
2. SZAKASZ
A tárhelyszolgáltatókra, köztük az online platformokra alkalmazandó további kötelezettségek
3. SZAKASZ
Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó további kötelezettségek
4. SZAKASZ
Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó egyéb rendelkezések, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel
5. SZAKASZ
Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében
6. SZAKASZ
A kellő gondossági kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések
IV. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
1. SZAKASZ
Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok
2. SZAKASZ
Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok
3. SZAKASZ
A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete
4. SZAKASZ
Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring
5. SZAKASZ
Közös végrehajtási rendelkezések
6. SZAKASZ
Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- nyilvános terjesztés
- az információs társadalom szolgáltatása
- a szolgáltatás igénybe vevője
- fogyasztó
- szolgáltatások nyújtása az Unióban
- az Unióval fennálló érdemi kapcsolat
- kereskedő
- közvetítő szolgáltatás
- egyszerű továbbítás
- gyorsítótárazás
- tárhelyszolgáltatás
- jogellenes tartalom
- online platform
- online keresőprogram
- nyilvános terjesztés
- távollevők közötti szerződés
- online interfész
- a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor
- a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor
- az online platform aktív igénybe vevője
- az online keresőprogram aktív igénybe vevője
- hirdetés
- ajánlórendszer
- tartalommoderálás
- szerződési feltételek
- fogyatékossággal élő személyek
- kereskedelmi tájékoztatás
- forgalom
- vagy 61
- hogy 55
- említett 32
- peren 27
- kívüli 27
- illetve 27
- digitális 24
- testület 23
- adott 23
- szolgáltatási 22
- vitarendezési 22
- egyéb 22
- bizottság 22
- üzemeltető 21
- érintett 20
- kell 19
- cikk 18
- a 16
- való 15
- arra 14
- szolgáltatók 14
- megfelelően 14
- válságkezelési 14
- valamint 13
- által 13
- szükséges 13
- jogsértés 12
- online_platformot 12
- esetben 12
- online 11
- közvetítő 11
- online_keresőprogramot 11
- tanúsított 11
- óriásplatformot 10
- nagyon 10
- népszerű 10
- annak 10
- igazságügyi 10
- szolgáltató 10
- igénybe 9
- ilyen 9
- bármely 9
- magatartási 9
- koordinátor 9
- cikkben 9
- hatáskör 9
- vonatkozó 8
- valamennyi 8
- első 8
- szolgáltatás 8
21. cikk
Peren kívüli vitarendezés
(1) A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.
Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.
Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.
(2) A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.
Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.
A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.
(3) A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:
| a) | pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől; |
| b) | rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez; |
| c) | tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől; |
| d) | az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét; |
| e) | képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén; |
| f) | a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor. |
A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:
| a) | azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és |
| b) | azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint. |
(4) A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.
A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:
| a) | felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát; |
| b) | feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot; |
| c) | azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket; |
| d) | meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat; |
| e) | adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést. |
A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.
(5) Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.
A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.
A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.
(6) A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.
(7) Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.
(8) A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.
(9) Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.
45. cikk
Magatartási kódexek
(1) A Bizottság és a Testület előmozdítja és elősegíti az olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve különösen a jogellenes_tartalom és a rendszerszintű kockázatok különböző típusainak kezelésével kapcsolatos sajátos kihívásokat, az uniós jognak megfelelően, különös tekintettel a versenyről és a személyes adatok védelméről szóló jogra.
(2) Ha olyan, a 34. cikk (1) bekezdésének értelmében vett jelentős rendszerszintű kockázat merül fel, amely több online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot érint, a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgátókat, az online_platformot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb közvetítő szolgálatókat - esettől függően –, illetve az érintett illetékes hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, hogy vegyenek részt magatartási kódexek kidolgozásában, többek között arra vonatkozó vállalások meghatározásával, hogy konkrét kockázatcsökkentési intézkedéseket hozzanak, illetve kidolgozzák a meghozott intézkedésekre és azok eredményeire vonatkozó rendszeres jelentéstétel keretrendszerét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés érvényesítésekor a Bizottság és a Testület, valamint adott esetben az egyéb érintett szervek, törekszenek annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a konkrét célkitűzéseiket, tartalmazzák az e célkitűzések elérésének mérésére szolgáló főbb teljesítménymutatókat, illetve uniós szinten kellően figyelembe vegyék valamennyi érdekelt fél – különösen pedig a polgárok – igényeit és érdekeit. A Bizottság és a Testület emellett törekszik annak biztosítására, hogy a résztvevők rendszeresen jelentsenek a Bizottságnak és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátoroknak a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről a magatartási kódexben található főbb teljesítménymutatók alapján. A fő teljesítménymutatóknak és a jelentéstételi kötelezettségvállalásoknak figyelembe kell venniük a különböző résztvevők közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket.
(4) A Bizottság és a Testület értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e az (1) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseknek, és rendszeresen nyomon követi és értékeli a célkitűzések elérését, figyelembe véve a kódexekben esetlegesen szereplő fő teljesítménymutatókat. A Bizottság és a Testület közzéteszi a következtetéseit.
A Bizottság és a Testület ösztönzi és elősegíti továbbá a magatartási kódexek rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását.
A magatartási kódexek rendszeres be nem tartása esetén a Bizottság és a Testület felkérheti a magatartási kódexek aláíróit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
48. cikk
Válságkezelési protokollok
(1) A Testület ajánlhatja a Bizottságnak, hogy kezdeményezze – a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően – önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását válsághelyzetek kezelésére. E helyzetek szigorúan a közbiztonságot vagy közegészségügyet érintő rendkívüli körülményekre korlátozódnak.
(2) A Bizottság előmozdítja és elősegíti, hogy az online óriásplatformot, a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók és adott esetben az egyéb online_platformot vagy egyéb online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók részt vegyenek az említett válságkezelési protokollok kidolgozásában, tesztelésében és alkalmazásában. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy az említett válságkezelési protokollok magukban foglaljanak egy vagy több intézkedést az alábbiak közül
| a) | a válsághelyzettel kapcsolatban a tagállami hatóságok által vagy uniós szinten – illetve a válsághelyzet körülményeitől függően egyéb érintett megbízható szervek által – biztosított tájékoztatás hangsúlyos megjelenítése; |
| b) | annak biztosítása, hogy a közvetítő szolgáltató kinevezzen egy kifejezetten a válságkezelésért felelős kapcsolattartó pontot; ez adott esetben lehet a 11. cikk szerinti elektronikus kapcsolattartó pont, illetve az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók esetében a 41. cikkben említett megfelelési tisztviselő; |
| c) | adott esetben a 16., 20., 22., 23. és 35. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés céljára szánt erőforrások hozzáigazítása a válsághelyzetből fakadó igényekhez. |
(3) A Bizottság bevonja adott esetben a tagállami hatóságokat, valamint bevonhatja az uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket is a válságkezelési protokollok kidolgozásába, tesztelésébe és felügyeletébe. A Bizottság szükség esetén, illetve adott esetben civil társadalmi szervezeteket és egyéb releváns szervezeteket is bevonhat a válságkezelési protokollok kidolgozásába.
(4) A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a válságkezelési protokollok egyértelműen meghatározzák az alábbiak mindegyikét:
| a) | konkrét paraméterek annak meghatározására, hogy mi minősül rendkívüli körülménynek a válságkezelési protokoll szempontjából, és a válságkezelési protokoll célkitűzései; |
| b) | az egyes résztvevők szerepe és az általuk meghozandó intézkedések az előkészületek során, illetve a válságkezelési protokoll életbelépésekor; |
| c) | a válságkezelési protokoll életbelépésének meghatározására szolgáló egyértelmű eljárás; |
| d) | a válságkezelési protokoll életbelépése után meghozandó intézkedések meghozatalára szolgáló időszak megállapítását célzó egyértelmű eljárás, amely időszak szigorúan az adott rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódik; |
| e) | óvintézkedések a Chartában foglalt alapvető jogok – különös tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, és a megkülönböztetésmentességhez való jogra – gyakorlására kifejtett negatív hatások kezelése érdekében; |
| f) | a meghozott intézkedésekről, azok időtartamáról és eredményeiről szóló nyilvános jelentéstételre vonatkozó eljárás a válsághelyzet lezárultával. |
(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a válságkezelési protokoll nem kezeli hatékonyan a válsághelyzetet vagy nem biztosítja a (4) bekezdés e) pontjában említett alapvető jogok gyakorlásának védelmét, felkéri a résztvevőket a válságkezelési protokoll felülvizsgálatára, többek között további intézkedések meghozatalával.
IV. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
1. SZAKASZ
Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok
51. cikk
A digitális szolgáltatási koordinátorok hatásköre
(1) Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:
| a) | hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is; |
| b) | hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére; |
| c) | hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat. |
(2) Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:
| a) | hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére; |
| b) | hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot; |
| c) | hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására; |
| d) | hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására; |
| e) | hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot. |
Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.
(3) Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:
| a) | az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről; |
| b) | ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online_interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll. |
A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.
A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:
| a) | a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket; |
| b) | az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák. |
Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.
(5) A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.
(6) A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.
67. cikk
Információkérés
(1) Az e szakasz rendelkezései alapján rá ruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság egyszerű kérés vagy határozat útján utasíthatja az olyan érintett, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célból eljáró bármely más természetes vagy jogi személyt, akinek vagy amelynek észszerűen tudomása lehet valamely feltételezett jogsértéssel kapcsolatos információról – ideértve a 37. cikkben és a 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is –, hogy egy meghatározott, észszerű határidőn belül közöljék ezen információkat.
(2) Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, vagy valamely, e cikk (1) bekezdésében említett egyéb személynek küldött egyszerű információkérés keretében a Bizottság megjelöli kérésének jogalapját és célját, meghatározza, hogy konkrétan mely információ közlését kéri és milyen határidőn belül, valamint a helytelen, hiányos vagy félrevezető információk szolgáltatásáért a 74. cikkben előírt pénzbírságok összegét.
(3) Ha a Bizottság határozati úton kér tájékoztatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól, vagy valamely, e cikk (1) bekezdésében említett egyéb személytől, akkor abban megjelöli kérésének jogalapját és célját, valamint meghatározza, hogy konkrétan mely információ közlését kéri és milyen határidőn belül. Közli továbbá a 74. cikkben előírt pénzbírságok összegét, valamint megnevezi vagy kiszabja a 76. cikkben előírt kényszerítő bírságokat. A Bizottság utal továbbá a határozat Bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezéséhez való jogra.
(4) Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók vagy az (1) bekezdésben említett egyéb személy vagy azok képviselői – illetve jogi személyek és vállalatok esetében, vagy ha nem rendelkeznek jogi személyiséggel, akkor a jog vagy az alapító okiratuk által a képviseletükre felhatalmazott személyek – kötelesek megadni a kért tájékoztatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, illetve az (1) bekezdésben említett egyéb személy nevében. Az eljárásra megfelelően felhatalmazott ügyvédek is benyújthatják az információkat ügyfelük nevében. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha a benyújtott információk hiányosak, helytelenek vagy félrevezetők.
(5) A Bizottság kérésére a digitális szolgáltatási koordinátorok és az egyéb illetékes hatóságok minden szükséges tájékoztatást megadnak a Bizottságnak ahhoz, hogy az ellássa az e szakasz értelmében ráruházott feladatokat.
(6) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett egyszerű kérelem vagy határozat elküldését követően indokolatlan késedelem nélkül megküldi annak másolatát a digitális szolgáltatási koordinátoroknak a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül.
whereas