search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'következő' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index következő:


whereas következő:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1777

 

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a közvetítő_szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez, az olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetre vonatkozó harmonizált szabályok meghatározásával, amely elősegíti az innovációt, és amelyben a Chartában rögzített alapvető jogok, köztük a fogyasztóvédelem elve hatékony védelmet élveznek.

(2)   Ez a rendelet meghatározza a közvetítő_szolgáltatások belső piacon történő nyújtására vonatkozó harmonizált szabályokat. Ezen belül meghatározza különösen a következőket:

a)

a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli feltételes mentességének kerete;

b)

a közvetítő szolgáltatók egyes konkrét kategóriáira vonatkozó kellő gondossági kötelezettségekre vonatkozó szabályok;

c)

az e rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó szabályok, többek között az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az olyan igénybe vevők részére kínált közvetítő_szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeknek, illetve akiknek a letelepedési helye az Unióban található vagy akik, illetve amelyek az Unióban találhatók, függetlenül az említett közvetítő_szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan szolgáltatásokra, amelyek nem közvetítő_szolgáltatások, illetve az ilyen szolgáltatások tekintetében meghatározott követelményekre, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtására közvetítő_szolgáltatáson keresztül kerül-e sor.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv alkalmazását.

(4)   Ez a rendelet nem érinti a belső piacon nyújtott közvetítő_szolgáltatások egyéb vonatkozásait szabályozó vagy az e rendeletet pontosító és kiegészítő egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különösen a következőket:

a)

a 2010/13/EU irányelv;

b)

a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló uniós jog;

c)

az (EU) 2021/784 rendelet;

d)

az (EU) 2019/1148 rendelet;

e)

az (EU) 2019/1150 rendelet;

f)

a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jog, beleértve az (EU) 2017/2394 és az (EU) 2019/1020 rendeletet, valamint a 2001/95/EK és a 2013/11/EU irányelvet;

g)

a személyes adatok védelméről szóló uniós jog, különös tekintettel az (EU) 2016/679 rendeletre és a 2002/58/EK irányelvre;

h)

a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jog, különösen az 1215/2012/EU rendelet vagy bármely uniós jogi aktus a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog területén;

i)

a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jog, különösen a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelet;

j)

a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelv.

9. cikk

A jogellenes_tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések

(1)   A jogellenes_tartalom egy vagy több konkrét eleme elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott végzés kézhezvételét követően a közvetítő szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a végzést kibocsátó vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés bármely mértékben történő végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

annak indokolása, hogy miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ, hivatkozva az uniós vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog egy vagy több konkrét rendelkezésére;

iii.

a kibocsátó hatóság azonosítására szolgáló információk;

iv.

olyan egyértelmű információk, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára az érintett jogellenes_tartalom azonosítását és lokalizálását, például egy vagy több pontos URL és szükség esetén további információk;

v.

a közvetítő szolgáltató számára és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy melyik hatóságnak kell tájékoztatást kapnia a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – a célkitűzésének eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódik;

c)

az említett végzést a közvetítő szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak; amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell e végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban, tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a végzés területi hatályának leírását a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

17. cikk

Indokolás

(1)   A tárhelyszolgáltatók kötelesek egyértelmű és konkrét indokolást nyújtani a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára a következő korlátozások bármelyikéről, amelyeket azért alkalmaznak, mert a szolgáltatást igénybe vevő által nyújtott információ jogellenes_tartalom vagy nem felel meg a szerződési feltételeiknek:

a)

a_szolgáltatás_igénybe_vevője által nyújtott egyes információk láthatóságának korlátozása, ideértve a tartalom eltávolítását, a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetését vagy a tartalom hátrasorolását;

b)

a pénzkifizetések felfüggesztése, megszüntetése vagy egyéb korlátozása;

c)

a szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges felfüggesztése vagy megszüntetése;

d)

a szolgáltatást igénybe vevő fiókjának felfüggesztése vagy megszüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató ismeri a vonatkozó elektronikus elérhetőségeket. Az említett bekezdést legkésőbb a korlátozás bevezetésének időpontjától kezdődően – annak okától és módjától függetlenül – kell alkalmazni.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az információ megtévesztő, nagy mennyiségű, kereskedelmi tartalom.

(3)   Az (1) bekezdésben említett indokolás legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

információ arról, hogy a döntés maga után vonja-e az információ eltávolítását, hozzáférhetőségének megszüntetését, hátrasorolását vagy láthatóságának korlátozását, vagy az adott információhoz kapcsolódó pénzkifizetések felfüggesztését vagy megszüntetését, vagy az (1) bekezdésben említett egyéb intézkedéseket ír-e elő az információ tekintetében, és adott esetben a döntés területi hatályát és időtartamát;

b)

a döntés meghozatala során figyelembe vett tények és körülmények, beleértve adott esetben azt, hogy a döntésre a 16. cikknek megfelelően tett bejelentés következtében került-e sor, vagy önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatok alapján, valamint a bejelentő személyazonossága, ha feltétlenül szükséges;

c)

adott esetben a döntés meghozatala során használt automatizált eszközök alkalmazására vonatkozó információk, beleértve az arra vonatkozó információt is, ha a döntéshozatalra az automatizált eszközök használatával észlelt vagy azonosított tartalom vonatkozásában került sor;

d)

ha a döntés feltételezetten jogellenes_tartalomra vonatkozik, a jogalapra való hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ;

e)

ha a döntés azon alapul, hogy az információk feltételezhetően nem egyeztethetők össze a tárhelyszolgáltató szerződési feltételeivel, a szerződéses indokra vonatkozó hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül összeegyeztethetetlennek az adott információ;

f)

a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára a döntéssel kapcsolatban elérhető jogorvoslati lehetőségekkel – adott esetben különösen a belső panaszkezelési mechanizmusokkal, peren kívüli vitarendezéssel és bírósági jogorvoslatokkal – kapcsolatos egyértelmű és felhasználóbarát tájékoztatás.

(4)   A tárhelyszolgáltatók által e cikknek megfelelően nyújtott tájékoztatás egyértelmű és könnyen érthető kell, hogy legyen, valamint az adott körülmények között észszerűen lehetséges mértékben pontos és konkrét. A tájékoztatás mindenekelőtt olyan kell, hogy legyen, hogy észszerűen lehetővé tegye a szolgáltatás érintett igénybe vevője számára a (3) bekezdés f) pontjában említett jogorvoslati lehetőségek hatékony gyakorlását.

(5)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 9. cikkben említett végzésekre.

25. cikk

Online interfész tervezése és kialakítása

(1)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online_interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket vagy más módon lényegesen torzítja vagy gyengíti a szolgáltatásaikat igénybe vevők szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti tilalom a 2005/29/EK irányelv vagy az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra nem alkalmazandó.

(3)   A Bizottság iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét gyakorlatok, nevezetesen a következők esetében:

a)

egyes választási lehetőségek kiemelése a szolgáltatás igénybe vevőjének döntésre való felkérésekor;

b)

a szolgáltatás igénybe vevőjének ismételt felkérése valamely választásra olyan kérdésben, amellyel kapcsolatban már döntést hozott, különösen a felhasználói élményt zavaró felugró ablak alkalmazásával;

c)

a szolgáltatás megszüntetésére irányuló eljárásnak az előfizetési eljárásnál nehezebbé tétele.

26. cikk

Hirdetés az online_platformokon

(1)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatóknak, akik online_interfészükön hirdetéseket jelenítenek meg, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői számára – az egyes igénybe vevőknek megjelenített minden egyes hirdetés vonatkozásában – világosan, tömören, egyértelműen és valós időben feltüntessék a következőket:

a)

az információ hirdetésnek minősül; ezt többek között feltűnő megjelölésekkel kell biztosítani, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők;

b)

mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)

a hirdetést mely természetes vagy jogi személy finanszírozta, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett természetes vagy jogi személytől;

d)

melyek a szolgáltatás hirdetéssel megcélzott igénybe vevőjének meghatározására szolgáló paraméterekkel kapcsolatos érdemi információk – amelyeknek közvetlenül és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a hirdetésből –, és adott esetben az, hogy hogyan lehet módosítani e paramétereket.

(2)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatás igénybe vevői számára egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi annak bejelentését, hogy az általuk szolgáltatott tartalom kereskedelmi_tájékoztatásnak minősül-e, vagy tartalmaz-e ilyet.

Amikor a_szolgáltatás_igénybe_vevője benyújt egy e bekezdés szerinti nyilatkozatot, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a szolgáltatás más igénybe vevői világos és egyértelmű módon, valós időben – többek között olyan feltűnő megjelölések alapján, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők – megállapíthassák, hogy az említett nyilatkozatban foglaltak szerint a_szolgáltatás_igénybe_vevője által szolgáltatott tartalom kereskedelmi_tájékoztatásnak minősül vagy ilyen tájékoztatást tartalmaz.

(3)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti profilalkotáson alapuló hirdetéseket a szolgáltatások igénybe vevői számára a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával.

27. cikk

Az ajánlórendszerek átláthatósága

(1)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek ajánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben – világos és közérthető nyelvezettel – meghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fő paramétereknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért ajánlják az adott információkat a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára. A paraméterek magukban foglalják legalább a következőket:

a)

azon kritériumok, amelyek a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára ajánlott információk meghatározása szempontjából a legjelentősebbek;

b)

e paraméterek viszonylagos fontosságának okai.

(3)   Amennyiben több opció is rendelkezésre áll az (1) bekezdés szerint a szolgáltatás igénybe vevői számára megjelenített információk relatív sorrendjét meghatározó ajánlórendszerek tekintetében, az online_platformot üzemeltető szolgáltatók hozzáférhetővé tesznek egy olyan funkciót is, amely lehetővé teszi a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára, hogy bármikor kiválassza és módosítsa az általa előnyben részesített opciót. Ehhez a funkcióhoz közvetlen és könnyű hozzáférést kell biztosítani az online_platform online_interfészének azon külön része felől, ahol az információk prioritási sorrendjét meghatározzák.

30. cikk

A kereskedők nyomonkövethetősége

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítják, hogy a kereskedők csak akkor használhassák az említett platformokat üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az Unióban tartózkodó fogyasztók számára, ha a szolgáltatásaik e célból történő használatát megelőzően megszerezték a következő, a kereskedőkre - adott esetben - vonatkozó információkat:

a)

a kereskedő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)

a kereskedő személyazonosító okmányának másolata vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosítás;

c)

a kereskedő fizetési számlájának adatai;

d)

amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a kereskedő azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

e)

a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően, és azt megelőzően, hogy az érintett kereskedő számára lehetővé tenné szolgáltatásai igénybevételét – legjobb tudása szerint törekszik annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett információk megbízhatóak és hiánytalanok-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online_interfészeket használ, vagy kéri a kereskedőt, hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat. E rendelet alkalmazásában a kereskedőket felelősség terheli a szolgáltatott információk pontosságáért.

Azon kereskedők vonatkozásában, akik 2024. február 17-én az (1) bekezdésében említett célokra már igénybe veszik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók szolgáltatásait, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a szolgáltatók 12 hónapon belül a legjobb tudásuk szerint beszerzik a felsorolt információkat az érintett kereskedőktől. Amennyiben az érintett kereskedők az említett határidőn belül nem adják át az információkat, a szolgáltatók mindaddig felfüggesztik szolgáltatásaik nyújtását e kereskedők számára, amíg azok az összes információt meg nem adják.

(3)   Ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, elegendő információval rendelkezik arra nézve, vagy oka van feltételezni, hogy az (1) bekezdésben említett, a kereskedőtől kapott valamely információ pontatlan, hiányos, vagy már nem aktuális, a szolgáltatónak – haladéktalanul, vagy az uniós és a nemzeti jogban meghatározott határidőn belül – fel kell szólítania a kereskedőt a helyzet orvoslására.

Ha a kereskedő nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az Unióban található fogyasztók számára történő kínálásával kapcsolatban haladéktalanul felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását az említett kereskedő felé, amíg az maradéktalanul nem tesz eleget a felszólításnak.

(4)   Az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének sérelme nélkül abban az esetben, ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, e cikk (1) alapján megtagadja a kereskedőtől a szolgáltatás igénybevételének engedélyezését, vagy e cikk (3) bekezdése alapján felfüggeszti annak nyújtását, az érintett kereskedőnek joga van panaszt benyújtani az e rendelet 20. és 21. cikkében előírtak szerint.

(5)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, az érintett kereskedővel fennálló szerződéses jogviszony megszűnését követően további hat hónapig biztonságos módon tárolnia kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően megkapott információkat. Ezt követően törölnie kell az információkat.

(6)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, csak akkor adhat ki információkat harmadik feleknek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, ideértve a 10. cikkben említett végzéseket, valamint a tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében kibocsátott végzéseket.

(7)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, egyértelmű, könnyen hozzáférhető és érthető módon a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére kell bocsátania online_platformjain az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni legalább az online_platform azon online_interfészén, amelyen a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információt megjelenítik.

31. cikk

Beépített megfelelés a kialakítás által

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás, a megfelelés és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Az érintett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy online_interfésze lehetővé tegye a kereskedők számára, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 13. pontjában és más uniós jogszabályokban meghatározott gazdasági szereplő nevére, címére, telefonszámára és e-mail-címére vonatkozó információkat bocsássanak rendelkezésre.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők legalább a következőket rendelkezésre bocsáthassák:

a)

a szolgáltatók szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztók számára népszerűsített vagy kínált termékek vagy szolgáltatások világos és egyértelmű azonosításához szükséges információk;

b)

a kereskedőt azonosító bármely jelzés, például a védjegy, a szimbólum vagy a logó; és

c)

adott esetben – a termékbiztonságra és a termékmegfelelésre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – a címkézésre és jelölésre vonatkozó információk.

(3)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a legjobb tudásuk szerint és még azt megelőzően, hogy lehetővé tennék a kereskedők számára a termék vagy a szolgáltatás az említett platformon történő kínálását, törekedniük kell annak értékelésére, hogy a kereskedők rendelkezésre bocsátották-e az (1) és (2) bekezdésben említett információkat. Miután az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, engedélyezte a kereskedő számára a termék vagy szolgáltatás kínálását online_platformján, észszerű erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizze bármely hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisban vagy online_interfészben, hogy a kínált termékeket vagy szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e.

32. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1)   Amennyiben egy olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az igénybe vett eszköztől függetlenül –, tudomást szerez arról, hogy egy kereskedő a szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztóknak jogellenes terméket vagy szolgáltatást kínált, az említett szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat –amennyiben rendelkezik azok elérhetőségi adataival – a következőkről:

a)

arról a tényéről, hogy a termék vagy szolgáltatás jogellenes;

b)

a kereskedőt azonosító adatokról; és

c)

valamennyi vonatkozó jogorvoslati eszközről.

Az első bekezdésben megállapított kötelezettség kizárólag a jogellenes termékek vagy szolgáltatások azon megvásárlásaira korlátozódik, amelyek legfeljebb hat hónappal azt megelőzően történtek, hogy a szolgáltató tudomást szerzett a termék vagy szolgáltatás jogellenes jellegéről.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett helyzetben az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, nem rendelkezik valamennyi fogyasztó elérhetőségi adataival, online_interfészén nyilvánosan elérhető és könnyen hozzáférhető módon közzéteszi a jogellenes termékkel vagy szolgáltatással, a kereskedő kilétével és az összes vonatkozó jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatos információkat.

5. SZAKASZ

Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében

34. cikk

Kockázatértékelés

(1)   Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a szolgáltatásaik és a kapcsolódó rendszerek – többek között az algoritmikus rendszerek – kialakításából vagy működéséből vagy a szolgáltatásaik használatából eredő rendszerszintű kockázatokat.

A kockázatértékeléseket az alkalmazásnak a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett kezdőnapjától kezdve, majd ezt követően legalább évente egyszer kell elvégezniük, de mindenképpen végre kell hajtaniuk minden olyan funkció telepítése előtt, amely valószínűsíthetően kritikus hatást gyakorol az e cikk szerint azonosított kockázatokra. Ezt a kockázatértékelést a nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően kell elvégezni, annak a rendszerszintű kockázatokkal arányosnak kell lennie – figyelembe véve azok súlyosságát és valószínűségét –, és magában kell foglalnia az alábbi rendszerszintű kockázatokat:

a)

jogellenes_tartalom terjesztése a szolgáltatásaik használatával;

b)

az alapvető jogok gyakorlását érintő tényleges vagy várható negatív hatások, különös tekintettel a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltósághoz való alapvető jogra, a Charta 7. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogra, a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra, a Charta 11. cikkében foglalt, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét –, valamint a Charta 21. cikkében foglalt, a megkülönböztetés tilalmához való alapvető jogra, a Charta 24. cikkében foglalt, a gyermekek jogainak védelméhez való alapvető jogra és a Charta 24. cikkében foglalt, a magas szintű fogyasztóvédelemhez való alapvető jogra;

c)

a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás;

d)

a nemi alapú erőszakkal, a közegészség és a kiskorúak védelmével összefüggő tényleges vagy előre látható negatív hatások, valamint a személyek testi és szellemi jóllétére gyakorolt súlyos negatív következmények.

(2)   A kockázatértékelés elvégzésekor az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a következő tényezők befolyásolják-e – és ha igen, hogyan – az (1) bekezdésben említett rendszerszintű kockázatok bármelyikét:

a)

ajánlórendszereik és bármely más releváns algoritmikus rendszerük kialakítása;

b)

tartalommoderálási rendszereik;

c)

az alkalmazandó szerződési_feltételek és azok érvényesítése;

d)

a hirdetések kiválasztását és megjelenítését végző rendszerek;

e)

a szolgáltató adatokkal kapcsolatos gyakorlatai.

Az értékelésnek azt is elemeznie kell, hogy az (1) bekezdés szerinti kockázatokat befolyásolja-e – és ha igen, hogyan – szolgáltatásuk szándékos manipulálása, többek között a szolgáltatás nem autentikus használata vagy automatizált támadása révén, valamint a jogellenes_tartalom és a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen információk bővítése és potenciálisan gyors és széles körű terjedése.

Az értékelés során figyelembe kell venni a sajátos regionális vagy nyelvi szempontokat, többek között azokat, amelyek kifejezetten egy tagállamra jellemzőek.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók a kockázatértékelés elvégzését követően legalább három évig megőrzik a kockázatértékeléseket alátámasztó dokumentumokat, és kérésre közlik azokat a Bizottsággal és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral.

36. cikk

Válságreagálási mechanizmus

(1)   Válsághelyzet fennállása esetén a Bizottság a Testület ajánlása alapján határozatot fogadhat el, amelyben egy vagy több, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára előírja az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a)

annak értékelése, hogy szolgáltatásaik működése és használata jelentős mértékben hozzájárul-e, vagy valószínűleg jelentős mértékben hozzájárul-e a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetéshez, és ha igen, milyen mértékben és hogyan;

b)

konkrét, eredményes és arányos – például a 35. cikk (1) bekezdésében vagy a 48. cikk (2) bekezdésében előírt – intézkedések azonosítása és alkalmazása az e bekezdés a) pontja alapján azonosított súlyos fenyegetéshez való hozzájárulás megelőzése, megszüntetése vagy korlátozása érdekében;

c)

adott időpontig vagy a határozatban foglalt rendszeres időközönként jelentés benyújtása a Bizottságnak az a) pontban említett értékelésekről, a b) pont alapján hozott konkrét intézkedések pontos tartalmáról, végrehajtásáról, valamint minőségi és mennyiségi hatásáról, továbbá az említett értékelésekhez vagy intézkedésekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről, a határozatban meghatározottak szerint.

Az e bekezdés b) pontja szerinti intézkedések azonosítása és alkalmazása során a szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat.

(2)   E cikk alkalmazásában válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget érintő komoly fenyegetéshez vezethetnek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala során a Bizottság biztosítja, hogy a következő követelmények mindegyike teljesüljön:

a)

a határozatban előírt intézkedések feltétlenül szükségesek, indokoltak és arányosak, kellő mértékben figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat;

b)

a határozat ésszerű határidőt határoz meg az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét intézkedések meghozatalára, figyelembe véve különösen ezen intézkedések sürgős voltát, valamint az előkészítésükhöz és végrehajtásukhoz szükséges időt;

c)

a határozatban előírt intézkedések három hónapot meg nem haladó időtartamra korlátozódnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbi lépéseket:

a)

értesíti a határozatról azt a szolgáltatót vagy azokat a szolgáltatókat, amelyek a határozat címzettjei;

b)

nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a határozatot; és

c)

tájékoztatja a Testületet a határozatról, felkéri a határozattal kapcsolatos véleményének közlésére, és folyamatosan tájékoztatja azt a határozattal kapcsolatos minden későbbi fejleményről.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második albekezdése alapján meghozandó konkrét intézkedések megválasztása azon szolgáltató vagy szolgáltatók hatáskörében marad, amelyek a Bizottság határozatának címzettjei.

(6)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a szolgáltató kérésére párbeszédet kezdeményezhet a szolgáltatóval annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltató sajátos körülményeire tekintettel az (1) bekezdés b) pontjában említett tervezett vagy végrehajtott intézkedések eredményesek és arányosak-e a kitűzött célok elérése szempontjából. A Bizottság biztosítja különösen azt, hogy a szolgáltató által az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések megfeleljenek a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek.

(7)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jelentések és minden egyéb vonatkozó információ -– köztük a 40. vagy 67. cikk alapján általa esetlegesen kért információk – alapján nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett határozat alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazását, figyelembe véve a válság alakulását. A Bizottság erről a nyomon követésről rendszeresen, legalább havonta jelentést tesz a Testületnek.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezett vagy végrehajtott konkrét intézkedések nem eredményesek vagy nem arányosak, a Testülettel folytatott konzultációt követően határozatot fogadhat el, amelyben előírja a szolgáltató számára, hogy vizsgálja felül az érintett konkrét intézkedések azonosítását vagy alkalmazását.

(8)   Amennyiben a válság alakulását figyelembe véve szükséges, a Bizottság a Testület ajánlása alapján eljárva módosíthatja az (1) bekezdésben vagy a (7) bekezdés második albekezdésében említett határozatot a következők révén:

a)

a határozat visszavonása és adott esetben annak előírása, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online_keresőprogram szüntesse meg az (1) bekezdés b) pontja vagy a (7) bekezdés második albekezdése alapján azonosított és végrehajtott intézkedések alkalmazását, különösen, ha a szóban forgó intézkedések indokai már nem állnak fenn;

b)

a (3) bekezdés c) pontjában említett időszak legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítása;

c)

az intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok, különösen a Chartában rögzített alapvető jogok intézkedések általi tiszteletben tartásával kapcsolatos lehetséges mulasztások számbavétele.

(9)   Az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell az e cikkben említett határozatra és annak módosítására.

(10)   A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által az e cikk alapján megfogalmazott ajánlást.

(11)   A Bizottság az e cikk szerinti határozatok elfogadását követően évente, de minden esetben a válság végét követő három hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett határozatok alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazásáról.

41. cikk

A megfelelést támogató szervezeti egység

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy, az operatív egységektől elkülönülő, a megfelelést támogató olyan szervezeti egységet, amely egy vagy több megfelelési tisztviselőből áll, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is. Ennek a megfelelést támogató egységnek megfelelő autoritással, státusszal és erőforrásokkal, valamint az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületéhez való hozzáféréssel kell rendelkeznie annak ellenőrzéséhez, hogy az adott szolgáltató megfelel-e e rendeletnek.

(2)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének biztosítania kell, hogy a megfelelési tisztviselők rendelkezzenek a (3) bekezdésben szereplő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.

Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók vezető testülete biztosítja, hogy a megfelelést támogató szervezeti egység vezetője olyan független vezető tisztviselő legyen, aki önálló felelősségi körrel rendelkezik a megfelelést támogató szervezeti egység tekintetében.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője közvetlenül az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testülete felé tesz jelentést, és jogában áll, hogy a vezető testület felügyeleti és irányítási funkcióival kapcsolatos feladatkörének sérelme nélkül aggályokat vessen fel és figyelmeztesse a vezető testületet, amennyiben az adott, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót a 34. cikk szerinti kockázat vagy az e rendeletnek való meg nem felelés érinti vagy érintheti.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője csak az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének előzetes hozzájárulásával távolítható el beosztásából.

(3)   A megfelelési tisztviselő feladatai a következők:

a)

együttműködik a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral és a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során;

b)

biztosítja, hogy a 34. cikkben említett valamennyi kockázatot azonosítsák és megfelelően beszámoljanak róluk, valamint hogy a 35. cikkel összhangban észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket hajtsanak végre;

c)

szervezi és felügyeli az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató tevékenységét a 37. cikk alapján végzett független ellenőrzés vonatkozásában;

d)

tájékoztatja és tanácsokkal látja el az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezetőségét és munkavállalóit az e rendelet szerinti releváns kötelezettségeikkel kapcsolatban;

e)

nyomon követi, hogy az az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató teljesíti-e az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

f)

adott esetben nyomon követi, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató teljesíti-e a 45. és 46. cikk szerinti magatartási kódexek vagy a 48. cikk szerinti válságkezelési protokollok szerinti vállalásokat.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort és a Bizottságot a megfelelési szervezeti egység vezetőjének a nevéről és elérhetőségi adatairól.

(5)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének meg kell határoznia a szolgáltató azon irányítási szabályait, amelyek biztosítják a megfelelést támogató szervezeti egység függetlenségét, beleértve a feladatoknak az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató szervezetén belüli szétválasztását, az összeférhetetlenség megelőzését és a 34. cikkel összhangban azonosított rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelését, valamint felügyelnie kell e szabályok végrehajtását és felelősséggel kell tartoznia e végrehajtásért.

(6)   A vezető testületnek jóvá kell hagynia és rendszeresen, legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a 34. cikkel összhangban azonosított azon kockázatok vállalására, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat, amelyeknek az online óriásplatform vagy nagyon népszerű online_keresőprogram ki van vagy ki lehet téve.

(7)   A vezető testületnek elegendő időt kell fordítania a kockázatkezeléssel kapcsolatos intézkedések mérlegelésére. Emellett aktívan részt kell vennie a kockázatkezeléssel kapcsolatos döntésekben, és biztosítania kell, hogy megfelelő erőforrásokat fordítsanak a 34. cikkel összhangban azonosított kockázatok kezelésére.

42. cikk

Átláthatósági célú jelentéstételi kötelezettség

(1)   Az legkésőbb a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazás kezdőnapjától számított két hónapon belül, majd ezt követően legalább hathavonta közzéteszik a 15. cikk szerinti jelentéseket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett, az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók által közzétett jelentésekben a 15. cikkben és a 24. cikk (1) bekezdésében említett információkon kívül meg kell határozni a következőket:

a)

azon emberi erőforrások, amelyeket az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató az Unióban kínált szolgáltatás tekintetében nyújtott tartalommoderálásra fordít a tagállamok egyes alkalmazandó hivatalos nyelvei szerinti lebontásban, többek között a 16. és 22. cikkben, valamint a 20. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében;

b)

az a) pontban említett tevékenységeket végző személyek képesítése és nyelvi szakértelme, valamint az ilyen személyzetnek nyújtott képzés és támogatás;

c)

a 15. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pontossági mutatók és kapcsolódó információk a tagállamok egyes hivatalos nyelvei szerinti lebontásban.

A jelentéseket a tagállamok hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell közzétenni.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 24. cikk (2) bekezdésében említett információk mellett a szolgáltatást igénybe vevők tagállamonkénti átlagos havi számára vonatkozó információt bele kell foglalniuk az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésekbe.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók legkésőbb három hónappal a 37. cikk (4) bekezdése szerinti minden egyes ellenőrzési jelentés kézhezvételét követően, indokolatlan késedelem nélkül annak elkészülte után továbbítják a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak és a Bizottságnak, valamint közzéteszik az alábbiakat:

a)

a 34. cikk értelmében elvégzett kockázatértékelés eredményeit tartalmazó jelentés;

b)

a 35. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtott konkrét kockázatcsökkentési intézkedések;

c)

a 37. cikk (4) bekezdésében előírt ellenőrzési jelentés;

d)

a 37. cikk (6) bekezdésében előírt ellenőrzés-végrehajtási jelentés;

e)

adott esetben a szolgáltató által a kockázatértékelés és a kockázatcsökkentési intézkedések kidolgozása érdekében folytatott konzultációkra vonatkozó információk.

(5)   Ha az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató úgy ítéli meg, hogy az információk (4) bekezdés szerinti közzététele a szóban forgó szolgáltató vagy a szolgáltatást igénybe vevők bizalmas információinak nyilvánosságra hozatalával járhat, nagymértékben veszélyeztethetné szolgáltatásának biztonságát, alááshatná a közbiztonságot vagy káros lehetne a szolgáltatást igénybe vevőkre, a szolgáltató eltávolíthatja az ilyen információkat a nyilvánosan elérhető jelentésekből. Ebben az esetben a szolgáltatónak továbbítania kell a teljes jelentéseket a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak és a Bizottságnak, indokolást mellékelve az adott információknak a nyilvánosan elérhető jelentésekből való eltávolítására vonatkozóan.

43. cikk

Felügyeleti díj

(1)   A Bizottság éves felügyeleti díjat számít fel az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 33. cikk szerinti minősítésüket követően.

(2)   Az éves felügyeleti díjak teljes összege fedezi a Bizottság e rendelet szerinti felügyeleti feladataival kapcsolatban felmerülő becsült költségeket, különösen a 33. cikk szerinti minősítéssel, a 24. cikk (5) bekezdése szerinti adatbázis létrehozásával, karbantartásával és működtetésével, a 85. cikk szerinti információmegosztási rendszerrel, a 459. cikk szerinti felkérésekkel, a 62. cikk szerinti Testület támogatásával, valamint a 56. cikk és a IV. fejezet 4. szakasza szerinti felügyeleti feladatokkal kapcsolatos költségeket.

(3)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak éves felügyeleti díjat kell fizetniük minden egyes szolgáltatásért, amelyekre vonatkozóan a 33. cikk szerinti minősítésben részesültek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az éves felügyeleti díj összegét az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető minden egyes szolgáltató tekintetében. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság az e cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módszertant alkalmazza, és tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakra vonatkozó részletes módszertant és eljárásokat:

a)

a (2) bekezdésben említett becsült költségek meghatározása;

b)

az (5) bekezdés b) és c) pontjában említett egyéni éves felügyeleti díjak meghatározása;

c)

az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott felső határérték meghatározása; és

d)

a fizetések teljesítéséhez szükséges részletes rendelkezések.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket.

(5)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak és a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak tiszteletben kell tartania a következő elveket:

a)

az éves felügyeleti díj teljes összegének becslésénél figyelembe kell venni az előző évben felmerült költségeket;

b)

az éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a 33. cikk alapján minősített minden egyes online óriásplatform vagy nagyon népszerű online_keresőprogram Unión belüli aktív igénybe vevőinek havi átlagos számával;

c)

az adott online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak felszámított éves felügyeleti díj teljes összege semmi esetre sem haladhatja meg az előző pénzügyi év globális nettó éves forgalmának 0,05%-át.

(6)   Az e cikk (1) bekezdése alapján felszámított egyéni éves felügyeleti díjak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 21. cikkének (5) bekezdésének értelmében vett külső címzett bevételnek minősülnek.

(7)   A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet szerinti feladatok teljesítése során felmerült költségek teljes összegéről, valamint az előző évben felszámított egyéni éves felügyeleti díjak teljes összegéről.

6. SZAKASZ

A kellő gondossági kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések

47. cikk

Az akadálymentességre vonatkozó magatartási kódexek

(1)   A Bizottság ösztönzi és elősegíti az uniós szintű magatartási kódexek kidolgozását az online_platformot üzemeltető szolgáltatók és más érintett szolgáltatók, a szolgáltatások igénybe vevőit képviselő szervezetek és a civil társadalmi szervezetek vagy az érintett hatóságok bevonásával, a teljes körű és tényleges egyenlő részvétel előmozdítása érdekében az olyan online szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által, amelyek eredeti kialakításuk vagy későbbi kiigazításuk révén figyelembe veszik a fogyatékossággal_élő_személyek különleges igényeit.

(2)   A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek az uniós és a nemzeti joggal összhangban az említett szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítására irányuló célkitűzést kövessék, hogy a fogyatékossággal_élő_személyek előreláthatóan a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek legalább a következő célkitűzésekkel foglalkozzanak:

a)

szolgáltatások megtervezése és kiigazítása annak érdekében, hogy azok hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal_élő_személyek számára azáltal, hogy érzékelhetővé, működtethetővé, érthetővé és megbízhatóvá válnak;

b)

annak ismertetése, hogy a szolgáltatások hogyan felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, és ezen információk nyilvánosan hozzáférhetővé tétele a fogyatékossággal_élő_személyek számára;

c)

az e rendelet alapján nyújtott információk, valamint az alkalmazott űrlapok és intézkedések könnyen megtalálhatóvá, könnyen megérthetővé és a fogyatékossággal_élő_személyek számára hozzáférhetővé tétele.

(3)   A Bizottság előmozdítja a magatartási kódexek 2025. február 18-ig történő kidolgozását, illetve az ilyen kódexek 2025. augusztus 18-ig történő alkalmazását.

55. cikk

Tevékenységi jelentések

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak éves jelentést kell készíteniük az e rendelet alapján végzett tevékenységükről, amelynek magában kell foglalnia a hozzájuk beérkezett, 53. cikk szerinti panaszok számát, valamint az e panaszok nyomán hozott intézkedések áttekintését. A digitális szolgáltatási koordinátorok géppel olvasható formában, a 84. cikk szerint alkalmazandó, az információk bizalmas jellegére vonatkozó szabályokra is figyelemmel közzéteszik az éves jelentéseket és továbbítják azokat a Bizottságnak és a Testületnek.

(2)   Az éves jelentésnek a következő információkat is tartalmaznia kell:

a)

az érintett digitális szolgáltatási koordinátor tagállamának bármely nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a 9. és 10. cikknek megfelelően kibocsátott, a jogellenes_tartalom elleni fellépésre, valamint információszolgáltatásra vonatkozó végzések száma és tárgya;

b)

a 9. és 10. cikknek megfelelően a digitális szolgáltatási koordinátor felé továbbított ilyen végzések végrehajtása.

(3)   Ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki a 49. cikknek megfelelően, akkor gondoskodik arról, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor egyetlen jelentést készítsen valamennyi illetékes hatóság tevékenységéről, és hogy a digitális szolgáltatási koordinátor valamennyi szükséges információt és támogatást megkapjon ehhez a többi érintett illetékes hatóságtól.

2. SZAKASZ

Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok

77. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idő

(1)   A 74. és 76. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő öt év.

(2)   Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)   A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok elévülési idejét megszakítja a Bizottság vagy a digitális szolgáltatási koordinátor által a jogsértés tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett bármilyen intézkedés. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)

a Bizottság vagy valamely digitális szolgáltatási koordinátor tájékoztatás iránti kérelme;

b)

helyszíni vizsgálat;

c)

a Bizottság által a 66. cikk (1) bekezdésének megfelelően indított eljárás.

(4)   Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásának elévülési ideje azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési időszak kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időszakkal, ameddig az elévülési idő az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5)   A bírságok vagy kényszerítő pénzbírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

90. cikk

Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása

Az (EU) 2020/1828 irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„68.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277.., 2022.10.27., 1. o.).”

91. cikk

Felülvizsgálat

(1)   2027. február 18-ig a Bizottság értékeli e rendeletnek a kis- és középvállalkozások fejlődésére és gazdasági növekedésére gyakorolt lehetséges hatását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

2025. november 17-ig a Bizottság értékeli a következőket, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak:

a)

a 33. cikk alkalmazása, beleértve az e rendelet III. fejezetének 5. szakaszában meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó közvetítő szolgáltatók körét;

b)

e rendelet kölcsönhatása más jogi aktusokkal, különösen a 2. cikk (3) és (4) bekezdésében említett jogi aktusokkal.

(2)   2027. november 17-ig, majd ötévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

E jelentés különösen az alábbiakkal foglalkozik:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése a) és b) pontjának alkalmazása;

b)

e rendelet hozzájárulása a közvetítő_szolgáltatások belső piacának elmélyítéséhez és hatékony működéséhez, különösen a határokon átnyúló digitális szolgáltatások tekintetében;

c)

a 13., 16., 20., 21., 45. és 46. cikk alkalmazása;

d)

a kis- és mikrovállalkozások kötelezettségeinek hatálya;

e)

a felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok hatékonysága;

f)

a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartására gyakorolt hatás.

(3)   Adott esetben az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(4)   A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett jelentésben értékeli a digitális szolgáltatási koordinátorok által a tevékenységeikről az 55. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak és a Testületnek benyújtott éves jelentéseket is, és azokról jelentést készít.

(5)   A (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok és a Testület tájékoztatást nyújtanak a Bizottság kérésére.

(6)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelések végzése során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb releváns szervek vagy források álláspontját és megállapításait, és különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra és az új versenytársak helyzetére.

(7)   2027. február 18-ig a Bizottság a Testülettel folytatott konzultációt követően értékeli a Testület működését és a 43. cikk alkalmazását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, figyelembe véve e rendelet alkalmazásának első éveit. A megállapítások alapján, illetve a Testület véleményének teljes mértékű figyelembevételével ezt a jelentést adott esetben a Testület felépítése tekintetében e rendelet módosítására vonatkozó javaslat kíséri.


whereas
keyboard_arrow_down