search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'kivéve' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index kivéve:


whereas kivéve:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1473

 

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„ az_információs_társadalom_szolgáltatása”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás;

b)

„ a_szolgáltatás_igénybe_vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely igénybe veszi az érintett közvetítő_szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;

c)

„ fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;

d)

„ szolgáltatások_nyújtása_az_Unióban”: annak lehetővé tétele, hogy természetes vagy jogi személyek egy vagy több tagállamban igénybe vegyék az olyan közvetítő szolgáltató szolgáltatásait, amely érdemi kapcsolatban van az Unióval;

e)

„ az_Unióval_fennálló_érdemi_kapcsolat”: a közvetítő szolgáltatónak az Unióval fennálló olyan kapcsolata, amely abból fakad, hogy a szolgáltató az Unióban letelepedett, vagy amely valamely konkrét ténybeli kritériumon alapul, így például:

—

egy vagy több tagállamban a tagállam népességéhez viszonyítva jelentős számú személy veszi igénybe a szolgáltatást, vagy

—

az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységek;

f)

„ kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célokból jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;

g)

„ közvetítő_szolgáltatás”: az információs társadalom alábbi szolgáltatásainak egyike:

i.

„ egyszerű_továbbítás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll;

ii.

„ gyorsítótárazás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, együtt jár az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásával, és amelyet azzal a kizárólagos céllal hajtanak végre, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá tegye;

iii.

„ tárhelyszolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely a_szolgáltatás_igénybe_vevője által küldött és a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információ tárolásából áll;

h)

„ jogellenes_tartalom”: bármely olyan információ, amely önmagában vagy egy tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgálatások nyújtását, nem felel meg az uniós jognak vagy bármely tagállam – az uniós joggal összhangban álló – jogának, függetlenül az adott jog pontos tárgyától vagy jellegétől;

i)

„ online_platform”: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál;

j)

„ online_keresőprogram”: olyan közvetítő_szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk;

k)

„ nyilvános_terjesztés”: információk elérhetővé tétele potenciálisan korlátlan számú harmadik fél számára a szolgáltatás információt biztosító igénybe vevőjének kérésére;

l)

„ távollevők_közötti_szerződés”: a 2011/83/EU irányelv 2. cikke 7. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „távollevők között kötött szerződés”;

m)

„ online_interfész”: minden szoftver – ideértve honlapot és annak egy részét is – és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

n)

„ a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő szolgáltató üzleti tevékenységének fő helye található, vagy ahol a jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található;

o)

„ a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő_szolgáltatás nyújtása történik;

p)

„az online_platform aktív igénybe vevője”: a_szolgáltatás_igénybe_vevője, aki kapcsolatba lépett az online_platformmal azáltal, hogy tárhelyszolgáltatást kért az online_platformon, vagy találkozik az online_platformon tárolt és annak online_interfészén keresztül terjesztett információval;

q)

„az online_keresőprogram aktív igénybe vevője”: a szolgáltatás olyan igénybe vevője, aki keresést indított online_keresőprogrammal, és a keresőprogram online_interfészén indexelt és megjelenített információval találkozik;

r)

„ hirdetés”: valamely jogi vagy természetes személy üzenetének népszerűsítésére szolgáló információ, függetlenül attól, hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokat szolgál, amelyet egy online_platform megjelenít az online_interfészén a kifejezetten az ilyen információ népszerűsítéséért fizetett ellentételezés fejében;

s)

„ ajánlórendszer”: teljes mértékben vagy részben automatizált rendszer, amelyet az online_platform arra használ, hogy az online_interfészén konkrét információkat javasoljon vagy ezeket az információkat rangsorolja a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára, többek között a_szolgáltatás_igénybe_vevője által indított keresés alapján vagy egyéb módon meghatározva a megjelenített információk relatív sorrendjét vagy elsőbbségét;

t)

„ tartalommoderálás”: a közvetítő szolgáltató olyan automatizált vagy nem automatizált tevékenysége, amely különösen a_szolgáltatás_igénybe_vevője által közzétett jogellenes_tartalom vagy a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információ észlelésére, azonosítására és kezelésére szolgál, ideértve az ilyen jogellenes_tartalom vagy információ elérhetőségét, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedéseket, például annak hátrasorolását, a demonetizálását, az ahhoz való hozzáférés megszüntetését vagy annak eltávolítását, vagy a_szolgáltatás_igénybe_vevője általi információközlés lehetőségét érintő intézkedéseket, például a fiókja megszüntetését vagy felfüggesztését;

u)

„ szerződési_feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza;

v)

„ fogyatékossággal_élő_személyek”: az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) 3. cikkének 1. pontjában említett személyek;

w)

„ kereskedelmi_tájékoztatás”: a 2000/31/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „ kereskedelmi_tájékoztatás”;

x)

„ forgalom”: a vállalkozás által a 139/2004/EK tanácsi rendelet (39) 5. cikkének (1) bekezdésének értelmében kapott összeg.

II. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

16. cikk

Bejelentési és cselekvési mechanizmusok

(1)   A tárhelyszolgáltatók olyan mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik bármely személy vagy szervezet számára az olyan konkrét, a szolgáltatás keretében elérhető információk bejelentését, amelyek a magánszemély vagy szervezet szerint jogellenes_tartalomnak minősül. E mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a bejelentések kizárólag elektronikus úton történő benyújtását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusoknak meg kell könnyíteniük a kellően pontos és megfelelően indokolt bejelentések benyújtását. Ebből a célból a tárhelyszolgáltatók meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék az alábbi elemek mindegyikét tartalmazó bejelentések benyújtását:

a)

annak kellően részletes magyarázata, hogy az adott magánszemély vagy szervezet miért állítja, hogy a szóban forgó információ jogellenes_tartalom;

b)

az információ pontos elektronikus helyének egyértelmű megadása, például a pontos URL vagy URL-ek, vagy szükség esetén a jogellenes_tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk a tartalom típusa és az adott tárhelyszolgáltatás típusa szerint;

c)

a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet neve és e-mail-címe, kivéve a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében említett valamely bűncselekményt magukban foglaló információk esetében;

d)

nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jóhiszeműen jár el, és a bejelentésben szereplő információk és állítások pontosak és hiánytalanok.

(3)   Az e cikkben említett bejelentések alapján úgy tekintendő, hogy a szolgáltató ténylegesen tudomást szerzett a 6. cikk alkalmazásában az érintett konkrét információról, amennyiben a bejelentések lehetővé teszik a megfelelő gondossággal eljáró tárhelyszolgáltató számára, hogy részletes jogi vizsgálat nélkül azonosítsa az adott tevékenység vagy információ jogellenességét.

(4)   Ha a bejelentés tartalmazza a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet elektronikus elérhetőségét, a tárhelyszolgáltató indokolatlan késedelem nélkül elküldi a bejelentés kézhezvételének megerősítését az adott magánszemélynek vagy szervezetnek.

(5)   A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül – értesíti az adott magánszemélyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az e döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

(6)   A tárhelyszolgáltatók feldolgozzák az (1) bekezdésben említett mechanizmusok keretében tett bejelentéseket, és időben, kellő gondossággal, nem önkényesen és tárgyilagosan eljárva döntést hoznak a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatban. Ha a tárhelyszolgáltatók az említett feldolgozáshoz vagy döntéshozatalhoz automatizált eszközöket vesznek igénybe, akkor az erre vonatkozó tájékoztatást az (5) bekezdésben említett értesítésbe foglalják.

19. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdésének kivételével – nem vonatkozik azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdése és a 3a. szakasz kivételével – nem alkalmazandó azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősített szolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

29. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz nem alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a platformot a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősítették, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.

51. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok hatásköre

(1)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

a)

hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is;

b)

hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)

hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat.

(2)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:

a)

hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)

hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot;

c)

hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására;

d)

hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására;

e)

hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot.

Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

(3)   Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:

a)

az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)

ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online_interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll.

A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:

a)

a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)

az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.

(5)   A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(6)   A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

56. cikk

Hatáskörök

(1)   Az a tagállam, ahol közvetítő szolgáltató székhelye található, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az e rendelet felügyelete és végrehajtása tekintetében, kivéve a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott hatásköröket.

(2)   A Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a III. fejezet 5. szakaszának felügyelete és végrehajtása tekintetében.

(3)   A Bizottság hatáskörrel rendelkezik e rendeletnek – a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő – felügyeletére és érvényesítésére az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók tekintetében.

(4)   Amennyiben a Bizottság ugyanazon jogsértés miatt nem indított eljárást, az a tagállam, amelyben az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató székhelye található, hatáskörrel rendelkezik az e rendelet szerinti, a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő kötelezettségeknek az említett szolgáltatók tekintetében történő felügyeletére és végrehajtására.

(5)   A tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésben felügyelik és végrehajtják e rendelet rendelkezéseit.

(6)   Az olyan közvetítő szolgáltató tekintetében, amely nem rendelkezik letelepedési hellyel az Unióban, e cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban az a tagállam, amelyben jogi képviselője lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik, vagy adott esetben a Bizottság rendelkezik hatáskörrel az e rendelet szerinti vonatkozó kötelezettségek felügyeletére és végrehajtására.

(7)   Amennyiben a közvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi képviselőt a 13. cikkel összhangban, valamennyi tagállam, valamint online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató esetében e cikkel összhangban a Bizottság rendelkezik az említett felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel.

Amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, értesítenie kell az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot, és gondoskodnia kell a Charta értelmében alkalmazandó biztosítékok tiszteletben tartásáról, különösen annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazt a magatartást többször is szankcionálják az e rendeletben előírt kötelezettségek megszegéséért. Amennyiben a Bizottság gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, e szándékáról értesíti az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort. Az e bekezdés szerinti értesítést követően a többi tagállam nem indíthat eljárást az értesítésben említett jogsértésre vonatkozóan.

57. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság szorosan együttműködnek egymással, és kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak e rendelet következetes és hatékony alkalmazása érdekében. A kölcsönös segítségnyújtásnak magában kell foglalnia különösen az e cikkel összhangban történő információcserét, valamint a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa az összes célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, a Testületet és a Bizottságot a vizsgálat megindításáról és egy adott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó, értékelést is tartalmazó végleges határozat meghozatalára irányuló szándékáról.

(2)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vizsgálat céljából felkérhet más digitális szolgáltatási koordinátorokat arra, hogy bocsássanak rendelkezésre a birtokukban lévő konkrét információkat egy adott közvetítő szolgáltatóval kapcsolatban, illetve gyakorolják az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket bizonyos, a tagállamukban található információk tekintetében. Adott esetben a kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor a szóban forgó tagállam más illetékes hatóságait vagy egyéb hatóságait is bevonhatja.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátornak eleget kell tennie az ilyen kérésnek, és indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatnia kell a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort a meghozott intézkedésről, kivéve, ha:

a)

a kérés tárgya a vizsgálati célok fényében nincs kellően meghatározva vagy indokolva, illetve nem arányos; vagy

b)

sem a megkeresett digitális szolgáltatási koordinátor, sem az adott tagállam más illetékes hatósága vagy egyéb hatósága nem rendelkezik a kért információval, és nem is fér hozzá ehhez az információhoz; vagy

c)

a kérésnek nem lehet eleget tenni az uniós vagy nemzeti jog megsértése nélkül;

A kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor az első albekezdésben meghatározott határidőn belül indokolt választ küld, amelyben magyarázatot ad az elutasításra.

58. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok határokon átnyúló együttműködése

(1)   kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátor tagállamában, felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(2)   kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben legalább három, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor észszerűen feltételezi, hogy egy adott közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállamában, e digitális szolgáltatási koordinátorok kérése alapján a Testület felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmet vagy ajánlást megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)

az érintett közvetítő szolgáltató 11. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület miért feltételezi, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint a feltételezett jogsértés kedvezőtlen hatásainak ismertetése;

c)

bármely olyan további információ, amelyet a kérést küldő digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat vagy a konkrét vizsgálati és érvényesítési intézkedésekre, többek között ideiglenes intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak teljes mértékben figyelembe kell vennie az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti kérést. Ha úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy a kérésnek megfelelően eljárjon, és okkal tételezi fel, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület további információkkal tudna szolgálni, letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor az 57. cikkel összhangban megkérheti ezeket az információkat, vagy pedig a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban közös vizsgálatot indíthat legalább a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor bevonásával. Az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőt a kért kiegészítő információk rendelkezésre bocsátásáig, illetve a közös vizsgálatban való részvételre történő felhívás elutasításáig fel kell függeszteni.

(5)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül meg kell küldenie a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek a feltételezett jogsértés értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések ismertetését.


whereas
keyboard_arrow_down