search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'jelölt' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index jelölt:


whereas jelölt:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1019

 

9. cikk

A jogellenes_tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések

(1)   A jogellenes_tartalom egy vagy több konkrét eleme elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott végzés kézhezvételét követően a közvetítő szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a végzést kibocsátó vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés bármely mértékben történő végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

annak indokolása, hogy miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ, hivatkozva az uniós vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog egy vagy több konkrét rendelkezésére;

iii.

a kibocsátó hatóság azonosítására szolgáló információk;

iv.

olyan egyértelmű információk, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára az érintett jogellenes_tartalom azonosítását és lokalizálását, például egy vagy több pontos URL és szükség esetén további információk;

v.

a közvetítő szolgáltató számára és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy melyik hatóságnak kell tájékoztatást kapnia a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – a célkitűzésének eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódik;

c)

az említett végzést a közvetítő szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak; amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell e végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban, tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a végzés területi hatályának leírását a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

13. cikk

Jogi képviselők

(1)   Az olyan közvetítő szolgáltatók, amelyek nem rendelkeznek letelepedési hellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínálnak, írásban kijelölnek egy természetes vagy jogi személyt, hogy jogi képviselőként járjon el az egyik olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait kínálja.

(2)   A közvetítő szolgáltatóknak olyan megbízást kell adniuk jogi képviselőjüknek, amely alapján az illetékes tagállami hatóságok, a Bizottság és a Testület az ilyen szolgáltatók mellett vagy helyett hozzájuk fordulhatnak az e rendelettel összefüggésben hozott határozatok átvételével, a határozatoknak való megfeleléssel és a határozatok érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A közvetítő szolgáltatók biztosítják a jogi képviselőjük számára az illetékes tagállami hatóságokkal, a Bizottsággal és a Testülettel való hatékony és időszerű együttműködés, illetve a határozatoknak való megfelelés garantálásához szükséges hatásköröket és elegendő erőforrásokat.

(3)   A kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható az e rendeletben előírt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén, a közvetítő szolgáltató felelősségének és az ellene indítható jogi eljárások sérelme nélkül.

(4)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják azon tagállam digitális szolgáltatásokkal foglalkozó koordinátorát a jogi képviselőjük nevéről, postai címéről, e-mail-címéről és telefonszámáról, ahol a jogi képviselő lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik. A közvetítő szolgáltatók biztosítják, hogy ezek az információk nyilvánosan elérhetők, könnyen hozzáférhetők, pontosak és naprakészek legyenek.

(5)   Az Unión belüli jogi képviselő (1) bekezdés alapján történő kinevezése nem minősül Unión belüli letelepedésnek.

22. cikk

Megbízható bejelentők

(1)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak biztosításához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy a kijelölt szakterületükön belül eljáró, megbízható bejelentők által a 16. cikkben említett mechanizmusok révén tett bejelentéseket kiemelten kezeljék, azokat indokolatlan késedelem nélkül feldolgozzák, és azokról indokolatlan késedelem nélkül döntés szülessen.

(2)   Az e rendelet értelmében vett megbízható bejelentői státuszt – bármely szervezet kérelme alapján – annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, amelyben a kérelmező letelepedési rendelkezik, annak a kérelmezőnek, amely bizonyította, hogy megfelelt valamennyi alábbi feltételnek:

a)

szakértelemmel és hozzáértéssel rendelkezik a jogellenes_tartalom észlelése, azonosítása és bejelentése terén;

b)

független minden, online_platformot üzemeltető szolgáltatótól;

c)

kellő gondossággal, pontosan és tárgyilagosan végzi tevékenységét a bejelentések benyújtása céljából.

(3)   A megbízható bejelentők legalább évente egyszer könnyen érthető és részletes jelentést tesznek közzé az adott időszakban a 16. cikkel összhangban benyújtott bejelentésekről. A jelentésnek legalább a bejelentések számát fel kell sorolnia az alábbiak szerint kategorizálva:

a)

a tárhelyszolgáltató kiléte;

b)

a feltételezetten jogellenes, bejelentett tartalom típusa;

c)

a szolgáltató által hozott intézkedések;

Az említett jelentésnek tartalmaznia kell a megbízható bejelentő függetlenségének biztosítására bevezetett eljárások ismertetését.

A megbízható bejelentők megküldik az említett jelentést a státuszt odaítélő digitális szolgáltatási koordinátornak, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A jelentésben szereplő információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a Testületet azon szervezetek nevéről, címéről és e-mail-címéről, amelyeknek a (2) bekezdésnek megfelelően odaítélték a megbízható bejelentői státuszt, illetve amelyek esetében a (6) bekezdésnek megfelelően felfüggesztették vagy visszavonták a megbízható bejelentői státuszt a (7) bekezdésnek megfelelően.

(5)   A Bizottság könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzéteszi a (4) bekezdésben említett információkat egy nyilvánosan elérhető adatbázisban, amelyet naprakészen tart.

(6)   Ha valamely online_platformot üzemeltető szolgáltató arra utaló információval rendelkezik, hogy egy megbízható bejelentő a 16. cikkben említett mechanizmusok keretében jelentős számú, nem kellően pontos, téves vagy nem megfelelően megindokolt bejelentést tett, ideértve a panaszoknak a 20. cikk (4) bekezdésében említett belső panaszkezelési rendszer keretében történő kezelésével összefüggésben gyűjtött információkat is, tájékoztatnia kell erről azt a digitális szolgáltatási koordinátort, amely az adott szervezetnek a megbízható bejelentői státuszt odaítélte, mellékelve a szükséges magyarázatokat és igazoló dokumentumokat. Az online_platformot üzemeltető szolgáltatótól kapott információk kézhezvételét követően, és amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat megindításának legitim oka van, akkor a vizsgálat időtartama alatt fel kell függeszteni a megbízható bejelentői státuszt. A vizsgálatot indokolatlan késedelem nélkül le kell folytatni.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely a szervezetnek a megbízható bejelentői státuszt odaítélte, vissza kell vonnia ezt a státuszt, ha – a saját kezdeményezésére vagy a harmadik féltől származó információk alapján, beleértve az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a (6) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott információkat – megállapítja, hogy az adott szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A státusz visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátor lehetőséget nyújt az adott szervezetnek arra, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a szervezet megbízható bejelentői státuszát.

(8)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – szükség esetén iránymutatást bocsát ki az online_platformot üzemeltető szolgáltatók és a digitális szolgáltatási koordinátorok számára a (2), (6) és (7) bekezdés alkalmazásához.

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.

55. cikk

Tevékenységi jelentések

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak éves jelentést kell készíteniük az e rendelet alapján végzett tevékenységükről, amelynek magában kell foglalnia a hozzájuk beérkezett, 53. cikk szerinti panaszok számát, valamint az e panaszok nyomán hozott intézkedések áttekintését. A digitális szolgáltatási koordinátorok géppel olvasható formában, a 84. cikk szerint alkalmazandó, az információk bizalmas jellegére vonatkozó szabályokra is figyelemmel közzéteszik az éves jelentéseket és továbbítják azokat a Bizottságnak és a Testületnek.

(2)   Az éves jelentésnek a következő információkat is tartalmaznia kell:

a)

az érintett digitális szolgáltatási koordinátor tagállamának bármely nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a 9. és 10. cikknek megfelelően kibocsátott, a jogellenes_tartalom elleni fellépésre, valamint információszolgáltatásra vonatkozó végzések száma és tárgya;

b)

a 9. és 10. cikknek megfelelően a digitális szolgáltatási koordinátor felé továbbított ilyen végzések végrehajtása.

(3)   Ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki a 49. cikknek megfelelően, akkor gondoskodik arról, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor egyetlen jelentést készítsen valamennyi illetékes hatóság tevékenységéről, és hogy a digitális szolgáltatási koordinátor valamennyi szükséges információt és támogatást megkapjon ehhez a többi érintett illetékes hatóságtól.

2. SZAKASZ

Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok

69. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó hatáskör

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság az összes szükséges helyszíni vizsgálatot lefolytathatja az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy helyiségeiben.

(2)   A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)

belépjenek az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy egyéb érintett személynek bármely helyiségébe, területére és szállítóeszközébe;

b)

megvizsgálják az érintett szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos könyveket és egyéb nyilvántartásokat, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják;

c)

bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy egyéb nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d)

előírják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy számára, hogy hozzáférést és magyarázatot biztosítson a platform, illetve keresőprogram felépítéséhez, működéséhez, informatikai rendszeréhez, algoritmusaihoz, adatkezelési és üzleti gyakorlatához, és rögzítsék vagy dokumentálják az adott magyarázatokat;

e)

zárolják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével kapcsolatos célokra használt helyiségeket, valamint könyveket vagy egyéb nyilvántartásokat a helyszíni vizsgálathoz szükséges ideig és mértékben;

f)

magyarázatot kérjenek az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy más érintett személy bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre vagy dokumentumokra vonatkozóan, és rögzítsék a válaszokat;

g)

kérdéseket intézzenek bármely ilyen képviselőhöz vagy személyzeti taghoz a helyszíni vizsgálat tárgyával vagy céljával kapcsolatban, és a válaszokat rögzítsék.

(3)   A helyszíni vizsgálatok elvégezhetők a Bizottság által a 72. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével, és azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságának a segítségével, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják.

(4)   Amennyiben az érintett szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó könyvek és más nyilvántartások hiányosan készültek, vagy ha az e cikk (2) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok helytelenek, hiányosak vagy félrevezetőek, a Bizottság által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek jogkörüket írásbeli meghatalmazás felmutatásával gyakorolják, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 74. és a 76. cikkben előírt szankciókat. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben tájékoztatja arról azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorát, amelynek területén a vizsgálatot le kívánják folytatni.

(5)   A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek, a Bizottság által kijelölt ellenőrök és szakértők, valamint a digitális szolgáltatási koordinátor vagy azon tagállam más illetékes hatóságai, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják, előírhatják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy számára, hogy adjon magyarázatot a platform, illetve a keresőprogram felépítéséről, működéséről, informatikai rendszeréről, algoritmusairól, adatkezeléséről és üzleti gyakorlatáról, és kérdéseket intézhetnek személyzetének kulcsfontosságú tagjaihoz.

(6)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy az egyéb érintett természetes vagy jogi személynek alá kell vetnie magát a Bizottság határozata által elrendelt helyszíni vizsgálatnak. A határozat meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat kezdetének napját, és utal a 74. és 76. cikkben előírt szankciókra, valamint a határozat Bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezéséhez való jogra. A Bizottság a határozat meghozatala előtt konzultál azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorával, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni.

(7)   Azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátora tisztviselőinek, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére aktívan segíteniük kell a Bizottság által a helyszíni vizsgálattal kapcsolatban felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból rendelkezniük kell a (2) bekezdésben felsorolt jogkörökkel.

(8)   Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy egyéb érintett személy ellenzi az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az a tagállam, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett tisztviselők vagy egyéb kísérő személyek kérésére és a tagállam nemzeti jogával összhangban megadja számukra a szükséges segítséget, többek között – adott esetben a nemzeti jog alapján – az illetékes bűnüldöző hatóság által hozott kényszerintézkedések formájában, hogy lehetővé tegye számukra a helyszíni vizsgálat lefolytatását.

(9)   Amennyiben a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban valamely tagállami igazságügyi hatóság engedélye szükséges, az engedélyt az adott tagállam digitális szolgáltatási koordinátora kérelmezi a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek kérésére. Ez az engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

(10)   A (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén az ügyben eljáró megbízott tagállami igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy a Bizottság helyszíni vizsgálatot elrendelő határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerintézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. Ezen ellenőrzés során a tagállami igazságügyi hatóság közvetlenül vagy az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorain keresztül részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen azon az indokokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Bizottság e rendelet megsértését gyanítja, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságával és az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy érintettségének jellegével kapcsolatban. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét és nem kérhet ki a Bizottság ügyirataiban szereplő információkat. A Bizottság határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

76. cikk

Kényszerítő bírságok

(1)   A Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személyt annak az előző pénzügyi évi átlagos napi bevételének vagy éves globális forgalmának legfeljebb 5 %-át kitevő kényszerítő bírsággal sújtja naponta a határozatban megjelölt naptól kezdve, az alábbiak kikényszerítése céljából:

a)

helyes és teljes körű tájékoztatás a 67. cikk szerinti információkérési határozatra reagálva;

b)

a 69. cikk szerinti határozatával elrendelt helyszíni vizsgálatnak való alávetés elfogadása;

c)

a 70. cikk (1) bekezdése szerint ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak való megfelelés;

d)

a 71. cikk (1) bekezdése értelmében vett határozattal jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítése;

e)

a 73. cikk (1) bekezdése szerinti határozatnak való megfelelés, beleértve adott esetben a 75. cikkben említett cselekvési tervre vonatkozó követelményeket is.

(2)   Ha az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy teljesítette a kényszerítő bírsággal kikényszeríteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozat szerinti összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.

84. cikk

Szakmai titoktartás

Az e fejezetben említett információcsere és -felhasználás sérelme nélkül, a Bizottság, a Testület, a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és a felügyeletük alatt dolgozó egyéb személyek, továbbá más részt vevő természetes vagy jogi személyek – így a 72. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök és szakértők – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük megosztott olyan jellegű információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.

87. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 24., 33., 37., 40. és 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. november 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24., 33., 37.,40. és 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való ki hirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 24., 33., 37., 40. és 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.


whereas
keyboard_arrow_down