keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)	pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)	tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)	az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)	képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)	a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)	azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)	azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)	felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)	feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)	azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)	meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)	adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

(1)   Az online_interfészükön hirdetéseket megjelenítő online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók összeállítják és online_interfészük egy meghatározott részében nyilvánosan hozzáférhetővé teszik egy kereshető és megbízható, több szempontú lekérdezést lehetővé tevő eszköz segítségével, és alkalmazásprogramozási felületeken keresztül, a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó adattárat a hirdetés általuk való megjelenítésének teljes időtartama alatt, majd egy évig azt követően, hogy az adott hirdetés utoljára jelent meg az online_interfészükön. Biztosítják, hogy az adattár ne tartalmazza a szolgáltatás olyan igénybe vevőinek személyes adatait, akik számára a hirdetés megjelenítésre került vagy kerülhetett volna, és észszerű erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy az információk pontosak és teljesek legyenek.

(2)   Az adattár tartalmazza legalább az összes alábbi információt:

a)	a hirdetés tartalma, beleértve a termék, a szolgáltatás vagy a márka nevét és a hirdetés tárgyát;

b)	mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)	mely természetes vagy jogi személy fizette a hirdetést, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett személytől;

d)	mely időszakban került sor a hirdetés megjelenítésére;

e)	azt, hogy vajon a hirdetés a szolgáltatást igénybe vevők kifejezetten egy vagy több adott csoportjának kívánták-e megjeleníteni, és ha igen, az erre a célra használt főbb paramétereket, beleértve adott esetben az egy vagy több ilyen meghatározott csoport kizárására használt főbb paramétereket is;

f)	az online óriásplatformokon közzétett és a 26. cikk (2) bekezdése szerint azonosított kereskedelmi_tájékoztatások;

g)	a szolgáltatás elért igénybe vevőinek teljes száma, és adott esetben a hirdetés által konkrétan megcélzott igénybe vevők egy vagy több csoportjának összesített száma a tagállamok szerinti bontásban.

(3)   A (2) bekezdés a), b) és c) pontját illetően, amennyiben az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató egy konkrét hirdetést feltételezett jogellenesség vagy a szerződési_feltételekkel való összeegyeztethetetlenség miatt eltávolított vagy megszüntette annak hozzáférhetőségét, az adattár nem tartalmazhatja az említett pontokban említett információkat. Ebben az esetben az adattárnak az adott hirdetés tekintetében tartalmaznia kell – esettől függően – a 17. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában vagy a 9. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett információkat.

A Bizottság a Testülettel, a 40. cikkben említett megfelelő ellenőrzött kutatókkal és a nyilvánossággal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az e cikkben említett adattárak szerkezetére, szervezetére és funkcióira vonatkozóan.

(1)   A Bizottság éves felügyeleti díjat számít fel az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 33. cikk szerinti minősítésüket követően.

(2)   Az éves felügyeleti díjak teljes összege fedezi a Bizottság e rendelet szerinti felügyeleti feladataival kapcsolatban felmerülő becsült költségeket, különösen a 33. cikk szerinti minősítéssel, a 24. cikk (5) bekezdése szerinti adatbázis létrehozásával, karbantartásával és működtetésével, a 85. cikk szerinti információmegosztási rendszerrel, a 459. cikk szerinti felkérésekkel, a 62. cikk szerinti Testület támogatásával, valamint a 56. cikk és a IV. fejezet 4. szakasza szerinti felügyeleti feladatokkal kapcsolatos költségeket.

(3)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak éves felügyeleti díjat kell fizetniük minden egyes szolgáltatásért, amelyekre vonatkozóan a 33. cikk szerinti minősítésben részesültek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az éves felügyeleti díj összegét az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető minden egyes szolgáltató tekintetében. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság az e cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módszertant alkalmazza, és tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakra vonatkozó részletes módszertant és eljárásokat:

a)	a (2) bekezdésben említett becsült költségek meghatározása;

b)	az (5) bekezdés b) és c) pontjában említett egyéni éves felügyeleti díjak meghatározása;

c)	az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott felső határérték meghatározása; és

d)	a fizetések teljesítéséhez szükséges részletes rendelkezések.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket.

(5)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak és a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak tiszteletben kell tartania a következő elveket:

a)	az éves felügyeleti díj teljes összegének becslésénél figyelembe kell venni az előző évben felmerült költségeket;

b)	az éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a 33. cikk alapján minősített minden egyes online óriásplatform vagy nagyon népszerű online_keresőprogram Unión belüli aktív igénybe vevőinek havi átlagos számával;

c)	az adott online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak felszámított éves felügyeleti díj teljes összege semmi esetre sem haladhatja meg az előző pénzügyi év globális nettó éves forgalmának 0,05%-át.

(6)   Az e cikk (1) bekezdése alapján felszámított egyéni éves felügyeleti díjak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 21. cikkének (5) bekezdésének értelmében vett külső címzett bevételnek minősülnek.

(7)   A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet szerinti feladatok teljesítése során felmerült költségek teljes összegéről, valamint az előző évben felszámított egyéni éves felügyeleti díjak teljes összegéről.

(1)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

a)

hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is;

b)

hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)

hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat.

(2)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:

a)	hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)	hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot;

c)

hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására;

d)

hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására;

e)	hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot.

Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

(3)   Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:

a)

az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)

ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online_interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll.

A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:

a)	a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)	az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.

(5)   A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(6)   A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság bármely olyan természetes vagy jogi személyt meghallgathat, aki beleegyezik a meghallgatásba a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban indított vizsgálat tárgyára vonatkozó információgyűjtés érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az említett meghallgatásokat az erre alkalmas technikai eszközzel rögzítse.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett meghallgatásra a Bizottság helyiségein kívül kerül sor, a Bizottság tájékoztatja annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátorát, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. Amennyiben az említett digitális szolgáltatási koordinátor ezt kéri, tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság által a meghallgatás lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek.