keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)	pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)	tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)	az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)	képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)	a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)	azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)	azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)	felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)	feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)	azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)	meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)	adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás, a megfelelés és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Az érintett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy online_interfésze lehetővé tegye a kereskedők számára, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 13. pontjában és más uniós jogszabályokban meghatározott gazdasági szereplő nevére, címére, telefonszámára és e-mail-címére vonatkozó információkat bocsássanak rendelkezésre.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők legalább a következőket rendelkezésre bocsáthassák:

a)	a szolgáltatók szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztók számára népszerűsített vagy kínált termékek vagy szolgáltatások világos és egyértelmű azonosításához szükséges információk;

b)	a kereskedőt azonosító bármely jelzés, például a védjegy, a szimbólum vagy a logó; és

c)	adott esetben – a termékbiztonságra és a termékmegfelelésre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – a címkézésre és jelölésre vonatkozó információk.

(3)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a legjobb tudásuk szerint és még azt megelőzően, hogy lehetővé tennék a kereskedők számára a termék vagy a szolgáltatás az említett platformon történő kínálását, törekedniük kell annak értékelésére, hogy a kereskedők rendelkezésre bocsátották-e az (1) és (2) bekezdésben említett információkat. Miután az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, engedélyezte a kereskedő számára a termék vagy szolgáltatás kínálását online_platformján, észszerű erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizze bármely hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisban vagy online_interfészben, hogy a kínált termékeket vagy szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e.

(1)   Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a szolgáltatásaik és a kapcsolódó rendszerek – többek között az algoritmikus rendszerek – kialakításából vagy működéséből vagy a szolgáltatásaik használatából eredő rendszerszintű kockázatokat.

A kockázatértékeléseket az alkalmazásnak a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett kezdőnapjától kezdve, majd ezt követően legalább évente egyszer kell elvégezniük, de mindenképpen végre kell hajtaniuk minden olyan funkció telepítése előtt, amely valószínűsíthetően kritikus hatást gyakorol az e cikk szerint azonosított kockázatokra. Ezt a kockázatértékelést a nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően kell elvégezni, annak a rendszerszintű kockázatokkal arányosnak kell lennie – figyelembe véve azok súlyosságát és valószínűségét –, és magában kell foglalnia az alábbi rendszerszintű kockázatokat:

a)	jogellenes_tartalom terjesztése a szolgáltatásaik használatával;

b)

az alapvető jogok gyakorlását érintő tényleges vagy várható negatív hatások, különös tekintettel a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltósághoz való alapvető jogra, a Charta 7. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogra, a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra, a Charta 11. cikkében foglalt, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét –, valamint a Charta 21. cikkében foglalt, a megkülönböztetés tilalmához való alapvető jogra, a Charta 24. cikkében foglalt, a gyermekek jogainak védelméhez való alapvető jogra és a Charta 24. cikkében foglalt, a magas szintű fogyasztóvédelemhez való alapvető jogra;

c)	a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás;

d)	a nemi alapú erőszakkal, a közegészség és a kiskorúak védelmével összefüggő tényleges vagy előre látható negatív hatások, valamint a személyek testi és szellemi jóllétére gyakorolt súlyos negatív következmények.

(2)   A kockázatértékelés elvégzésekor az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a következő tényezők befolyásolják-e – és ha igen, hogyan – az (1) bekezdésben említett rendszerszintű kockázatok bármelyikét:

a)	ajánlórendszereik és bármely más releváns algoritmikus rendszerük kialakítása;

b)	tartalommoderálási rendszereik;

c)	az alkalmazandó szerződési_feltételek és azok érvényesítése;

d)	a hirdetések kiválasztását és megjelenítését végző rendszerek;

e)	a szolgáltató adatokkal kapcsolatos gyakorlatai.

Az értékelésnek azt is elemeznie kell, hogy az (1) bekezdés szerinti kockázatokat befolyásolja-e – és ha igen, hogyan – szolgáltatásuk szándékos manipulálása, többek között a szolgáltatás nem autentikus használata vagy automatizált támadása révén, valamint a jogellenes_tartalom és a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen információk bővítése és potenciálisan gyors és széles körű terjedése.

Az értékelés során figyelembe kell venni a sajátos regionális vagy nyelvi szempontokat, többek között azokat, amelyek kifejezetten egy tagállamra jellemzőek.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók a kockázatértékelés elvégzését követően legalább három évig megőrzik a kockázatértékeléseket alátámasztó dokumentumokat, és kérésre közlik azokat a Bizottsággal és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral.

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket kell bevezetniük a 33. cikk értelmében azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva, kiemelt figyelmet fordítva az ilyen intézkedéseknek az alapvető jogokra gyakorolt hatásaira. Az ilyen intézkedések adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)	szolgáltatásaik kialakításának, jellemzőinek vagy működésének módosítása, beleértve online_interfészeiket is;

b)	szerződési feltételeik módosítása és azok érvényesítése;

c)

a tartalommoderálási eljárások módosítása, beleértve a jogellenes tartalmak konkrét típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét, valamint adott esetben a bejelentett tartalom mielőbbi eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét – különösen a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy az online erőszak esetében –, továbbá a releváns döntéshozatali eljárások és a tartalommoderálásra szánt források módosítása;

d)	algoritmikus rendszereik, köztük ajánlórendszereik tesztelése és módosítása;

e)	hirdetési rendszereik módosítása és az általuk kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban a hirdetések megjelenítésének korlátozására vagy kiigazítására irányuló célzott intézkedések elfogadása;

f)	a belső folyamataik, erőforrásaik, a tesztelés, a dokumentáció megerősítése vagy a tevékenységeik felügyelete, különös tekintettel a rendszerszintű kockázatok észlelésére;

g)	a 22. cikk szerinti megbízható bejelentőkkel való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása, valamint a 21. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezési testületek határozatainak végrehajtása;

h)	az egyéb online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása a 45. cikkben említett magatartási kódexeknek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokolloknak megfelelően;

i)	tudatosság növelésére irányuló intézkedések meghozatala és online_interfészük módosítása annak érdekében, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevőket több információval lássák el;

j)	célzott intézkedések meghozatala a gyermekek jogainak védelme érdekében, beleértve az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket, illetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy jelentsék a zaklatást vagy adott esetben segítséget kérjenek;

k)

annak biztosítása, hogy valamely információ, amely olyan generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom lehet, amely számottevően hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy más entitásokra vagy eseményekre, és az eredetiség vagy a hitelesség hamis látszatát kelti valaki számára, megjelenítésekor jól látható jelzések révén megkülönböztethető legyen online_interfészeiken, továbbá egy könnyen használható funkció biztosítása, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen információ megjelölését.

(2)   A Testület – a Bizottsággal együttműködve – évente egyszer átfogó jelenté tesz közzé. A jelentés az alábbiakat foglalja magában:

a)	az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által jelentett vagy más, különösen a 39., 40. és 42. cikknek megfelelő információforrások révén azonosított legjelentősebb és ismétlődő rendszerszintű kockázatok azonosítása és értékelése;

b)	az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az azonosított rendszerszintű kockázatok csökkentésére alkalmazott bevált gyakorlatok.

Az említett jelentés az előfordulás helye szerinti tagállamok szerinti bontásban, valamint adott esetben az Unió egészére vonatkozóan mutatja be a rendszerszintű kockázatokat.

(3)   A Bizottság – a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködve – iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét kockázatok vonatkozásában, mindenekelőtt a bevált gyakorlatok ismertetése és lehetséges intézkedések ajánlása érdekében, kellően figyelembe véve az intézkedések lehetséges hatását valamennyi érintett félnek a Chartában foglalt alapvető jogaira. Az ilyen iránymutatás kidolgozásakor a Bizottság nyilvános konzultációkat szervez.

(1)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

a)

hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is;

b)

hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)

hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat.

(2)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:

a)	hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)	hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot;

c)

hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására;

d)

hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására;

e)	hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot.

Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

(3)   Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:

a)

az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)

ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online_interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll.

A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:

a)	a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)	az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.

(5)   A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(6)   A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

(1)   Amennyiben a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, a Testület mindenekelőtt:

a)	támogatja a közös vizsgálatok koordinációját;

b)	támogatást nyújt az illetékes hatóságoknak az online óriásplatformokra, illetve a nagyon népszerű online_keresőprogramokra vonatkozó, e rendelet értelmében továbbítandó jelentések és ellenőrzési eredmények elemzésében;

c)	véleményeket, ajánlásokat vagy tanácsokat fogalmaz meg a digitális szolgáltatási koordinátorok felé e rendeletnek megfelelően, figyelembe véve különösen a közvetítő szolgáltatók szolgáltatásnyújtási szabadságát;

d)	e rendelettel összhangban tanácsot ad a Bizottságnak a 66. cikkben említett intézkedések vonatkozásában, és véleményeket fogad el az online óriásplatformokat, illetve nagyon népszerű online_keresőprogramokat illetően;

e)

az érintett érdekelt felekkel együttműködve támogatja és előmozdítja az e rendelet értelmében előírt európai szabványok, iránymutatások, jelentések, mintadokumentumok és magatartási kódexek kidolgozását és végrehajtását, többek között vélemények vagy ajánlások kiadásával a 44. cikkel kapcsolatos témákban, valamint a felmerülő kérdések azonosítását az ebben a rendeletben szabályozott ügyekben.

(2)   Azok a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más nemzeti illetékes hatóságok, amelyek nem tesznek eleget a nekik címzett, a Testület által elfogadott véleményeknek, kéréseknek vagy ajánlásoknak, az e rendelet értelmében vett jelentésükben vagy adott esetben a saját releváns határozataik elfogadásakor megindokolják ezt a döntésüket, és ismertetik vizsgálataikat, fellépéseiket és az általuk végrehajtott intézkedéseiket.

(1)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozó vizsgálatok lefolytatása céljából a Bizottság már a 66. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásindítás előtt is élhet az e szakaszban meghatározott vizsgálati hatáskörrel. E hatáskört gyakorolhatja akár saját kezdeményezés, akár az e cikk (2) bekezdése szerinti felkérés alapján.

(2)   Amennyiben valamely digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megszegte a III. fejezet 5. szakaszának rendelkezéseit, vagy pedig szisztematikus módon megszegte e rendelet bármely rendelkezését, oly módon, hogy ez a tagállamában súlyosan érinti a szolgáltatás igénybe vevőit, a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz az ügy értékelése céljából.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérelmet megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)	az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók 11. cikk szerinti kapcsolattartási pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor miért feltételezi, hogy az érintett online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint azon tények ismertetése, amelyek bizonyítják, hogy a feltételezett jogsértés jellege rendszerszintű;

c)	bármely más információ, amelyet a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor relevánsnak tart, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat.

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság az összes szükséges helyszíni vizsgálatot lefolytathatja az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy helyiségeiben.

(2)   A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	belépjenek az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy egyéb érintett személynek bármely helyiségébe, területére és szállítóeszközébe;

b)	megvizsgálják az érintett szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos könyveket és egyéb nyilvántartásokat, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy egyéb nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d)

előírják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy számára, hogy hozzáférést és magyarázatot biztosítson a platform, illetve keresőprogram felépítéséhez, működéséhez, informatikai rendszeréhez, algoritmusaihoz, adatkezelési és üzleti gyakorlatához, és rögzítsék vagy dokumentálják az adott magyarázatokat;

e)

zárolják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével kapcsolatos célokra használt helyiségeket, valamint könyveket vagy egyéb nyilvántartásokat a helyszíni vizsgálathoz szükséges ideig és mértékben;

f)

magyarázatot kérjenek az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy más érintett személy bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre vagy dokumentumokra vonatkozóan, és rögzítsék a válaszokat;

g)	kérdéseket intézzenek bármely ilyen képviselőhöz vagy személyzeti taghoz a helyszíni vizsgálat tárgyával vagy céljával kapcsolatban, és a válaszokat rögzítsék.

(3)   A helyszíni vizsgálatok elvégezhetők a Bizottság által a 72. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével, és azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságának a segítségével, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják.

(4)   Amennyiben az érintett szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó könyvek és más nyilvántartások hiányosan készültek, vagy ha az e cikk (2) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok helytelenek, hiányosak vagy félrevezetőek, a Bizottság által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek jogkörüket írásbeli meghatalmazás felmutatásával gyakorolják, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 74. és a 76. cikkben előírt szankciókat. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben tájékoztatja arról azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorát, amelynek területén a vizsgálatot le kívánják folytatni.

(5)   A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek, a Bizottság által kijelölt ellenőrök és szakértők, valamint a digitális szolgáltatási koordinátor vagy azon tagállam más illetékes hatóságai, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják, előírhatják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy számára, hogy adjon magyarázatot a platform, illetve a keresőprogram felépítéséről, működéséről, informatikai rendszeréről, algoritmusairól, adatkezeléséről és üzleti gyakorlatáról, és kérdéseket intézhetnek személyzetének kulcsfontosságú tagjaihoz.

(6)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy az egyéb érintett természetes vagy jogi személynek alá kell vetnie magát a Bizottság határozata által elrendelt helyszíni vizsgálatnak. A határozat meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat kezdetének napját, és utal a 74. és 76. cikkben előírt szankciókra, valamint a határozat Bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezéséhez való jogra. A Bizottság a határozat meghozatala előtt konzultál azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorával, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni.

(7)   Azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátora tisztviselőinek, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére aktívan segíteniük kell a Bizottság által a helyszíni vizsgálattal kapcsolatban felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból rendelkezniük kell a (2) bekezdésben felsorolt jogkörökkel.

(8)   Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy egyéb érintett személy ellenzi az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az a tagállam, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett tisztviselők vagy egyéb kísérő személyek kérésére és a tagállam nemzeti jogával összhangban megadja számukra a szükséges segítséget, többek között – adott esetben a nemzeti jog alapján – az illetékes bűnüldöző hatóság által hozott kényszerintézkedések formájában, hogy lehetővé tegye számukra a helyszíni vizsgálat lefolytatását.

(9)   Amennyiben a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban valamely tagállami igazságügyi hatóság engedélye szükséges, az engedélyt az adott tagállam digitális szolgáltatási koordinátora kérelmezi a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek kérésére. Ez az engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

(10)   A (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén az ügyben eljáró megbízott tagállami igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy a Bizottság helyszíni vizsgálatot elrendelő határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerintézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. Ezen ellenőrzés során a tagállami igazságügyi hatóság közvetlenül vagy az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorain keresztül részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen azon az indokokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Bizottság e rendelet megsértését gyanítja, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságával és az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy érintettségének jellegével kapcsolatban. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét és nem kérhet ki a Bizottság ügyirataiban szereplő információkat. A Bizottság határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

(1)   A 74. és 76. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő öt év.

(2)   Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)   A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok elévülési idejét megszakítja a Bizottság vagy a digitális szolgáltatási koordinátor által a jogsértés tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett bármilyen intézkedés. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)	a Bizottság vagy valamely digitális szolgáltatási koordinátor tájékoztatás iránti kérelme;

b)	helyszíni vizsgálat;

c)	a Bizottság által a 66. cikk (1) bekezdésének megfelelően indított eljárás.

(4)   Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásának elévülési ideje azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési időszak kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időszakkal, ameddig az elévülési idő az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5)   A bírságok vagy kényszerítő pénzbírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

(1)   Amennyiben az e rendelet megsértésének megszüntetésére e szakaszban biztosított minden jogkör kimerült, de a jogsértés változatlanul fennáll és az uniós vagy nemzeti jog értelmében rendelkezésre álló egyéb jogkörök gyakorlásával el nem kerülhető súlyos károkat okoz, a Bizottság felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, hogy az 51. cikk (3) bekezdésének megfelelően járjon el.

A digitális szolgáltatási koordinátorhoz intézett ilyen kérelmet megelőzően a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásos észrevételeiket egy adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb 14 munkanapnál, ismertetve a kérelem tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a kérelem címzettjét vagy címzettjeit.

(2)   Ha e rendelet következetes alkalmazásához szükséges, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásos észrevételeket nyújthat be az 51. cikk (3) bekezdésében említett illetékes igazságügyi hatósághoz. Az érintett igazságügyi hatóság engedélyével szóbeli észrevételeket is tehet.

Kizárólag észrevételei elkészítése céljából a Bizottság felkérheti ezt az igazságügyi hatóságot, hogy az ügy értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át, illetve gondoskodjon az átadásukról.

(3)   Amennyiben egy nemzeti bíróság olyan ügyben hoz ítéletet, amely már a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott határozat tárgyát képezi, a bíróság nem hozhat a bizottsági határozattal ellentétes tartalmú döntést. A nemzeti bíróságoknak kerülniük kell továbbá olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állhatnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti az EUMSZ 267. cikkét.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 24., 33., 37., 40. és 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. november 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24., 33., 37.,40. és 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való ki hirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 24., 33., 37., 40. és 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.