search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU cercato: 'ajánlás' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index ajánlás:


whereas ajánlás:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1702

 

15. cikk

A közvetítő szolgáltatók átláthatósági jelentési kötelezettségei

(1)   A közvetítő szolgáltatók – legalább évente egyszer – géppel olvasható formátumban és könnyen hozzáférhető módon világos, jól érthető jelentést tesznek közzé az adott időszakban általuk végzett tartalommoderálásról. Ezek a jelentések adott esetben különösen az alábbi információkat tartalmazzák:

a)

közvetítő szolgáltatók esetében a tagállami hatóságoktól kapott végzések száma, beleértve a 9. és 10. cikkel összhangban kibocsátott végzéseket is, az érintett jogellenes_tartalom típusa szerint kategorizálva, a végzést kibocsátó tagállam, valamint a végzést kibocsátó hatóságnak vagy a végzésben meghatározott bármely más hatóságnak a végzés kézhezvételéről való tájékoztatásához és a végzés végrehajtásához szükséges medián idő;

b)

tárhelyszolgáltatók esetében a 16. cikknek megfelelően tett bejelentések száma a feltételezett érintett jogellenes tartalmak típusa szerinti bontásban, a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések száma, a bejelentések nyomán elvégzett intézkedések annak feltüntetésével, hogy a jog vagy a szolgáltató szerződési feltételei alapján került-e rájuk sor, az automatizált módon feldolgozott bejelentések száma, valamint az intézkedések meghozatalához szükséges medián idő;

c)

közvetítő szolgáltatók esetében érdemi és érthető tájékoztatás a szolgáltató saját kezdeményezésére végzett tartalommoderálásról, beleértve az automatizált eszközök használatát, a tartalommoderálásért felelős személyeknek nyújtott képzés és segítségnyújtás érdekében hozott intézkedéseket, a szolgáltatás igénybe vevői által nyújtott információk rendelkezésre állását, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedések számát és típusát, valamint a szolgáltatás igénybe vevőinek a szolgáltatáson keresztüli információszolgáltatásra való képességét, és a szolgáltatás egyéb kapcsolódó korlátozásait; a bejelentett információkat a jogellenes_tartalomnak vagy a szolgáltató szerződési feltételei megsértésének a típusa, a felderítés módszere és az alkalmazott korlátozás típusa szerint bontva kell megadni;

d)

közvetítő szolgáltatók esetében a belső panaszkezelési rendszereken keresztül a szolgáltató szerződési feltételeivel összhangban, továbbá az online_platformot üzemeltető szolgáltatók esetében a 20. cikkel összhangban kapott panaszok száma, a panaszok alapja, az e panaszokra vonatkozó döntések, a döntések meghozatalához szükséges medián idő és azon esetek száma, amikor e döntéseket megváltoztatták;

e)

automatizált eszközök használata tartalommoderálás céljából, beleértve a minőségi leírást, a pontos célok meghatározását, az e célok eléréséhez használt automatizált eszközök pontosságára és lehetséges hibaarányára vonatkozó mutatókat, valamint az alkalmazott biztosítékokat.

(2)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a közvetítő szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek, és amelyek nem minősülnek az e rendelet 33. cikkének értelmében vett online óriásplatformnak.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdése szerinti jelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire – többek között az összehangolt jelentéstételi időszakokra – vonatkozó mintadokumentumok kidolgozása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. SZAKASZ

A tárhelyszolgáltatókra, köztük az online_platformokra alkalmazandó további kötelezettségek

19. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdésének kivételével – nem vonatkozik azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdése és a 3a. szakasz kivételével – nem alkalmazandó azokra az online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősített szolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

29. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz nem alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz alkalmazandó az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a platformot a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősítették, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

35. cikk

Kockázatcsökkentés

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket kell bevezetniük a 33. cikk értelmében azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva, kiemelt figyelmet fordítva az ilyen intézkedéseknek az alapvető jogokra gyakorolt hatásaira. Az ilyen intézkedések adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)

szolgáltatásaik kialakításának, jellemzőinek vagy működésének módosítása, beleértve online_interfészeiket is;

b)

szerződési feltételeik módosítása és azok érvényesítése;

c)

a tartalommoderálási eljárások módosítása, beleértve a jogellenes tartalmak konkrét típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét, valamint adott esetben a bejelentett tartalom mielőbbi eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét – különösen a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy az online erőszak esetében –, továbbá a releváns döntéshozatali eljárások és a tartalommoderálásra szánt források módosítása;

d)

algoritmikus rendszereik, köztük ajánlórendszereik tesztelése és módosítása;

e)

hirdetési rendszereik módosítása és az általuk kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban a hirdetések megjelenítésének korlátozására vagy kiigazítására irányuló célzott intézkedések elfogadása;

f)

a belső folyamataik, erőforrásaik, a tesztelés, a dokumentáció megerősítése vagy a tevékenységeik felügyelete, különös tekintettel a rendszerszintű kockázatok észlelésére;

g)

a 22. cikk szerinti megbízható bejelentőkkel való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása, valamint a 21. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezési testületek határozatainak végrehajtása;

h)

az egyéb online_platformot vagy online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása a 45. cikkben említett magatartási kódexeknek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokolloknak megfelelően;

i)

tudatosság növelésére irányuló intézkedések meghozatala és online_interfészük módosítása annak érdekében, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevőket több információval lássák el;

j)

célzott intézkedések meghozatala a gyermekek jogainak védelme érdekében, beleértve az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket, illetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy jelentsék a zaklatást vagy adott esetben segítséget kérjenek;

k)

annak biztosítása, hogy valamely információ, amely olyan generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom lehet, amely számottevően hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy más entitásokra vagy eseményekre, és az eredetiség vagy a hitelesség hamis látszatát kelti valaki számára, megjelenítésekor jól látható jelzések révén megkülönböztethető legyen online_interfészeiken, továbbá egy könnyen használható funkció biztosítása, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen információ megjelölését.

(2)   A Testület – a Bizottsággal együttműködve – évente egyszer átfogó jelenté tesz közzé. A jelentés az alábbiakat foglalja magában:

a)

az online óriásplatformot és nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által jelentett vagy más, különösen a 39., 40. és 42. cikknek megfelelő információforrások révén azonosított legjelentősebb és ismétlődő rendszerszintű kockázatok azonosítása és értékelése;

b)

az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az azonosított rendszerszintű kockázatok csökkentésére alkalmazott bevált gyakorlatok.

Az említett jelentés az előfordulás helye szerinti tagállamok szerinti bontásban, valamint adott esetben az Unió egészére vonatkozóan mutatja be a rendszerszintű kockázatokat.

(3)   A Bizottság – a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködve – iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét kockázatok vonatkozásában, mindenekelőtt a bevált gyakorlatok ismertetése és lehetséges intézkedések ajánlása érdekében, kellően figyelembe véve az intézkedések lehetséges hatását valamennyi érintett félnek a Chartában foglalt alapvető jogaira. Az ilyen iránymutatás kidolgozásakor a Bizottság nyilvános konzultációkat szervez.

36. cikk

Válságreagálási mechanizmus

(1)   Válsághelyzet fennállása esetén a Bizottság a Testület ajánlása alapján határozatot fogadhat el, amelyben egy vagy több, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára előírja az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a)

annak értékelése, hogy szolgáltatásaik működése és használata jelentős mértékben hozzájárul-e, vagy valószínűleg jelentős mértékben hozzájárul-e a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetéshez, és ha igen, milyen mértékben és hogyan;

b)

konkrét, eredményes és arányos – például a 35. cikk (1) bekezdésében vagy a 48. cikk (2) bekezdésében előírt – intézkedések azonosítása és alkalmazása az e bekezdés a) pontja alapján azonosított súlyos fenyegetéshez való hozzájárulás megelőzése, megszüntetése vagy korlátozása érdekében;

c)

adott időpontig vagy a határozatban foglalt rendszeres időközönként jelentés benyújtása a Bizottságnak az a) pontban említett értékelésekről, a b) pont alapján hozott konkrét intézkedések pontos tartalmáról, végrehajtásáról, valamint minőségi és mennyiségi hatásáról, továbbá az említett értékelésekhez vagy intézkedésekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről, a határozatban meghatározottak szerint.

Az e bekezdés b) pontja szerinti intézkedések azonosítása és alkalmazása során a szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat.

(2)   E cikk alkalmazásában válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget érintő komoly fenyegetéshez vezethetnek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala során a Bizottság biztosítja, hogy a következő követelmények mindegyike teljesüljön:

a)

a határozatban előírt intézkedések feltétlenül szükségesek, indokoltak és arányosak, kellő mértékben figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat;

b)

a határozat ésszerű határidőt határoz meg az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét intézkedések meghozatalára, figyelembe véve különösen ezen intézkedések sürgős voltát, valamint az előkészítésükhöz és végrehajtásukhoz szükséges időt;

c)

a határozatban előírt intézkedések három hónapot meg nem haladó időtartamra korlátozódnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbi lépéseket:

a)

értesíti a határozatról azt a szolgáltatót vagy azokat a szolgáltatókat, amelyek a határozat címzettjei;

b)

nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a határozatot; és

c)

tájékoztatja a Testületet a határozatról, felkéri a határozattal kapcsolatos véleményének közlésére, és folyamatosan tájékoztatja azt a határozattal kapcsolatos minden későbbi fejleményről.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második albekezdése alapján meghozandó konkrét intézkedések megválasztása azon szolgáltató vagy szolgáltatók hatáskörében marad, amelyek a Bizottság határozatának címzettjei.

(6)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a szolgáltató kérésére párbeszédet kezdeményezhet a szolgáltatóval annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltató sajátos körülményeire tekintettel az (1) bekezdés b) pontjában említett tervezett vagy végrehajtott intézkedések eredményesek és arányosak-e a kitűzött célok elérése szempontjából. A Bizottság biztosítja különösen azt, hogy a szolgáltató által az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések megfeleljenek a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek.

(7)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jelentések és minden egyéb vonatkozó információ -– köztük a 40. vagy 67. cikk alapján általa esetlegesen kért információk – alapján nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett határozat alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazását, figyelembe véve a válság alakulását. A Bizottság erről a nyomon követésről rendszeresen, legalább havonta jelentést tesz a Testületnek.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezett vagy végrehajtott konkrét intézkedések nem eredményesek vagy nem arányosak, a Testülettel folytatott konzultációt követően határozatot fogadhat el, amelyben előírja a szolgáltató számára, hogy vizsgálja felül az érintett konkrét intézkedések azonosítását vagy alkalmazását.

(8)   Amennyiben a válság alakulását figyelembe véve szükséges, a Bizottság a Testület ajánlása alapján eljárva módosíthatja az (1) bekezdésben vagy a (7) bekezdés második albekezdésében említett határozatot a következők révén:

a)

a határozat visszavonása és adott esetben annak előírása, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online_keresőprogram szüntesse meg az (1) bekezdés b) pontja vagy a (7) bekezdés második albekezdése alapján azonosított és végrehajtott intézkedések alkalmazását, különösen, ha a szóban forgó intézkedések indokai már nem állnak fenn;

b)

a (3) bekezdés c) pontjában említett időszak legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítása;

c)

az intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok, különösen a Chartában rögzített alapvető jogok intézkedések általi tiszteletben tartásával kapcsolatos lehetséges mulasztások számbavétele.

(9)   Az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell az e cikkben említett határozatra és annak módosítására.

(10)   A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által az e cikk alapján megfogalmazott ajánlást.

(11)   A Bizottság az e cikk szerinti határozatok elfogadását követően évente, de minden esetben a válság végét követő három hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett határozatok alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazásáról.

37. cikk

Független ellenőrzés

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók – saját költségükre és legalább évente egyszer – független ellenőrzésen esnek át, amely felméri az alábbiaknak való megfelelésüket:

a)

a III. fejezetben előírt kötelezettségek;

b)

a 45. és 46. cikkben említett magatartási kódexek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokollok értelmében vállalt kötelezettségek.

(2)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók biztosítják az e cikk szerinti ellenőrzéseket végző szervezetek számára az ahhoz szükséges együttműködést és segítségnyújtást, hogy hatékonyan, eredményesen és időben végezhessék el ezeket az ellenőrzéseket, többek között azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számukra valamennyi releváns adathoz és helyszínhez, valamint szóbeli vagy írásbeli választ adnak. Tartózkodnak az ellenőrzés elvégzésének akadályozásától, indokolatlan befolyásolásától vagy aláásásától.

Az ilyen ellenőrzéseket végző szervezetek biztosítják az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóktól és harmadik felektől az ellenőrzésekkel összefüggésben – többek között az ellenőrzések lezárását követően – kapott információk megfelelő bizalmas kezelését és a szakmai titoktartást. Az e követelménynek való megfelelés azonban nem befolyásolhatja hátrányosan az ellenőrzések elvégzését és e rendelet egyéb rendelkezéseit, különösen az átláthatóságra, a felügyeletre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben a 42. cikk (4) bekezdése szerinti átláthatósági jelentés céljából szükséges, az e cikk (4) és (6) bekezdésében említett ellenőrzési jelentéshez és az ellenőrzés-végrehajtási jelentéshez mellékelni olyan változatokat, amelyek nem tartalmaznak észszerűen bizalmasnak tekinthető információkat.

(3)   Az (1) bekezdés értelmében elvégzett ellenőrzéseket olyan szervezetek végzik, amelyek:

a)

függetlenek az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személytől, valamint nem áll fenn összeférhetetlenség a tekintetükben; így különösen:

i.

az ellenőrzés kezdetét megelőző 12 hónapban nem nyújtottak az ellenőrzött kérdésekkel kapcsolatos nem könyvvizsgálói szolgáltatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személynek, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ellenőrzés befejezését követő 12 hónapban nem nyújtanak számukra ilyen szolgáltatásokat;

ii.

10 egymást követő évnél hosszabb ideig nem nyújtottak az e cikk szerinti könyvvizsgálói szolgáltatásokat az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személynek;

iii.

nem az ellenőrzés eredményétől függő díj ellenében végzik el az ellenőrzést;

b)

igazolt szakértelemmel rendelkeznek a kockázatkezelés területén, valamint technikai kompetenciával és kapacitással rendelkeznek;

c)

igazoltan objektívek és szakmailag etikusak, különösen a magatartási kódexek vagy a megfelelő előírások betartása alapján.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzést végző szervezetek ellenőrzési jelentést készítsenek minden ellenőrzésről. A jelentést írásban alá kell támasztani, és a jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

az ellenőrzés tárgyát képező, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató neve, címe és kapcsolattartó pontja, valamint az ellenőrzött időszak;

b)

az ellenőrzést végző szervezet vagy szervezetek neve és címe;

c)

érdekeltségi nyilatkozat;

d)

az ellenőrzött elemek leírása és az alkalmazott módszertan;

e)

az ellenőrzés főbb megállapításainak ismertetése és összefoglalása;

f)

azon harmadik felek felsorolása, akiktől az ellenőrzés keretében információkat kértek;

g)

ellenőri vélemény arról, hogy az ellenőrzés tárgyát képező, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megfelelt-e a kötelezettségeknek és az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalásoknak, vagyis megítélése „kedvező”, „kedvező – észrevételekkel”, illetve „kedvezőtlen”;

h)

ha az ellenőri vélemény nem „kedvező”, a megfelelés elérésére vonatkozó konkrét intézkedésekre irányuló működési ajánlások, valamint a megfelelés elérésének javasolt határideje.

(5)   Amennyiben az ellenőrzést végző szervezet nem tudott bizonyos konkrét elemeket ellenőrizni vagy a vizsgálatai alapján nem tudott ellenőri véleményt megfogalmazni, az ellenőrzési jelentés ismerteti a körülményeket és magyarázattal szolgál arról, hogy miért nem lehetett ezeket az elemeket ellenőrizni.

(6)   A nem „kedvező” ellenőri vélemény tárgyát képező online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók kellően figyelembe veszik a nekik címzett működési ajánlásokat a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések meghozatala céljából. Az ajánlások kézhezvételét követő egy hónapon belül ilyen intézkedéseket tartalmazó ellenőrzés-végrehajtási jelentést fogadnak el. Ha nem hajtják végre a működési ajánlásokat, az ellenőrzés-végrehajtási jelentésben megindokolják annak elmulasztását, és meghatározzák az azonosított meg nem felelés megszüntetésére szolgáló alternatív intézkedéseiket.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk szerinti ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet, különös tekintettel az e cikk szerint elvégzett ellenőrzések eljárási lépéseire, ellenőrzési módszereire és jelentéstételi sablonjaira vonatkozó szükséges szabályokra. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a 44. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett önkéntes ellenőrzési standardokat.

58. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok határokon átnyúló együttműködése

(1)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben a_célország_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátor tagállamában, felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(2)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben legalább három, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor észszerűen feltételezi, hogy egy adott közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállamában, e digitális szolgáltatási koordinátorok kérése alapján a Testület felkérheti a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmet vagy ajánlást megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)

az érintett közvetítő szolgáltató 11. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület miért feltételezi, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint a feltételezett jogsértés kedvezőtlen hatásainak ismertetése;

c)

bármely olyan további információ, amelyet a kérést küldő digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat vagy a konkrét vizsgálati és érvényesítési intézkedésekre, többek között ideiglenes intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak teljes mértékben figyelembe kell vennie az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti kérést. Ha úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy a kérésnek megfelelően eljárjon, és okkal tételezi fel, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület további információkkal tudna szolgálni, letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor az 57. cikkel összhangban megkérheti ezeket az információkat, vagy pedig a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban közös vizsgálatot indíthat legalább a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor bevonásával. Az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőt a kért kiegészítő információk rendelkezésre bocsátásáig, illetve a közös vizsgálatban való részvételre történő felhívás elutasításáig fel kell függeszteni.

(5)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül meg kell küldenie a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek a feltételezett jogsértés értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések ismertetését.

59. cikk

A Bizottság elé utalás

(1)   Amennyiben az 58. cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezik közlés, ha a Testület nem ért egyet az 58. cikk (5) bekezdése alapján készített értékeléssel vagy az annak alapján hozott vagy tervezett vagy intézkedésekkel, vagy a 60. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a Testület az összes releváns információ megadásával a Bizottság elé terjesztheti az ügyet. Ezen információknak magukban kell foglalniuk legalább a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátornak küldött kérést vagy ajánlást, az e digitális szolgáltatási koordinátor általi értékelést, az egyet nem értés indokait, valamint a Bizottság elé utalást alátámasztó minden egyéb információt.

(2)   A Bizottság a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral folytatott konzultációt követően értékeli az ügyet az azt követő két hónapon belül, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően elé utalták az ügyet.

(3)   Ha a Bizottság e cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapítja, hogy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti értékelés vagy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti, meghozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések nem elégségesek e rendelet tényleges érvényesülésének biztosításához vagy más módon nem egyeztethetők össze ezzel a rendelettel, közli álláspontját a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátorral és a Testülettel, és felkéri a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátort az ügy újraértékelésére.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor megteszi az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati vagy végrehajtási intézkedéseket, teljes mértékben figyelembe véve az álláspontokat és a Bizottság felülvizsgálati kérelmét. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor a felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, valamint az 58. cikk (1) vagy (2) bekezdése alapján intézkedést hozó, kérelmező digitális szolgáltatási koordinátort vagy Testületet a meghozott intézkedésekről.

60. cikk

Közös vizsgálatok

(1)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor közös vizsgálatokat indíthat és vezethet egy vagy több érintett digitális szolgáltatási koordinátor részvételével:

a)

saját kezdeményezés alapján, e rendelet valamely közvetítő szolgáltató általi, több tagállamban való feltételezett megsértésének kivizsgálása céljából; vagy

b)

a Testület által tett olyan ajánlás alapján, amelynek alapját valamely, legalább három digitális szolgáltatási koordinátor által a tagállamaikban a szolgáltatást igénybe vevőket érintő jogsértés észszerű gyanúja nyomán megfogalmazott kérés képezi.

(2)   Bármely digitális szolgáltatási koordinátor, amely bizonyítja, hogy jogos érdekkel bír az (1) bekezdés szerinti közös vizsgálatban való részvétel iránt, kérheti az abban való részvételét. Amennyiben a résztvevők másként nem állapodnak meg, a közös vizsgálatot a megindításától számított három hónapon belül le kell zárni.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor legkésőbb az első albekezdésben említett határidő lejárta után egy hónappal közli a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos előzetes álláspontját valamennyi digitális szolgáltatási koordinátorral, a Bizottsággal és a Testülettel. Az előzetes álláspontban figyelembe kell venni a közös vizsgálatban részt vevő összes többi digitális szolgáltatási koordinátor álláspontját. Ezen előzetes álláspontban adott esetben az elfogadandó jogérvényesítési intézkedéseket is meg kell határozni.

(3)   A Testület az 59. cikk szerint a Bizottsághoz utalhatja az ügyet, amennyiben:

a)

a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor nem közölte előzetes álláspontját a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül;

b)

a Testület lényegében nem ért egyet a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor által közölt előzetes állásponttal; vagy

c)

a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor a Testület által az (1) bekezdés b) pontja szerint tett ajánlás nyomán nem indítja meg haladéktalanul a közös vizsgálatot.

(4)   A közös vizsgálat lefolytatása során a résztvevő digitális szolgáltatási koordinátoroknak jóhiszeműen együtt kell működniük egymással, figyelembe véve adott esetben a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor észrevételeit, illetve a Testület ajánlását. A közös vizsgálatban részt vevő, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátorok a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátor kérésére vagy a vele folytatott konzultációt követően jogosultak az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket gyakorolni a feltételezett jogsértés által érintett közvetítő szolgáltatókkal szemben a területükön található információk és helyiségek tekintetében.

3. SZAKASZ

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

62. cikk

A Testület felépítése

(1)   A Testület a digitális szolgáltatási koordinátorokból áll, amelyeket magas szintű tisztviselők képviselnek. A digitális szolgáltatási koordinátor egy vagy több tagállam általi kijelölésének elmulasztása nem akadályozza azt, hogy a Testület ellássa az e rendelet szerinti feladatait. Ha a nemzeti jog előírja, a digitális szolgáltatási koordinátorokon kívül az e rendelet alkalmazása és érvényesítése terén konkrét operatív feladatokkal megbízott egyéb illetékes hatóságok is részt vehetnek a Testületben. Más nemzeti hatóságok is meghívhatók az ülésekre, ha a megvitatott kérdések relevánsak számukra.

(2)   A Testület elnöki tisztét a Bizottság tölti be. A Bizottság hívja össze az üléseket, és készíti el a napirendet a Testület e rendelet szerinti feladatainak megfelelően, annak eljárási szabályzatával összhangban. Amennyiben a Testület felkérést kap, hogy e rendelet alapján fogadjon el ajánlást, akkor a felkérést a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül a többi digitális szolgáltatási koordinátor számára is azonnal hozzáférhetővé kell tennie.

(3)   Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság nem rendelkezik szavazati joggal.

A Testület egyszerű többséggel fogadja el határozatait. A 36. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a Bizottságnak címzett ajánlás elfogadásakor a szavazásra a Testület az elnökének kérését követő 48 órán belül szavaz.

(4)   A Bizottság igazgatási és elemzési támogatást nyújt a Testület e rendelet értelmében vett tevékenységeihez.

(5)   A Testület szakértőket és megfigyelőket hívhat az üléseire, és adott esetben együttműködhet más uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel, tanácsadó csoportokkal, valamint külső szakértőkkel. A Testület közzéteszi az ilyen együttműködés eredményeit.

(6)   A Testület konzultálhat az érintett felekkel, és e konzultáció eredményeit nyilvánosan elérhetővé kell tennie.

(7)   A Testület a Bizottság egyetértését követően elfogadja az eljárási szabályzatát.

63. cikk

A Testület feladatai

(1)   Amennyiben a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, a Testület mindenekelőtt:

a)

támogatja a közös vizsgálatok koordinációját;

b)

támogatást nyújt az illetékes hatóságoknak az online óriásplatformokra, illetve a nagyon népszerű online_keresőprogramokra vonatkozó, e rendelet értelmében továbbítandó jelentések és ellenőrzési eredmények elemzésében;

c)

véleményeket, ajánlásokat vagy tanácsokat fogalmaz meg a digitális szolgáltatási koordinátorok felé e rendeletnek megfelelően, figyelembe véve különösen a közvetítő szolgáltatók szolgáltatásnyújtási szabadságát;

d)

e rendelettel összhangban tanácsot ad a Bizottságnak a 66. cikkben említett intézkedések vonatkozásában, és véleményeket fogad el az online óriásplatformokat, illetve nagyon népszerű online_keresőprogramokat illetően;

e)

az érintett érdekelt felekkel együttműködve támogatja és előmozdítja az e rendelet értelmében előírt európai szabványok, iránymutatások, jelentések, mintadokumentumok és magatartási kódexek kidolgozását és végrehajtását, többek között vélemények vagy ajánlások kiadásával a 44. cikkel kapcsolatos témákban, valamint a felmerülő kérdések azonosítását az ebben a rendeletben szabályozott ügyekben.

(2)   Azok a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más nemzeti illetékes hatóságok, amelyek nem tesznek eleget a nekik címzett, a Testület által elfogadott véleményeknek, kéréseknek vagy ajánlásoknak, az e rendelet értelmében vett jelentésükben vagy adott esetben a saját releváns határozataik elfogadásakor megindokolják ezt a döntésüket, és ismertetik vizsgálataikat, fellépéseiket és az általuk végrehajtott intézkedéseiket.

4. SZAKASZ

Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring

93. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való ki hirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2024. február 17-től kell alkalmazni.

A 24. cikk (2), (3) és (6) bekezdését, a 33. cikk (3)–(6) bekezdését, a 37. cikk (7) bekezdését, a 40. cikk (13) bekezdését, a 43. cikket és a IV. fejezet 4., 5. és 6. szakaszát azonban 2022. november 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. október 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1)  HL C 286., 2021.7.16., 70. o.

(2)  HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3)  Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 4-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az_információs_társadalom_szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő_szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1232 rendelete (2021. július 14.) a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről (HL L 274., 2021.7.30., 41. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról ( fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(19)  A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(25)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(30)  A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(35)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(37)  HL C 149., 2021.4.27., 3. o.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(39)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


whereas
keyboard_arrow_down